Nagy-Magyarország – kis Magyarország?,Dáma Lovag Erdős Anna versei,A fagyosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác,Áldottak legyetek magyarok, Atilla népének örökösei!,Tanulságos történetek 2.,A 20 legszebb látnivaló Magyarországon,Ma hivatalba lépett az első női magyar köztársasági elnök,Egy ház árát hordja csuklóján a magyar sztárséf,Tréfás matekversek, Magyarországon a világ egyik legnézettebb sporteseménye, - menusgabor Blogja - Ábrányi Emil,Adamis Anna,Ady Endre,Ágai Ágnes ,Agytorna,Albert Einstein,Albert Einstein,Alföldi Géza ,Alhana,Ambrus Magdolna,Andók Veronika (,Andróczky Lászlóné ,Antoine de Saint-Exupery,Anyák napja - gyermeknap,Áprily Lajos,Arany János,Arany Viktor,Arany-Tóth Katalin ,Aranyosi Ervin,Artai Zsuzsanna,Árvai Attila & Emil,Átyim Lászlóné ,B. B. Nala,B. Huszta Irén,B. Radó Lili,Babits Mihály,Bagi Tibor,Bajza József ,Baktai Faragó Aranka ,Balassi Bálint,Balázs Béla,Balázs Sándor Turza /B.A.S.A.,Bálintffy Etelka,,

Továbbiak »

Belépés

			menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac /			Menus Gábor 1940.08.11 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom

Blogom,

Képtáram

Képtáram,

Videótáram

Videótáram,

Ismerőseim

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Fecsegj

2/3 oldal

Bejegyzések száma: 24

Nagy-Magyarország – kis Magyarország?

2022-05-17 20:45:35, kedd

	NAGY-MAGYARORSZÁG - kis MAGYARORSZÁG? Mekkora ma Magyarország? Amekkorának mások látják vagy amilyen nagynak mi érezzük? Mi nagynak és erősnek szeretnénk tudni, ezért annak is képzeljük. Így van ez rendjén! A száz év magány után - ami egyáltalán nem volt magány, hiszen mindig volt társaságunk, volt aki felügyeljen és vigyázzon ránk (fasiszta Németország, Szovjetunió) - kell az önbizalom. Inkább úgy fogalmazhatnánk: az utóbbi száz évben nem volt saját hangunk, nem jutottunk szóhoz. Egy évszázadon keresztül vagy meg sem szólaltunk, vagy mások véleményét szajkóztuk. Nem mondtunk semmit a világnak. Hívjuk inkább ezért száz év hallgatásnak. Mekkora Magyarország? Ma biztosan nagyobb, mint tegnap és tegnapelőtt. És sokkal hangosabb. Diplomáciája aktív és eredeti. Az ország a maga útját járja, nem hallgat senkire. Ez a nagyfokú határozottság imponáló egy ütőképes hadsereget nélkülöző és más országok nemzetgazdaságaival szoros függőségi viszonyban levő - ld. német autóipar - kis országtól. Arra, amit ma Magyarország mond, Európa és a világ odafigyel. Feljegyzik és megjegyzik. Számon tartják és számon kérik. A partnereink sok mindent nem értenek: sem azt, amit mondunk és azt sem, miért mondjuk. Az európai népek kórusa nem érti a magyar disszonáns hangokat. Nem érti, honnan az a mellbő bariton, mely akkora mellkasból jő, melyből legföljebb csak tenor hangozhatna. Nem értik a kottánkat, amiből játszunk és nem értik országunk koreográfiáját sem. Nem értik a taktikánkat - ezért egyelőre lépéselőnyben vagyunk - és nem értik a stratégiánkat, hogy közép- és hosszú távon merre visz az utunk és hova vezet? Nem értik, miért nem fogadjuk el a klub szabályait, ha már jó szántunkból tagnak beálltunk, és azt sem értik, miért járunk olyan társaságba - EU - melyet nem szeretünk. Egyszóval, nem értenek! Meg nem értettségünk érzése nem új és gyakran ott kísért a történelmünkben. Mekkora Magyarország ma? Tőlünk függ. Mindenesetre a fáradtság jelei már mutatkoznak. Nem, nem mi fáradtunk bele - örök nyughatatlanságunk jól tartja magát. Környezetünk, partnereink, szövetségeseink kezdenek eltompulni, elfásulni irányunkban. Nem hallgatnak már minket olyan figyelmesen, és nem is vesznek már minket annyira komolyan. Azt hiszik kiszámíthatóak vagyunk és cselekedeteink előre megjósolhatók. Azt hiszik, általunk pusztán a balkáni korrupció terjedt tovább, azt hiszik, hogy csak a pénzük kell nekünk. Tévednek. Nekünk sokkal több kell: a múlt és a jövő! A legutóbbi évszázadban csúnyán megaláztak és szétvertek minket. Ma és a jövőben is azt szeretnék, ha suszterként megmaradnánk a kaptafánk mellett. Nem vagyunk suszterok, sem foltozóvargák! Keleti nagybácsink Kapudöngető Attila, nem valami hálót foltozó, halszagú rokon, finn halász. A szabálytisztelő, törvényes együttműködést fetisizáló Nyugat azért nem ért minket, mert nem hisz a szemének, nem látja, ami napnál világosabb: mi nem akarunk együttműködni! Mi nem lassú felemelkedést akarunk, sem unalmas, de úgynevezett kölcsönösen gyümölcsöző egyezségeket. Ötszáz évvel Mohács és száz év hallgatás után, most nagy hangon bemondjuk a tromfot: mi mindent akarunk! Attila még megfordult Róma kapui alatt, de mi, a dicső hunok kései leszármazottjai most végre a Nyugat falain belül - intra muros - vagyunk! Jól teszik, ha imádkoznak az Európai Parlamentben: ,,De saggitis hungarorum libera nos Domine!"... Mondjunk, amit akarunk a világnak, de soha ne csapjuk be önmagunkat: ne tévesszük össze a folklórt a politikával, a költészetet a diplomáciával. Jövőnk, jó vagy rossz sorsunk attól függ, helyesen mérjük-e fel önmagunk? Helyesen mérjük-e fel lehetőségeinket, helyesen ítéljük-e meg erőnket, felhalmozott tapasztalatainkat? Ha diplomáciánk erélyesen szomszédol vagy a minket is tagjai közé befogadott szervezetek főhadiszállásain pózol - nem baj. Éljünk a meglepetés és a megtévesztés erejével. Mások is ezt teszik. Életfontosságú azonban, hogy mi magunk pillanatig se felejtsük saját, valós állapotainkat. Pillanatig se felejtsük, mit bírunk el és mit nem. Legyünk pontosak tartalékaink, eszköztárunk felmérésében és időnként számoljuk meg katonáinkat is. Ha kevesen vannak, ne menjünk csatába, és ne feledjük a többet ésszel, mint erővel népmesei jótanácsát sem. Mekkora ma Magyarország? Magunk sem tudjuk, pedig fontos lenne pontosan ismerni. Ha alábecsüljük országunkat, kishitűségünk foglyai maradunk és semmire nem visszük. Ha túlbecsüljük, úgy járunk, mint a béka Ezópus állatmeséjében: ökör akart lenni, felfújta magát - kipukkadt! Nézzünk szembe a valósággal: mondjuk el őszintén egymásnak, mekkorák vagyunk... Link

