2010-11-18 20:07:24, csütörtök
|
|
|
Nyikolaj Osztrovszkij: TUDOD, MI A BÁNAT?
Tudod mi a bánat?
Várni valakit ki nem jön el többé,
Eljönni onnan, hol boldog voltál,
S otthagyni szívedet örökké!
Szeretni valakit, ki nem szeret téged
Könnyeket tagadni, mik szemedben égnek,
Kergetni egy álmot, soha el nem érni
Csalódott szívvel mindig csak remélni!
Megalázva írni egy könyörgő levelet
Szívdobogva várni, s nem jön rá felelet,
Szavakat idézni, mik lelkedre hulltak
Rózsákat őrizni, mik elfakultak.
Hideg búcsúzásnál egy csókot koldulni
Mással látni meg Őt és utána fordulni
Kacagni hamis lemondással,
Hazamenni, sírni könnyes zokogással.
Otthon átkönnyezni hosszú éjszakákat
S imádkozni,
Hogy sose tudja meg
Mi is az a bánat.
A szív gyorsan elárulja önmagát,
De mást lát a két szemem,
Messze túl a könnyeken
Hogy még mindig Te vagy a mindenem.
Ha az kérdezné tőlem most valaki
Mondjam meg mit jelentesz nekem?
Tán büszkeségből azt felelném,
Semmit, csak múló szerelem.
Elmegyünk majd egymás mellett,
S a két szemed rám nevet
Kacagva köszöntelek én is,
De hangom kissé megremeg.
Mosolygok az utcasarokig
Aztán, hogy elfordulok
Fáradt szememhez nyúlok
S egy könnycseppet elmorzsolok.
A válás mindig nehéz,
De rosszul ítélsz,
Nem bántam meg
Bárhogy is volt, nem bántam meg.
Szívemben mindig lesz egy hely emlékednek
Elfelejtem azt, hogy rossz vége lett
És csak az maradsz,
Ki engem boldoggá tett.
Elmentél tőlem kedves,
S én hagytam,
hogy menj csak el.
Hiába lett volna minden,
Ki menni akar, engedni kell.
Mosolygott hozzá az arcom,
De mögé, már senki sem néz
Játszani a közönyös embert,
Most látom csak mily nehéz.
Ha azt kérdezné most tőlem valaki
Mondjam meg, mit jelentesz nekem?
Egy pillanatra zavarba jönnék,
S nem tudnék szólni hirtelen!
S nagy sokára mondanám halkan
Semmiség, csupán az életem,
S nem venné észre rajtam senki sem,
Hogy könnyes lett a szemem!"
Osztrovszkij: Tudod, mi a bánat?
Link
Mond tudod mi a bánat?
Link
Dante: VOLT EGYSZER EGY SZERELEM
Elmentél tőlem kedvesem,
S én hagytam menj csak el.
Hiába, aki menni akar,
Azt hagyni kell.
Mosolygott hozzá az arcom,
De mögé már senki sem néz,
Játszani a közömbös embert,
Csak most látom milyen nehéz.
Elmegyünk egymás mellett,
A két szemed rám nevet,
Kacagva köszöntelek én is,
De az arcom kissé megremeg.
Mosolyogva megyek az utca
Sarkáig, s ahogy befordulok
Fáradtan szememhez nyúlok,
S egy könnycseppet szétmorzsolok.
Ha valaki most megkérdezné tőlem,
Mondjam meg mit jelentesz nekem,
egy pillanatig zavarba jönnék,
s nem tudnék szólni hirtelen.
Csak nagy sokára mondanám azt:
,,Semmiség, csak egy elmúlt szerelem."
S csak egy sóhaj lenne minden.
S nem venné észre senki sem,
Hogy titokban könnyes lesz a két szemem.
De már látnak szemeim
Messze túl a könnyeken,
Még most is te vagy a mindenem.
S ha valaki most megkérdezné tőlem,
Mondjam meg mit jelentesz nekem,
Talán büszkeségből azt felelném:
,,Semmit, csak az egész életem!"
/Ford: Baranyi Ferenc/
Volt egyszer egy szerelem
Link
|
|
|
0 komment
, kategória: Orosz költők |
|
Címkék: szétmorzsolok, könnycseppet, büszkeségből, osztrovszkij, megkérdezné, búcsúzásnál, szívdobogva, lemondással, átkönnyezni, köszöntelek, utcasarokig, elmorzsolok, befordulok, mosolyogva, éjszakákat, zokogással, elfakultak, pillanatig, elfordulok, mosolygott, emlékednek, pillanatra, elfelejtem, hazamenni, jelentesz, megalázva, szememhez, elmegyünk, mosolygok, csalódott, szívemben, imádkozni, könnyeken, szemedben, otthagyni, könnyeket, könyörgő levelet, csókot koldulni, szív gyorsan, kérdezné tőlem, könnycseppet elmorzsolok, válás mindig, hely emlékednek, közönyös embert, pillanatra zavarba, közömbös embert, arcom kissé, könnycseppet szétmorzsolok, pillanatig zavarba, elmúlt szerelem, sóhaj lenne, egész életem, Nyikolaj Osztrovszkij, VOLT EGYSZER EGY SZERELEM, Baranyi Ferenc,
|
|