Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 19 
Hosszú időn át volt jégmentes Grönland
  2021-04-14 22:45:17, szerda
 
 







HOSSZÚ IDŐN ÁT VOLT JÉGMENTES GRÖNLAND
2021-04-13 16:40


Erre utal egy most először megvizsgált fontos minta, amely a jövőre nézve is segítséget jelent.

Nemzetközi kutatócsoport jelentette be a napokban, hogy most első alkalommal vettek tüzetesebben szemügyre egy évtizedekkel ezelőtt kinyert komoly grönlandi jégmintát, az eredmények pedig igencsak meglepték őket, mivel ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a terület hosszabb időn keresztül volt teljesen jégmentes. Az adatokból jobb betekintést kapunk a ránk váró jövőbe is.

A most közzétett részletes anyagban arról olvashatunk, hogy a szóban forgó mintát eredetileg egy, az amerikai fegyveres erőkhöz köthető csapat nyerte ki, még 1966-ban, mégpedig Grönland északnyugati részén, mintegy 120 km-re a partvonaltól. A Camp Century néven ismert mintát most először vizsgálták meg részletesen, ennek alján pedig szinte tökéletesen megőrzött leveleket és gallyakat találtak, amelyek nyilván egy olyan időszakból származnak, amelyben Grönland nagy részén teljesen jégmentes körülmények uralkodtak. Ez az időszak igencsak hosszú lehetett, akár több millió évről beszélhetünk, ami komoly meglepetést jelent, egyben pedig némi segítséget is, hiszen jobban megérthetjük, hogy mi vár ránk a klímaváltozás részeként.

A csapat tagjai annak idején csaknem 1,5 km-es mélységbe fúrtak le, hogy a mintegy 3 méteres jégcsövet kinyerjék és eltárolják. A kutatókat az is meglepte, hogy a megkövesedett maradványok ilyen jó állapotban maradtak ránk, hiszen a vastag jégtakaró általában mindent elpusztít, viszont ezen törékeny növények valahogy mégis átvészelték a jég nyomulását, a mintából pedig valóban kitűnő állapotban kerültek elő. A csoport tagjai kiemelik, hogy a részletes adatok kinyerésével egyben azt is megtudjuk, hogy a grönlandi jégtakaró a klímaváltozás következményeként milyen ütemben olvad majd el, a folyamat nagyjából mennyi időt vesz igénybe, bár az előttünk álló időszakban ez várhatóan gyorsabb lesz, mint annak idején, amikor az emberiségnek semmi köze nem volt a jégmentes állapotok előidézéséhez.

Ez utóbbi tényező azért fontos részlet, mert Grönland elegendő vizet tartalmaz a globális tengerszint nagyjából 6 méteres megemelkedéséhez, ez pedig a kutatók elmondása szerint nem a következő 20 generáció számára lesz majd probléma, hanem

50 éven belül okoz majd fejfájást nekünk.


Link

https://sg.hu/cikkek/tudomany/144808/hosszu-idon-at-volt-jegmentes-gronland







 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
Magyarország kifosztásának története
  2021-04-13 21:45:42, kedd
 
 










MAGYARORSZÁG KIFOSZTÁSÁNAK TÖRTÉNETE - A HÁLÓZAT PÉNZE - TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ LELEPLEZÉS

Interjú a szerzővel: Borvendég Zsuzsanna


Nagyon sokszor foglalkoztam már a VilagHelyzete cikkeiben Magyarország kirablása és olyan elhallgatott történelmi összefüggések kérdésével, aminek ismerete nélkül nem lehet megérteni sem a bolsevikok hatalomra jutását finanszírozó erőket, sem a kommunista diktatúra, sem rendszerváltás, sem a privatizáció mai napig ható elképesztően pusztító következményeit.

De amit most fogtok hallani, minden eddigi elképzeléseteket felül fogja múlni, mert tényeket fogtok hallani és nem feltételezéseket!







Ami folyt, azt nem hinnéd el, ha nem látnád ezeket a dokumentumokat, melyek mára részben a CIA aktáiból, de leginkább elhivatott valódi kutatók feltárásaiból kiderültek.

A legfontosabb rész a beszélgetés végére fog kikristályosodni, hogy valójában kik voltak ezek az államok felett álló erők.....

Ez az a terület, amit a hivatalos történelemkutatás és sajnos oktatás teljes mértékben tabuként kezel és nem mer szóba hozni. Eddig minden valamire való igazságot kereső olvasó szinte kizárólag Drábik János kutatásaiból hallhatott és olvashatott ezekről a tényekről.

Szerencsére méltó folytatása ezeknek a kutatásoknak Borvendég Zsuzsanna munkája, aki 3 nagyszerű és alapos kötetben lerántja a leplet ezekről az elhallgatott történelmi léptékű összeesküvésekről és a mögöttük álló erőkről. (SBG Buddha - VilagHelyzete saját megj.)

Amikor csak egyetlen elképesztő adatot kell kiemelni, mindig ezt az egyet szoktam posztban vagy cikkben hangsúlyozni, hogy értsétek: 1980 és 2010 között.


30 év alatt 242 milliárd dollárt vittek ki Magyarországról a globális pénztőke és szervezett magánhatalom műveletei során! Ez 100 ezer milliárd forint (Magyarország 3 évi teljes GDP-je) Ez a 30 év alatt megtermelt nemzeti jövedelmünk egyharmada, mely ennek a szervezetnek a kezébe került!


Ugyanezen kimutatás szerint 30 ezer milliárd dollár van offshore-ban!!!


A legszókimondóbb feltáró beszélgetés ment le főáramú médiában Magyarország kirablóiról! 30ezer milliárd dollárt loptak el a Tax Justice Network szerint!

Link



Az interjú, amit mindenkinek látnia és hallania kell, az elhangzott összefüggéseknek pedig kötelező utánanézni és tudni minden magyarnak!







1. A HÁLÓZAT PÉNZE


Magyarország kifosztásának története
/A riportfilm bemutatja, hogy a II. világháborútól kezdve milyen módszerekkel lopták el és mentették vitték ki offshore számlákra a nemzet GDP-jének egyharmadát. Ennek következtében a rendszerváltáskor az államadósság már 21 milliárdra rúgott, és ezt nem az "elvtársaknak" köszönhetjük. A propaganda szerint ezt mi - átlagemberek - idéztük elő a töménytelen fogyasztásunkkal./

Link

Link



Informális hálózatok, átláthatatlan kapcsolatrendszerek és ellenséges titkosszolgálatok küzdenek egymással vagy játszanak össze annak függvényében, hogy a tőke érdeke éppen mit követel.

Az Egyesült Államokból érkező pénzekből kapitalista üzletemberek építik a Szovjetunió totális diktatúráját, üzemeltetik a vörös polip csápjait, amelyek azonnal rátelepszenek a kulturális élet és a gazdaság ütőerére.

Nácik és tegnapi üldözöttjeik kötnek szövetséget azért, hogy a lezáruló vasfüggönyön keresztül biztosíthassák a vadkapitalista tőke áramlását. Háborús bűnösök múltját vonják jótékony homályba, hogy erkölcsi gát nélkül üzletelhessenek velük a hatalmukat antifasiszta jelszavakkal legitimáló kommunista erők.

Svájci központból magyarországi kereskedők irányítják a nyugati baloldali mozgalmak fellazító tevékenységét, és kialakítják a hidegháború megosztottságához illeszkedő sajátos külkereskedelmi formákat, amelyek segítségével lerabolják a megszállás alatt sínylődő ország szerény gazdaságát.

Mindez nem fikció, hanem az elmúlt évszázad megrázó, rideg valósága. Levéltári forrásokból, az amerikai és a magyarországi hírszerzés fennmaradt dokumentumaiból bontakozik ki az a kém- és gengszterfilmekbe illő rejtett hálózati működés, amelyben a huszadik század két ordas diktatúrájának funkcionáriusai a nyugati hatalmakkal együttműködve építették ki a világtörténelem talán legsötétebb és legelvtelenebb érdekszövetségét.











2. AZ IMPEXEK KORA


A hetvenes évek elejétől egy láthatatlan birodalom komisszárjai egyre nagyobb befolyást gyakoroltak Magyarország gazdasági életére. A korabeli állami külkereskedelmi vállalatok, az úgynevezett "impexek" vezetői egy nyugati irányultságú pénzügyi hálózat kiszolgálóiként elérték, hogy a blokkban egyedülálló módon szabadon alapíthattak cégeket a kapitalista Nyugaton.

A közvetítő kereskedelem felfuttatásával, és egy offshore jelleggel működő vállalati hálózat kiépítésével beindították pénzszivattyújukat, amely szisztematikusan lerabolta és eladósította hazánkat.

A kádári titkosszolgálat - különösen a katonai hírszerzés - "alkotmányos költségek" és titkos jutalékok ellenőrizhetetlen rendszerén keresztül transzferálta a piszkos pénzeket fedett számlákra. Ebből finanszírozta többek között a COCOM-listás termékek beszerzését Moszkva számára.

Kémfilmekbe illő jelenetekben elevenedik meg, hogyan játszották ki az éber amerikai ellenőröket a Videoton vagy az EMO munkatársai, miközben becsempészték a legmodernebb technológiát a vasfüggöny keleti oldalára. Gazdasági visszaélések és pénzügyi csalások kísérték a hálózat tevékenységét, rátelepültek az energetikai szektorra is, és a korabeli "olajmaffia" segítségével dollárszázmilliókat sikkasztottak el az ország vagyonából. A rendszerváltoztatáshoz közeledve pedig egyre nagyobb figyelmet szenteltek a hozzájuk lojális új politikai elit kinevelésére.







3. A KÁDÁRI MAGYARORSZÁG TITKOS ÉLETE


A hidegháború időszaka a kémjátszmák története volt, és bármilyen hihetetlen, Magyarország mindebben nagyon fontos szerepet játszott. Magyar titkos ügynökök nyüzsögtek a világ legfontosabb ipari létesítményei körül, megszerezve akár a legérzékenyebb technológiákat is, de sikeres tevékenységük fedésében egy rejtélyes pénzügyi-gazdasági hálózat is kiépült a hetvenes-nyolcvanas évekre: létrejött a vadszocialista offshore-birodalom.