0 komment , kategória: Hazánk - otthonunk

Dáma Lovag Erdős Anna versei

2022-05-16 20:00:29, hétfő

	DÁMA LOVAG ERDŐS ANNA VERSEI Csornán, l944.O3.l3.-án születtem. Általános iskolám Mosonszentjánoson végeztem. Már itt írtam verseket. Gimnáziumi éveimben Mosonmagyaróvár, ill. Budapesten irodalmi pályázatokon Országos I. díjam miatt felvettek a bölcsész karra. A Sors fintoraként mégis automatikai-Villamos mérnök lettem, elektromos vezető tervezőként mentem nyugdíjba. Éltem Budapesten, Szegeden 17-17 évet. Majd családommal Mosonmagyaróvárra költöztünk. Költészettel 1994 óta foglalkozom ismét,volt tanárom és gimnáziumi osztálytársaim indítatásaként. Azóta 54 Antológiában jelentek meg verseim. 6 verseskötetem jelent meg.: ,,Jelet hagyni", "Őzek tánca", Kőbe vésett szavak", ,,Keresztre feszítve", "Rendületlen hittel", "Híd két part között" címmel. /URÁNUS,CSERHÁT MŰVÉSZ KÖR kiadásában/ Eddig pályázatokon, ill. azokon túl: 42 díjat, elismerést, oklevelet kaptam verseimre és irodalmi munkásságomra. Eddig 13 országba jutottak el versesköteteim. (Dáma Lovag Erdős Anna) Dáma Lovag Erdős Anna versei Link Ihász - Kovács Éva: ÍGY LÁTOM ŐT Erdős Anna költőtársamnak Így látom Őt a kedves Szépet Körötte fák, millió képlet A végtelenség él a lelke mélyén Hogy kimondhassa Íme a vers az élmény S a kékszemű ég biztatja Ő érzi Hogy e tájat így kell megidézni S a szép világ mely körülveszi létét Hogy fölmutassa az Ő szép vidékét És harangokat tekercsel a létben Mert szívében csupa jóság fészkel Virágozzék mint a lét virága Új koszorút fonva homlokára S világító szép napot a nyárból S nyújtson vigaszt az égi hold vándor Mikor versek fölé hajlik egy asszony Üdvözlöm Őt - semmi ne aggasszon Lelkesedés töltse el a földet Így élünk mi És így élni könnyebb Köszöntöm Őt Bár oly messze él még Elém hozzák rőt falevél érmék Látom ahogy írja a vers-stancát Köszöntöm Őt - a jó Erdős Annát AKI SZERETI A MAGYAR FÖLDET Aki tavasszal Csokorba szedte az ibolyát Aki hallotta zsendülni A határt Aki megmerítkezett A nap melegített dézsában Akinek volt Tarlóval szúrt lába Kinek pelyvával lett Tele szeme-szája Csak az érezheti Igazán a kenyér ízét Az ihatta a tiszta Forrás vízét Akinek napsütötte Keze, lába Az tudja mi a parasztember Imája Csak az vet keresztet A kenyérre Az kéri az esőt A szomjas anyaföldre Csak Ő érti Mi az, ha a földet eladják! AZ A HÁROM JÚNIUS NEGYEDIKE! Együtt zúdul a magyarra szenvedés! Vagy hitében felemelkedés! Együtt siratjuk Trianon-i évfordulót! Éneklünk összefogva siratót! Más ez a nap mint a többi! Egy szép ország szét szakadás Egy nagy Dunai áradás! S egy Pünkösdi egymásra találás! Szűz Mária édesanyánk segíts nekünk Trianoni fájdalmában vérzik szívünk! Könnyeink záporát nincs ki letörölje Édes hazánk teste darabokra tépve! Pedig hívő lélek a magyar Szeretetet oszt, háborút nem akar Lelkében a Pünkösdöt ünnepli Európa határait védte, védi Kárpátokkal ölelt szent földje De sok támadás éri, érte! Senki nem áll ki mellette Elnyomást szenvedte, míg bírta tűrte! Most e három évforduló figyelmeztet! Össze kell fogni magyar léleknek! Nem veszünk el, ha fogjuk egymás kezét! Közösen kérjük a Szűzanya segítségét! Mert hiába zúdult az özönvíz az országra! Mint a tenger, jött a Duna árja! Egy emberként ment menteni mindenki a gátra! Tanított minket az összefogásra! Most, mikor indultok Trianonra emlékeztetni! Pünkösd ünnepén Csíksomlyón imádkozni! Áldjon meg benneteket a Magyarok Istene! Legyen veletek a hit, a szeretet, s a BÉKE! BOLDOGSÁG TE VAGY NEKEM Boldogság nekem a tél csendje A tavaszi virradat zenéje A pacsirta trillázó éneke A virág nyitogató méhek zümmögése A gyors patak vidám csobbanása A nyári nap érlelő ragyogása Az őszi bágyadt napsugár búcsúzása Szívemet éltető természet körforgása De mind ez csak veled Soha, soha nem nélküled Lelkemnek magasröptű szárnyalása Bíztató szavaidtól ihletet várja S ha nem vagy velem Árva, s nem nyílik szívem Nem látom a tavasz, nyár, ősz, tél Ezernyi csodáját Nem hallom a madár boldog dalát Nem érzem a tavaszi szellő simogatását Beborul, komor lesz az ég Vad, zord felleget űz a szél Dörgő villámok cikáznak felettem Szivárvány színében sem gyönyörködik lelkem Szívem bús magányba szédül Nem látom a csillaghullását az égről De ha hallom kedves hangod A tavaszt a hideg tél után elhozod A madár is vígan zengi énekét Virág nyílik, virágos az erdő a rét Lelkemben egy új dal muzsikál Egy dal, ami csak is feléd száll A boldogság ismét veled rám talál. BÚSAN SZÓL A HEGEDŰ Felültek a fákra a fellegek Egy hegedű szól, kesereg Egy hegedű az éjszakában Valakit sirat bánatában Ó mily szomorúan, mily búsan A magány dala benne van Megfájdul a szív is bele Komor fellegek szállnak felette Ó te szomorú hegedű Ne sírj oly búsan Jön még borúra derű Szólsz még boldogan Néma az éj, elhalkul a dala Elcsitul lassan a szív fájdalma Csendes a hegedű, elpihent a vonó Alussza álmát, nem zokog a szó CSEND VARÁZSA Eljött a csend A nap nyugovóra tér A csend palástja takarja az éjt Elcsitul minden fájdalom Alszik a madár a fészkén Nyargaló szél lecsendesedik félvén Hogy felébreszti az alvót Halkan dúdol neki altatót Csend van a szívekben Néma minden hallgat az éjben Néha egy vonat kattogása Egy megkésett bagoly huhogása Töri meg a csendet Nem akarja felébreszteni az embert Aludjatok véget ért fáradt rohanástok Az éj varázsát küldi rátok Lelketekben szunnyad a fájdalom A bú és öröm sem zavar álmodon Álmodjatok szépet, hogy szeretnek téged Álmodjátok, szép a világ Hogy holnap szebb nap virrad rád S béke lesz, s szíved boldogság öleli át EMLÉK KÉPEK ANYÁK NAPJÁN Drága Édesanyám megyek hozzád De nem csókolom édes orcád Temetőben pihensz régen Fájó emlékkép vagy már nekem E képeket most össze szedtem Édes mosolyod nem feledtem Szigorú is voltál néha Szíved szeretetét nem feledjük soha Hat gyermeked akik sorban : Orsolya a gondoskodó Mikor elmentél, ő volt az anya pótló Teréz: Ő messze, idegenbe elment Hullott érte könnyed, szomorítottad szívedet Fájt az is mikor én elmentem Tanultam Budapesten György öcsémet magammal vittem Vágytunk utánad mind ketten László öcsénk szíve tiszta, Ő volt idős napod gyámolítója Sándor öcsénk mosolyogta Nem hagylak el Édesanyánk soha. Jöttek évek, hosszú sorban Velünk vagy csak álmainkban Visszatértünk, de már későn Takar már Édesanyánk, Édesapánk a szemfedő Emlékképek összegyűlnek Hol kicsik, nagyok ölelkeznek Imáinkba foglalunk bennetek Áldja meg az Isten jó szívetek! AZ ÉLETEM FÁJA Verset írok az életfámról HETVENEDIK ágáról Mert minden évben egy ága kihajtott Minden tavasz szép virágot hozott HETVENEDIK tavasz Rügyezik már a fámon Nem sokára virágba borulását látom Virágból termés lett, éveim során Négy is volt belőle Kettő korán lehullott a földbe Két szép gyümölcsöt fel neveltem Ő értük boldog az én lelkem /fiaim/ Két szép termésem életem büszkesége Szerető szívemnek gyönyörű termése Életfámat tavasz, nyár, ősz, tél éltette Napsugár és szellő leveleit érlelte Záporeső, hol zivatar is vonult el felette Szivárvány színekben életem festette Zivatar ágaim tördelte Hajlott törzsem,míg engedte A jó magyar földben Gyökereim a mélybe, élhettek benne Tavaszi zápor megöntözte Éltető napsugár ragyogott felette Így múltak az évek, év gyűrűk körötte Hol sima,hol göcsörtös ágaim növelve Így telt el HETVEN tavasz felette Ezt a HETVENEDIK tavaszt Jó Istenem megköszönöm neked Életfám virágzik, virággal köszönhetek Verseim voltak virágai a tavasznak Hogy hány tavaszt adsz még nekem Te tudod csak igazán én édes Istenem Meddig tart még tavaszt váró életem Ha eljön életfámnak utolsó tavasza Arra kérlek csak, ne zivatarral Csendben aludjak el, mint ki téli álmát alussza Csak azt vegyék észre, ha ágaim virágát nem hozza Gyökereim engedjék el nehéz törzsemet Halkan zuhanjanak le, öleljem magyar földemet Megmarad utánam pár kis, friss hajtásom Ők lesznek,kik emlékeznek /unokáim/ Éltem ezen a szép világon FÉNYBEN ÚSZOTT, MOST KOLDUS SZEGÉNY! Fényben úszott, Most koldus szegény! Kifosztottan áll az élet peremén Se háza,se vágya eltűntek már Kezéből az idő homokot szitál Elmúlt az élet, pergett tova Magány köszönti, nincs otthona Dolgos éveit a múlt tagadja Kivert, magány utolsó rokona Míg fényben úszott, volt vagyona Vasalt inge, cifra palota Dáridó is kijutott néha nap Körül táncolta érdek had Most koldus szegény, porba hullt Kikacagja a fényes múlt Ha akad sátor, pad az otthona Űzi hajtja az isten ostora Volt háza, otthona, kis vagyona Kuncog a forint, gurult tova Öregen már nem kell senkinek Ami vagyona volt, az mindenkinek Fény helyett komor sötét ráborult Utolsó pénze koporsóra jut Az anyaföld tisztességgel befogadja Legyen nyugodt örök álma FÜLEMÜLE SZERENÁD Tavaszi légbe belezeng az ének Egy kis énekes dalolni kezd Száll a fellegekbe Istenhez a dala Itt a tavasz, boldogan dalolja Dalolj, dalolj te szürke kis énekes Éji dalod szerenádot zeng Aki hallja boldog éneked Veled örül már itt a kikelet Nyílik a lila orgona virága Ibolya csokorban integet Gyöngyvirág harangozza fejét Így üdvözli fülemüle énekét Tavaszi napsugár ébreszti a földet Virág özön, virág illat éltet Boldog tavaszi zsongás árad Fülemüle zengi az esti szerenádját S a dal felemeli az emberi lelket Ezt a csodát megköszöni Istennek Mert ő teremtette ezt a csodás harmóniát Fülemüle zengheti a szeretet himnuszát Szólhat boldogan az éji szerenád GITÁROM SZÓLJ MOST DALBAN Gitárom szólj most dalban Békét hozz a nagy világra Ne engedd elveszni embereket Háborút ne hozz senkire Sírj csak gitárom hangosan Szél vigye zenémet országokba Hallja minden ember fia Ne ontsuk egymás életét soha Gitárom pengjen szózatként Világ figyelj e dalra Emberiséget ne engedd háborúzni Kínok közt kiirtani a népet. Szólj, szólj gitárom, mint a harsona Isten áldása legyen rátok Szívetek dobbanását halljátok Békét akarjatok a világra! GYÖKEREINK MAGYARORSZÁG Gyorsan folyó patak partot mossa Sodró, morajló habok futnak tova Szaladnak, mint édes hazánk fiai Akik nem lelnek nyugalmat Kergeti őket a nincstelen kín Pedig magyarnak lenni büszkeség! Hiába tépázzák fánkat irtó szelek Magyar megmutatja mindig! Benne hinni, s bízni lehet! Nem tudják kitépni a gyökeret! Ne szaladjatok, tiétek nem a nagyvilág Itthon vár benneteket a föld, s édesanyád Magyar nyelvet másra nem cserélheted! Sem álmaidat, míg magyar a gyökered Sem gondolataidat, sem hitedet! Mert a hit, s lélek, mely fogva tart Kínok közt is az nyújt neked kart! Magyar szíveddel száll a gondolat Soha nem felejt a magyar tudat! Ha más nyelven is szól az akarat! Szülői házat soha ne hagyjátok el! Mert kihűl a családi fészek Elveszik otthonod, s vele reményed! Kakukk költözik tolakodva bele Szaladhatsz, hogy elvedd jussod tőle! Gyors patakból hömpölygő folyó lesz Elszakad az árral hazád fájának gyökere Hiába szaladsz, hiába jössz Későn érkezőt elönt a vízözön! Szíved nyugalmat sehol nem talál. Pedig magyarnak lenni büszkeség! Ez formálja tudatod, amerre mész S ha hited, házad, hazád veszély fenyegeti Magyar lélek helyét a világban nem leli Haza húzza idegenből is gyökerei! S mégis, ha hömpölygő áradat Hazátok fájának gyökerét tépázza Elveszik a föld, a nép, amibe kapaszkodna Nem lesz hit, sem haza, ami haza várna! Mert az áradat gyökerestül kicibálja! HA FELHŐ LENNÉK Ha felhő lennék magas kék égen Szállnék, repülnék szabadon, szépen Bárányfelhőként a nap rám ragyogna Úsznék a kék égen rátok mosolyogva Ha esőfelhő lennék, sűrű cseppekben esnék Isten áldása lennék. Minden vetést, virágot jól megöntöznék Ha rossz kedvem volna, sötét felhő lennék Rossz felhőtársaimmal összezörrennék Ha ragyogó napsugár rám ontaná sugarát Egyből tovább szállnék, kék égen tova repülnék Akkor jönnék csak, ha rám szükség lenne Áldott legyen a földnek könnyeimnek cseppje Tavaszi záporral öntözném a tájat Elvetett mag kikeljen, nehogy elszáradjon Szomorú kedvemben mindig borús lennék Eltakarnám a napot, lássátok szomorú vagyok Jó kedvemben a felhőkkel kergetőznék Napsugaras égről gyorsan eltűnnék Legyen az embereknek szép, meleg napjuk Vidámak legyenek, mert szép a nyaruk S miután az égen elvégeztem dolgom Lehullanék a földre, sokak örömére Fájó könnyem áldás legyen emberre, növényre Esőként földbe szállnék, megsemmisülve Komor felhő, nem jó az senkinek Inkább a földet öntözöm meg Mielőtt elmegyek, sűrű könnyeimtől Viruljon a tájék, mielőbb köddé válnék Esőcseppjeimmel a földbe örökre bebújnék HIDAT VEREK Hidat verek folyókon át Összeköti jobb, bal partját Suhog a víz, rohan az ár Túl parton valaki vár Hidat verek, hozzád megyek Karjaimmal átölellek Kedves szóval örvendezek Ti elválasztott magyar testvérek Áll a szobor folyó partján Szent Kristóf figyelmeztet talán Rohan a folyó, sodor az ár Magyar testvér a túloldalon vár Hidat verek, átölellek Könnyebb lesz együtt az élet Mert a hidunk, utunk közös köztünk Testvér, testvér együtt megyünk Hosszú a híd rajta megyek Jössz felém én átölellek Nem választhat többé minket Sem folyó, sem patak, s más akarat Hidat verek népek között Rohanó folyó, s széles fölött Hogy egymás kezét ne engedjük Szeretetben Isten velünk Ne legyen többé soha Ha életünk mostoha Magyart, testvért elválasztja Lehet Lajta, Duna,Tisza, Dráva Hidat verek szeretetből Szilárd vasból, s kövekből Hogy sorsunk közös legyen Testvér, testvért ne feledjen Közös hidunk, ha megépül Nem tart vissza jöhet az ár Szívünk ismét egymásra talál Szabad út lesz, nincsen határ HORTOBÁGY DICSÉRETE . . . Ó te szép Magyarország Csodálatos tája Nincs a világon senkinek Ilyen mesés Hortobágya Kilenc lyukú hídnál Legel a szürke gulya Vágtat a híres ménes, Mint lángparipa Nap korongja ontja bő melegét Nagy forróságban délibábos ég int feléd Szürke tehén csorda ballag az itatóra Vágtat a híres ménes, friss víz jó volna Daru madár,hívja a párját Túzok madár érte nagyot kiált Nagy méltósággal lépeget a gólya Fácán rikolt, mintha ő lenne e táj Egyedüli lakója Pacsirta szép énekével ad rá feleletet Kútágas messziről a szomjazót csalogatja Odagyűlik a pásztorok,csikósok csapata Mert a hőséget ők is alig bírják Friss vízzel töltik meg az állatok itatóját Mire eljön az este,nap nyugovóra tér Távolból furulya szó mesél Csárdában öreg dudás játsza a nótát Prímás húzza, pénz jár a vonónak /Bura Zsigmond/ Hajnal pírja hasad, csend ül a tájra Tüzesen kel fel a nap koronája Nyargaló ménes jön amott,nagy port kavarva Felveri a nyugalmat, mert ő így akarja. Természet órája tudja a dolgát Pontos időre állítja mutatóját Tavaszra nyár jön, ősz köszön a télnek Csodás forgatagban zajlik az élet HOZZÁM TARTOZOL Hozzám tartozol Mint fűhöz a harmat Mint naphoz a fény Mint fához a levél Hozzám tartozol Mint zivatarhoz A villám Mint virághoz az illat Mint édes mosoly A gyermek arcán Belőled lettem naggyá Mint búzából a kenyér Mint anyából a gyermek S ha már nem vagy nekem Veled halok meg Hogy a másvilágon is Együtt legyek VELED Mert Te ott is Hozzám tartozol KÉT REMEGŐ KÉZ Kéz a kézben elindultak Kórházból a kapun túlra Halk szavukat csak Isten hallja Tudod kedves légy türelmes Van négy szép gyermekünk Szívünk telve, szeretünk Ha néha kevés volt kenyerünk Megosztottuk,nevettünk Boldogság lakott velünk S óvatosan bandukoltak Szorították egymás kezét Lassan léptek ,mosolyogtak Másik ráemelte szemét Ó te kedves bolondos öregem A múló időben is jer velem Hát elmúlt az idő feletted,felettem Úgy száguldott észre sem vettem Lassan ,lassan megöregedtem Még foghatom fáradt,dolgos kezed A világ is szép,de csak veled Eljöttél értem,s én haza megyek Megalkudtam az Istenemmel Most te jössz értem Veled megyek, értelme van, eddig éltem Reszkető kezüket egybe fogva S mosoly arcukat el nem hagyta Kilencven évesen mentek a hosszú útra. S én néztem utánuk vágyakozva Szívemben megnyugodva Két ember az örök szeretetet megmutatta. KÖNYÖRGÉS A BÉKÉÉRT! EMBER! TE ISTEN teremtménye! Nézz fel,nézz az égre! Nézd milyen tiszta, békés az égbolt Ragyog a napsugár, nevess rá békjót Béke van, szeretet a szívekben Ne oltsd ki fegyverrel belőle ! Bízzál magadban, ne a fegyverekben Békéért könyörgök Hatalmasok szívetekbe! Békét a gyermekért, ki ma született Békét az anyáért, ki nem ártott neked Békét a fiatalért, ki nem megy a csatába Nem akar halni, nem akar hiába! Békét az aggért, aki gyermekeiért retteg Háborúban mindene, s élete veszhet Békét könyörgök a Hatalmasoktól Lágyítsa meg szívét az Isten, ha háborúra gondol! Békéért könyörgök a hadba indulónak Ne nyisson tűzet más ember fiának! Békét kérek a Földnek, s minden lakójának Kicsiknek, nagyoknak, ártatlan hadba indulónak Háború csak vér, bosszúálló lélek! Sátán irányítja, hogy egymást megöljétek! Békét könyörgök az országnak, melyet leigáznak Siralom völgye lesz minden fiának! Rakéták,torpedók hada ne álljon csatába! Ártatlan ember élet ne oltasson hiába! Békét kérek a földnek, amit szántanátok A városnak, a falvaknak, mindennek, amit ember alkotott! Békéért könyörgök lelketekért, ti acsarkodó felek Ebben a háborúban nem lehettek győztesek! Háború csak fájdalmat, siralmat hordozza Nem lesz Isten áldása se lelkedben, se otthonodban! Békét könyörgök végül nemzetemnek Féltve kérlek benneteket vágóhídra ne menjetek! Mert elég volt már a sok áldozat évszázadok óta Áldást kérek a meggondolt béke hozóra! Békéért könyörgök végül szívetekbe A felbujtót az Isten nyugtassa meg Elég volt az áldozat,a hiába ontott vér! Békét könyörgök a világnak a sok szenvedésért! LASSAN ELJÖN A TAVASZ Lassan eljön a tavasz Pattannak a rügyei a fáknak Szívemből búcsúzik a tél Örülök a lágy napsugárnak Cinkosan kacsint már a nap Ibolya virág illata árad Kertek is a tavaszra vártak A madarak csivitelve szállnak Március köszönti már a tájat Lelkünkben is felébrednek a vágyak Szép emlékei életünk tavaszának Örülünk a nap ragyogásnak Egyedül csak én ülök némán Várom a tavasz beköszönt rám Elhozza szívembe a reményt S kigyújtja a tavaszi fényt LETESZEM VERS KOSZORÚM Leteszem vers koszorúm Leteszem szomorún A haza hős fiai hantjára Emlékezek vers virággal Október hónap te hősök gyásza Emlékeztetsz minket az örök fájdalomra Aradi tizenhárom vértanúságára A nemzet miért borult gyászba Aradi vértanuk, s névtelen hősök Akikre emlékezve vers koszorút kötök Minden virággal rájuk emlékezem Áldottak legyenek ők, és hős nemzetem Mert bátran mentek ők a csatába A haza hívta őket nagy bajában Összefogtak ők harci diadalban Életüket adták, hogy éljen a haza Októberi hónap, te hősök hordozója Ne követelj több gyászt a szegény magyarra Leteszem szóvirág koszorúm, tisztelve A hősök emléke míg él magyar ember Nem lesznek feledve. MÁS EZ AZ ÜNNEP Március 15.-e Ragyog a napsugár Virágba borultak a mandulafák Így köszönt Nemzeti ünnepünk ránk Más ez az ünnep!!! Mint,mikor hóviharral tört ránk Magyarok Istene figyelmeztetett Bajban van hazánk!!! Március 15.Te Nemzeti ünnepünk! Nyisd szeretetre szívünk Mutasd meg van még reményünk Van még reményünk, hogy összefoghatunk Ha akarjuk, egy célért indulunk!!! Viszály nem győzi le akaratunk!!! Mert hős múltú nemzetünk Sokat szenvedett Összefogva a szabadságból Meghalt,de soha nem engedett Eljött megint,ragyog a napsugár Március 15. Nemzeti Ünnepünk Összefogásra szólítva vár !!! Mert a hőseink értünk is életüket adták a csatában Csak a nemzet ne sínylődjön rabságban Hősök az a Aradi 13, és a többiek Szelleme feltámadva és kiáltva : ,,Talpra Magyar" fogj össze !!! Mert ha nem, elveszel mindörökre !!! S akkor hiába volt fájdalom,minden Oly sok szenvedés Hiába haltak hős fiaink a honért Ha lehajtott fejjel mi beleegyezünk Tűnjön el alólunk földünk! Vándorbotra jut az a sok ész, tudás! Mert nincs bennünk hit, s összefogás!!! De még van remény, hogy egyet akarjunk! Így hőseink előtt tisztességgel fejet hajthatunk!!! MEGTARTALAK Megtartalak, mint fa a levelet S akkor engedi el, ha itt az idő Mint égbolt a gomolygó felhőt S akkor hull le, ha esik az eső Megtartalak, mint holdat az éjszaka Akkor búcsúzik, ha jő a pirkadat hajnala Mint virág a reggeli harmatcseppet Az élteti, az ad neki életet Megtartalak, mert szomjazom rád Mint nyári melegben a búzamező Erős napsugárnál nincs egy felhő Mely enyhet ád, s megmentő Megtartalak, mert szeretlek téged Nem tudom elengedni lényed Megtartalak, mert önző a lélek Soha nem akar feledni téged Megtartalak, mint madarat a fészek Ha zivatar közeleg félnek Ha vad eső is zúdul rájuk Nem félnek, betakarja őket szülő szárnyuk Megtartalak, míg tart ez a kis élet Mert egyedül szomorúan félek Félek, hogy elveszítelek téged Elengedni nem tudlak, míg élek Megtartalak, mint szőlőszemet a fürtje Ha ősszel megérik, akkor van szüretje Hideg dér megcsípi az ágat Elengedlek örökre, mint levél a fákat S ha végleg elengednélek Szomorú magányom a távolba réved Szürke felhő eltakarja előlem a napot Örökké várok rád, míg meghalok MI ÖSSZETARTOZUNK /Nemzeti Összetartozás Napja/ ,,Mint bontott kéve Szét hullt nemzetünk" De mi összetartozunk Összefog anyanyelvünk Szívünk Nem győzhet rajtunk Ádáz támadás Vágtathat fölöttünk Villámok hada,felhő vonulás Nem lehet minket széllel kergetni Viharok harcába felül fogunk kerekedni Mert mi összetartozunk !!! Magyarok vagyunk Fogjuk majd egymás kezét Felemeljük az égig Istenhez érjen fel a kezéig S áldást kérünk tőle E szét zilált, elfogyó nemzetre Áldást kérünk tőle Áldja meg a magyart Szűnjön szenvedése Összetartó nemzet ne legyen elveszve Mert tudjuk mi, mind ahányan vagyunk Nem feledjük soha földünk, otthonunk Szét hullott a nemzet apró darabra De csak a föld szívünk soha Mert mi összetartozunk Ha menny és föld is leszakad Szívünk egy ritmusra ver S örökre magyar marad Míg Isten áldása velünk S egy az akarat !!!!!!! Mert mi összetartozunk !!! MONDD KEDVESEM! Ó március, te kikeleti varázs Ragyog a fény csábítva int felém Érzi e a szíved, amit én Új életre kelt március reggelén Ó, mondd kedvesem Érzed már jön a tavasz csendesen Virág nyílik, rügy pattan, ébred az erdő Simogatja szívedet a szellő Virág szirmokat nyitogat a napsugár Selymesen melengeti őket, s táncot jár Csobban a patak, rohanni van kedve Ó, kedvesem érzed-e a tavaszt szívedben? Millió nyíló virág int feléd Illatukkal csodás az erdő,a rét Méh zümmög, szorgosan súgja Nyíljatok kedveseim itt a tavasz újra Hallod-e a madarak kórusát Neked küldöm e csodás melódiát Lelkünkben is egy új dal muzsikál Mert tavasz van, s madár dala száll Ó, kedvesem boldog e dal Úgy szárnyal, mint egy diadal S a virágok neked is nyitják szirmaikat Neked üzenek,ugye boldog vagy? Mert eljött a szép tavaszi varázs Öröm, szeretet látomás Szívem dala száll feléd Köszöntsük a tavasz virradat reggelét "MONDOTTAM, EMBER: KÜZDJ ÉS BÍZVA BÍZZÁL!" (Madách Imrére emlékezve:"Az ember tragédiája") 1862. Ó, Istenem, mily nagy ez a küzdelem! Mily nagy súlyt ültetsz vállukra, Jövőbe látó költőknek, a váteszeknek Mily nagy feladatot adtál, hogy írjanak! Írja meg a valót, a szépet, vagy a poklot, Mert most készülsz ránk zárni a kaput. Lucifer nem nyugszik, életet követel, Mit Isten alkotott, pokol nyeli el? Mily nagy feladatot ruháztál a költőkre!? Írjon mindenről, lásson a jövőbe! Figyelmeztessenek bennünket időben, Ne irigykedjünk, tartsunk végre össze!!! Sok költő fogott tollat Madách Imre óta, Írják soraikat magukra gondolva. Nemzetet a veszedelemtől ritkán óva Tragédiánkat kevesen látják, vagy nem akarják! Szegény nemzetünk, bíz sokan elhagyják! Sorsára, hagyatva vívja a saját harcát, Ki lesz majd, aki a sorsunk új fejezetét megírja? Az élet színpadán a nemzet jövőjét megmutatja, Ki lesz, ki a bajból a nemzetet kivezeti, Ki lesz, ki költők sorsát vállára veszi, Keserű szívvel a nemzet jövőjét megénekli? Mert sötét fellegek gyülekeznek nemzetünk egén! Hogy pokol lesz-e vagy mennyország, ki lesz, ki megfejtené? Megírtad költőtárs "Az Ember tragédiája-t" Mégsem figyeltek rád, országunk licitálják. Küzdelmes sors, az kijutott bőven, Szétdarabolt nemzet jövője sem felhőtlen. Bizakodva tekintünk fel az égre, Sorsunk jobbra fordulását Istentől remélve. Oda jutottunk, már egymásban sem bízunk, Szétesett családunk, veszélyben otthonunk. Elmentél költőtárs, csillagként ragyogva, Költészetednek, művednek ki lesz folytatója? Ki mutatja majd meg a helyes utat nekünk, Hisz hit nélkül, bizalom nélkül elvész nemzetünk?! Szép magyar nyelvnek ki lesz a pallérozója, Ki lesz Istennél, aki értünk szépen szólna? Kérd az Istent Te is ott fent közbejárással, Enyhüljön meg felénk ily sok szenvedés láttán! Mindig a magyart áldozták a harcok oltárán, Védjen meg bennünket, ne hagyjon árván! Küzdünk mi mindnyájan erős küzdelemmel, Békével tűrünk, bizakodó reménnyel, Ne engedje, hogy ifjúságunk világgá szaladjon, Csak a fiatal és a gyenge öregje maradjon! Mire születtünk, mindig csak küzdelemre? Reménységet kérj e meggyötört nemzetnek, Ne legyen győzelme Lucifernek az Isten felett! S az emberek figyeljenek az Isten intő szavára, Ne jusson a nemzet ismét a poklok kínjára! MOSONMAGYARÓVÁR GYÁSZNAPJAI /1O.26/ Még mindig halljuk éneküket! Könyörögve kérték Istenüket Daluk reménykedve szállt Adjon Isten szabad hazát! De a fegyver szava elnyomta a dalt Száz torokból szakadt a jaj Golyószóró,kézigránát kaszált Hozott fegyvertelen emberekre Kegyetlen halált Mosonmagyaróvár népe Gyászolsz-e már ? Szíved mélyén őrzöd A Hadúr diadalát ! Gyásznapot hirdet az egyik Még mindig helyesel a GAZ Élőnek nem nyújt vigaszt A megbocsátás elmarad! És a holtak nem beszélnek De nyílik sírjukon virág Gyertyák lángja lobban Kegyelmet még nem ad a Világ! Még mindig halljuk éneküket Hangjuk az Istenhez szállt Sírhalom jutott nekik Nekünk fájdalom és néma gyász! Lenn a sírban ott pihennek Nekik szól a kegyelet Élő még mindig siratja A fájó,múló emléküket! NE HAGYJ ITT TESTVÉR!" Ne hagyj itt Testvér, megfagyok Segíts felállni, mert meghalok Szóltak a könyörgő hangok Don kanyarba áldozatnak vitt magyarok És csend, fagyhalál Mindenütt amerre kaszált Az áldozat már nem beszél Aki bír még útra kél Arra, Magyarország felé Már nem ágyú támad Nem szól a Sztalin orgona Szél és a fagy üldözi a katonákat Nem tudják merre a ,,Haza" S ki hazajutott,éhezve,fázva Rongyosan ,megcibálva Csak az tudta,mi veszett el oda kin A túlélőnek megmaradt a kín S a ,,Testvér"nem felejtett soha Szólt fülében az ágyú szó,s" Sztalin orgona" Csend honol azóta is,néma csend Isten tudja csak,mi lakozik a szívekben bent ,,Ne hagyj itt Testvér"meghalok Elcsitultak,elnémultak az áldozatok Már csak alig él egy-két katona Az ő szemükben még ott lobog a keresztek sora S a Don kanyarban néma csend honol Az Isten tudja csak ,mily sok áldozat Alussza álmát a jeltelen sír alatt Csak ő tudja miért kellett veszíteni sok magyart Elmentek az évek,csendben ,el Róluk csak a kegyetlen szél énekel Hogy fagytak meg hős fiak Áldozatként ott túl ,a Don alatt De eljön majd az idő Mikor megint fúj a szél A hősök tetteiről egy igaz legenda kél Az utókor róluk hősként beszél. NÉVNAPI KÖSZÖNTŐ HANNÁCSKÁMNAK Mint a tavasz virága Nyiladozol szépen Szívem boldogsága vagy Én gyönyörűségem Nyíljanak hát neked Virágok a kertben Örömöt adsz nekem Boldog tőle a lelkem Oly szép virágcsokrot Nem tudok én adni neked Mint az én szívemnek Jelent a te szereteted Kívánom boldog légy Drága kis virágom Lelked jóságát ismerjék meg Ezen a világon Szüleid kertjében Nyiladozzál szépen Áldom a jó Istent Unokámnak téged adott nekem Tavasz van, nyílik sok virág Eléd viszem minden virágát Idősödő karommal átölellek Sok boldogságot kívánok neked. NEKED SZEDTEM Neked szedtem Csokorba ibolyát Fehéret és lilát Ott remeg a szívem benne Ibolya kis közepébe Terítve volt a fák alja Ember szívet csalogatta Gondoltam te is megörülsz tőle Ha illatozik majd kezedbe Neked szedtem, rád gondoltam Ibolyától boldog voltam Itt a tavasz ő is tudja Örömöt hoz az otthonba Neked szedtem ibolyámat Ne nyomja szíved a bánat Öröm költözzön a lelkedbe Ha a csokrom veszed a kezedbe OLYAN VAGY NEKEM Olyan vagy nekem Mint a lámpa fénye Életem sötétjében Világítasz még nekem Ott túl a fény özönén S hangod sem hallom én Mégis világít, mint lámpafény Olyan vagy nekem Hol tavaszi virágzással Hol nyári nagy meleggel Hol őszi lombhullással Hol téli zúzmarával Jössz felém, s bántod szívemet Olyan vagy nekem Mint tavaszi zápor után Az égen a szivárvány színe Vagy nyári zivatarban Az ég csattanó zengése Mint augusztusi éjszakában A csillagok hullásának fénye Hol nyári nagy meleggel Hol őszi lombhullással Hol téli zúzmarával Jössz felém, s bántod szívem Reményem vagy nekem Mint a nap ragyogása Majd ősszel sűrű köd hullása Melyen nem láthatok át soha Csak hangod hallom a sötétben De már nem látom utam a messzeségben Reménytelenség vagy nekem Mint zimankós égnek sűrű hóesése Nem várom már kedves szavad Didergő télben megfagy a gondolat De még levegő vagy, ki kicsit éltet Mert levegő nélkül megfagy a lélek Ó ÉN ÉDES HAZÁM! Ó én édes Hazám Hogy tudsz szárnyak nélkül repülni Megcsonkított karod Hogy tud átölelni Gyermekeid a távolból Hogy tudod csendben haza hívni Hogy tudsz mély szakadék felett Hidat átvezetni Ó én édes Hazám Ki szánja meg gyötrő sorsodat Ki vigasztalja meg szomorú fiaidat Ki védi meg gyenge magzatodat Lesz-e még benned erő s akarat Fel emeled-e még fejed Mozdítod-e még gyenge karodat Fény felé fordítod-e még arcodat Ugye látszat, az hogy beteg vagy Már lábadozik tested Belső tüzed lángja nemsokára Életerővel perzsel Tavasz jön már újra! Hozza a lángot Erőt ad neked igaz ifjúságot Zászlóvivő reményt, boldogságot Ó, HOL A SZÍVED MAGYARORSZÁG!? Ó, hol a szíved Magyarország?! Hol a boldogság vár ránk? Budapest vagy Dobogókő? Csak ne mossa könnycsepp eső De látom bizony könnyed hullik Bánatod az csak nem múlik Az emberek egyre bántják Kufároknak eladják! Drága hazám Magyarország! Ki gyógyítja meg szíved bánatát? Össze kellene már fogni! Ne csak mindig acsarkodni Édes hazám Magyarország Érzem én szíved bánatát Nem látom a régi színed! Bánattól alig ver a szíved! Mert hol dicsérnek, hol eladnak Hangja itt nagyobb a gaznak Hazugságtól jár a szája Földjeidet licitálja! Ó, te szegény Magyarország! Szíved is elorrozzák Vigyáz arra, ki szeret téged Ne ülj fel szavára az ellenségnek! Ó, te szegény édes hazám! Fáj a szívem a sorsod láttán Kufárok civakodnak, marakodnak Kifosztva magadra hagynak Ne hallgass a hamis szóra A téged külhonban árulóra Ne keseregj, emeld fejed Arra hallgass,aki szeret!!! Ó, hol a szíved Magyarország?! Megvédjük, bár hol van, vigyázunk rád Istent kérjük segítsen meg Hogy a jó emberek megvédjenek!!! ŐSI FEJFÁK A SÍRKERTBEN /fejfa kerítés a Búcs-i temetőben / Szomorú emlékek Mindig visszatérnek Fájó szívvel üzennek A jövő nemzedéknek Mit üzen a néma Sorba állított fejfa Nincs már neve sem Ki nyugszik alatta Neve sincs magyarnak Ősi keresztfának Üzenő jele van A jövő fiának Akik itt nyugszanak Ősi magyar földben Emlékük fenn marad Minden eljövendőben Sirassatok minket Gyúljon értünk gyertya Hősként is itt nyugszunk Fejfák alatt sorban Fejfák alatt némán De mégis megüzenve Életünk nem lesz soha elfeledve Tiértetek éltünk bízva a jövőben Járom a sírkertet,szívemen bú,bánat Látom sorakozni néma fejfákat Tisztelettel gyújtom szavakból gyertyákat Lelkemet értetek szorítja bánat Nyugodjatok hát ősi magyar földben Támadjatok fel ha végítélet zörget Adjatok erőt nekünk az élőknek Bánattól a szívünk ne szakadjon meg! PETŐFI SÁNDOR EMLÉKE ÉL Ó nagy költője a nemzetnek Hányszor támadsz fel Hányszor temetnek Talpra magyar itt az ideje Hányszor tagadnak meg Szívükből kivetve Sírodat megtalálva Hányszor sírnak,sírodat megásva Támadj fel újra,mert itt az idő Magyar nemzetedre ismét Ráhajlik a szemfedő Ismét kifeszítik a szent lobogót Magyart,székelyt,te add meg a jelszót Talpra magyar,vagy ne siránkozzál Nemzeted sírjánál ne imádkozzál Állj fel ismét romjaid alól Itt a tavasz,ismét kivirágzol Talpra magyar,szólítsd újra nemzeted Nem magyar,aki bajban kesereg Ne hagyjátok,hogy a megszenvedett földet eladják Karvalyok lepjék el ismét a hazát Hányszor álltunk fel talpra mi magyarok Hányszor ontott hősként vért fiatok S mindig felálltunk,ha vészek dobáltak Megmutattuk erőnk,tudásunk a nagyvilágnak Petőfi él,ismét megtalálták Tavaszi légben lengeti a nemzet zászlaját Ti ne értenétek,ismét március van Eljött a tavasz ,ismét megújultan Nem hagyjuk a nemzetet a földbe taposni Önmagunkért megint talpra fogunk állni Zöldell a vetés,az arat majd,ki vetette Nem lesz a magyar senkinek szolga népe Petőfi él,újra feltámad Talpra állítója lesz e szomorú hazának Mert a hősök az istennél szót szólnak Ne engedje vesztét a szegény magyarnak Nyújtsa neki karját,hogy fel tudjon állni Ne legyen járma, ne lehessen leigázni Mert a hitében mindig bízott a magyar Mindig talpra állította ,ha jött a zivatar Tavasz van,Petőfi tavasza Lelkünk újra kivirulva Zászlóink lobognak a szélnek Reményt ad-e szomorú nemzetnek Talpra kell állni itt mindenkinek Mert összefogunk, s egyetértünk valahára Mert Petőfi szellemét a nemzet megtalálta Békét üzen a nagyvilágba REKVIEM AZ ÁSOTTHALMI TANYÁKÉRT /Tűzvész:1993.-ban/ Kidőlt,bedőlt kicsi ház, omladozó fala Látszik rajta szebb napokat megélt, szorgos volt a gazda Kerítése fonott fűzfából, átsüvít rajta a szegénység Udvara rendezett, tele rőzsével és fával Öreg ember tipeg,vödörrel kezében, Meg-meginog,megáll a nagy szélben Hajlott a háta,mint a tanyáé Látszik már nem bírja a vödröt Hátán cipel,vagy nyolcvanöt esztendőt Vízért megy a szomszéd fúrt kútjához Lábai csoszognak,alig ér el az udvarhoz Jókorát iszik a csobogó vízből, S megtörli bajuszát,s hátradől Kifakult kalapját leveszi fejéről Letörli homlokát,s megnyugszik belől. Nem zavarja senki,csak a méhek zaja Őzgida szalad át az úton,ő megbámulja Mert ide jár ő évtizedek óta Szomszéd engedi,neki van ártézi kútja. Nyugalmát nem zavarja senki,itt nincs politika Ámulva,bámulva nézi az eget,lesz-e eső Mert bíz a nap nagyon éget ! Egyszer csak meglátja a házán Tűzkakas kukorékol,kegyetlen hangján! Futna szegény haza,de lábai nem bírják Látja leégni, szalmatetős kis házát ! Mire odaér,ég ,mint a pokol A szél a pörjével már a fenyvesben lohol S nincs megállás ég már a másik tanya Menti életét,aki csak tudja ! Szél feltámad,nincs kegyelem sehol Rászakadt mindenre a menny és a pokol Jön a segítség,a tanya nincs sehol! A ,,Szent család" képe a hamuba hull Küzdenek az emberek,hogy a tűzet eloltsák Megsemmisülve dőlnek össze a tanyák! S vége,mindennek vége! Kegyetlen sors,fájó annak ,aki megélte! Egy traktor szikrája csiholta a tűzet Nem volt ily nagy tűz,mire ember emlékezett ! Fájó,holdbéli a tájék,minden hamu,üszök,az élő fa ég Az öreg ember csoszog a hamuban Elered a könnye,mint,ha patak volna Siratja a semmit az éveket Itt nevelt fel kilenc gyereket! Felemeli a hamuból a ,,Szent család" képet Ez maradt meg csodaként,a többi szénné égett! - Elfogytak a tanyák,rossz idő jár erre! Még az Isten is haragszik,tűzzel felperzselte ! Kihalnak az öregek,mind reményt vesztve ! Nincs már itt dolguk mennek a temetőbe. Árvák a tanyák,senki se gondol vele Elcsitult,elpihent gazdájuk örökre! SZERETET FORRÁSA Mint szomjas madár Vizet keresve inni szeretne Úgy vágyik a szívem a szeretetre Mint vadgalamb Csalogatja párját turbékolva Lelkem csak a szeretetet siratja Keresem a szeretet forrását Mindenütt amerre járok Pilis erdejébe táblára találok Táblával van jelezve Merre induljak fák rengetegében Szeretet kútját, ha rá találok Szomjazó lelkemmel forrásából ihatok Kereshetem azt a forrást már rég nem találom Ifjúságom óta elnyelte már a vadon De mégis zarándok útra indulok Új tavasz virágaitól felvidulok Remélem a szeretet forrást megtalálom Kútjából hozok neked is, nem sajnálom Hogy merre induljak, útjelzők jelzik Hol találom meg a forrás vizeit Szeretet kútjában arcom megmoshatom Fáradt lelkem felvidíthatom S a szeretet kútjánál nem jártam hiába Nekem is nyílik most a tavasz virága Fáradt lelkem átkarol benneteket Mert itt vagyok veletek, s szerethetek S már nem is kell hozzá jel, sem útjelző tábla Szívem aki szereti megtalálja Tavaszi virágillattól ujjong a lelkem A szeretet forrását megint megleltem SZÉKELY KISLÁNY Tipeg, totyog, meg-meg áll Okos szeme csak úgy ragyog Áll a baba, arca mosolyog Ruhácskája díszes székely Ezt nézzétek, büszkén lépdel Megnövök én nem sokára Édesanyja féltve vigyázza Nézzétek ti jó emberek Hogy nevetek,hiszen megyek !!! Pár hónapos őkelme Göröngyös az út előtte De gondos hittel, szeretettel nevelve Ő lesz szülei szeme fénye Honnak-honleányi büszkesége!! Tiszta kék ég ragyog rája Arany a nap sugárkája Vezeti őt Édesanyja Tipp-topp jár büszkén előre Vigyázva lépj baba,de ne félve S múlik idő eljár gyorsan Gyermek kislány felnő hamar Szíve székely, magyar dala Csinos rajta a szőttes ruha Székely honban büszkén hordja Mert lelkében is székely magyar Jöhet száguldó zivatar, sötét felhő Így tanították, hogy ha megnő Az Isten is örömét lelje benne Mert Édesanyja hűségre nevelte SZÍVEM TELE CSILLAGOKKAL Havasi gyopár te csillagok virága Mennyből Isten küldött boldogságra Megdobban a szíve, ki rád tekint Elfogja az öröm, s boldog lesz megint S szíve szikrázó csillagokkal telve Boldog lesz a lelke Sziklák magaslatán nyílt virág Elérhetetlen vágy Az legyen csak boldog ki meglát Isten csillagjait magasra repítette Ne tudjon leszakítani gyarló ember Ragyogj,fenn magasan,magányosan Hirdesd tiszta hited Csak az igazán a tied Kinek csillagokkal van eltelve szíve Fehér szirmaid a tisztaság színe Annak nyílj, ki megérdemelte Szívem tele csillagokkal Bársonyos fehér gyopárral Tudom te az enyém soha nem lehetsz Tudom te csak fenn a csúcson szeretsz Magányos csillagjaid csak annak adod Ki megmássza érted a magaslatot Havasi gyopár Isten jókedvében azért adott Gyönyörködjenek benned ott fenn az angyalok. SZÓLALJ HEGEDŰ, TÖRÖTT HEGEDŰ Tavasz nyitott, erdőn jártam Egy hegedűre rátaláltam Margarétás zöld fű között Hegedű volt, törött Szólaltattam, hangját csaltam Nekem is szól, talán halkan Virágos réten gerle hangján Búgó, kedves dallamán Szólj csak hegedű Szívem oly keserű Tavasz dalával szólj hozzám Szólj hegedű, víg nótám Margarétás, virágos rét Ez a tavasz gyönyörű szép Sírj csak hegedű, új nótát Szívemnek víg nótát S régi dalra jön derű Hegedű hangja gyönyörű Szívem kitárom Elhozza boldogságom Mert lelkem csupa dal Ismét fiatal Énekem zengve száll Dalol velem a sok madár Virágos tarka rét Viszi a szellő lágy zenét Halkan dalolom Hegedű szóval szárnyalom S mindent feledek Bút mi betemet Ifjúságom vissza jár Hegedű dala messze száll TANÚHEGYEK VAGYUNK Szép magyar hazám Változatos tája Síkság,dombok, hegyek világa Van-e még a világnak szebb virága Dombok fölé tanúhegyek nyúlnak Romvárak tanúi a megélt múltnak Lankáikon szőlő sorok futnak Termő aranya a jó magyar bornak Virágos a mező, tarka a rét Erdők sokasodnak, szerte szét Zúgó patakok nagy folyókká lesznek Tavasz hozza a madár sereget Mi is tanúi vagyunk a szép rónaságnak Leírói a szeretett magyar tájnak Vágtató ménes rohanásnak Legelő gulyák tarkállásának Túzok rikoltásnak, daru búcsúzásnak Balaton hullámain csónak ringatásnak Boldog dalt daloló vidám ifjúságnak Táncoló jókedv, kurjantásnak Reggelig tartó igazi mulatságnak Már csak tanúhegyei vagyunk Mind ez gondtalan világnak Egyre nehezebb napok járnak Búsulunk a félelem keltő mának Felfordult világ, idegen népek Hitünket,otthont,hazát nem ismernek Pusztító háború elől menekülnek Szép hazám téged arcul ütnek TAVASZI VARÁZSLAT Ó millió virágos tarka rét Hallod a dalt, dúdol a szél Méhröptű zümmögő dalát Az örök tavasz óda dallamát Ó érzed-e a tavasz varázsló illatát A szellő lágy fuvallatát A napsugár selymes simogatását A virágözön halk nyitását Ó látod-e a fehér gém figyelő sétáját Pipacs,szarkaláb,búzavirág nyílását A mező tarkálló virágát A madarak párja hívogató táncát Ó látod-e az erdő mélyén virágok nyitását A fák, bokrok virág színének tobzódását Mind, mind téged köszöntenek Tavaszi varázslattal téged körülvesznek Mert nincs szebb mikor a természet Mély álmából újra éled Isten áldása, nekünk ajándéka Boldogság ez, mit ember szíve is megérez! TAVASZ VAN, GYÖNYÖRŰ Harmat cseppje hullott Kertem virágára Mint, ha téged siratna Nagy bánatában Napsugár kacsintott Táncot lejtette Tavaszt köszöntő gerlének Nótás volt a kedve Csak a szíved volt szomorú Lelked marta keserű bú Tova szállt boldogság Hiába siratod Vágyó szívednek,csak sírhalom Elmúltak az évek Szeretetet feledve Azt szeretted igazán Ki nem érdemelte Vígan füttyent a rigó Fütyülni van kedve Hisz itt a tavasz csuda jó Párját meglelte Virág is kinyitott Harmat csepp hullott kelyhére Csak a te szíved szomorú Örömöt nem érdemelte Elmúltak a hosszú évek Téged már elfeledve Kikacagó szavai Gúny van lelkébe Harmat csepp hullik Kertem virágjára Bús szíved szomorú Ég a szíved tája Elmúltak az évek Téged itt feledtek Kacagva sorsodon Öregnek neveztek Természet vigasztal Minden kis virága Ha ránézel, szíved meleg járja Van még az életednek Öröme boldogsága Szépet szerető lelkednek Egyedüli vígsága Méh röptű tavasznak Örömök zsongása Tavaszi zápornak Szivárvány ragyogása Tavasz van gyönyörű Neked magyarázzam Idősödő lelkednek Felvidulása. TEMETJŰK A TELET - MOHÁCS Itt a farsang vége, tél ideje lejár Szeretnénk ha csend helyett dalolna a madár Rőzsét gyújtunk magasan lobogjon Hogy a tél tőlünk messze szaladjon Más monda is járja Törököt űzték ki, aki betolakodott Mohácsra Bárányok bundáját magukra aggatták Török fusson ijedten, ameddig csak lát! S futott a török fejét, eszét vesztve Hős magyar vitézek nagy örömére S futott a török, a tél is együtt vele Így szól a monda, így szól a rege ,,Busójárás"-ról, mert ez lett a neve Emlékezünk mi történelmünkre Dunán csónakon, s vonulnak beöltözve Ijesztő maszkkal, bárány szőrökbe De jó lenne ily jó kedvvel mulatni Gondjainkat, bánatunkat a Dunába dobni Hideg telet így elkergetni Tavasz hírnökét előcsalogatni Rakd azt a máglyát, magasan lobogjon Szívekben keserűség helyett szeretet gyúljon Gond és bú kerüljön el minket Maradjon nekünk a "Busójáró" jó kedv! TURUL MADÁR ÚTRA KÉSZÜL Turul madár útra készül Száll a fellegekbe Oda hagyva fészket hazát Karmában viszi kardját nagy sietve Turul madár száll az égen Billegeti szárnyát Keserűen repül messze Siratja hazáját Turul madár ne szállj messze Nincs jó fészked idegenben Szíved ott is keseregne Magyar hazát nem feledve Turul madár gyere vissza Légy a magyar új vígasza Ősi hazánk hű madara Szíved máshol hazát nem találna Turul madár száll az égen Levelet hoz a csőrében Távoli üzenet van benne A magyar, a hazáját nem feledi idegenben Mert igaz haza, hol bölcsőt ringat Egy van csak a bús magyarnak Szíve mindig haza vágyik Ha sorsa jó is, szomorkodik Turul madár szállj te haza Fészked vár,ha más szét zilálta Ha a sors gonosz itt te hozzád Egy a hazád Magyarország! Hozd a kardod,vigyázz reánk!!! VIGYÁZZATOK! Vigyázzatok tépi már a sátán Láncait, mérgében ledobván! Küldi felétek vad hadait Elpusztítani ami szép, ami hit! Vigyázz hazám szép Magyarország! Fiaid megtévesztik, földed licitálják Mondjatok NEM-et e sötét áradatnak! Ne engedjétek, hogy eltapossanak! Állítsátok meg ezt a vad veszedelmet! Határon innen nem, túl mehet! Elég volt már évszázadok harca! Mindig más hozta a veszedelmet a magyarra! Vigyázzatok, lelketekben a félelem ver tanyát! Előlük nem lesz senki, ki védheti otthonát! Elveszi hitedet, zsarolja lelkedet! Pénz az úr, útjából mindent eltemet! S akkor hol lesz helyünk? E összekarolt Európában, ha elvész Istenünk? Hazátlan marad, ki hazáját megtagadja! Nem lesz hova fejét nyugodtan lehajtja! NEM, NEM, NEM, elég volt Európa! Rákentetek mindent a magyarra! Jó lelkű, dolgos nép a magyar! Határt emel, utolsó kincsét nem adja! Vigyázzatok, egymás ellen ne uszítsatok! Közben elveszik hitetek, nyugalmatok! Nem, nem lesz szolga ez a nemzet Ha a sátán rá is szemet vetett! Eljött az idő, most vigyázzatok! Védjétek hazátok, hitetek, otthonotok! Ez az idő nem jön vissza soha! Elvesztek, ha figyeltek a felbujtók szavaira! NEM, NEM, NEM ! Nem kell e szent földnek az idegen! Itt az idő, hogy összefogjatok! Hogy hazátokért ismét kiálljatok! Emeljetek magas kerítéseket! Ne adjátok földetek, s hitetek! Vigyázzatok drága hazánkra! Mert, ha nem, keserű lesz tévedésetek ára!

