Márai Sándor: Az utas felébred,Márai Sándor: A tanulság,Kohut Katalin: Tavasz, - kohlinka Blogja - "Darabokra hullik a Biblia..:",A lélek rajza,A Nagy Karola-rejtély,A sánta Jézus -Edom Talmud,Állaatokról,Beat, Hippi, Punk, Rock,Dalok,Egészség, betegség,Éjszakáim, álmaim,Élők, vigyázzatok,Emberi bölcsesség és ami marad,Érzelmek,Esti, Jó éjszakát versek,Fejezetek a szexualitás ...,Filmajánló,Füzes László,Földönkívüliek,Gyermekeknek,Halottak napja,Horoszkópok,Hozzátok szólok, magyarok!,Idézetek,Időjelek - Leplezés,Ismeretterjesztő,Játék a tűzzel (advent),Karácsonyi versek,Kelet örökségek,Kéz analízis,Kínzá,

Belépés

			kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen.			Szendrei Klaudia 1958.03.07 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 3

2016-01-10 20:58:38, vasárnap

	Úgy képzelem, az utas egy napon felébred, öklével szemét dörzsöli, első pillantásával lovát keresi, melyet kipányvázott egy körtefa alá, mikor ledőlt és elszendergett itten, a domboldalon: felébred, körülnéz, lát felhőt s távoli várost, patakot és várkastélyt, virágokat és aratókat, a nyár csodálatos körképét látja, s egyszerre különös, heves fájdalmat érez, mert megtudja, hogy az élet nélküle is lesz tovább, az utazás nélküle is tart tovább, a madarak repülnek majd, és az ötvösök nélküle is készítenek kösöntyűket és karkötőket, s ő nem is haladhat elég gyorsan és nem is ügethet elég fürgén, mindenképpen elmulasztja úti célját, mely a teljesség, a világ és az élet. Ezért csak körülnéz, az idegen domboldalon, nagyon sápadtan és komolyan. Aztán feltápászkodik és szomorúan füttyent lovának.

0 komment , kategória: Emberi bölcsesség és ami marad

Márai Sándor: A tanulság

2016-01-10 20:57:25, vasárnap

	De valamit mégis megtanultam, negyven év alatt: megtanultam azt, hogy nem lehet eléggé alázatosan, elég türelmesen és hódolva fogadni az élet ajándékait, de nem lehet eléggé vigyázni arra sem, hogy ne adjuk oda szívünket egészen és feltétel nélkül eleveneknek. Aki feltétel nélkül élőkhöz köti érzéseit, szenved és elpusztul. Nem hirdetek közönyt, sem pökhendi fölényt, sem ridegséget. Csak éppen ezt: szeress, de módjával. Ne higgyél azoknak, akik a lángot, a megsemmisülést, a teljes odaadást követelik. Uzsorások ezek, ha karmaik közé kerülsz, kiszívják véred és érzéseid, s aztán elpusztulsz. Örülj a fénynek, szeress, hálás is lehetsz, de valamit tartsál meg magadnak. Nem kell sokat beszélni erről. Mosolyogni kell, örülni az életnek, s pontosan annyit adni, amennyit kapsz. Semmivel többet, érted? Egy kézszorítással, egy mosollyal sem többet! Nagyon komolyan mondom, ezt. Okon van erre.

0 komment , kategória: Emberi bölcsesség és ami marad

Kohut Katalin: Tavasz

2016-01-10 08:27:45, vasárnap

	Kohut Katalin: Tavasz Március a hónapom, elenyészik gond és bánat. Jégszívembe cikáz a fény, talán felenged, tüskék hullanak, s tűpárna lyukak hegednek. Íriszem csillogó zöldben tárul, s szemgolyóm szerelmes... a fákba, a megújuló világba. Ember, csak nézz rám, meztelen tekintetem üzeni a túlélést! 2016. január 9.

0 komment , kategória: Kohut Katalin

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 3

Kategóriák

Keresés

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum

Látogatók száma

Szótár