Regisztráció  Belépés
pacsakute.blog.xfree.hu
A szeretet ellen nincs fegyver. Czeizel Ilona
1954.01.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/26 oldal   Bejegyzések száma: 259 
K-vitamin szerepe cukorbetegségben
  2018-06-18 11:30:42, hétfő
 
  Az elmúlt évtizedekben rohamosan nőtt az újonnan diagnosztizált cukorbetegek száma világszerte, a betegség gyermekeket és felnőtteket egyaránt érint. A keringési rendszerben felhalmozódó glükóz lassan, de biztosan pusztítja a szervezet sejtjeit, a létfontosságú fehérjéket, enzimeket és zsírokat.
Mindezek következtében jelentősen megnő az artériák falán kialakuló plakkok előfordulási esélye, ami különböző szív-, és érrendszeri betegségek előtt nyit utat (stroke, infarktus, stb.).

Szerencsére a természetben számos olyan értékes és hatásos vegyületet találunk, amik képesek csökkenteni a vércukorszintet, valamint a kóros szövődmények kialakulását. Ilyen értékes vegyület a K-vitamin is, mely egyes kutatások szerint akár 50%-kal képes csökkenteni a diabétesz rizikóját (American Journal of Clinical Nutrition).

A kutatók szerint a K-vitamin jótékony hatása annak köszönhető, hogy segíti a kalcium kiürülését az erekből, ezáltal képes megelőzni a cukorbetegség és a szívbetegségek kialakulását.

A K-vitamin legnagyobb mennyiségben a sötét zöld, leveles zöldségekben található: brokkoli, spenót, fejes saláta, stb. Ezek a zöldségek főleg K1-vitamint tartalmaznak, míg a K2-vitamin főleg fermentált ételekből nyerhető.

A szakemberek napi 1000-2200 mcg K-vitamin elfogyasztását javasolják a cukorbetegség és szívbetegségek megelőzése céljából.

Ma még a K vitamin hatását közömbösítő véralvadás gátlók (Syncumar, Marfarin) nagyon sok ember számára nélkülözhetetlenek, még azon az áron is, hogy ezek a szerek a K vitamin hatását semlegesítik. Ez azonban már nem lesz sokáig így. Az új típusú véralvadásgátlók robbanásszerű elterjedése azt fogja eredményezni, hogy néhány éven belül ezek a K vitamin hatást gátló gyógyszerek ki fognak véglegesen szorulni a gyógyszeres terápiából és arra fogják őket használni, amire eredetileg is kifejlesztették: a patkányok irtására.
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Kutató az új idegsejtekről
  2018-05-22 21:59:34, kedd
 
  Abból az elvből kiindulva, mely szerint a test minden sejtje képes regenerálódni, hosszú ideig keringett az a kérdés, hogy erre a folyamatra az ideg- és agysejtjeink is képesek-e?

,,Az emberi agyat illetően (...) naponta 700 új idegsejtet hozunk létre" - nos, a válasz úgy tűnik, hogy igen.

Sandrine Thuret a fiatal idegtudós előadásában tisztázza egyszer s mindenkorra a dolgot. Többek között az életmód hatásait elemezgeti, hogy életvitelünk miképpen befolyásolhatja idegsejtjeink regenerálódási folyamatait.

Rengeteg hasznos tanácsot találunk a videóban, amiket ha megpróbálunk a saját életünkben is betartani sokat tehetünk memóriánk, kedélyállapotunk és közérzetünk érdekében. Olyan alapvető emberi tevékenységek és tulajdonságok, mint a táplálkozás, alvás, stressz nagyban befolyásolja a neurogenézist.

Érdemes nem csak végignézni a videót, hanem a benne hallottakat hasznosítani is, ha hosszú ideig meg szeretnénk őrizni szellemi frissességünket. (a videóhoz magyar nyelvű felirat is választható)

Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Egészséges életmód alapelevei
  2018-04-24 21:27:36, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Amikor nem ajánlott a gyógymasszázs...
  2018-04-18 18:50:36, szerda
 
  Bár a természetes gyógymódokkal való orvosláshoz tartozik a gyógymasszázs, bizonyos esetekben nem szabad masszíroztatni.