0 komment , kategória: Dáma Lovag Erdős Anna

A fagyosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác

2022-05-13 21:00:26, péntek

	A FAGYOSSZENTEK: PONGRÁC, SZERVÁC, BONIFÁC Ezekben a napokban Szent Pongrác és Szent Bonifác vértanúkra, valamint Szent Szervác püspökre emlékezünk. A közép-európai, így a magyar néphagyomány is ,,fagyosszentek" néven tartja őket számon. Szent Pongrác vértanú (május 12.) Az ázsiai Frígiában született. A 6. században keletkezett szenvedéstörténete szerint szüleit korán elvesztette. A tizennégy éves fiú nagybátyjával, Dénessel frígiai hazájából Rómába költözött, ahol találkozott Marcellinusz pápával és a keresztényekkel. Nemsokára Pongrác is, nagybátyja is megkeresztelkedtek. Pongrác részt vett a közösség imáin és áldozati ünnepein. Hamarosan a rejtőzködő pápát is felfedezte a hatóság, Pongrácot és nagybátyját szintén feljelentették a császárnál. Pongrác a császár előtt bátran védelmezte hitét és a keresztényeket. A fiút a Via Aurelián fejezték le 304-ben. Tiszteletére az 5. századtól van bizonyíték. Szümmakhosz pápa (498-514) bazilikát emeltetett a Via Aurelián lévő sírja fölé. Rómában fehérvasárnap az újonnan megkereszteltek ünnepi körmenetben a bazilikájához vonultak, ott levetették keresztelési ruhájukat és megújították hitvallásukat. Hitüket az ártatlan gyermek oltalma alá helyezték szeretetük és bizalmuk jeleként. E bizalom eskük megerősítéseként is szolgált bírói tárgyalásokon: a peres felek Pongrác sírjánál esküdtek meg arra, hogy igaz a vallomásuk. A késő középkor óta Pongrácot a tizennégy segítőszent közé sorolják. Szent Szervác püspök (május 13.) Tongeren püspöke volt, majd Maastricht városába települt át és az ottani egyházmegye püspöke lett. Jelentős szerepe volt a kereszténység terjesztésében Németalföld területén. Maastrichtban a korábbi római templom helyére felépíttette a Miasszonyunk-templomot, amely ma is a város egyik vallási központja. Kora egyik jelentős egyházi személyisége volt, rengeteget utazott és részt vett számos zsinaton és egyházi gyűlésen. Az eretnekek, különösen az arianizmus elkötelezett üldözője volt. A legenda szerint, mikor a hunok Rómához közeledtek, Szervác az apostolok sírjánál imádkozott a veszedelem elhárításáért. A harmadik nap végén látomása volt: Szent Péter jelentette neki, hogy a gallok bűnei miatt Isten ítélete nem marad el, de az ő szülővárosát, Maastrichtet Isten megkíméli. Szervác néhány nappal később, 384 pünkösdhétfőjén, május 13-án halt meg. Szabadban lévő sírját soha nem lepte be a hó. Később templomot emeltek fölé és búcsújáró hellyé vált. Sírjánál, ereklyéinél sok beteg, ördöngös meggyógyult. Szervác hajdani jámbor népszerűségére jellemző, hogy legendája szerint ősei Jézus Krisztusnak voltak rokonai. Szent Bonifác vértanú (május 14.) Egy Aglaida nevű nemes hölgy szeretője és vagyonának őrzője volt. Később isteni intésre töredelmesen megbánták bűneiket, és elhatározták, hogy Bonifác a vértanúk holttesteinek megkeresésére indul, hátha ily módon, imáik révén üdvöt nyerhetnek. Néhány nap múlva Bonifác Tarsus városába érkezett. Leült a még élő, szenvedő vértanúk lábaihoz, bilincseiket csókolgatta, és így szólt: ,,Tapodjátok meg az ördögöt, Krisztus küzdő vértanúi! Csak még egy kicsit tartsatok ki! Rövid a szenvedés, amit örök nyugalom és kimondhatatlan megelégülés követ majd. E kínzások, amiket Isten iránti szeretetből elszenvedtek, csak ideig-óráig tartanak, egy pillanat alatt el is múlnak, és rövidesen az örök boldogság örömébe juttok, ahol Királyotok látásának örvendeztek, néki mennyei énekek dicséretét zengitek, az angyalok kórusában a halhatatlanság díszébe öltözve meglátjátok majd, amint az örök szenvedés poklában gyötrődnek pribékjeitek." Bonifácot ezután elfogták. Ő megvallotta kereszténységét. A bíró feldühödött, felakasztatta, és testét addig szaggattatta vaskarmokkal, mígnem előtűntek csontjai; ezután hegyes nádakat szúrtak körmei alá. Bonifác az égre tekintve derűsen viselte a fájdalmakat. Látva ezt a gonosz bíró, szájába forró ólmot öntetett. A szent vértanú pedig ezt mondta: ,,Hálát adok neked, Uram, Jézus Krisztus, élő Isten fia." Ezután a bíró üstöt hozatott, megtöltette szurokkal, és Bonifácot fejjel lefelé a fortyogó szurokba tetette. Mivel ez sem ártott neki, megparancsolta, hogy fejezzék le. Bonifác május 14-én halt vértanúhalált. Rómában, a Latinnak nevezett út mentén temették el. Sok hitetlen tért meg Krisztus erejét látva a vértanúban. * * * ,,Évszázados paraszti tapasztalat szerint - írja Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában - ebben az időszakban a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagyot is hoz, amely a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti. A szorongás olyan erős, hogy szakrális kultuszuknak nincs nyoma: még szoborállítással sem remélték, hogy a fagyosszentek jóindulata megnyerhető." A szentek legendája és az időjárással kapcsolatos megfigyelés között ugyan nincs összefüggés, a néphagyomány azonban teremtett. Az ország különböző tájain különböző hiedelmek, történetek kapcsolódnak a fagyosszentekhez. Topolyán úgy tartották: Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok. Ezért haragusznak ránk, emberekre. Mindszent idősebb népe szerint e szentek úgy fagytak halálra, hogy nyomorult betegeket a saját ruhájukkal takargattak. A betegek életben maradtak, ők azonban belehaltak a hirtelen támadt hidegbe. A szegedi tanyák öregjei szerint a garabonciások valamikor el tudták űzni a fagyosszentek haragját, mert ezekben a napokban könyvükből ráolvastak az időre. Baranya megyében és a Drávaszögben egyaránt ismert mondás: ,,Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken sem látsz." Egy berettyóújfalusi rigmus pedig így hangzik: ,,Szervác, Pongrác, Bonifác megharagszik, fagyot ráz." Ha májusi fagy érte a szőlőt, Eger szőlőművesei ezt mondták: ,,a fagyosszentek megszüreteltek". A fagyosszenteket Göcsejben ,,fagyosnapok" néven tartják számon. A várható májusi fagyok miatt a kényesebb növényeket (uborka, paradicsom, bab) csak a fagyosszentek után ültették. A fagyosszentek az idén is kitesznek magukért: hidegfrontot, lehűlést, csapadékot és szélerősödést hoznak,ezek alaposan próbára teszik szervezetünket. Ma van Pongrác napja, holnap Szervácé, szombaton pedig Bonifácé. A Fagyosszenteknek nevezett hármasnak meglehetősen rossz a híre, nevükhöz Európa-szerte sok negatív jelző kapcsolódik. Azt tartják róluk, hogy a fokozatosan melegedő idő után néhány napra visszahozzák a hideget. Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz!" tartja a mondás. Talán nem is alaptalanul, hiszen, május 12., 13., 14., Pongrác, Szervác, és Bonifác, vagyis a fagyos szentek napjai. Ilyenkor a legvalószínűbb, hogy az amúgy általában elég enyhe májusi idő hirtelen lehűl, (éjszaka akár fagypontig is) a hazánkba beáramló hideg sarkvidéki légtömegek hatására. Valójában e három szent életű férfi halálra fagyott, hogy megvédje keresztény hitét, innen ered a fagyos szentek elnevezés. A néphagyomány ide sorolja még a Zsófia-napot is, amely szintén fagyot hozhat. Ezért ajánlott a kényesebb zöldségeket pl.: uborka és bab, Zsófia- nap után elvetni, mert akkor kevesebb az esély rá, hogy elfagy a termés. A fagyos szenteket azonban még a kevésbé kényesebb növények is megsínylik. Szorosan ide kötődik még május 25-e Orbán napja. Orbán a kocsmárosok és a bor védőszentje, ezért számtalan hagyomány kötődik hozzá. Megfigyelték, hogyha ezen a napon esik az eső akkor savanyú lesz a bor, viszont édes ha tiszta az idő. Hosszú távú időjárási megfigyelést is tehetünk ezen a napon: amilyen az idő aznap, olyan lesz az ősz. Anélkül tehát, hogy okunk lenne rájuk büszkéknek lennünk, a ,,fagyosszentek"-et akár megtehetjük magyaroknak vagy legalább földieinknek is. Népünk ugyan, amely méltán fél tőlük s nemigen áldja őket, aligha fog hajlandóságot érezni magában arra, hogy adoptálja e kellemetlen vendégeket, akiknek garázdálkodásáért ugyanazzal a joggal, amivel a nyugati népek a magyar Alföldet vádolják, mi meg a tőlünk délkeletre terülő balkán félszigeti vidékeket vonhatnók felelősségre. Nem is hiába hangzik a magyar ember fülében a három legfőbb fagyos-szentnek a neve, a Pongrác, Szervác és Bonifác név, olyan ,,rácosan". Pedig e három jámbor szentje az Istennek igazán nem tehet róla semmit, ha kalendáriuma évfordulójuk épp e rosszhírű napokra esik. Ők igazán semmivel sem szolgáltak rá sem életükben, sem halálukban, hogy ily szomorú dicsőségre tegyenek szert a hagyományos meteorológia révén. Csakhogy ez nem sokat törődve az ő ártatlanságukkal, bizony megtette őket annak a jelenségnek az okaivá, amely rendesen az ő emléknapjaikhoz fűződik. Erre vall a magyar nevükön a ,,fagyosszentek" címén kívül az is, amelyet Dél-Németországban viselnek, ahol ,,Eismänner" (jégemberek) néven ismeretesek, holott Észak-Németországban ,,Die drei gestrengen Herrn" (a három rideg nagyúr) a még ünnepélyesebb titulusuk. /Katona Lajos: Folklór-kalendárium részlet/ Link Ady Endre: FAGYOSSZENTEK Be kén' jól rendezni Vácot, Odazárni Bonifácot, Szerváciust és Pongrácot... Mert az már szörnyü és galád, Hogy mit művel e szép család... Megszégyenít májust, tavaszt, Fület és lábat megfagyaszt... Összejött egy sokadalom, Hogy halljon egy kis térzenét - Melyről már túl sok a dalom - S pár perc és rebbent szerteszét... Riporterünk is visszatért, - Nos, tartottak künn térzenét? - Igen - szólt kurtán, fagyosan. - A banda játszott ám azért, Mert hát történt egy kis hiba: Szájhoz fagyott a trombita... Csukás István: HARANGVIRÁG, MEGGYFA Harangvirág csöngettyűz, apró csengők nyelvelnek. Harangvirág a pohárban, mint a szelek viharában, békét kondít egeknek. Meggyfa: fehér menyasszony, kivirul minden tavaszon, nem tudja miért fakasszon öntestéből virágokat, semmiből, magból világokat s ősszel veszítsen lombokat, csak növeszti méhnek, égnek, zümmögve nyarat ígérnek - súlyos mámornak, holdtöltének; s még jönnek a fagyosszentek, fagyot hoznak, rendet tesznek, fagyos ujjal ölelgetnek. Kulcsár Evanna: FAGYOSSZENTEK Itt vannak a fagyosszentek hoztak esőt, hideg szelet. Pongrác mondja: erős vagyok, enyém minden, a hatalom, viszem mind, ha úgy akarom kertekben mi termett, hajtott. Szervác, a "megmentett" koma másodikként jön a sorban. Rátesz még egy nagy lapáttal, tépi, rázza szegény fákat. Bonifác már a harmadik, szentnek "homo boni fati"! Hova lesz a jó sors, ha most elvisz mindent, borsót, babot? Utolsóként jöhet még egy május végi fagyosszentnek, "városi"-nak mondták régen - Orbán nálunk az ő neve, ki védőszentje szőlőnek és a szőlőtermesztőknek. Ám ha arra jön meg kedve, gazdák előtt leszüretel, szőlő zsenge, zöld hajtását csúf feketére festi át. Ezért aztán körmenetben gazdák mennek szőlőhegyre, hol egy kőszobor áll, Orbán, hozzá száll sok ima, fohász. Kérik ők a kegyes Szentet, szőllejüket kímélje meg fagytól és a jégveréstől, mindenféle betegségtől. Legyen jó bor, meg pálinka, - oly őszinte az áhítat! Így telik el szép tavaszunk, volt már ősz és meleg nyarunk. Évszakoknak kavalkádja embereket megtréfálta. Pete László Miklós: FAGYOSSZENTEK Három vad pírszinges srác, Szervác, Pongrác, Bonifác - Tombol hosszú napokon; Homokon meg romokon. Az öreg Nap szédeleg, Elmenekült a meleg, A szél se veszi zokon, Eső kopog fadobon. Fagyosszentek idején Minden mese koravén, Esőcseppek rejtekén Rejtőzik a friss remény. Fagyosszentek ideje, Az év bűnbánó helye, Lomha bánat szemereg, Esőcsepp és könny pereg. Nap fején a glória Ködös melankólia, Felhőn borús a redő, Esővel gyón az Idő. Fagyosszentek reggelén, Világ néma peremén, Néma kráter-ég alatt Megpihen a pillanat. Az Idő árja halad, S a napok, mint vén halak, Hömpölygő idő-vízen Tovaúsznak szelíden. Fagyos reggel, vén ravasz, S az elröppenő tavasz Önmagát gyászolja már, Könnyben ázik a határ. Fagyosszentek reggele Halott reménnyel tele, Szél és bánat: két rokon, S konok Hit jár tű-fokon. Fagyosszentek reggelén Nyárral kokettál a Tél; S világvége hiteget Könnyen szálló hiteket. Fagyosszentek alkonya Újuló remény hona, A felhőfront somolyog, De a Föld tovább forog. Vén fagyosszent, vén halál, Itt az Élet dala száll; A gyász mindig ugyanaz, De jövőt hoz a Tavasz. Fagyosszentek zord ege, A Múlt múló hidege Utunkba hiába áll; Úgyis eljön már a Nyár.

0 komment , kategória: Évszakok

Áldottak legyetek magyarok, Atilla népének örökösei!

2022-05-12 22:30:20, csütörtök

	ÁLDOTTAK LEGYETEK MAGYAROK, ATILLA NÉPÉNEK ÖRÖKÖSEI! J.J. Modi indiai történész, hun-kutató rövid beszéde 1925-ben, amikor Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia kitüntette őt. (Zajti Ferenc festőművész, magyarságkutató társa és barátja volt, az eredeti angol szöveget Zajti Ferenc fordította magyarra) A magyarság életében ünnepnappá emelkedett az a nap, amikor Horthy Miklós meghívására, 1925-ben hazánkba érkezett a világhírű hindu tudós, Dr. J. J. Modi, aki óriási tömeg jelenlétében tolmácsolta India üdvözletét, majd előadást tartott ,,A régi magyarok nagyságáról, viselt dolgairól, faji őserejéről" címmel. Ebből az előadásból emeltük ki azt a részt, amellyel leghatalmasabb fejedelmünket, Atilla fejedelmünket, ,,az Isten Ostorát" kívánom bemutatni és jellemezni: Idézem: ,,Áldottak legyetek magyarok, Atilla népének egyetlen örökösei! Félszázados tanulmányaim meggyőztek arról, hogy a hunok feltétlenül a magyarok ősei voltak, s így a mai magyarság az ősi szkíta népek egyedüli leszármazottai. Így a magyarságnak a történelme a ma élő összes nemzetek legősibb történelme. Kutatásaim során a hunokat olyan nemzetnek ismertem meg, amelynek dicsősége a mai szomorú világot is beragyogja. Atilla a világtörténelem egyik legnagyobb hőse, aki mint minden igaz hős, lovagias és nagylelkű is volt, amit Róma alól történt visszavonulásával a legcsodálatosabb módon bizonyított be. Tudják-e önök, hogy a világtörténelem legnagyobb alakjait, összehasonlíthatatlanul legnagyobb hadvezéreit, legnagyobb államépítőit és államszervező zsenijeit önök, magyarok adták? Tudják-e önök, hogy Atilla hadvezéri nagyságához képest a történelem többi nagy katonai héroszai: egy Cyros, egy Nagy Sándor, egy Hannibál, egy Julius Caesar, egy Napóleon elenyészően kicsi figurák? Ki volt a világtörténelem folyamán, Atillán kívül, aki a kínai nagy faltól egészen az Atlanti-óceánig terjedő két világrészt átfogó, roppant területet tudott uralma alá hajtani? De volt-e Atillán kívül a világtörténelemnek még egyetlen zsenije, aki hadvezéri tehetségével megszerzett és megalapított két kontinensnyi birodalmat nemcsak meghódítani, hanem megszervezni, élő organizmusban összefogni, törvényekkel szabályozni, renddel fenntartani tudta volna? És ezt a szinte emberfeletti, emberen túli nagyságot, ezt a minden idők legnagyobb tehetségű katonáját és államférfiját önök, magyarok adták a világnak! És én, az egyszerű öreg hindu ember büszke vagyok arra, hogy ezt most önöknek elmondhattam és meghajthattam személyesen is az önök nagyszerű fajtája előtt az elismerés zászlaját. Mert ez a faj, amely egy Atillát tudott produkálni, magából kitermelni, olyan érték és olyan erő, amelyet ideig-óráig érhetnek ugyan leromlások, kisiklások, letörések, de mégis a maga őserejéből táplálkozva megújulhat százszor és ezerszer, s amelyet végleg elpusztítani nem lehet soha! A magyarok mindig az első faja voltak a világnak s azok is maradnak mindvégig, a történelmi idők jó és balsorsán keresztül." Forrás: attilahunkiraly.wordpress.com Link

0 komment , kategória: Történelem

Tanulságos történetek 2.

