Belépés
pacsakute.blog.xfree.hu
A szeretet ellen nincs fegyver. Czeizel Ilona
1954.01.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/34 oldal   Bejegyzések száma: 338 
A vérnyomás méréséről
  2022-11-01 08:03:48, kedd
 
  Vérnyomásmérés során gyakran furcsa számok jönnek ki, és van egy olyan érzésem, hogy nem jól mérem magamnak.

Hogy kell rendesen megmérni házilag a vérnyomásomat? - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.
Tisztelt Kérdező!

Az eredmények összehasonlíthatósága és a zavaró tényezők kiküszöbölése végett ajánlott néhány dolgot szem előtt tartani.

Ön tudta?
Ülő helyzetben a diasztolés vérnyomás 5 Hgmm-rel magasabb, mint fekve, a hát megtámasztásának hiánya is emeli az alsó értéket néhány Hgmm-rel. A keresztbetett lábak a szisztolés, azaz a felső értéket akár 8 Hgmm-rel is emelhetik.

Mire figyeljen vérnyomásmérés előtt:

Ne fogyasszon kávét, ne cigarettázzon, ne sportoljon a mérést megelőző fél órában!

A mérést 5 perc nyugalmi helyzet után végezze!

Mérés közben háta, alkarja legyen kényelmesen megtámasztva, lábait ne tegye keresztbe!

Mérés közben ne beszélgessen!

Érdemes 1-2 percen belül megismételni a mérést.

Higanyos vérnyomásmérő esetén a mandzsettát lassan, 2-3 Hgmm/másodperc sebességgel kell leereszteni, így nem kaphatunk hamisan alacsony eredményt.

A mérést lehetőség szerint mindig ugyanabban az időben végezze!

Válasszon megfelelő mandzsettaméretet, mert a rosszul illeszkedő mandzsetta hamis eredményt adhat.

Az eredményeket vérnyomásnaplóban jegyezze fel, ez sokat segíthet kezelőorvosának a gyógyszeres kezelés megtervezésében.
Forrás :Link

Megjegyzés : a vérnyomásmérésnek azért több fontos szabálya van, de alapjában véve ezt a cikket jónak tartom . Sajnos a higanyos vérnyomásmérőt elég régen kivonták a forgalomból (a higany miatt ) szerintem az volt a legpontosabb( CzI )
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Védőoltások és mellékhatások
  2022-08-20 22:39:32, szombat
 
 


Képtáramban nagyobb a kép : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
A szívinfarktus okai, rizikófaktorai
  2022-08-16 23:49:18, kedd
 
  A férfiak általában nagyobb kockázatnak vannak kitéve, menopauza után azonban a nők rizikója is megemelkedik. Bár a nem és a genetikai adottság nem módosítható, a rizikófaktorok többsége igen, illetve kiiktatható.

Hasonlóan minden más izomhoz, a szívizomnak is állandó vérellátásra van szüksége. A szív sejtjeit friss vérrel ellátó artériákat koszorúsereknek (vagy koronária ereknek) nevezik, mivel ezek koszorúként fonják körül a szívet.

Az elzáródást leggyakrabban véralvadék eredményezi, ami ott alakul ki, ahol a koszorúsér belső felszíne az évek során már károsodott, és fokozatosan el is záródott koleszterin és néhány más anyag lerakódása miatt. A szívizom saját keringésének zavara sejtkárosodást okoz, ami fájdalmat, illetve nyomásérzést vált ki, továbbá rendszertelen szívritmushoz (aritmia) vezethet, ami halálos kimenetelű is lehet. Ha a megfelelő mértékű véráramlás nem áll helyre, a szívizomsejtek elpusztulnak, majd hegszövet alakul ki a működő izomszövet helyén.

A szervezet ereiben található koleszterin és egyéb anyagok lerakódásai - amit összességében plakkoknak nevezünk - az érelmeszesedés (ateroszklerózis). A koszorúserek érelmeszesedés miatti beszűkülését koronária betegségnek is nevezik. A koronária betegség a legjelentősebb oka a szívinfarktus kialakulásának.

Ritkábban a szívinfarktus úgy alakul ki, hogy egy vérrög a beteg szív belsejéből leszakadva (embólus) beékelődik egy koszorúsérbe.

Egy másik ritka oka a szívinfarktusnak a koszorúserek görcsös összehúzása (spazmus), ami beszűkíti az adott érszakaszt és károsítja az általa ellátott területet. Bizonyos kábítószerek, pl. a kokain, képesek ilyen életet veszélyeztető spazmus kialakítására.

A szívinfarktus valójában nem állapot, hanem folyamat: általában néhány óra alatt fejlődik ki. Minden egyes perc elteltével nőhet az a terület, aminek nem megfelelő a vérellátása, és ezért az ott lévő sejtek elhalnak. Ha azonban sikerül a vérellátást időben helyreállítani, a szívkárosodás megelőzhető vagy legalábbis csökkenthető.

Rizikófaktorok
Az infarktus rizikófaktorai
A szívinfarktus rizikófaktorai nagyrészt azonosak az érelmeszesedés rizikófaktoraival:

A dohányzás. A dohányzás és a hosszú távon fennálló passzív dohányzás károsítja az artériák belső falát, ide értve a szívet ellátó artériák belső falát is, ezáltal megkönnyíti a koleszterin lerakódását.

Magas vérnyomás. A magas vérnyomás károsítja a szívet ellátó artériákat és ezzel felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát. A magas vérnyomás lehet örökletes probléma. A szerzett okok között gyakori a túl nagy sótartalmú étrend (de csak a genetikailag erre fogékony embereknél) és az elhízás (főleg akkor, ha 2-es típusú diabétesz áll a háttérben). A vérnyomás a kor előrehaladtával is fokozatosan nő.

Magas koleszterin- és zsír (összefoglaló elnevezéssel: lipid) szint. A koleszterin egy lapos, merev szerkezetű molekula, ami a sejthártya egyik fontos alkotórésze. Ha azonban rendszeresen és nagy mennyiségben kerül a táplálékkal a szervezetbe, vagy genetikai hajlam miatt fokozott mértékben termeli a szervezet, lerakódik az artériák falában és az érelmeszesedés egyik okozója lesz. A meszes plakkok fokozatosan beszűkítik az ereket (a szívben ez angina pektóriszhoz vezet), továbbá könnyen alakul ki rajtuk véralvadék, ami hirtelen tovább szűkítheti vagy el is zárhatja az ereket, ezáltal infarktust okozva. Az ún. LDL olyan lipidszállító részecske, ami a koleszterint a májból a szervezet többi részébe szállítja a vér útján. Az LDL-t "rossz koleszterin"-nek is nevezik, mivel ez felelős a legnagyobb mértékben az érelmeszesedésért. A HDL viszont olyan lipidszállító részecske, ami a felesleges koleszterint az erekből visszaszállítja a málba. Ez a "jó koleszterin", ami csökkenti az érelmeszesedés és ezzel a szívinfarktus (illetve bármilyen infarktus) kockázatát. Élelmiszerek koleszterintartalma

Mozgásszegény életmód. A mozgásszegény életmód könnyen elhízáshoz vezethet. Ennek megfelelően azok az emberek, akik rendszeresen végeznek aerob mozgásformákat (vagyis olyanokat, amelyek növelik a pulzus- és a légzésszámot), jobb kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) állapotban vannak, beleértve a kisebb szívinfarktus-kockázatot is. A mozgás mindemellett jótékony hatású a vérnyomásra is.