A titkosszolgálatoknak persze titkos ügyleteihez titkos pénzekre is szükségük volt. A kommunizmus idején valutakitermelésnek nevezték azt a tevékenységet, amellyel konspiratív pénzeket és plusz költségvetési forrásokat biztosítottak a hírszerzés számára. Közben elképesztő vagyonok vándoroltak az ebben szerepet játszó személyek kezébe.

Borvendég Zsuzsanna történész tavaly a Magyar Idők hasábjain izgalmas sorozatban fedte fel a kommunista diktatúra haszonélvezőinek, az ország kirablásában és eladósításában szerepet játszó személyek, esetek hátterét. Korábban pedig a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által kiadott Újságírásnak álcázva című kötetben azt mutatta be, hogy a mindmáig létező Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) miként vett részt az ország vagyonának megcsapolásában. Milyen feladatokat kapott a KGB fedőszervezetétől a MÚOSZ? Hogyan hajtotta végre ezeket? Hogyan épült be a magyar belügyi és katonai titkosszolgálat az újságíró-szövetségbe? Milyen vállalatok működtetésével gazdagították a KGB számláit a magyar sajtóirányítás prominensei? Kik voltak azok a személyek, akik működtették ezt a mechanizmust? Ez a könyv is évek óta hozzáférhetetlen, ezért döntöttünk most úgy, hogy A kádári Magyarország titkos élete sorozattal együtt ismét kiadásra kerül.

Borvendég Zsuzsanna a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett történészi diplomát 1999-ben, 2001-ben pedig lediplomázott a PPKE Jog- és Államtudományi Karán is. A PPKE BTK doktori iskolájában 2016-ban védte meg disszertációját, amelynek címe: Újságírók és külkereskedők a Kádár-rendszer hírszerzésében. 1999-2019 között tudományos kutatóként dolgozott az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, jelenleg a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa. Kutatási területe Magyarország 1945 utáni története, a titkosszolgálatok és a politikai rendőrség működése. Főbb munkái: Az impexek kora (NEB, 2017.) és A Cég megnyertjei - a megnyertek cégei (ÁBTL-NEB, 2018.)







VILÁGHELYZETE - A RENDSZERVÁLTÁS VALÓDI ARCA


Ha már minden a rendszerváltás 30 évéről szól és a történelmi pillanatról, akkor semmiképp sem mehetünk el és nem is fogunk elmenni a valódi folyamatok mellett, amit a "háború a nemzet ellen" = a "szabadrablás", a privatizáció, a szabadkőműves SZDSZ és a szocialista ámokfutás jelentett!

De nem szabad elfelejteni a rendszerváltás előtt Magyarországgal felvetetett adósságállományt sem!

Mindezekről annak idején számos VilagHelyzete-cikket írtam:


Hírhedt eltitkolt "MNB Műhelytanulmányok", avagy Magyarország adósságcsapdába kényszerítése - Befizetés vagy Ráfizetés az EU

Link



PRIVATIZÁCIÓ - A film ! Elkészült a tényfeltáró dokumentumfilm a nemzet kiárusításáról!

Link


Okkal megy fel az ember vérnyomása és Drábik János sem véletlenül akad ki, amikor szóba kerül a korrupció Magyarországon!

Link







Kapcsolódó VilagHelyzete.com Cikkek


Íme a hírhedt eltitkolt "MNB Műhelytanulmányok", avagy Magyarország adósságcsapdába kényszerítése - Befizetés vagy Ráfizetés az EU

Link



PRIVATIZÁCIÓ - A film ! Elkészült a tényfeltáró dokumentumfilm a nemzet kiárusításáról!

Link



Az évszázad pénzügyi csalása-Devizahitelezés - Egy Sorbonne prof véleménye

Link



A pénzről minden igazság ! A Bank Of England tanulmánya elismeri, hogy a semmiből teremtik, amit Te rabszolgaként használsz

Link



A Federal Reserve kartell és a nyolcak - Akik magántulajdonban birtokolják a világ pénzkibocsátását és a 'rabszolgatartás' teljes kontrollját

Link



Kristálytisztán végre a devizahitel-csalásról ! Kinek volt előnyös az uniós csatlakozás

Link



Ezek az INFORMÁCIÓK A GAZDASÁGI RENDSZERRŐL nélkülözhetetlenek!

Link



THOMAS PIKETTY és a TAX JUSTICE NETWORK adatai és cikkei:


A sztárközgazdász kiszámolta, hogy több profit megy ki Magyarországról nyugatra, mint amennyi uniós támogatás visszajön - Thomas Piketty

Link



Döbbenetes mennyiségű pénz hagyta el Magyarországot

Link



A legkártékonyabb adóparadicsomok listájára került Magyarország

Link



KÖTELEZŐ FILM és tudásanyag:


HÁBORÚ A NEMZET ELLEN - I.- IV. rész (Teljes)

Link









Magyarország kifosztásának története

Link



Ki gyakorolja a hatalmat ma Magyarországon? - Dr. Drábik János

Link















 
 
0 komment , kategória:  Média  
A Józan Ész halálára
  2021-04-12 22:00:00, hétfő
 
 







A JÓZAN ÉSZ HALÁLÁRA . . . . . . . . . . . . .



(nyugodjék békében)


Ma egy szeretett barátunk halálát siratjuk: a Józan Észét, aki sok éven át volt közöttünk. Senki sem tudja biztosan, hány éves volt, mivel születési adatai már régen elvesztek a bürokrácia útvesztőiben.

Emlékezni fogunk rá, mert olyan értékes leckéket adott nekünk, mint ,,dolgozni kell, hogy tető legyen a fejünk felett" és ,,mindennap kell olvasni egy keveset"; hogy tudjuk, miért lel aranyat, ki korán kel, és hogy felismerjük olyan mondatok érvényességét, mint ,,az élet nem mindig igazságos" és ,,lehet, hogy én vagyok a hibás".

Józan Ész egyszerű és hatásos parancsok (,,addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér") és megbízható szülői stratégiák (,,nem a gyerek, hanem a felnőtt dirigál") szerint élt.

Egészsége akkor kezdett gyorsan romlani, amikor jó szándékú, de hatástalan szabályokat kezdtek alkalmazni: jelentések egy hatéves kisfiúról, akit szexuális zaklatással vádoltak, mert megpuszilta egy osztálytársát; kamaszokról, akiknek iskolát kellett változtatniuk, mert feljelentették drogot áruló társukat, vagy a fegyelmezetlen diákját megdorgáló tanítónő elbocsátása csak rontott az állapotán.

Józan Ész akkor kezdett háttérbe szorulni, amikor szülők csak azért támadtak a tanárokra, mert azok végezték el azt a munkát, amelyben a szülők csődöt mondtak: fegyelmezetlen gyermekeik fegyelmezését.

Még tovább hanyatlott, amikor az iskoláknak szülői engedélyt kellett beszerezniük ahhoz, hogy beadjanak egy aszpirint, bekenjenek egy gyereket naptejjel, ugyanakkor tilos volt tájékoztatniuk a szülőket, ha egy diáklány teherbe esett, pláne ha abortuszt akart csináltatni.

Józan Észnek elment a kedve az élettől, amikor a tízparancsolat nevetséges anyaggá vált, némely egyház üzletté aljasult, és amikor a bűnözők kezdtek különb elbánásban részesülni, mint áldozataik.

Józan Ész számára kemény csapás volt arról értesülni, hogy az ember már nem védheti meg magát egy tolvajtól a saját házában, ellenben a tolvaj beperelheti őt, ha kezet emel rá, és hogy ha egy rendőr megöl egy bűnözőt, még akkor is, ha ez utóbbinál fegyver volt, azonnal eljárás indul ellene aránytalan védekezés miatt.

Józan Ész halálát megelőzte szüleié: Igazságé és Bizalomé, feleségéé: Bölcsességé, lányaiké: Felelősségé és Törvényességé, fiuké: Ésszerűségé.

Túlélik szörnyű mostohatestvérei: Hívják ide az ügyvédemet, Nem én voltam, Ne szólj bele és A társadalom áldozata vagyok...

Nem voltak sokan a temetésén, mivel nagyon kevesen értesültek arról, hogy elment.

Ha még emlékszel rá, add tovább ezt a levelet.

Ellenkező esetben csatlakozz a többséghez... ne tegyél semmit...


Forrás:
Az írás Lori Borgman amerikai újságírónőtől származik (http://www.loriborgman.com/books/), és 1998-ban az Indianapolis Star-ban jelent meg először angol nyelven, azóta kisebb-nagyobb módosításokkal és több nyelvre lefordítva kering az interneten.


A JÓZAN ÉSZ HALÁLÁRA LORI BORMAN MIHI 2016

Link











 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Már csak 3 év és India lesz a legnépesebb állam
  2021-04-12 21:30:14, hétfő
 
 





MÁR CSAK 3 ÉV ÉS INDIA LESZ A LEGNÉPESEBB ÁLLAM


Nigéria jelenleg a világ hetedik legnépesebb országa, de már 2050 előtt megelőzi az Egyesült Államokat, és a világ harmadik legnépesebb országa lesz.


Néhány éven belül India lesz a világ legnépesebb országa, megelőzi Kínát, Nigéria pedig 2050-re a harmadik helyre kapaszkodik fel, maga mögött hagyva az Egyesült Államokat - áll az ENSZ legfrissebb jelentésében, amely szerint a világ lakossága az évszázad derekára megközelíti a tízmilliárdot.


A világszervezet szerint jelenleg a világon közel 7,9 milliárd ember él, és a számuk 2030-ra 8,6 milliárdra, 2050-re 9,8 milliárdra, a századfordulóra pedig 11,2 milliárdra nő.


Évente körülbelül 80-85 millióval nő a Föld lakossága, és ez a növekedési tendencia várhatóan folytatódni fog, miközben a termékenységi ráta - amely a hatvanas évek óta folyamatosan csökken - a jövőben is visszaesést fog mutatni.

John Wilmoth, az ENSZ gazdasági és szociális ügyekkel foglalkozó hivatal népesedési osztályának igazgatója New York-i sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a jelentés 233 országban vagy térségben összegyűjtött adatok elemzésével készült.


Wilmoth szerint figyelemre méltó a lakossággyarapodás Afrikában: mostantól 2050-ig a világlakosság növekedésének felét ez a kontinens adja majd. A másik szélsőséges tendencia pedig Európában várható, ahol a lakosság lélekszáma az elkövetkező évtizedekben valamelyest csökkeni fog.