2022-05-12 21:00:20, csütörtök

	TANULSÁGOS TÖRTÉNETEK 2. AZ ALMAFA TÖRTÉNETE Réges-régen állt egy hatalmas almafa egy házikó kertjében. A kisfiú, aki itt élt a szüleivel, minden nap kijött, hogy játszhasson alatta, körbe-körbe szaladgált, felmászott rá, letépett egy almát róla, megette és lefeküdt a fa árnyékában pihenni. Nagyon szerette ezt a fát, szeretett vele játszani. Telt-múlt az idő, a kisfiú felcseperedett. Többé már nem rohangált, nem játszott a fa körül, nem mászott fel rá. Egy napon a fiú visszatért a fához és látta, hogy az szomorú. - Gyere és játssz velem! - kérte őt a fa. - Nem vagyok én már gyerek, nem játszok már a fák alatt. - válaszolta. Szükségem van játékokra, hogy a gyerekeim tudjanak mivel játszani. Ehhez pénzre van szükségem, hogy megvehessem őket. - Sajnálom, de pénzem az nincs. Viszont leszedheted az almáimat és eladhatod őket a piacon. Így szerezhetsz pénzt a játékokra. A fiú nagyon izgatott lett. Felkapkodta a földről a gyümölcsöket, leszedte az ágakról is mind. A fa boldog volt, hogy segíthetett neki, viszont a fiút nagyon sokáig nem látta ezután. Elszomorodott. Egy kis idő elteltével a fiú visszatért hozzá. - Gyere, játssz velem! - kérlelte a fa. - Nincs időm rá. Mennem kell dolgozni, hogy eltartsam a családom. Szükségünk van egy házra. Tudsz nekem segíteni? - Sajnálom, de nekem nincs házam. De, ha úgy gondolod, vágd le az ágaimat és építsd fel a házad belőle. - próbált segíteni neki. A fiú így is tett. Levágta a fa összes ágát, hazavitte és felépítette a saját házikóját. Az almafa nagyon boldog volt, hogy segíthetett a fiúnak, és, hogy boldognak látta őt. Telt múlt az idő és megint csak magányos maradt. A fiú nem látogatta őt. Egy meleg nyári napon aztán, a férfi visszatért. A fa borzasztóan el volt ragadtatva, és örült neki, hogy újra láthatja őt. - Gyere és játssz velem! - kérlelte. - Öreg vagyok már én a játékhoz. Hajókázni szeretnék már a családommal, nyugodtan pihenni velük és kikapcsolódni. Tudsz nekem adni hajót? - kérdezte. - Használd a vastagabb ágaimat, készíts belőle hajót magadnak. El tudsz hajózni bárhová majd, boldog lehetsz. Így is tett a férfi. Levágta a fa vastagabb ágait is és elkészítette a saját hajóját. Nagyon hosszú útra indult, kikapcsolódni a családjával. Végül, amikor a fához visszatért a férfi, több év elteltével: - Sajnálom fiam. Nincs már semmim a számodra. Nincsenek almáim. - mondta. - Semmi baj. Nincsenek már fogaim, amivel meg tudnám őket rágni. - reagált a férfi. - Nincsenek már ágaim, hogy fel tudj rám mászni. - Túl öreg lennék én már ahhoz! - Tényleg nem tudok semmit adni neked fiú, csak a törzsem maradt meg. - mondta könnyezve a fa. - Nincs is többre most szükségem, csak egy helyre, ahol lepihenhetek. Elfáradtam a hosszú évek során. - mondta a férfi. - Tökéletes! Az öreg törzsem a legjobb hely, ahhoz, hogy lepihenj az árnyékában. Gyere és ülj ide mellém. - ezzel a férfi leült. A fa boldog volt, és immáron örömében könnyezett. Ez a történet mindenkinek szól. A fa jelképezi a szüleinket. Amikor fiatalok vagyunk, szeretünk velük játszani. Amikor felnövünk, elhagyjuk őket, csak akkor látogatjuk meg, megyünk ,,haza" hozzájuk, amikor szükségünk van rájuk, vagy amikor bajban vagyunk. Nem számít, mi történik, a szüleink örökké velünk lesznek, mindent megadnak nekünk, amit tudnak, hogy boldogak lehessünk! Lehet, úgy gondolod, hogy a fiú kegyetlen a fával, de így viselkedünk mi a szüleinkkel. Nem értékeljük azokat a dolgokat, amiket tesznek értünk, csak akkor, amikor már túl késő! Tanulság: Kezeljük a szüleinket szerető gondoskodással! Mert csak akkor fogod megérteni az értékét annak az üres széknek, ami ott áll a nappaliban, ha már nem lesznek. Nem tudhatjuk, hogy mekkora szeretetet adnak nekünk ők, addig, amíg nem leszünk mi magunk is szülők! APA ÉS FIA Az apa fáradtan tér haza a munkahelyéről, és leroskad a fotelbe. Hétéves kisfia jön oda hozzá, és megkérdezi: - Mondd Apa, neked mennyi az órabéred? Az apja haragra gerjed: - Miért kérded?! Csak nem valami hülye játékot akarsz megvetetni velem? Azonnal mars a szobádba! A kisfiú szemébe könnyek jelennek meg, de illedelmesen felmegy a szobába, és becsukja maga mögött az ajtót. Ahogy az apa ül a fotelben, még forronganak benne a nap eseményei, ahogy a főnöke megint újraíratta vele a prezentációját, ahogy a kollégája 3 nappal a projekt vége előtt elment betegállományba... Kezébe temeti az arcát. "Mikor lesz ennek vége?" - kérdezi magától. Aztán eszébe jut a gyerek. "Talán nem kellett volna így bánnom vele... Lehet, hogy csak egy ártatlan kérdés volt, és én értettem félre, azért mert úgy érzem, a környezetemben már mindenki rajtam élősködik." - gondolja magában, és elindul felfelé a lépcsőn. Benyit a gyermek szobájába, ahol a fia a földön kuporogva játszik magában. A fiú felnéz, és újra megkérdezi: - Apa, neked mennyi az órabéred? - Négy dollár fiam. - És tudnál nekem adni két dollárt? Az apa gyanakvó tekintettel ránéz a fiára, és azon töpreng: "Remélem nem valami játékot akar venni belőle magának..." Majd meg is kérdezi tőle: - Mire kellene neked az a két dollár? - Mindjárt megmutatom! - mondja a gyermek sejtelmes mosollyal az arcán. Apja előveszi a két dollárt, és odaadja a fiának. Mire a fiú benyúl a takarója alá, és előveszi a spórolt pénzét. Elkezdi összerakosgatni az aprót, ami összesen két dollárra jön ki. Hozzáteszi a most kapott másik két dollárt, és boldogan az apja felé nyújtja: - Apa! Most, hogy kifizetem neked, tudsz velem is tölteni egy órát, hogy együtt játszunk? Gondolkozz el! "Bármit megtehetek, amit csak akarok. Illetve... egy dolgot mégsem: A 22 éves lányomat már nem tudom visszaültetni a hintába, hogy játszhassak vele." Gyökössy Endre: RECEPT - A SZERETET SZABADSÁGÁHOZ - Kérdezni szeretnék. Kétszer elvált asszony vagyok. Mindkét házasságom anyám nehéz természete miatt bomlott fel, akivel együtt kellett laknunk. Nem volt más megoldás. Anyám pedig képtelen volt elvágni a lelki köldökzsinórt, szinte pórázon tartott vele, mint kisgyermek koromban. Azt pedig egyik veje sem tudta elviselni, hogy elsősorban anyám ,,kislánya" legyek a házasságban és ne feleség. Merem állítani: mindketten anyám elől menekültek el. Már évek óta egyedül élünk, anyám és én. Egy fedél alatt, de némán és acsarkodva, keserűen, robbanékony légkörben. Hónapokkal ezelőtt rémülten döbbentem rá - rettenetes kimondani is -, hogy gyűlölöm az anyámat kétszer tönkretett életem miatt. De ez a gyűlölet valójában engem öl. Míg házasságban éltem, jóformán sose voltam beteg. Most kétségbeejtően rossz alvó vagyok, s szüntelenül fáj valamim. Szédülök, a vérnyomásom ugrál, szorongásaim vannak. Megromlott az egészségem, és egyre fogyok. Már orvoshoz sem megyek, mert minden leletem negatív, csak éppen én vagyok pozitív, beteg. Érzem, hogy ha nem történik valami: a magam gyűlölete öl meg. Mondja: mit tegyek? - Mit tett eddig? - Imádkoztam azért, hogy ne gyűlöljem az anyámat. - Mióta imádkozik ezért? - Amióta tudom, hogy gyűlölöm. - Csak azért imádkozott, hogy ne gyűlölje? - Nem, olykor, ha tudtam, azért is, hogy szeretni tudjam. - Engedjen meg egy kérdést. Hogyan várta ennek a kérésnek a teljesítését? Tulajdonképpen mit várt? - Hát, hogy szeretni tudjam. - Tehát valami érzésre várt. Ne haragudjék, ha így mondom: valami jóleső, meleg bizsergésre várt a szíve körül ugye? És az elmaradt. Így van? - Valahogy így. De már nem is imádkozom. Csalódtam az imában. - Szeretnék valami mást is ajánlani. - Azért jöttem. - Érzésekre várt, de nem tett semmit. Arra várt, hogy Isten tegyen az életével valamit. Így van? - Igen, körülbelül így. - Pedig Isten mindent megtett értünk a Krisztusban... - A kereszten? - Ott, és ezért nekünk is mindent meg kell tennünk, ami tőlünk telik, hálából. Édesanyjáért kellene valamit megtennie még. Mert legtöbbször az érzésekből lesznek a cselekedetek, de olykor az elkezdett cselekedetekhez csatlakoznak az érzések. Vagy váltanak ki érzéseket. - De mit tegyek? - Céltudatosan, rendszeresen és naponként tegyen jót édesanyjával és eközben imádkozzék érte, ha még tud. - De mondtam, hogy gyűlölöm. - Meg akar gyógyulni? - Igen. - Akkor cselekedjék, és ne keressen kibúvót. Egyébként Jézus is mondott egyet s mást, még az ellenség szeretetéről is. - Mit tegyek hát? - Ha most orvos lennék és receptet írnék, biztos gyógyszert a gyűlölet és egyéb betegségei ellen, kiváltaná? - Kiváltanám. - Bevenné? - Bevenném. - Akkor ott van papír, meg toll, diktálnék egy receptet. Írja? - Írom. - Tessék: hétfőn reggel mosolyogva köszöntőm őt és megkérdezem, hogy aludt. Kedden: kitakarítom az ő szobáját is. Szerdán: két szelet süteményt hozok neki. Írja csak, írja! Csütörtökön: elhívom sétálni, hazafelé pedig kérdezgetek és hagyom őt - csak őt - beszélni. Pénteken: megkérem, hogy zongorázza el azt a dalt, amit gyermekkoromban szokott. - Már évek óta nem zongorázik. - De kérnie szabad. Szombaton: megkérem, hogy segítsen jó túrós gombócot főzni, mert azt ő jobban tudja. Vasárnap: bemegyek a szobájába, amikor lefeküdt, betakargatom és megcsókolom. Pont. Ismeri ezt a zenei kifejezést? Da capo al fine? Elejétől végig. Nos, a következő héten ugyanígy vagy hasonlóan: da capo al fine s egy hét múlva felkeres és megbeszéljük a többit. - A csókot is kell? - Igen. - Jaj! - Miért, jaj? - Mert évek óta nem csókoltam meg. - Vállalja ezt a hetet így? - Megkísérlem. - Isten segítse. Várom. Nem jött. Hetekig nem jött. De egy hétfőn, kora reggel telefonált. Sírva: - Mikor tegnap ismét betakartam, az én hideg és kemény anyám felült az ágyban, és magához ölelte a fejem, és éreztem, hogy könnyes a szeme és azt mondta: - De jó vagy mostanában hozzám. - Akkor, évek óta először, éreztem, hogy szeretem az anyámat. Aztán hozzátette: - Adja másnak is oda ezt a receptet! A HAL NÉLKÜLI HALÁSZOK PÉLDÁZATA Történt egyszer, hogy volt néhány ember, akik halászoknak nevezték magukat, és íme, sok hal nyüzsgött a környék vizeiben. Az egész vidéket patakok és tavak tarkították, mindegyikben tömérdek a hal, és a halak éhesek voltak. Azok, akik halászoknak nevezték magukat, heteken, hónapokon, éveken keresztül tanácskozásra ültek össze, és hivatásukról, a halászatról, a bőséges halállományról és arról beszélgettek, hogyan lehetne halászni. Évről évre pontosan megfogalmazták a halászat jelentőségét, hivatásként emlegették a halászatot, és bejelentették, hogy a halász elsődleges feladata mindig is a halfogás. Állandóan új és jobb módszerek, és a halászat új és jobb meghatározásai után kutattak. Ám egy dolgot nem tettek: nem halásztak. Nagy, műgonddal megtervezett és költséges oktatóközpontokat építettek, amelyek eredeti és elsődleges célja az volt, hogy a halászokat megtanítsák a halfogás fortélyaira. Mindezek alatt az évek alatt tanfolyamokat tartottak a halak szükségleteiről, természetéről, osztályozásuk módszereiről, a halak pszichológiai reakcióiról, és arról, hol lehet halakat találni. Az oktatóknak doktori címük volt a halászat tudományából, ám ezek az oktatók nem halásztak. Kemény, szorgalmas tanulás után évről évre sokan végeztek, és kaptak diplomát halászatból. Egy, a halászat szükségességéről tartott tanácsozás után egy fiatal résztvevő elment halászni. Másnap arról számolt be, hogy két nagyszerű halat fogott. Kiváló fogásáért kitüntették, és felkérték, hogy lehetőség szerint vegyen részt az összes fontosabb tanácskozáson, ahol elmondhatja, hogyan akadt a horgára a két nagy hal. Abbahagyta tehát a halászatot, hogy legyen ideje beszámolni a többi halásznak, és filmet készítsen a nagy fogásról. Jelentős tapasztalata jutalmául beválasztották a halászok szövetségének elnökségébe is. El kell ismernünk, hogy a ,,halászok" között sokan valóban odaadó bugalommal végezték a dolgukat, áldozatokat hoztak, és minden nehézséget vállaltak. Hiszen nem mesterüket követték-e, aki azt mondta: ,,kövessetek engem, és én emberhalászokká teszlek titeket"? Képzeljük el, hogy mennyire megsértődtek néhányan, amikor egyszer valaki felállt, és kijelentette, hogy akik nem fognak halat, nem is igazi halászok, akárhogy erősködnek. Megállapítása mégis helyesnek tűnt. Halász-e az az ember, aki évről évre nem fog halat? Követi-e valaki a Mesterét, ha nem halászik? ISMERNI A PÁSZTORT 23. zsoltár Néhány évvel ezelőtt egy társadalmi rendezvényen Anglia egyik, akkoriban leghíresebb színészét megkérték, hogy szavaljon valamit az ott jelen lévő vendégek kedvéért. A színész bele is egyezett, és megkérdezte a közönséget, van-e valamilyen különleges kívánságuk, amit hallani szeretnének. Egy kis szünet után egy idős lelkész felállt, és ezt kérdezte: ,,Uram, el tudná nekünk szavalni a 23. zsoltárt?" Az ünnepelt színész arcán egy különös kifejezés suhant át. Egy pillanatig hallgatott, majd így felelt: ,,Igen, de csak egy feltétellel - hogy miután elszavaltam, kedves barátom, ön is ugyanezt fogja tenni." ,,Én? - kérdezte meglepetten a lelkész. - De hiszen én nem vagyok előadóművész. Mindazonáltal, ha ön így kívánja, megteszem." Ezután a színész hatásosan, nagy pátosszal elkezdte szavalni a zsoltárt. A hangja és a hanglejtése tökéletes volt. Teljesen elbűvölte hallgatóságát, és ahogy befejezte, a vendégek óriási tapsviharban törtek ki. Majd, ahogyan a taps elhalkult, az idős lelkész is kiállt, és ő is elkezdte mondani a zsoltárt. A hangja nem volt különösebben figyelemreméltó; a hanglejtése sem hibátlan. Amikor befejezte, a csendet ugyan nem törte meg semmilyen tetszésnyilvánítás sem - de szem nem maradt szárazon a helyiségben, és a hallgatók közül sokan tiszteletteljes áhítattal hajtották meg fejüket és szívüket Isten előtt! A nagy színész felállt. Kezét az idős lelkész vállára tette, és érzelemtől remegő hangon ezt mondta a közönségnek: ,,Barátaim, én el tudtam érni a szemeteket és a fületeket. Ez a férfi azonban elérte a szíveteket! A különbség csupán ennyi: én ismerem a 23. Zsoltárt - de ő ismeri a Pásztort!" AZ ÖSSZETÖRT TÁNYÉR Egy fiatalember, aki talán nem ismerte a tékozló fiú történetét vagy csak a példabeszéd kezdő sorait olvasta, egyszer elhatározta, hogy kikéri apjától a család rá eső örökségét, s elindul, hogy szerencsét próbáljon a világban. Az apja elé állt, s előadta, hogy jól ismeri a munkának az értékét, már képes magáról gondoskodni, tehát adják oda neki mindazt, ami jár neki a család vagyonából. Az apja kicsit elcsodálkozott a kérésen, de a következőképpen egyezett bele: - Amikor idehozod nekem az első tányért, amiért megdolgoztál, megkapod az örökrészed és elmehetsz. - Mi sem könnyebb ennél - gondolta magában a fiú, aztán odament az édesanyjához, kért tőle egy tányért, amelyet az apjához vitt. Az apa átvette a tányért, rögtön megismerte a családi darabot, egy mozdulattal a földhöz vágta és csak ennyit mondott: - Fiam, ezért nem te dolgoztál meg, hanem én. A fiú másnapra új tervet eszelt ki, egy lopott tányért vitt, de apja tudván, hogy ilyen gyorsan nem lehet becsületes munkával egy tányért megszerezni, ezt is a földhöz vágta mondván: - Fiam, ezért te nem dolgoztál meg. A következő napon a fiú rokonoknál volt látogatóban, hosszasan dicsérte a szép étkészletet, aminek "jutalmaként" ajándékba kapott egy tányért. Ezt adta apjának, aki széttörte ezt is tudván, hogy biztosan ezért sem kellett megdolgoznia a fiának. Negyednap a fiú egy barátjától kölcsönkért tányérral állt apja elé, aki - bár látszott rajta, hogy sajnálja - ezt is úgy vágta a földhöz, hogy azonnal ripityára tört, aztán ezt mondta: - Fiam, ezért más dolgozott meg, de nem te. A fiú kezdte megérteni, hogy mit hibázott, ezért a következő héten alkalmi munkát vállalt, hogy tányért tudjon venni. Egész heti fizetéséért még egy készletet sem kapott, csak mindössze öt tányért. Az elsőt odaadta édesanyjának, a másodikat elvitte a boltba, ahonnan ellopta, a harmadikat odaadta ajándékba egy szegény koldusnak, akivel találkozott, a negyediket visszaadta a barátjának, akitől kölcsön kérte, s az ötödikkel boldogan indult apjához, s ezzel adta a kezébe: - Apám, ezért megdolgoztam, ezt ne törd össze! Most már tudom, hogy mennyit kell dolgozni egy tányérért. Értékelem, hogy mennyit fáradoztál családunkért. Nem érdemlem meg ingyen azt, amiért te dolgoztál, ezért inkább itthon maradok. Szeretet és Harag találkozása Szeretet és harag - Kopp,kopp! - kopogott a Szeretet a Harag szívkapuján. - Ki az? - kérdezte a Harag. - Én vagyok a Szeretet! - hangzott kintről a válasz. - Mit akarsz tőlem? - kérdezte nem túl barátságosan a Harag. - Tűnj innen, nincs szükségem rád! - rivallt a Szeretetre. - Kérlek, ne küldj el, beszélgessünk! - kérte Szeretet a Haragot. - Nekem semmi beszélni valóm veled, hagyj békén! - mordult Szeretetre a Harag. - Ki bántott, kire haragszol ennyire? - érdeklődött kedvesen a Szeretet. - Nem mindegy az neked! - förmedt a Harag a Szeretetre. - Talán segíthetek, de kérlek csak egy kicsit engedj magadhoz közelebb! - kérlelte a Szeretet a Haragot. - Hát, nem érted!? Senkivel sem akarok beszélgetni, s nincs szükségem senkire, hagyjál végre békén! - ordított most már a Harag. - Jól van! Nem kérdezlek többet arról, hogy ki bántott, s mi szomorúságodnak, haragodnak oka, de szeretnék kérni tőled valamit! - mondta a Szeretet. - Rendben, de ígérd meg, hogy utána békén hagysz, s elmész! - válaszolta a Harag, remélve, hogy végre lerázza magáról a hívatlan vendégét. - Ígérem! - hangzott a felelet, miközben Harag egy lépéssel közelebb engedte magához a Szeretetet, aki így beléphetett szívkapuján. Szeretet érezte a Harag lelkének mélységes fájdalmát, csalódottságát, de bízott abban, nem hiába kopogtatott be a Haraghoz. - Nos! Amit kérnék tőled Kedves Harag, az nem más lenne, mint hogy bocsáss meg azoknak, akik ellened vétettek, akár szóval, vagy cselekedettel, s lépj tovább sérelmeiden! - Miért kellene megbocsájtanom? Nem én okoztam a sok fájdalmat másoknak, hanem éppen fordítva történt! - értetlenkedett a Harag. - Ennek több oka is van! Először is, mert Te jobb vagy azoknál, akik megbántottak! Másodszor, nem élhetsz örök életedben haraggal szívedben! S azért is, mert ha megbocsájtasz, akkor lelkedben újra lesz helye a szeretetnek, s képes leszel tovább menni az Úton, amit a Jóisten neked szánt. Tudom, nem könnyű! De ki ígérte, hogy az lesz? Hidd el, Mindenkinek megvan a maga keresztje, kinek ilyen, s kinek olyan! Még azoknak is, akik nem mutatják, s mosolyuk mögé bújnak. Hát, vegyél magadon erőt, bocsáss meg, merj változni, s változtatni gondolataidon, életeden! Hidd, hogy vannak, s történhetnek csodák, tárd ki szíved kapuját, s engedd a Fényt lelkedbe! Te döntesz, hogy kulcsra zárod szívkapudat, vagy tovább lépsz, s esélyt adsz az újrakezdéshez! Senki nem dönthet helyetted! Ehhez kívánok neked erőt, és tisztánlátást! - mondta a Szeretet kedvesen, majd egy lélekölelés után kilépett a Harag szívkapuján. A Harag még jó ideig maga elé bámulva ült kedvenc foteljában, s csak töprengett az elhangzottakról, miközben mintha valami különös érzés kerítette volna hatalmába. Ő maga sem értette még, de érezte ahogy melegség árad szét lelkében. Másnap reggel kinyitotta szívkapuját, engedte, hogy a Remény legfényesebb sugarai lelkébe hatoljanak, s újra mosolygott, míg a Szeretet előző este ott hagyott üzenetét olvasta, melyben ez állt: "Szeress, hogy mások is szerethessenek! " A TŰZ KÖZELÉBEN (elképzelt beszélgetés) Jézus idejében egy férfi megközelítette őt és így szólt: - Mester, másokkal együtt és is nagyon jól tudom, hogy Isten Fia vagy és az igaz útra oktatsz mindenkit. Mégis meg kell mondanom, hogy követőid, akiket apostoloknak nevezel és a közösségben élnek, nekem sehogy sem tetszenek. Észre vettem azt is, hogy nem sokban különböznek a többi embertől. Nem is olyan nagyon régen az egyikkel volt egy erélyes összetűzésem. különben tudott dolog, hogy követőid egymással nem mindenben értenek egyet és nem is nagyon szeretik egymást. Ismerek közülük egyet, aki zavaros anyagiakkal foglalkozik... Éppen ezért egy nagyon őszinte kérdéssel fordulok hozzád: Lehetek és is hozzád tartozó, ha apostolaiddal nem sokat törődök? Ha megengeded azt is megmondanom, hogy szívesen vagyok keresztény, de semmi közösség, semmi egyház és egy apostol sem érdekel. Jézus szeretettel és figyelemmel hallgatta. - Ide figyelj! - mondta neki. - Volt egyszer egy kis embercsoport, akik szívesen leültek egymással és beszélgettek. Amikor rájuk sötétedet, összegyűjtöttek egy csomó fát és tüzet gyújtottak. Szorosan egymás mellett ültek és melegedtek. A tűz arcukat is megpirosította. Az egyik egyszer csak meggondolta magát és kivált közülük. Kezébe vett egy darab égő fát és egyedül, egy magányos helyen ő is leült. A fadarab egy ideig az ő kezében is égett és világított. Nem kellett sokat várni, elhalványodott a tűz és ki is aludt. A férfi sötétben maradt, és vacogott a hidegtől. Nem sokat gondolkozott, fölállt, fogta az elszenesedett fadarabot és visszament barátaihoz. A fát a tűzre dobta és az hamarosan lángot fogott, ő meg leült barátai mellé. Melegedett és a tűz fénye visszaverődött az arcáról. Jézus mosolyogva hozzáfűzte: Aki hozzám tartozik, az a tűz mellett marad mint a többi barátaim. Ezt azért teszik, mert én azért jöttem a világba, hogy tüzet hozzak oda és nem is akarok mást, mint azt, hogy égjen. UTAZÓ ANGYALOK Két utazó angyal megállt, hogy az éjszakát egy tehetős család házában töltse el. A család udvariatlan volt, és megtagadta az angyaloktól, hogy a nagy ház vendégszobájában pihenjek ki magukat. Ehelyett egy picike helyet kaptak a hideg pincében. Amikor kinyújtóztak a kemény padlón, az idősebb angyal meglátott egy lyukat a falon és kijavította azt. Amikor a fiatalabb angyal kérdezte, miért, az idősebb angyal így felelt: - A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak. A következő éjjelen mindketten egy nagyon szegény, de vendégszerető paraszt és felesége házában pihentek.Miután azok azt a kevés ételt is megosztották velük, amijük volt, átengedték az angyaloknak az ágyukat, ahol ők jót aludhattak. Amikor a következő napon a nap felkelt, az angyalok könnyek között találtak a parasztot és a feleségét. Az egyetlen tehenük, akinek a teje az egyedüli bevételük volt, holtan feküdt a mezőn. A fiatal angyal dühös lett és kérdezte az idősebbet, hogyan hagyhatta, hogy ez megtörténjen. Az első embernek mindene megvolt, mégis segítettél neki, vádolta. A második családnak kevese volt, és hagytad, hogy elpusztuljon a tehenük. - A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak,- mondta ismét az idősebb angyal. - Amikor a nagy ház hideg pincéjében pihentünk, észrevettem, hogy a falon lévő lyukban arany van. Mivel a tulajdonos olyan mohó volt és nem akarta megosztani szerencsés sorsát, betapasztottam a falat, hogy ne találhassa meg. Amikor a utolsó éjszaka a paraszt ágyában aludtunk, jött a halál angyala, hogy elvigye a feleseget. Helyette odaadtam a tehenet. "A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak." Néha pontosan az a jó, ami történt csak a dolgok nem annak mutatkoznak, aminek kellene.Ha bízol, csupán arra kell hagyatkoznod, hogy minden eredménynek megvan az előnye. Amíg nem telik el egy kis idő, ezt nem veszed észre... VAK LÁNY AKI SZEMET KAPOTT Volt egyszer egy vak lány. Gyűlölte magát a vakságáért. És gyűlölt mindenkit, kivéve szerető barátját. Ő mindig mellette állt, mindenben segítette. Egy nap azt mondta a lány: - Ha látni tudnék, hozzád mennék feleségül. Egy napon valaki ajándékozott neki egy pár szemet. Mikor levették a kötést, látott. Látta a barátját is. Ő megkérdezte: - Most, hogy már látsz, hozzám jössz feleségül? A lány ránézett és látta, hogy a barátja vak. Már a fiú becsukott szeme is sokkolta. Erre nem számított. Már a gondolattól is irtózott, hogy egy életen keresztül a csukott szemeit nézze. A barátja elment és másnap a lány levelet kapott, amiben ez állt: - Nagyon vigyázz a szemeidre kedvesem, mert mielőtt a tiéd lettek volna, az enyémek voltak. Nagyon sokszor megtörténik az életünkben, hogy olyan áldozatot hozunk valakiért,amellyel ártunk magunknak, mégis úgy érezzük, hogy meg kell tennünk, mert ezzel tudjuk kifejezni szeretetünket a leghatékonyabban. Aki bajban van, ígérget és fogadkozik, majd amikor rendeződnek a dolgai mindenről elfeledkezik. akkor csalódottak vagyunk és talán meg is bánjuk amit tettünk. De nézzük meg mit ír a szeretetről a biblia: A Biblia ezt írja: A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. (1Korintus 13:4-7) VÁNDORÚT Két ember útnak indult. Magukkal vitték az útra lámpáikat, amelyről tudták, hogy addig tart ameddig az életük. Valamennyit mentek. Megszólalt az első: - Hosszú út áll még előttünk. Ki tudja, hogy a végére érünk-e valaha ? Elhatároztam, mielőtt még késő lenne visszafordulok. - Miért torpannál meg? - felelte a másik- Alighogy elindultál. Ha visszafordulsz, elveszíted mindazt, ami még előttünk áll. És különben is kihez térsz vissza? Ott nincs senki, aki visszavárna. - Hogy egész életembe menjek? - makacskodott tovább az első. Nem, inkább visszafordulok, és nyugalomban élek. Itt éhség gyötör, ott meg bőség. Megérem az öregkort, és meghalok, ahogy mások is, éjjel álmomban, anélkül, hogy valamit éreznék. - Akkor, egyedül folytatom az utam - szólt a másik. Talán nem megyek rajta végig, de mindent elkövetek, hogy minél nagyobb távot tegyek meg, és a fényt minél távolabbra vigyem. Az úton járás adja meg az élet értelmét. Az út végén biztosan vár valaki, és hiszem szüksége van rám. Ha semmi egyebet nem tudok adni neki, legalább egész életemen át feléje tartok, közelségének melegében egyszerűbb lesz meghalni, és az én közelségem pedig talán melegséget áraszt rá. S ki-ki , ment a választott irányba. Sok-sok idő múlva, az út nagy része után, a másik fáradtan megállt. Botjára támaszkodva, gyönge látásával, a megtett út felé tekintett. - Öreg vagyok már. De még annyi út áll előttem, mint amennyit meg tettem. Nem. Nem érek célba soha. Távol vagyok attól, ahonnan elindultam...., és távol attól is, ahova tartok. Levertségéből egy melegen csengő hang rázta fel: - Nem vagy távol. Megérkeztél. Azon a napon, amikor hozzám indultál, én is elindultam feléd. Kerestél, de én is téged. És most, amikor találkoztunk, örökre együtt maradunk. És most megérezted, mit jelent az utazás, mert megérezted, mit jelent az élet, megtudod, hogy a halál nem igaz!