Elhízás. Elhízásról akkor beszélünk, ha a testzsír a testtömeg nagy százalékát teszi ki. Az elhízás növeli a szívinfarktus kockázatát, mert gyakran szövődik magas koleszterinszinttel, magas vérnyomással és cukorbetegséggel. Számítsa ki testtömegindexét!

Cukorbetegség. Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha a szervezet nem képes elegendő inzulint termelni, vagy a vérben keringő inzulinra nem reagál kellően. Az inzulin egy a hasnyálmirigy által termelt hormon, ami lehetővé teszi, hogy a szervezet inzulinigényes sejtjei hasznosíthassák a cukrot. A cukorbetegség kialakulhat gyerekkorban (1-es típus), azonban leggyakrabban a középkorú/idős, elhízott emberek betegsége (2-es típus). A cukorbetegség nagymértékben fokozza a szívinfarktus kockázatát azáltal, hogy a magas vércukor károsítja az ereket és negatív hatást gyakorolt a vérkoleszterin szintekre. Bővebben a cukorbetegségről

Stressz. Ha Ön nem tudja jól feldolgozni a mindennapi életével együtt járó stresszt, vagy életmódja az átlagosnál jóval nagyobb mértékű stresszt okoz, akkor Önnek fokozott esélye van a szívinfarktusra. Ennek egyik, de nem az egyetlen oka, hogy a túl sok stressz (csakúgy, mint a düh) emeli a vérnyomást.

Alkohol. Mérsékelten fogyasztva az alkohol növeli a HDL-szintet, ezáltal védőhatást gyakorol a szívinfarktussal szemben. A túlzott ivás azonban ingadozóvá teszi a vérnyomását és a triglicerid szintet és ezzel inkább növelve a szívinfarktus kockázatát.

Homocisztein, C-reaktív-protein- és fibrinogénszint. Azok az emberek, akiknek magas a vérében a homocisztein, a C-reaktív protein és a fibrinogén szintje, nagyobb valószínűséggel kapnak szívinfarktust. Ezeket a tényezőket csak nemrégiben azonosították, mint kardiovaszkuláris rizikótényezőket. Jelenleg is folynak a kutatások, hogy meghatározzák a pontos szerepüket. A homociszteinszint valamelyest csökkenthető folsav tabletták szedésével és egészséges étrenddel. A fibrinogén- és a C-reaktív-protein-szintet a szívinfarktus egyéb rizikófaktorainak módosításával lehet csökkenteni, pl. a dohányzás elhagyásával, a koleszterinszint csökkentésével és a rendszeres mozgással.

Szívinfarktus a családban. Ha az Ön testvéreinek, szüleinek, nagyszüleinek volt már szívinfarktusa (különösen, ha viszonylag fiatalon), az genetikai hajlamot sejtet, vagyis Önnél is nagyobb a kockázat. A magas vérnyomás szintén lehet családi betegség. Előfordulhat persze, hogy a család generációról generációra áthagyományozott életviteli szokásai is szerepet játszanak, pl. a családtagok dohányoznak és magas zsírtartalmú étrendet fogyasztanak.


A fenti rizikófaktorok közül számos módosítható illetve kiiktatható, ezáltal csökkentve az első, illetve a további szívinfarktusok kialakulását. Azonban vannak olyan rizikótényezők, amik nem módosíthatók, ilyen az öröklés és a nem. A férfiak általában nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a nők. A nők kockázata azonban a menopauza után megemelkedik. Abban az esetben, ha az Ön édesapjának 55 éves kora előtt, vagy az Ön édesanyjának 65 éves kora előtt voltak ilyen jellegű problémáik, akkor az Ön esetében nagyobb a kockázata annak, hogy kialakul a betegség.
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Mi a teendő szívinfarktus gyanúja esetén?
  2022-08-16 23:46:16, kedd
 
  Bárkivel előfordulhat, hogy környezetében valaki szívinfarktust kap, vagy éppen ő maga szenvedi el azt. Nem árt tisztában lenni az alapvető szabályokkal, hiszen ilyen esetekben perceken múlhat az ember élete, ugyanis a keringés megállását követően néhány perccel maradandó károsodást szenved az agy, ezért az újraélesztést lehetőség szerint haladéktalanul el kell kezdeni.

Ha a szeme láttára valaki rosszul lesz, nem mozdul, felszólításra, a váll megrázására sem reagál, kiáltson segítségért és tartson légzésvizsgálatot. A hátán fekvő beteg fejét kissé hajtsa hátra, hajoljon közel az arcához úgy, hogy nézzen a mellkasa irányába. Ilyen módon hármas érzékeléssel ellenőrizheti a légzést. Láthatja a mellkas emelkedését, süllyedését, hallhatja és érezheti a légzés közbeni levegő áramlását. A légzés vizsgálata tartson 10 másodpercig.

Ha nem észlel légzést, kezdje meg a mellkasi nyomásokat és szóljon a segítőnek, hogy hívjon mentőt újraélesztéshez, és ha van, defibrillátort is hozzanak! A telefont hangosítsa ki! A segélyhívást fogadó személy iránymutatást fog adni a további teendőket illetően. 30 mellkasi nyomást kövessen 2 levegőbefúvás szájból orrba. Ha a levegőbefúvásokat valamilyen oknál fogva nem tudja megtenni, alkalmazzon folyamatos mellkasi kompressziókat. A mellkasi nyomások során legalább 5, de legfeljebb 6 cm mélységig nyomja be a mellkast, percenként 100 nyomást végezzen.

Angina és szívroham(infarktus)
Angina: A koszorúér-szűkületek miatt (más esetekben a koszorúér görcsös összehúzódása miatt) kialakuló oxigénhiány okozta tünetegyüttes. A szívizomzat átmeneti működészavarát okozza, de infarktusba is átmehet. Az angina során a szívizomzat még nem károsodik maradandóan.

Infarktus: Az infarktus vagy szívroham a szívizomzat - a koszorúerek beszűkülése vagy görcsös összehúzódása, illetve vérrög miatti érelzáródása következtében kialakuló - olyan súlyos vérkeringési zavara, ami a szívizomzat maradandó károsodásához, elhalásához vezet. A szívinfartus korai szakaszában bekövetkező halálozásért a szívizomzat oxigénhiánytól szenvedő sejtjeiből kiinduló életveszélyes kamrai ritmuszavar a felelős a legtöbb esetben. Az elhalt terület - ha a beteg túléli az életveszélyes állapotot - hegszövetté alakul, ami már nem vesz részt többé a szív összehúzódásában.

Ha Ön kerül bajba
Rosszullét, mellkasi fájdalom, izzadás, légszomj esetén azonnal hívja a mentőket! Abban az esetben se késlekedjen, ha akár csak gyanítja, hogy szívinfarktusa van!

Ha Ön ismert szívbeteg és az orvosa már felírt nitroglicerin (vagy más nitráttartalmú) gyógyszert, akkor alkalmazza azt előírás szerint. Természetesen a rohamoldásra való készítményt kell alkalmazni, nem késleltetett felszívódású (retard) készítményt. Ha panaszai nem rendeződnek 20 percen belül, valószínűleg infarktusa van, nem egyszerű anginája.

Ha nem tudja a mentőket elérni, akkor kérjen meg valakit, hogy vigye el kocsival a legközelebbi kórházba.