Bár számtalan pozitív élettani hatással rendelkezik, a gyógymasszázst több esetben nem javasolt alkalmazni, bizonyos helyzetekben pedig kifejezetten tilos, amennyiben fokozott terhelést jelenthet a szervezet számára. Ilyen a lázas állapot, a fertőző és egyéb bőrbetegségek, továbbá balesetet vagy műtét követően, de vészhelyzetek vagy azok gyanúja esetén sem, például súlyos asztmaroham vagy a vakbélgyulladás esetén. Nem ajánlott masszírozni alkohol vagy kábítószerek, esetleg erős fájdalomcsillapító, nyugtató gyógyszerek szedésével párhuzamosan. Véralvadásgátló kezelés esetén is óvatosságra van szükség.

Fontos, hogy nem szabad masszíroztatni a visszereket, sebeket, zúzódásokat és horzsolásokat, a napégést, az égések és fagyási sérüléseket, illetve az akut ízületi gyulladást, ezekben az esetekben a masszázst a szokásosnál is körültekintőbben kell elvégezni, az érintett testterületeket ki kell hagyni! A várandós, illetve szoptatós kismamák pedig csak speciális kismama-masszázs vegyenek igénybe, ha nincs fennálló probléma a várandóssággal kapcsolatban, és az anyuka a második trimeszterben van.

Bizonyos betegségek illetve tünetek mindössze egyes testtájak masszázsát, vagy pedig egyes fogások alkalmazását zárja ki, ezért az orvosi szakvélemény minden esetben indokolt.

Ellenjavallatok:
- lázas és fertőző megbetegedés, TBC, skorbut

- bármely szerv vagy szervrendszer akut gyulladása, fekély;

- friss csont-, ízületi, izomsérülések, rándulások, ficamok heveny szakasza;

- trombózis, felületi vénák gyulladásos megbetegedése, visszeresség (az érintett végtagot nem szabad masszírozni);

- vérzékenységgel járó betegségek, illetve véralvadásgátló gyógyszer szedése, hemofília;

- leromlott, legyengült, igen idős betegek;

- daganatos betegségek, rosszindulatú daganatok utolsó stádiuma, leukémia;

- rheumatoid arthritis aktív fázisa;

- előrehaladott csontritkulás;

- be nem állított magas vérnyomás;

- ízületi instabilitás;

- bizonyos szív- és keringési problémák, pacemaker;

- terhesség első 3 és utolsó 3 hónapjában;

- bőrfertőzések (gomba) bőrgyulladások, bőrviszketések;

- pszichiátriai betegek epilepszia, skizofrénia;

- alkohol, drog befolyásoltság;

- a mentruáció egyéni mérlegelést igényel, mivel a masszázs fokozza a vérzést, de emellett fájdalmat is csillapít.

Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Ezért ne igyunk kávét üres gyomorra
  2018-04-14 11:34:30, szombat
 
  Rengetegen indítják a napjukat kávéval - ezzel nincs is baj, kivéve akkor, ha előtte semmit nem reggeliznek. A kávéivás éhgyomorra ugyanis kifejezetten káros: a koffeines ital ugyanis megnöveli a gyomorsavunk mennyiségét, hogy ha hosszú távon fogyasztjuk üres gyomorra, még a gyomorfalunkat is károsíthatja. És ez vonatkozik a koffeinmentes kávéra is!

Nem akarjuk tagadni: a kávé illata nagy szerepet játszik minden egyes reggel abban, hogy képesek vagyunk kimászni az ágyból. A hideg, sötét téli hajnalokon a forró ital ígérete teszi egy kicsit könnyebbé az ébredést, kifejezett rituálé, ahogyan minden reggel megiszogatjuk a koffeines fekete levest. Csakhogy dietetikusok és orvosok arra figyelmeztetnek, hogy mielőtt még kitöltjük és megisszuk az első kávénkat, együnk valamit, különben hosszú távon károsodást okozhatunk a gyomrunknak.

