Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
VIRÁGos idézetek
  2015-04-18 20:40:38, szombat
 
 










VIRÁGos idézetek


Nézz csak körül, itt minden él! A virágok, a fák, még a békák is a körforgás részei. Minden változik, minden növekszik, mint te. Az életed sohasem ugyanaz.
Egykor gyermek voltál,


és mindjárt felnőtt nő leszel. Egy nap felnősz, valami fontosat teszel, gyerekeid lesznek, és egy nap elalszol te is, mint a gyertya lángja, utat engedve egy új életnek. Ez bizonyos, ez a dolgok rendje. (...) Senki sem akar meghalni, de ez a körforgás része, úgy, mint a születés. Nem élhetsz halál nélkül.

Örök kaland c. film







Hová merűlt el szép szemed világa?
Mi az, mit kétes távolban keres?


Talán a múlt idők setét virága,
Min a csalódás könnye rengedez?

Vörösmarty Mihály







Mit számít, hogy többé nem tündököl,
az a fény eltűnt a szemem elől,
az óra vissza sose jő,


mikor nyílt a virág, pompázott a mező;
nem szomorkodunk:
az ad erőt, ami megmarad.

William Wordsworth







A szerelem (...) olyan, mint a felhők az égen, mielőtt előbújik a nap.
Nem érintheted meg őket, jól tudod,


de érzed az eső illatát, a virágok és a szomjas föld örömét egy forró nap után.
A szerelmet sem tudod megérinteni, de érzed a boldogságot, amely mindent áthat.

Anne Sullivan Macy







Remeg a lelkem, mint a virágos fa,
Ha szélzilálta kelyhe szétpereg;
Ha szerteszállong színevesztett szirma
S nászkoszorúját elhullatja lassan,


Nem volt jogom, hogy az én félhalk, tiszta,
Szép, szivárványos hangulataimba
A te lelked is bele csalogassam...

Rédey Tivadar







Itt áll a gyámoltalan virág és virulni akar; ez az egyetlen, amit tehet, virulni tud
csupán, s ezzel valóban nem akar zavarni senkit, és mégis mindenki ellene van:
a fekete feltalaj, amely őt csak hosszas kérlelés után engedi át,
a nappalok,


mik vaktában zúdítanak rá meleget és esőt és szelet, no és az éjszakák,
melyek lassacskán lopódznak oda hozzá, hogy jeges ujjaikkal fojtogassák.
Ám ez a gyáva, gyászos harc, ez a tavasz.

Rainer Maria Rilke







A te napod, a te virágod
Ejté meg egykor lelkemet;
Azt a napot, azt a virágot
Feledni nékem nem lehet!


Ébredő szív első szerelme,
Van-e ki téged elfeledne?...
Van-e ki téged eltemet?...

Ady Endre







A szívem mélyén elhervadt már minden virág
De megtanultam, mit jelent egy igazán jó barát


Ha bajban vagyok, elég az, ha rá gondolhatok
Hisz nélküle már nem lehetnék az, ki most vagyok.

Halász Judit







Ha az ember szeret valakit,
mindent könnyűnek talál.


A Nap fényesebb,
a virágok szebbek, az emberek jobbak.

Charles Ferdinand Ramuz







Csak hóbort, szeszély a szerelem? Nem! Halhatatlan, mint az örök igazság.
Nem hervad,mint fiatalság múló virága,


megterem kietlen tájakon, hol a természet fukar, hol a víz is alig, hol nincs reménysugár.

Értelem és érzelem c. film














 
 
0 komment , kategória:  Gyönyörű virágok&idézetek  
Petőfi szerelmi költészete
  2015-04-17 18:30:30, péntek
 
 














PETŐFI SZERELMI KÖLTÉSZETE


Petőfi Sándor a magyar romantika korának egyik legjelentősebb életművét hozta létre. Irodalmunkra mindeddig a legnagyobb hatást gyakorolta, nevét, legalább néhány versét minden magyar ismeri. Művészete a romantika kiteljesedését , de egyben annak meghaladását is jelentette. Új irodalmi ízlést honosított meg, kitágítja a líra témakörét, új műfajokat teremt. Jellemző értékrendje, életének két mozgatórugója, célja kapcsolódik tömör egyszerűséggel a Szabadság, szerelem c. versében. Életénél becsesebb a szerelem, a szerelemnél is értékesebb a szabadság.

Költészetében összekapcsolódik a hazafiság, szerelem, a táj és a népi élet ábrázolása.

Petőfi szerelmi lírájának költészete - a szabadságeszmény jegyében - a romantikus személyiség legbensőbb tartalmait mutatja meg. A többnyire életrajzi hitelességű élmények nyomán megalkotott udvarló és hitvesi költészet a szerelmet a szabadsághoz hasonlóan magasabb rendű létformának, eszményi állapotnak érzékelteti. Szerelmi költészetének három múzsája volt. Közülük az első Csapó Etelke volt, majd a Mednyánszky Bertához írott versek, végül a legnagyobb szerelme felesége, Szendrey Júlia ihlette versek.








A BETEGSÉGGEL SZOMSZÉD A HALÁL...


A betegséggel szomszéd a halál...
Gyógyulj meg édes, szép menyasszonyom!
Mivé leszek, ha ajkaid helyett
Fejfádat csókolok?

Itt hagynál engem? engem! és miért?
Hogy minél elébb föl az égbe menj?
Szebb lesz neked, szebb lesz velem a föld,
Mint nélkülem a menny. -

Ne vedd el tőlem, oh sors, hívemet...
Megénekeltem már egy holt leányt...
Ne kivánd, hogy két koporsó közé
Szoruljak, ne kivánd!

Hagyd meg nekem, sors, hagyd meg őt nekem!
Hisz ő a díj egy olyan életért,
Amely beillik kárhozatnak is,
Ha nem nyer semmi bért.

Ő mennyországom, földi örömem,
Földi virágom, égi csillagom,
Ő a mindenség reám nézve... én
Oda nem adhatom.

Vagy vidd el őt, kegyetlen hatalom,
Vidd el, ha róla így határozál...
Egy tőr megnyitja szívem ajtaját,
S lelkem utánaszáll.

Szatmár, 1847. július 14-27







A CSILLAGOS ÉG - Részlet


...A szerelem mindent pótol, s a szerelmet
Nem pótolja semmi.

Szatmár, 1847. augusztus







EZ A VILÁG AMILYEN NAGY...


Ez a világ amilyen nagy,
Te, galambom, oly kicsiny vagy;
De ha téged birhatnálak,
A világért nem adnálak!

Te vagy a nap, én az éjjel,
Teljes teli sötétséggel;
Ha szivünk összeolvadna,
Rám be szép hajnal hasadna!

Ne nézz reám, süsd le szemed –
Elégeti a lelkemet!
De hisz úgysem szeretsz engem,
Égjen el hát árva lelkem!

Pest, 1844. június.)









FA LESZEK, HA...


Fa leszek, ha fának vagy virága.
Ha harmat vagy: én virág leszek.
Harmat leszek, ha te napsugár vagy...
Csak hogy lényink egyesüljenek.



Ha, leányka, te vagy a mennyország:
Akkor én csillaggá változom.
Ha, leányka, te vagy a pokol: (hogy
Egyesüljünk) én elkárhozom.

Szalkszentmárton, 1845







Petőfi Sándor Fa leszek (Janza Kata-Forgács Péter)

Link



Szeleczky Zita: Fa leszek, ha fának vagy virága

Link









HOL VAGY TE, RÉGI KEDVEM?


Hol vagy te, régi kedvem?
Te pajkos, vad fiú!
Fölválta lyánytestvéred,
A szótlan, méla bú.

Játékszered volt szívem,
Hová nem hordozád!
Nyilként rohanva, vitted
A nagy világon át,

Míg végre megbotlottál,
Egy sírhalom fölött
S estedben a játékszer,
Szivem, kettétörött.

Pest, 1845. január







IDE, KISLYÁNY...