A reflux- és a szíveredetű mellkasi fájdalom elkülönítése:

A reflux okozta mellkasi fájdalom - a szívbetegség miatti mellkasi fájdalom:

Reflux :
Éles, égető érzés közvetlenül a szegycsont alatt, illetve a szegycsont mögötti területen vagy a bordáknál. Előfordulhat savas érzés is a torokban. A panaszok változó intenzitásúak és időtartamúak.
A fájdalom általában nem sugárzik a vállakba, nyakba és a karokba.
A fájdalom általában evés után, gyakran nyugalomban, illetve lefekvéskor jelentkezik.
A fájdalom a reflux elleni gyógyszerekkel csillapítható.
Nagyon ritkán jár izzadással.

Infarktus :
Szorító érzés vagy nyomás, ami a mellkas középtáján vagy a bal oldalán jelentkezik. A fájdalom eleinte gyakran terhelésre vagy jelentős stressz hatására jelentkezik, és pár perc alatt szűnik.
A fájdalom kisugározhat a vállakba, hátba, nyakba, karokba.
Nitroglicerin (értágító hatású gyógyszer) hatására a fájdalom csökken.
Légszomj.
Izzadás.

Fontos!
A mellkasi fájdalomnak számos oka lehet, ugyanakkor ezek mindegyike - akár szíveredetű, akár nem szíveredetű betegség áll a háttérben - érdemes az orvosi kivizsgálásra.
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
A Campylobacter-fertőzés
  2022-07-19 13:10:36, kedd
 
  A Campylobacter-fertőzést vagy campylobakteriózist a Campylobacter baktériumok okozzák. Ezek a baktériumok okozzák leggyakrabban a hasmenéses betegségeket az Egyesült Államokban. Hazánkban pedig ez a fertőzés fordul elő leggyakrabban a nyári hónapokban.

A FoodNet (az élelmiszer-eredetű megbetegedéseket aktívan megfigyelő hálózat) adatai azt mutatják, hogy 100 000 lakosból évente körülbelül 20 esetet diagnosztizálnak. Ennél sokkal több olyan eset van, ami diagnosztizáltalan marad, vagy ami nem kerül bejelentésre. Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) becslései szerint a Campylobacter-fertőzés 1,5 millió amerikai lakost érint évente. A legtöbb eset nem kerül bele a jelentésekbe, és több eset fordul elő nyáron, mint télen.
Melyek a Campylobacter-fertőzés tünetei?

A Campylobacter-fertőzésben szenvedő személyeknek rendszerint hasmenése (gyakran véres), láza és gyomorgörcse van. A hasmenést hányinger és hányás kísérheti. A tünetek általában 2-5 nappal a fertőzést követően kezdődnek, és nagyjából egy hétig tartanak. Néhányan szövődményeket tapasztalhatnak, köztük irritábilis bél szindrómát (IBS), átmeneti bénulást és ízületi gyulladást (arthritis). Azoknál a személyeknél, akiknek legyengült az immunrendszerük, például akik hematológiai megbetegedésben szenvednek, akik AIDS-esek, vagy akik kemoterápiás kezelésben részesülnek, a Campylobacter baktérium bizonyos esetekben átterjedhet a véráramba, ezáltal életveszélyes fertőzést okozva.

Hogyan lesz Campylobacter baktériummal szennyezett az élelmiszer és a víz?

A Campylobacter baktérium számos módon kerülhet az élelmiszerbe és a vízbe.

Számos csirke, pulyka, szarvasmarha és más állat, amelyeknél ugyan nem jelentkeznek a betegség tünetei, hordozzák a Campylobacter baktériumot. A Campylobacter baktérium előfordulhat az állatok beleiben, májában és más szerveiben, és az állat levágásakor más ehető részeire is átkerülhet. 2015-ben a NARMS (amerikai Országos Antimikrobiális Rezisztencia Monitorozó Rendszer) egy vizsgálata megállapította, hogy a boltban vásárolt nyers csirkék 24%-ánál előfordult a Campylobacter baktérium.

A tej akkor szennyeződhet a baktériummal, ha a tehén tőgyében Campylobacter-fertőzés fordul elő, vagy ha a tej trágyával szennyezett. A pasztörizálás biztonságossá teszi a tej fogyasztását.

A gyümölcsök és zöldségek akkor szennyeződhetnek a baktériummal, ha olyan talajjal vagy vízzel kerülnek érintkezésbe, ami szarvasmarhák, madarak vagy más állatok ürülékét (székletét) tartalmazza. Az állati ürülék a tavakat és a patakokat is szennyezheti. A gyümölcsök és zöldségek mosása, tisztítása, valamint a kezeletlen ivóvíz fertőtlenítése segít a fertőzések megelőzésében.
Hogyan fertőződhetnek meg az emberek a Campylobacter baktériumokkal?

Nagyon kevés Campylobacter baktérium is elegendő ahhoz, hogy valaki megbetegedjen. A nyers csirkéből származó testnedv egyetlen cseppje elegendő baktériumot tartalmazhat ahhoz, hogy valaki megfertőződjön.

A legtöbb Campylobacter-fertőzés valószínűleg a nyers, vagy nem kellően megfőzött vagy megsütött baromfi elfogyasztásából ered, esetleg olyan élelmiszer elfogyasztásából, ami érintkezett fertőzött élelmiszerekkel. A Campylobacter baktériumok terjedhetnek más élelmiszerek által, ideértve a tenger gyümölcseit, a húst és a terményeket; állatokkal való érintkezés útján; és kezeletlen ivóvíz elfogyasztásával is.

Az emberek elkaphatják a fertőzést, ha a nyers csirke darabolásához és elkészítéséhez használt vágódeszkát nem mossák meg, mielőtt a nyersen vagy enyhén főve fogyasztott ételek, például saláta vagy gyümölcs készítésére használják azt.

Az emberek úgy is megfertőződhetnek, ha fertőzött kutya vagy macska ürülékével érintkeznek. Nagyon ritka esetben megfertőződtek emberek fertőzött vér átömlesztése által.

A Campylobacter baktériumok rendszerint nem terjednek át egyik emberről a másikra.

A járványkitörések a baromfikkal, a nyers (pasztörizálatlan) tejtermékekkel, a tenger gyümölcseivel, a kezeletlen ivóvízzel, a terményekkel és fertőzött kölyökkutyákkal való érintkezéssel álltak összefüggésben.

A Campylobacter-fertőzés a szegényebb országokban gyakori, és a külföldre utazó emberek nagyobb eséllyel fertőződnek meg. Nagyjából minden ötödik, FoodNet hálózatnak jelentett Campylobacter-fertőzés nemzetközi utazáshoz kapcsolódott.
Hogyan diagnosztizálják és hogyan kezelik a Campylobacter-fertőzést?
Diagnózis

A Campylobacter-fertőzés diagnózisa akkor kerül felállításra, ha egy laboratóriumi vizsgálat kimutatja a Campylobacter baktériumokat a székletben, a testszövetekben vagy a testnedvekben. A vizsgálat történhet egy baktériumokat izoláló tenyészettel vagy egy gyors diagnosztikai teszttel, ami kimutatja a baktériumok genetikai anyagát.
Kezelés

A legtöbb ember antibiotikumkezelés nélkül gyógyul meg a Campylobacter-fertőzésből. A betegeknek több folyadékot kell fogyasztaniuk a hasmenés fennállásának időszaka alatt.

Néhány beteg esetében, akiknél a betegség súlyos lefolyású, vagy fennáll annak kockázata, antibiotikumkezelésre lehet szükség. Ide tartoznak a 65 évesek vagy annál idősebbek, a várandós nők és azok, akik legyengült immunrendszerrel rendelkeznek, például akik hematológiai betegségben szenvednek, akik AIDS-esek vagy kemoterápiás kezelésben részesülnek.
A Campylobacter-fertőzés súlyos?

