|
2013-08-30 18:51:21, péntek
|
| |
| |
(Betula pendula)
Levele kiváló veseműködés szabályozó, vízhajtó, vesehomok-és vesekő-képződést gátló. Apró vesehomok elhajtható napi egy csésze, egy csapott evőkanálnyi teafűből 2,5 dl vízzel készített teájával. Kétszerre kell meginni. Reumára ugyanezt a teafű mennyiséget 1,5 dl vízzel kell leforrázni, napi egy alkalommal étkezés előtt meginni. A friss levelek és a fakéreg főzetét krónikus bőrbetegségeknél és hólyaghurutnál használjuk. Tavaszi kúráknál és érelmeszesedés ellen is alkalmazhatjuk. Ez a főzet eltünteti a szeplőket és a kézen/arcon lévő májfoltokat. A kérdéses területeket mosogatni kell ezzel a teával, hagyni megszáradni, majd gyakran ismételni. Naponta kell friss főzetet készíteni. Az idült reuma is kiválóan kezelhető a nyírfa levelével. A beteg meleg matracra fekszik vastagon befedve nyírfalevelekkel, jól betakarva, és forró nyírfateát iszik mindaddig, míg alaposan izzadni nem kezd. Szívbetegeknek nem tanácsos ez a kúra! Az eredmény meglepően hatásos.
A kéreg magában lázcsillapító, vízhajtó, emésztés javító hatással rendelkezik. Teát főzéssel készítünk belőle.
A törzsből csapolt nedv, a nyírfa " vére" méregtelenítésre, ízületi gyulladásra, hajhullás ellen használatos. A gyűjtéshez fiatal, kifejlett fát válasszunk. Akkor lehet megcsapolni a fát, ha ágát megtörve nedvezik. Egy legalább 2 literes, fehér vászonnal fedett edényt tegyünk a megtört ág alá. Másnapra kb. 1,5 liter folyadék lesz az edényben (és kívül számtalan, az édes nedvre gyűlő rovar..) mindaddig, míg a szezon tart. Utána a heg hamar begyógyul, a fa nem szenved maradandó károsodást. A frissen csapolt nedvből naponta 100-200 grammnyi mennyiséget kell inni 21 napon keresztül. A kúra akkor ér véget, mikor a fa nedve egyre hígabb és egyre vízízűbb lesz. Tartósítani úgy lehet, hogy jól zárható üvegbe tesszük, hozzáadunk üvegenként 2 szegfűszeget és egy darabka fahéjat, lezárjuk és hűvös helyen tároljuk.
Gyógyászati célból leveleit, kérgét, törzséből csapolt nedvét gyűjtjük. A leveleket június-július hónapban, a kérget és fanedvet februárban gyűjtjük.
A közönséges nyír a Bükk hegységben is gyakori, egész Európában és Ázsiában honos, 15-18 méter magasra megnövő, szép fehér törzsű fa. Hosszú nyelű, kicsi levelei háromszögletűek, ágai hajlékonyak. Nőnemű virágai oválisak, hegyesek, tavasszal nyílnak. A hímnemű barkák ősszel jelennek meg. Az ágakról lógó barka adja a latin nevet: pendula = függő. Hatóanyagai a glikozidák, szaponinok, gyanta és cukor.
A bölcsesség, a világmindenség fájának tartják: a sámánok a nyírfa törzsét megmászva jutottak közel a éghez, ahol gyógyulásukat keresték. A világ minden táján úgy tudták, hogy a nyírfa kiűzi a rosszat a testből. A római korban a törvényszolgák büntető fegyvere nyírfakéreggel volt borított. Ágaiból készült seprővel tisztították a sabbath-ra, a zsidó ünnepre készülők útját. A finn szaunákban vízbe áztatott nyírfavesszővel csapkodják a testet. A rossz nebulókat is nyírfapálcával büntette a magyar tanító a régi világban. A lengyelek cipőt készítenek puha kérgéből. Szintén a fa kérgét használják Oroszországban a bőr cserzésére.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
