|
2017-08-03 22:02:08, csütörtök
|
| |
| |
154 ÉVE SZÜLETETT GÁRDONYI GÉZA (Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. - Eger, 1922. október 30.)
Százötvennégy éve, 1863. augusztus 3-án született Agárdon Ziegler Géza néven Gárdonyi Géza író, az Egri csillagok szerzője.
Különcködő, nyugtalan apja miatt, aki egykor Kossuth fegyverkészítője volt, a család állandóan vándorolni kényszerült az országban.
Gézát papnak szánták, ezért a sárospataki református gimnáziumba íratták, majd az egri tanítóképzőbe járt, ahol 1882-ben segédtanítói oklevelet szerzett, ezután Devecserben, Karádon, Sárváron, Sályban tanított.
Már diákkorában verselt, tanítóként prózát is írt, az 1880-as években Győrött és Szegeden volt újságíró, nevét — mivel Gárdonyban anyakönyvezték — ekkor magyarosította Gárdonyira.
1891-ben került a fővárosba, ahol Bródy Sándorral és Ambrus Zoltánnal együtt alapították és szerkesztették a Jövendő című lapot, a Nyugat megjelenéséig a kor leghaladóbb és legszínvonalasabb magyar irodalmi folyóiratát. Gárdonyi közben munkatársa volt a Magyar Hírlapnak, 1896-tól pedig a Budapesti Hírlapnak is.
Neve Göre Gábor leveleivel vált ismertté, barátai és írótársai ezért szólították őt élete végéig Görének.
A paraszti életről szóló rövid, egyedi nyelvi humorú történeteket szerzőjük később szégyellte, sőt megtagadta, noha az ellenállhatatlanul mulatságos írások paródiaként és szatíraként egyaránt kiválóak.
Első irodalmi sikerét 1894-ben ,,A lámpás" című kötetével, a nyomorúságos néptanítói sors zsánerképével aratta, népszerűségét növelte az 1898-ban napvilágot látott ,,Az én falum" című novellafüzér.
Az író 1897-ben hirtelen elhatározásból Egerbe költözött, és a teljes elzárkózásra rendezkedett be.
A rejtőzködést magánéleti dráma is indokolta: 1885-ben kötött, eleve boldogtalan házassága felbomlott, szívbetegség is gyötörte. Az elvonulás változást hozott írói munkásságában: alapos történelmi tanulmányok és kutatómunka után nagyregények írásába kezdett.
A Pesti Hírlap 1899 karácsonyán kezdte közölni leghíresebb történelmi tárgyú regényét, az Egri csillagokat, amely 1901-ben könyv alakban is megjelent.
A mű megírásához a magyar történelemnek egy különösen hősi pillanata, a török elleni várvédő harcok időszaka, a város szeretete és a házából is látható vár képe adott ihletet. Az Egri csillagok mindmáig az egyik legolvasottabb magyar regény, amelyből Várkonyi Zoltán készített látványos filmet Szász Endre díszletterveivel és parádés szereposztással. A regényt számos idegen nyelvre lefordították már az angoltól az eszperantón át a kínaiig, 2013-ban törökül is megjelent.
Gárdonyi későbbi regényeinek témája az örök szerelem (A láthatatlan ember, Isten rabjai), a viaskodás a női nemmel (Az a hatalmas harmadik, Hosszúhajú veszedelem, Szunyoghy miatyánkja), de megjelenik bennük az idill is (Dávidkáné, Ida regénye). Bor című színműve a Nemzeti Színházban aratott hatalmas sikert 1901-ben. Halála után került elő ,,Földre néző szem" című kötete, amelyet fiainak írt az általa kidolgozott titkosírással.
Az író kiváló sakkjátékos is volt, 1887-ben nemzetközi versenyt nyert, és szerkesztette a Magyar Sakklap című újságot.
Csak a teste
Gárdonyi Géza egyike volt a 20. század elejének túlérzékeny, ,,kivonuló" alkotóinak.
Magát ,,kövek alatt nőtt fűnek" mondta, világnézetében keveredett a misztikus vallásosság az ateizmussal, a racionalizmus az irracionalizmussal. Élete tele volt irányváltásokkal, mégis gazdag líraisággal ábrázolt korokat, helyzeteket, embereket.
,,Az egri remete" 1922. október 30-án halt meg, Egerben temették el. Egykori lakóháza ma emlékmúzeum. Az egri vár délkeleti füles-bástyáján 1991-ben avatták fel Gárdonyi új síremlékét, amelynek felirata változatlan: ,,Csak a teste".
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
Címkék: fegyverkészítője, irányváltásokkal, díszletterveivel, szereposztással, anyakönyvezték, világnézetében, magyarosította, szerkesztették, legolvasottabb, elhatározásból, racionalizmus, történelemnek, megjelenéséig, tanítóképzőbe, munkásságában, szerkesztette, lefordították, titkosírással, százötvennégy, népszerűségét, zsánerképével, segédtanítói, elzárkózásra, novellafüzér, nagyregények, történeteket, szívbetegség, rendezkedett, nyomorúságos, rejtőzködést, kutatómunka, diákkorában, alapították, gimnáziumba, regényeinek, paródiaként, család állandóan, sárospataki református, egri tanítóképzőbe, 1880-as években, paraszti életről, nyomorúságos néptanítói, 1898-ban napvilágot, teljes elzárkózásra, rejtőzködést magánéleti, elvonulás változást, magyar történelemnek, különösen hősi, török elleni, város szeretete, egyik legolvasottabb, regényt számos, Gárdonyi Géza, SZÜLETETT GÁRDONYI GÉZA, Agárdon Ziegler Géza, Bródy Sándorral, Ambrus Zoltánnal, Magyar Hírlapnak, Budapesti Hírlapnak, Neve Göre Gábor, Pesti Hírlap, Várkonyi Zoltán, Szász Endre, Nemzeti Színházban, Magyar Sakklap,
|
|
Offline