A legtöbb Campylobacter-fertőzésben szenvedő beteg egy héten belül teljesen meggyógyul, habár néhányan a felépülést követően hetekig ürítik a Campylobacter baktériumokat a székletükben. A Campylobacter-fertőzés ritkán okoz hosszú távú egészségügyi problémákat. Egyes vizsgálatok becslései szerint a Campylobacter-fertőzésben szenvedő emberek 5-20%-ánál alakul ki korlátozott ideig fennálló irritábilis bél szindróma, és 1-5%-uknál jelentkezik ízületi gyulladás.

Körülbelül minden jelentett 1 000 Campylobacter-fertőzésből 1 vezet Guillain-Barré-szindrómához (GBS). A GBS akkor fordulhat elő, amikor egy személy immunrendszere működésbe lép egy fertőzés következtében, de úgy, hogy a kórokozó ellen termelődő antitestek a szervezet bizonyos saját sejtjeit is károsítják. A GBS-ben szenvedő embereknél izomgyengeség vagy időnként bénulás jelentkezhet, ami hetekig is eltarthat, és gyakran intenzív orvosi ellátást igényel. A GBS-ből a legtöbb ember teljesen felépül, de néhány esetben maradandó idegkárosodás fordulhat elő. Becslések szerint az Egyesült Államokban a GBS-esetek akár 40%-át Campylobacter-fertőzés válthatja ki.

Forrás : WEBBeteg
Forrás: F. Zs., fordító; Campylobacteriosis - Questions and Answers (Centers for Disease Control and Prevention (CDC)) Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos
A cikk elérhetősége : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Majomhimlő kérdések és válaszok: veszélyesség, terjedés
  2022-07-14 16:20:54, csütörtök
 
  Majomhimlő kérdések és válaszok: veszélyesség, terjedés, tünetek

Szerző: Dr. Soós Zoltán, MOK Háziorvosi Csoport vezető
A majomhimlő ritka, 3-6 százalékban halálos kimenetelű betegség. Hogyan adható át a vírus, mennyire kell komolyan venni, és mit lehet tudni a védettségről, illetve a kezelésről?
Ismert, vagy új betegségről van szó?

A majomhimlő betegség ritka, de ismert, önálló betegség. Az újdonságnak a vírus európai terjedése számít. A betegség hasonlít a himlőre ("fekete himlő"), egy rokon orthopoxvírus-fertőzésre, amelyről a WHO 1980-ban azt közölte, hogy eltűnt a Föld felszínéről.
Mennyire veszélyes a megbetegedés?

A majomhimlőből való gyógyulás lassú folyamat, tünetei 2-4 hétig tartanak, és súlyos esetek is előfordulhatnak. Az utóbbi időben a halálozási arány 3-6% körül mozgott.

A majomhimlő szövődményei lehetnek másodlagos fertőzések: tüdőgyulladás, szepszis, agyvelőgyulladás, valamint a szaruhártya fertőzése, amely látásvesztést okoz. Nem ismert, hogy milyen mértékben fordulhat elő tünetmentes fertőzés.

Hogyan kapható el a majomhimlő?

A majomhimlő vírus egyik emberről a másikra a sérülésekkel, testnedvekkel, légúti cseppfertőzéssel és szennyezett anyagokkal, például ágyneművel való szoros érintkezés útján terjed. A fertőzés megelőzése érdekében ajánlott az ismert betegek kerülése, és az általános higiéniai szabályok fokozott betartása.
Hogyan zajlik le a betegség, mik a tünetei?

A majomhimlő lappangási ideje általában 6-13 nap, de 5-21 nap is lehet.

A fertőzés lefolyása két szakaszra osztható:

1. Az ún. inváziós időszak 0-5 napig tart, amelyet láz, erős fejfájás, nyirokcsomók duzzanata, hátfájás, izomfájdalmak és erős levertség jellemez. A nyirokcsomó duzzanat a majomhimlő megkülönböztető jellemzője más betegségekhez képest, amelyek kezdetben hasonlónak tűnhetnek (bárányhimlő, kanyaró, himlő).

2. A bőrkiütés általában a láz megjelenését követő 1-3 napon belül kezdődik.

A kiütések inkább az arcon és a végtagokon koncentrálódnak, nem pedig a törzsön. Az arcot (az esetek 95%-ában), valamint a kézfejet és a talpat (az esetek 75%-ában) érinti. Szintén érintett a szájnyálkahártya (az esetek 70%-ában), a nemi szervek (30%) és a kötőhártya (20%), valamint a szaruhártya.
A kiütések egymás után alakulnak ki makuláktól (sík alappal rendelkező elváltozások) papulákig (enyhén megemelkedett szilárd elváltozások), hólyagokig (átlátszó folyadékkal teli elváltozások), pustulákig (sárgás folyadékkal telt elváltozások) és kéreggé, amelyek kiszáradnak és leesnek.
Az elváltozások száma néhánytól több ezerig terjed.
Súlyos esetekben az elváltozások összeolvadhatnak, amíg a bőr nagy részei le nem válnak.

Kiket veszélyeztet a majomhimlő?

A súlyos esetek gyakrabban fordulnak elő gyermekek körében. A betegség lefolyása összefügg a vírusnak való kitettség mértékével, és a beteg általános egészségi állapotával.

Magyarországon a himlő elleni oltás 1979-től nem része a kötelező védőoltási sornak, azaz az ezt megelőzően születettek a vakcináció révén jócskán védettebbek, mint a fiatalabb korosztály. (A majomhimlőt okozó vírus ugyanakkor nem rokon pl. a bárányhimlőt okozó vírussal, így ez az oltás, vagy a betegségen való átesés nem jár magasabb fokú védettséggel.)

Létezik-e terápia a fertőzésre?

A tünetek enyhítése, a szövődmények kezelése és a hosszú távú következmények megelőzése érdekében a majomhimlő mindenképp szakszerű orvosi ellátást igényel.

A tecovirimat néven ismert vírusellenes szert, amelyet a himlő ellen fejlesztettek ki, az európai gyógyszerügyi hatóság engedélyezte a majomhimlő kezelésére 2022-ben állat- és emberkísérletek adatai alapján. A készítmény még nem érhető el széles körben.

A megfelelő tápláltsági állapot fenntartása, és a kiszáradás elkerülése érdekében érdekében a betegeket folyadékkal és étellel kell kínálni.

A megbetegedés során másodlagos bakteriális fertőzések alakulhatnak ki, amelyeket szintén kezelni kell.
Létezik-e védőoltás a majomhimlő ellen?

A himlő elleni védőoltás több megfigyelési vizsgálattal kimutatta, hogy körülbelül 85%-ban hatékony a majomhimlő megelőzésében. Így az előzetes (Magyarországon 1979-ig kötelező) himlőoltás enyhébb betegséget eredményezhet. Jelenleg az eredeti himlőoltás már nem elérhető a nagyközönség számára, az elmúlt 40-45 évben csak egyes laboratóriumi vagy egészségügyi dolgozók kapták meg.

A majomhimlő megelőzésére 2019-ben jóváhagytak egy módosított, legyengített vaccinia víruson (Ankara törzs) alapuló újabb vakcinát. Ez egy kétadagos vakcina, amelynek elérhetősége továbbra is korlátozott.

