Belépés
suzymama.blog.xfree.hu
Aki szeretetet vet boldogságot arat!! Suzy Mama
1901.01.01
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
7 házilag készíthető csodavíz, mely hatékonyan méregtelenít
  2014-11-25 16:15:06, kedd
 
  A tiszta, jó minőségű víz az egyik legjobb módja, hogy megtisztítsuk szervezetünk a méreganyagoktól. Azonban, ha hozzákeverünk néhány friss fűszert, gyümölcs- vagy zöldségdarabot, sokkal hatékonyabb, sőt még értékes vitaminokkal látja el a szervezetet. Fogyaszthatjuk minden nap egy tisztító diéta részeként.



1. Almás fahajas víz

Ez egy ún. zéró kalóriás víz. A fahéj hatékonyan beindítja a tisztulás folyamatát, az alma pedig értékes tápanyagokkal látja el a szervezetet. Segíti a méreganyagok távozását, és a kalóriaégetést. Egy régi szabály szerint minél több vizet iszunk meg, annál több fölösleges anyagot tart vissza a szervezetünk.

Hozzávalók: egy üvegkancsó, fahéjrúd (ha por állagú fahajat használunk, akkor egy teáskanál kel), jég, víz

Elkészítés: 1:1 arányban kell elkészíteni, ami azt jelenti, hogy egy kancsó vízhez, egy fahéjrúd, egy alma szükséges. Vágjuk darabokra az almát, dobáljuk bele a kancsó vízbe, tegyük bele a jeget, fahajat, majd fedjük le, és rakjuk 15 percre a hűtőbe. A nap folyamán igyuk meg.

2. Víz, uborka, citrom, menta

Hozzávalók: egy kancsó, kb 12 csésze víz, 2-3 citrom vékony karikákra vágva, 1 kisebb uborka vékony szeletekre vágva, 10-15 mentalevél.

Elkészítés: Mielőtt vékony szeletekre vágnánk az uborkát és a citromot, jól mossuk meg, ugyanis a héját is ajánlatos használni. Mindent tegyünk bele a vizeskancsóba, majd keverjük meg, és legalább 4 órán át hagyjuk állni a hűtőszekrényben. Ez a víz minél többet áll, annál ízletesebb. Jéggel fogyasszuk.

3. Epres víz

Hozzávalók: kancsó, 1 csésze eper, 1 csésze kockára vágott görögdinnye, 2 szál friss rozmaring

Elkészítés: Keverjük össze ey tálba az epret és a rozmaringot, majd adjuk hozzá a görögdinnyét. Öntsük rá a kancsó vizet, majd tegyük a hűtőbe 4-6 órára.

4. Citromos víz

Az egyik legegyszerűbb módja a méregtelenítésnek a sima víz, azonban, ha hatékonyabbá szeretnénk tenni, csavarjunk bele jó sok citromlevet. Minél többet igyunk meg belőle a nap folyamán, a víz kimossa a szervezetet, a citrom pedig pótolja a vitaminokat és az energiát.
 
 
0 komment , kategória:  Egészség,életmód  
Alexandriai Szent Katalin
  2014-11-25 15:16:30, kedd
 