0 komment , kategória: Irodalom - Próza

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

2022-05-11 20:45:58, szerda

	A 20 LEGSZEBB LÁTNIVALÓ MAGYARORSZÁGON Ha bármelyikőnket megkérdeznének, mik volnának azok a látnivalók, amelyeket mindenképp büszkén mutatnánk meg az idelátogatóknak, vagy ahova mi magunk is mindig szívesen visszajárunk, más és más listáink lennének, azonban bizonyára több ponton fednék egymást azok helyek, amelyek ezért vagy azért, de rabul ejtettek bennünket. Kicsi országunk valódi kis ékszerdoboz, Közép-Európa legnagyobb tavával, festői szépségű tájakkal, történelemtől vibráló helyekkel, monumentális épületekkel, gőzölgő gyógyfürdőkkel, szemet kápráztató népművészettel, mesebeli várromokkal, izgalmas múzeumokkal, vérpezsdítő borvidékekkel, változatos nemzeti parkokkal, pompás főúri kastélyokkal és palotákkal - telis-tele felfedezésre váró csodákkal, amelyek közül néhányat az UNESCO is méltónak ítélt arra, hogy felkerüljenek a világörökség helyszínei közé. Lássuk, egyeznek-e a listáink, s mi hova és miért kalauzolnánk el a hazánkba látogató külföldieket! 1 BUDAPEST - A KELET PÁRIZSA Mesés fővárosunk, amely a Duna két partján elterülő Buda és Pest 1873-as egyesítésével jött létre, az Európai Unió kilencedik legnagyobb városa. Kilenc hídja közül a legöregebb, a Lánchíd is ekkortájt épült gróf Széchenyi István kezdeményezésére. Az 1842-es pesti hídfő alapkő letételét követően 1849-ben került sor a hivatalos átadásra, s az ikonikus híd, amely Széchenyi nevét viseli, egyik méltó jelképe fővárosunknak. A Duna gyöngyeként is emlegetett metropolisz egyszerűen mindenkit levesz a lábáról. Főleg a külföldi turisták azok, akiknek ma is csak halovány elképzelésük van arról, mi várja őket ebben az egykori keleti blokkban, s meglepetésként zúdul rájuk a páratlan látvány, a rengeteg lehengerlő impulzus és vége nincs ámulatba ejtő látnivaló. S nem csak a külföldi utazási portálokon bukkan fel Budapest a legnépszerűbb városlátogatási tippek között, a filmipar is gyakran látogat el hozzánk, s használja a város nyújtotta varázslatos kulisszát valódi bombasikerű filmekhez. A moziba járó magyar közönség gyakran fedezhet fel egy-egy fővárosi helyszínt, még ha épp a 18. század végi New Yorkban is zajlik a filmbéli történés. Olyan kasszasikerek, mint a Mission Impossible, az Underworld, a Die Hard, a 8mm, a Kém, a Spectral, vagy Brad Pitt zombi apokalipszisének, a World War Z-nek egyes jeleneteit is itt forgatták. Rengeteg itt a felfedezni való: az építészet, a történelem, a fotózás és a kultúra szerelmesei is bőven találnak itt kedvükre valót, amire érdemes mindjárt egy hosszú hétvégét szánni. A nagy klasszikusok, mint a Budai vár, a Halászbástya, a Mátyás templom, a Parlament, a Hősök tere vagy Vajdahunyad vára mellett számos, akár az 1001 éjszaka meséibe illő fürdő, lélegzetelállító kávéház és romkocsma, szenzációs múzeumok és pezsgő éjszakai élet teszik feledhetetlenné az itt-tartózkodást. Tudta, hogy a főváros egyik jelképe, az Országház, amely a világszerte a harmadik legnagyobb parlament épület a maga 18 ezer négyzetméterével, 691 helyiségből áll és 20 kilométer lépcső található benne? a National Geographic beválasztotta a Duna-parti 2-es villamost a világ legszebb villamos-vonalai közé? a CNN szerint a Központi Vásárcsarnok Európa legszebb piaca? a legrégebbi, ma is működő budapesti étterem az 1793-ban borkimérésként megnyitott Márványmenyasszony? a budapesti Városliget a világ legelső nyilvános városi parkja volt? a legjobb tájékozódási pont, amelyet a város számos pontjáról jól látni, a Gellért-hegyen álló 40 méter magas Szabadság-szobor, amelyet a pestiek csak sörnyitóként emlegetnek? Budapest több mint 120 meleg vízű forrásával joggal a világ termálfürdő-fővárosa? Budapestet időutazóként is fel lehet fedezni, és a VR-technológiának köszönhetően 3D-ben, interaktívan és teljesen testközelben jelen lehetünk például a budai vár ostrománál? a lenyűgöző budavári labirintusban akár szabadulószobába is zárathatjuk magunkat? Ahonnan mesés a panoráma Budapestre: a Halászbástya Kevés olyan hely van, ahova fiatalon vagy idősebben, szerelemben vagy magányban, napsütésben vagy dideregve is szívesen ellátogatunk. Vajdahunyad-vár Budapest Budapesten, a Városligetben áll a Vajdahunyad-vár, melyet Alpár Ignác tervezett, és hazánk ezeréves építészettörténetének egyedülálló műemléke. 2 A SÁRMOS SOPRON Talán nincs is olyan, aki még ne hagyta volna el az országot Ausztria irányába Sopronnál. Megéri azonban kitérőt tenni ebbe a bájos városkába, amely nem csak egyik legrégebbi településünk, de műemlékei számát tekintve a második országszerte. Az egykor fontos római településre épült Árpád-kori Suprun a nyugati gyepű védelmében játszott fontos szerepet, később egyike lett a hét szabad királyi városnak, ma pedig a hajdani várfalaktól ölelt macskaköves utcácskáival, hangulatos tereivel, s a 17. századi nagy tűzvész után barokk stílusban emelt épületeivel, valódi kis ékszerdoboz. A város szimbóluma, a messziről is látható 58 méter magas Tűztorony, melynek reneszánsz körerkélye az 1676-os pusztító tűzvész után készült el, szintén római kori falmaradványokra épült. Egykor őrök vigyázták innen a várost, ma belépő ellenében bárki felmehet gyönyörködni a környékben, s szép időben akár az Alpok utolsó keleti tagjáig, a Schneeberg hófedte csúcsáig is elláthat. Sopron lüktető belvárosa, múzeumai, templomai, kávéházai után érdemes ellátogatni a közeli Soproni-hegység lejtőin elnyúló Lővérekbe, amely az egykori besenyő lövészek emlékét őrzi. Ma túraútvonalak, boszorkány- és meseösvény, kilátók, kápolna és botanikus kert teszik feledhetetlenné a kirándulást. Tudta, hogy Sopron a Hűség városa? A trianoni békeszerződést követően Sopron az újrarajzolt Burgenland fővárosa lett volna, ám ezt a 1921. december 14-i népszavazás meghiúsította, így Sopron megkapta a ,,Leghűségesebb Város", a Civitas Fidelissima címet, melyre a Tűztorony Fő tér felőli oldalán álló Hűségkapu emlékeztet. 1989-ben az ú.n. Páneurópai Piknik során Sopronpuszta térségében omlott le elsőként a Vasfüggöny? a Fő-téren álló, 1270 körül épült gótikus Kecske-templomban, amely a magyar korai gótikus építészet egyik gyöngyszeme, ötször is tartottak országgyűlést, és királyi koronázási helyszínként is szolgált? hogy innen indult Liszt Ferenc, minden idők egyik legkiemelkedőbb zeneszerzőjének útja a világhírnév felé, akiről a város minden évben egy fesztivállal emlékezik meg? Scarbantia Régészeti Park Sopron A flaviusi Scarbantia municipium fórumának saroképületét, II. századi utat és lakóépületek maradványait hozták felszínre Sopronban az 1970-1980-as években folytatott feltárások. Tűztorony Sopron Sopron jelképe, a Tűztorony, 58 méter magasra emelkedik a város felé, körerkélyéről páratlan kilátás nyílik a belvárosra és a Sopront körülölelő Lövérekre. 3 BALATON - NEKÜNK A RIVIÉRA A ,,magyar tenger" sokunk Riviérája, a nyár szimbóluma, amely nem csak a magyar turisták kedvelt úti célja, s nem csak nyáron hívogat. Egyetlen nap vagy egy hétvége is kevés volna, hogy Közép-Európa legnagyobb, 200+ kilométernyi partszakasszal rendelkező tavát felfedezzük, hiszen a Balaton nem csak egy festőien szép tó szép strandokkal. Két szemközti partja különbözőbb nem is nagyon lehetne - míg az autópályán is könnyen elérhető, lapos déli part, lassan mélyülő, sekély vizével inkább valódi fürdőparadicsom, addig az ikonikus vulkáni kúpokkal szegélyezett északi part a természet mesés kincseskamrája bazaltorgonákkal, kőtengerekkel, tavas barlanggal, szőlőhegyekkel, várromokkal, túraútvonalakkal és kilátókkal. Az aktív sportok szerelmeseinek nem csak maga a tó kedvez, a bringások is kedvükre kerülhetik a Balatont a körben kiépített bicikliúton. Akár párban vagy barátokkal, egyedül vagy gyerekekkel, akár aktív, akár passzív vagy lazulós feltöltődésre és pihenésre vágyunk is, a Balaton környékének népszerűsége töretlen, hiszen ez maga az Isten festővászna, ahol a történelmi emlékhelyek, a színes nyári zenés estek, bor- és gasztronómiai programkavalkád, s a változatos természeti látnivalók kimeríthetetlen bakancslistákká állnak össze. A déli part strandjairól a szántódi révből menetrend szerint közlekedő kompon akár autóval is átruccanhatunk a szemközti Tihanyi-félszigetre, ahol az ezer éves apátság és egy lenyűgöző falucska vár temérdek felfedezni valóval. Van itt visszhang, levendula- és gejzírmezők, barlanglakások, kilátók és egy belső tó, amely 30 méterrel a Balaton vízszintje felett fekszik. Tudta, hogy a Balaton olyan népszerű és lenyűgöző sporteseményeknek ad otthont, amelyek célja a tó átszelése - úszva, evezve, vagy ha befagy, csúszva? a Balaton térségében nagyjából évi 2000 a napsütéses órák száma, ami pont olyan, mint a francia riviérán? a legnagyobb valaha kifogott balatoni harcsa 103 kilót nyomott? a legnagyobb balatoni lángos átmérője 2 méter volt? Európa legrégebbi vitorlás versenye, a Kék Szalag, 1934-ben került először megrendezésre? a közvetlen vízparti 51 balatoni település több mint fele Balaton-nal kezdődik? a Zánka mögött található Hegyestű egy olyan félig elbányászott hegy, amely valójában egy egykori vulkán? az ország túlsó végén, Heves megyében is van egy Balaton, ami egy település Szilvásvárad környékén? a tapolcai tavasbarlangban csónakázni is lehet? Szentbékkállán, a mesés Káli-medencében, egy lenyűgöző kőtenger van? a nagy testvére nyugati csücske körül elterülő Kis-Balatonnak egykor kikötővel rendelkező települése volt? 12 pad a Balaton körül, ahol feltétlenül pihenj meg egy picit A megannyi turistacsalogató látványosság helyett most egyszerű Balaton-parti padokra hívjuk fel a figyelmeteket. 4 KESZTHELY - A KASTÉLYOS HELY A balatoni települések közül Keszthely az egyetlen olyan városka, amely tekintélyes városi múlttal rendelkezik. A történelem során Keszthely és környéke hosszú évezredeken át lakott volt, ám valódi jelentőségre először a Római Birodalom idején tett szert, amikor két fontos kereskedelmi és hadi út kereszteződésében a mai Fenékpuszta területén egy közel 15 hektáros római erődítmény épült. A 20 focipályányi területen álló erődvárost, amelynek 22 épületét sikerült feltárni, egykor magas falakkal és 44 kerek bástyatoronnyal vették körbe. Ma a kapu, a háromhajós bazilika és egy raktárépület maradványai kandikálnak ki a talajból, ám egy nagyszabású régészeti projektnek hála virtuális sétát tehetünk a lenyűgöző erődben. Napjainkban ugyanezen a területen épp egy másik felújítás zajlik, amely ahhoz a grófi családhoz kötődik, amelynek Keszthely városa évszázadokkal később a fénykorát köszönheti. Keszt-hely, a hely, ahol anno ,,castellum", azaz megerősített római tábor állt, a 18. században a Festetics család birtokába került. A néhai római Valcum romjainál, ahol ma a Festetics örökség részét képező kiskastélyt funkcionálják át múzeummá, egykor a majorsági épületekben lótenyésztés, ménesmester és lovászképzés zajlott. Az uraságok a ma is látványos, 6 km hosszú, 660 feketefenyőből álló állén kocsikáztak vagy lovagoltak ki ide keszthelyi kastélyukból, amely ma az ország harmadik leglátogatottabb barokk kastélya. Keszthely egész belvárosa, park menti villasora, Balaton partja és egész szellemisége a Festeticsek korát idézi, akik nem csupán kórházat és gimnáziumot létesítettek, hanem Európa első agrárfőiskoláját is, sőt a balatoni és hévízi fürdőzés alapjait is nekik köszönhetjük - gondoljunk csak az ikonikus keszthelyi szigetfürdőre vagy a hévízi-tóra, ahol az első fürdőépületek Gróf Festetics György nevéhez fűződnek. A gróf, aki 1817-ben megrendezte az első Helikoni Ünnepségeket, ma komótosan, méltóságteljesen és fotópartnerekre várva ül az édesapja által alapított gimnázium épülete előtt a Fő-téren egy padon, figyelve szeretett városát. Keszthely egy nagyon is szerethető kisvároska, csodás belvárossal, egy csodás parkban álló mesés barokk kastéllyal, ahol érdekes kiállítások, koncertek, nyári színház, gyertyafényes tárlatvezetés és úri kávézó teszik emlékezetessé a napot, amely strandolással és hajókázással lehet még tökéletesebb. Tudta, hogy a Festetics kastély tükörtermében nem csak komolyzenei koncertek és operett estek vannak, hanem sokan itt mondják ki a boldogító Igen-t? a kastély 80 ezer kötetet számláló könyvtára az ország legnagyobb érintetlenül fennmaradt főúri magángyűjteménye? a kastély kis fotóműtermében korhű, kosztümös fotózásra is lehetőség van? a Netflix egy új fantasy sorozatában, az idén bemutatott ,,Árnyék és csont"-ban a Festetics kastély alakítja a Kis Palotát, amely az egyik fő helyszín? Festetics-kastély - Helikon Kastélymúzeum A ma múzeumként és rendezvény-központként működő keszthelyi Festetics-kastély Magyarország harmadik legnagyobb, ugyanakkor leglátogatottabb kastélya. A Helikon Kastélymúzeum állandó és időszaki kiállításokkal, különböző programokkal várja mindazokat, akik szívesen ismernék meg a főúri életformát és csodálnák meg a könyvtárat, a kastély parkját. Fenyves allé A fenékpusztai feketefenyő-fasort, a Fenyves allét, amely a keszthelyi Festetics-kastély udvarát kötötte össze a fenékpusztai uradalommal, II. Festetics Tasziló telepítette. 5 HÉVÍZ ÉS A TÜNDÉRRÓZSÁS GYÓGYTÓ A hévízi tófürdő, amelynek nem csak látványa csodás, világszerte páratlan is a maga nemében: több mint 6 focipályányi vízfelületével a legnagyobb természetes, biológiailag aktív hé-víz, amely egész évben alkalmas akár a kinti fürdőzésre is. Jótékony hatását már a rómaiak is élvezték, akik az iszapot taposva enyhítették itt különböző végtagfájdalmaikat. Ma a virágtengerrel szegélyezett sétányra, amely a sétáló utca végétől a tó bejárata felé vezet, gróf Festetics mellszobrának vigyázó tekintete ügyel, aki 1795-ben az első fürdőházat építtette a tavon. Az elmúlt két évszázad során a reumás panaszokkal érkezők Mekkájává nőtték ki magukat a gyógyászati szolgáltatások, ám függetlenül attól, hogy fájnak-e az ízületeink, az acélkék, kellemesen meleg vízben tündérrózsák közt úszni minden évszakban felejthetetlen élmény, amiért bőrünk is hálás lesz majd. Tudta, hogy éves szinten a főváros után Hévíz büszkélkedhet a legtöbb vendégéjszakával? hogy a tó vize télen sem hűl 24°C alá, így akár hópelyhek közt vagy kis párafelhő alatt is úszhatunk a szabadban? az Édenkertet és a bibliai Frigyládát is mitikus kerubok őrzik, mint a hévízi tó bejáratát? a hévízi kifolyón télen kenu túrákat szerveznek? a tóban úszkálva a vízben lévő jótékony összetevők nem csak a bőrön át szívódnak fel, hanem belégzés útján is? a gyógyiszap nem csak bársonyossá teszi a bőrt, de orvosi előírásra célzott pakolások formájában reumás, neurológiai, bel- és nőgyógyászati panaszokat is enyhít? a hévízi gyógyvizet ivókúra formájában is alkalmazzák? a világszerte sikeresen alkalmazott súlyfürdő egy hévízi gyógyászati találmány? Hévíz lett Európa Egészség Fővárosa, és a legkedveltebb termal fürdőváros Lezárult a szavazás a ,,European Best Destination 2020" címért, melyen Hévíz egyedüli magyar desztinációként bekerült a TOP 15 legkedveltebb úti cél közé. Nem csak hungarikum, hanem világkuriózum is a Hévízi-tó Az egészség és életmód kategóriában a Hévízi-tó és a tradicionális hévízi gyógyászat négy évvel ezelőtt bekerült a Hungarikumok gyűjteményébe. 6 A VILLÁNYI BORVIDÉK Magyarország nem csak termálfürdőkben rendkívül gazdag, a Kárpát-medence klímája ősidők óta kiválóan alkalmas bortermesztésre is, amely a turizmusban is érezhetően körvonalazódik. Huszonkét borvidékünk közül a legdélebbi igazi turistaparadicsom, amely rendkívül kedvelt a bor- és gasztroturisták berkeiben. A gyönyörű vidék rengeteg aktív programot, felfedeznivalót tartogat, amelyeket kulináris élvezetek kíséretében fűzhetünk össze egy klassz hosszú hétvégés programnak. A mediterrán hangulatú vidék, amelyet a borok tudói a legendás, franciaországi Bordeaux-hoz is hasonlítanak, az ország legjobb vörösbortermő területe - elegáns, csodálatos illat- és színvilágú, nehéz, testes, tanninokban gazdag, relatív magas alkoholtartalmú vörösborok kerülnek itt palackokba. A szédítően jó borok mellett sok műemlékvédelem alatt álló, festői pincesor is kirándulásra csábít, ezért ne hagyjuk ki Villánykövesdet és Palkonyát a borbarangolásból, de Pécs, vagy a Tenkes kapitányának forgatási helyszíne, a siklósi vár és akár a máriagyűdi kegytemplom is felkerülhetnek a bakancslistánkra. Az illatos, tüzes kadarka, kékoportó és rozé borok után érdemes a siklósi régió klasszikus fehér borait is megkóstolni - akár az olaszrizlinget, de ha magát a Királyleánykát is kérjük ki, nem fogunk csalódni. Tudta, hogy napi 1-2 deciliter vörösbor fogyasztással felére csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása, továbbá a borban található hatóanyagok kiváló gyulladáscsökkentők, sejtvédők, magas kalcium és magnézium tartalmuk pedig ízületi és csontbántalmak enyhítésében is kiváló segítség? Az impozáns magaslat, melyet maga az ördög szántott fel: Szársomlyó 442 méteres magasságával a Villányi-hegység legmagasabb hegytömbje a Nagyharsányi-hegy, avagy a Szársomlyó. A siklósi vár, amely köré egy város épült A Siklósi vár egyike a legépebben és legegységesebben megmaradt hadászati létesítményünknek, melynek első köveit 1260 körül rakták le. 7 TATA - A VIZEK VARÁZSLATOS VÁROSA Fél úton Győr és Budapest között, a Gerecse hegység lábánál elhelyezkedő varázslatos kis városka rengeteg természeti szépségű és izgalmas történelmi felfedeznivalót tartogat. A város közepén elhelyezkedő tó története egészen a rómaiakig nyúlik vissza, akik a vizekben, forrásokban gazdag, mocsaras területen völgyzáró gátat emeltek. A tó mai formáját az 1700-as években nyerte el, amikor az Esterházy birtok részeként már halastóként üzemelt. Az ország legrégebbi mesterséges halastava csodálatos helyszín a kikapcsolódásra, amelynek látképéhez nem csupán a 14. századi romantikus vízi vár tartozik hozzá, hanem a tavon élő madársokadalom is, hiszen az Öreg-tó a Ramsari egyezmény által védett nemzetközi jelentőségű vadvíz. A 14. század végén emelt, egykor 4 tornyú várat Zsigmond király alakíttatta ki a kor hadászatának megfelelően, melynek falai között nem csak ő és udvartartása, később Mátyás király is szívesen időzött, aki reneszánsz stílusban átépíttette és kibővíttette. A Bécs ellen vonuló törökök többször elfoglalták, később többször gazdát cserélt, majd mire az 1700-as évek elején az Esterházyak birtokába került, nagy részét el kellett bontani ahhoz, hogy kastéllyá alakíthassák. A déli szárny felújítása után azonban a néhai vár mellett inkább barokk nyári palotát építtettek. Ekkortájt létesült a 25 hektáros romantikus és szentimentális hangulatú angolpark is, amelyben szabadtéri színpad is volt, s melyet úgy terveztek, mint egy bejárható barokk festményt, melynek misztikus hangulatát a kertépítészet kedvelt staffázsaival, rég letűnt korokat idéző hangulati elemekkel, barlangokkal és műromokkal fokozták. Nem szabad kihagyni a közeli Fényes tanösvényt sem, amely szintén egy valódi káprázatos vizes látványosság. Talán sehol másutt nem sétálhatunk át úgy egy láperdőn, mint ezen a 1,5 km hosszú, cölöpökön álló, függő hidakkal tarkított sétányon, ahol az alattunk felbugyogó meleg karsztforrás mesebeli, színes élővilága szinte trópusi felfedezővé varázsolja az idelátogatókat - természeti élmény a javából, amely annyira lenyűgöző, hogy függőséget okoz! Tudta, hogy a Budai Vár ikonikus szökőkútja, a Mátyás-kút, eredetileg egy Esterházy herceg megbízásból a tatai várudvarra készült, ám a herceg meghalt, mielőtt elkészült és kifizethette volna? A vizek városának romantikus hangulatú várkastélya, a Tatai-vár A tatai az egyetlen olyan magyarországi vár, amelyet még az eredeti vízárok-védelmi rendszer övez. A vizek útján a tatai Fényes tanösvényen Több mint egy kilométeren át, cölöpökre vert sétányon haladva fedezhetjük fel a földből feltörő karsztforrások, a soha be nem fagyó vizek vidékét Tatán. 8 SZENTENDRE - A DUNA MULTIKULTI GYÖNGYSZEME Szentendre színpompás, bohém, forró balkáni hangulatú városát nem csak látni, de átélni is kell. Az Európai Örökség címet is elnyert barokk városka csak egy ugrásra van a fővárostól, és ha a menetrend szerint közlekedő kiránduló- vagy szárnyashajók egyikével érkezünk, az már önmagában is felejthetetlen élmény. S ha már itt vagyunk, a tüneményes macskaköves utcácskákon andalogva, végtelen a műemlékek, izgalmas tematikus múzeumok, galériák, színes kulturális programok és kedves kis kávéházak sora, amelyek felfedezésre csábítanak, és megannyi szédületes fotómotívummal szolgálnak. De kalandozhatunk itt kicsit a Távol-Keleten vagy akár az időben is, hiszen a természet és a művészet találkozása ihlette Japánkert maga egy kis háromdimenziós festmény, ahol egy padon ülve szinte életszerűnek tűnhet egy osonkodó ninja felbukkanása. Szinte nem is elég egy nap, ha a 60 hektáros skanzent is végig akarjuk járni, amely önmagában egy egész napos lenyűgöző program - élő történelem, amely hét regionális egységbe enged betekintést. Akár lovaskocsikázva is utazhatunk itt régi korok régi utcáin, rég letűnt, mégis élő, nyüzsgő vidéki falvacskák kézzel foghatóan megelevenedő emlékében, ahol van piactér, templomok, malmok, pékség, cserzőműhely, kékfestők, temető és pajta, kutak, iskolák, harangláb és kovácsműhely, szőlőhegy és kálvária - teli élettel, legelésző állatokkal, színes népviseletekben bemutatott hagyományokkal és kézműves udvarokkal, ahol kipróbálhatjuk, mi hogy készült anno. Tudta, hogy a 16.-17. században a török terjeszkedés és hódoltság idején annyira elnéptelenedett Szentendre, hogy egy összeírásban pusztaként szerepelt, mielőtt újra benépesedett volna szerb, dalmát és bosnyák telepesekkel? a Belgrád katedrális a magyarországi szerb ortodox egyház püspöki széktemploma? Szentendre hét temploma közül négy ma is a görögkeleti egyházhoz tartozik, hármat a katolikus hívek látogatnak, egyet pedig a reformátusok használnak? a szentendrei balkáni gaszto-séta során érdemes egy szerb éttermet útba ejteni? Átadták a Budapestet Szentendrével összekötő EuroVelo 6 kerékpárutat A projekt az egész Európát átszelő EuroVelo 6 nemzetközi kerékpárút-hálózat egyik kiemelten fontos szakasza a főváros közvetlen közelében. Az Európai Örökség címet viselheti Szentendre 2020-tól 2020-ban az európai kulturális és történelmi örökség tíz jelentős helyszínének ítélte oda az elismerést az Európai Bizottság, köztük Szentendrének. 9 HOLLÓKŐ - AZ ÉLŐ MÚZEUMFALU Kicsi országunk gazdag történelmi múltjának, színes természeti, néprajzi és kulturális tárházának köszönhetően sok olyan egyedülálló értékkel rendelkezik, amelyek helyet kaptak az UNESCO Világörökség listáján. Egyik ilyen csodálatos élménykincsünk a Budapesttől mintegy 100 kilométerre észak-keletre található, a Cserhát dombhátai közt megbúvó apró kis zsákfalu, Hollókő. Mintha egyenesen a magyar népmesékbe cseppennénk, úgy elevenedik meg a néprajzi múzeum hatását keltő, ám lakott, valódi palóc falucska, amely nem csak tornácos, muskátlis házaival, fazsindelyes templomával, kővel rakott utcácskáival, hanem élő, színes néphagyományaival is a világ minden tájáról vonzza a látogatókat. De nem csak maga az Ófalu meseszerű, hanem a fölé magasodó Hollókő várának romja, és a hozzá tartozó legenda is, mely szerint hollóvá varázsolt ifjak éjjel elhordták a köveket, amiket nappal emeltek, hogy soha ne készülhessen el az a tömlöc, amibe egy szépasszonyt zártak volna. Hollókő nem hiányozhat egyetlen magyar bakancslistáról sem, és nem csak a médiákból jól ismert húsvéti locsolkodós forgatag alkalmával akad itt lelkünknek kedves élmény és látnivaló. Ami egyszer volt, hol nem volt... - az Hollókőn nem csak mese. Tudta, hogy a lányok ünnepi viseletéhez akár 20 keményített alsószoknya is tartozhat? a falu környékén elterülő 141 hektáros tájvédelmi körzetben több tanösvény is felfedezésre vár? 1987-ben Hollókő olyan látványosságokkal együtt került fel a Világörökség listára, mint Velence, az athéni Akropolisz, a londoni Westminster Apátság, a kínai Nagy Fal és a pisai ferde torony? Hollókő és Felsőtold között, a vártól a kék túrajelzést követve, ,,kézen állva", egy gigantikus kezet formáló kilátóról is rácsodálkozhatunk a Farkaskút-völgyi panorámára? Hollókő: Palócföld élő falva, amely a múlt és a hagyományok őrzője Hegyek ölelésében fekszik a parányi, pár száz fős zsákfalu, amely 1987-ben hazánkban az elsők között került be a világörökségek közé. Ahol kézen állva nézhetsz körbe: a Kéz-kilátó a Cserhát szívében Az Országos Kéktúra útvonalának Hollókő és Felsőtold közötti szakaszán van egy pont, ahol bizton állíthatjuk, hogy a tenyerén hordoz bennünket az élet. 10 A DÉLIBÁBOS HORTOBÁGY Ahogy minden országnak megvan a maga klisészerű panorámája, amit neve hallatán a világ más tájain csukott szemmel is látnak az emberek, úgy Magyarországra is gyakran gondolnak szerte a világban úgy, hogy a gémeskutakkal tarkított pusztaságban betyárok lovagolnak bele a naplementébe. Ez a pusztaromantika azonban a valóságban sokkal összetettebb képet fest. A Dunától keletre elterülő Nagy-Magyar-Alföld Európa legnagyobb összefüggő füves pusztasága, amely a közel 100 ezer négyzetkilométernyi eurázsiai sztyeppevidék nyugati felét teszi ki. A tiszai vízszabályozás kezdetéig a Tisza időszakos árterületei eredetileg nem szikes pusztaságok voltak, s mai is sok helyütt mocsárrétek, vizes élőhelyek húzódnak meg a végtelen horizont alatt, amelyek fenséges szürkemarháknak, vízi bivalyoknak és madarak sokaságának szolgálnak élőhelyül. A hamisítatlan magyar virtus kedvelői itt nem csak a jóféle magyar pálinkától láthatnak olyan csillagos eget, amilyet sehol másutt, s nem csak a tűző naptól forr majd a vérük, hanem a rónaság bográcsételeitől és a bőgatyás, karikás ostoros csikósok bámulatba ejtő lovasbemutatóitól is. A 82 ezer hektáros Hortobágyi Nemzeti Park 4 tájvédelmi körzete és 19 önálló természetvédelmi területe szikes és vizes, fás és legelős élőhelyeivel, vonuló darvaival, legelő nyájaival, régészeti emlékeivel, csárdáival, pásztorhajlékaival, elszórt tanyáival, a népzene, a pásztorélet és betyárvilág romantikájával mindenképp olyan szeglete az országnak, amit lóháton, szekéren, gyalogszerrel, halastavi kisvasúton vagy akár e-bike túrán, de mindenképp látni kell. Tudta, hogy a Hortobágy eredetileg nem is maga a pusztaság, hanem egy folyó? a Hortobágyi Nemzeti Park egész területe bioszféra-rezervátum? közel 200, népvándorlás kori temetkezési hely, ún. kunhalom őrzi a nomád népek őr-, és szálláshelyeinek emlékét? a Hortobágy jelképe az az ikonikus, szintén a Világörökség részét képező, Kilenclyukú kőhíd, amely egykor a Debrecenből Bécsbe tartó csordahajtási útvonalon az árvizek idején biztosította az áthaladást? a csikósok hagyományos bőgatyája 6 méter anyagból készül? a Hortobágyi Nemzeti Park címermadara a daru, amelynek megkülönböztetett figyelmet szentelnek kiállítás, fesztivál és vezetett túrák formájában? a daru akár akkorára is megnő, mint egy 8 éves gyerek? a látványos pusztaötös eredetileg egy osztrák festő fejéből pattant ki, ám a magyar virtus valósította meg? a gémes kutak nem csupán szomjat oltottak, hanem üzenni tudtak velük attól függően, hogy állították be a vödröt és a vödörtartó rudat? Lenyűgöző fotókon a hortobágyi pásztorok, csikósok mindennapjai A hagyomány és a magyar táj iránti szeretet egyszerre jelenik meg Répásy Zsolt képein, a fotós a vidéki élet szépségét mutatja be. A puszta ékszerei hazánk egyik legnagyobb területű községében, a Hortobágyon Ha Hortobágy hallatán csak egy kies pusztaságban fekvő település jut eszedbe, akkor nem tudsz mindent a nemzeti park szívében fekvő községről. 11 AGGTELEK - ŐSEMBEREK NYOMÁBAN Magyarország különféle barlangi attrakciókban is bővelkedik, ám közülük is talán méltán a legfelkapottabb az a hatalmas barlangrendszer, amely Aggteleknél indulva hosszan, egész a szlovák oldalon található karszt belsejébe nyúlik. A több száz barlangból, több jellegzetes szakaszból álló Aggteleki- és Szlovák-Karszt barlangrendszere határon átívelő, rendkívül különleges földtani képződményként került fel az UNESCO Világörökségi helyszínek listájára. A húszezer hektáros Aggteleki Nemzeti Park, amely körülbelül 3 órás autóútra van a fővárostól, leginkább a 25 km hosszú Baradla-barlangjáról ismert, amely 2 millió éves földtörténeti csodákkal kápráztatja el a látogatókat. Mintha valamiféle mesebeli világban járnánk, ahol előttünk 7000 évvel is hagyták már hátra lábnyomaikat emberek a lélegzetelállító, színes cseppkőoszlopok és bámulatba ejtő termek során át, földalatti patakok medrét követve, ahol ma is akár órákat barangolhatunk a gyógyhatású levegőben és tapintható csendben - vagy ha szerencsénk van, akár semmihez sem fogható élményben lehet részünk egy itt megrendezett, különleges akusztikájú koncerten. A különböző hosszúságú vezetett túrák időpont egyeztetést követően az aggteleki és a jósvafői bejáratoktól indulnak, és olyan szakaszokon is keresztülhaladnak, ahol a koromfekete sötétségben csak a látogatók lámpái az egyetlen fényforrások. Tudta, hogy a 7 km hosszú, állandó vízfolyással rendelkező Béke-barlang Magyarország első gyógybarlangja, amelynek oldott kalciumban gazdag levegője számos légúti megbetegedés esetén bizonyítottan jótékony hatású? 1, 2,5 vagy akár 7 órás vezetett túrára is lehetőség van? a sziklafalakra írt híres látogatók nevei közt Ferdinánd főhercegé és Petőfi Sándoré is olvasható? a Rózsa Sándor gatyája nevű képződményt az 1950-es években Rózsa elvtárs munkásnadrágjára változtatták? itt található Magyarország legnagyobb sztalagmitja, amely a 19 méter magas, Csillagvizsgáló névre keresztelt álló cseppkő? Baradla-barlang A Baradla-barlang 200-230 millió évvel ezelőtt képződött triász mészkőben alakult ki, ősidők óta nyitott természetes bejárata a több mint 50 m magas sziklafal tövében nyílik. Jósvafő, a hegyoldalak ölelésében fekvő idilli kisfalu Csörgedező patakok dallama kíséri a lenyűgöző szépségű településre, Jósvafőre tett kirándulás minden lépését. Tarts velünk! 