Jelenleg folynak a tudományos vizsgálatok a majomhimlő megelőzésére és leküzdésére szolgáló vakcinázás megvalósíthatóságának és megfelelőségének felmérésére. Egyes országokban gondolkodnak az esetlegesen veszélyeztetett személyek, például a laboratóriumi személyzet, a gyorsreagálású csoportok és az egészségügyi dolgozók vakcinálását illetően.
Forrás : Link
Néhány kép a netről :








 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Újraélesztés
  2022-07-14 16:10:27, csütörtök
 
  Az újraélesztés
Újraélesztés felnőtteknél

1. Óvatosan helyezze a személyt a hátára.
2. Helyezze egyik kezének sarkát a mellkas közepére a mellbimbó vonalánál. Egyik kezét a másikra is tolhatja.
3. Nyomja le legalább 5-6 cm-t. Ügyeljen arra, hogy ne nyomja meg a bordákat.
4. Csak mellkaskompressziót végezzen, percenként legalább 100-120 sebességgel. Hagyja, hogy a mellkas teljesen felemelkedjen a lökések között.
5. Ellenőrizze, hogy a személy elkezdett-e lélegezni. Ismételje meg, ha még mindig nem lélegzik. Ha egyedül van, tartson egy kis szünetet, és 2 perc újraélesztés után hívja ismét a 112-t , ha éppen nincs a vonalban.


Újraélesztés gyermekeknél
1. Óvatosan helyezze a gyermeket a hátára.
2. Döntse hátra a fejét, és emelje fel az állát. Kisbaba esetében ügyeljen arra, hogy ne döntse túlságosan hátra a fejét.
3. Nagyobb gyermek esetén szorítsa be az orrát, és húzza a száját a gyermek szája elé. Csecsemő esetén helyezze a száját a baba orra és szája fölé egyszerre.
Fújjon be a gyermek szájába 1 másodpercig. Látnia kell, ahogy a mellkasuk megemelkedik. Ismételje meg a befújást másodszor is.
4. Ezután kezdje el a mellkasi kompressziót: Gyermekeknél az egyik kezének sarkát helyezze a mellkas közepére a mellbimbó vonalánál, csecsemőknél helyezze két ujját a szegycsontjára. Nyomja le legalább 5-6 cm-re gyermeknél, körülbelül 2-3 cm-re csecsemőknél. Ügyeljen arra, hogy ne nyomja meg a bordákat, vagy a szegycsont végét.
5. Végezzen 30 mellkasi kompressziót, kb. percenként 100-as sebességgel (a Staying alive c. szám ritmusára). Hagyja, hogy a mellkas teljesen felemelkedjen a lökések között.
6. Ellenőrizze, hogy a gyermek elkezdett-e lélegezni. Ismételje meg, ha a személy még mindig nem lélegzik.

Hasznos oldalak:
Videós formában - Alapszintű újraélesztésLink
Defibrillátorhasználat - Defibrillátor - Mikor és hogyan kell használni?Link
Defibrillátor eszközök településenként, térképen - DefibrillátorkeresőLink
Forrás :Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
A vízből kimentett fuldokló ellátása - Elsősegélynyújtás
  2022-07-14 16:04:22, csütörtök
 
  A vízbe fulladás gyorsan és csendesen megtörténhet, és évente ijesztően sok halálesetet okoz. Alábbi cikkünkben azokat a tudnivalókat és elsősegélynyújtási tanácsokat vesszük sorra, amiket mindenkinek érdemes elolvasnia, mielőtt a családdal vagy a barátokkal a vízpartra, strandra vagy élményfürdőbe indulna kikapcsolódni.

Ha valaki vízbe fullad, az még akkor is észrevétlen maradhat, ha barátok vagy családtagok vannak a közelben. A gyermekeket a víz közelében mindig felügyelni kell, pár centiméteren belül is megfulladhatnak. Gyermeke biztonsága érdekében ne hagyatkozzon kizárólag a felhajtóerőt segítő eszközökre, például úszógumikra, matracokra, vagy karúszókra, mindig tartózkodjon a gyermekekkel.

A legtöbb fulladásos haláleset másodlagos fulladásból, vagy a torokban fellépő izomgörcsből ered, amely a légutak elzáródását okozza, és sokszor már a mentés után, a parton következik be.
Milyen panaszokat tapasztalunk a vízből kimentett betegen?

A fuldokló betegen a mentés után az alábbi tünetek figyelhetőek meg:

pánik, félelem, izgatottság, vagy eszméletvesztés;
erőltetett, szabálytalan légzés, apnoe (légzéskimaradás);
cianózis (a bőr, nyálkahártyák, körömök kékes elszíneződése a vér szén-dioxid tartalmának emelkedése miatt);
tüdőödéma jelei;
görcsroham, végül keringésleállás és hipotermia (kihűlés).

Felnőtteknél az életveszélyt elsődlegesen a heveny hypoxémia (alacsony véroxigénszint) és nem a folyadék légutakba kerülése (aspiráció) okozza. Rendszerint még jelentős mennyiségű víz sem haladja meg azt a mértéket, ami a léghólyagocskákból képes nehézség nélkül felszívódni.

Vízi baleset lehetséges aspiráció nélkül is, ilyenkor úgynevezett reflexes légzésmegállás történik a fej víz alá kerülésének, illetve reflexes gégegörcs a gégét érő víznek a hatására.

Amikor víz áramlik a tüdőbe, légutakba, a biológiai kórállapot a folyadéktól függően kétféle lehet:

több mint két liter édesvíz annak alacsony ozmotikus nyomása révén hypovolémiához (vérmennyiség kóros csökkenése) és hemolízishez (a vörösvérsejtek károsodása, szétesése),
ugyanennyi sós víz (pl. tengervíz) annak magas nyomása révén tüdővizenyőhöz, hypovolémiához és hemokoncentrációhoz (a vér folyadéktartalmának csökkenése, a vér "besűrűsödése") vezet.

A fulladásos sérültek általában nagy mennyiségű vizet nyelnek le, és ezért nagy valószínűséggel hánynak. Előfordulhat, hogy időnként az oldalára kell fordítania őket, hogy ne lélegezzenek be hányást a tüdejükbe.

Felnőttek vízi balesete esetén a kihűlés előtt többnyire már megáll a keringés. Akár percek-órák alatt súlyos tüdővizenyő fejlődhet ki, másodlagos légzészavart okozva. A lehűlés ugyanakkor növeli a hipoxiatűrést, azaz a szervezet egy bizonyos pontig - különböző élettani folyamatokon keresztül - képes alkalmazkodni az oxigénhiányos állapothoz.

Fontos, hogy más súlyos kórképek (például szívinfarktus, epilepsziás roham) is vezethet vízi balesethez, ezáltal vízbefulladáshoz. Ilyen esetben ezen rohamok ellátása is szükséges lehet.

Milyen lépéseket tegyünk meg a mentés kezdetén?

Ne veszélyeztesse magát, amikor egy sérültet próbál kimenteni! Ha eszméletlen ember van a vízben, távolítsa el őt a vízből, amilyen gyorsan csak tudja, de ne menjen be a vízbe, hogy megmentse a fuldoklót, ha nem tud úszni. Ilyenkor kérjen segítséget mástól.

Amikor a sérültet kimentették a vízből, először el kell végezni egy elsődleges állapotfelmérést:

Ellenőrizze a légzést! Helyezze a fülét a személy szája és orra mellé - érzi a levegőt az arcán? Nézze meg, mozog-e a személy mellkasa.
Ha a személy nem lélegzik, ellenőrizze a pulzust! 10 másodpercig ellenőrizze a személy pulzusát.
Ha nincs pulzus, indítsa el az újraélesztést.

Ha azt állapítja meg, hogy a sérült nem reagál, és nem lélegzik, kérjen meg egy segítőt, hogy hívja a mentőket a 112-őn sürgősségi segélyért az újraélesztés megkezdésekor, egy másik személy (ha tartózkodik a közelben ilyen) értesítse a vízi mentőket.