Ha belegondolunk, ebben nincs is semmi meglepő: a kávé egy olyan ital, ami jócskán megnöveli a gyomorsav mennyiségét. A gyomorégés ma már népbetegségnek számít Magyarországon: a gasztroenterológiai rendeléseken ez a leggyakoribb panasz, és hosszabb jelentkezése esetén komolyabb baj, akár reflux is jelentkezhet. Persze a gyomorégés megjelenése mögött több probléma és magatartás is állhat: a dohányzás, a rossz táplálkozási szokások vagy a túlzott mértékű stressz is okozhatja. Meg persze az a finom, mennyei kávé.

Ha kávét iszunk, megnövekszik a gyomorsavunk mennyisége, ami, ha nincs mit emésztenie, a gyomorfalat fogja bántani. Hosszú távon ez komoly problémákhoz vezethet, és súlyosan károsíthatja a gyomorfalunkat. Nemcsak a koffeines változat, de a koffeinmentes verzió is káros, hiszen ez esetben nem maga a koffein a hunyó, hanem az ital savtartalma. A kutatási eredmények megoszlanak, nagy vonalakban elmondható, hogy a koffeinmentes kávé azért mégis csak kicsit jobb a gyomorsavunk tekintetében is, mint a koffeines változat, de nem sokkal - hosszú távon, éhgyomorra fogyasztva még így is komoly veszélynek tehetjük ki magunkat. Ha kávéfogyasztás előtt eszünk valamit, a gyomorsav az ételt emészti, és nem a gyomorfalunkat, így elkerülhetjük a komoly problémákat.

Ráadásul nemcsak a gyomorsavval van a probléma: ha reggel evés előtt rögtön kávét fogyasztunk, más kellemetlen mellékhatásoknak is kitesszük magunkat. Napközben jelentkezhet rajtunk kézremegés, fejfájás és hangulatváltozások is, mindnek nagyobb az esélye akkor, ha éhgyomorra isszuk a fekete levest. Ráadásul ráerősíthet a szorongásos tünetekre, egészségtelenül felpörgetheti a szívverésünket, és a koncentrációs képességünket is csökkentheti - utóbbi azért érdekes, mert általában ennek javítására fogyasztjuk a kávét.

Ráadásul kutatások kimutatták, hogy az azonnali kávéfogyasztás nem is a legjobb módja a reggeli felébredésnek. Amikor ugyanis felkelünk, a szervezetünk azonnal kortizolt termel, ami egy hormon, és az éberségünkért is felel. Ha erre még kávét is iszunk, pont az ellenkező hatást érjük el, mint amit szeretnénk, és sokkal hamarabb leszünk fáradtak, mintha nem kávéval kezdenénk a napot.

Szakértők szerint a legjobb idő a fekete elfogyasztására a délelőtt közepe és a délután eleje, ilyenkor ugyanis természetes módon csökken már a kortizolszintünk, és a szervezetünknek szüksége lehet egy kis extra segítségre ahhoz, hogy jobban teljesítsen. Így még a természetes bioritmusunkba sem keverünk bele, hiszen alapvetően a cirkadiánritmusunk határozza meg, mikor vagyunk éberebbek, és mikor kezdünk megnyugodni egy napon belül is. Ha ezzel a ritmussal együtt és nem ellene dolgozunk, sokkal egészségesebbek leszünk.
Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Májfunkció - Milyen laborértékek informálnak a májműködésről
  2018-03-18 12:50:12, vasárnap
 
  A máj működéséről a laborértékek közül bizonyos enzimek, illetve a bilirubin vérben mért koncentrációja szolgáltat információkat. Sokan azt gondolják, hogy ezek eltérései a normál tartománytól kizárólag az alkoholfogyasztással állhatnak összefüggésben, valójában azonban számos olyan betegség is okozhat emelkedett értékeket, amelyek nem állnak összefüggésben az alkoholfogyasztással.