Ide, kislyány, ide hozzám, egy szóra,
Vagy ha tán jobb neven veszed: egy csókra,
Azt sem bánom, ha kettő lesz belőle,
De még ez is, ha ugy tetszik, pengőbe'.
Jer ide már, jer ide már, ha mondom,
Ne légy olyan akaratos, galambom!
Eszem azt a képmutató szivedet,
Ugyis tudom, hogy a csókot szereted.
Mit beszélsz, hogy nem értesz te hozzája?
Kopasz mentség! megtanítlak én rája,
Megtanítlak amugy hirtelenében,
Mert nekem ez már régi mesterségem.
Mestere voltam már gyerekkoromba',
Lesbe álltam amott a kis ajtóba,
Ha jöttek az iskolából a lyányok,
Kiugrottam, csókkal estem utánok.
Add ide hát azt a piros kis szádat,
Most láttam az ólba menni anyádat,
Tudod, soká szedi össze a tojást,
Addig akár agyoncsókoljuk egymást!

Pest, 1847. január







ITT BENN VAGYOK A FÉRFIKOR NYARÁBAN...


Itt benn vagyok a férfikor nyarában,
Az ifjuságnak eltűnt tavasza,
Magával vitte a sok szép virágot,
A sok szép álmot, amelyet hoza,
Magával vitte a zengő pacsírtát,
Mely fel-felköltött piros hajnalon...
Milyen sötét vón a világ, az élet,
Ha nem szeretnél, fényes angyalom!

Elszállt az égről a piros sugár és
Elszállt a földről a dalos madár,
Üres fészkébe énekelni a bús
Szellő vagy a haragos vihar jár:
Ábrándaimnak száraz erdejében
Csörög, csörög már s nem susog a lomb...
Milyen sötét vón a világ, az élet,
Ha nem szeretnél, fényes angyalom!

Az ég arany hajnalcsillagja s a föld
Ezüst harmatja mind, mind elvesze,
Letörlé őket kérlelhetlenűl a
Rideg valóság szigorú keze;
Felhők borongnak, s rekkenő meleg van,
A gondok fojtó levegője nyom...
Milyen sötét vón a világ, az élet,
Ha nem szeretnél, fényes angyalom!

Regényes bércek kősziklái közt folyt
Csengő morajjal egy tündér patak,
Dicsvágy patakja! ajkaim belőle
Sok boldogító mámort ittanak.
Foly még ma is, de más igyék vizéből,
Én nem iszom, többé nem szomjazom...
Milyen sötét vón a világ, az élet,
Ha nem szeretnél, fényes angyalom!

Ha elfordúlok enmagamtul és mint
Polgár végigtekintem a hazát,
Szemem megromlott satnya ivadékot,
Egy pusztulásnak indult népet lát.
Karom feszűl, szivem tombol! mi haszna?
Mást nem tehetek, csak sirathatom...
Milyen sötét vón a világ, az élet,
Ha nem szeretnél, fényes angyalom!

Szeress, szeress, mint én szeretlek téged,
Oly lángolón, oly véghetetlenűl,
Áraszd reám a fényt s a melegséget,
Mely isten arcáról szivedbe gyűl;
Az a te szíved egyetlen világom,
Nappal napom és éjjel csillagom...
Milyen sötét vón a világ, az élet,
Ha nem szeretnél, fényes csillagom!

Pest, 1848. szeptember


Petőfi Sándor: Itt benn vagyok a férfikor nyarában /Papp János/

Link








JÚLIÁHOZ


Piros orca, piros ajkak,
Barna fürtök, barna szem,
És ez arcon és e szemben
Mennyi lélek, istenem!

Óh, ha birhatnám e lelket,
Ezt a lelkes kisleányt!
Szólj, leányka, mondd, hogy téged
A szerelem még nem bánt.

Nem, nem! Azt mondd, hogy szeretsz már.
Mondd, hogy engemet szeretsz,
És ez a szó életemnek
Egy új teremtője lesz.

Én szeretlek, és szerelmem,
E végtelen áradat,
Mint a földet az özönvíz,
Eltemette multamat.

Nem tudom, mi voltam eddig,
Ámde azt sem, mi leszek;
Tőled függ, hogy sötét árnyék
Vagy fényes sugár legyek.

Mit határzasz?... Már látásod
Megépíté mennyemet;
Oh leányka, ezt a mennyet
Nem szabad ledöntened.

Im, letérdelek előtted
S esdve nyujtom föl karom;
Vonj föl engem kebeledre,
Vagy borúlj rám, angyalom.







KÉRDEZD: SZERETLEK-E


Kérdezd: szeretlek-e? s megmondom én, hogy
Szeretlek, mert ezt mondhatom;
De oh ne kérdezd: mennyire szeretlek?
Mert én azt magam sem tudom!
Azt tudni csak, hogy mély a tengerszem,
De milyen mély? nem tudja senki sem.

Mondhatnék esküt, hosszu és nagy esküt,
Az ég felé tartván kezem,
Hogy szívem minden dobbanása érted
És egyedűl érted leszen,
Hogy öröklámpa benne a hüség,
Mely még ott lenn a föld alatt is ég.

S mondhatnék átkot, hosszu és nagy átkot,
Mely, mint a villám, érjen el,
S égesse, tépje lelkemet legmélyebb
Pokolba mártott körmivel,
Ha elfeledlek téged, kedvesem,
Sőt ha rólad csak megfeledkezem.

Nem mondok esküt és átkot. Jaj annak,
Jaj, akit ez tart vissza csak.
Én eskü s átok nélkül is örökre
Lelkem lelkében tartalak,
Ott fogsz te állni magas-fényesen,
Mint a tejút a legmagasb egen.

S örök hűségem, oh ez a hüség is
Még a te érdemed csupán;
Hogy szerethetne mást többé, akit te
Megszeretél, dicső leány?
Ki egyszer már a mennybe szállt vala,
Nem látja azt a föld többé soha!

Pest, 1847. június 14-30.







LENNÉK ÉN FOLYÓVÍZ...


Lennék én folyóviz,
Hegyi folyam árja,
Ki darabos utját
Sziklák között járja...
De csak ugy, ha szeretőm
Kis halacska volna,
Habjaimban úszna föl s le
Vígan lobickolva.

Lennék vad erdő a
Folyó két oldalán,
Fergetegekkel a
Harcot kiállanám...
De csak ugy, ha szeretőm
Kis madárka volna,
Bennem ütne fészket és ott
Ágamon dalolna.

Lennék váromladék
A hegy legtetején,
Bús pusztulásomat
Venném csak könnyedén...
De csak ugy, ha szeretőm
Ott a repkény volna,
Elnyuló zöld karjaival
Homlokomra folyna.

Lennék kicsiny kunyhó
A rejtett völgybe' lenn,
Eső vágta sebbel
Szalmafödelemen...
De csak ugy, ha szeretőm
Bennem a tűz volna,
Tűzhelyemen lassacskán, de
Nyájasan lobogna.

Lennék felhődarab,
Összetépett zászló,
A vadontáj fölött
Fáradtan megálló...
De csak ugy, ha szeretőm
Az alkonyat volna,
Búshalovány arcom körül
Pirosan ragyogna.

Szalonta 1847. június 1-10.










MI A SZERELEM?


Süldő poéták, bikficek,
Ugyan ne csiripeljetek
A szerelemről! kérlek szépen
Az emberiség szent nevében,
Melyet kínpadra vonni vétek,
Kérlek, hogy azt ti ne tegyétek.
Tudjátok: melyik fán terem,
Milyen madár a szerelem?
A kotyvaszték, mit fejetek
Rossz bögréjében főztetek,
A sóhajtások galuskája
Pityergések levébe hányva,
Epedéssel megsáfrányozva
Vagy kakasdühhel megborsozva,
Oh én szerelmes istenem,
Ez még korán sem szerelem!
Még várjatok, kis bikficek,
Kissé nagyobbat nőjetek,
Hogy a szerelmet ismerjétek
És azt megénekelhessétek. -
Viselni hosszú éven át
A szívben a kétség nyilát,
Teremteni legmelegebb
Vérünkből szép reményeket,
Csak azért, hogy meghaljanak,
Hogy minden istenadta nap
Legyen egy-egy kedves halottunk,
Kit kínosan kell megsiratnunk;
A rágalomnak óriási
Kígyófarkával szembeszállni,
Eltűrni oly bántalmakat,
Mit megtorolni nem szabad,
Mert kedvesünk azé, ki bánt,
Aztán elvenni a leányt,
Eldobni érte szabadságunk,
Mely legimádottabb sajátunk,
S fölvenni a könnyű szabadság
Helyett az élet súlyos gondját,
Dolgozni napok s éjeken,
Hogy ételünk s ruhánk legyen;
S ha feleségünk tán szeszélyes,
Magunkat szabni szeszélyéhez,
Hogy már ha kell örömtelennek
Lenni egyik vagy más életnek,
Mienk legyen örömtelen...
Lássátok, ez a szerelem!