Az ENSZ-előrejelzés szerint a század derekáig a globális népességnövekedés felét mindössze kilenc ország, India, Nigéria, Kongó, Pakisztán, Etiópia, Tanzánia, az Egyesült Államok, Uganda és Indonézia fogja adni. Ez idő alatt legalább duplájára nő a 26 afrikai ország népessége.

Nigéria jelenleg a világ hetedik legnépesebb országa, és ott a legnagyobb a lakosságnövekedés az első tíz legnépesebb ország közül. A nyugat-afrikai ország már 2050 előtt megelőzi az Egyesült Államokat, és a világ harmadik legnépesebb országa lesz.


Jelenleg a világ legnépesebb országa Kína, 1,41 milliárd lakossal, de India - ahol jelenleg 1,37 milliárd ember él - 2024-re leszorítja az első helyről.


A termékenység szinte mindenütt a világon visszaesést mutatott az elmúlt években. Wilmoth szerint átlagban a nők 2,5 gyereket szülnek, de az arányszám erősen változó képet mutat. Európában a legalacsonyabb, 1,6-os volt a becsült termékenységi mutató az elmúlt időszakban, míg a Afrikában a legmagasabb, ott átlagosan 4,7 gyereket szültek a nők.

A születési ráta a világ 47 fejlett országában viszonylag magas maradt, az éves népességnövekedés pedig ezekben az országokban 2,4 százalékos volt, de az ENSZ szerint az elkövetkező évtizedekben ez a tendencia jelentősen lelassul. A 47 fejlett országban körülbelül egymilliárd ember él most, és 2050-re 1,9 milliárdra gyarapszik a lakosság.

Wilmoth azt mondta, hogy egyre több országban csökken a termékenységi arányszám a 2,1-es szint alá, amely a népesség szinten tartásához szükséges. 2010 és 2015 között 83 országban, ahol a világ lakosságának a 46 százaléka él, ez az arányszám 2,1 alatt volt.

A lakosságnövekedés lassulása mellett az alacsony termékenység az oka a lakosság elöregedésének. Az előrejelzés szerint a hatvan év felettiek száma a világon több mint kétszeresére, a jelenlegi 962 millióról 2,1 milliárdra nő 2050-re, és több mint háromszorosára 2100-ra, amikor eléri a 3,1 milliárdot. Európában már most is a lakosság negyede hatvan év feletti, és az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re eléri a 35 százalékot, majd körülbelül ugyanilyen marad az évszázad hátralévő részében is.

Tovább csökken Magyarország népessége, miközben a Földön demográfiai robbanás tapasztalható. 2100-ra már a 6,5 millió főt sem éri el Magyarország lakossága az ENSZ frissen publikált tanulmánya szerint.

A jelenlegi 9,7 milliós magyar népesség 2030-ra már csak 9,3 milliósra becsülhető. Tovább csökken egymillió fővel 2050-re, akkorra már csak 8,3 millió főt prognosztizálnak. 2100-ra 6 millió 388 ezer fős lesz Magyarország népessége az ENSZ jelentése alapján.







 
 
0 komment , kategória:  Magyar sorsot - magyar kézbe!   
A mesés India – mesék nélkül
  2021-04-12 20:15:42, hétfő
 
 











A MESÉS INDIA - MESÉK NÉLKÜL


Európánál alig kisebb India. Mindenki rendelkezik valamiféle ismeretekkel, de a többség, ha megpróbálna beszámolni tudásáról, akkor erősen elbizonytalanodna. Gáthy Vera könyve segít, hogy elrendezzük, elhelyezzük az ismeret töredékeket.


Gáthy Vera: India / A múltból a jövő felé


A szent tehenek, a Dzsungel könyve, kasztrendszer, jóga, Gandhi, Tádzs Mahal, Amrita Sher-Gil, gyarmatbirodalom, a Dalai Láma, a kasmíri konfliktusok, Mircea Eliade erotikus regénye, Bollywood...



...és még hosszan lehetne sorolni azokat a dolgokat, amik India említése kapcsán felmerülnek egy átlagosan tájékozott európai ember tudatában. Azzal, hogy a szubkontinens brit gyarmatként szorosan kapcsolódott Európához, együtt járt az is, hogy a matériával együtt az információ és a kulturális javak is áramlásba kezdtek. Vitathatatlan, hogy kultúránkra nagy hatással volt/van minden, ami onnan érkezik.

Ehhez képest tényleg furcsa, hogy szisztematikus, rendezett tudásunk alig van a kontinensnyi országról, mely állítólag rövidesen a világ legnépesebb országa lehet. Magára valamit is adó, gondolkodó ember, ha ilyesfajta hiátust fedez fel a tudásában - és energiái engedik - akkor megpróbálja bepótolni azt, ami elmaradt. És rájön, hogy nincs könnyű dolga!

"...az elmúlt évtizedekben felettébb szerény magyar nyelven megjelent szakirodalmához képest az India-tanulmányok világszerte hatalmas fejlődést mutatnak, és a nálunk is hozzáférhető, jobbára rövid és összefoglaló jellegű írások elnagyoltak, elavultak, ma már tudományosságuk megkérdőjelezhető. Még nehezebb a helyzet a vallástörténet területén, ahol a tömegesen megjelenő forráskiadványok, az etnográfiai terepmunkák és a komplex, multidiszciplináris kutatási eredmények gyakorlatilag zárójelbe tettek még olyan jelentős munkákat is, amelyeket fél évszázada még mindenki forgatott."

Pontosabban: eddig nem volt könnyű dolga, mert a számtalan Indiáról szóló, Indiát megidéző kötet között nem nagyon találhatott olyat, mely naprakész és rendezett tudást tartalmaz ebben a témában. Gáthy Vera utolsó könyve - a szerző a kötet kiadói munkálatai közben hunyt el - hiánypótló munka, és méltó lezárása annak a kutatásnak, mely a hatvanas évek óta izgatta a szerzőt, aki az évtizedek során mély ismereteket szerzett India és a gyarmatbirodalom történetéről, és a történet kulturális társadalomtörténeti és szociális vetületeiről. Meg persze mindarról, ami a britek előtt és után történt.

Az Indiáról szóló történeti munkák számossága és eltérő minősége legalább akkora nehézségekkel állítja szembe a hiteles adatok kutatóját, mint az, hogy a szubkontinens korai története kapcsán nem állnak rendelkezésünkre olyan hagyományos ,,történetírói munkák", amilyeneket a görög-római világ tanulmányozása során megszokhattak a kutatók. Ráadásul az éghajlat sem kedvező a több évszázados írott források fennmaradásához, s ha ez sem lenne elég, a mítosz és a valóság sokkal szétválaszthatatlanabb elegyet alkot, mint Európában. Sőt, ha ez nem lenne elég, akkor még ott a vallási, etnikai és politikai megosztottság, mely egyrészt az indiai-európai relációt átjárja, másrészt viszont az indiai történetírókat is eltérítheti a tudományos módszerek szisztematikus alkalmazásától.

Gáthy Vera könyve - a fentebb felvillantottnál sokkal összetettebb problémák között - üdítően hat, s végtelenül tisztességesen szálazza szét a tudást és a vélekedést, a mítoszt és a történelmet. Az India című kötet hatalmas információgazdagsága mellett is a tudományos alázat példamunkája, s ennek köszönhetően maradandó munka, mely nem csak az India iránt érdeklődök számára lehet fontos.

A többezer éves történelem nem befejezett/befejezhető sztori, a kézírás lezárásának időpontja nem valamiféle nyugvó- vagy fordulóponthoz köthető, éppen ezért a jövőre nézvést nem bocsátkozik találgatásokba, inkább csak - kíváncsiságot ébren tartó - kérdéseket fogalmaz meg. Olyan kérdéseket, melyek - a különböző háttér ellenére - ma minket is érdekelnek.

"A mai indiai gazdaság és társadalom vázlatos áttekintése azt mutatja, hogy bármekkora utat is tett meg a szubkontinens az elmaradottságból kifelé, súlyos gondok terhelik még ma is. A nyomorban élők nagy száma, a hátrányos helyzetbe szorított alacsony társadalmi státuszúak százmilliói, a gyenge oktatási rendszer, az elavult felsőoktatás, az egészségügyi ellátás súlyos hiányosságai [...] arra utal, hogy Indiában sürgősen komoly változásokra van szükség ahhoz, hogy ne következzenek be társadalmi robbanások."







Már csak 7 év és India lesz a legnépesebb állam

Link



Az érinthetetlenek és a meztelen nők festője, Amrita Sher-Gil

Link



Lehet-e büntetlenül szeretkezni más kultúrákkal?

Link



Csípős jótanácsok egy 90 éves indiai szexgurutól

Link



A magyar cigányprímás feleségül vette az indiai alkirály unokáját

Link



A boldogság titka - régi indiai mese

Link


















 
 
0 komment , kategória:  Világjárók  
125 éve szereztük meg az első olimpiai aranyunk
  2021-04-11 20:00:25, vasárnap
 
 







125 ÉVE SZEREZTÜK MEG AZ ELSŐ OLIMPIAI ARANYUNK


Hajós Alfréd (Budapest, 1878. február 1. - Budapest, 1955. november 12.) magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a ,,Magyar delfin".


Százhuszonöt évvel ezelőtt, 1896. április 11-én szerezte meg Hajós Alfréd hazánk első aranyérmét.

Hajós Alfréd úszó 100 méteres gyorsúszásban megszerezte az első magyar olimpiai aranyérmet.

Az 1896. évi nyári olimpiai játékokon (az első újkori olimpián) Athénban a 13 °C-os tengervízben megrendezett versenyen megnyerte mind a 100 m-es (1:22,2) - vízből indulva -, mind pedig az 1200 m-es (18:22,1) - hajóról a partra úszva - gyorsúszószámot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét (nem aranyérmét, hiszen akkor még ezüstérem járt a győzteseknek). Hajós Alfréd két győzelmet is ünnepelhetett ezen a napon.

Hazaérkezésekor százak várták a pályaudvaron. Ő azonban hamarosan az egyetemre sietett, hogy tanulmányi elmaradását bepótolja. Közben a BTC játékosaként az első magyar futballválogatottnak is tagja lett, valamint érmeket szerzett síkfutásban, gátfutásban és diszkoszvetésben is.

