2024-03-24 20:30:29, vasárnap
|
|
|
VIRÁGVASÁRNAP: AZ ÉLET ÉS A REMÉNYSÉG GYŐZELME
MÁIG ÉLŐ SZOKÁSOK ÉS HIEDELMEK
Jókai Anna: VIRÁGVASÁRNAP ALKONYÁN
Istenem.
Az az alkony.
A földbe döngölt örökzöldek.
A már üres úton horpadt pléhdobozok zörögnek.
Hasadt nejlonzacskók a bokrokon fennakadva.
Köpésbe ragadt csikkek a taposott fűben.
Istenem.
Ez a piszkos alkony
a hamis csillogású nappal után -
Mert semmi sem volt a híg fényben valódi:
sem a csődület, sem az ujjongás,
sem az integető pálmaágak
sem a fejhangon intonált hozsanna.
Egy álságos jelenet mozgatott bábjai voltunk.
Nem itt dőlt el a sorsunk.
Istenem.
Alkony van.
Kivérzett eufória.
A tömeg berekedt.
Vedel, zabál:
Vacsorál.
A Tévé elé ül.
Új üvöltésre készül.
A ,,feszítsd meg" élvezetesebb.
A kereszthalál érdekesebb.
Istenem.
A nagypéntek a valóság.
Nem csap be engem.
A virágvasárnap illúzióját
engedd elfelednem.
Hamar István: VIRÁGVASÁRNAP
Olajágak hullnak Jézus elébe,
Pálmát lenget, úgy követi a népe.
Szamárháton jön a béke Királya,
A hozsannát száz torok is kiáltja.
Ő az, aki jön az Úrnak nevében,
Akiről az Írás beszél ekképpen:
,,Örülj, Sion, ímhol jő a Királyod,
Üdvöt hoz, ha néki kapud kitárod!''
Én is, Uram, leborulok előtted,
Ajkaimról visszhangzik a dicséret;
Kitárom most nagy örömmel a szívem,
Királyom vagy, te kormányozd az éltem"
Kunszery Gyula: HÚSVÉTI FÁK
Azon a vasárnap ujjongtak a pálmák,
mert a megváltásnak messiási álmát
valósulva látta Jeruzsálem népe;
jött Jézus ... lepleket dobtak le elébe,
s lengettek fölötte büszke pálmaágat,
azon a vasárnap.
Akkor, csütörtökön a szelíd olajfák
karcsú ágaikat lankadtan lehajták,
mert a Getsemane-kertben gyötrelemmel
vért verejtékezett egy magános ember,
vére szétfolyott a fekete rögökön,
akkor csütörtökön.
Azon a pénteken szomorú szél susog,
búsan hajladoztak bánatos cédrusok,
mert fönn a Golgotán cédrusfából ácsolt
kereszten függött egy véresre korbácsolt,
meggyötört, megkínzott kihűlt, sápadt tetem,
azon a pénteken.
S a másik vasárnap úgy pirkadat tájba'
kivirult a világ valamennyi fája,
északi fenyőktől délszaki pálmákig
mind üdén kizöldel, lombot hajt, virágzik,
mert halottaiból Jézus ím feltámadt
ezen a vasárnap!
Schvalm Rózsa: VIRÁGVASÁRNAP
Friss illattal árad új tavasz varázsa,
integetnek virágzó fák, feslő barka ága.
Ünneplő tömeg a Mestert várva várja,
szamárcsikón érkezik a remény Messiása.
Fogadja Őt a nép örömujjongással,
benne megmentőjét, a hős szabadítót látja.
Köszönti virággal, letört barkaággal,
elé ruháit szórva, és Hozsannát kiáltva.
De félreértést rejt az ünnepi lárma,
nem ismeri fel Jézust, mint égi Messiása.
Az ÚR elfogadja: ez ünnep Királya,
ám szemébe könnyeket csal a bús jövő árnya.
A ma embere, ó, Uram, bár jól látna,
ismerné fel benned, Te vagy mindenek Királya!
Hogy a szeretetnek fennkölt rajongása
többé soha ne hulljon sötét, fekete gyászba.
Bár gonosz indulat szögezett a fára,
a keresztedről mégis árad irgalmad árja.
Szeretettel ölel fájdalma s drámája,
értünk, bűneink miatt drága véred hullása.
2011.
Virágvasárnap a nagyhét ünnepélyes megnyitása
Jézus Jeruzsálembe vonulásának emlékünnepe a húsvét előtti virágvasárnap. A szamárháton Jeruzsálembe érkező prófétát ujjongó tömeg fogadta, és - a zsidó hagyomány szerint - az életet, reménységet, győzelmet szimbolizáló pálmafa-ágakkal integettek neki.
Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház. Virágvasárnappal megkezdődik a nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet el minket.
A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, amelynek során a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek is hódoltak Krisztus előtt. Sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták: ,,Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!" (Mt 21, 8).
A virágvasárnapi liturgia része az a körmenethez szorosan kapcsolódó szertartás, amelynek során a hívek által hozott barkákat a pap megáldja: ,,Mindenható, örök Isten, szenteld meg áldásoddal ezeket az ágakat, hogy mi, akik most örvendezve lépünk Krisztus Király nyomába, őáltala egykor az örök Jeruzsálembe is eljussunk.
A diadalmas jeruzsálemi bevonulásra történő megemlékezés hamarosan a keresztény liturgia része lett, előbb Konstantinápolyban, majd ezt követően Rómában is hagyománnyá vált a pálmavasárnap megünneplése.
A kereszténység terjedésével, a mérsékelt égövi és az északi országokban - ahol az éghajlati viszonyok miatt nem honos a pálma - a pálmaágakat tiszafa-, lucfenyő-, puszpáng ágakkal, barkavesszővel, később pedig megszentelt virágokkal váltották fel, és az ünnep elnevezése a pálma- helyett virágvasárnap lett.
Virágvasárnap a bűnbánatot jelentő nagyböjti időszak utolsó vasárnapja és egyben a nagyhét kezdete.
Mikor van virágvasárnap?
Az idén március 28-ra esik virágvasárnap, a keresztény húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hetének, a nagyhétnek a kezdete. A húsvét előtti 7. nap, míg a farsangi ünnepkör vége után a 40. nap.
Virágvasárnap elnevezése
A római katolikus egyház elnevezése szerint ,,Dominica palmarum“, azaz pálmavasárnap.
A 6. századtól kezdve ekkor körmeneteket tartottak, ahol a pálma az időjárási viszontagságok mellett a különféle varázslatoktól is megvédett. A pálmaszentelés pedig a 7.századi bobbiói misekönyvből ismert. Tájainkon ezt a szentelt pálmát helyettesíti a barkavesző.
Virágvasárnapi népszokások, hiedelmek
Virágvasárnaphoz számtalan népszokás kapcsolódik, többek között
Barkaszentelés
a barkaszentelés, amely elhárítja a rontásokat, megvédi tulajdonosa házát a vihartól és tűztől, veteményesébe tűzve pedig a terményt is növeli a magyar népszokások szerint.
A barkát a pap rendszerint a nagymise előtt szentelte meg, majd kiosztotta a híveknek.
Sokfelé élt az a hiedelem, hogy szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor elszaporodnak a legyek és a bolhák, a tojásból nem kelne ki a csirke, valamint egyéb rontásokat hozhat a házra.
Másutt, pl. a zempléni falvakban azonban beviszik a szobába és a szentkép vagy a gerenda alatt tartják. Az ágakat a következő évig őrzik, majd tűzbe vetik, vagy a templomba viszik, hogy azután hamvadószerdán ennek hamujával hamvazkodjanak.
A hamvazószerda a nyugati kereszténységben a nagyböjt kezdőnapja, a húshagyókedd után következő szerda.
A barkának egy év elteltével ismét jelentősége lesz, hiszen a pap ennek hamvaival jelöli meg majd hamvazószerdakor a hívek homlokát.
A szentelt barkának az állattartásban jósló, varázsló, rontás elleni hatékonyságot tulajdonítottak.
Medvesalján, Egyházasbáston a gazdasszony megszámolja, mert úgy hiszi, ahány szem van rajta, annyi kislibája lesz a tavaszon.
Péterfalván rontás ellen szentelt barkával füstölték meg az ólak belsejét. Sándorfalván, Szeged környékén sertésvész ellen szentelt barkát tettek az ólküszöb alá.
A barkavesszőt a földműveléssel kapcsolatosan is hatékonynak tartották, letűzték a kert földjébe, hogy elűzze onnan a férgeket.
Úgy tartották, a szentelt barka, amit a hívek a szentmise után hazavittek, gyomorégés és torokfájás ellen is kitűnő.
Gömörben a szentelt barkát a dögvész ellen használták, máshol a lovaknak adták, hogy jól menjenek. Nógrádban az eresz alá dugták, hogy megvédje a házat a tűzvésztől.
Szegeden ezzel szemben az volt a szokás, hogy az emberek megettek egy-egy szemet belőle hideglelés ellen.