A májfunkció laboratóriumi vizsgálatára nagyon gyakran kerül sor. Az orvos elsősorban a következő négy enzim vérben mért koncentrációja alapján tud következtetni a máj működésére:
GOT (AST) és GPT (ALT), gyűjtőnéven transzaminázoknak nevezik őket
Gamma-GT Alkalikus foszfatáz (AP, ALP)

A GOT, a gamma-GT és az AP majdnem minden szervben előfordul, nem kizárólag a májban.
A GPT ellenben elsősorban a májban található meg. A máj megbetegedése sok esetben ezeknek az értékeknek az emelkedését okozza. Az orvosok azért rendelik el a vérvételt (laborvizsgálat), hogy az ily módon meghatározott adatokból, laboreredményekből következtetni tudjanak arra, hogy mely szerv érintett és milyen jellegű zavar állhat fenn a szervezetben. A májfunkciós vizsgálat az említett négy enzim koncentrációjának meghatározását jelenti, melyek eltérései a referenciatartománytól a máj megbetegedésére utalnak.

A májenzimértékek meghatározása céljából egy vénából vesznek vért (többnyire a könyökhajlatból). A normál tartománytól magasabb értékek mérése esetén az eltérés mértékétől függ, hogy szükség van-e további vizsgálatokra:
Ha a májenzimértékek csak enyhén emelkedettek, és ezenkívül semmi egyéb jel nem utal betegségre, akkor előfordulhat, hogy az orvos csak a vizsgálat megismétlését írja elő egy bizonyos idő elteltével kontroll céljából.
Ha a májenzimértékek jelentősen magasabbak a normálértéknél vagy ha bármilyen egyéb jel alapján betegség gyanúja merül fel, feltétlenül szükség van további vizsgálatokra, hogy felderítsék a háttérben álló oko(ka)t.

A páciens részletes kikérdezése fontos része a diagnosztikának:
Vannak-e panaszai vagy valamilyen ismert betegsége (pl. hepatitis)?
Előfordult-e a családjában májprobléma?
Mennyi alkoholt fogyaszt, mit és milyen időközönként? Szed-e gyógyszer(eke)t, ha igen, milye(neke)t?
Fogyaszt-e drogot? Ezek és további kérdések lehetővé teszik az orvos számára, hogy felderítse a páciens májbetegségének okait és rizikófaktorait. Emellett fontos a fizikális vizsgálat is, melynek során az orvos megtapintja a páciens hasát, illetve kitapintja a máj formáját és méretét, így a szerv állapotáról is nagyjából képet kap.

Továbbá megvizsgálja, hogy a bőrön találhatóak-e májbetegségre utaló jelek. Ilyenek például bizonyos érelváltozások: pók alakú értágulat (póknaevus), tenyéren látható vörös foltok (plantaris erythema) vagy sima, fényes-piros ajkak (lakkajkak) és nyelv (lakknyelv) is a májbetegségek bőrtünetei közé tartoznak.
Továbbá májkárosodás esetén a bőr sárgás elszíneződése, azaz sárgaság (icterus) alakulhat ki. A bőrviszketés is lehet májbetegség jele, erre a bőrön látható csikarás-, kaparásnyomok hívhatják fel az orvos figyelmét. Férfiaknál a májkárosodás gyakori kísérő tünete a hasi szőrzet kihullása, valamint az emlőmirigyek növekedése (gynecomastia).