1924-ben a párizsi olimpia szellemi versenyén építészet kategóriában Lauber Dezsővel közösen készített terve ezüstérmet nyert a budapesti Stadion tervével. (Aranyérmet nem osztottak ki.) Mivel ma már nem rendeznek szellemi vetélkedőket az olimpiákon, ma is ő az egyetlen magyar, aki művészeti és sport kategóriában is olimpiai érmet szerzett.

A húszas évektől kezdve egyre népszerűbbé vált a nagy terek építészetében a vasbeton alkalmazása. Ezt nyilvánvalóan felismerte Hajós Alfréd is, ami legismertebb sportépületében, a róla elnevezett Sportuszodában öltött testet. A fedett uszoda vasbeton szerkezete a belépőt fogadó látvány legmeghatározóbb eleme. A medence és a mennyezet között 14 méter a távolság, így impozáns, tágas belső tér született. Mire ehhez az épülethez ért pályáján, Hajós már a szecesszió és az eklektika stílusai után jóval letisztultabb formavilágú, modern épületeket tervezett - haladva a korral, jól ráérezve az építészet legfrissebb változásaira. Az új versenyuszoda külföldön is nagy sikert aratott: a L'Architecutre d'Aujourd'hui részletesen számolt be róla. Az uszodát 1937-ben, majd 2005-2006-ban is bővítették, de a főbejárat ma is az eredeti helyen van. A csarnokot 1999-ben felújították, így ma is fényesen ragyog a fehér falakon a medencék vizének tükörképe.

1955. november 12-én hunyt el. Sírja a Kozma utcai temetőben található. 2010-ben posztumusz Ybl-díjban részesült. Elért eredményei az olimpiai emlékkönyvekben és a megépült remekművekben ma is élnek.

Több iskola viseli nevét. Hajós Alfréd Társaság is alakult, a bajnok emlékének ápolására.







AZ ARANYÉRMEK TÖRTÉNETE





1896 Hajós Alfréd 100m gyors - Szále László írása


Hajós Alfréd nem akart olimpiai bajnok lenni. Azt sem tudta jóformán, mi az. Legfeljebb halvány iskolai előképei lehettek az ókorból, amikor a bajnokoknak babérkoszorút adtak, és nagy becsben tartották őket.

Mindenesetre, amit ma mi gondolunk az olimpiai bajnokokról, azt ő nem gondolta. Nem gondolhatta, hiszen előtte nem voltak ilyen játékok, ilyen bajnokok, s nem tudhatta, hogy az olimpiai eszme ekkora karriert fut majd be. S azt sem, hogy a szigorú amatőrizmus, a szent lelkesedés helyett a bajnokok egykor több milliós állami hálában részesülnek - ha szerencséjük van, sok milliós reklámszerződéseket kaphatnak - s öreg korukra járadékot.
Amikre rá is vannak szorulva, hiszen az élsport ma már teljes embert kíván, dolgozni - egyesek szerint tanulni - sem lehet mellette: aki bajnok, annak sínen van az élete, aki nem, annak könnyen zsákutcába futhat. Ezért a sportolók nagy része vállalja az embertelenül sok munkát és akár az egészségkárosodást vagy a lebukás kockázatát a doppingellenőrzésen.

Hajós Alfréd minderről semmit sem tudott. A tizennyolc éves egészséges, tehetséges, kedves fiú kicsit csodálkozva, de boldogan állt a győzelmi emelvényen (ha volt), eszébe sem jutott, hogy történelmi tettet hajtott végre, hogy örökre beírta a nevét a magyar sport nagykönyvébe, csak arra gondolt - mint Beke Kata 1990-ben - uramisten, győztem.

Őszinte örömet érzett, s nem zavarta különösebben, hogy a zenekar, tévedésből az osztrák himnuszt kezdte játszani, végül is dualista monarchiában éltünk, az osztrák császár volt a magyar király, s az azért mégsem várható el egy görög zenekartól, hogy naprakész legyen ilyen bonyolult közép-európai státusügyekben. S ha a himnusz nem is szólt, magyar zászló azért lengett. A küldöttségnek ugyan nem volt hivatalos zászlója - minek, csak szégyent hoznak rá, destruált a sajtó -, szerencsére Stobbe Ferenc, a Sport-Világ főszerkesztője lopott egyet egy avatásra váró házról, s benyújtotta az induló vonat ablakán - hátha mégis szükség lesz rá. Szükség lett.

Pedig, hogy akkor ott, a Zea-öböl hullámzó vízében mire lesz képes Hajós Alfréd, nem tudta senki. Itthon általában megnyerte a versenyeket, párszor Bécsben is legyőzte riválisait, de hogy ez mire lesz elég a világ legjobbjai ellen, sejteni sem lehetett. Nem is ismerte a versenytársakat, az eredményeiket se, nem voltak még olimpiai csúcsok, hisz nem voltak olimpiák sem.

Amikor Hajós Alfréd végigúszta a 100 métert a borzalmasan hideg, 12 fokos tengervízben, nem csapott öklével a levegőbe, mert fogalma sem volt róla, hogy győzött. Csak később tudta meg, hogy 82,2 másodperces eredményével olimpiai bajnok lett. Magyarországnak az első.

Aztán vérszemet kapott, s a biztonság kedvéért megnyerte az 1200 méteres hosszútávot is, így a magyarok két aranyérméből kettőt nyert, s ehhez jött még Dáni Nándor ezüstje 800 méteres síkfutásban, Szokoly Alajos bronza 100 méteren, Kellner Gyuláé a maratonin, illetve Tapavicza Momcsillóé teniszben (itt a 3-4. helyért nem játszottak.)

Gyönyörű, szép eredmény ez a kis magyar küldöttségtől, amely minimális állami támogatással (3000 forint helyett csak 1000-et kaptak az utazásra), és a sajtó állandó fanyalgása közepette indult útnak.

Itthon éppen folytak a millenniumi ünnepségek, Magyarország belefeledkezett a múltjába, éppen nagynak, dicsőnek és legyőzhetetlennek érezte magát, s a hangadók attól tartottak, hogy Athénban leégnek a magyarok, mert felkészületlenek, a vert mezőnyben végeznek mind, rossz hírét keltve az országnak - mint ahogy a mindenkori ellenzék szokta manapság.

Mi lehetett Hajós Alfréd meglepő sikerének a titka? Szemtelen fiatalsága? A sokoldalú tehetsége? A mindig tökéletesre törekvése - az úszástól, a focin át az épülettervezésig? Vagy talán az úgynevezett magyar tempó, melynek stílusát a tengerészektől leste el, s ezt kombinálta delfinszerű lábmunkával? Esetleg belejátszott az is, hogy itthon sokat úszott az Országház előtti, dunai uszodában, melynek vizét a folyóból kerítették el, s éppúgy nem volt feszített víztükre, mint a Zea-öbölnek? Mindegy már.

"Az ember nekimegy a meredeknek, s nem néz máshová, csak oda, ahova lépni szándékozik" - írta Hajós Alfréd 1956-ban megjelent, ,,Így lettem olimpiai bajnok" című könyvében.

Szép életfilozófia: mindig följebb és mindig a következő feladatra koncentrálva. Legfeljebb az zavaró benne kissé, hogy a mindig vízszintesen úszó bajnok miért függőleges szimbólumot választott magának.







1896. Hajós Alfréd 1200m gyors - Gallov Rezső írása

Az első újkori olimpiai játékok atlétikai versenyei 1896. április 10-én a maratoni versennyel zárultak. Másnap rendezték az úszás küzdelmeit. Az utókor végtére is szerencsés, hogy a nevezetes napról, amelyhez az első két olimpiai bajnokságunk fűződik, részletes, változatos és többféle beszámolót olvashat. Kertész Róbert (később kultuszminisztériumi államtitkárnak nevezték ki), a Pesti Hírlapnak küldte tudósításait, s a maratoni versenyt követően - ahol Kellner Gyula remekelt óvás után elért harmadik helyével - másnap már Pireuszban tűnt fel. Ott volt a Zea-öböl partján. Visszaemlékezései között írt továbbá a sporttörténeti küzdelmekről, többek, Kemény Ferenc, a NOB magyar alapító tagja, sőt maga Hajós Alfréd, a főszereplő is írásba foglalta később élményeit.

A jeles nap, április 11. Kemény emlékezete szerint - aki földalattival ment ki a fővárosból Pireuszba - feltűnően hűvös, barátságtalan, szeles reggel köszöntött be (mindössze 12 fok volt). Érdekes és ugyanakkor persze egyáltalában nem rendkívüli, hogy bár élményeik ugyanahhoz az eseményhez kötődnek, mégis, főként a részleteket illetően, egymástól eltérő megállapításokat tesznek. A tengeröböl vizének hőmérsékletét illetően például, amit egyáltalán nem mellékes körülményként kellett figyelembe venni az indulóknak, főként a harmadik, az utolsó, s egyben a leghosszabb szám, az 1200 méteres verseny előtt. Kertész Róbert 12-13 fokról ír, Kemény 14-ről tesz említést, Keresztényi József sporttörténész mindössze 10-ről. Hajós nem méricskélt, később sem számszerűsített, egyszerűen dermesztőnek érezte a tengert már az első vízbeszállás alkalmával is, pedig hát a küzdelem ekkor alig tartott tovább egy röpke percnél.