Kérjen meg egy segítőt, hogy keressen és hozzon magával egy defibrillátort, ha elérhető ilyen a közelben. Ne hagyja magára a sérültet, hogy maga keressen defibrillátort, a mentő hozni fog egyet.

Fordítsa a sérültet a hátára, döntse meg a fejét, és emelje fel az állát, hogy megnyissa a légutakat. Ha továbbra sem lélegzik, kezdje el az újraélesztést. Azonnal használjon defibrillátort, amint rendelkezésre áll.

Ha egyedül van, és hívta a mentőket (112), használja a kihangosító hangszórót a telefonján, hogy elindíthassa az újraélesztést, miközben a mentők irányítójával beszél.

Fontos a hipotermia (kihűlés) megelőzése, amit laikusként is könnyen megtehetünk: a vizes ruházat eltávolítása, és minden felesleges mozgatás kerülése. Ezzel megakadályozhatjuk a hideg perifériás vér centrális irányú (a létfontosságú szervek irányába történő) áramlását, ami csak tovább rontaná a sérült állapotát.

Ha meleg van, és nem sokáig volt a vízben a sérült, akkor azt tapasztalhatja, hogy a fuldokló gyorsan kezdi visszanyerni az eszméletét. Ha ez megtörténik, gyorsan helyezze őt nyugalmi helyzetbe, hogy segítsen neki a víz elvezetésében és a hányásban. Folyamatosan ellenőrizze, hogy lélegzik-e a sérült, és továbbra is szabadok-e a légutak. Ha hideg van, addig nem kezdik visszanyerni az eszméletüket, amíg a testük nem elég meleg.

Az alapvető beavatkozások vízbe fulladásban az eszméleti állapottól függően, a mentők kiérkezéséig: lapos fektetés 15-30 fokban megemelt felsőtesttel (ha a vérnyomás megengedi koponyaűri nyomás fokozódás gyanújában), vagy stabil oldalfektetés, a légzés folyamatos ellenőrzése mellett. A kiérkező mentőszolgálat orrszondán vagy maszkon át szükség szerint oxigén adását, és infúziós vénabiztosítást kezdhet, állapottól függően szükség lehet intubálásra, megítélés szerint gyomorszondára is.

A gyermekkorban előforduló vízbefulladás eseteire ugyanazok az alapelvek vonatkoznak, mint felnőttkorban. A következőkre kell különösen figyelni: a gyermekek a nagyobb testfelület folytán gyorsabban kihűlnek, emellett az oxigénhiányos állapothoz való alkalmazkodás részeként a perifériás szövetek oxigénfelhasználása csökken a szív és az agy javára. Különbség, hogy gyermekek esetében az újraélesztés a befújással kezdődik.

A másodlagos fulladás
Aki fulladás közeli helyzetben volt, azt orvosi vizsgálatnak kell alávetni. A túlélt betegek még nincsenek véglegesen túl az életveszélyen, mert megfelelő ellátás nélkül perceken, órákon belül súlyos tüdőödéma alakulhat ki, és ez úgynevezett ,,másodlagos fulladáshoz" vezethet.

Másodlagos fulladás akkor is előfordulhat, ha kis mennyiségű víz került a tüdőbe. A tüdő ilyenkor irritálódik és begyullad, és elkezd folyadékot szívni a tüdőt ellátó vérből az alveolusokba (a tüdő légzsákjaiba). Ez a reakció akár 72 órával azután is előfordulhat, hogy a sérült felgyógyult. A sérült állapota ilyenkor hirtelen súlyosbodhat, és súlyos légzési nehézségek léphetnek fel. Ha ez megtörténik, azonnal hívjon mentőt!

A cikkben ismertetett lépések nem helyettesítik az elsősegélynyújtási tanfolyamot, sem a mentők mihamarabbi értesítését, de jó támpontul szolgálhatnak baleset esetén, vagy előzetes tájékoztatásul.
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Az alvás és az alvási fázisok
  2022-07-14 13:25:01, csütörtök
 
  Az alvás életünk létfontosságú és nélkülözhetetlen része. Szükséges a test regenerálódásához, a napközben tanult új ismeretek rendszerezéséhez, feldolgozásához. Az ébrenlét alatti érzelmi hatások is részben alvás alatt kerülnek a helyükre. Megfelelő mennyiségű és minőségű alvás hiányában fáradtak, álmosak leszünk.
Az alvás fázisai
Alvásunk mélysége nem állandó, közben jellemző fázisok követik egymást. Ezeket a fázisokat két nagy csoportba lehet osztani, az agy EEG-vel történő vizsgálat közbeni működése alapján: beszélhetünk non-REM és REM alvásról.

Az alvás fázisai
Koncentrációs készségünk romlik, reakcióidőnk, amellyel pl. vezetés közben a veszélyes helyzeteket elhárítjuk, szintén romlik, nehezebben jutnak eszünkbe dolgok, és nehezebben is tanulunk új ismereteket.
Súlyos alváshiány a test leromlásához, az immunrendszer legyengüléséhez vezet. Állatkísérletek kimutatták, hogy az alvás megakadályozása egy idő után halált okoz.
Az alvás-ébrenlét ciklus illeszkedik a Föld forgásához kapcsolódó nappalok és éjszakák váltakozásához, ami az emberen kívül az állat- és növényvilágban is megfigyelhető valamilyen formában. Alvás alatt a külvilág ingereire csak korlátozottan reagálunk. Akár úgy is fogalmazhatunk, hogy az alvás egy visszafordítható és kívülről megszakítható eszméletvesztéses állapot.

Hogyan alszunk?
Bár kívülről azt figyelhetjük meg, hogy egy jó alvó este lefekszik, és reggel felkel, akár anélkül, hogy ezalatt egyáltalán megmozdulna, valójában sok minden történik a szervezetben az éjszakai alvás közben. Az éjszakát kb. másfél órás ciklusokban alusszuk át. Egy cikluson belül megfigyelhetünk mély és felületes alvást, illetve álomalvást.

Az alvás első részében inkább a mély alvás a meghatározó, míg az éjszaka második részében a felületes és az álomalvás (REM-alvás: rapid eye movement = gyors szemmozgás) a jellemzőbb.
Mély alvás alatt a szervezet lelassul. Ilyenkor csökken a légzésszám, alacsonyabb értékre áll be a vérnyomás és a pulzus, lejjebb megy a belső hőmérséklet. Az emésztés is lassul, valamint lecsökken a vizeletelválasztás mértéke. Az izomtónus csökken, vagyis az izmok ellazulnak.

Az alvás kóros állapotai
A disszomnia alvászavarok gyakori formája, mikor a beteg idejében elalszik, viszont kora hajnalban felébred és nem tud visszaaludni. Sokszor azonban ennek az ellenkezője figyelhető meg. Ilyen esetben a beteg nehezen és későn alszik el, az ébredés viszont normális időben következik be. Az alvás mennyisége így mindkét esetben lecsökken, ami teljesítményzavarokhoz, nappali álmossághoz vezet. A nehezített elalvás már néhány alkalom után önmagát gerjesztő folyamattá válhat. Az alvás kóros állapotai

A hormonális rendszerben is változások figyelhetők meg. Alvás alatt megemelkedik többek között a növekedési hormon szintje, és egészséges emberben sokszorosára nő a melatonin hormon szintje is. Az álom fázisra, azaz a REM-alvásra a változékonyság jellemző. Ekkor rosszabb a hőszabályozás, és légzésünk is valamivel szabálytalanabbá válhat. Ilyenkor észlelhetjük hálótársunk alvása közben, hogy időnként hangosabban és jobban ,,szuszog", míg máskor halkabban, kisebb légvételekkel lélegzik.