12 A TOKAJI BORVIDÉK A magyar mindig is boros nemzetként tekintett magára, s míg néhány évtizede szinte minden vidéki családnak volt megművelt szőlője, és saját bora, mára a boros programok sokkal inkább önálló helyet foglalnak el a belföldi turizmus színes palettáján. A természeti élmény mellett itt főleg a kulináris élmények dominálnak - kirándulni, feltöltődni, jót enni, jót inni... A borkultúra, amely Magyarországon hosszú évszázadokra tekint vissza, manapság reneszánszát éli, így híres borvidékeink egyre keresettebbek, és különösen kedvelt úti célok. 22 borvidékünket bizonyára csak kevesen tudnák felsorolni, ám Tokaj mindenképp olyan, ami a határainkon túl is egy fogalom. A kizárólagosan fehérszőlő termő terület, amely a Világörökség része, olyan különleges éghajlati és természeti adottságokat élvez, amelyek egyedülálló módon kedveznek a botrytis penészgomba által előidézett nemesrothadásnak. A vulkanikus talaj, a Bodrog és a Tisza mikroklímája, a késői szüret, valamint a pincék falát borító nemespenész eredményeként alakul ki a tájegység legjellemzőbb borának édes, testes, jellegzetes íze, illata és csodálatos aranysárga színe. A borvidék 27 települése számos olyan borászattal büszkélkedhet, amelyek elnyerték az Év Pincészete vagy az Év Bortermelője címet, így kiváló borban erre felé nincs hiány. Ám Tokaj körül nem csak a szüreti időszakban akad izgalmas látnivaló és innivaló - a sárospataki vár, a Megyer-hegyi tengerszem, vagy a tokaji Kopasz-hegy lábánál összefutó Tisza és Bodrog a mesés Bodrogközi tájjal és túraútvonalakkal a természet szerelmeseinek is sok felfedeznivalót tartogat. Tudta, hogy egyenesen a Napkirálytól, XIV. Lajostól származik az elnevezés, miszerint a Tokaji ,,A borok királya, és a királyok bora"? a Tokaji borvidék 1737 óta a világ első zárt borvidéke, amely majdnem 120 évvel előzte meg a bordeauxi borvidéket? az aszúhoz a szemeket egyesével, szemenként válogatják? Goethe Faustjában Mefisztó Tokajit ajánl igazi édes bornak? a Tokaji benne van a Himnuszban? Tíz különleges látnivalóval gazdagodott a tokaji borvidék A hazai építészképzést nyújtó felsőoktatási intézmények és a Magyar Képzőművészeti Egyetem több mint 100 hallgatója és oktatóik hét településen tíz új alkotást hoztak létre. 13 KÁLI-MEDENCE - A BALATON MEDITERRÁN TÜNDÉRKERTJE A Balatoni régió kétségkívül legszebb darabkája a tanúhegyek szomszédságában, Tapolca és Zánka közt megbúvó Káli-medence, ami apró mérete ellenére csurig van csodákkal. Igazi kis ékszerdoboz, amely összesen 9 apró, varázslatos falucskából, és az őket körülölelő egyedülálló természeti jelenségekből áll. Szinte minden kanyarban érdemes elidőzni, ám 3 dolgot mindenképp látni kell, ha erre járunk - s mindhárom kövekről szól. Ha Ábrahámhegy felől érkezünk, Salföld legyen az első megállónk, amely nem csak fehérre meszelt, oromdíszes mézeskalács házikóival és régi korok vidéki idilljével fog elvarázsolni. Itt található a Balaton Felvidék legnagyobb élménymajorsága, ahol olyan őshonos magyar állatfajtákat csodálhatunk meg, mint a tekintélyt parancsoló szürkemarhák vagy bivalyok, de apróbb jószágok, mangalicák, rackajuhok, kecskék, gyöngytyúkok és egyéb baromfiak is szaladgálnak itt. A legelésző lovak között pedig nemzeti kincsünknek számító gidrán lovak is vannak. Füvészkert, lovasbemutatók és kiállítások akár egész nap marasztalnának, ám a falu határában, egy erdei tisztáson nem mindennapi látvány vár még: egy Pálos kolostor lenyűgöző romjai. Ha csak egy ilyet néznénk meg az egész országban, ez legyen az. Salföldről csak egy ugrás Szentbékkálla, egy másik bűbájos kis falu elragadó, korhűen felújított házakkal, és egy különös földtani képződménnyel, a Kőtengerrel. A magyar tenger helyén egykor egy sokkal nagyobb, az egész Kárpát-medencét beborító Pannon-tenger hullámzott. Évmilliókkal később az itt zajló vulkáni utótevékenységek következtében feltörő hévizes források a több kilométer vastagon lerakódott tengeri üledéket cementálták, létrehozva egy olyan mesebeli tájat, ahol mintha Lázár Ervin Hétfejű Tündére élne. A legnépszerűbb látványosság az Ingókő nevű sziklacsoport, amelynek tetején a hatalmas kőtábla enyhe billenéssel megmozdul, ha a végére állnak. Innen Köveskálon át egy másik geológiai szenzációt érdemes megcélozni, amely már messziről meghatározza a néhai vulkánokkal határolt medence látképét. A Monoszló és Zánka közt magasodó furcsán félbevágott hegy, a Hegyestű, valójában egy olyan 40 éves bányásztevékenység maradványa, amely ma egyedülálló módon enged betekintést egy egykori vulkán belsejébe. A 20-40 cm átmérőjű bazaltorgonák a folyékony földköpenyből feltörő forró láva kürtőben megszilárdult tanúbizonyságai. A hegy tetejére a panoráma miatt is mindenképp megéri felmenni. Tudta, hogy a közeli Tapolcai-tavasbarlangban nem csak érdekes kiállításokat lehet megtekinteni, hanem felejthetetlen élményt nyújt a barlangi csónakázás is? a Káli-medence nem csak a honfoglaló törzsek Kál nemzetségének emlékét őrzik településneveikben, hanem a jellegzetes kőháton végzett malomkő ,,vágás"-ra is utalnak, mint például ,,Kővágóörs" nevében? Mitől káli a medence és kő a tenger? A Káli-medence már Árpád vezér idejében is különleges hely volt. A tanúhegyek lábainál heverő kis ékszerdoboz mindmáig méltán a Balaton tündérkertje. Megújult a Hegyestű geológiai bemutatóhely és új tanösvények épültek a Balaton-felvidéken A hároméves mintegy 275 ezer eurós (90 millió forint) turisztikai fejlesztéssorozat részeként megújult a Hegyestű geológiai bemutatóhely is. 14 MOHÁCS & A TÉLŰZŐ BUSÓK Mohács nekünk, magyaroknak, olyan történelmi seb, aminek az évszámát álmunkból felrázva is tudjuk. 1526-ban 150 évre megpecsételődött az ország sorsa, s a Mohács határában található, egykor véráztatta csatatér ,,nemzeti nagylétünk nagy temetője" lett - ahogy Kisfaludy Károly Mohács című versében fogalmaz. Az ehelyütt létesített monumentális emlékhely, amely minden iskola osztálykirándulós listáján szerepel, egész évben látogatható, ám Mohács egy másik látnivalójával vált nemzetközileg felkapott turistamágnessé. A mohácsi téltemető-tavaszváró busójárás dramatikus néphagyománya a farsangi időszakban az ország leglátványosabb forgataga. A busójárás nem csak hungarikum, hanem az emberiség szellemi és kulturális örökségének a része, ahogy az UNESCO reprezentatív listáján is szerepel. A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó zajos, maszkos mulatozás gyökerei messzebbre nyúlnak térben és időben, és nem vonatkoznak rájuk a hétköznapok erkölcsi szabályai. A mohácsi vész után Bácskából és Szlavóniából sokácokat telepítettek be az elnéptelenedett környékre, akikkel együtt a pogány elemeket is őrző népszokások is meghonosodtak. A kultikus sürgés-forgás részben a tél és a fagyszellemek, más elbeszélések szerint a törökök végleges kiűzést szolgálták. Ha a szarvakkal ellátott, eredetileg állatvérrel pirosra kent, fából faragott ördögi maszkok, szőrös bunda és szalmával kitömött gatya nem volna elég rémisztő, a kolompok és kereplők már messziről hirdetik, hogy démoni kreatúrák közelítenek, akikre boszorkák és mindenféle más maszkos lények vigyáznak, nehogy lerántsák róluk a maszkot. Miután ladikon átkelnek a Dunán, az ide érkező kíváncsi tömeg ma együtt vonulhat velük itt-ott csínyekkel megviccelve a város főteréig, ahol végül máglyán elégetik a telet, és egyben lezárják ezt a lenyűgöző, nyüzsgő, karneváli kavalkádot, amit egyszer mindenkinek látni kell. Tudta, hogy a maszkfaragók szigorú szín- és méretbeli szabályok szerint készítik az álarcokat? egy busó álarc legalább 18 óra munkát igényel? a szőrös, démoni kosztümöket év közben egy múzeumban őrzik? a busók szabályrendszerrel rendelkező csoportokba tömörülnek? a busók hivatalos feladatai közé tartozik a nőnemű fesztiválvendégekkel való ártatlan incselkedés? Svájcban és Olaszországban is járnak maszkos-bundás télűző, jelmezes démoni alakok? Nemzeti Emlékhely Mohács A Mohácsi Történelmi Emlékhelyet 1976. augusztus 29-én nyitották meg a nagyközönség előtt. Rekordszámú maskarás és busócsoport űzte a telet a mohácsi busójáráson A mohácsi busójárás mára hagyománnyá és hungarikummá vált. Idén február 20. és február 25. között kerül megrendezésre a messze földön híres rendezvény. 15 VISEGRÁD, A DUNAKANYAR ÉKKÖVE Míg a külföldi turistáknak Visegrád első sorban egy politikai fogalom a híradóból, nekünk történelmünk egy meghatározó része, mindenki másnak pedig igazán lenyűgöző úti cél. A fővárostól körülbelül 40 kilométerre fekvő, akár menetrendszerűen közlekedő hajójáratokkal is elérhető Visegrád ma az ország egyik legkisebb városa, ám egykor, az Árpád-ház kihalását követően, maga is fővárosként, a királyság központjaként funkcionált. A Visegrádnál majdnem derékszöget leíró kanyarulat, amely a Duna teljes szakaszának egyik legfestőibb látképe, mindig is vonzotta az embereket. A rómaiakat például azért, mert kiváló stratégiai adottságait kihasználva erődöt létesítettek itt, amely a Limes pannóniai szakaszának egyik legfontosabb állomása volt. Később ezt az erődöt hasznosították újra az Árpád-házi fejedelmek, s hozták létre a kialakuló vármegyerendszer egyik első ispáni várát. A Duna partjáig húzódó kettős várrendszer a tatárjárás után jött létre, amikor már egész város nőtt a Fellegvár és Alsóvár köré. A XIV. században a hatalmas, öt teraszos várrendszer és a királyi szálláshelyül szolgáló reneszánsz palota kertjeivel, padlófűtéses hálószobáival, pazar vörös márvány szökőkútjaival és emeletes díszkútjaival, szobraival, gazdag márvány és arany díszítő elemeivel, szőlő- és gyümölcsös kertjeivel kora egyik leglenyűgözőbb fellegvárának számított. Ha falai mesélni tudnának, csodás történetek tanúi lehetnénk Mátyás királyról és udvartartásáról, az ellopott Szent Koronáról és az itt megtartott királytalálkozóról, amelyre Károly Róbert meghívására a cseh és lengyel királyokon kívül a bajor és a szász herceg érkeztek, hogy egyezményben biztosítsák Közép-Európa politikai és gazdasági függetlenségét a nyugati hatalmaktól. A gigantikus erődítmény nagyszerű történelmi múltjával és lélegzetelállító panorámájával mindenképp megéri a lépcsőzést. Ha a rengeteg látnivaló után aztán a panoptikum nem volna elég meggyőző, lehetőség van arra is, hogy mi magunk öltsünk pompás fejedelmi kosztümöt, és emlékbe a trónuson ülve megörökítsék látogatásunkat. Mert ide valóban érdemes ellátogatni - felejthetetlen élmény ott sétálni, ahol Mátyás király egykor árnyas fák tövében reggelizett, és letekinteni a lábunk alatt kanyargó Duna megunhatatlan, lebilincselő szalagjára. Tudta, hogy 1440-ben Luxemburgi Zsigmond lánya ellopatta a Fellegvárban őrzött Szent Koronát, hogy fiát V. Lászlót megkoronázhassák, és Mátyás király csak 20 évvel később tudta 80 ezer aranyért visszavásárolni, így őt nem a Szent Koronával koronázták 1458-ban? a 3 napos Nemzetközi Palotajátékok az ország legnagyobb és legnívósabb középkori forgataga, amely július második hétvégéjén kerül megrendezésre? az abszolút felejthetetlen kilátást még felejthetetlenebb módon a lombok fölött száguldva is megcsodálhatjuk a közeli extrém kalandparkban? Az egykori főváros erődítménye, a visegrádi Fellegvár Kis híján 200 évig uralkodóink székhelye volt Visegrád, a mai szóhasználattal élve a Magyar Királyság fővárosa. 16 GÖDÖLLŐ - KEDVENC KIRÁLYNÉNK KEDVENC HELYE Budapestről szinte csak egy ugrás Gödöllő, ahol az ország legnagyobb barokk kastélya várja a Sisi rajongókat. A kastély egykor Grassalkovich Antal báró, majd gróf, végül koronaőr és titkos tanácsos egyik uradalma volt, ahol mintagazdaságot is kialakított. Az első három épületszárny 1735-ben készült el, a dupla patkó alakú végleges formáját pedig folyamatos bővítések után 1759 körül érte el a lenyűgöző palota. Mivel a Grassalkovich család férfi ága kihalt, néhány tulajdonosváltást követően az állam visszavásárolta a kastélyt, amelyet 1867-ben, miután Ferenc József császárt és Erzsébet császárnét a Mátyás templomban Magyarország királyává és királynőjévé koronázták, koronázási ajándékként rendelkezésükre bocsátott. Később Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciája volt, de járt itt a Vörös Hadsereg is, majd öregek otthonaként is működött. 1996 óta több ütemben gondosan felújították, s mára már szinte kultikus helyszínnek számít, ahol lépten-nyomon az az érzése az embernek, mintha Sisi királyné bármikor felbukkanhatna valahol. És a látogatók legnagyobb örömére a múltidéző andalgás során fel is bukkan - legalábbis egy kosztümös Sisi, aki igazán varázslatossá teszi a kastélylátogatást. Az állandó és időszaki kiállítások mellett érdemes bebarangolni a kastélyparkot, felfedezni az ország első kulisszás kőszínházát, Sisi egykori, ma koncerteknek és konferenciáknak helyszínt adó, karzatos lovardáját, ám a gyerekes családokra is izgalmas felfedeznivalók várnak: parkmesék és levelek a kastélyból teszik érdekes feladványaikkal és kihívásaikkal játékossá a látogatást, vagy akár kosztümbe is bújhatunk egy múltidéző fotó erejéig. Szinte sajnáljuk, hogy nem vagyunk már gyerekek, ha egy pillantást vetünk a kastély színes múzeumpedagógiai programjára, amely kicsiknek és nagyoknak nyújt valódi élményprogramot - feladatlapok, szerepjátékkal megismerhető királyi udvartartás, barokk színjátszás és a barokk színház kulisszatitkai, családfakészítés, tárgyvadászat, szókincsbővítő, koncentrációs és kreatív feladatok teszik felejthetetlenné az ismeretszerzést, melyek során a gyerekek akár falikárpitot is tervezhetnek. ,,Bécsben császári az élet, Budán királyi, Gödöllőn pedig családias" - mondta egyszer állítólag Sisi, a magyarok kedvenc királynéja, aki 1898-ban bekövetkezett tragikus haláláig 2400 éjszakát töltött a gödöllői kastélyban, amely legkedvesebb mentsvára volt. Ma a világ minden tájáról érkeznek ide párok, hogy a kastély mesebeli kulisszája előtt, fényűző miliőben mondják ki a boldogító igent. Ha ez épp nem is szerepel a bakancslistánkon, a Gödöllői Királyi Kastélyt mindenképp keressük fel egyszer, hogy bepillantást nyerhessünk Sisi szeretett világába. Tudta, hogy Erzsébet császárné, egy évvel magyar királynévá történő koronázása előtt szeretett bele a Grassalkovich kastélyba, amikor az épp a porosz-osztrák háború sebesültjeit ellátó kórházként működött? Sisi rajongott a magyarokért, és folyékonyan beszélt magyarul? Erzsébet királyné beceneve eredetileg nem Sissi dupla S-sel, hanem szimplán Sisi? a Gödöllői Királyi Kastélyban évről évre látványos programsorozattal elevenítik fel a koronázási szertartást? a Dunán épült negyedik hidat, melynek építése Sisi halálának évében kezdődött, s 1903-ban fejeződött be, a magyarok tisztelete és szeretete jelélül kereszteltek Erzsébet hídnak? hogy a II. világháború végén a visszavonuló német csapatok által felrobbantott első Erzsébet híd, amely műszaki szenzációnak számított, 378 méteres hosszával 1926-ig a világ leghosszabb lánchídja is volt? nem csak a gödöllői kastélyban, hanem a Budai Várpalotában és a bécsi Hofburgban is használtak Herendi porcelán készleteket? a Herendi Porcelánmanufaktúra 1872-ben Ferenc Józseftől császári és királyi udvari szállítói címet kapott, és máig készít monarchiabeli készleteket tradicionális és újragondolt motívumokkal? Gödöllői Királyi Kastély: a koronázási ajándékként kapott főúri rezidencia I. Ferenc József és Erzsébet magyar királyné - a magyar államtól - koronázási ajándékként kapta meg a gödöllői kastély és a park használati jogát. Sisi emlékére létesített liget, a gödöllői Erzsébet-park Sisi, Erzsébet királyné nagyon sok időt töltött Gödöllőn, imádta a Grassalkovich-kastélyt, élvezte az ottani családias légkört. 17 FÜZÉR VÁRA Az ország észak-keleti tájait járva nem csak a Tokaji borvidék érdemel egy dőzsölős-kényeztetős kikapcsolódást, a vadromantikus Zempléni-hegység is számtalan ámulatba ejtő felfedeznivalót tartogat. A várak szerelmesei keresve sem találhatnának szebb helyet a szlovák határ mentén húzódó hegyvonulatoknál, ahol 5 abszolút lenyűgöző vár dacol az idővel és az elemekkel, és telik meg szinte minden évszakban nyüzsgő, fotózkodó turistákkal. Miskolcról észak-keleti irányba haladva Boldogkő vára az első, amit érdemes útba ejteni. Mondhatnánk viccesen, hogy valóban ez az ország egyik leginkább rommá fotózott vára, ám az igazság az, hogy folyamatosan épül és szépül, sőt, tavasztól őszig kosztümös lovagok és várkisasszonyok teszik még pazarabbá az élményt. A legenda szerint csupán 7 év leforgása alatt épült vár 7 nővér és szívük választottjainak hetedhét országra szóló, boldog egybekelésének színhelye volt egykor, ám ez a vár sem kerülhette el a legtöbb magyar vár sorsát: I. Lipót felrobbantatta. Nem messze innen az először 1307-ben írásos formában említett Regéc vára áll, amely szintén I. Lipót várrombolási tevékenységének esett áldozatul, ám a Nemzeti Kastély- és Várprogram keretén belül részben felújították. De ha csak egy várra volna időnk, amit a környéken mindenképp meglátogatnánk, akkor irány Füzér ikonikus vára, amelyet méltán neveznek a Zemplén koronájának, s Magyarország 7 természeti csodája közé is bekerült, mint épített örökségünk egyik páratlan kincse. A lenyűgöző, álomszépen felújított vár egy 550 méter magas sziklán trónolva - első írásos említése alapján - az egyik első azon várak közül, amelyeket a tatárjárást követően emeltek, bár feltételezések szerint már azt megelőzően is állt. Tudta, hogy a számtalanszor gazdát cserélt vár tulajdonosai közt volt az a Báthory Erzsébet, aki valószínűleg politikai intrikák áldozatául esve híresült el szüzek vérében fürdő kegyetlen sorozatgyilkosként, megihletve ezzel számtalan irodalmi művet, filmet, számítógépes játékot és rock bandát? az 1526-os mohácsi vészt követően átmenetileg itt rejtették el a Szent Koronát? a szomszédos Hollóházán található az ország legrégebbi, 1777-ben alapított porcelán manufaktúrája, ahol érdemes végigcsodálkozni a múzeumot, és kipróbálni a látogatói alkotócentrumot? Mesés panoráma a legendás Boldogkő várából Az, hogy hét tündér boldog kacaja töltötte meg Boldogkő várát, nem bizonyítható, de az igen, hogy mesébe illő látvány tárul a lábunk elé a várból. 18 PANNONHALMI BENCÉS FŐAPÁTSÁG - ÉLŐ EGYHÁZTÖRTÉNELEM & MENŐ EGÉSZ NAPOS KIRÁNDULÁS A ,,Pannónia Szent Hegyén" emelt gigantikus kolostor, amely tekintélyt parancsolóan, mint egy egész birodalom impozáns őrzője emelkedik 300 méterre a környező vidék fölé, s már messziről mágnesként vonzza a tekinteteket. A kolostorépület és a gótikus bazilika 1996-ban, 1000 éves fennállásakor került fel az UNESCO Világörökségi listájára. A Géza fejedelem által alapított kolostor nem csupán a középkori építészet kiemelkedő remekműve, hanem egykor a keresztény szellemiség fellegvára is volt, amelyet apja halála után István is nagy becsben tartott. Olyannyira, hogy mindazon különleges privilégiumokkal felruházta a rendet, amelyeket akkortájt csak a montecassinoi Benedek-rendi anyakolostor élvezett. Pannonhalma évezredes falai közt egészen különös atmoszféra honol - a Szent Márton-bazilika lenyűgöző keresztboltozatai alatt és gótikus oszlopai közt haladva, amelyek jelképesen a Paradicsom fáit mintázzák, mintha magát a történelmet lélegeznénk be. Az ezeréves apátságban, amely a magyar kereszténység bölcsője volt egykor, ma is ugyanaz a Bencés szerzetesrend éli aktív mindennapjait, amely egykor az alapítója akaratából megkapta, hogy imádkozzanak Magyarország fennmaradásáért. Az itt élő és dolgozó szerzetesek a világra és a turizmusra nyitottan, sokrétű feladatokat látnak el - a vallási szertartások mellett gimnáziumokban oktatnak, hitközösségi teendőket látnak el, zarándokokat fogadnak, könyvtári, levéltári, múzeumi és rendezvényszervezői kulturális munkát végeznek, és besegítenek az apátság működésének anyagi megalapozásába is, többek között a borászat, sörfőzde és a gyógynövénykert körüli teendőkben is részt vállalva. A 400 ezer kötetre rúgó könyvtár, a szőlőültetvény és pincészet, a 22 hektáros arborétum, az 5 hektáros levendulaültetvény lepárlóval, a fűszerkert és biobolt, a kilátó és az akadálymentes lombkoronasétány, a tea- és kávéház, az étterem és a vendégház mind-mind az apátság sajátosan varázslatos, békés bűvkörében működik, és fogad látogatókat. Pannonhalma határozottan több mint a főapátság a bazilikával, altemplommal, kerengővel, lenyűgöző déli díszbejáratával és monumentális könyvtárával, amelyeket audio-guidedal vagy tárlatvezetéssel is megtekinthetünk. Ha csak mesés környezetben szeretnénk élvezni a természet színeit, hangjait, illatait, látványát, akkor is kiváló úti cél a hatalmas területen elnyúló rengeteg felfedeznivaló az apátság körül, ahol egyik ámulatból a másikba esünk. Érdemes egy egész napot szánni erre, hiszen e történelemmel átitatott épített örökségünk a csodás kultúrtájjal, ahol koncertet hallgathatunk egy pohár apátsági borral a lemenő nap sugaraiban a levendula ültetvény szélén... Valljuk be, ez egyszerűen mindent visz. Tudta, hogy az 52 hektáron nevelt szőlőfajták évente mintegy 300 ezer üveg kiváló bort teremnek, melyek a világ számos országában kaphatók? a pincészet szervezett látogatások, borvacsorák, hétvégi csomagajánlatok, fotózás és esküvők lebonyolításával is foglalkozik? az apátság könyvtárában található egy eredeti Luther biblia és Sisi királyné néhány eredeti levele? családosok és diákok ,,kulcsot" kaphatnak a monostorhoz, amely egy izgalmas feladatokkal teli felfedezőfüzet, és segítségével önállóan ismerhetők meg az egyes helyszínek? az apátság kedvelt és különleges helyszín céges megbeszélések lebonyolításához is, hiszen hol máshol lehetne egy arborétumban tett séta és egy orgonakoncert között, akár kiváló borvacsora mellett tárgyalni? a Szent Jakab-ház rendezvényterme és közvetlen környezete ideális helyszín elvonulós vagy csapatépítős programokhoz? az altemplomban helyezték el Habsburg Ottó, a Monarchia utolsó koronahercegének szívurnáját? Boldog Mór-kilátó Pannonhalma Pannonhalmán, a főapátság közelében, Szent Márton hegyén emelkedik a Boldog Mór-kilátó, ahonnan lenyűgöző panoráma nyílik. Ég és föld között a pannonhalmi lombkorona tanösvényen Egy jelentős keresztény szimbólumot, a halat formázza meg a magasban kanyargó lombkorona tanösvény Pannonhalmán. 19 PÉCS - A KULTÚRA FŐVÁROSA Hogy mi a közös a németországi Essen városában, a mesés Isztambulban és a mi Pécsünkben? Nem is olyan régen, 2010-ben, mindhárom fantasztikus város az Európa Kulturális Fővárosa cím büszke birtokosa volt, ám Pécs, a maga mediterrán bájával, gazdag történelmi múltjával és multikulturális épített és szellemi örökségével továbbra is a svábokkénk emlegetett magyarországi németek kulturális központja. Az ország ma 5. legnagyobb városa, az egykori Sopianae már Kr.u. a 3. században is jelentős szerepet töltött be a Római Birodalom kereskedelmi csomópontja és tartományi székhelyeként. Később, az államalapítást követően, István az országot tíz püspökségre osztotta, melyek közül a pécsit 1009-ben alapították, s az ország első egyeteme is itt nyitotta meg kapuit 1367-ben. A középkori Pécs magyar és délszláv lakossága a rengeteg nyomot hagyott török hódoltság után olasz, francia és német betelepült kereskedőkkel és magukkal hozott kultúrájával gazdagodott. Ha a Mecsek lábánál elterülő Pécsre gondolunk, a Dzsámi az, ami talán a legmeghatározóbb vagy a TV-torony ... vagy az ikonikus négytornyú székesegyház ... vagy az állatkert, másoknak a Zsolnay Negyed, a Tettye vagy a Barbakán - de tény, hogy itt tényleg mindenki megtalálja a szíve csücskét. Az Élhető Települések nemzetközi mezőnyében kétszer is dobogós helyezést elért város elbűvölő utcácskáin és terein járva-kelve valóban érezhető valamiféle kedves, fiatalos jövés-menés, és se szeri se száma a hangulatos teraszoknak, kávézóknak, éttermeknek, a felfedezésre váró műemlékeknek és múzeumoknak. Az ország egyik leghangulatosabb belvárosa egyszerre áraszt nyugalmat és nyüzsgést, hiszen itt valóban mindenki, diákok, egyetemisták, fiatalok és idősek, turisták és itt élők egyaránt szívesen használják és töltik meg élettel a történelmi köztereket. A város szívében, a Széchenyi tér legmagasabb pontján álló, Mekka felé tájolt egykori Gázi Kászim pasa dzsámija az iszlám építészet legmonumentálisabb magyarországi alkotása, ma római katolikus templomként működik - ahogy ezt a kupoláján látható félholdon álló kereszt is hirdeti. Csupán néhány utcányira innen található a város egyik jelképeként is ismert lenyűgöző katedrális, amely egy XI. századi vártemplom alapjaira épült. A Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház az idők viharában többször komoly károkat szenvedett, s egy 19. század végi átfogó felújítás során nyerte el végső formáját, amikor a középkori várfalat elbontva kialakították a mai Dóm teret is. A krónikák szerint Salamon királyt itt koronázták királlyá, a dóm felszentelése 1891-ben pedig Ferenc József látogatásakor történt. 20 évvel ezelőtt, miután II. János Pál pápa Basilica Minor rangra emelte, személyesen is látogatást tett itt. Négy egyforma, 60m magas tornyát néhány éve grandiózus adventi koszorú díszbe öltöztetik. A Dóm tér környékén rengeteg a történelmi látnivaló - a IV. századi ókeresztény temetőkápolna és sírkamrák az UNESCO kultúrtörténeti örökséglistájára is felkerültek, s ha erre járunk, semmiképp ne menjünk el mellette. Illetve fölötte, hiszen 2 emelettel a föld alatt vannak. Pécs temperamentumos, vidám városa a művészetek és kultúra szerelmeseinek is lenyűgöző látnivalókat tartogat, s ha már keresztül-kasul bebarangoltunk s felfedeztünk mindent, még mindig akadnak lélegzetelállító helyek a város fölött. A 194m magas tv-toronyból egy finom kávé mellett élvezhetjük a kilátást, gyerekekkel pedig mindenképp látogassuk meg az állatkertet. Tudta, hogy a bazilika tőszomszédságában, 5 emeletnyi, kb. 2 km hosszú pincerendszer húzódik, amely a Littke család által alapított legrégebbi magyarországi pezsgőgyár? Magyarország egyetlen, szinte változatlanul fennmaradt dzsámija, amelynek a hozzá tartozó minaretje is fennmaradt, pár perc sétával elérhető a Széchenyi térről, Memi pasa fürdőjének romjait érintve? Az 1852-ben alapított Zsolnay Keménycserép Manufaktúra az Osztrák-Magyar Monarchia legjelentősebb porcelángyárává nőtte ki magát? Bécs Döbling nevű kerületének Nusswaldgasse 14. száma alatt áll az egykori Zacherl gyár épülete, amelynek színes, mázas Zsolnay kerámiákkal borított homlokzata mintha az ezeregy éjszaka meséinek egyik kulisszája volna, s az utóbbi időben rendkívül felkapott esküvői helyszín? rengeteg hírességnek, többek között Madonnának, Lady Gagának, Justin Biebernek és Ryan Gosslingnak is van egy pár bőrkesztyűje a világhírű pécsi kesztyűgyárból? a Red Bull reklámok egy pécsi rajzstúdióban készülnek? a bazilika Péter harangját maximum 32 másodpercig lehet működtetni, különben a rezgés károsítaná a tornyot? Elton Johnnak és Lenny Kravitznek is van Pécsen gyártott szemüvege? a Zsolnay Fényfesztivál az ország első és leglátványosabb tematikus fényművészeti attrakciója? Új tárgyakkal bővült a pécsi világörökségi helyszínek látogatóközpontja A római kori Pécs, Sopianae lakóinak személyes tárgyaival és a város egykori lakójának földi maradványával gyarapodott a pécsi világörökségi helyszínek látogatóközpontja. 60 éves a Pécsi Állatkert, új fajok bemutatását és különleges programokat terveznek A Pécsi Állatkert a világ egyik legrangosabb szervezetének, az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének teljes jogú tagja. 20 ZALASZÁNTÓ BUDDHISTA BÉKESZIGETE A Balaton nyugati csücske rengeteg látványos kirándulóhellyel csalogat, ám a Keszthely és váráról, várjátékairól híres Sümeg között fekvő Zalaszántó és szomszédos hegycsúcsain álló Rezi és Tátika vár romjai akár egész napos fantasztikus túraélményt ígérnek. A falu fölötti erdőből azonban valami tájidegen, fura építmény kandikál ki, és hívja fel magára rikító fehérségével és szokatlan formájával a figyelmet. A völgyben húzódó patakocskától könnyed, nagyjából 1,5 kilométeres erdei sétával vagy akár kocsival is feljuthatunk a kerek, szakrális buddhista épülethez, amely a köré vont édes füstölőillattól és a színes zászlócskáktól olyan, mint egy darabka Tibet. A 30 méter magas, 24 méter átmérőjű sztúpa 1992-es elkészültekor európaszerte a legnagyobbnak számított a maga nemében. A háromszintes, körteraszos, kupolás, arany csúcsdíszes épületet maga a 14. Dalai Láma szentelte fel. A korai sztúpák kör alakban emelt, temetkezési célt szolgáló földhalmok voltak, amelyek később Buddha és más kiemelkedő tanítók relikviáit rejtették. A zalaszántói Béke sztúpa buddhista szövegeket, relikviákat és egy 24 méter magas életfát rejt. A lépcsősor ugyan egyenesen a felső szinten ülő, hatalmas, Koreából származó arany Buddhához vezet, az általa alapított vallás szellemében azonban a sztúpáknak van saját metafizikájuk. Szokás mécsest vagy füstölőt hagyni felajánlásképp, s a szinteket az óramutató járásával megegyezően körbejárni, hogy karmánkat pozitív hatások érhessék. Úgy tartják, a sztúpák segítenek elhárítani a természeti katasztrófákat és háborúkat, békét, harmóniát és összhangot teremtenek. Akár hiszünk ebben, akár nem, az biztos, hogy ez a hely olyan erőhely, ahol érezhető módon mások a rezgések. A sztúpa és az erdő csendje mellett van itt egy meditációs központ és ajándékbolt is. Tudta, hogy az országszerte összesen 7 sztúpa található, melyek közül 3 nyilvánosan látogatható? a sztúpák 5 alapvető építőegysége az 5 elem (föld, víz, tűz, levegő, űr) valamelyikének felel meg? Link

