Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Trianon – Miért írta alá Magyarország a békeszerződést
  2022-06-03 22:00:26, péntek
 
 








TRIANON - MIÉRT ÍRTA ALÁ MAGYARORSZÁG A BÉKESZERZŐDÉST?

Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság


Az utóbbi évtizedekben a magyar közvélemény egy részében nem egyszer merült fel a kérdés, hogy ha Magyarország számára már a korszakban jól láthatóan katasztrofális következményekkel járt a világháborúban győztes nagyhatalmak trianoni döntése, hazánk vezetése mi okból adta kézjegyét az új határokat meghúzó békeszerződéshez. Nem lett volna-e erkölcsileg vállalhatóbb, illetve a remélt revízió szempontjából praktikusabb is, ha Magyarország nem ismeri el területeinek elcsatolását?


Trianon - aláírás előtt
1920. június 4. Magyarország képviselői a trianoni békeszerződés aláírása előtti pillanatokban.





A kortársak számára ez a kérdés nem volt ennyire egyszerű. Létezett ugyanis kedvezőtlenebb alternatíva a béke 1920. június 4-ei aláírásánál és a Trianonban meghúzott határok valósággá válásánál. Emellett fontos tisztában lenni azzal, hogy az elcsatolt területek nem az aláírást követően kerültek ki a magyar állam tényleges fennhatósága alól, hanem már jóval korábban. A szerződés jelentős részben a már fennálló állapotokat szentesítette.

1918. november 13-án Magyarország és az antant fegyverszüneti megállapodást írt alá Belgrádban, amely rendezte a háború balkáni és román frontjának helyzetét.[1] Magyarországnak a Beszterce-Marosvásárhely-Arad-Szabadka-Pécs-Dráva vonalon belülre kellett visszavonnia fegyveres erőit. Ez azt jelentette, hogy a szűken vett történelmi Erdély, a Bánság keleti fele, valamint a későbbi Vajdaság már 1918-ban román, illetve szerb megszállás alá került.

A fegyverszüneti tárgyalások alatt, november 8-án a csehszlovák kormány parancsot adott a Felvidék megszállására. A harcok váltakozó sikerrel folytak, míg végül csehszlovák nyomásra december 21-én Stephen Pichon francia külügyminiszter kijelölte a feleket elválasztó demarkációs vonalat. A magyar kormány kénytelen volt kiüríteni a Dunától, az Ipolytól, valamint a Rimaszombat-Ungvár vonaltól északra eső területeket. Így 1919 elejére a Magyarországot és Csehszlovákiát elválasztó nem hivatalos határ jelentős mértékben megegyezett az 1920-ban meghúzottal. (Ugyan 1919 május-júniusában a Tanácsköztársaság vissza tudta foglalni a Felvidék jelentős részét, Georges Clemenceau francia miniszterelnök - az engedményért nemzetközi elismerést kilátásba helyező - felszólítására ismét kiürítette azt.)


1918 tele. A megszállt Kassa





A szomszédos államok arra törekedtek, hogy a párizsi békekonferencia kész helyzet elé kerüljön, amikor területi követeléseik jogosságáról dönt. Ezért hadseregeik átlépték a demarkációs vonalakat és megkezdték a később nekik ítélt területek elfoglalását.

1918. december 12-én Henri Berthelot tábornok, a romániai francia katonai misszió vezetője feljebbvalói tudta nélkül engedélyezte a román hadseregnek a fegyverszüneti vonal átlépését. A románok a Máramarossziget-Nagybánya-Zilah-Zám vonalig nyomultak előre, mire az antant visszaszerezte az irányítást az események felett. (Ezzel egy időben a csehszlovák haderő Losoncot és Balassagyarmatot foglalta el.) 1919. februári döntésükkel a szövetségesek végül engedélyezték Romániának az előrenyomulást a Szatmárnémeti-Nagyvárad-Arad vonalig. A Tanácsköztársaság által kifejtett katonai ellenállás miatt azonban a románok csak áprilisban tudták ezt a területet, a történelmi Partiumot elfoglalni. Ugyanakkor stratégiai okokból, az antant akaratával szembemenve, hadseregük egészen a Tiszáig nyomult előre. 1919 áprilisának végén tehát a később Romániának ítélt terület egésze román uralom alatt állt.


A román hadsereg a Tiszánál
1919 tavasza. I. Ferdinánd román király a Tiszát elérő román katonákkal.





A fentiekből látható, hogy az aláírás megtagadásának nem lett volna gyakorlati jelentősége: Magyarország az elcsatolt területeket már jóval a békekötés előtt elveszítette. A következőkben az elvi és politikai megfontolásokat vesszük sorra.

