|
2013-09-05 21:14:55, csütörtök
|
| |
| |
Kamarás Klára: MONDD, HOL KERESSEM...
Piramisok és templomok falára
vésték a lélek üzeneteit.
Maradt, ami maradt, s ha meg is értjük
a képeket, a szavak ezreit,
hol van a gondolat, mi hajtotta a vésőt:
átadni azt, mi át sem adható,
a vágyakat, a túlélés reményét.
Mondd, merre van az én piramisom?
Hová lehetne rejteni egy álmot,
felvésni fájó gondolatokat,
hogy szét ne rágja az idő, e végzet,
mikor az élet lassan alkonyul,
mikor az agy magánya
kis dobozok mélyére zárja
lassan a múltat, jelent és jövőt.
Mondd, mennyi az, mi megmarad belőlem?
A szétmálló papír? Mindenki ír...
Megszűnő, s újuló internetes lapok
hullámsírjába eltemetni végleg
mindazt, mi voltam, ami oly csekély,
de mégis volt, volt benne gondolat,
egy-egy felfénylő halvány szikra csak,
vagy hangyalét? Már magam sem tudom.
Mondd, merre van az én piramisom?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kamarás Klára |
|
|
|
Címkék: hullámsírjába, gondolatokat, internetes, felfénylő, üzeneteit, eltemetni, piramisom, templomok, szétmálló, piramisok, hangyalét, mindenki, megszűnő, gondolat, felvésni, megmarad, hajtotta, vágyakat, reményét, alkonyul, keressem, mélyére, dobozok, magánya, rejteni, túlélés, mindazt, csekély, kamarás, belőlem, halvány, képeket, lehetne, mennyi, végleg, voltam, lélek üzeneteit, szavak ezreit, túlélés reményét, élet lassan, szétmálló papír, Kamarás Klára,
|
|
Offline
