|
2016-02-25 19:30:22, csütörtök
|
| |
| |
KÜLÖNÖS HÁZASSÁG
Az 53 éves Vajda János 1880. június 28-án egészségügyi sétát tett a Duna-korzón, amikor találkozott a 19 éves Bartos Rozáliával és annak katona bátyjával. A rácvárosi lány kiöltözött a pesti korzózáshoz: lokniba csavarta a haját, fehér fodros ruhát és sárga szalmakalapot vett fel. Imponált neki a csaknem két méter magas, idősödő úr határozottsága, aki hozzájuk lépve bemutatkozott. Másnap a költő megjelent Bartosék lakásán. Róza így írja le a furcsa bemutatkozást:
"Megszólal nagy lármával a csengettyű, mert valaki a fejét ütötte bele, én oda nézek, ott áll, mint a sóbálvány Vajda János, a költő és a cilinderje a földön hever. Térdet hajlít, és hallom, amint susogja: Oh, felség! Én egy velőtrázó sikoltással az öntözőkannát félrerúgva egy ugrással az ajtó felé, bátyám is félrelöktem, a konyhában lévő sötét kuckóba bújtam."
A költő egy darabig továbbra is féltérden állt, majd nagy nehezen betessékelték. Ez az előzménye a magyar irodalomtörténet egyik legbizarrabb házasságának. Rózának már az első Vajdánál tett látogatása során feltűnt, hogy a költő lakásának előszobájában egy kihívóan szép arcú nő képe van kiakasztva: Kratochwill Georgináé.
Vajda nem akart beszélni Gináról, de hamar két szerelmes verset is írt Rózához. A Rozamunda-versek megtették a hatásukat, és fél év furcsa jelenetekkel teli udvarlás után - rosszat sejtő anyja tiltása ellenére - a lány feleségül ment a költőhöz.
A bajok már a nászéjszakán elkezdődtek. Az ugyanis elmaradt. Vajda felszólította aráját, hogy a hálószobából az egyik ágyat vigye ki, mert nincs kizárva, hogy Róza éjjel hirtelen megbolondul, és akkor ő nagy veszedelemnek van kitéve.
"Hát gyanús az elmém?" - kérdezte Vajdáné, pedig nem vele volt baj.
Ezt követően a férj még megkérte, hogy lábával tapodja meg a hátát, majd meglepő dolgot jelentett be: másnap elviszi majd Rózát egy orvoshoz, aki megállapítja, hogy szűz-e még, mivel neki egész életében nem volt tisztességes nővel dolga, és most biztosra akar menni. No, nem azért, mintha lenne bármilyen férji szándéka Rózával, mondta: valójában csak örökbe akarja fogadni. Gyereket úgysem akar, mert az csak úgy járna, mint Petőfi Zoltán. Rózának ez már sok volt:
,,Minek nősültél meg, minek volt az sok rettenetes háborgatás teljes hat hónapon keresztül?"
Vajda erre nem szólt semmit, csak magára zárta az ajtót. Róza végigzokogta az éjszakát, másnap haza akart költözni, mire Vajda revolverrel fenyegetőzött.
Róza maradt. Hamar rájött, hogy a férje nem normális, de rajongott annak verseiért. Önéletrajzában minden hagymázas eset leírása után a költő zsenijének magasztalása következik. Még teljes két évig viselte a különös házasság minden keservét. Megvolt az igazoló szüzességvizsgálat is, de szex továbbra sem volt, - a legelképesztőbb jelenetek annál inkább. Volt, hogy a költő le akart lőni egy verklist, mert túl hangosan játszott az ablak alatt. Máskor éjnek évadján megpróbálta felkelteni a feleségét, hogy meztelenül táncoljon, amíg ő verset ír.
Utcai verekedések, eladott zongora, meggyilkolt kanári: minden nap valami borzalom. A végén elváltak. Az sem ment simán: Vajda a bíróság előtt megvádolta feleségét, hogy prostituált volt a házasságuk előtt. Róza ennek ellenére a válás után is segítette, ha úgy adódott. Amikor Vajda meghalt, ő azonosította a holttestét. A költő már a boncasztalon feküdt.