A 100 és 1200 méteres verseny között iktatták programba az 500 méteres számot, amelyet az osztrák Paul Neumann nyert meg, ám a kellő felmelegedésre már nem maradhatott elég ideje az utolsó erőpróba előtt... Hajós ugyanakkor kihagyta az 500-at. Pontosabban szólva nem vártak rá - jóllehet itthon előzőleg erre is benevezték - mert hosszasan és talán egy kissé túl akkurátusan is készülődött, teljesen belefeledkezett a ,,bemelegítésbe", s elvétette az időt. Később Lauber Dezső, barátja, kollégája, maga is sokoldalú sportember utalt egy beszélgetésükre, ahol Hajós állítólag célzott arra, hogy a kegyetlen hideg miatt úgy döntött - lekési a rajtot, s összpontosít a hosszabb távra... Mindenesetre nem panaszkodott, a rendezőknél nem emelt kifogást, nem csinált ügyet a dologból, kész tényként vette tudomásul a történteket. Először is a mellét kellett ápolnia, mert még a 100 m gyors rajtja előtti felsorakozáskor az erre a célra kihúzott erős hajókötél jócskán lehorzsolta a bőrét, s a sós víz végig csípte is a sprintverseny közben. Ujjnyi faggyúval kente be azután gondosan minden porcikáját a már megtapasztalt, kegyetlenül hideg víz elleni védekezés gyanánt. Az öbölből három kis gőzösön vitték ki a nyílt tengerre a bátor résztvevőket - egyes források szerint 12, mások szerint 15 úszót, majd a rajtpisztoly dörrenésére ugrottak az alkalmatosságokról a vízbe, s kezdték meg küzdelmüket a rettenetes hideggel, széllel, két-háromméteres hullámokkal és - egymással. A rajt után, a zord körülmények közepette, Hajóst hamarosan nem csak magányosság érzése, hanem leginkább a veszély tudata kerítette hatalmába: mi történik velem, ha netán görcsöt kapok, s tehetetlenné válok?! - gondolta. A kis hajók eltűntek, visszaindultak a kikötőbe, sorsukra hagyták a versenyzőket, hogy hírül vigyék a sikeres rajtot.

Elvesztvén szeme elől az ellenfeleit - bajnokunk később bevallotta - eljutott a feladás gondolatáig, ellenben egyszerűen nem talált a láthatáron csónakot, amely felvehette volna. Az életösztön erősebbnek bizonyult benne a győzni akarásnál is, s úgy döntött, előbb jut ki, s éli túl az egészet, ha minél gyorsabban a célnak veszi az irányt. A tőle némileg leszakadó, s egyetlen fenyegető ellenfelét, a görcsökkel küszködő osztrák Paul Neumannt szinte az utolsó pillanatokban mentették ki a kísérők, akik az öböl bejáratától aztán végre visszafordultak a szerencsétlen versenyzők irányába, s egymás után halászták ki a remény- és erővesztett úszókat.

Hajós végre akkor kezdett kissé megnyugodni, amikor átúszott az öböl kapuján, s bár éles késszúrásokként érezte minden ízében a hideg víz verését és a szél ostorcsapásait, valamelyest könnyebbé vált a helyzete, mert a hullámok fokozatosan veszítettek erejükből, s fel-feltűntek mind gyakrabban a versenybírák hajói is a közelében. Ellenfelet ellenben egyetlenegyet sem látott, s már egész elbizonytalanodott, amikor mind erőteljesebben hordta felé a szél a parton összesereglett hatalmas tömeg ujjongását. Őt ünnepelték, a legyőzhetetlen ,,Magyar Delfint", aki messze-messze megelőzte még a hazai vizeken versenyző görögöket is. Érdekesség, hogy a krónikák 100 méteren csak és kizárólag a győztes idejét őrizték meg, a helyezettek időeredményei feledésbe merültek. Viszont az 1200 méteren nyilván bőségesen maradt idejük a kalkulálásra. Hajós 18:22.1 nyert. A külföldiek sehol, őt a hazai vizeken küzdő két görög úszó követte. A második Andreou Ioannisz lett 21:03,4-gyel. A különbséget pontosan átszámítani méterre szinte lehetetlen, de óvatos becslések szerint Hajós legalább nyolcvan métert vert rá az utána következőre.

Első, s mindjárt kettős olimpiai bajnokunk zseniális építészmérnökké vált - világhírű tervező lett. Az ő elképzelései szerint alapján épült annak idején, a harmincas évek elején, az immár az ő nevét viselő és műemléki védettséget élvező patinás Margitszigeti Nemzeti Sportuszoda, a Megyeri úti stadion, a pápai, miskolci, kaposvári, a MÁV-, a BTC-, a Millenáris sporttelepek, a Császár-uszoda, a miskolci, a győri, szegedi, kisvárdai uszodák. Fedett uszoda tervével 1928-ban állami nagy aranyérmet nyert, de előtte, az 1924-es párizsi ötkarikás játékok szellemi olimpiai versenyén - a kolléga, Lauber Dezső társaságában - stadiontervével a legjobb lett. Az első díjat nem adták ki, övék lett ellenben az ezüstérem. Aranydiplomával 1949-ben tüntették ki. S végül, de egyáltalában nem utolsósorban: az 1955-ben elhunyt kivételes testi, szellemi és erkölcsi értékeket megtestesítő, rendkívüli emberben, remek tollú újságírót is tisztelhettünk: 1903-1904-ben a Sportvilág szerkesztője volt, majd 1904-től 1908-ig a Pesti Napló Sportrovatának vezetőjeként munkálkodott.


2005-ben, halálának ötvenéves évfordulóján tisztelettel adózva emlékeztünk meg róla.


MI, MAGYAROK - A ,,magyar delfin" - Hajós Alfréd

Link



Halálfélelmében nyerte meg az olimpiát

Link



Hajós Alfréd emléke

Link







Az 1896-os olimpia magyar csapata (fent, balról) Kellner Gyula, Kakas Gyula, Szokoly Alajos, Dáni Nándor. (ülnek) Hajós Alfréd, Wein Dezső.








 
 
0 komment , kategória:  Sport  
Olimpiai bajnokunkat gyászolja az ország
  2021-04-10 21:30:33, szombat
 
 







OLIMPIAI BAJNOKUNKAT GYÁSZOLJA AZ ORSZÁG - ELHUNYT IGALY DIÁNA, OLIMPIAI BAJNOK SPORTLÖVŐ


Kétszer támadta meg a koronavírus Igaly Diánát - másodjára elveszítette a küzdelmet

A kitartás művésze volt, sziszifuszi erőfeszítéssel jutott fel az olimpiai dobogó csúcsára. És most nincs többé. Az 56 éves korában a koronavírus következtében elhunyt Igaly Diána olimpiai bajnokot családja, a sportlövővilág és az egész ország gyászolja.

Még most, 56 évesen is olyan jó erőben volt sportlövőbajnokunk, hogy rá akarták venni a visszatérésre, de sajnos másodjára már nem tudott megbirkózni a koronavírus támadásával



Kétszer támadta meg a koronavírus Igaly Diánát - másodjára elveszítette a küzdelmet





Ezek szerint kétszer támadta meg a kegyetlen koronavírus, és hiába harcolt ellene, másodjára elveszítette a küzdelmet. Két nappal később, április 8-án este mégis elvitte a förtelmes betegség. Igaly nevét a 2004-es athéni olimpián ismerte meg az ország, akkor tanulták meg sokan, mi is az a skeetlövészet. Fantasztikus reflexekkel kapta le az égről a jobbról, balról érkezett korongokat. Kemény, három és fél évtizedes munkája érett be Görögországban.

Igaly Diána 1965 januárjában született. Szülei szintén szenvedélyes sportlövők voltak, olyannyira, hogy lányukat a vadászat mitológiai istennőjéről nevezték el, noha akkor még e név nem szerepelt a naptárakban. Kisgyerekként magába szívta a puskapor illatát, hatéves sem volt, amikor a szüleivel már versenyről versenyre járt, a lőtéren szedegette a hüvelyeket, majd fogták a nehéz fegyverét, amikor a pici lány először húzta meg a ravaszt. Nem volt kérdés: ő is versenyezni fog! Habár a szülei óva intették ettől. Na, igen, édesapja, József, tehetségét nem kamatoztathatta a kommunista világban: mivel nem volt párttag, nem vitték ki az 1976-os montreali olimpiára. És mégis, Dia 13 évesen igazolt versenyző lett, s ahogy nagykorúvá cseperedett, junior Eb-címet nyert. Később négy vb-n diadalmaskodott koronglövészetben (1998-ban világcsúccsal), és ugyanennyi olimpián fogott fegyvert. Az 1992-es barcelonai olimpián 42., 2000-ben, Sydneyben már bronzérmes, majd 2004 számított a beteljesülés évének: az első magyar női sportlövő olimpiai bajnokká avatták.



Kétszer támadta meg a koronavírus Igaly Diánát - másodjára elveszítette a küzdelmet - Mediaworks Archív





Athéni győzelmekor megcsókolta a puskáját, így emlékezett imádott édesapjára, aki nem élhette meg lánya fantasztikus sikerét. Édesanyja közben itthon izgult érte, és úgy ébredt a döntő reggelén, hogy a lányuk aznap megnyeri az aranyat. Ezért imádkozott, és arra kérte volt párját, onnan fentről segítse Diát. Meglehet, a fohász meghallgattatott: Igaly káprázatos lövésekkel, magabiztosan győzött.

"Nem ismert lehetetlent" - nyilatkozta a Borsnak Vasvári Erzsébet, volt kapitánya, versenytársa, és akivel együtt dolgozott a szövetségben. Ő állt hozzá a legközelebb, gyászában nem is tudott mást mondani, csak megjegyezte: - Áldott jó, egyenes ember volt.

De, amikor versenyzésről, küzdelemről volt szó, mintha kicserélték volna.

"Így volt ez versenyzés közben, és akkor is, amikor pályafutása befejezése után az édesapjáról elnevezett budaörsi lőtér jövőjéért harcolt" - tette hozzá Gombos Károly sílövő. - Tüneményes ember volt, akire senkinek egy rossz szava nem lehet. Mindig tudta, kinek mit lehet mondania, ezért sem szerepelt szinte soha a bulvárhírekben. Csak csöndben tette a dolgát.

Diána fiatalon férjhez ment, fia születése után azonban elvált (Tamás informatikával foglalkozik). Az utóbbi időben ismét rátalált a szerelem, de mivel a pandémia eltávolította az embereket egymástól, régi pályatársai sem ismerték partnerét. Hogy mennyire imádnivaló teremtés volt, arra még egy adalék. A rádióban Siklós Erik közvetítette Igaly athéni győzelmét. Ő így emlékszik erre a napra.

"A görög fővárosban, 2004-ben két napon keresztül két kollégám járt ki a lőtérre, de siker híján nem volt miről beszél­niük..." A harmadikon engem küldtek ki a magas athéni dombon kialakított lőtérre Igaly versenyéről tudósítani. Mivel nem sok ismeretem volt a skeetlövészetről, magyar edzők segítségét kértem, hogy készítsenek fel, és közben fogadást kötöttem Igalyval. A tét az volt, hogy ha Dia nyer, kötelező végrehajtani egy bukfencet. Nyert, és le a kalappal, de a görögök legnagyobb csodálkozására megcsinálta az előre-átfordulást. Tiszta ember volt, akinek üdítő egyénisége átragadt embertársaira is!