Koltó 1847. október


Petőfi 1847. októberében, friss házasként Koltón írta ezt a talán kevésbé ismert, ritkábban idézett versét. Talán nem olyan szép, mint a Szeptember végén, de nagyon tanulságos: hogy mit is mond ő maga, fiatal korához képest megható, mély bölcsességgel...
Szerintem tanítani lehetne: tanulhatunk belőle Petőfitől, Petőfiről. A mű két részből áll: először a csipkelődő, szókimondó stílusában kipellengérezi a fűzfapoétákat. Ellenszenves lenne e hang, ha nem ő írta volna. Neki azonban megbocsátjuk. Aztán hangnemet vált, "könnybe mártott tollal" folytatja: őszinte vallomásban tárulkozik ki, mintegy illusztrálva a gondolatot, hogy "akkor is sírunk, ha nevetünk", és hogy: "a szeretet nem elvárás, hanem vállalás".







MINEK NEVEZZELEK?


Minek nevezzelek,
Ha a merengés alkonyában
Szép szemeidnek esti-csillagát
Bámulva nézik szemeim,
Mikéntha most látnák először...
E csillagot,
Amelynek mindenik sugára
A szerelemnek egy patakja,
Mely lelkem tengerébe foly -
Minek nevezzelek?

Minek nevezzelek,
Ha rám röpíted
Tekinteted,
Ezt a szelíd galambot,
Amelynek minden tolla
A békeség egy olajága,
S amelynek érintése oly jó!
Mert lágyabb a selyemnél
S a bölcső vánkosánál -
Minek nevezzelek?

Minek nevezzelek,
Ha megzendűlnek hagjaid,
E hangok, melyeket ha hallanának,
A száraz téli fák,
Zöld lombokat bocsátanának
Azt gondolván,
Hogy itt már a tavasz,
Az ő régen várt megváltójok,
Mert énekel a csalogány -
Minek nevezzelek?

Minek nevezzelek,
Ha ajkaimhoz ér
Ajkadnak lángoló rubintköve,
S a csók tüzében összeolvad lelkünk,
Mint hajnaltól a nappal és az éj,
S eltűn előlem a világ,
Eltűn előlem az idő,
S minden rejtélyes üdvességeit
Árasztja rám az örökkévalóság -
Minek nevezzelek?

Minek nevezzelek?
Boldogságomnak édesanyja,
Egy égberontott képzelet
Tündérleánya,
Legvakmerőbb reményimet
Megszégyenítő ragyogó valóság,
Lelkemnek egyedűli
De egy világnál többet érő kincse,
Édes szép ifju hitvesem,
Minek nevezzelek?

Pest, 1848. január


Petőfi Sándor - Minek nevezzelek? /Elmondja: Cserhalmi György/

Link








PACSÍRTASZÓT HALLOK MEGINT


Pacsírtaszót hallok megint!
Egészen elfeledtem már.
Dalolj, tavasznak hírmondója te,
Dalolj, te kedves kis madár.

Oh istenem, mi jólesik
A harci zaj után e dal,
Mikéntha bérci hűs patak füröszt
Égő sebet hullámival.

Dalolj, dalolj, kedves madár,
Eszembe hozzák e dalok,
Hogy nemcsak gyilkos eszköz, katona,
Egyszersmind költő is vagyok.

Eszembe jut dalodrul a
Költészet és a szerelem,
Az a sok jó, mit e két istennő
Tett és még tenni fog velem.

Emlékezet s remény, ez a
Két rózsafa ismét virít
Dalodra, és lehajtja mámoros
Lelkem fölé szép lombjait,

És álmodom, és álmaim
Oly kedvesek, oly édesek...
Terólad álmodom, hív angyalom,
Kit olyan híven szeretek,

Ki lelkem üdvessége vagy,
Kit istentől azért nyerék,
Hogy megmutassa, hogy nem odafönn,
De lenn a földön van az ég.

Dalolj, pacsirta, hangjaid
Kikeltik a virágokat;
Szivem mily puszta volt és benne már
Milyen sok szép virág fakad.

(Betlen, 1849. március 8.)


Petőfi mint tudjuk, részt vett a szabadságharcban. A dátum jelzi a költemény keletkezésének körülményeit, helyét, idejét. A veszély közepette, a csatazaj egy kis szünetében a tavaszt köszöntő pacsirtaszó hallatára támad fel a költő lelkében a szerelem és az édes dal vágya. Elégikus sóhajjal idézi meg egy metaforikus képben a "költészet és a szerelem" istennőit.

Nem az elmúlás hangulata hallatszik ki a versből, hanem az otthontól, a kedvestől való búcsú fájdalma, a távollét miatti hiánya. A remény hangján fordul lelke üdvösségéhez, feleségéhez. Hiszi, hogy a szörnyű időkben a szerelem megtartó ereje hatalmasabb lehet az elmúlásnál.







RESZKET A BOKOR, MERT...


Reszket a bokor, mert
Madárka szállott rá.
Reszket a lelkem, mert
Eszembe jutottál,
Eszembe jutottál,
Kicsiny kis leányka,
Te a nagy világnak
Legnagyobb gyémántja!

Teli van a Duna,
Tán még ki is szalad.
Szivemben is alig
Fér meg az indulat.
Szeretsz, rózsaszálam?


Én ugyan szeretlek,
Apád-anyád nálam
Jobban nem szerethet.

Mikor együtt voltunk,
Tudom, hogy szerettél.
Akkor meleg nyár volt,
Most tél van, hideg tél.
Hogyha már nem szeretsz,
Az isten áldjon meg,
De ha még szeretsz, úgy
Ezerszer áldjon meg!

Pest, 1846.







Petőfi Sándor: Reszket a bokor mert ...

Link



Ádiii - Reszket a bokor, mert... [Petőfi Sándor]

Link








SOHASEM VOLT AZ SZERELMES...


Sohasem volt az szerelmes, aki
Mondja, hogy rabság a szerelem.
Szárnyat ád ő, és nem rabbilincset,
Szárnyat ád ő... azt adott nekem.

S a madárnak nincsen olyan szárnya,
Mint minőt a szerelem növeszt.
El sem kezdem oly parányisággal,
Mint a föld, hogy átröpüljem ezt.

Szállok én az angyalok kertébe,
Föl az égre, pillantás alatt,
S koszorúba fűzöm ott e kertnek
Lángrózsáit, a csillagokat.

Majd ez égi fény borít el, majd az
Alvilágnak éjszakája föd...
Szállok és egy pillanatban látok
Istent s mennyet, poklot s ördögöt.

Nincsen itt tér, nincsen itt időköz,
Hogyha szárnyam fölkerekedik;
A világnak megteremtésétől
Szállok a végső itéletig.

S így ha mennyet és poklot bejárok:
A pokolban ami gyötrelem
És a mennyben ami üdvesség van,
Egy percben mindazt átérezem.

Szalkszentmárton, 1845. aug. 20. - szept. 8. között







SZABADSÁG, SZERELEM!

Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Szerelmemért föláldozom
Az életet,
Szabadságért föláldozom
Szerelmemet.

(Pest, 1847. január 1.)







SZÁZ ALAKBA... - Részlet


...Ím szerelmem ekkép változik, de
soha meg nem szűnik mindig él,
S nem gyöngül, ha néha szelídebb is...
Gyakran csendes a folyó, de mély!

Szalkszentmárton, 1845. aug. 20. - szept. 8. között







SZEMEK, MINDENHATÓ SZEMEK!


Szemek, mindenható szemek!
Ne nézzetek, ne nézzetek
Reám oly hidegen, oly hidegen;
Megöltök, ez halál nekem.
Halál nekem!

Vagy, oh mindenható szemek!
Csak öljetek meg, öljetek;
Aztán mosolygjatok, mosolygjatok,
S én újolag föltámadok,
Föltámadok!

Pest, 1844. november







SZEPTEMBER VÉGÉN


Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.


Még ifju szivemben a lángsugarú nyár
S még benne virít az egész kikelet,
De íme sötét hajam őszbe vegyűl már,
A tél dere már megüté fejemet.

Elhull a virág, eliramlik az élet...
Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide!
Ki most fejedet kebelemre tevéd le,
Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?
Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre
Könnyezve borítasz-e szemfödelet?
S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme,
Hogy elhagyod érte az én nevemet?

Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,
Fejfámra sötét lobogóul akaszd,
Én feljövök érte a síri világból
Az éj közepén, s oda leviszem azt,
Letörleni véle könyűimet érted,


Ki könnyeden elfeledéd hivedet,
S e szív sebeit bekötözni, ki téged
Még akkor is, ott is, örökre szeret!

Koltó, 1847. szeptember.







Petőfi Sándor: Szeptember végén (előadja Latinovits Zoltán)

Link








A SZERELEM, A SZERELEM...


A szerelem, a szerelem,
A szerelem sötét verem;
Beleestem, benne vagyok,
Nem láthatok, nem hallhatok.

Őrizem az apám nyáját,
De nem hallom a kolompját;
Rá-rámegy a zöld vetésre,
Hej csak későn veszem észre.

Telerakta édesanyám
Eleséggel a tarisznyám;
Elvesztettem szerencsésen,
Lesz módom a böjtölésben.

Édesapám, édesanyám,
Ne bizzatok most semmit rám,
Nézzétek el, ha hibázok –
Tudom is én, mit csinálok!

Székelyhíd, 1843. november 4-24-e között.








SZERETLEK, KEDVESEM!




Szeretlek kedvesem,
Szeretlek tégedet,
Szeretem azt a kis
Könnyü termetedet,
Fekete hajadat,
Fehér homlokodat,
Sötét szemeidet,
Piros orcáidat,
Azt az édes ajkat,
Azt a lágy kis kezet,
Melynek érintése
Magában élvezet,
Szeretem lelkednek
Magas repülését,
Szeretem szivednek
Tengerszem-mélységét
Szeretlek, ha örülsz
És ha búbánat bánt,
Szeretem mosolyod,
S könnyeid egyaránt,
Szeretem erényid
Tiszta sugárzását
Szeretem hibáid
Napfogyatkozását,
Szeretlek kedvesem,


Szeretlek tégedet,
Amint embernek csak
Szeretnie lehet.
Kívüled rám nézve
Nincs élet nincs világ,
Te szövődöl minden
Gondolatomon át,
Te vagy érzeményem
Mind alva, mind ébren,
Te hangzol szívemnek
Minden verésében,
Lemondanék minden
Dicsőségrül érted
S megszereznék
Minden dicsőséget,
Nekem nincsen vágyam,
Nincsen akaratom,
Mert amit te akarsz
Én is azt akarom,
Nincs az az áldazat,
Mely kicsiny ne lenne
Éreted hogyha te
Örömet lelsz benne,
S nincs csekélység, ami
Gyötrelmesen sért,
Hogyha te fájlalod
Annak veszteségét,
Szeretlek tégedet,


Mint ember még soha,
Sohasem szeretett!
Oly nagyon szeretlek,
Hogy majd belehalok,
Égy személyben minden,
De mindened vagyok,
Aki csak szerethet,
Aki csak él érted:
Férjed, fiad, atyád,
Szeretőd, testvéred,
És egy személybe te
Vagy mindenem nekem:
Lányom, anyám, húgom,
Szeretőm, hitvesem!
Szeretlek szívemmel,
Szeretlek lelkemmel,
Szeretlek ábrándos
Örült szerelemmel!...
És ha mindezért jár
Díj avagy dicséret,
Nem engem illet az,
Egyedül csak téged,
A dicséretet és
Díjat te érdemled,
Mert tőled tanultam
Én e nagy szerelmet!

Debrecen, 1848 November







Petőfi Sándor - Szeretlek, kedvesem

Link








A VIRÁGNAK MEGTILTANI NEM LEHET...




A virágnak megtiltani nem lehet,
Hogy ne nyíljék, ha jön a szép kikelet;
Kikelet a lyány, virág a szerelem,
Kikeletre virítani kénytelen.

Kedves babám, megláttalak, szeretlek!
Szeretője lettem én szép szemednek -
Szép lelkednek, mely mosolyog szelíden
Szemeidnek bűvös-bájos tükrében.

Titkos kérdés keletkezik szívemben:
Mást szeretsz-e, gyöngyvirágom, vagy engem?
Egymást űzi bennem e két gondolat,
Mint ősszel a felhő a napsugarat.

Jaj ha tudnám, hogy másnak vár csókjára
Tündér orcád teljében úszó rózsája:
Bujdosója lennék a nagy világnak,
Vagy od'adnám magamat a halálnak.

Ragyogj reám, boldogságom csillaga!
Hogy ne legyen életem bús éjszaka;
Szeress engem, szívem gyöngye, ha lehet,
Hogy az isten áldja meg a lelkedet.

Debrecen, 1843







Papp Zoltán - A virágnak megtiltani nem lehet...

Link








VÁLASZ KEDVESEM LEVELÉRE - Részlet
/Petőfi Sándornak egy ismeretlen költeménye/


"Im, szerelmem ekkép változik, de
Soha meg nem szűnik, mindig él,
S nem gyöngül, ha néha szelidebb is...
Gyakran csendes a folyó, de mély!

...Sőt kedvesebbé tesz a tudat,
Hogy aki mély és nagy tenger lehetnél,
Csak mint kicsiny kis harmatcsepp ragyogsz
A szerénységnek rózsalevelén."







SZERELMI VALLOMÁS


,,Dicső, dicső leány! Téged kerestelek ifjúságom kezdete óta. Odamentem minden hölgyhöz, leborultam mindenik előtt, és imádtam. Azt gondoltam, hogy te vagy. Midőn már térdeltem, akkor láttam, hogy nem te vagy az, hogy az igaz isten helyett bálványt imádok, s fölkeltem és továbbmentem. Végre megtaláltalak. Te vagy az édes csepp, ki meggyógyítod lelkemet, melyet méregkeverő sorsom oly sokáig öldökölt a kárhozat italával. Hála Istennek, még nem jött későn az ellenméreg"

Így szólt Petőfi heves szerelmi vallomása leendő feleségéhez, Szendrey Júliához 1847. május 26-án.







"Tudom azt, hogy a világra
Egy nap süt le melegen,
S ez a nap nem fönn az égben,
Hanem lenn a szív mélyében
Van, s e nap a szerelem."

Petőfi Sándor


















...... ......










 
 
0 komment , kategória:  Petőfi Sándor  
Ezer alakba rejtőzhetsz
  2015-04-16 21:00:34, csütörtök
 
 










Goethe: EZER ALAKBA REJTŐZHETSZ


Ezer alakba rejtőzhetsz előttem,
Csupa-kedvesség, látom, mind te vagy,
futhatsz, csodák varázs fátyolába szőtten,
s Csupa-Jelen, látom, hogy merre vagy.

A karcsú ciprus ifjú erejében,
Csupa-Szépség, felismerlek: te vagy,
s folyam zsongó hullámtengerében,
Csupa-Hizelgés, ott is csak te vagy.

Ha a szökellő vízsugár kibomlik,
Csupa-Játék, nekem az is te vagy,
a felhőben amely épülve omlik,
te Csupa-Tánc, téged látlak: te vagy.



Rét szőnyegében ragyogó virágok:
te Csupa-Csillag, nekem mind te vagy,
hol ezerkarú repkényt kúszni látok,
óh Csupa-Ölelés, ott is te vagy.

Mikor hajnal gyúl rőten a hegyekre,
Csupa-Vidámság,köszöntlek:te vagy,
a tiszta ég szent legét belehelve,
Csupa-Szív-Üdve, italom te vagy.

Tudásomnak, ha gondolom, ha érzem,
Csupa-Bölcsesség, forrása te vagy,
és mikor Allah száz nevét idézem,
minden nevének visszhangja te vagy.

(Szabó Lőrinc fordítása)







Johann Wolgang Goethe - Ezer alakba...

Link












 
 
0 komment , kategória:  Goethe  
Ha mennél hideg szélben
  2015-04-15 21:00:10, szerda
 
 




Robert Burns: HA MENNÉL HIDEG SZÉLBEN


Ha mennél hideg szélben
a réten át, a réten át,
rád adnám kockás takaróm,
S ha körülzúgna sors-vihar
rémségesen, rémségesen:
szivemben volna házad,
oszd meg velem, oszd meg velem!

Volna köröttem zord vadon,
sötét, veszett, sötét, veszett:
mennyország volna nékem az
együtt veled, együtt veled!


S ha volnék minden föld ura
az ég alatt, az ég alatt:
koronám legszebb ékköve
volnál magad, volnál magad!

Weöres Sándor fordítása







Kaláka - Robert Burns: Ha mennél hideg szélben...