0 komment , kategória: Világjárók

Ma hivatalba lépett az első női magyar köztársasági elnök

2022-05-10 22:15:10, kedd

	TÖRTÉNELMI PILLANAT! MA HIVATALBA LÉPETT MAGYARORSZÁG ELSŐ NŐI KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKE Ma hivatalba lépett az első női magyar köztársasági elnök Történelmi pillanat a mai: május 10-én kezdte meg elnöki munkáját Novák Katalin, az első magyar nő, akit megválasztottak köztársasági elnöknek. Március 10-én először választottak női köztársasági elnököt hazánkban. Novák Katalin egy orvosházaspár második gyermekeként látta meg a napvilágot, 1977. szeptember 6-án. Gyermekkorának nyarait Ágasegyházán és Kiskundorozsmán töltötte. Veres Istvánnal húsz éve kötött házassága alatt három gyermeknek adott életet: Ádámnak, Tamásnak és Katának. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen, valamint a Szegedi Tudományegyetemen végezte, ösztöndíjjal Párizsban is tanult. Közgazdász. Élt az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban. Pályáját a Martonyi János által vezetett Külügyminisztériumban kezdte 2001-ben. A gyermekekkel otthon töltött hat évet követően 2010 és 2012 között a külügyminiszter tanácsadója, 2012 és 2014 között Balog Zoltán miniszter kabinetfőnöke az Emberi Erőforrások Minisztériumában. 2014-től 2020-ig család- és ifjúságügyért felelős államtitkár. 2017 és 2021 között a Fidesz külügyekért is felelős alelnöke, 2018-tól országgyűlési képviselő. 2020-tól 2021-ig családokért felelős miniszter. Novák Katalin három gyermek édesanyja Fotó: Facebook 9 érdekesség Novák Katalinról 1. Sosem volt még ilyen fiatal köztársasági elnöke Magyarországnak, Novák Katalin 44 évesen lett államfő. 2. Általános iskolásként nyert országos tanulmányi versenyt franciából. 3. Felsőfokon beszél angolul, franciául és németül, középszinten spanyolul. 4. A diplomáciában jól fog tájékozódni, mivel többször is hosszabban élt külföldön, jól ismeri a külföldi kultúrákat: ösztöndíjas volt Los Angelesben és Párizsban, de hosszabban élt Németországban is. 5. Tizennyolc éves kora óta fut, 2016-ban pedig a maratoni távon is megmérettette magát, amire Monspart Sarolta, a legendás távfutó-világbajnok készítette fel. 6. Érdekesebb hobbijai még a mozi és a színház mellett: jól síel és kiválóan süt. 7. Saját bevallása szerint ,,szenvedélyes társasjátékos". 8. Nem köztudott, de Novák Katalin szeret bokszolni is. 9. Nem szeret költekezni, megfontolja vásárlásait és kevésbé vesz márkás ruhákat. Korábbi köztársasági elnökök Szűrös Mátyás 1989-990 Göncz Árpád 1990-2000 (két ciklus) Mádl Ferenc 2000-2005 Sólyom László 2005-2010 Schmitt Pál 2010-2012 (lemondott) Áder János 2012-2022 (két ciklus) Link Őrségváltás Link Az első nő Link

0 komment , kategória: Hazánk - otthonunk

Egy ház árát hordja csuklóján a magyar sztárséf

2022-05-10 21:00:46, kedd

	EGY HÁZ ÁRÁT HORDJA CSUKLÓJÁN A MAGYAR SZTÁRSÉF Hazánk egyik legismertebb sztárséfének csuklóján olyan órák díszelegnek, melyek árából egy közepes méretű fővárosi lakás is kitelne. Rácz Jenő hatalmas utat járt be, míg megvehette az első méregdrága időmérőt, és bizony nem állt le... Forrás: Vas népe Rácz Jenő messziről indult és még messzebbre jutott. A csepeli vendéglátó suliból 18 évesen vette nyakába a világot, és Angliából Dánián át eljutott Szingapúrig, majd egy rövid ideig ismét európai luxuséttermekben dolgozott, mígnem Shanghajban a Taian Table étterem konyhafőnöke lett, amely a vezetésével megkapta a Michelin-csillagot, amit a rá következő évben is sikerült megőriznie. Persze a magyar séf által bejárt út nem végig volt milliós órákkal kikövezve. Gyakorlatilag a semmiből teremtette meg a jólétét, Dániában munkásszálláson lakott, és gyalog járt, mivel buszjegyre sem volt pénze, miközben a világ egyik legjobb éttermében ingyen, vagyis tapasztalatszerzésért dolgozott. Így aki mindezt irigyelné tőle, annak azt lehet javasolni, csinálja bátran utána. De hogy jönnek ide a luxusórák? Nos úgy, hogy Rácz Jenő szenvedélyesen gyűjti a méregdrága órákat. Ebben pedig éppen olyan sikeresnek tűnik, mint a konyhaművészetben, hiszen a Beszéljünk órákról elnevezésű Tik Tok-oldal tanúsága szerint a hazai sztárvilágban az ő csuklóját ékíti a legdrágább időmérő eszköz. A Patek Philippe Nautilus fantázia néven futó órájának ára 60 millió forint. Persze nem nevezhetnénk szenvedélynek a sztárséf órák iránti vonzalmát, ha ,,csupán" ez az óra várná, hogy reggel felvegye és elinduljon vele a budapesti éttermébe, vagy éppen egy forgatására. A gyűjtői dobozban helyet kapott még egy Rolex Cosmograph Daytona, amit 50 millió forintért vesztegetnek, és akad a gyűjteményben egy amolyan ,,szaladgálós" darab, ami egy Rolex Submariner Kermit. Ezt már 8 millióért "utánunk hajítják" a szaküzletben. A Bors megkereste Rácz Jenőt, aki sok hazai hírességgel szemben szívesen mesélt a vagyonokat érő óráiról, hiszen - mint mondja - minden darabjáért kemény munkával dolgozott meg. - Nem gazdasági megfontolásból, vagyis nem befektetési céllal vettem egyik órámat sem, és nem is értem azokat, akik ezért költenek egy-egy ritka és szép darabra. Én szenvedélyesen szeretem az órákat, a piaci értékük pedig másodlagos szempont számomra. Persze nem árt, ha az ember értéktartó, klasszikus darabokba szeret bele - kezdte a Borsnak a Michelin-csillagos séf. Akár 10 évet is várni kell rá - Régebben a Rolex óra az üzletemberek és bankárok kiváltsága volt, de ma már egy középvezető pár év alatt össze tud rakni négy-ötmilliót, amennyibe egy ,,tisztességesebb" modell kerül - vélekedett Rácz Jenő, aki egy elérhető és egy kevésbé elérhető modellt is birtokol a gyártótól. - A Philipp Patek óra már egy másik lépték. Egy-egy kézzel készített modellre akár tízéves várólista is lehet, és egy éven át készül, ha fogadják a rendelést - árulta el séf, aki szerint nem feltétlenül a drága órák birtoklása, inkább a megszerzésükig vezető út okozza az igazi örömöt. Luxusóra díszíti a sztárséf csuklóját. Több extra darab közül is válogathat reggelente Fotó: Instagram ,,Volt, hogy szinte mindenemet odaadtam egy óráért" Rácz Jenő gyűjtőszenvedélye, vagyis az órák iránt érzett csillapíthatatlan vonzalma egyszer átlépett egy lélektani határt, de a döntését végül máig sem bánta meg. - Egy ilyen óra bár valóban státusszimbólum, nem igazán a külvilágnak szól, hiszen míg egy luxusautót mindenki felismer, egy sokmilliós órát csak nagyon kevesen, és éppen ez a lényeg. Egy szakértő szemnek sokat elárul egy emberről az óra, amit visel. Egyébként a szenvedély komoly dolog, és akár ,,veszélyes" is lehet. Velem évekkel ezelőtt megesett, hogy szinte minden megtakarításomat beletettem egyetlen órába - vallotta be Jenő, aki bár nagy becsben tartja az ékszernek is beillő óráit, mégsem kíméli őket különösképpen, vagyis az 50-60 milliós időmérőket hordja a konyhában és sportoláshoz is, mert úgy tartja, hogy az órák vannak érte és nem fordítva. Link Bizarr vallomás, alsógatyában tartotta minden pénzét Rácz Jenő Link

