|
2021-08-22 20:00:40, vasárnap
|
| |
| |
50 NAPPAL HOSSZABB A NYÁR, MINT A HETVENES ÉVEKBEN
Az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon az elmúlt évtizedekben, az évszakok elcsúszásának nyertese egyértelműen a nyár - állapítható meg az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzéséből. A változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal. Ez azonban nem intézhető el annyival, hogy kevesebbet síelünk, de többet nyaralunk: az ökológia rendszer szerkezete sérül, amit például a gyakoribb fagykárokon, a vándormadarak számának csökkenésén, vagy éppen új, invazív fajok - köztük például új kórokozókat is terjesztő szúnyogfajok - megjelenésén keresztül is láthatunk.
Ahogy az egész északi féltekén, Magyarországon is jelentősen hosszabb lett a nyár az elmúlt 50 évben. Hazánkban az 1971-1980-as évtizedben átlagosan június 21-én kezdődött a nyár és augusztus 20-án vége is volt.
Ezzel szemben 2011-2019 átlagát tekintve már május 29-től egészen szeptember 17-ig tartott a legmelegebb évszakunk, azaz kb. 50 nappal lett hosszabb a nyár.
Az évszakok kezdetét és végét a hőmérséklet alapján definiáltuk. A nyár kezdetét akkora datáltuk, amikor a napi középhőmérséklet meghaladta a 17,71 °C-ot, a végét pedig az első ennél hűvösebb nap határozta meg. A tél esetén a vizsgált hőmérsékleti küszöb 3,42 °C volt (a hőmérsékleti határértékek kiválasztásának nemzetközi gyakorlatáról és magyarázatáról a cikk végén olvashatnak). Az eredményeket évtizedes bontásban az alábbi ábrán láthatjuk.
Az egyes évszakok kezdete, vége és időtartama Magyarországon 1971-2019 között, évtizedes bontásban. (A szerző ábrája. Adatbázis: Meteorológiai Adattár, OMSZ; saját, hozzáadott elemek.)
A tél esetén egy kisebb mértékű rövidülést tapasztalhatunk: november vége helyett december elejére datálhatjuk az évszak kezdetét, amely az utolsó vizsgált időszakban hét nappal korábban fejeződött be, mint 1971-1980-ban - de a köztes évtizedekben az is előfordult, hogy tovább tartott. Szükségszerűen a tavasz is rövidebb lett, amely inkább az évszak végének előbbre tolódása miatt jelentkezett.
A legnagyobb mértékű csökkenést az ősz szenvedte el.
Az 1990. előtti évtizedekben az átlagos hossza 100 nap körül alakult, ám az utána következő három évtizedben ez már csak kevesebb, mint 85 napra korlátozódott.
Az adatokból jól látszik, hogy a változás trendszerű: a nyár kezdeti időpontja évtizedről-évtizedre előrébb kerül az átlaghőmérséklet alapján, míg a vége egyre nagyobb mértékben lóg bele már a szeptemberbe is. Az elmúlt tíz évben a hőmérsékleti adatok alapján már szeptember 17-ét tekinthettük a nyár utolsó napjának, míg a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben még egyértelműen augusztusban ért véget ezen évszakunk.
Fél évig tartó nyarak jöhetnek a Föld északi féltekén
Nemcsak Magyarországon figyelhető meg ez a változás: az elmúlt évtizedekben a tavasz és a nyár kezdete előbbre tolódott az északi félteke közepes szélességein, a tél és az ősz kezdete pedig későbbre csúszott. Ez a változás elsősorban a globális felmelegedésnek köszönhető, és ha nem csökkentjük az emberi tevékenységből fakadó üvegházhatású-gázkibocsátásokat, akkor az évszakokra gyakorolt hatás tovább erősödhet.
Az évszakok hosszának vizsgálatánál hőmérsékleti küszöbértékekhez kötjük az egyes szezonok kezdetét és végét, nem pedig a jól ismert meteorológiai vagy csillagászati dátumokhoz. Az 1952-2011-es időszakra vonatkozó elemzések szerint az északi félteke közepes szélességein a telek rövidültek, a nyarak hosszabbodtak - ami a kezdetük és végük eltolódásában jelenik meg. Szükségszerűen, az átmeneti évszakok hossza is rövidült.
A nyár 17 nappal lett hosszabb (78 napról 95 napra növekedett), a tél, a tavasz és az ősz pedig rendre 3, 9 és 5 nappal lett rövidebb.
Az alábbi ábrán az egyes évszakok hosszának és kezdetének változásai láthatóak. A legtöbb területen egyedül tehát csak a nyarak lettek hosszabbak (évtizedenként akár 6-8 nappal), a többi évszak rövidebb időre korlátozódott. A tavasz és a nyár kezdete korábbra tolódott, a tél és az ősz esetén viszont éppen ellentétes a tendencia: 2-4 nappal később köszöntenek be az eddig megszokotthoz képest.