A virágvasárnapot megelőző hetet sokfelé virághétnek nevezték, és a névmágia miatt alkalmas időnek tartották a virágmagvak vetésére.
Virágvasárnap különleges néphagyománya a kiszehajtás és a villőzés, amely a palócoknál volt szokás.
Kiszehajtás
A kiszehajtás, kiszejárás, kiszehordás virágvasárnapi leányszokás a magyar nyelvterület egy részén.
A kisze többnyire menyecskének öltöztetett szalmabáb, melyet kici, kiszőce, kicevice, banya néven is emlegettek.
A lányok énekszóval vitték végig a falun, majd a falu végén vízbe vetették, vagy elégettek.
kiszehajtás
A bábu a különböző magyarázatok szerint a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője lehetett.
A szokás kapcsolata a lányok férjhezmenetelével
A kiszehajtást a bábu elkészítése, ruhájának összeszedése előzte meg. Fiatal menyecske ruháját, vagy csúnya, rossz ruhákat aggattak rá. Öltöztetéséhez és viteléhez különböző hiedelmek fűződtek:
aki öltözteti vagy elsőnek felkapja, hamarosan férjhez megy; ha véletlenül visszafordul a bábu, attól tartottak, hogy visszajön a betegség a faluba és elveri a határt a jég.
Ipolybalogon a néphit szerint a lányok arról a faluvégről mentek előbb férjhez, amerről a kiszét hajtani kezdték. Az Ipoly menti településeken a kiszebábut a folyó közepéig próbálták meg bedobni, nehogy a rakoncátlan gyerekek ki tudják halászni, és visszavinni a faluba, mert akkor a nagylányok nem mentek volna férjhez.
Ahol a kiszét vízbe vetették, minden lány egy-egy szalmacsomót dobott a vízbe. Úgy hitték, akinek a szalmacsomója elúszik, még abban az esztendőben férjhez megy, akié pedig a part felé úszik, az megesik.
Másutt a vizes szalmacsomóval dörgölték az arcukat, hogy ne legyenek szeplősek és egészségesek maradjanak. Ahol folyóvíz nem volt, elégették.
Villőzés
A kiszehajtás után sok helyen a villőzés következett. A villőzés jellegzetes virágvasárnapi leányszokás Zoboralján.
A zoboralji magyar falvakban virágvasárnap a kiszehajtás után a lányok feldíszített, villőnek nevezett fűzfaágakkal sorra járták a házakat. A villőágakat felszalagozták, olykor kifújt tojásokkal díszítették. A villőfa mérete szinte falvanként változott.
Énekük végeztével a gazdasszony tojást adott nekik, majd letört egy kis gallyat az ágról és "Mind menjetek férjhez!" szavakkal megveregette a lányokat.
A villő szót, egyrészt a szláv vila, vily 'tündér, tündérek' másrészt a latin eredetű villus 'lomb' szóval hozza kapcsolatba a kutatás.
A kesztölci szlovák lányok virágvasárnap somfaágat vittek, s arra sárga virágokból font koszorúcskákat aggattak, ezekből minden háznál hagytak egyet-egyet. A gazdasszony ezen a koszorún a kislibákat bújtatta át, hogy megmaradjanak.
Zsérén a villőről tört le a gazdasszony egy kis ágat, s amikor először hajtotta ki a kislibákat, ezzel a kis ággal megveregette őket, hogy egészségesek legyenek.
Volt, ahol a két szokás, a kiszehajtás és a villőzés - a kisze kivitele és a villő behozatala - összekapcsolódott, ott feltehetően a tél kivitelét, illetve a tavasz behozatalát jelképezi.
A húsvétot megelőző virághéten vetették hagyományosan a virágmagokat.
A környező szláv nyelvekben és a románban is a virágokról nevezik el ezt a napot. A népszokás szerint ekkor kell elvetni a virágmagvakat, mert szebbek és illatosabbak lesznek.
A néphagyományban virágvasárnap tilos a munka, főként a mulatság.
A Mátraalján úgy tartják, hogy ekkor nem szabad táncolni, mert letáncolnák a fákról a virágot.
dőjóslás is kapcsolódik virágvasárnaphoz
A többi jeles naphoz hasonlóan virágvasárnaphoz is kapcsolódik időjárás-jóslás.
A népi megfigyelés szerint 40 napig olyan idő lesz, mint virágvasárnapkor.
A népi megfigyelések szerint a virágvasárnapi szép idő hasznos a gyümölcsfáknak.
|
|
|
0 komment
, kategória: Húsvét - Pünkösd |
|
|
|