A magyar küldöttségben a békeszerződés aláírásának megtagadása már a végleges szöveg megszületése előtt felmerült. 1920 februárjában gróf Apponyi Albert, a delegáció elnöke azon véleményének adott hangot, hogy ha Magyarország nem kap jelentős területi engedményeket, ne írja alá a szerződést. Amikor márciusban világossá vált, hogy a győztes nagyhatalmak már nem nyúlnak hozzá az általuk megalkotott békerendszerhez, a magyar békeküldöttség megvitatta az alá nem írás kérdését. Arra jutottak, hogy a békefeltételek visszautasítása Magyarországgal szembeni gazdasági szankciók bevezetéséhez vezetne, ami a háború utáni nehéz helyzetben a magyar kereskedelmi és pénzügyi élet összeomlását hozná el. Gróf Teleki Pál, a delegáció egyik főmegbízottja, későbbi miniszterelnök egyenesen a főváros élelmiszer-ellátásának összeomlásától tartott. Mindennek pedig súlyos következményei lehettek volna az ország társadalmi rendjére és politikai berendezkedésére nézve. Popovics Sándor főmegbízott, a Magyar Nemzeti Bank későbbi elnöke így fogalmazott ezzel kapcsolatban: ,,Olyan nyomor következhet, hogy a kormányzás azok kezébe kerülhet, akik hajlandóak bármi áron aláírni a békét, akár még súlyosabb feltételek mellett is". A tömeges elégedetlenség akár oda is vezethetett volna, hogy a Tanácsköztársaság hónapjai után éppen berendezkedő konzervatív-liberális rendszer helyébe valamely politikai szélsőség lép. Tehát a kortársak, akik végül a trianoni békeszerződés aláírása mellett döntöttek, úgy ítélték meg, hogy a győztesek előbb vagy utóbb képesek lesznek Magyarországot rákényszeríteni az aláírásra, és egy ilyen küzdelemben legyengült ország alkupozíciói csak tovább romlanak. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szomszédos államok mindegyikének további, a trianoni békén túlmenő területi igényei voltak hazánkkal szemben, így Magyarországnak nem állt érdekében kivívni az antant még erőteljesebb ellenszenvét, és a területi kérdést ilyen körülmények között nyitva tartani. Összességében az aláírással szembeni ellenszegülés csak az ország nehezen helyreállított belső stabilitását sodorta volna veszélybe.

Összefoglalva tehát, a trianoni békeszerződés alá nem írása nem változtatta volna meg a tényt, hogy az elveszített területek 1920 júniusában már más országok uralma alatt álltak, ugyanakkor jelentősen csökkentette volna a későbbi bethleni konszolidáció sikerének esélyét.


Link



A belgrádi fegyverszünet megkötése

Link


Magyarország megszállása 1.

Link


A Felvidék cseh megszállása

Link


A történeti Erdély román megszállása 1918-1919-ben

Link


A MEGÉLT TRIANON

Link







Trianon - A legsúlyosabb csapás egy ezer éves államra, és az utána következő 100 év története.

Link


Trianon 100

Link


100 ÉVVEL TRIANON UTÁN I.-II.

Link


Trailer - 100 ÉVVEL TRIANON UTÁN

Link


HU,,... 100 évvel Trianon után - Él Bihar, élteti szent hite!"

Link


A magyar nemzet 100 évvel Trianon után

Link


Trianon-film

Link















  
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Megnyílt a Néprajzi Múzeum új épülete!
  2022-06-03 20:45:43, péntek
 
 










MEGNYÍLT A NÉPRAJZI MÚZEUM ÚJ ÉPÜLETE!


Látványos kiállításokkal megnyitotta kapuit a Néprajzi Múzeum új, a Liget Budapest Projekt keretében megvalósult épülete. A Ferencz Marcel (NAPUR Architect) által tervezett ház az intézmény történetének első olyan otthona, melyet néprajzi múzeumi célra alakítottak ki, ezzel a Városligetben, az egykori Felvonulási tér helyén Európa egyik legkorszerűbb etnográfiai múzeumépülete jött létre, ahol a korábbi - Kossuth téri - kiállítóhelyhez képest háromszor nagyobb tér áll rendelkezésre a páratlanul gazdag gyűjtemény bemutatására. A Városliget szélén, az Ötvenhatosok terén álló, két egymásba fonódó domboldalt megidéző, látványos új épület különlegessége a közel félmillió pixelből kialakított homlokzati díszítése, amely 20 magyar és 20 nemzetközi néprajzi motívum kortárs újrafogalmazását jeleníti meg, illetve a több mint 7.000 négyzetméteres tetőkertje, mely legmagasabb pontján gyönyörű panorámát nyújt. A nemzetközi ingatlanszakma egyik legnagyobb presztízsű megmérettetésén, a londoni International Property Awardson 2018-ban már a tervei alapján a világ legjobb középületének választották a Néprajzi Múzeumot, s egyben a Best Architecture fődíjjal is kitüntették.