A vérnyomás ebben a stádiumban inkább nőhet, a pulzus a légzéshez hasonlóan kissé szabálytalanná válhat. Az izmok ilyenkor a legernyedtebbek, leglazábbak. Emiatt a horkolás és az esetleges légzéskimaradás is gyakran ekkor a legrosszabb az éjszaka alatt. (Ennek részletes leírása a későbbi fejezetekben található.) A REM-alvás alatt időnként, csukott szem mellett is, szemeink jobbra-balra gyorsan mozognak, mintha olvasnánk, vagy ide-oda tekintgetnénk.

Mik azok az alvásstádiumok?
Mennyi alvás szükséges?
Az éjszakánként átlagosan hat-nyolc óráig tartó alvás jobb életminőséget eredményez. A megközelítőleg ennyit alvó emberek életminősége jobb, és kisebb valószínűséggel süllyednek depresszióba, mint azok, akik kevesebbet alszanak - olvasható egy aktuális tanulmányban. A kutatók ugyanakkor a kilenc óránál hosszabb alvást sem javasolják. Mennyi alvás szükséges?

Az alvás folyamata az agy által kibocsátott elektromos hullámok alapján követhető. EEG, azaz elektorenkefalográf segítségével a koponya bőrére ragasztott, kisméretű elektródák által mérhetők az agyhullámok. Ez alapján elkülöníthető az ébrenlét, illetve az alvás mélységének megfelelően az alvásstádiumok:

szendergés (1. stádium)
felszínes alvás (2. stádium)
mély alvás (3. és 4. stádium), valamint
álomalvás, azaz a REM-alvás.

Ébrenlétre a nagyobb frekvenciájú hullámok (alfa- és béta-hullámok), felszínes alvásra a lassabb hullámtevékenység (théta-hullámok), míg mély alvásra az egészen lassú hullámtevékenység (delta-hullámok) jellemzőek.

Az alvászavar és típusai
Az alvás alapvető létszükséges a szervezet - így az idegrendszer - számára a regenerálódásához, szerepe mind mennyiségi, mind minőségi szempontból igen meghatározó. Elengedhetetlen a megfelelő szellemi és fizikai tevékenység végzéséhez. Az alvászavar és típusai

Már nem igaz az a korábbi nézet, miszerint 8 óra alvás az ideális. Felnőttek esetében nagyszámú felmérés szerint egy európai átlagosan 6 és fél órát alszik éjszakánként, míg egy észak-amerikai 5 és fél órát. Ebből nyilvánvalóan az is kitűnik, hogy a társadalmi berendezkedés, a kultúra is meghatározza az alvási szokásokat.

Egyénileg eltérő az alvásigényünk. Az alvásigény széles keretek között mozoghat: van, akinek elég akár 4-5 óra is, míg másnak 8-9 óra alvás szükséges. Általánosságban igaz, hogy elegendő az alvás, ha az ember másnap kipihenten ébred, és jól bírja a nappali aktivitást. Az alvásigény nem állandó ugyanazon személy esetén sem. Betegség esetén például, amikor a szervezet gyulladásban van, vagy intenzívebb fizikai, érzelmi igénybevétel alkalmával (vizsgaidőszak, nagyobb projekt, új élethelyzetek) több alvásra van szükségünk.
Forrás : Link
Megjegyzésem : a linkre kattintva jól értelmezhető ábrák találhatóak (CzI)
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Igy nevelj boldog gyermeket !
  2022-06-06 11:29:24, hétfő
 
 


20 irányelv a Montessori módszer követéséhez - Így nevelj boldog gyermeket!

Minden szülő arra törekszik, hogy boldog gyermekkort tudjon biztosítani gyermekei számára, és hogy egy sikeres élet alapjait tegye le az első években. Ez persze nem könnyű, hiszen annyiféle jó tanácsot lehet hallani, ha az embernek gyermeke születik - győzze kiválasztani közülők, ő melyik irányt követi. A Montessori módszerről is egyre többet lehet hallani, és sokan esküsznek rá: éppen ezért összeszedtük, mit érdemes tudni róla.

Hogyan is született a módszer?
Maria Montessori, a róla elnevezett, nagy hatású pedagógiai-pszichológiai iskola megalkotója 1870 augusztusában született Olaszországban, és több szempontból is úttörőnek számított. Műszaki, majd orvosi tanulmányokat folytatott, ő volt az első nő Olaszországban, aki orvosi diplomát szerzett (azok közül, akik nőként Olaszországban diplomát szereztek pedig ő volt a negyedik). Ezt követően egy kórház gyermekosztályán dolgozott, ahol azt tapasztalta, hogy egy értelmileg sérült gyermeket megfelelő pedagógiával sokkal jobban lehet fejleszteni, mint gyógyszerekkel. Ezt követően egy olyan pedagógiai rendszert dolgozott ki, ami a kor nézeteivel minden szempontból szembement. 1907-ben lehetősége nyílt arra, hogy módszereit egészséges óvodás korú gyermekek körében alkalmazza, megnyitotta Róma egyik külvárosában a Gyermekek Házát (Casa dei Bambini). Pedagógiai módszerei hamarosan a közvélemény érdeklődésének középpontjába kerültek. 1909-ben megjelent fő műve, amelyben az óvodások körében alkalmazott nevelési módszereit foglalta össze. Pedagógiai-pszichológiai nevelési módszereiről 1913-ban szervezett először Rómában nemzetközi tanfolyamot, s hamarosan számos kurzuson és előadáson ismertette nevelési módszereit Olaszország és más európai országok városaiban. A Montessori módszer ma is nagy reneszánszát éli.

Maria Montessori szerint a gyermek a fejlődés valamennyi szakaszában egy-egy területre különösen fogékony, vagyis van egy intenzív érdeklődési területe. Ha a pedagógus vagy szülő felismeri ezt, a gyermek spontán aktivitására építheti az egész pedagógiai, nevelési folyamatot, így pedig sokkal eredményesebb lehet. Ennek hogyanja a Montessori-pedagógia lényege. Az aktivitáson alapuló tanuláshoz biztosítani kell azokat a fejlesztő eszközöket, melyek illeszkednek az adott érzékeny periódushoz, emellett a gyermekek környezetét is úgy kell kialakítani, hogy az illeszkedjen az aktuális fejlődési szakaszhoz. Fontos, hogy mindez segítse lelki és fizikai fejlődésüket, s lehetőséget adjon arra, hogy szabadságukkal élhessenek. A gyermek szabadsága a választás szabadságát jelenti - tehát a felkínált tevékenységeket és eszközöket, amelyek közül ő választ. A pedagógus és szülő feladata segíteni, hogy a gyermek ezt a jogát megőrizhesse, és élhessen vele. Az így szervezett tanulás során a gyermek megtapasztalja és megtanulja, hogy mire képes és hogy miért mennyit kell tennie - ráadásul mindezt anélkül, hogy azt az érzést keltenénk benne, hogy olyat kell csinálnia, amit nem szeretne. Ez fejleszti önismeretét, erősíti önbizalmát.

20 irányelv a Montessori módszer követéséhez

1. Átlátható gyerekszoba
A módszer szerint fontos, hogy a gyerekek játékának, valamint tanulásának helyszíne könnyen átlátható, szellős, megfelelően rendezett és rendszerezett tér legyen. A nyitott polcok ne legyenek zsúfolásig teli, a játékok könnyen elérhetőek legyenek, a bútorokat akár mozgatni is lehessen, ha a tevékenység úgy kívánja.