  November 25.
+4. század eleje
Katalin, a szép királylány az egyiptomi Alexandriában élt, és műveltségével kitűnt kortársai közül. Amikor Maxentius császár (305-- 312) Alexandriába látogatott, halálos ítélettel fenyegették meg mindazokat, akik nem áldoznak a bálványoknak. Katalin a császár elé lépett, és a keresztet vetve értésére adta, hogy keresztény. Bátran vallomást tett arról, hogy egyedül az Úr Jézus Krisztust követi, mert a filozófusok és a költők műveinek tanulmányozása során fölismerte e világ bölcsességének hiábavalóságát.
A császárnak tetszett Katalin okos beszéde, de kényszeríteni akarta, hogy mutassa be az áldozatot a bálvány-isteneknek. Katalin ezt megtagadta és lehetőséget kért a császártól, hogy tudományos vitában védje meg hitét. Maxentius ezért sürgősen Alexandriába hívatta birodalma leghíresebb ötven bölcselőjét. A tudományukra hiú bölcselők azonban egymás után hajoltak meg Katalin érvelése előtt. A császár dühében máglyára ítélte valamennyit. Amikor ezeket jajgatások közepette a vesztőhelyre vitték, Katalin azzal biztatta őket, hogy a tűzhalál pótolhatja a keresztséget, és ha hisznek, elnyerik az örök életet.
A császár ezután fölkínálta Katalinnak a császárnői trónust, s ezzel burkoltan a házasságot, azzal az ígérettel, hogy minden városban szobrot állíttat neki. Katalin egyértelműen visszautasította ezt. Ezután Maxentius erőszakhoz folyamodott: letépette Katalinról ékes ruháját és ólmos ostorokkal megostoroztatta. Börtönbe vetették, de az ott töltött tizenkét napot Katalin térítésre használta föl: amikor a kíváncsi császárné eljött, hogy esetleges ellenfelét megnézze, a kíséretében lévő testőrtisztre Katalin olyan hatással volt, hogy az kétszáz katonájával együtt keresztény lett.
Ekkor a császár halállal kezdte fenyegetni Katalint. Készíttetett egy késekkel fölszerelt kerekekből álló kínzószerkezetet, ami félelmetes zajt keltett. Katalin azonban nem rémült meg. Amikor meg akarták ölni, angyalok mentették meg, és a széttört kerekek darabjai sok katona halálát okozták. A látványtól megrémült tömeg tiszteletet adott ,,a keresztények hatalmas Istenének'', s a császárné kérlelte urát, hogy hagyjon föl a harccal, amelyet Isten ellen folytat. Maga is megvallotta, hogy hisz Krisztusban. Erre a császár őt is megkínoztatta, majd a testőrtiszttel és a kétszáz katonával együtt lefejeztette, s kiadta a parancsot, hogy Katalint is fejezzék le.
A vesztőhelyen Katalin arra kérte az Urat, hogy mindazok, akik Krisztus szeretetéért megemlékeznek róla (Katalinról), bőséget lássanak kenyérben és borban, testük egészséget nyerjen és minden földi jóban részesüljenek. Akik tisztelik őt, azokat óvja meg Isten a természeti katasztrófáktól, betegségtől, s főleg a hirtelen haláltól. Aki segítségül hívja az ő nevét, testének tagját el ne veszítse, egészséges gyermeket szülhessen és meg ne haljon gyermekágyban. Utoljára bűnbocsánatot kért az őt segítségül hívók számára. Miután a mennyből hang hallatszott, amely jelezte, hogy kérései teljesülni fognak, fejét a hóhér kardja alá hajtotta.
Ami ezután történt, az a legenda szerint nyilvánvalóvá tette, hogy Katalin kiragadtatott e földi világból: amikor feje lehullott, testéből nem vér, hanem tej folyt. Majd angyalok jöttek, fölemelték a testét és elvitték, hogy a Sinai-hegyen temessék el.
A 6--7. században görögül írt Katalin-passiót valószínűleg a képtisztelet vitái és a képrombolás elől nyugatra menekülő szerzetesek vitték magukkal Rómába, ahol a 14. században kiegészítették gyermekkorának történetével. Eszerint Katalin a ciprusi király leánya, akit szülei csodás ajándékként kaptak Istentől. Miután fölserdült és megkeresztelkedett, másnap megjelent neki látomásban a Szűzanya ölében a kicsi Jézussal, aki eljegyezte Katalint magának.
A középkorban széles körben és nagyon bensőségesen tisztelték szüzességéért és bölcsességéért. Mivel a hit igazságát oly hatásosan védte, a teológusok, filozófusok és ügyvédek védőszentje lett. A párizsi Sorbonne egyetem pecsétjébe is őt vésették. Ebből következően a középkori főiskolák, könyvtárak, tanárok és tanulók, szónokok és később a nyomdászok védőszentjükként tisztelték. Mivel utolsó imádságában Katalin a betegeknek és haldoklóknak is segítséget ígért, a késő középkorban gyakran a kórházak patrónájaként is megjelenik; s mert a börtönben oly sokáig kínozták, és volt ereje elviselni, a foglyok is hozzá folyamodtak szabadulásért. Mivel pedig a kínzására szerkesztett késes kerekek összetörtek, mindazok az iparosok, akik kerékkel foglalkoztak, szintén segítségül hívták. A házasságra készülő fiatal lányok is segítségét kérték, hogy jó vőlegényre találjanak. A tizennégy segítő szent közé sorolták.
 