Nagy György - MTI





Gombos Károly

egykori szövetségi kapitány március elején arra próbálta rávenni az olimpiai bajnoknőt, hogy mivel bőven 60 alatt van, és kiváló kondíciónak örvend, kezdje el újra a versenyzést. - Nevetve azt válaszolta - nyilatkozta Gombos -, hogy erre térjünk vissza később, de valóban sokat fut, fizikailag nagyszerű formában érzi magát.

Orbán Viktor

miniszterelnök is elbúcsúzott a bajnoknőtől. - Elment Igaly Diána. Az olimpiai bajnoknő, aki dicsőséget szerzett hazájának. Neki köszönhetjük, hogy több évtized után újra magyar sportlövő állhatott az olimpiai dobogó tetejére. Emlékét megőrizzük!

Nagy György

a sportlövők elnöke: A magyar sportlövészet kiemelkedő személyisége, aki mindent kizárva tudott küzdeni a céljaiért, nagy harcos volt, borzasztóan sajnálom, hogy ezt a küzdelmet elveszítette - mondta.



Szívós Márton - MTI





Szívós Márton

olimpiai bajnok vízilabdázó: Mély gyásszal búcsúzom egy bajnoktól, baráttól és az egyik legcsodásabb embertől, akit valaha ismertem. Isten veled, Dia.



Nagy Tímea - MTI





Nagy Tímea

olimpiai bajnok párbajtőröző: Bár ne nyertünk volna semmit, de együtt, szépen öregedhettünk volna meg.



Kemény Dénes - Bors Archív





Fiammal gyászoljuk Diát

- Nem tudom eldönteni, vajon az én gyászom mélyebb-e avagy Márk kisfiamé? - nyilatkozta lapunknak Kemény Dénes, aki három olimpiai aranyérmet harcolt ki férfi vízilabda-válogatottunkkal. - Pénteken Márk odahaza online-oktatáson vett részt, de hallotta, amint a telefonomban sokszor elismételem Dia nevét. Leszaladt hát hozzám, hogy megtudja, mi történt... Dia szövetségi alelnökként többször járt azokon a versenyeken, melyeken Kemény fia is puskát fogott a kezébe. Az elhunyt bajnoknő figyelmeztetett rá, hogy gondozza a tehetségét, mert igen szép jövőt lát benne. - Szenvedélyes vadász lévén sok jó tanácsot is kaptam tőle.


Forrás. Bors

Link



A pillanatok, amiktől Igaly Diána örökké felejthetetlen marad - videó

Link



Nem tudom abbahagyni a sírást, nem hiszem el, hogy Igaly Diána meghalt

Link



Igaly Diána élete képekben

Link



Gyászol a sportvilág: megható sorokkal búcsúztak Igaly Diánától

Link



Igaly Diána nem ment el - itt van közöttünk

Link



Megható sorokkal búcsúzik a koronavírusban elhunyt olimpiai bajnoktól Orbán Viktor

Link



Nagy Tímea: Nem ismerek, de valószínűleg nem is fogok még egy ilyen embert találni

Link









 
 
0 komment , kategória:  Sport  
Árvai Emil versei
  2021-04-09 22:00:11, péntek
 
 







ÁRVAI EMIL VERSEI


Árvai Emil (Valódi név - civil név Szilágyi József), 63 éves, nős, családos, amatőr versbarát


Versei

Link


Link










AJTÓ . . . . . . . . . . . . . . . .




Becsuktam. Csönd lett hirtelen.
Béke lengte át szobám,
megbújt a félelem.

Felhívtam Őt, égi Atyánk,
úgy vágytam újra hallani
békét adó, örök szavát.

És szólt: "Ne félj, mert Én vagyok
a kezdet és a vég!"

Bár lelkem néha még vacog,
fenn tündökölt az ég.







ÁDVENTI VERS-KOSZORÚ


Új csillag!
Indulnak.
Júda
Királyát vajúdja.
*
Jöttek a bölcsek, királyt kerestek.
Rá is találtak: hajléktalanul.
Istállót melegre barmok leheltek.
Csillagot ringatott égi azúr.
*
Isten nagy titkáról lebbent föl a fátyol,
mikor Betlehemben bölcső lett egy jászol.
Akkor is foglalt volt minden szív és szálló,
így lett szülőszoba egy szerény istálló...
*
Hajléktalan újszülött istállóban...
katonák már akkor halálra keresték...
menekült-státus Egyiptomban...:
kétezer éves tűzkeresztség.







BARÁTAIM


Nevetés, Sírás: két jó barát.
Előbbi humorral földerít;
másik eljön, hol senki se lát,
s könnyével könnyíti könnyeim.







BETEGEN


Fekszünk, mint harctéren sebesültek...
Álmaink kifosztva menekülnek...
Nincs erő, csak jajgatás az élet...
Emlékek közt sírdogál a lélek...







BÖRTÖNLEVÉL


Nem valami szívderítő élmény
vasban ülni zordon börtön mélyén;
Pál apostol rövidebbet húzta,
fölvirradhat derűre, borúra.

Mégsem ér rá unatkozni bőven,
imádkozik ráérő időben;
vendégeit vigasztalja bátran,
bizonyság ő császár udvarában.

Érdeklődik, áll-e még az egyház,
néki már hű temploma a fegyház;
oly szívesen látogatná őket,
ám helyette írással vesződhet.

Ilyesmiket körmölget a sitten:
Én vagyok a legboldogabb itten;
örvendek, mert megvalósul terve,
Úr Igéje nincs bilincsbe verve...

Szentírás lesz. Nem gondolná akkor,
évek múltán kincset ér a pár sor;
amit küldött száz embernek egyszer,
majd milliók olvassák nemegyszer.







ELVESZETT PARADICSOM


...S elzárták az Éden kapuját;
Ádám, s minden ember kinn rekedt.
Bejutni magunktól nem tudnánk;
belülről van egy kulcs: a kereszt.

Így döntött a Mennyei Tanács,
nem volt könnyű döntés, gondolom:
Isten Fia áldozza magát
fel bűneinkért a vérpadon.

S elérkezett az a nehéz nap,
amire az egész világ várt:
kulcs fordult... a Messiás meghalt...
s kinyitotta Éden kapuját!

Halott volt a harmadik napig.
S akkor, mint egy új ,,ős-robbanás",
mely minden átkot s gúzst szétszakít,
robbant a hír: van feltámadás !...
...

Az emberiség ősi álma
beteljesült. Hála az Úrnak!
,,Elveszett Paradicsomába"
Jézussal ki-ki visszajuthat.







ÉLETÜNK, HALÁLUNK
(Ennyi?)


Megszületünk, felnövünk és
álmaink sorba halnak el;
marad a munka, megélhetés...
Lejár az óra, nem húzza fel
már senki...

Amikor meghalunk, tárgy leszünk,
X kiló romlandó matéria...
Sírnak bár, akiket megelőztünk,
megy tovább minden, nincs hiba...
(Nincs hiba?)







ÉNEKEK ÉNEKE


1.

Bevittél minket a nyugalomba,
örvendezünk és vigadunk Tebenned.
Bontogatjuk lassan, izgatottan
drága ajándékodat, a szerelmet.


2.

Te lettél nekem az élet múzsája,
én húgom, jegyesem, én galambom,
egy szerelmes fiú segítőtársa,
hogy férfi legyen és gyermek maradjon.







FENT ÉS LENT


Kincses napkeletről mágusok és bölcsek
királyfi-nézőbe Júdeába jönnek.
Fent a fővárosban mit se tudnak róla;
Betlehembe mennek, ős-próféta-szóra.

Megtelik a kis hely vendégfogadója,
dörzsölheti markát boldog fogadósa.
Sok külföldi vendég arannyal is penget;
csillagászok talán? égre gyakran lesnek!...

Egy szegény ácsmester, Názáretből jövet,
benn a panzióban nem talál már helyet;
pedig menyasszonya gyermeket vár éppen.

Krízis-helyzetben most hajléktalan-szálló
kinn a faluvégen egy csöndes istálló;
Gyermek lenn a szénán; csillag fent az égen.







GYERMEK SZÜLETIK


Pár lépés Betlehem,
most ez is sok:
már egyre sűrűbbek
a fájások.

Lassan sötétedik...
Józsefen gond:
nem tudja, hol lakik
régi rokon.

Nem baj, egy fogadó
kell hogy legyen,
kérdi is épp attól,
ki ott megyen.

... Ám zárva kapuja,
hervad remény:
hiába kopognak,
nincs hang, se fény.

Leszáll az éjjel, fent
csillag ragyog;
valahol zengenek
szent angyalok.

Sírnak szülők is, - de
sír a Gyermek!
Legnagyobb szülöttje
Betlehemnek.







GYÉMÁNT


SZÉNtiszta igazság,
kemény fiú.
Ne légy hiú!
Ha kristályrácsod kiforgatják,
lehetsz még grafit:
rajzolhatsz, írhatsz;
hangtalan sírhatsz,
ha rád fognak radírt.

Gyémánt, grafit, szén:
mint mi emberek.
Egyik szépfiú, kemény legény.
Másik melózik (m)eleget.
Harmadik, szegény,
firkál mint gyerek. Talán remekműveket.







HAJLÉKTALAN KARÁCSONY


Sötétedik, és nincs még szállás.
Erősebb, gyakrabb lesz a fájás.
Hiába no, ha több a vendég,
a gazdagoké az elsőbbség.
József már ideges; Mária nem,
sóhajtozik csak csöndesen.
Végül egy koldus ad tanácsot:
istállót mutat, benne jászolt.
Bölcsőnek jó lesz; mossák a jászlat:
titkon mégiscsak királyfit várnak...

...Csillagot gyújt aztán fölöttük az ég:
királyok királya, üdvözölve légy!







IMÁDKOZNI


Van, aki nem tud imádkozni,
az Istenhez nincs egy jó szava.
Van, aki úgy tud imádkozni,
hogy nem jut szóhoz az Úr maga.

Van, akit imája fölemel,
bejut az égi trónterembe;
béke és boldogság tölti el,
erőt kap hitre, szeretetre.