Link












 
 
0 komment , kategória:  Világirodalom: Burns   
A Kínai Nagy fal
  2015-04-13 22:00:20, hétfő
 
 




A KÍNAI NAGY FAL


A Kínai Nagy fal, a Föld leghatalmasabb építménye. Az egyetlen, amit a világűrből is lehet látni. Megépíttetése különös történet...

Kína 7, egymással harcoló fejedelemségből állt. Az egyik kiemelkedett közülük. 25 év alatt, kegyetlenségének, és diplomáciai érzékének köszönhetően legyőzte a másik hatot, és egységes birodalmat kovácsolt Kínából, amit négy tenger határolt, egységes jogrendszert alakított ki.

Első lépésként "Legfőbb Császárrá" kiáltotta ki magát. Pontosabban Első Császárrá. Nem sokkal ezután összeesküvők törtek az életére.

Az Első Császár tisztában volt azzal, hogy csak akkor tarthatja fent uralmát, ha gyökeresen szakít az eddigi hagyományokkal, és elveszi alattvalói kedvét a lázadásoktól, összeesküvésektől.

Az északi földművelők mindig is nomádok voltak. Ezeket letelepedésre kényszeríttette, és megadóztatta. Az összes nagyobb folyót és patakot csatornákkal köttette össze, ezzel megalkotta a világ legnagyobb, belföldi, vízi közlekedési rendszerét. Utakat építtetett, hogy hadserege, és annak fegyverzete, a Birodalom minden részébe gyorsan eljuthasson. Egységessé tette a kocsik méreteit, és azokat is megadóztatta. Az utak felügyeletével, a Császár a Birodalom teljes termény, hadsereg és áru mozgását nyomon követhette. Minden út a Császári Fővárosból indult ki.

Nagyra törő terveihez adókra volt szüksége. Több mint 700.000 embert kényszeríttet arra, hogy lenyűgöző síremlékét megépítsék. Hitt abban, hogy a sírjában, harci alakzatban elhelyezett több ezer agyagkatona fogja, halála után megvédeni. A korábbi fejedelmek inkább a palotáik biztonságába húzódtak. De ez a Császár büszke volt alkotásaira, és mindent a saját szemével akart megnézni. Ezért 5 birodalmi körutat is megtett. Az utolsó közel egy évig tartott. Mindez, a hatalmas (több ezer fős) kíséret, és a szintén Öt kísérő hadsereg ellátása miatt, hatalmas költséget jelentett. Ezért felemelte az adókat. Ezért nőtt az elégedetlenség.

A belső gondokat tetézték, a határ menti nomád törzsek, akik rendszeres rablótámadásokat szerveztek. A Császár attól tartott, hogy a sok támadás miatt elűzik a földműveseiket, és ekkor nem tudná őket megadóztatni.

Gyorsan cselekedett, hogy a birodalma ne hulljon szét. Tömeges áttelepítési programot hajtott végre. Erőszakkal kényszeríttet több mint 120.000 családot, hogy Északról, a ritkábban lakott Déli részekre költözzenek.

Ettől azonban az Udvari Tudósok elborzadtak. Ők Konfucius nézeteit vallották, hogy az ember ösztönösen jót cselekszik, ezért minden uralkodó a bölcsesség, és a jóság mintaképe kell, hogy legyen. Az erőszakos áttelepítéssel ez pedig nem állt összhangban.

Velük szemben a Császár, és legfőbb tanácsadója azt a nézetet vallotta, hogy az ember alapvetően gonosz, és a rend fenntartásához erős hatalomra van szükség. Nyilvánvaló volt, hogy a kétféle nézet, sokáig nem férhet meg egymás mellett. A tudósok összeesküvést szőttek a Császár ellen, amikor nyilvánosan is kérdőre vonták a Császárt, az feldühödött, és azonnal cselekedett.

Háborút indított a "múlt" ellen, és az összes írást elégettette, mert ha megsemmisíti a hivatalos történelmet, akkor kedve szerint írhatja azt újra. Következetesen mindent elpusztíttatott, ami a régi Konfuciusi hagyományokhoz kötődött. Elfogatta a tudósokat, és elevenen temettette el mind a 460-at, hogy ezzel is megfélemlítse a többi alattvalóját. Ez a nyilvános rémtett az ellenállás elfojtására szolgált.

A Császár tisztában volt azzal, hogy az értelmiség kiirtásával csak időt nyert, az Északról fenyegető, ellenségei támadását még nem szüntette meg. Ez ihlette a Nagy fal megépíttetésének a tervét.

Krisztus előtt 214-ben, legmegbízhatóbb hadvezére, parancsot kapott arra, hogy a már meglévő Északi, határ menti erődöket összekösse, és bővítse, hogy azok egyetlen védővonallá váljanak. A fal építésének idejére, több ezer életben maradt tudóst, kényszermunkára ítélt. A legtöbbjük meghalt. A fal, a Világ leghosszabb temetője lett. A Császár legidősebb fia részvéttel beszélt, a meggyilkolt, Konfucius nézeteit valló tudósokról. Mivel befolyása nőtt, a fal építéséhez száműzte az apja.

A falon, kb. 300.000 ember dolgozott. A hideg, a kimerültség, a betegségek, és az éhezés miatt több ezer ember pusztult el. Testüket a falba temették, azért, hogy szellemük elijessze az Északi Démonokat. A Nagy falat, ezért a "Könnyek Falának" is hívták.

Először 12 méter magas tornyokat építetek, amiket 4 hónapi ostromra elegendő élelmiszerrel töltöttek meg. Ezeket azután 6 méter magas erődfalakkal kötötték össze. Mivel a tornyok éppen nyíllövésnyire voltak egymástól, segítségükkel gyorsan tudtak üzenetet küldeni több száz kilométer távolságra is. Egy üzenet 24 óra alatt futott végig a fal teljes hosszán (ez a "csúcs" a telefon feltalálásáig megdöntetlen maradt).

A fal segítségével a hadsereg, és az ellátmány gyorsan eljuthatott a Birodalom egyik végéből a másikba. A Császár, ravasz módon a hadsereggel őriztette a falat, távol tartva a katonák túlnyomó részét a Fővárostól, nehogy egy esetleges népfölkelés esetében átálljanak a lázadók oldalára

Miután ellenfeleit legyőzte, a Császár a hallhatatlanság megszállottja lett. Kitartóan kereste az Élet Elixírt. Rendszeresen kipróbálta a varázslói, és alkimistái által bemutatott italokat. Egyes kotyvalékok halálos mérgeket (pl. higanyt, és foszfort) is tartalmaztak. Valószínűleg ezek mérgezték meg véletlenül...

A Császár legbefolyásosabb tanácsadói tudták, hogy kivégzik őket, ha a száműzött fiú a trónra kerül. Ezért a holtestet gyorsan visszavitték a fővárosba, hogy mielőbb, a jobban befolyásolható, második fiú közelében legyen apja holteste.

A hosszú utazás alatt, a nyári melegben, nehéz volt eltitkolni, hogy a Császár hintójában, annak holtteste fekszik. Ezért erős szagú, sózott halakat szállító kocsikat rendeltek a Császár hintója mögé, hogy ne érződjön a bomló tetem bűze. Így érkezett vissza a fővárosba a halott császár. Tanácsadói, hamis aláírással, a Császár nevében levelet küldtek a száműzött első fiúnak, hogy végezzen magával. A Császári parancsnak nem lehetett ellenszegülni. A biztonság kedvéért az összeesküvők, a levéllel egy kardot is elküldtek.

Az első fiú halála után, a második került hatalomra. Uralkodását véres örökösödési háborúk, parasztfelkelések fémjelezték. A második császár a csatamezőn esett el. Hét évvel később egy másik uralkodócsalád vette át a hatalmat, és megszilárdította a békét Kínában.







A KINAI NAGYFAL

Link


Link



Peking és a Kínai Nagy Fal

Link



A Kínai Nagy Fal - Monumentális történelem

Link



Kína, ahogyan egy madár vagy drón látja!
/Drón felvétel Kínában! Egy érdekes világ - egy csodás természet Kinában!/

Link

















 
 
0 komment , kategória:  Világjárók  
VIRÁGos idézetek
  2015-04-12 18:30:16, vasárnap
 
 













VIRÁGos idézetek


A hervadó virág mellett mindig ott egy felpattanó rügy.
Ha egy virág elhal,


rengeteg mag marad utána. Mennyire hasonlít életünk egy virághoz!