0 komment , kategória: Bulvár

Tréfás matekversek

2022-05-09 20:00:31, hétfő

	TRÉFÁS MATEKVERSEK Bódai-Soós Judit: PITAGORASZ TÉTELE A derékszögű háromszögben éppen a derékszöggel szemben található az átfogó, melynek hosszát ha négyzetre emeljük, a befogók négyzetösszegét nyerjük. És ha ez bárkinek is vigasz, elárulom, még az is igaz: ha egy ismeretlen háromszög olyan, hogy nem tudjuk minő három szöge van, de kikalkuláljuk a kisebb két oldalhossz négyzetének összegét s eredményül kapjuk ekképp a harmadiknak négyzetét, akkor e háromcsúcsú síkidomban egy kilencvenfokos szög biztosan van a leghosszabb oldallal szemben, vagyis: derékszögű háromszög a szentem." Bódai-Soós Judit: THÁLESZ TÉTELE Ha a körben egy átmérő két végpontját megleled, akkor őket bármely másik ponttal összekötheted. (Persze csakis a körívről választva ki e pontot. Nehogy másik helyről válassz, mert biz' akkor elrontod!) Háromszöget rajzolhatsz így, de nem ám akármilyet! Derékszögű háromszög lesz, akár hiszed, nem hiszed. És ennek a háromszögnek átfogója nem lesz más, mint a köröd átmérője - nem csalás, nem ámítás. - Ez a Thálész-tétel oda, no de igaz vissza is. Nem bonyolult, csak figyeljél, s beláthatod magad is! Végy hozzá egy háromszöget, derékszögűt feltétlen... A csudába! Ezt a lapot izgalmamban eltéptem. Nem baj, egy másikon folytatom: Szóval, a te háromszöged köré írt kör közepe éppen ott lesz, ahol van az átfogónak a fele. E felezőpontba döfjed legjobb körződnek hegyét, s most már végre úgy írj kört, hogy tudod Thálész tételét!" Csorba Tibor: A PI Ó, a pi, a számkirály: kicsiny, s mégis végtelen - oly sok elmét ráncigál, mert képlete képtelen. Archimédesz kezdte még, s Ludolph, majd Fibonacci is részekre szedte szét, a tutit kimondani. Hisz a kör bűvös vonal, hosszát magába rejti, mint faját őskorall - titkát nem látja senki. Jöttek az okos gépek, számolnak most is egyre, s lesz majd pontos képlet: százmilliónyi jegyre." Haraszti Szabolcs: PRIMEK Számok, Kik mások. Nem szabdalhatók, Nem egyeznek más jeggyel! Velük biz társaik darabolhatók. Különcül csak önmagukkal oszthatók s eggyel!" HOGYAN FOGJUNK OROSZLÁNT A SIVATAGBAN? matematika, fizika Az oroszlánok természetes élőhelye a szavanna. Olykor szükségünk lehet egy-egy példány befogására. Bár a feladat természettudományos alapokon nyugvó általános megoldásának kutatása gőzerővel folyik, egyelőre minden erőfeszítés kudarcot vallott. A túl komplikáltnak tűnő feladatok megoldásához - Pólya György nyomán - alkalmazhatjuk az egyszerűsítés módszerét. Az alábbiakban kilenc, a sivatagra korlátozott matematikai és fizikai módszert mutatunk be. Persze az oroszlán - nem lévén tökkelütött - távol tartja magát a sivatagtól. 1. A geometriai megoldás: Állítsunk hengerszerű ketrecet a sivatagba! a) eset: Az oroszlán a ketrecben van. Készen vagyunk! b) eset: Az oroszlán a ketrecen kívül van. Álljunk a ketrecbe, és invertáljuk a falait! Így magunk a ketrecen kívülre kerülünk és eredményképpen az oroszlán a ketrecbe. Figyelem! Az utóbbi esetben feltétlenül ügyeljünk arra, hogy ne álljunk pont a ketrec közepén, mert különben eltűnünk a végtelenben! 2. A vetítéses módszer Az általánosság korlátait figyelmen kívül hagyva tegyük fel, hogy a sivatag sík. A síkot egy a ketrecen átmenő egyenesbe vetítjük, majd az egyenest egy ketrecben lévő pontba. Így az oroszlán bekerül a ketrecbe. 3. A topológiai módszer Topológiailag az oroszlánt tórusként is felfoghatjuk. Transzformáljuk a sivatagot a négydimenziós térbe. Lehetőség nyílik a sivatag olyan deformálására, melynél a visszatranszformáláskor az oroszlán összecsomózódik a háromdimenziós térben. Ilyenkor magatehetetlen és könnyű elfogni. 4. A valószínűség-elméleti módszer Ehhez a módszerhez szükséges egy Laplace-kerék, néhány kocka és egy Gauss-harang. A Laplace-kerékkel a sivatagon át furikázva kockákat dobálunk az oroszlán után. Amikor már rohan felénk, a dühtől zihálva, borítsuk rá a Gauss-harangot. Ez alatt P=1 valószínűséggel fogságban van. 5. Newton-féle módszer A ketrec és az oroszlán a gravitáció miatt vonzzák egymást. A súrlódást elhanyagoljuk. Ily módon az oroszlán előbb-utóbb a ketrecben fog csücsülni. 6. A Heisenberg-módszer A mozgó oroszlán helye és sebessége egyszerre nem határozható meg. A sivatagban mozgó oroszlán tehát nem foglalhat el fizikailag értelmes helyet, ezért vadászata szóba sem jöhet. Következésképpen az oroszlánvadászat csak a nyugvó oroszlánokra korlátozódhat. A nyugvó, mozdulatlan oroszlán elfogását az olvasóra bízzuk. 7. A Schrödinger-módszer Annak a valóssínűsége, hogy az oroszlán a ketrecben van, nagyobb, mint nulla. Üljünk le a ketrec elé, és várjunk. 8. Az Einstein-féle vagy relativisztikus módszer Repüljünk közel fénysebességgel a sivatag felett. A relativisztikus hosszkontrakció miatt az oroszlán papírvékonyságú lesz. Vegyük fel, tekerjük össze, és húzzunk rá egy befőttes gumit. 9. A kísérleti fizikai módszer Vegyünk egy olyan féligáteresztő membránt, amely csak az oroszlánokat nem ereszti át. Szitáljuk át vele a sivatagot. Mit kell csinálnod ha egy sivatag közepén vagy... - Mit kell csinálnod ha egy sivatag közepén vagy, egy éhes oroszlán néz veled farkasszemet, és csak egy alma van odavarrva a zsebedbe? - Türelmesnek kell lenned, a türelem rózsát terem, a töviseivel kiszabadítod az almát, amit ezek után eldobsz, az alma nem esik messze a fájától, fölmászol a fára, így lóvá tetted az oroszlánt és kilovagolsz a sivatagból! + 1 vicc: A többszörös gyilkossággal vádolt személyt villamos székbe ültetik. - Van valami utolsó kívánsága? - kérdi az őr. - Igen - És mi? - Megfogná a kezem? KIŰZETÉS A PARADICSOMÓL matematika, zérussal való osztás Hogy jól emlékezetükbe véssük olvasóinknak a zérussal való osztás tilalmát, idézzük a következő pár sort a vagy száz évvel ezelőtt Németországban megjelent Matematische Bierzeitungból. Ebben olvashatjuk a Paradicsom-legendának a következő szellemes változatát: És az Úr szólt Ádámhoz: Íme, neked adom a matematika egész Paradicsomát. Minden számmal oszthatsz, amelyet benne találsz. A Zérussal azonban nem szabad osztanod, mert ő a Sötétség Fejedelmének teremtménye. A kígyó pedig ravaszabb volt valamennyi egyéb állatnál és így szólt Évához: Miért ne oszthatnátok a Paradicsom valamennyi számával? Éva így felelt: Uramnak minden számmal szabad osztania, csak a Zérussal nem, mert az a Sötétség Fejedelmének teremtménye. A kígyó ezt mondta: Nem igaz, hogy a Sötétség Fejedelmének teremtménye. Ellenkezőleg, ha Zérussal osztanátok, megtudnátok, hogy mi az igaz, és mi a hamis. És az asszony gondolkodni kezdett, hogy jó lenne Zérussal osztani s így szólt Ádámhoz: Ossz Zérussal Ádám! Nem látod mennyivel egyszerűbb lesz az egyenlet? És Ádám gondolt merészet és osztott Zérussal. Az Úr pedig így szólt Ádámhoz: Megszegted parancsomat, kiküszöböllek a Paradicsomból. Arcod verejtékével számold ezentúl az egyenleteket és keresd a bizonyítékokat, ne tudjál addig hinni, amíg mindent be nem bizonyítottál magadnak. Lackfi János: A MATEMATIKUS NYULAI Torma Péternek A végtelen oly képtelen, Mint ékszíj, végét nem lelem, Mint hulahoppot, pörgetem, Mint porszemcséket, pergetem, Mint szélben tollat, kergetem. Véremben keringethetem, Nyolcasként bárhogy fektetem, A végtelen nem fekhelyem, Nem kegyhelyem, nem nyughelyem. Egyszerűen magas nekem: Elillan, beint szemtelen. Számolgathatom szüntelen, Egy lépcsővel feljebb terem, Széttart, mint táguló terem, Agyfagylaló egy jégverem. A plüssnyuszikat ha veszem, A nyuszik száma végtelen, Hát rámegy nyaram és telem, Hogy megszámoljam rendesen, S ha egy-egy számhoz rendelem, S nem ugrál tovább kecsesen, Ha marad engedelmesen, Hosszú sorukat csak lesem. S mindig szülhet a végtelen Egy egész új és védtelen Szőrgombócot és épp nekem, Szeme olyan, szája ilyen, A füle egész másmilyen, És szül majd ez is szüntelen, Elszaporodnak itt nekem, Úton-útfélen nyúl terem, Minden bokorban nyúltetem, Tele velük a tanterem, Tele a személyes terem, Na látod, ez a végtelen! Lányi Géza: APRÓ FELISMERÉS A MATEMATIKÁBAN Sem tudós, sem matematikus az nem vagyok, Versemmel a tudományban nyomot nem hagyok. Két apró matek érdekességet írok le, A megértésébe senki nem rokkan bele. Az egyik Pitagorasz tételén alapszik, Amint szokott lenni, az ördög itt sem alszik. Rajzoljunk egy egységnyi oldalú négyzetet, Átlóját jól látjuk, nem kell hozzá képzelet. Átló hossza gyök kettő a képlet alapján, Ezzel szemben akad egy kis bökkenő csupán, Ugyanis ilyen szám a számegyenesen nincs, Pedig ez lenne nekünk a megoldáshoz kincs. Négyzetgyök kettőt csak közelítőleg kapjuk, Pedig rajzunkon teljes értékűnek látjuk. Ez az egységnyi oldalú négyzet átlója. Végtelen tizedes törttel sem kel valóra. A másik ilyen számunk a Ludolph féle pi, Bár minden nap jelen van, de nem mindennapi. Egységnyi átlójú körkerület hossza az, Jó, magunk előtt pontosan látjuk, az igaz, Számszerűen pontosan értékét leírni Sikertelen, biztos, hogy nem fog sikerülni. Rajz nélkül is ki tudjuk számolni értékét, Végtelen tört adja pontossága mértékét. Az egészet a végén gyorsan összegezve Gyök kettő pontos értéke az a szám lenne, Négyzetre emelve kettőt eredményezne. A számegyenesen ilyen számnak nincs helye. A pi-nek pedig pontos értékét megkapnánk, Ha kör kerületét átlójával osztanánk. Ekkor is végtelen tizedes törtet kapnánk, Amelyet pontosnak elfogadni nem tudnánk." Marsall László: A RENDCSINÁLÁS KOKÉRDI JENŐ-FÉLE TERVE (melyet a nevezett Süllyös Mihályné takaritónő részére ,,Algoritmus mamikának" címen a nagyasztalon letétbe helyezett) matematika, halmazelmélet, véges halmazok, halmazműveletek 1. lépés. Megolvassuk a szanaszét hagyott - többnyire több helyen elszórt - más-más tércellákat betöltő - ruhaneműk, cipők, újságok, csikkek, szemét stb. - azaz dolgok - D-halmazát. 2. lépés. Megolvassuk a dobozok, polcok, ágyneműtartó, fiókok, szemetesvödör stb. - azaz tárolórendszerek - T-halmazát. 3. lépés. Valahány tárolórendszert tárolásra kész állapotba hozunk (szemetes vödröt be a szobába! kihúzni mind a fiókot! stb.), azaz: definiáljuk a tárolórendszerek halmaza ,,valódi részhalmazainak" sorozatát, és megnézzük, hogy pl. valamely fiók nincs-e félig vagy egészen egy másik fiókban, azaz: két résztárolórendszer nem ,,metszi-e" egymást. 4. lépés. A tárolórendszerek T-halmazából kitüntetett figyelemmel elkülönítjük a szemetesvödröt, s a maradék rendszereket e vödör kiegészítő (komplementer) halmazának nevezzük. 5. lépés. A szanaszét hagyott dolgok D-halmazából kiválasztjuk: a. a ,,szemétnek minősülő valamik" valódi részhalmazát. b. az ,,elrakni való dolgok" kiegészítő halmazát nagyjából rendezve, a szoba közepén szétkupacoljuk (más-más tér-cellába helyezzük). 6. lépés. Meghatározunk valamely függvényt imígyen: rendelje hozzá a szemétnek minősülő dolgok halmazát a tárolórendszerek ,,szemetesvödör" nevű halmazához, s e függvény jelezte utasítást a gyakorlatban is végrehajtjuk. (Szemetet a vödörbe! vödröt kivinni!) 7. lépés Most az ,,elrakni való dolgok" kiegészítő halmaza valódi részhalmazainak sorozatát szerkesztjük meg ,,az együvé valók kerüljenek egy helyre" elve szerint, nehogy rendezés híján pl. a piperecikkek halmazának ,,púderdoboz" nevű eleme az ,,ágyneműk" halmazába kerüljön. 8. lépés. Meghatározunk ismét valamely függvényt: rendelje emez az iménti részhalmazokat (ruhaneműk, ingek, lábbelik stb.) a tárolórendszerek kiegészítő halmazának részhalmazaihoz (pl. ingeket szekrényfiókhoz, cipőket sufnihoz stb.) A függvény jelezte utasítást gyakorlatban úgyszintén végrehajtjuk. (odavisszük-beletesszük). Ekkor a szoba rendezése befejezettnek tekinthető. (u. i. Kedves mamika, elnézését kérem, hogy a fenti leírás matematikailag nem tökéletesen szabatos, és hogy a leszerelési tárgyalásokon használatos játékelméleti modellek helyett a halmazok leképezéséhez folyamodtam, kedves buzgólkodását megkönnyítendő. - Melegen üdvözlöm! Sok sikert kívánok!) Pothurszky Géza: A KOCKÁBA ZÁRT HÁROMSZÖG Gyök egy, gyök kettő, gyök három A tudomány világnapja tiszteletére. Megvizsgáltam, mily csodás is egy kocka, a mértan minden szépségét hordozza. Lemértem egyik oldalát, hogy mennyi, nem csalódtam, mert-hogy pont ,,egyegységnyi". Aztán pediglen azon gondolkodtam, vajon mennyi egy lapjának átlója? A lapra nézve már az is érthető, az átló hossza pontosan gyök kettő. Kezemben forgatom tovább a kockát, figyelem két legtávolabbi csúcsát. Kiszámoltam e csúcstávot, barátom, és ez a hossz az biztos, hogy gyök három. Nos, kaptam így egy olyan háromszöget, amely fejembe ütött egy nagy szöget... Legrövidebbik oldala az gyök egy, a hosszabbik oldal meg gyök kettő lett. A leghosszabb oldala elképesztő! (de érzem, hogy már ez is megsejthető) Két oldalból következik immáron, hogy a leghosszabb oldala: gyök három! Nekem most már csak két kérdésem lenne: Mennyi lesz e háromszög területe? De a formádat csakis akkor hozod, ha kerületét is jól kiszámolod... Hogyha tudod, ne áruld el csak nekem! Azt pediglen nem máshol, mint a Neten." Pothurszky Géza: GYÖK KETTŐ...! SZÜLETÉSNAPOMRA Szülinapomra ezt teszem, előveszem bölcsebb eszem. Egy tétel, mellyel meglepem, magam, téged és kedvesem... ...... ........... ........... ........... ....... Nézegettem egy négyzetet, vajon vele mit kezdhetek? Megmérem a négy oldalát, keresem az átló hosszát. Ha az oldal egy egységnyi, könnyen le tudom majd mérni, milyen hosszú az átlója... Nekem senki fel ne rója. Itt is segít Pitagorasz, tétele is megmagyaráz. Két oldal négyzet összege az ,,átlónak" is négyzete. Egynek a négyzete csak egy, másik oldalnak: szintén egy. Ha e kettőt összeadod, az ,,átló" négyzetét kapod. Így lesz egy meg egyből kettő, most már nincs is sok teendő; kettes felett a gyökjellel gyök kettő lesz: egy-negyvenegy... Tudod, mily hosszú ez a szám? Hónapokig sorolhatnám... Ne hidd, hogy ez már banális, tudd meg: Irracionális...! Pitagorasz nem hitt benne, hogy e szám végtelen lenne... Ezért azt ki kitalálta, köreiből is kizárta. De e szám már bizonyított, a négyzetnél rangot kapott. Nem hinném, hogy véges lenne, ezen dolgozik sok elme..." Pothurszky Géza: PI VERSEK A pi (3,14) negyvennyolc tizedesjegyig (1 + 1) 2015. március 14., a Pi (3,14) világnapjának tiszteletére. I. Itt e szám, a sorok halmazában, és elrejt, tudom, oly tényt, melyeket tudvalevő Ludolph rögzített. Ezt, az itt elsorolt húsz számot, és bizony azon túl sok tizedest, azt is bízvást ismerteti. Euler pi jelölést alkalmaz, mert e számsorok ezentúl a körnél gyakoriak! Jól használva, kerületet fog alkotni száma... II. Íme a szám, a híres, nevezetes pi, melyet tudom, már régen kutatnak. Elismerve Ludolph számsorát már az itt jegyzett húsz számon. És tudjuk, vele sok kör kerülete, biz' az átmérők szorzatai. Görög pi betűként: végtelen szám, a kerületek hosszát e jellel számlálod! Már bármilyen kerületet tud ,,lemérni" ezzel..." Pődör György: HEURÉKA Adjatok egy fix pontot, s kifordítom sarkaiból a világot! (Archimédész) Hazugság kis ajtaján tört be Róma, békét ígért a halált hozó tóga. Homokban csak a széttaposott körök, az utolsó mondat mégis oly örök! Sok fixnek vélt pont legtöbbször csalóka. Emberarcú tudás vezet csak jóra: dolgozik csavar, spirál, ha kör pörög, Szirakuza kedves marad, meg görög. Fizikus tételt lát, fényt a csillagász. Matematikusként Ő a pi-vadász. Bölcs ókor! Egy óriás hozadéka: henger, benne gömb és kúp a sírkövén. Áttekintve a sok röpke hír ködén, mondjuk újra meg újra: - Heuréka!" Kép: DIANA ÉS AKTAIÓN Giuseppe Cesari (1568-1640) · 1602 körül-1603 körül olaj, réz · 50 cm × 69 cm · Museum of Fine Arts, Budapest Ovidius Átváltozások című műve (III. 138-253) alapján Ruzsa Z. Imre - MELYIK A LEGNAGYOBB? Tanmese Első szakasz Hol volt, hol nem volt, az óperenciás tengeren túl, de az üveghegyen azért innen, élt egyszer egy király, volt neki egyetlen egy fia. Ez a király egyszer így szólt a fiához: - Édes fiam, én már öreg vagyok, beteges vagyok, csupa nyűg nekem az uralkodás. Átadnám én neked a koronát örömest, csupáncsak egy kívánságom van. Nősülj meg előbb, mert a nép azt szereti, ha megállapodott családapa uralkodik rajta, nem pedig egy duhaj legényember. No, beleegyezett a királyfi a kívánságba, noha igencsak kevéssé fűlött a foga a házasodáshoz. Hát amint híre ment, hogy a királyfi nősülni készül, és utána a trónt is megkapja, elkezdtek áradni a palotába az eladó lányok, mert hát igen nagy és gazdag országról volt szó. Jöttek királylányok, hercegnők, grófkisasszonyok csőstül, ki-ki a rangjához illő kísérettel. Jött mindegyikkel követ is, aki kommendálta; kinek szép arcát dicsérték, kinek híres őseit emlegették, kinek műveltségét vagy erkölcsös életét, vagy apjának hatalmát és gazdagságát, és mindegyik erősítgette, hogy az ő kisasszonyából lenne a legjobb királynő. Bizony megterhelte a sok látogató a királyi konyhát, fényes ruháik a királyi mosodát, nem is beszélve a letaposott hercegnői lábacskákról reggelente a királyi fürdőszobák előtt. Nem tudott a királyfi választani a sok szebbnél szebb és mindenféle jó tulajdonságokkal ékes lány között; de azt az egyet biztosan tudta, bármelyiket veszi is el, magára haragítja az összes többit. Gondolta hát egyet, és nagy bált rendezett az összes vendég részvételével. Kis idő múltán, amikor már a tánctól felhevültek és a jó hangulat tetőfokára hágott, leintette a zenét és így szólt hozzájuk: - Nagyságos kisasszonykáim, nagy öröm és büszkeség, hogy ennyien vagytok, akik készek lennétek a kezeteket nyújtani nekem. Mert mindnyájan nagyon szépek vagytok, származásotok előkelő, hírnevetek makulátlan, viselkedésetek fejedelmi, társalgásotok elbűvölő. Bevallom, erényeitek alapján nem tudok köztetek választani. Ezért úgy döntöttem, azt veszem feleségül, akinek a legnagyobb a feneke. Igen dicsérte mindenki a királyfi érett bölcsességét, hogy olyasmiben tűzte ki a versengést, amiben lemaradni nem nevezhető szégyennek. Ám a választás nem lett sokkal könnyebb. Mert bár sokan, látva esélytelenségüket, nagy méltatlankodással eltávoztak, még mindig maradtak elegen, akik úgy vélték, őket illeti a királynői korona. A királyfi pedig hiába kért tanácsot akár minisztereitől, akár a festőktől és szobrászoktól, akiknek a modellek kiválasztásához az ilyesmi megítélésében nagy gyakorlatra kellett szert tenniük, akár a nadrág- és szoknyaszabóktól, a sok ellentmondó összevissza tanácstól már azt se tudta, hol áll a feje. Belátta végül, hogy ezt a fogós kérdést csak az ország bölcs véneinek együttes tudása képes megoldani, és átadta a kérdést a Királyi Tudományos Akadémiának. Az Akadémián - minden precedenstől eltérő módon - több osztály is illetékesnek érezte magát. Az Orvostudományok Osztálya úgy vélte, hogy mivel emberi testről van szó, őket illeti a döntés; a Biológiai Osztály szerint az orvosok foglalkozzanak a betegekkel, és itt nagyon is egészséges testekről van szó, a dolog tehát rájuk tartozik; a Műszaki Osztály szerint, mivel mérésekről is lesz szó, őket semmiképpen sem lehet kihagyni; az Ókortudományi Osztály pedig arra hivatkozott, hogy már Párisznak is hasonló problémát kellett megoldania. A matematikusok átaludták a vitát. Második szakasz Végezetül egy interdiszciplináris Proktometriai Bizottság felállítása mellett döntöttek. Ez nyomban felosztotta magát két albizottságra; az Elméleti Bizottság feladata lenne a mérések módszertanának megalapozása és az adatok feldolgozása, míg a Gyakorlati Bizottságra maradna a mérések tényleges elvégzése. Teljesen érthetetlen módon mindenki a Gyakorlati Bizottságba kívánkozott, de végül csak sikerült az Elméleti Bizottságot is felölteni néhány nyolcvan év fölötti, különösen házsártos feleségű akadémikussal. Elég hamar kitalálták, mivel jellemezhető a far abszolút nagysága. A vizsgált személy álló helyzetében a fal mellett meghatározzák a test leghátsó pontját (apex clunis), majd, álĺítható magasságú mérőlécekből ügyesen összeeszkábált szerkezet segítségével megmérik ennek távolságát a comb első oldalának azonos magasságú pontjától: ez a domborúság (tomporúság?). Ugyanezen magasságban megmérik a comb bal- és jobbszéle közti távolságot, majd veszik e két mennyiség szorzatát; ez az alapvető jelentőségű area clunis függvény, jele ω, mértékegysége a páros négyzetláb. Első pillanattól világos volt, hogy nem lehet egyszerűen a fenti adatot venni, hiszen az a nagydarab lányoknak kedvezne, az pedig mégse lehet, hogy a király felnézzen a feleségére! Ha leosztjuk a testmagassággal, esetleg annak valamilyen hatványával, az egy fokkal jobb, de még mindig nem tökéletes. Meg kell tudni különböztetni azt, ha valakinek tényleg a feneke nagy (essentialis hyperproktia) attól, aki egyszerűen kövér. (Mióta a királyfi megtette nyilatkozatát, a környék cukrászdáinak forgalma többszáz százalékkal emelkedett.) Jó ötletnek látszott a fenti adatot összevetni a csípőcsont méreteivel, hiszen az adottság, ami azon túl van, az viszont már egyéni vívmány, ám történetünk régen játszódik, amikor királykisasszonyok voltak bőségben, de röntgen még nem volt. Vagy a derékbőséggel, az viszont lágy hús, könnyen behúzható, objektív mérése tehát igencsak problematikus. Végül, pár hónap alatt, csak sikerült kidolgozni az ideális képletet a ,,gluteális koefficiens" névvel illetett farossági mérték kiszámítására. Ám eközben történt valami, amitől a vénséges vén anyakirályné már rég tartott, csak nem figyelt rá senki. A királyfi addig forgolódott a menyasszonyjelöltek között, amíg beleszeretett az egyikbe. E szavakkal állt bátran az öreg király elé: - Felséges atyám, életem-halálom kezedbe ajánlom, nekem pedig senki sem lesz a feleségem, hacsak nem a Boriska hercegkisasszony. - Nem addig van az, édös fiam. Ha már egyszer kihirdetted a szabályt, tartanod kell magad hozzá. - No de amikor azt mondtam, nem voltam szerelmes, és mindegy volt nekem, melyiket veszem el a sok ismeretlen lány közül. Nem ez lesz az első ígéret a világon, amit megszegnek. - Igazad volna, ha paraszt volnál, vagy polgár, vagy akár nemes. De a király házassága az ország ügye. Ha megszeged a szavad, és mást veszel el, mint akit a bizottság kijelöl, az országnak szerzel megannyi ellenséget. - Én pedig inkább lemondok a trónról, mintsem mást vegyek el, mint akit szeretek. - Jaj, csak azt ne tedd, - mondta az öreg király igen elszomorodva, - te vagy az egyetlen trónörökös, idegen kézbe jutna a korona, vagy ami még szörnyűbb, köztársaság lenne! No, megpróbált a király segíteni a dolgon. Összehívta mindkét proktometriai bizottság együttes ülését, és így szólt hozzájuk: - Megkönnyítem a dolgotokat, nagytudományú bölcsek. Megmondom, ki lesz a győztes, nektek csak azt kell kigondolnotok, hogy miért. Nagy felzúdulás támadt erre a tudósok között. Boriska elég jól állt a mezőnyben, de semmiképpen se volt az elsők között. Mondott még a király nekik szépet is, csúnyát is; ha sikeresen megoldják a feladatot, ígért nekik kincseket, rangokat, kitüntetéseket, ha meg nem, akkor a Tudományos Akadémiát beolvasztják a Királyi Sóhivatalba. Néhányan azonnal felháborodottan lemondtak a Proktometriai Bizottság tagságáról; mások megpróbálták Boriskát kihozni győztesnek, majd amikor nem sikerült, ők is rájöttek, hogy ez nem fér össze a lelkiismeretükkel. Ismét összegyűlt az Akadémia, hogy újraválassza a megfogyott Proktometriai Bizottságot. Ezúttal a szakosztályok sorban zárkóztak el a részvételtől. A Királyi Főmatematikus szunyókált, és arra rezzent fel az ülés végén, hogy már meg is van választva. - Miről van szó? Találni kell egy függvényt, aminek adott helyen van a maximuma? De hát mi ebben a nehéz? - kérdezte csodálkozva, és nyomban rá is bízta a feladatot a docensére; a docens azonnal odaadta az adjunktusnak; az adjunktus íziben kiosztotta a doktoranduszának; a doktorandusz pedig dolgozatot íratott belőle az elsőévesekkel. A Főmatematikus közben a biztonság kedvéért újramérte a királykisasszonyok adatait. A királyfi - most már király - mérhetetlenül boldog volt, ifjú felesége nemkülönben; a nép éljenzett, az öreg király elégedetten nyugalomba vonult, a hoppon maradt király-, herceg- és grófkisasszonyok pedig kicsit csalódottan, de azért azzal a tudattal tértek haza, hogy eddig is jót mulattak a szomszéd ország költségén. A matematikusoktól megkérdezték, milyen jutalmat kérnek. - Hát hogy ezután minden ülésen zavartalanul alhassunk -, felelte a Főmatematikus. Meg is kapta nyomban az erről szóló királyi adománylevelet, a legfinomabb pergamenre írva cifra arany betűkkel, óriási vörös pecséttel. Ekkor jutott eszükbe, hogy talán kérhettek volna mást is - hatalmas fizetést, rendszeres tanulmányutakat Tündérországba, vagy hogy a bölcsészeket vessék a sárkányok elé -, de akkor már késő volt. Schrenk Éva: A MATEMATIKA ÉLVEBONCOLÁSA Próbálj meg elképzelni egy pontot, ugye, hogy lesz vele gondod? Mert akármilyen kicsi az átlója, mindig lehet csökkenteni rajta. És ezt a végtelenségig teheted: a semmit soha el nem éred. Amit te pontnak gondolsz, az csak egy kicsi kör. Mert a pont csak fikció; nem más - kitaláció. Mégis úgy beszélünk róla, mintha valóság volna. A végtelen se más: mese, semmi kis pöttyök végtelen serege. A végtelent ésszel fel nem foghatod, legfeljebb a költők fantáziájából kilophatod. Pont, végtelen s minden, mi ezekre épül - a matematika épülete, agysejtjeink működésének vetülete. Világunk ettől gazdagodik, szépül. Schrenk Éva: PÁRHUZAMOSAK Se végük, se hosszuk, végtelenbe nyúlnak, ahol mégis (jópofa!), mind egymásba fúlnak. Lehet, hogy ez paradoxon, bukfencet vet az ész is, mégis ez a realitás, bizonyított tézis. Somogyi Anett: SZERELMES MATEMATIKA Nincs eleje és nem is lehet vége. Mégis örömmel nézünk a felére. Habár gyök alatt termett a szorzó, Egyenletét átölelte, mint bibét a porzó. Négyzetre emelte, imádkozott érte, Még a logikát is könyörgőn kérte, Hogy szerelmét az ő halmazába rakják, Vagy, adja az ég, hozzá is adják. Jött a (sok)ismeretlenes kemény banda. Drága hősünknek remegett a tagja. Ő akarta megfejteni szíve választottját, S joggal félt hogy azok zárójelben elrabolják. Eldöntötte: szembeszáll a rosszal, Ha kell, megküzd minden ponttal, Hogy ne csak síkban lássa a teret, S hogy övé legyen végre, akit szeret. Minden éjjel csak egy testet látott, Majd boldogan a tételért kiáltott. Megoldotta számos problémáját, Mert látta hogy a többit hogyan permutálják. Mosolygott, biccentett. Nincs több variáns. Ő a kulcs, a keresett megoldás. Megesküdtek a Geometriában. Nem volt még ily'lagzi a Matematikában. Nászukon ott volt minden X és gamma, Végtelen tánc és jó nagy csinnadratta. A tompaszögek élesen húzták el a nótát, A sinusok is megmutatták görbéjük hálóját. Azóta a párunk osztódott is bátran, S számtalan tényező van már a családban. Övék a legszebb élet a Négyzetrácson, S ők a legboldogabbak kerek e világon." Szuhanics Albert: PITAGORASZ TÉTELE Logaritmus, szögfüggvény most szinusszal alszom én. Holnap jön a koszinusz nem kell hozzá vízibusz. Kotangenssel tele zsebem, beleverem a tangensem... Előveszem logarlécem, az lesz majd a mankón nékem. Szögfüggvényem a por eszi, polcon van a helye neki! Volt egy öreg, Pitagorasz görög volt az és nem olasz, rátalált egy jó törvényre, heuréka végre, végre! Négyzetet rak átfogóra, ezzel lel rá a valóra. Befogóknál vonhat gyököt, megoldhatja, bármely lökött... Így számolja ki az öreg a szerelmi háromszöget. Egyik végén neje várja, költekező, híres pária! Másik végén barátnője, jó hogy egy van csak belőle! Ő is pénzbe kerül neki, mindig az új ruhát veszi. Kell neki a finom étel, Pitagorasznak ez tétel! Kettő között keskeny ösvény, kiszámolja a vén fösvény. Így már tudja szögét, hosszát s azt, hogy női őt kifosszák. A szögfüggvényt nem ismeri, de van új tétele neki! Réka, répa, sárga béka, Heuréka! heuréka! a2 + b2 (az)= c2. Erről szól most az ének! Szöveges feladatok - matematika, fizika, szöveges feladatok 1. Éjszaka van. A, habár B-vel hál, C-ről álmodik. C egy ívelt kocsifelhajtó legtávolabbi (függőleges képsíkra vetítve a látványt: az ív delelő) pontján áll. Az íves építmény valószínűleg nem más, mint álombéli tükröződése valaha közösen birtokolt házuk kocsifelhajtójának. Az asszony alakja paradicsomszínű nyári ruhában - noha a perspektíva kicsinynek mutatja - szembetűnő. Feje hátravetve, keze a csípőjén, lábai magabiztos terpeszben. Páváskodik, talán nevet is. Az egész kép telítve van asszonyi vitalitással. A csupa sóvárgás. B álma zavartalan, békésen pihen abban a szilárd tudatban, hogy A szereti. És valóban: A miatta hagyta el C-t - mintegy bizonyításképpen. Kérdés: A kettejük közül melyiket csalta meg inkább, B-t vagy C-t? 2. A hét utcasaroknyira lakik rendszerint használatos automata mosodájától, és 3,8 mérföldnyire pszichiáterétől, akihez az út sűrű délutáni forgalomban átlagosan 22 percig tart. Az átlagos kezelési idő - a szokásos, járulékos bevezető és levezető csevegést is beszámítva - 55 percig tart. A mosoda által favorizált felültöltős mosógépek átlagos ciklusideje 33 perc. A pszichiáter és a mosoda egy irányban van, a városból kivezető úton. Kérdés: Berakhatja-e A a szennyest a mosógépbe a pszichiáterhez menet úgy, hogy a nedves ruhákat el ne lopják? SZORGALMI FELADAT: Ha A délután 3 órában állapodott meg a pszichiáterrel, ha egy-egy háztömb hosszát egy-nyolcad (1/8) mérföld hosszúságúnak vesszük, ha A két, egymás utáni öblítésre állítja be a mosógépet, valamint az egész mosást a pszichiáter utánra ütemezi, és ha egy negyeddolláros (25 centes) érméért vásárolható öblítés-centrifugálás negyed óráig (12 percig) tart, és egy-egy töltet két ilyen ciklust igényel, mert különben a ruha nedves marad és hazafelé menet ozmotikusan átnedvesíti cipelőjét, akkor mindezen feltételek mellett legkorábban mikor tölthet magának egy pohár italt? Kerekítsd az összeget a legközelebbi egész percre! Oldd meg a feladatot két pohár italra! Oldd meg háromra, belekalkulálva a mellény átnedvesedését is! 3. A-nak négy gyermeke van. Kettő egyetemre, kettő magániskolába jár. Az évi tandíj az egyetemen fejenként 6300 dollár, a magániskolában 4700. A évi jövedelme n * n háromheted (3/7) részét elviszi a szövetségi illetve a helyi adó. Egyharmad (1/3) C-hez megy, aki éppen korszerűsíti a kocsifeljárót. A teljes oktatási költség n öthuszonegyed (5/21) részével egyenlő. A heti pszichiátriai kezelés 45 dollárba kerül, a mosoda heti 1,10-be. Az egyszerűség kedvéért tekintsük úgy, hogy ezek A egyedüli kiadásai. Kérdés: Meddig képes A ezt így folytatni? 4. A borsókő köbmétere 13 dollár. Egy teherautóra 3 ¼ köbméter fér fel. C kocsifelhajtója 8 láb és 6 hüvelyk széles és ellipszis alakú, melynek két fókusza - két régi krokett-tartóval kitűzve - derékszögben metsző vonal az ellipszist ettől a középponttól éppen kilenc lépés távolságra metszi - ahogy ezt az építési vállalkozó annak idején lemérte. Ő nagydarab ember, aki 48-as cipőt visel. Azt is mondja, hogy a borsókő átlagos kívánatos mélysége egy kertvárosi kocsifelhajtónál egy-másfél hüvelyk között van. Ha több, a kerék nyomot hagy; ha kevesebb, nem adja azt az elbűvölően csikorgó hangot, amelyet akkor kapunk, ha üveggolyókat pörgetünk egy kávéskannában. Az ellipszis alakú kocsifelhajtó mellett ott van még egy ezt a Kedves útra bekötő egyenes szakasz is. Ennek a bekötőútnak hossza aránylik az ellipszis nagy tengelyéhez, mint gyök kettő aránylik a π-hez. A teherfuvar alapárához hozzá kell még adni a sofőr órabérét, 10,50-et, továbbá alkalmanként annak a nagyvonalúan felajánlott sörnek az árát is, amelynek kartonja 1,80. Kérdés: Miért csinálja C mindezt? 5. A pszichiáter úgy gondolja, hogy amit A észlel, az nem más, mint a C-től való lelki távolodással arányos növekedés. Az ún. ,,Trisztán-törvény" szerint azonban a vonzódás mértéke fordítottan arányos az elérhetőség mértékével, és az elérhetőség valamilyen mértékben arányos a lelki távolsággal. Ahogy az M lelki tömeget a távolodó perspektíva a látszólagos mértékre csökkenti, úgy nő ezzel arányosan a gravitációs vonzereje. Létezik valahol egy görbe, amelyet átlépve ez a gravitációs vonzerő túlnő a józan észen, annak ellenére, hogy a vonzás látszólagos forrása - akár a távoli csillagok látszólagos helyzete - nem más, mint illúzió. Feladat: Szerkeszd meg ezt a görbét! Találd meg azt a csillagtávi pontot, ahol A gondolatai kezdenek elhajolni! Segítségül: A szövegben szereplő ,,valamilyen mértékben" 3/7-ként számítandó át. ,,Midas törvénye": A birtoklás megszűnteti az értéket - mégpedig azonnal. 6. B gyönyörű. Tiszta kék szemek, kék farmer, miniszoknya, édes kis kék erecskék a selymes térdhajlatban. C gyorsan távolodik, már csak egy paradicsompiros pont a háborítatlan kék égen. A mind a négy gyereke ösztöndíjat kapott. A pszichiáter átköltöztette heverőjét egy diófa burkolatú, subaszőnyeges lakásba éppen az automata mosoda fölé, mindössze 22 lépcsőfoknyira a mosodától. A borsókő ára a gazdasági válság miatt drámaian esett. Gyönyörű nap ez a mai, ragyogó kék hétfő. Kérdés: Mégis valahol valami baj van. Mi lehet az? Pinke György fordítása Tréfás matekversek Link Link

0 komment , kategória: Iskola

Magyarországon a világ egyik legnézettebb sporteseménye

2022-05-08 20:30:43, vasárnap

	MAGYARORSZÁGON A VILÁG EGYIK LEGNÉZETTEBB SPORTESEMÉNYE ÁRADOZIK A KERÉKPÁROSVILÁG: MAGYARORSZÁG A GIRO IGAZI NYERTESE Link Rózsaszínbe borult a főváros a Giro alatt /Fotó: Fuszek Gábor Rengetegen biztatták az időfutam alatt a versenyzőket /Fotó: Fuszek Gábor Budapest - Talán a rajongók, a versenyzők és a szervezők legmerészebb elképzeléseit is túlszárnyalta a Giro d'Italia országúti kerékpáros körverseny magyarországi Nagy Rajtjának (Grande Partenza) sikere. Hazánk péntektől vasárnapig a nagymúltú viadal első három szakaszának adott otthont, s a magyar indulókat lelkesen buzdító, rózsaszínbe öltözött tömegeket, a kordonok mögötti tömött sorokat látva kijelenthető, méltó házigazdája volt a világszerte százmilliók által figyelt eseménynek. A kormány 7,8 milliárd forint állami támogatást adott a rendezési jogok megvásárlására és a rendezés költségeire, úgy tűnik, ez a befektetés megtérülhet. A magyarországi szakaszok a külföldi sztárok, sportvezetők tetszését is elnyerték, így arról is lehet álmodni, hogy egyszer a leghíresebb verseny, a Tour de France rajtját is megrendezhetjük. - Ahogy idén Koppenhágából indul el a Tour, ugyanúgy megvan a lehetőség, hogy a későbbiekben Magyarország lássa vendégül. A következő külföldi rajtokra tudomásom szerint már vannak jelentkezők, de ahogy a Grande Partenza példája mutatja, akár a Grand Départra is sor kerülhet itt - mondta David Lappartient, a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség elnöke. Valter Attila, a magyar szurkolók kedvence élvezte a budapesti tekerést /Fotó: Fuszek Gábor A legtöbbet persze alighanem a három magyar résztvevőnek, Valter Attilának, Fetter Eriknek és Peák Barnabásnak jelentette ez a három nap. A tavaly az összetett éllovasának járó rózsaszín trikót három napon át viselő Valter nem véletlenül viccelődött azzal, ha annyi ötszázast kapna, ahányan a nevét kiabálták az út mentén, megvehetné a Vajdahunyadvárát. - Egészen lenyűgöző volt a közönség. Csúnyán fogalmazva, elvonták a figyelmemet, de én hagytam, hogy eltereljék, mert ennek minden pillanatát ki akartam élvezni. Lehet, hogy tudtam volna tíz másodperccel jobbat menni, de nem számít. Az számít, hogy ezt az egész lelkesedést viszem tovább magammal Olaszországba. Az a tíz másodperc, amit azzal töltöttem, hogy örüljek a tömegnek, ki fog fizetődni - mondta Valter, aki 29. lett az első etapon, a budapesti időfutamon pedig 82. Fetter Erik - aki szombaton 45.-ként a legjobb magyar volt - szerint a fővárosban tekerni semmihez sem fogható. A szurkolók rengeteg erőt adtak a három magyar indulónak /Fotó: Fuszek Gábor - Sok helyen versenyeztem már, de ilyet még sehol nem tapasztaltam - fogalmazott. Peák Barnabást is meghatotta a szurkolók szeretete. - A péntek óta rezeg a telefonom a sok üzenettől és jó kívánságtól, ez azért felpörgeti az embert. Akármilyen fáradt is voltam az este, nem bírtam abbahagyni a mosolygást, úgy meg nehéz aludni - árulta el. Ez is érdekelheti: Giro d'Italia: Yates nyerte a budapesti időfutamot, Van der Poel az élen maradt - galéria Link Családi szurkolás Valter Attilát egész családja a helyszínen buzdította, édesapja, a korábbi sokszoros magyar bajnok Valter Tibor lapunknak elárulta, a rokonságból tízen a rajtnál, tízen a befutónál szurkoltak szombaton. A hangulat őt is magával ragadta. - Hihetetlen ez a kerékpárimádat, nem is gondoltam volna, hogy ennyien érdeklődnek majd. A szervezők elégedettek lehetnek, elképesztő volt az embertömeg a Hősök terén, a befutónál, mindenhol. Volt már részem ilyenben, de nem hittem volna, hogy egyszer kis hazánkban is átélhetünk ilyet - mondta lapuknak a büszke édesapa. Magyar huszárok vágtáztak a Giro d'Italia kerékpárosaival Megmutattuk a Giro mezőnyének, milyen a magyar virtus: a huszárok kivont karddal vették fel a versenyt a bringásokkal. A lovasok lenyűgöző látványt nyújtottak. Pénteken Budapestről rajtolt el a világ legnagyobb kerékpáros versenye, a Giro d'Italia. Kivont karddal a magyar huszárok... Azért ezek is érdekes képek" - reagált a kommentátor, amikor a Giro d'Italia mezőnye mellett felbukkant néhány huszár a Budapest-Visegrád nyitó szakasz alatt. A jelenettől, amelyről az olasz körverseny hivatalos közösségi oldalait kezelő stáb sem felejtett el külön videót közölni, néhány pillanatra el is akadt a kommentátorok szava. Tény, ami tény, nem gyakran találkozni hasonlóval kerékpárversenyeken. Még szerencse, hogy egy másik történelmi védjegy, a lóháton hátrafelé nyilazás nem került elő... A verseny hivatalos Twitter-oldala a látottakról így számolt be: ,,A Giro d'Italia nem csupán a kerékpározásról szól: a hagyományokról és a szórakozásról is." Íme videón, ahogy a martonvásári Szent László Huszáregyesület lovasai vágtáznak a versenyzőkkel. Link Magyar huszárok vágtáztak a Giro d'Italia kerékpárosaival Megmutattuk a Giro mezőnyének, milyen a magyar virtus: a huszárok kivont karddal vették fel a versenyt a bringásokkal. Link Link Link A Blikk megtalálta a Giro kerekesei mellett vágtató martonvásári huszárokat Link A Giro d'Italia első magyarországi szakasza Link A Giro d'Italia második, budapesti szakasza Link A Giro d'Italia harmadik, Kaposvár és Balatonfüred közötti szakasza Link

0 komment , kategória: Sport

2/3 oldal

Bejegyzések száma: 24

2022.04

2022. Május

2022.06

Hét	Ked	Sze	Csü	Pén	Szo	Vas


						1

2	3	4	5	6	7	8

9	10	11	12	13	14	15

16	17	18	19	20	21	22

23	24	25	26	27	28	29

30	31

Blog kereső

Bejegyzések
ma:	0 db bejegyzés
e hónap:	24 db bejegyzés
e év:	227 db bejegyzés
Összes:	4845 db bejegyzés

Kategóriák

Keresés

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum

Látogatók száma

Ma: 706
e Hét: 14801
e Hónap: 54622
e Év: 232497

Szótár

Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.