 
0 komment , kategória:  Szentek  
Kopogós vagy tocsogós? November 25. - Katalin napja
  2014-11-25 15:14:59, kedd
 
  2012. november 25.
Alexandriai Szent Katalin napja a mai.Mindannyian ünneplünk kedves Katalinokat ezen a napon. A név az utóbbi évtizedekben is őrzi népszerűségét, dacol a különféle névadási divathullámokkal Az én kedvenc barátném is Katalin, neki és az összes névnaposnak írom a következőket:
Katalin a néphagyományban:
A Katalin-nap a régi időszámításban az első téli nap volt, s mindenképpen határnap. A közismert időjóslás szerint: "Ha Katalin kopog, a karácsony locsog" - azaz ha ezen a napon beáll a fagy, akkor a karácsony esős, sáros, enyhe lesz, de ez érvényes fordítva is: ha Katalinkor az idő enyhe, akkor karácsonykor fagy lesz . Erre utal még: "Ha Katalin szépen fénylik, a karácsony vízben úszik", és ezt bizonyítja a közmondás is: "Ha Katalinkor megállott a liba a jégen, akkor karácsonykor sáros lesz".
Alexandria Szent Katalin okosságánál fogva ( erről még lesz szó) a diákok, tudósok, egyetemek, kerékkel kapcsolatos vértanúsága miatt pedig a bognárok, kerékgyártók, ugyanakkor a molnárok, fazekasok és szövőlányok védőszentje. Mivel utolsó imádságában Katalin a betegeknek ígért segítséget, a kórházak támogatójaként is megjelenik; s mert a börtönben is megmaradt kitartása és ereje,a foglyok is hozzá folyamodtak szabadulásért. Igazi széles spektrumú szent!
Okos és szép: szent Katalin
Okossága a magyar folklórra is hatott: Ő a népmesék Okos Katájának és a Katalinka, szállj el mondóka főhősének " forrása". Okos Kata, a furmányos, talpraesett és gyönyörűséges leányzó alakja ugyanis Alexandriai Szent Katalin személyéig vezethető vissza, mivel ő személyében egyszerre volt jelen a női bölcsesség, bátorság és szépség. Talán a közismert gyerekmondóka : Katalinka szállj el, szállj el! Jönnek a törökök, sós kútba vetnek, onnan is kivesznek, malom alá tesznek, onnan is kivesznek, tüzes piszkafával kemencébe tesznek, onnan is kivesznek, a katlanba tesznek... is Szent Katalinról szól. Könnyen lehet, hisz ott a kínzás, melyet a kerék alakú malomkő jelenít meg.
Házaságjósló nap is a mai, pedig Alexandriai Szent Katalin élete és vértanúsága igazán nem kecsegtet olyasmivel, ami kedvez a házasságra vágyakozóknak, sőt! Akik biztosra mentek így tettek: több ágat is vízbe tettek, és mindegyiknek legénynevet adtak. Amelyik ág kivirágzott karácsonyra, olyan nevű legény lesz a lány jövendőbelije.
Lányos házaknál ezen a napon gyümölcsfáról ágat vágtak, vízbe tették, s úgy tartották, ha karácsonyra kizöldül a " katalinág", farsangra férjhez megy a lány ( más vidékeken ez Borbála napi hagyomány).
A szokás a távoli tavaszt is sietteti , gondoljunk csak bele, nem volt villanyvilágítás meg központi fűtés, bizony sötét és hideg volt a tél. Ha katalinág karácsonyra kizöldült, akkor már nem volt messze a férjhezmenetel ideje.
A kivirágzott "katalinágat "- szinte már jegyajándékként - karácsony ünnepén a jövendőbelijének adta a lány - tehát így kérte meg a vőlegény kezét....
A Katalin-naphoz férjjósló praktikák és hiedelmek kapcsolódtak. Az egyik szerint, ha az eladósorban lévő leány hajnalban feláll a házuk udvarán lévő dombra - akár szemétdombra is -, amelyik irányból hallja a kutyaugatást, onnan jön majd a vőlegénye. Lehet, hogy csúcsforgalom volt az falubeli dombokon ekkor?
Férjjósló szokás volt az orgonaág virágoztatása is. Vizes edénybe néhány orgonaágat állítottak, és mindegyiknek legénynevet adtak (felcímkézték talán?). Úgy tartották, amelyik ág leghamarabb kivirágzik karácsonyra, olyan nevű legény lesz a leány jövendőbelije. Csantavéren, Sárosfán a legények azért böjtöltek, hogy megálmodják, ki lesz a feleségük ( éhes disznó?).
A Katalin-nap női dologtiltó nap is volt. Nem szabadott kenyeret sütni például. Egy kis egyenlő elbírálás: Doroszlón viszont férfi dologtiltó napként tartották számon, ott nem szabadott szántani, sem befogni a kocsit. Az volt benne a logika, hogy ne forogjon a kerék, mert Katalint kerékbe törték. Leálltak a malmok is, a kendergyárak, az összes kerekesek. Ezért a malmosok is munka helyett a templomba mentek, mert védőszentjük Katalin volt.
