|
2016-01-14 23:26:08, csütörtök
|
| |
| |
Nagyon lassan, vigyázva és csendesen, de kezdjünk búcsúzni. Csak úgy, mint aki társaságban nem akar feltűnést kelteni távozásával, halkan köhécsel, kezét szája elé emeli, még felel a kérdésekre, udvariasan, de fél szemmel már az ajtót kémleli, szeretne úgy menni el, hogy ne kelljen zavarni búcsújával a háziasszonyt, a vendégek ne figyeljenek oda távozására, szeretné jellel, mozdulattal kicsalni az előszobába a szobaleányt, hogy észrevétlenül adják fel kabátját... Így menni el, a csodálatos vendégségből, nem túlságos jóllakottan, de nem is éhesen, nem éppen boldogan, de nem is kétségbeesve, a legjobb pillanatban, s teljesen közömbösen és mellékesen. Igen, készülődj. Kezdjél búcsúzni, feltűnés nélkül, udvariasan. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Emberi bölcsesség és ami marad |
|
|
|
|
|
Offline