Tomihiro Hoshino







Napnyugta után minden nő érzi, hogy fölötte a hatalma a férfinak.
Esti virág a nő,


napnyugta után mutatkozik teljes pompájában, s holdvilágnál varázsában is.

Gárdonyi Géza







Sosem vagy egymagad, csak túl kicsinyke vagy,
várj, míg felkel majd a nap.
Tudod, nincs mennyország, de minden síron nő virág.
Várj, míg felkel majd a nap.


Ezért együtt leszünk, míg végtelen az éj.
Együtt, míg a nap utoljára kél.
Együtt mondjuk annak, ki még fél:
te csak várj, míg felkel majd a nap.

Demjén Ferenc







A hegy csókolva tör égbe,
habot hab ölel, szorit, átfog;
egymást ringatva, becézve
hajlonganak a virágok;


a földet a nap sugara,
a hold a tengereket:
minden csókol... - S te soha
engemet?

Percy Bysshe Shelley







A tökéletes virág nagyon ritka. Van,
aki egy életen át keresi,


s az élete nem hiábavaló.

Az utolsó szamuráj c. film







Egy kapcsolatból olyan súlytalanul kellene leválni,
mint ahogy a levelét engedi el a fa,
vagyis csak akkor, ha ez már érzelmileg lehetséges.
Akkor kezdjen hullani a szirom,


ha már bennünk is meghalt a virág.

Popper Péter







Vak világ
a mi világunk,
vérző virág


a vágyunk.

Zsigmond Ede







Sírok én is, siratgatom
Boldogságom; hiába,
Nem fog az már újra nyílni,
Mint a jázmin virága.


Ha látnátok, mikor könnyem
Az arcomon lepereg,
Tudom, hogy megsajnálnátok,
Gonosz nyelvű emberek.

Ady Endre








Nyíló virág
szirma vagyok,


Néma csendben
nálad lakok.

Mary Elizabeth Frye











 
 
0 komment , kategória:  Gyönyörű virágok&idézetek  
A megtestesült érzékiség
  2015-04-11 16:30:05, szombat
 
 







A MEGTESTESÜLT ÉRZÉKISÉG


A filmes erotika forradalmasítója, szexszimbólum: a nyocvan esztendős Brigitta Bardot legendáján nem fog az idő.

"A régi fotóimat nézegetve nem hiszem el, hogy az a csinos lány én voltam" - mondja magáról.

Immár negyven éve visszavonult a filmezéstől, hogy az állatvédelemnek szentelje az életét. La Mandrague nevű villája az Azúr-parton az elhagyott állatok menedéke.

A művészpártoló nagyiparos lánya balerinának készült, de tizenöt évesen elragadta a modellkedés. Az Elle címlapjáról került Marc Allegret rendező figyelmébe, aki próbafelvételre hívta. Így ismerkedett meg Roger Vadimmal, akihez alig tizennyolc évesen feleségül ment. Kilenc közös film, ötévi házasság után elváltak útjaik. Az És Isten megteremtette a a nőt című filmmel megszületett a a modern Vénusz, a szexuális forradalom zászlóvivője. B.B. maga volt a megtestesült érzékiség, ruházkodása, frizurája meghatározta a hatvanas évek divatját. Saint-Tropezből, a kis halászfaluból az ő varázsa révén lett a bohém művészek paradicsoma.

Magánéletét őrült románcok, röpke házasságok, öngyilkossági kisérletek tarkították. Serge Gainsbourg eredetileg neki írta az erotika himnuszaként elhíresült Je t'aime című dalt, amit szakításuk után Jane Birkinnel énekelt lemezre. Jacques Charrier színésszel kötött házasságából született Nicholas nevű fia, akivel hosszú ideje nem tartja a kapcsolatot. Több mint húsz éve Bernard d'Ormale szélsőjobboldali politikus felesége.

Depressziós hullámvölgyekből, szerelmi botrányoktól visszhangos karrierjétől a Roger Vadim rendezte Don Juan 73-ban vett búcsút. A Babette háborúba megy, a Magánélet egykori sztárja hatszáz hektáros dél-franciaországi birtokára vonult vissza. Minden személyes vagyonát a nevét viselő állatvédő alapítványban fektette.







Brigitte Bardot Video - Egyveleg Mix

Link



In search of Brigitte Bardot in Saint Tropez

Link



Brigitte Bardot & Alain Delon

Link



Jane Birkin - Je t' aime, Moi non plu // A szerelem himnusza

Link



És Isten megteremtette a nőt!

Link



...és Isten megteremtette a NŐT!
Képek


Brigitte Bardot

Link


Link


















 
 
1 komment , kategória:  Szépek szépei   
110 éve született József Attila
  2015-04-11 16:00:30, szombat
 
 




110 ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA


József Attila (1905-1937) - Szépség koldusa


Akár meg is fordíthatnánk a két dátumot: József Attila akkor született meg országosan elismert költőként, amikor Balatonszárszón kiállították róla a hivatalos halotti bizonyítványt. A kor- és pályatársak többsége csak a bulvárszenzációként tálalt halálhír után döbbent rá, milyen kivételes életművet alkotott ez a mindaddig csak "jó költő"-ként számon tartott, zavarba ejtően sokféle hangon megszólaló - ezért gyakran félreértett -, posztumusz fölfedezett zseni, akinek életútját kisgyermekkora óta váratlan veszteségek, lelki traumák, különös fordulatok szegélyezték -, s aki egyéni szenvedéseiből egyetemes érvényű költészetet teremtett.

József Attila 1905. április 11-én, 110 éve született Ferencvárosban. Első önálló verseskötete, a Szépség koldusa tizenhét éves korában jelent meg, amelyhez maga Juhász Gyula írt előszót, aki az ifjú szerzőt ,,Isten kegyelméből való költő"-ként ajánlotta az olvasók figyelmébe. Születésnapján 1964 óta Magyarországon A magyar költészet napját is ünnepeljük: a posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas költő a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Munkája, versei mindennapi kenyerünk, neve a hatvanas évek óta éppúgy ,,a" költő szinonimája, mint valamikor Petőfié volt.

József Attila Budapesten, a Ferencvárosban született, a Gát utca 3-as számú házban. Apja, József Áron, szappanfőző munkás, édesanyja, leánykori nevén Pőcze Borbála, szabadszállási parasztlány. A családfő 1908. július 1-én eltűnt. Családja úgy tudta, hogy kivándorolt Amerikába, valójában azonban Romániába ment. A három gyermekével magára hagyott asszony több munkát vállalt: napszámosként dolgozott, úri házakhoz járt mosni, vasalni, takarítani, mégsem tudta gyermekeit eltartani. Az albérleti díjakat sem tudták kifizetni, így állandó költözködésre kényszerültek. 1910 tavaszán Attila és egyik testvére, Etus az Országos Gyermekvédő Liga jóvoltából Öcsödre Gombai Ferenc parasztgazda házához került. Az ellátás fejében a házi munkában segédkeztek.


József Attila és Etelka arcképe





Attila itt, Öcsödön kezdte meg tanulmányait. 1912 júniusában a két testvér hazatért. Anyjukat munka közben súlyos baleset érte, a család ezt követően a külváros nyomorgó szegényeinek életét élte. A kisiskolás Attilának kellett megpróbálkoznia a kenyérkeresés szabályos és szabálytalan eszközeivel. 1914-ben jelentkeztek a Mama betegségének első tünetei: kiderült, hogy méhrákja van. 1919-es halála után a két testvér nővérükhöz, Jolánhoz és annak férjéhez, Makai Ödönhöz költözött. Nagykorúságáig Makai lett József Attila gyámja, ő íratta be a fiút a makói magyar királyi állami főgimnáziumba, ahol költői pályája is indult.

1922 decemberében megjelenik első önálló verseskötete, a Szépség koldusa is egy szegedi nyomdász-kiadó vállalkozásában, összesen háromszáz példányban. A tizenhét éves diák nem akármilyen indulást tudhat magáénak: a kötethez Juhász Gyula írt előszót, az ifjú szerzőt ,,Isten kegyelméből való költő"-ként ajánlva az olvasók figyelmébe. Verseit megjelentették a helyi lapok, illetve a Nyugat is. ,,Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam" - írta később önéletrajzában. 1923. január 10-én kilépett a gimnáziumból, kizárólag a költészetnek akart élni. Költői pályájának legtermékenyebb évei ezek: versei számát tekintve 1922 és 1925 között írta műveinek mintegy felét.