Az egyes évszakok hosszának és kezdetének lineáris trendje az 1952-2011-es időszakban. Felülről lefelé követi egymást a tavasz, a nyár, az ősz és a tél. Forrás: Wang et al. (2021).
A múltbeli vizsgálatok módszertanát kiterjesztették a jövőre is. Klímamodellszimulációk hőmérsékleti mezői alapján
2100-ra az északi féltekén féléves nyarak várhatóak, míg a teleknek valószínűsíthetően be kell majd érniük csupán két hónappal.
A múltbeli vizsgálatok módszertanát kiterjesztették a jövőre is. Klímamodellszimulációk hőmérsékleti mezői alapján
2100-ra az északi féltekén féléves nyarak várhatóak, míg a teleknek valószínűsíthetően be kell majd érniük csupán két hónappal.
Habár hazánkban is növekedett az átlaghőmérséklet az elmúlt évtizedekben és ezzel összefüggésben az évszakok hossza is megváltozott, az időjárás változékonysága nem múlt el. Minden évszakban előfordulhatnak olyan időszakok, amelyek nem a kimondottan elvárt időt hozzák - az éghajlatváltozás következtében pedig valószínűsíthetően ezen szélsőségek gyakoribbá válására számíthatunk. Ugyanakkor az évszakok ilyen mértékű és gyorsaságú megváltozása alapjaiban írhatja át azt a civilizációs berendezkedést és életmódot, amit megszoktunk és természetesnek veszünk.
A változásokra nem minden faj ugyanúgy és ugyanolyan gyorsan reagál, ezért az ökológiai rendszer szerkezete könnyen sérülhet.
Különösen kitettek a növények ezeknek a változásoknak, hiszen ha a tavasz kezdete korábbra tolódik az emelkedő globális hőmérséklet miatt, előbb fejlődésnek indulnak, és érzékenyebben érintheti őket egy-egy hidegbetörés, fagykárt szenvedhetnek. Ráadásul, felborulnak a fenológiai fázisokhoz köthető folyamatok: előfordulhat, hogy az adott periódusban még nem áll elegendő víz vagy tápanyag a növény rendelkezésére. Az alacsonyabb hozam pedig negatívan érinti a tőlük függő, egyéb populációkat. Ez a jelenség persze nem csak természetes környezetben lép fel: a mezőgazdasági termelést is érinti. Az enyhébb telek miatt a nyugalmi időszak rövidül, ami a terméshozam csökkenését, esetleges minőségi romlását vonhatja maga után.
Kapcsolódó cikk
Eleven meteorológiai műszerek. Mit mesélnek a növények az éghajlatváltozásról?
Az éghajlatváltozás hatására a növény- és állatvilág szezonálisan ismétlődő jelenségei időben eltolódhatnak, ez pedig az ökoszisztéma-kapcsolatok szétcsúszásához vezethet. Miről tanúskodnak a növényfenológiai megfigyelések?
Az állatok életciklusa is megváltozhat az évszakok eltolódásának következtében. A korai tavasz miatt például egyes madarak korábban költenek és ezáltal rövidül az a számukra optimális időszak, amikor rendelkezésükre áll a megfelelő élelem fiókáik táplálásához, de el tudják kerülni természetes ellenségeiket. Azon vándormadarak populációja, amelyek megtartották korábbi szokásaikat, csökkent - szemben azokkal, amelyek alkalmazkodnak a megváltozott éghajlati körülményekhez.
Az általános melegedés, és a nyarak hosszának kitolódása az idegenhonos inváziós fajok elterjedését is elősegíthetik. Kiemelt példaként a szúnyogokat említhetjük, amelyek könnyedén terjeszthetnek eddig akár hazánkban ismeretlen, egzotikus vírusokat.
Kapcsolódó cikk
Mosquito Alert - állampolgári hozzájárulással a tudományért, a fertőző betegségek ellen
A globális felmelegedésből fakadó éghajlatváltozás miatt többek között olyan kockázatokra is fel kell készülnünk, amelyekre korábban nem volt példa. A Mosquito Alert alkalmazás, aminek kifejlesztésében magyar kutatók is részt vettek, ebben segít: egzotikus betegségeket terjesztő szúnyogokat azonosíthatunk be vele, segítve ezzel a kutatók munkáját és a klímaalkalmazkodást.
A vegetációs időszak kitolódása és a fagymentes időszakok az allergia-szezonra is hatással lehetnek, amely a klímaváltozás következtében a jövőben valószínűleg hosszabb és intenzívebb lesz egyes területeken. A rövidebb telek a síszezont is korlátozzák, a hosszabb és melegebb nyarak pedig a hőhullámoknak kedveznek. Az USA-ban az erdőtüzek növekedését figyelték meg összefüggésben a korábbi tavaszkezdettel, hiszen magasabb hőmérsékletek jelennek meg és a hóolvadás előbbre tolódása miatt a terület nedvességháztartása is megváltozik.