JÉZUS SORSA


Sokaság tolongott hallani, látni,
Őt keresték az ünnepen...
Egy napon elhagyták mind egy szálig,
nem kellett Jézus senkinek sem.

Úgy beszélt, hogy csak hallgattak bölcsek,
visszarettentek a katonák...
Egy napon mégis botokkal jöttek,
megverték, nevettek, kigúnyolták.

Kezében volt égi hatalom,
rá fényes jövő várt, hírnév, karrier...
Kezébe szögeket vertek egy napon
kalapáccsal, meg a bűneinkkel...

(Kétezer év elmúlt azóta:
most se kell sokaknak, csak mesében.
Így fordult, látod, Jézus sorsa...
Ó, pedig sorsunk van kezében!)







KAPCSOLAT


Kezdetben
volt a kapcsolat. Virult.
Közömbösséggé langyosult
kezedben.

Nem végleg-
es, hogy így marad:
fásult, fárasztó színdarab.
Jer, térj meg!







KARÁCSONYI BOLDOGSÁG


Isten nagy titkáról lebbent föl a fátyol,
mikor Betlehemben bölcső lett egy jászol.
Akkor is foglalt volt minden szív és szálló,
így lett szülőszoba egy szerény istálló.

Itt és most ki lesz az, aki befogadja,
szívét és életét Úr Jézusnak adja?
Angyalok örvendtek Krisztus születésén;
ugyanígy ujjongnak egy szív megtérésén.

Találsz-e valakit, járd be a világot,
akinek szívügye a TE boldogságod?
Isten alig várja azt, hogy befogadjon,
s minden másnál nagyobb boldogságot adjon!







KATASZTRÓFA




Hallod a híreket: több ezer ember
távol Ázsiában...
Ki tudja, hányan
haltak meg, tűntek el,
lettek sebesültek, hajléktalanok,
özvegyek, árvák...
Nem tudni számát,
egy biztos: gyászolni megvan az ok.

Messze bár tőlünk e felhő,
mégis oly nagy, hogy árnyéka
egészen idáig eljő,
vezércikk, fő-téma,
képzelni rettentő...
Pár percig komorabb; s tán kissé komolyabb
lettél ma.







KÉRDÉSEK KÉRDÉSE


Van egy nagy kérdés
mindnyájunk szívében...
Tán nem is kérdés,
inkább kiáltás...
Válaszra várva
visszhangzik bennem:
ki szeret engem?!







KÖLTŐ


Játszik a szavakkal
,,életre - halálra" ...

Gubózik magába...

... Míg testet ölt
egy megfogant
gondolat,

új verset vajúdva világra.







LEGENDA


Süllyed a Titanic. Kegyetlen köd van.
Segítség messze. Kevés a csónak.
Valaki mégis, utolsónak,
énekbe kezd, már elhalóban...:

"Hadd menjek, Istenem, mindig feléd..."
... Hullámok csapnak, roncsok süllyednek;
örvénylő árból ím legendák születnek...
Csillagok hallgatják énekét. --

... Elsimul víztükör; felszáll a köd;
gyászol a könnyes-sós némaság...
Szél kap föl, dúdol új balladát...
Alszik egy dal lenn a roncsok közt...







LESZÁLLT AZ ÉJ...


Leszállt az éj a városra...
Kigyúlnak apró mécsek;
rab - szabadságát álmodja;
szabadra - les már a végzet.

Szorul a hurok: készen áll
a hóhér és az áldozat;
most utoljára vacsorál
együtt egy lelkes kis csapat.

Búcsúzik tőlük a mester:
vacsorát oszt, lábukat mossa,
példát mutat még egyszer...

...Zuhannak aztán álomba.
Éber csak két feszült ember:
Áldozat, és árulója.







A MAGÁNY


Isten nélkül árva az ember,
nem gyógyul pénzzel, szerelemmel;
sikeres pálya mit sem ér,
ha szíved szomja elkísér.

Boldog családban is talány,
mért kínoz néha a magány.
Mindig marad egy hiányérzet:
tudja-e valaki, mit érzek?

Érti-e valaki lelkemet,
mit kimondani nem lehet?
Ki tett ide erre a földre,
mint bábut a játékmezőre?!

Mi okból, mi célból tett ide?
S van-e értem aggódó szíve?
Izgul-e ÉRTEM igazából,
ki egy vagyok több milliárdból?...

...Halló!... Valaki beleszól?
...Vagy bolygok csak, mint meteor,
nem felel más, csak a visszhang,
s életem célja: egy sírhant...?

Tudod, Jézus már bizonyított:
halálával Ő ajtót nyitott.
Imában beléphetsz: RÁD VÁRNAK!
...És itt vége a nagy magánynak.







MAGVETŐ


- Magvető! Mért vetsz útszélre?
Fölkapkodják a madarak!
- Hátha megmarad egy-két szem,
hátha beérik néhány mag.

- Magvető! Mért vetsz kövek közé?
Gyökérnek kevés a föld!
- Netalán több lesz az esőzés,
s nem szárad el, ami zöld.

- Magvető! Tövisek közé szórsz!
Megfojtja vetésed a gyom!
- Látom; köszönöm azért, hogy szólsz,
majd nagyobb gonddal gyomlálom.

- Magvető! JÓ FÖLDBE jó magot!
Máshová nem is érdemes!
- Mindenütt hintem a jó magot,
még ma mindenki esélyes.







A MEGOLDÁS


Ballagsz életed útján...
Egy titkos kamera figyel,
szavaid, gondolataid
rejtett mikrofon veszi fel.

Kis korból emléked kevés;
talán rád nyomta bélyegét,
tudat alatt hordozod és
anélkül tán, hogy értenéd.

Aztán gyerekkor, ifjúkor,
szülők, barátok, iskola...
A félelem itt ért utol,
és jött a magány is lopva.

Felnőtt vagy, és mint kisgyerek
szeretet után sóvárogsz,
hogy fontos légy valakinek,


s gazdagítsad a világot...

Ballagsz az élet útjain;
a szemeddel azt keresed,
kit érdekelnek szavaid,
és önmagadért ki szeret?

...És ekkor, kétezer évnek
ködösített távolából
egy NÉV-nek betűi égnek,
mint messzi neonreklámok;

és mától szívedben suttog
a legédesebb ismeret,
mit ember valaha tudott:
Isten szeret. Isten szeret!

Mert JÉZUS bizonyította,
hogy szeret az Isten téged!
Ha hiszed, bizony boldog vagy...
S nem öl meg e földi élet.







MINT A MESÉBEN
(Feleségemnek)


Nélküled a lakás rideg lenne,
életemnek filmje színtelen,
karomon nem nyílna virág kelyhe,
számon a szó szürke, rímtelen...

Te csaltál ki rügyemből virágot,
fáradt tollból buzgó vallomást;
gazdag vagyok, mint kincses királyok,
s boldog is, mint mesében szokás.







MODERN TÉKOZLÓ FIÚ


Untam a banánt
untam apámat
kértem a lóvét
irány-surány

nagybetűs élet
pénz és szabadság
míg egyszer minden
elfogyott

itt állok pőrén
se pénz se posztó
kéne kis meló
legyen kaja...

Vágytam a többre
mint Ikarosz
kárral tanultam
hogy mi a rossz

Ádám és Éva
hű fiaként
vesztve az Édent
nyertem nyomort

mennék már vissza
szégyen és bánat
elveszítettem
Édesapámat!







MOST CSENDRE VÁGYOM


Most csendre vágyom - de magamban is,
hol gondolatoknak már zaja nincs.

Kérdéseimet is csendre intem;
halk, szelíd hangot keresek éppen.

A találkozás csendjére vágyom:
a Mindenható, hogy rám találjon...










NAPRAFORGÓ-VERS


Fordul a Föld, fordul a fény,
száz virág forog a Napra,
fiatalon, könnyű fejjel még
aranyló koszorút tartva.

Nincs köztük lenézett, különc vagy sztár,
nem lóg ki egy sem a sorból,
szívük az éltető fény rabja már,
s éretten is neki hódol

csak fejük elnehezedve.
Hálával hajtják meg maguk,
koszorú hervad, aratás kezdete
eljő, s befelé vezet az út,

az utolsó út, be a raktárba.
Sajtolnak belőlük arany olajat,
folyékony aranyuk száz konyha várja.
Fény-tánca nyárnak: szép emlék marad.







NOÉ


Csak esett az eső
már napok óta...
már hetek óta!...
Bárkába menekült be
nyolc ember, rengeteg állat...

Tengernyi szenvedés,
tenyérnyi remény...

Most még a ború;
holnap szivárvány,
galamb hoz csőrében
friss olajágat.







ŐSZ


1.

Reggel már fázom... igaz,
tegnap még átölelt a nap,
elpirult, s szaladt... El-vérző fák alatt
rőt ravatal: hullt lomb, tavalyi gaz.

Néha-néha meglegyint:
avart kavart a szél.
Erdő-rét halkan elalél...
jő a tél... didergünk megint.

2.
Festi a fákat lágy napsugár,
potyognak színes könnyeik:
szemfödél fáradt földre itt...
Langy légben gyászos varjú száll.

Előkerülnek kóborló cinkék,
szekrények zugába hantolt kabátok;
hűlt kályha gyomrában ébred zsarátnok;
kaparó torkomra meleget innék.

Síelni készül az ifjúság,
hóesést várnak gyermekek...
Őszülő nagyszülő elmereng:
ezt a dalt már nem neki húzzák...







SZÓKERESŐ


Szívem tolltartó: kotorászok
puha ceruzáért, s ha tompa
nem baj, csak ne legyen goromba,
nem rajzolok épp csatabárdot.

Rajzolok inkább halvány reményt,
hogy szót ért még ember és ember,
s tudunk egymásnak szeretettel
életet adni, lelki segélyt.

Mert én már vitázni nem bírok:
előre fáj minden sérelem,
amit kapok és amit adok.

Puha ceruzáért kutatok
hát: várj egy kicsit, mert keresem
a legszebb szót, hisz NEKED írok!...







TÉKOZLÓ FIÚ


Untam a jólétet, azt a tiszta rendet,
amit élveztem bár, mégsem értékeltem.
Vártak a kalandok; magam ura lettem,
mikor kizsaroltam örökségemet.