1923 májusát követően Szegedre ment, hogy Juhász Gyula költői működésének negyedszázados jubileumát megünnepeljék. Itt ismerkedett meg Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel és Szabó Lőrinccel. Időközben a hetedik és nyolcadik osztályos tananyagból összevont vizsgát tesz, majd decemberben leérettségizik. 1924. szeptember 13-án a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem magyar-francia-filozófia szakos hallgatója lett Szegeden. Újabb verseskötetet jelentet meg Nem én kiáltok címmel, az 1925. március 25-én a Szeged című lapban megjelenő, Tiszta szívvel című költeménye pedig újabb fordulathoz vezetett a költő életében. A versre reagálva Horger Antal nyelvész professzor, az egyetem dékánja szükségét érezte a költőt magához rendelni és két tanú jelenlétében ,,eltanácsolni" az egyetemről. Horger fenyegetését József Attila nemcsak életre szóló sérelemként élte meg (amiért 1937-ben írt Születésnapomra című, játékos-hetyke versében vett elégtételt), hanem olyan, a hivatal súlyát maga mögött tudó tiltásként is, ami örökre elzárja előle a pedagógusi pályát Magyarországon.


Homonnai Nándor: József Attila portréja 1924 körül (Petőfi Irodalmi Múzeum)





Később Bécsbe utazott, a bécsi egyetemre iratkozott be. 1926 szeptemberének elején Párizsba ment, rendszeresen látogatta a párizsi magyar emigránsok kedvenc kávéházait, lelkesen tanult franciául, novembertől már a Sorbonne hallgatói közé tartozott. 1927. augusztus közepén tért haza Budapestre, költeményeit ekkor már ismerik, és megjelentették a különböző napilapok, irodalmi folyóiratok is. 1928 első néhány hónapjában ismerte meg Vágó Mártát, akivel egymásba szerettek. Az ő révén került kapcsolatba polgári radikális és liberális körökkel is. Az 1928 nyarán keletkezett Klárisok c. vers ábrázolja szerelmi kapcsolatukat, s jól dokumentálja az abban lappangó szociális feszültségeket. Kapcsolatuk 1929-ben ér véget. Februárban megjelenik verseskötete, a Nincsen apám, se anyám. Hamarosan bekapcsolódik a névleg szociáldemokrata, valójában kommunistákkal szimpatizáló Jaurčs-munkaközösségbe. Tagja lesz az illegális kommunista pártnak. 1931 márciusában jelenik meg a Döntsd a tőkét, ne siránkozz című verseskötete, melyet a hatóság elkoboz, a Nyugat pedig kritikával illet. Ennek a vitának eredménye a konfliktus József Attila és Babits Mihály közt, amely miatt a költő egy ideig elvágja magát a Nyugattól.

Az illegális kommunista párthoz csatlakozásával csaknem egy időben került kapcsolatba József Attila a pszichoanalízissel is. Ekkor vált a Szegedről ismert Rapaport Sámuel doktor betegévé. Rapaporthoz, aki ,,a gyomor Freudjának" tartotta magát, mintegy két évig járt analízisbe. Az ezt követő időszak a kommunizmussal való szakítás időszaka. Az 1933 végén, 1934 elején írt Eszmélet című nagy gondolati költeménye mintegy összegezése a zsákutcák sorozataként megélt életútnak. 1935 elejétől Gyömrői Edithez járt analízisre, aki éppúgy, mint a betegségének utolsó korszakában József Attilát kezelő Bak Róbert hasadásos elmezavart állapított meg. A pszichoanalitikus kezelés ugyan új dimenziókat nyitott meg József Attila kései költészete számára, de nem tudott segíteni rajta. Sőt az, hogy viszonzatlan szerelemre gyulladt analitikusa, Gyömrői Edit iránt, meggyorsította lelki szétesését.

Ekkoriban került szorosabb barátságba Ignotus Pállal, akivel együtt megalapították a baloldali, de ,,felekezeten kívüli" Szép Szót. 1936 februárjában jelent meg a Szép Szó első, márciusi száma. Nevét József Attilának köszönhette. 1936 karácsonya előtt jelent meg utolsó kötete, a Nagyon fáj: a kötetből mindössze néhány példány kelt el a könyvesboltokban. 1937. február 20-án ismerkedett meg utolsó szerelmével, Kozmutza Flórával, aki ifjú gyógypedagógusként a pszichológus Szondi Lipót mellett dolgozott. A költő ekkor már nem volt olyan egészségi állapotban, hogy képes lett volna kitartó udvarlásra. A februárban-márciusban írt Flóra-versekről joggal állapítja meg Beney Zsuzsa, hogy ,,legfőbb témájuk a halál elfogadása".


A József Attila-emlékmű Balatonszárszón (Ortutay Tamás műve)





Július második felében következett be az utolsó, tragikus idegösszeomlása. Három és fél hónapon át ápolják a Siesta Szanatóriumban. Novemberben nővérei kíséretében Szárszóra utazik. Amikor meglátogatja Flóra, két búcsúversét ajándékozza neki (Karóval jöttél...; Ime, hát megleltem hazámat...). December 2-án barátai keresik fel, Ignotus, Fejtő, Hatvany is; köztük van az elmeorvos Bak Róbert is, aki a szanatóriumban kezelte. Mindent elkövetnek, hogy felvidítsák. Másnap, 3-án este azonban a balatonszárszói állomáson a mozgó vonat alá veti magát. Egyes vélemények szerint öngyilkos lett, mások ezt vitatják, a kérdés a mai napig eldöntetlen. A költőt először Balatonszárszón temették el 1937. december 5-én, majd 1942-ben a budapesti Kerepesi úti temető 35. parcellájában helyezték örök nyugalomra.


(forrás: magyar-irodalom.elte.hu, Wikipédia)







József Attila versek Latinovits Zoltán előadásában

1. (00:02:08) Latinovits Zoltán - Április 11
2. (00:05:26) Latinovits Zoltán - Eszmélet
3. (00:00:40) Latinovits Zoltán - Favágó
4. (00:05:51) Latinovits Zoltán - Flóra 1 - 5
5. (00:02:11) Latinovits Zoltán - Gyermekké tettél
6. (00:02:30) Latinovits Zoltán - Íme hát megleltem hazámat
7. (00:01:32) Latinovits Zoltán - Istenem
8. (00:01:32) Latinovits Zoltán - Karóval jöttél
9. (00:03:06) Latinovits Zoltán - Kései sirató
10. (00:00:22) Latinovits Zoltán - Két hexameter
11. (00:01:18) Latinovits Zoltán - Kiáltozások
12. (00:01:10) Latinovits Zoltán - Kopogtatás nélkül
13. (00:04:36) Latinovits Zoltán - Külvárosi éj
14. (00:01:17) Latinovits Zoltán - Mama
15. (00:04:07) Latinovits Zoltán - Nagyon fáj
16. (00:01:06) Latinovits Zoltán - Nem én kiáltok
17. (00:05:38) Latinovits Zoltán - Óda
18. (00:01:04) Latinovits Zoltán - Reménytelenül
19. (00:01:30) Latinovits Zoltán - Születésnapomra
20. (00:00:37) Latinovits Zoltán - Tiszta szívvel

Link



Csík zenekar - Születésnapomra(József Attila)

Link






























 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
Viszonzatlan szerelem
  2015-04-10 21:00:20, péntek
 
 







VISZONZATLAN SZERELEM


Léted barlangjába, fényt akartam vinni.
egyedül, csak Neked el akartam hinni
hogy nem vagy barlang mélyén lapuló,
Értéktelen szürke-kőzet, melyet betakar
az enyészet.
Kitártam neked titkaim, vígan zengtem, dalaim,
De te tova tűntél, akár a bolygófény.
Már nincs remény.


Magány bilincse kezemen, fájó emlékek lelkemen,
Szeretet nem üt léket szívemen, azt hiszem
Vagy tévedtem?
Ez viszonzatlan szerelem.



VISZONZATLAN SZERELEM


Szinte külön műfajnak tekinthető a könnyűzenében azoknak a daloknak a csoportja, amelyek a viszonzatlan szerelemről szólnak. A zenei műfaj, a stílus és az elkeseredettség mértéke eltérő lehet, de egy dolog állandó: a szerelem tárgya vagy kerek perec elutasítja a szerelmest, vagy tudomást sem vesz róla. Tíz klasszikus szám az ötvenes-, hatvanas-, hetvenes-, illetve nyolcvanas évekből - mindegyik a viszonzatlan szerelem témájában alkotott maradandót.