Kapcsolódó cikk
A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon
A klímaváltozás valószínűleg a 21. század legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája. Hazánkban a legfontosabb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik, azonban a klímaválság várhatóan befolyásolni fogja egyes, állati közvetítők (rovarok, rágcsálók) által terjesztett fertőző betegségek térbeli és időbeli megjelenését is.
Kapcsolódó cikk
Síelhetnek még unokáink? - A hegyvidéki hótakaró és síturizmus sorsa a melegedő Földön
Az éghajlatváltozás miatt eltűnő hótakaró új kihívások elé állítja a helyi közösségeket, melyek mind kulturálisan, mind gazdaságilag szorosan kötődnek a havas tájhoz és az általa fenntartott ivóvízforrásokhoz, vízenergiához és síturizmushoz.
Kapcsolódó cikk
Miért és mikor baj, ha ég a növényzet? Vegetációtüzek az antropocénben
Hogyan befolyásolja az emberiség a vegetációtüzeket, azok pedig az éghajlatot? Milyen adatokból, milyen információt szerezhetünk a tüzekről? Milyen változások figyelhetők meg napjainkban, és mik a kilátások a jövőben?
Számításainkat az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján végeztük el az 1971‒2019-es időszakra vonatkozóan. Az elemzésben és az ábrákon megjelenített értékek minden esetben a magyarországi területi átlagokat jelentik. Az évszakok elkülönítését a hőmérséklet alapján végeztük, Wang et al. (2021) és Park et al. (2018) munkája nyomán. Meghatároztuk az 1971-2019-es időszak napi hőmérsékleti adatai alapján a 25. és a 75. percentilis értékét (ez azt jelenti, hogy ha például 100 adatunk van, növekvő sorrendbe tesszük őket és kiválasztjuk a 25. és a 75. legnagyobbat). Minden egyes év idősorára harmadfokú polinomot illesztettük, hogy kiszűrjük az egymást követő napok közti fluktuációkat és ezek alapján megvizsgáltuk, hogy az egyes években mikor lépte át először a napi átlaghőmérséklet a 75. percentilishez tartozó értéket (17,71 °C), és mikor utoljára. Ezen két dátum határolja a nyarat. A telet hasonlóan definiáltuk, csak ez esetben a 25. percentilis érték (3,42 °C) alatti átlaghőmérséklet első és utolsó előfordulását kerestük. Az átmeneti évszakok pedig értelemszerűen a nyár és a tél között foglalják el helyüket.
Kis Anna
Meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, a Másfél fok egyik állandó szerzője.
Link
AZ IDEI VOLT A LEGMELEGEBB NYÁR 1901 ÓTA
Idén nyáron már négy hőhullám is volt Magyarországon.
120 éves melegrekord dőlt meg nyáron Magyarországon - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat a Facebook-oldalán kedden.
Azt írták:
az első két nyári hónap átlaghőmérséklete 22,9 Celsius-fok volt, ami 1901 óta a legmagasabb érték.
A június a harmadik legmelegebb, a július pedig a legmelegebb volt a múlt század eleje óta Magyarországon - közölték, megjegyezve: "az augusztus egyelőre bíztatóbbnak néz ki".
Nyáron már négy hőhullám is volt Magyarországon. A tartós hőség miatt Müller Cecília országos tisztifőorvos több alkalommal hőségriasztást, hőségriadót rendelt el.
Az előrejelzések alapján augusztus első hetében nem várható tartós hőség, de a hétvégén ismét melegszik az idő, vasárnap akár 36 fok is lehet.
Link
ADONYBAN DŐLT MEG A NAPI MELEGREKORD
A Fejér megyei településen 40,2 fokot mértek.
Link
Most kapaszkodjon meg! 50 nappal lett hosszabb a nyár Magyarországon.
Link
József Attila: NYÁR 
Aranyos lapály, gólyahír,
áramló könnyűségű rét.
Ezüst derűvel ráz a nyír
egy szellőcskét és leng az ég.
Jön a darázs, jön, megszagol,
dörmög s a vadrózsára száll.
A mérges rózsa meghajol -
vörös, de karcsú még a nyár.
Ám egyre több lágy buggyanás.
Vérbő eper a homokon,
bóbiskol, zizzen a kalász.
Vihar gubbaszt a lombokon.
Ily gyorsan betelik nyaram.
Ördögszekéren hord a szél -
csattan a menny és megvillan
kék, tünde fénnyel fönn a tél.
1929 nyara / 1934
József Attila: Nyár - Előadja: Zuberecz Tibor
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Évszakok |
|
|
|
|
|
Offline