Míg a pénzem tartott, szabad ember voltam,
mindent megtehettem, de inkább a rosszat.
Aztán szolga-sorban hízlaltam disznókat,
éhesen, rongyosan, s jaj, magányosan.

Napnál világosabb így lett a számomra:
otthon a béres is szolgál boldogan,
jóban gyönyörködve szíve és a gyomra.

Elindultam haza. Apám nagyon várt ott:
Ő a szeretetét tékozolja jobban...
Új életet kaptam, mikor megbocsátott!







TÖRTÉNELMI LELKIZÉS


,,Könnybe mártott tollal" kéne írni:
szívünk kemény, nemcsak két kezünk;
nem tudunk a mások baján sírni;
nem fáj, mikor magunk vétkezünk.

Háborúból háborúba mentünk.
Egyikünk se jobb a másiknál.
Kiábrándult egész nemzedékünk;
iramot már csak a pénz diktál.

Küzdeni-bízni, mégis, érdemes:
még ha érdemnek senki se nézné,
akkor is légy jó és becsületes:
,,a jövő a béke emberéé".







UTOLSÓ VACSORA


,,Míg civakodtok a rangsoron,
addig a lábatok megmosom.
Eldől a sorrend nemsokára..."

...S egyedül ment a Golgotára.







VIRÁGÉNEK


Megszólalnak a néma virágok,
elszavalnak egy szívbeli álmot,
két remegő kéz amit dadog:
Tiéd vagyok!
Tiéd vagyok...

Mézes-hetekből évek lesznek,
s talaján az égi kegyelemnek,
megszínesítve a szürke világot,
nyílnak virágok,
nyílnak virágok...

...És ha a naptár úgy mutat,
meglepni édes párunkat,
szerelmes férj ma mi mást ad:
virágokat egy virágnak,
virágokat egy virágnak...







VOLTUNK-E


Tényleg rövid az élet,
az élők mind elenyésznek;
egy-két nemzedék múlva,
voltunk-e, senki se tudja...

Egyedül az ér csak valamit,
hogy szerettem szívből Valakit:
Ő lenyúl a halálba értem,
mint halász a gyöngyért a mélyben...







 
 
0 komment , kategória:  Árvai Attila & Emil  
Több száz ember veszett oda a rejtélyes táncpestisben
  2021-04-08 20:01:00, csütörtök
 
 





SZÓ SZERINT A HALÁLBA TÁNCOLTÁK MAGUKAT:

TÖBB SZÁZ EMBER VESZETT ODA A REJTÉLYES TÁNCPESTISBEN


Az emberiség történelmében számos súlyos járvány ütötte már fel a fejét, ám mind közül a legkülönösebb a táncoló pestisként is hívott betegség, amely többek halálát okozta.

Nem véletlenül kapta az 1518-as táncpestis ezt a nevet: több száz ember veszett oda a különös járványban.



Aki szeret táncolni, az tudja, hogy milyen nagyszerű érzés, mikor az embert magával ragadja a ritmus, a mozgás, a pillanat. Nos, ez a pillanat a réges-rég, Franciaországban megesett táncpestis áldozatai számára három hónapig tartott.

Ötszáz és három esztendeje történt, a mai Strasbourg területén, egy forró, júliusi napon. Furcsa mód még a zene sem szólt az utcában, ahonnan a járványszerűen terjedő őrület megindult. Egyvalaki elkezdte, a következő csatlakozott, és ez így ment három hónapon át.

Az egy bizonyos valaki, aki elkezdte, az utcában élő Frau Troffea volt, aki a legendák szerint hat napon át megállás nélkül táncolt. Még enni sem állt le, nem pihent, és véresre táncolt cipőiből sem lépett ki. Mire eljött a hétvége, már 34-en táncoltak az utcán. Egy hónap alatt négyszázra gyarapodott a táncolók száma.

Nem véletlenül hívták pestisnek

A táncőrületben hömpölygő tömegben mintegy napi 15 ember vesztette életét, mint a feljegyzések mondják. A halál oka nem más, csak a kimerültség volt, így a pestis elnevezés a járványszerű terjedésnek és a tömeges halálozásnak tulajdonítható.

A táncpestis kirobbanásának oka épp olyan ismeretlen, mint ahogyan annak elmúlása is: egyik napról a másikra, ahogy jött, úgy abba is maradt az őrület. Sokan és sokféleképpen próbálták magyarázni a furcsa hisztériát. Korai elméletek szerint démon szállta meg a támadókat, későbbi magyarázat, hogy valamilyen hallucinogén anyag hatása alá kerülhettek. Az akkori orvosok szerint a forró vér késztette az embereket táncra. Állítólag a hatóságok sem állták útját a történteknek: zenészeket hívtak, mondván, sikerülhet kitáncolni magukból a betegséget.


Tánc mindhalálig: a középkori táncoló járványok nyomában

Link









 
 
0 komment , kategória:  Tragédiák - katasztrófák  
10 dolog, ami megváltozik miután elveszted az egyik szülődet
  2021-04-07 21:15:52, szerda
 
 




10 dolog, ami megváltozik miután elveszted az egyik szülődet...


Gyakran nem vesszük észre, hogy szüleink milyen nagyszerű emberek, minden gyengeségükkel együtt, aztán már túl késő. Felnövünk, és úgy gondolunk rájuk, mint érthetetlenül bölcs, kedves és sebezhetetlen lényekre... de felnövünk, távol kerülünk tőlük és elfelejtjük, hogy nem örökkévalók ők sem. Ők is öregszenek.

És látjuk, hogy a hajdani szuperhősink valahogy csendben idős emberekké válnak, akiket alig ismerünk fel. Szinte nem is hasonlítanak azokhoz a fiatal és egészséges emberekhez, akik gyermekkorunkban voltak. És... fájdalom és félek beismerni, hogy egy nap nem lesznek már velünk.


Hidd el, miután elmentek egy másik világba, sok olyan szó fog a fejedben kavarogni, amit nem mondtál a szüleidnek, amikor még éltek... és ezt mindig bánni fogod.

Ebben a cikkben 10 olyan dolgot gyűjtöttünk össze, amelyekkel akkor találkozol majd, amikor már a szüleid nem lesznek veled. Reméljük, hogy az élet leckéinek elolvasásával és megtanulásával már most jobbá tehetjük az életedet. Ne várd meg, amíg az élet maga adja fel a leckét...


1. Vegyük észre a család fontosságát.

Végül is senki más nem szeret téged annyira és teljes szívvel, mint ők. Ne feledd, még akkor is, ha megróttak téged valamiért, és szörnyen veszekedtek, elfordultak-e valaha is tőled? Nem.

De te megvetően összevontad a szemöldököd és elfordultál, amikor azt mondták: ,,Csak jót akarunk neked." Meggyőződésed volt, hogy manipulálni akartak egyes céljaikért. Most tudjuk, hogy az őszinték ők voltak.


2. Neked nagyon nehéz legyőzni ezt a veszteséget.

Minden alkalommal, amikor megbetegszel, keserűen fogsz visszaemlékezni, hogy édesanyád vagy édesapád soha nem hoz már egy plusz takarót, főz egy forró húslevest és nem csókol meg mielőtt elalszol... Bár az életben továbbra is csak erre vágyunk.
Hirdetés


3. Nagyon sajnálni fogod majd, hogy nem látják az unokáikat.

Családi fotók, amelyeket soha nem készíthetsz el, ünnepek, amelyeket nem tölthettek el együtt. Egy egész élet lesz előtted, ahol annyit lehettetek volna együtt. Lehettetek volna, de nem tettétek.


4. Nem hallgathatod nyugodtan, hogy valaki panaszkodik a szüleikért.

Bármit megadnál, ha újra meghallhatnád édesanyád hangját a telefonon, akkor is, ha több órán át vitatkozik veled.


5. A veszteség fájdalma soha nem tűnik el teljesen.

Légy felkészülve arra, hogy néha annyira sírsz, mint amikor elvesztetted őket. Igen, az idő múlásával ez a fájdalom enyhülni fog, és a háttérbe fog szorulni... de soha nem tűnik el teljesen.


6. Féltékeny leszel azokra, akiknek a szülei még élnek.

Féltékeny leszel azokra, akik az ünnepek közeledtével munkahelyi szabadságot vesznek ki, hogy ezt a család körében töltsék el. Gondolatban átkozol mindenkit, aki azt panaszolja, hogy ,,köteles" időt tölteni a szüleivel.


7. Az ünnepek sokkal magányosabbak lesznek.

Még ha férjed/feleséged melletted is van, vagy akár gyermekeitek is, a karácsony, az újév és minden más ünnep most üresnek és magányosnak tűnik számodra.


8. Sok titkot fogsz megtudni.

Minden bizonnyal megtanulsz valamit a szüleid életéből, amelyek miatt kellemetlenül fogod érezni magad. Meg fogod érteni, hogy azon a tényen kívül, hogy szüleid voltak, ők voltak a legegyszerűbb emberek. Nem fogod tudni, hogyan kell kezelni ezt, mert nem beszélhetsz velük többé.


9. Felhívnád őket, ha történik valami.

Időről időre azon kapod magad, hogy fájdalmasan ismerős számot fogsz hívni, amely soha többé nem válaszol.


10. Meg fogod érteni, mennyire szerettek téged.

Ez a legnagyobb fájdalom a szeretteink elvesztése miatt. Akkor értjük meg igazán, mennyire szerettek minket, amikor már nincsenek velünk.

Ha valaki elveszíti szüleit (és előbb vagy utóbb ez megtörténik, függetlenül attól, hogy mennyire másképpen szeretnénk), akkor megértjük, milyen érzés vágyakozni utánuk minden nap. És bár lehet, hogy már nem lesznek mellettünk, de a szívünkben fognak élni életünk utolsó napjáig.

Elkezdjük értékelni azokat az órákat és perceket, amelyeket saját gyermekeinkkel töltünk, és reméljük, hogy a közös emlékek megnyugtathatják majd őket, amikor végül ugyanabba a helyzetbe kerülnek, mint mi.


Link








 
 
0 komment , kategória:  Mindenszentek, halottak napja  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 19 
2021.03 2021. április 2021.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 19 db bejegyzés
e év: 107 db bejegyzés
Összes: 4096 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 385
  • e Hét: 11093
  • e Hónap: 19403
  • e Év: 166739
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.