A 10 legszebb klasszikus dal a viszonzatlan szerelemről


1. Doris Day - Secret Love // 1953

A viszonzatlan szerelem tárgya: egy férfi, akiről többet nem is tudunk meg, hiszen az ötvenes években egy nő nem kezdeményezhetett, így titokban kellett tartania szerelmét. A dal szerint azonban már annyira szerelmes, hogy nem is tudja érzelmeit tovább magában tartani.
Tipikus szövegrészlet: "egy barátságos csillagnak mondtam el - ahogy azt az álmodozók gyakran teszik -, hogy milyen csodálatos vagy, és hogy miért szeretlek ennyire"
Érdekesség: a dal a Calamity Jane című musicalhez íródott, és nemcsak a slágerlistákon lett első, a legjobb betétdal Oscarját is elnyerte.

Link



2. Roy Orbison - Crying // 1961

A viszonzatlan szerelem tárgya: egy ex. A kapcsolatnak vége lett, a nő továbblépett, a férfi azonban nem tud, és a szakítás után egy találkozás a könnyekig felkavarja.
Tipikus szövegrészlet: "Azt hittem, már túl vagyok rajtad, de igaz, annyira igaz, hogy most sokkal jobban szeretlek, mint korábban - mindig sírni fogok utánad"
Érdekesség: A dal spanyol nyelvű, acapella verziója elhangzik David Lynch Mulholland Drive című filmjének egyik legemlékezetesebb jelenetében Rebekah Del Rio előadásában.

Link



3. Mamas and Papas - Dream a Little Dream of Me // 1968

A viszonzatlan szerelem tárgya: szintén egy volt szerető, aki azonban már eltűnt valamerre, de továbbra is mintha még az éjszakai szellők is az ő hangján suttognák, hogy “szeretlek".
Tipikus szövegrészlet: "Amíg én egyedül vagyok és szomorkodom, te legalább álmodj rólam egy kicsikét. A csillagok már halványulnak, de én kitartok, kedvesem, még mindig a csókod után sóvárgok"
Érdekesség: A dalt Fabian Andre, Wilbur Schwandt és Gus Kahn írták, először bizonyos Ernie Birchill énekelte fel 1931-ben. Később többek között a fenti Doris Day, valamint Louis Armstrong és Ella Fitzgerald is előadták ezt a számot, de Mama Cass verziójában lett igazán híres 1968-ban.

Link


Link



4. Dolly Parton - I Will Always Love You // 1973

A viszonzatlan szerelem tárgya: az énekesnő belátja, hogy a kapcsolatának vége, és annak ellenére hajlandó lelépni, hogy ő még továbbra is szerelmes az illetőbe, és tudja, hogy az is marad élete végéig.
Tipikus szövegrészlet: "ha maradnék, csak útban lennék neked. Ezért elmegyek, de tudom, hogy minden lépésnél csak rád fogok gondolni, mert én mindig szeretni foglak"
Érdekesség: nyilván senkit sem kell emlékeztetni arra, hogy Dolly Parton country-slágerének feldolgozásával mekkorát tarolt Whitney Houston 1992-ben.

Link



5. Dal: Máté Péter - Elmegyek // 1976

A viszonzatlan szerelem tárgya: egy volt szerelem, aki "elment". Nélküle kibírhatatlan az élet, ezért muszáj utánamenni.
Tipikus szövegrészlet: "vasárnap volt, amikor elhagytál, azóta én minden napot feketével írok már. Nekem többé már nem lesznek ünnepek, csak ha újra megjönnél"
Érdekesség: hogy ez a volt szerelem egy másik férfihoz távozott-e vagy esetleg a túlvilágra, az a hallgatóra van bízva. A szöveg mindenesetre többször is utal a halálra.

Link

Link


6. Marvin Gaye - I Want You // 1976

A viszonzatlan szerelem tárgya: itt nem feltétlenül egy exről van szó, az énekes egyszerűen beleszeretett valakibe, aki legfeljebb csak flörtölget vele, de nem akarja, hogy a szerelem komolyra forduljon. A férfi próbálja győzködni, hogy kezdjenek igazi kapcsolatot.
Tipikus szövegrészlet: "akarlak, úgy, ahogy kell, de azt is akarom, hogy te is akarj engem, úgy, ahogy én akarlak téged"
Érdekesség: ezt a dalt 1995-ben a Massive Attack is feldolgozta. Az ő verziójukon Madonna énekelt.

Link



7. The Police - Every Breath You Take // 1983

A viszonzatlan szerelem tárgya: a nő lelépett, de a férfi minden egyes lépését követi, minden egyes lélegzetvételét figyeli, hiszen ő továbbra is szerelmes.
Tipikus szövegrészlet: "hát nem érted, hogy hozzám tartozol? Szegény szívem minden egyes lépésedbe belesajdul"
Érdekesség: ezt a dalt Puff Daddy dolgozta fel 1997-ben, egy volt szerelem helyett egy halott barátra alkalmazva a szöveget.

Link



8. Phil Collins - Against All Odds (Take a Look at Me Now) // 1984

A viszonzatlan szerelem tárgya: a dal válasz arra, hogy a nő bejelenti, szakít a férfival. A teljes szöveg a továbbra is szerelmes férfi könyörgése a nőhöz, hogy ne menjen el.
Tipikus szövegrészlet: "bár valahogy rávehetnélek, hogy fordulj vissza és lásd a könnyeimet. Annyi mindent kéne mondanom neked, te vagy az egyetlen, aki valaha is igazán ismert engem"
Érdekesség: ez a szám eredetiben "csak" második helyezett lett a brit slágerlistán, de a kétezres években aztán két különböző feldolgozásban is az első helyre került.

Link



9. Lionel Richie - Hello // 1984

A viszonzatlan szerelem tárgya: egy olyan nő, aki a férfi számára szinte teljesen ismeretlen, csak az altó mögül figyeli. A dal arról szól, hogy a férfi titkon őrülten szerelmes valakibe, aki tudomást sem vesz róla, és a férfi próbálja összeszedni magát, hogy egy hellóval egyáltalán le merje szólítani a nőt.
Tipikus szövegrészlet: "mondd meg, hogy nyerhetném el a szívedet, mert nekem fogalmam sincs, de hadd kezdjem azzal, hogy azt mondom, szeretlek"
Érdekesség: a szám klipjének sztorija szerint egy tanár szerelmes egy vak tanítványába, de itt végül az derül ki, hogy a gyengéd érzelmeket a diáklány viszonozza.

Link



10. Boy George - Everything I Own // 1987

A viszonzatlan szerelem tárgya: az énekes élete legnagyobb szerelmét sírja vissza, a vele töltött évekért kész lenne mindent odaadni.
Tipikus szövegrészlet: "a sok-sok évemből a legszebbeket veled töltöttem. Mindenemet odaadnám, az életemet, a szívemet, az otthonomat, mindenemet odaadnám, csak hogy visszakaphassalak, csak hogy még egyszer ölelhesselek"
Érdekesség: a dal eredetileg egy Bread nevű együttes 1972-es albumán szerepelt, és az író, David Gates halott édesapjához szól benne. 1987-ben Boy George a zenét és a szöveget is teljesen átértelmezve csinált belőle világslágert.

Link


















 
 
0 komment , kategória:  Zene, zene, zene...  
Különleges fal
  2015-04-08 20:15:23, szerda
 
 




KÜLÖNLEGES FAL


Érdekes és különleges művészi fal!

Cochrane egy kisváros Kanadában, 24 km-re Calgary-tól. Ott látni ezt a gyönyörű falat csempékből kirakva. Mindegyik csempe más és más.

Megközelíthető, kinagyítható. Valaki összerakta és egy hihetetlenül lenyűgöző képet alkotott belőle.

A csempék mérete 30 cm x 30 cm és mindegyiket más művész készítette,
Nincs kettő egyforma és mégis egy hatalmas műalkotás, művészi fal.

Kattints bármely csempére és jön a meglepetés, mert AZ is egy külön kép.


Link








 
 
0 komment , kategória:  Művészet  
     2/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
2015.03 2015. április 2015.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 28 db bejegyzés
e év: 469 db bejegyzés
Összes: 4845 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1632
  • e Hét: 21451
  • e Hónap: 61272
  • e Év: 239147
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.