2. Önálló cselekvés
Hagyjuk gyermekünknek, hogy minden, amire képes, azt végezze el saját maga, ehhez pedig teremtsük meg a megfelelő környezetet, és biztosítsuk a szükséges eszközöket.

3. Ne siettessük gyermekünket
A gyerekek általában alapjáraton lassabbak, mint a felnőttek, ez pedig sokszor szül olyan helyzeteket, amikor a szülők bizonyos cselekedetekben (például: Öltözz már fel gyorsabban, miért nem végeztél még a rendrakással, és így tovább) siettetik gyermeküket. Ez azonban nem jó megoldás a módszer követői szerint, mert frusztráltságot okoz a kicsikben, hiszen nem a felnőttek bosszantására végzik lassabban többnyire a dolgaikat. Éppen ezért mindig hagyjunk elegendő időt számukra.

4. A túlzott féltés is gátló lehet
Természetes, hogy minden szülő igyekszik még a széltől is megóvni a gyermekét. Azonban próbáljuk odafigyelni arra, hogy ne vigyük túlzásba az óvó, féltő gondoskodást, mert ez gátja lehet a gyermek egészséges szellemi fejlődésének.

5. Hagyjuk meg a saját időbeosztását játék közben
Amikor gyermekünk szabadon játszik hagyjuk neki, hogy a saját időbeosztása szerint játsszon a játékokkal, ne szabjunk neki korlátokat. Az a kedvező, ha saját maga döntheti el, hogy melyik játékkal mennyi időt szeretne foglalkozni.

6. Hagyjuk, had érvényesüljön a saját személyisége
Ne erőltessünk valamit mindenáron a gyerekre, ha az őt egyáltalán nem érdekli. A gyerekünknek nem a mi vágyainkat, álmainkat kell valóra váltania, hanem önálló személyiség, akinek nekünk kell segítenünk, hogy kibontakozhasson, és megtalálhassa, mit szeretne.

7. Inkább motiváljuk ahelyett, hogy parancsolgatnánk
Nem feltétlen azt a célt érjük el, amit szeretnénk azzal, ha gyermekünknek hangosan parancsolgatunk, illetve szigorú utasításokat adunk. Többre mehetünk azzal, ha inkább segítünk, motiváljuk őt abban, amilyen tevékenységben éppen benne van, vagy amilyen tevékenységbe belekezdünk közösen.

8. Fontos a következetesség
Ha a gyerekkel közösen megállapodunk valamiben, akkor azt be is kell tartatni. Ha a gyerekünk nem tartja be az ígéretét, akkor nem az a jó megoldás, ha öncélúan megbüntetjük, mert nem biztos, hogy megérti, mit kell ebből megtanulnia. Helyette inkább teremtsünk lehetőséget a hibái korrigálására. A következetesség persze részünkről is legyen meg: ha mi megígértünk valamit gyermekünknek, azt is tartsuk be.

9. Valódi eszközök
Ha tehetjük, a gyereket valós környezetben, valódi tárgyakkal oktassuk.

10. Hagyjuk, hogy gyermekünk magától jöjjön rá a problémára
Lassítsuk le a mozdulatainkat, amikor a gyereket tanítjuk (lásd: 3. pont). Tanítás közben kerüljük a határozott utasításokat, és engedjük, hogy a gyerek jöjjön rá a probléma megoldására. Hagyjunk számára időt a próbálkozásra.

11. Szabad döntés
Játék, valamint tanulás közben is - amikor csak lehet - engedjük meg, hogy a gyerek válassza ki a számára rendelkezésre bocsájtott választékból a játéklehetőségeket, megoldandó feladatokat. Biztassuk arra, hogy bátran kérdezzen tőlünk, mondja ki gondolatait, ötleteljen szabadon.

12. A gyermek saját fejlődési ütemének figyelembe vétele
Legyen szó akár tanulásról, akár játékról fontos, hogy ne hasonlítgassuk a gyereket másokhoz. Mindig a saját fejlődési üteméhez, a saját képességeihez mérjük, ne erőltessük rá a kötelező haladási tempót. Vegyük figyelembe a korát és az érettségét is.

13. Vegyük figyelembe a gyermekünk érdeklődési körét
A gyermekünkkel való játék, valamint tanulás és fejlesztés során vegyük figyelembe, mi az ő érdeklődési köre, mi köti le igazán a figyelmét. Az új ismereteket próbáljunk meg az érdeklődéséből merített példákkal elmagyarázni - figyeljük meg, így sokkal könnyebben meg fogja érteni.

14. A hibák kijavíthatóak
Jó, ha a gyermeknek lehetősége van a saját hibáinak önálló észlelésére és korrigálására. Adjunk hát számára erre minden alkalommal lehetőséget, és kerüljünk a megszégyenítést, ha valamit nem úgy tesz, mint szerettük volna.

15. A választás szabadsága
A gyermek számára átengedett szabadság nem azt jelenti, hogy mindent mindig megengedünk a gyerekeknek. Azt takarja, hogy a gyerek a saját korának, saját fejlődési szintjének megfelelő eszközökkel szabadon tevékenykedhet - vagyis nem abszolút szabadságot engedünk meg számára, hanem a választás szabadságát. Például óvodás korú gyereknek kínáljunk fel érettségének megfelelő különböző játszási lehetőségeket, amik közül ő maga választhat.

16. Felelősségvállalás a mindennapokban
Óvodában, iskolában, táborban, gyerekközösségben minden gyereknek legyen saját feladata, ami a napi rutin fontos része. Ezzel hozzászoktathatjuk a gyerekeket, hogy a cselekedeteikért megtanuljanak felelősséget vállalni.

17. Önállóságra nevelés
A Montessori gyermeknevelés célja, hogy a gyerek képessé váljon az önálló döntések meghozatalára, hogy felnőttként könnyebben megállja a helyét az állandóan változó világban.

18. Minden fontos valamiért
Minden dolog fontos valami miatt, és törekedjünk arra, hogy minden új ismeretnél megértessük gyermekünkkel, hogyan válhat a későbbiekben a hasznára. Például a matematika tudás elengedhetetlen lesz a megalapozott pénzügyi döntések meghozatalához is, a vásárlások során, és így tovább.

19. A gyermekünk tanításának lépései
Új ismeretek átadását, tanítását gyermekünknek a következő lépésekben érdemes megtenni: közös tanulás - kötelezően elvégzendő feladat egyedül - ajánlott feladat egyedül - szabadon választott feladat egyedül.

20. A gyermekünk tanulásának lépései
Mikor gyermekünk új dolgot tanul meg, annak a következő lépései vannak: próbálkozás - megtapasztalás - gyakorlás - ismerkedés - képesség kialakulása - tudás.

Hogy követjük-e ezeket a pontokat gyermekünk nevelése során, csak rajtunk múlik, azt viszont mindenképp érdemes megszívlelnünk: fontos, hogy teret hagyjunk - természetesen egészséges keretek között - gyermekünk törekvéseinek, érdeklődésének, annak, mit ő szeretne. Fontos továbbá a közösen eltöltött, minőségi idő, és hogy ezeknél a játékoknál, programoknál igyekezzünk figyelembe venni azt, gyermekünk hol tart a fejlődésben.
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
     1/34 oldal   Bejegyzések száma: 338 
2022.10 2022. November 2022.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 318 db bejegyzés
e év: 2920 db bejegyzés
Összes: 46486 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 842
  • e Hét: 842
  • e Hónap: 64355
  • e Év: 885565
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2022 TVN.HU Kft.