A Katalin-bálok népszerűsége töretlen. Régen Katalin napjával be is fejeződtek az őszi bálok, lakodalmak. Közel az adventi csendes- böjtös időszak, mikor már sem lagzikat, sem táncmulatságokat nem tartottak- néhol András napja ez a határ, de hát az igen közel van a kalendáriumban.
Katalin-nap a régi pásztoremberek emlékezetes napja volt, mivel ezen a napon hajtották ki utoljára a csordát.
Ki volt Alexandriai Szent Katalin, akit ma ünnepelünk, és miért jeles ez a nap?
A középkor legtiszteltebb, legnépszerűbb női szentje,kinek alakját átszövi a legenda, amelyet az Érsekújvári-kódex, s az Érdy-kódex örökített meg. Eszerint élt Alexandriában egy gyermektelen pogány király. A bálványaitól remélt gyereket, de hiába. Egy bölcs tanácsára aztán az egy Istennek képét öntette ki aranyból és áldozott előtte. A szoborból éppen feszület lett, melyet a pogány templomba vittek, ahol a bálványok mind semmivé lettek tőle. Ugyanekkor a királyné megfogant, gyermeke a Katalin nevet kapta.
A művelt királylány hamar kitűnt csodálatos okosságával, amelynek híre messze földre elterjedt.
Katalin, a szép királylány az egyiptomi Alexandriában élt a IV. században. Műveltségével kitűnt kortársai közül. Amikor a császár Alexandriába látogatott, halálos ítélettel fenyegették meg mindazokat, akik nem áldoznak a bálványoknak. Katalin a császár elé lépett, és a keresztet vetve értésére adta, hogy keresztény. Elmondta, hogy keresztény, mert a filozófusok és a költők műveinek tanulmányozása során fölismerte, hogy ez az igaz út ( számára).
A császárnak tetszett Katalin meg az értelmes beszéde, de attól még kényszeríteni akarta, hogy mutassa be a kötelező áldozatot a bálvány-isteneknek. Katalin ezt megtagadta és lehetőséget kért a császártól, hogy tudományos vitában védje meg hitét. A császár ekkor Alexandriába hívatta birodalma leghíresebb ötven bölcselőjét. A legenda szerint a bölcselők egymás után hajoltak meg Katalin érvelése előtt. A császár dühében máglyára ítélte valamennyit. Katalin ekkor azzal biztatta a bölcseket, hogy a ha hisznek, elnyerik az örök életet.
A császár ezután fölkínálta Katalinnak a császárnői trónust, magyarán megkérte a kezét. ( Nem mellékes, hogy volt már egy felesége, de az akkori Róma erkölcsei semmivel sem voltak szilárdabbak korunkénál.) Katalin egyértelműen visszautasította a császár kecsegtető ajánlatát. Ezután a kikosarazott uralkodó erőszakhoz folyamodott: ólmos ostorokkal ostoroztatta meg a ruházatától megfosztott nőt. Börtönbe vetették, de nem tört meg -az ott töltött időt térítésre használta föl. Amikor a kíváncsi császárné eljött, hogy esetleges riválisát megnézze, Katalin olyan hatással volt rájuk, hogy a császárné kétszáz katonájával együtt keresztény lett.
Ekkor a császár teljesen " bevadult", bár eddig sem volt lojális személy. Készíttetett egy kínzó speciális kínzó szerkezetet - egy hangos, késekkel szabdaló masinát ( micsoda egy beteg fickó lehetett ez a császár)!
Katalin azonban ekkor sem rémült meg.
Amikor meg akarták ölni, angyalok mentették meg: a késes-kerekes kínzógép széthullott. De ez még nem a történet vége: a megtért császárné kérte az uralkodót, hogy mérsékelje magát. Erre a császár őt is megkínoztatta, majd a testőrtiszttel és a kétszáz kereszténnyé lett katonával egyetemben lefejeztette, s kiadta a parancsot, hogy Katalint is fejezzék le.
A legenda szerint amikor feje lehullott, testéből nem vér, hanem tej folyt. Majd angyalok jöttek, fölemelték a testét és elvitték.
Micsoda Szent Katalin kereke?
Szent_Katalin_kereke.
Katalin kerekének hívják a román és a csúcsíves stílusú templomok fő homlokzatán a bejárati ajtó fölötti nagy ablakot,ha ennek küllős díszítése a kerékre emlékeztet.A név Alexandriai Szent Katalinról kapta a nevét,akit hite miatt kerékbe törtek.
Tánczos Erzsébet írása
 
 
0 komment , kategória:  Szentek  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2014.10 2014. November 2014.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 82 db bejegyzés
e év: 1742 db bejegyzés
Összes: 8746 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1168
  • e Hét: 6858
  • e Hónap: 13230
  • e Év: 64021
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.