Róza levágott egy emléktincset a hajából, megcsókolta a kezét, elbúcsúzott tőle, majd évtizedekre elköltözött Magyarországról. Élete végén megírta házassága történetét, a Nyugat hozta le.
Forrás: http://forum.index.hu/Article/showArticle?go=116612687&t=9179874
Link
Vajda János: ROZAMUNDA
I
Szemedből mindent megtanultam.
Előttem nincs többé titok.
Higyjétek, hogy megbolondultam:
Azt mondom, én mindent tudok.
Öröklét, elmulás, istenség
Rejtélyeit mind ismerem.
Mind, mind együtt van, semmi kétség.
Egyetlen szóban: szerelem.
Halljátok hát, jegyezzétek meg:
Az öröklét egy pillanat,
Az, melyet egy pár szép szemfénynek
Üdvözitő kegyelme ad.
Örök időknek minden üdve
E pillanatban benne van.
És hogy ez így van fönn eldöntve,
Bölcsen van az, jóságosan.
Hosszú, unalmas halhatlanság,
Minek viselnők terhedet?
Ha ez az egy perc, oh boldogság!
Egyszerre mindent kifizet?
Az elmulás, halál? - Csalódás.
Ki szeretett, szeretve volt,
Megőrzi létét egy mosolygás,
Mint csillagot az égi bolt.
E nagy világ egy, de kicsinyben
Külön, mérhetlen millió.
A szerelem, az itt a minden,
A többi csak hozzávaló.
A méret itten nem határoz.
Nap, leányszem, kisebb, nagyobb;
Ott, honnan szerelem sugároz,
Maga a mindenség ragyog.
Oh, én világom üdvössége!
Hát ugy-e ez mind szép dolog;
De tudod-e, hogy mit sem ér e,
Csak ha te is helyben hagyod?
Ha, kinek végtelen hatalmad,
Én szép felségem, édesem,
Kizárólagos szabadalmat
E találmányra adsz nekem?
II
Tudom, hogy el vagyok kárhozva,
Mert már az égben nem hiszek;
És ami hitem elrabolta,
A föld, a föld is elveszett.
Mert már nekem a bibliából
Akárki mit mond, hiteget,
Azt olvasom két szemsugárból:
Nincs más menyország, nem lehet!
Most már tudom, együtt van itten
Mind, ami édes, ami jó.
Az öröklétből szemeidben
A rekapituláció.
Hogy is lehetne hát menyország
Az, ami pláne végtelen!
Nincs e világon több valóság,
Csupán csak egy, a szerelem.
- Oh, mennyei gyönyörüségem,
S ha ezt nekem te nem hiszed,
Nem igaz-e, hogy üdvösségem
Az égen-földön elveszett?!
Kárpáti Aurél: GINA ÉS ROZAMUNDA
Pásztor Árpád regénye Vajda János két szerelméről
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Vajda János |
|
|
|
Címkék: irodalomtörténet, magyarországról, legelképesztőbb, megbolondultam, határozottsága, önéletrajzában, előszobájában, felszólította, bemutatkozott, betessékelték, fenyegetőzött, szalmakalapot, veszedelemnek, bemutatkozást, gyönyörüségem, rekapituláció, magasztalása, boncasztalon, jelenetekkel, szemsugárból, házasságának, hálószobából, azonosította, emléktincset, nászéjszakán, halhatlanság, tisztességes, egészségügyi, öntözőkannát, megállapítja, legbizarrabb, végigzokogta, pillanatban, elbúcsúzott, találmányra, megbolondul, rácvárosi lány, pesti korzózáshoz, költő megjelent, furcsa bemutatkozást, fejét ütötte, sóbálvány Vajda, földön hever, velőtrázó sikoltással, öntözőkannát félrerúgva, ajtó felé, konyhában lévő, darabig továbbra, magyar irodalomtörténet, első Vajdánál, költő lakásának, kihívóan szép, KÜLÖNÖS HÁZASSÁG, Vajda János, Bartos Rozáliával, Kratochwill Georgináé, Petőfi Zoltán, Amikor Vajda, Kárpáti Aurél, GINA ÉS ROZAMUNDA, Pásztor Árpád,
|
|
Offline
