|
2014-05-31 20:20:11, szombat
|
| |
| |
TOVÁBB ÉLÜNK, DE NAGY A LEMARADÁSUNK EURÓPÁTÓL
Az elkövetkező 10-15 évben zárkózhatunk fel Nyugat-Európához.
Tovább élünk, de nagy a lemaradásunk Európától
Akár száz évig is élhetnek majd a most született gyerekek, az amerikai járványügyi hivatal számításai szerint a 2014-ben születetteknek mintegy fele elérheti ezt az életkort.
Nem tudtunk felzárkózni
Bár Magyarországon még nem tartunk itt, 1990 és 2010 között több mint öt évvel nőtt a várható élettartam. Ennek ellenére hazánk lemaradása változatlan maradt Nyugat-Európához képest.
Kapitány Balázs, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos titkára elmondta: a különbség azért nem tudott csökkenni Európa keleti és nyugati fele között, mert - a várakozásokkal ellentétben - nyugaton nem lassult a várható élettartam növekedési üteme. A felzárkózás várhatóan az elkövetkező 10-15 évben történhet meg, de csak azért, mert a nyugati régióban lassabban tolódik ki a várható élettartam, míg keleten még változatlan marad a növekedés üteme.
Magyar szempontból pozitív fejlemény, hogy míg korábban a középkorú, alacsony végzettségű, 40-60 éves férfiak körében nagyon magas volt a halandóság (egy-egy generációnak akár harmada-fele is meghalt, ráadásul még aktív korukban), ma már ez nem jellemző.
Elkészült az óra, ami elárulja, meddig élünk
Link
Korábban kezdődik az oktatás
Grafikonunk legkevésbé érdekes részének a közoktatás, az iskolaévek kezdete tűnik. Viszont ha figyelembe vesszük az óvodát is, akkor megváltozik a kép. - Az egész világban trend, hogy korábbra kerül a közoktatásba-köznevelésbe való belépés, mert ettől remélik az egyenlőtlenségek csökkenését - mondta Kapitány Balázs.
Magyarországon ebbe a folyamatba illik bele a kötelező óvodáztatás leszállítása ötről hároméves korra. Az is ezt erősíti, hogy korábban a gyakorlatban többnyire hétéves korukban kezdték el a gyerekek az iskolát, ma viszont sokkal szigorúbban veszik a hatéves korhatárt.
Tanulás mellett munka
Húsz év elteltével csupán egy évvel került későbbre az első munkaviszony kezdete Magyarországon. Ez nem nagy különbség, de a demográfus szerint épp ez a meglepő, hiszen az iskolázottsági adatok hároméves kitolódást indokolnának.
- Ez azt jelenti, hogy a felsőoktatásban tanulók egyre nagyobb arányban dolgoznak tanulmányaik mellett párhuzamosan - tette hozzá Kapitány Balázs. A későbbi elhelyezkedés szempontjából ez hasznos lehet, ám sokkal súlyosabb következményekkel is jár. A tanulás kitolódása a fő oka az egyre későbbi gyerekvállalásnak és a termékenység visszaesésének.
Még nincsenek minták
Önmagában az nem jelentene gondot, hogy a nők később szülnek, viszont sok tervezett gyerek azért nem születik meg, mert az anya biológiailag kicsúszik az időből. Régebben a nők munkavállalás előtt szültek, így nagyjából 25 éves korukra túl is voltak a gyermekvállaláson.
Ma viszont a tanulmányok befejezés után, gyermektelenül kezd el dolgozni a többség, és csak az után jöhet szóba a gyerekvállalás. Kapitány Balázs úgy véli, ha a folyamat megáll ezen a szinten, akkor nőhet a termékenység az országban. Franciaországban például hasonló korban vállalnak gyereket a nők, mégis nagyobb a termékenység. Ennek az lehet az oka, hogy ott lassabb volt az átmenet, míg Magyarországon gyorsan zajlott le a kitolódás. A mostani generációk előtt ezért még nincsenek minták, amelyeket ebben a helyzetben segítségül hívhatnának.
Nagy eltérések az országban
A várható élettartam - akárcsak az ábrán látható többi érték - azonban Magyarországon sem egyforma. A fővárost és a megyéket nézve mintegy öt év különbség van Budapest és például Heves megye között. Ugyanekkora az eltérés a fővárosi XII. és a VIII. kerület között, a XII. és a II. kerületben a várható élettartam jócskán az EU-átlag fölött van. Azt nehéz felderíteni, hogy az eltéréseket a földrajzi, a társadalmi vagy az egészségügyi ellátásbeli különbségek okozzák-e - esetleg ezek együttesen -, de a rendszerváltás után nőttek a halálozásbeli különbségek.
Link
Kevesebb nyugdíjas
Nem nőtt a nyugdíjrendszerbe belépők száma az első negyedévben, sőt, ha csak kismértékben is, de csökkent a nyugdíjasok száma.
- A beinduló korhatáremelés következménye mindez - írta a Napi.hu.
- Messze az infláció felett emelkedtek a nyugdíjak. Januárban 2,4 százalékkal nőttek, ugyanis a kormány tervei szerint az éves inflációnak ennyinek kellett volna lennie 2014-ben. A legnagyobb összegű nyugdíjat továbbra is a fegyveres testületek volt dolgozói kapják.
- Március végén 221.453 főnek folyósítottak nyugdíjat, ami 1534 fővel kevesebb, mint decemberben.
- A korhatáremelés az első idei negyedévben indult be, ugyanis idéntől már nem 62, hanem 62,5 év a nyugdíjkorhatár, ami a következő időszakban évente újabb fél évvel nő, míg el nem érjük a 65 évet.
Kapcsolódó anyagok
Hat évvel nőtt a várható élettartam 1990-hez képest
Jelentősen jobbak már a betegek túlélési esélyei
82 évre nőtt a születéskor várható átlagos élettartam Ausztráliában
Dánia a világ legboldogabb országa
A világ népessége 2009/2050
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Életmód |
|
|
|
Címkék: egyenlőtlenségek, franciaországban, nyugdíjkorhatár, felsőoktatásban, gyermektelenül, korhatáremelés, magyarországon, gyerekvállalás, rendszerváltás, születetteknek, visszaesésének, várakozásokkal, iskolázottsági, következménye, ausztráliában, elhelyezkedés, halálozásbeli, munkavállalás, szempontjából, folyósítottak, indokolnának, munkaviszony, leszállítása, generációnak, gyakorlatban, közoktatásba, biológiailag, termékenység, egészségügyi, köznevelésbe, párhuzamosan, tanulmányaik, statisztikai, lemaradásunk, kismértékben, zárkózhatunk, elkövetkező 10-15, lemaradásunk Európától, most született, amerikai járványügyi, 2014-ben születetteknek, várható élettartam, különbség azért, várakozásokkal ellentétben, felzárkózás várhatóan, nyugati régióban, növekedés üteme, iskolaévek kezdete, egész világban, egyenlőtlenségek csökkenését, folyamatba illik, kötelező óvodáztatás, TOVÁBB ÉLÜNK, NAGY LEMARADÁSUNK EURÓPÁTÓL, Kapitány Balázs, Központi Statisztikai Hivatal, Népességtudományi Kutatóintézetének,
|
|
Offline