A Városligetben való megjelenés korszakos változás a Néprajzi Múzeum számára, hiszen a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról származó, mára 250 ezer darabot számláló gyűjtemény sokat vándorolt a múzeum 1872-es alapítása óta, amely eddig még nem működött olyan épületben, amit eredendően az intézmény igényeinek megfelelően alakítottak volna ki. Most a múzeum a korábbi kiállítóterek többszörösével lel új, és kifejezetten a számára épített otthonra a Városligetben, ahová tulajdonképpen hazatér: a nagyközönség számára 1896-ban itt, a Millenniumi Kiállítás Néprajzi Falujában mutatkozott be először, majd hosszú évekig a Városligetben álló nagy Iparcsarnok adott teret a néprajzi gyűjteménynek.

Hazatért a Néprajzi Múzeum

Az új Néprajzi Múzeum a Városligeti fasor parkhoz csatlakozó végében épült meg. Ez a terület az Andrássy út megépítése előtt hagyományosan a Liget kapujaként szolgált, ám az 1950-es évek elején, a Felvonulási tér kialakításával a helyszín előbb a kommunista időszak demonstrációinak színtere lett majd - egészen a múzeum építési munkálatainak 2017-es megkezdéséig - egy több mint másfél ezer autót befogadó, részben lebetonozott, részben kockakővel burkolt felszíni parkolóként működött. Ez immáron a múlté, a parkoló helyén megépült a Néprajzi Múzeum új épülete, körülötte pedig újonnan kialakított zöldfelületek, és egy hangulatos sétány, a Városligeti Promenád várja a látogatókat, így az autók által megszállt óriási területet visszakapta a Városliget. Az autóval ideérkező ligetlátogatókat pedig a 2020-ban átadott Múzeum Mélygarázs fogadja.

A múzeumot 05.23-án, hétfő délutántól a látogatók is birtokba vehették, ahol időszaki kiállítások adnak ízelítőt a páratlan gyűjteményből. Az intézmény első időszaki tárlata Megérkeztünk címmel nyílik meg, és a gyűjtemény keresztmetszeteként mutat be egy különleges válogatást, az interaktív és látványos ZOOM pedig egészen egyedi perspektívából tekint a múzeumi anyagra.

Ezek mellett sosem tapasztalt élményt nyújt az épület főlépcsője mentén mintegy 4000 műtárgyat felvonultató, nyitvatartási időben ingyenesen látogatható Kerámiatér is. A két részből álló kiállításban a kerámiatárgyak a múzeum gazdag magyar és nemzetközi gyűjteményeibe engednek betekintést. Az új épület újdonsága a MÉTA - Múzeumpedagógiai tér is. A klasszikus labdajátékra utaló név egyben a Múzeum, Élmény, Tudás, Alkotás fogalmait magába sűrítő betűszó, és ez nem véletlen: a hangulatos helyiség a Néprajzi Múzeum interaktív közösségi és múzeumpedagógiai tere. A foglalkozások résztvevői mellett családokat, egyéni látogatókat is várnak itt.

A Néprajzi Múzeum földszintjén kapott helyet a Városliget új látogatóközpontja is, ahol egy, a száz évvel ezelőtti Budapest városmagját, s benne a Városligetet bemutató, 55 m2-es, több mint 6.000 épületből álló, léptékarányos városmakett mellett a megújuló Liget valamennyi új fejlesztéséről kaphatnak információkat a vendégek, és jegyeket is vásárolhatnak park intézményeinek programjaira.

A Néprajzi Múzeum új épületének átadása nemcsak a gyűjtemény történetében számít mérföldkőnek, hanem a Liget Budapest projekt megvalósításának is fontos állomása. A projekt jelenleg Európa legnagyobb léptékű kulturális tartalmú városfejlesztése, amely a Városliget átfogó megújítását, benne a park kulturális intézményhálózatának és nemzeti közgyűjteményeink fejlesztését tűzte ki célul. A Szépművészeti Múzeum átfogó rekonstrukciója 2018-ban fejeződött be, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épülete 2019-ben került átadásra, a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum új épületének mostani megnyitását pedig rövidesen az Új Nemzeti Galéria megvalósítása követi majd.







Liget Budapest: megnyílt a Néprajzi Múzeum új épülete a Városligetben

Link


Európa legjobbja után a világ legjobb középülete is a Néprajzi Múzeum lett

Link

















  
 
0 komment , kategória:  Művészet  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2022.05 2022. Június 2022.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 19 db bejegyzés
e év: 227 db bejegyzés
Összes: 4845 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4068
  • e Hét: 18163
  • e Hónap: 57984
  • e Év: 235859
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.