Májbetegségek első tünetei :
A máj és más hasi szervek ultrahangos vizsgálata további információkat szolgáltat az emelkedett májenzimértékek lehetséges okait illetően. Végül a pontos diagnózis érdekében májszövetből történő mintavételre (májbiopszia) kerülhet sor. Minden esetben egyedileg határozza meg az orvos és a páciens, hogy melyik eljárásra kerül sor. A májenzimértékek azoknál az embereknél is lehetnek magasak, akiknek nincs panaszuk. Az emelkedett értékek nem feltétlenül betegség következményei, ám ilyesmi csak igen ritkán fordul elő, ezért a betegségek kizárása érdekében minden esetben el kell végezni a szükséges vizsgálatokat.
Mit takarnak a rövidítések?
GPT: glutamát-piruvát-transzamináz, alanin-aminotranszferáznak (ALT, ALAT) is nevezik GOT: glutamát-oxálacetát-transzamináz, aszpartát-aminotranszferáznak (AST, ASAT) is nevezik
Gamma-GT: gamma-glutamil-transzferáz (GGT) Alkalikus foszfatáz (AP, ALP) A négy enzim referenciatartománya a vérszérumban felnőtt emberek esetében (az adatok csak tájékoztató jellegűek, a különböző laborok esetében lehetnek kisebb eltérések a referenciatartományokat illetően, mivel minden labor saját referenciatartományokat határoz meg a vizsgáló készülékek és mérési eljárások függvényében):

Enzim neve ------------------Mértékegység------------------- Nők----------- Férfiak
GOT---------------------------- U/l (nemzetközi egység/liter) <35 -----------<50
GPT---------------------------- U/l -----------------"-----------------<35------------ <50
Gamma-GT------------------- U/l ----------------"-----------------<40 ------------<60
Alkalikus foszfatáz ----------U/l ----------------"-----------------35-105 --------40-130

( GOTés GPT - A laborban piridoxál-foszfát hozzáadása után mért értékek.)


További laborértékek, melyek a máj működéséről adnak információkat A GOT, GPT, gamma-GT és alkalikus foszfatáz mellett vannak még egyéb enzimek is, amelyeket a máj termel, és a szerv működéséről adnak információt, a májfunkciós vizsgálat során ezek eredményeit is értékelik.
Ilyenek például az: alvadási (véralvadási) faktorok (mindenekelőtt a II-es, VII-es, IX-es, X-es faktor, valamint a protein C és a protein S), albumin, cholineszteráz enzim (CHE).

A májfunkció zavara esetén ezeknek a fehérjéknek a vérben mérhető koncentrációja csökken, és ez panaszokat okozhat. Ha az alvadási faktorokból kevés van, akkor például nagyobb a vérzések veszélye. Egy további, májfunkcióról informáló laborérték az epefestéknek, azaz a bilirubinnak a vérben mérhető koncentrációja. A bilirubin a vér vörös színét adó vérfesték, vagyis a hemoglobin lebomlása során keletkezik, annak egyik bomlásterméke. A máj, az epeutak és a vér különféle megbetegedéseiben a vér bilirubinszintje emelkedik. Egy bizonyos koncentráció fölött a bilirubin elkezd felhalmozódni a szövetekben. Ennek lehetséges következménye a sárgaság (icterus), melyben a bőr és a nyálkahártyák sárgásan elszíneződnek.
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
A laborvizsgálati eredmények magyarázata közérthetően
  2018-03-04 23:07:36, vasárnap
 
  A laboreredmények egy átlagembernek nem sokat mondanak - esetleg csak azt, hogy magas vagy alacsony az érték. Most elolvashatod, melyik mire utal.

Ha valaki kézbe veszi a laboreredményét, elsősorban arra figyel, hogy hány érték tér el a normálistól. pedig nem árt tudni azt sem, hogy melyik érték mire utal.

Fontos megjegyezni, hogy a laborvizsgálati eredmények tényleges kiértékelése az orvos feladata, ezért az alábbi információk kizárólag tájékoztatásként szolgálnak!

Figyeljünk oda arra, hogy vérvétel előtt ne együnk semmit. Ezt elvileg minden orvosnak és páciensnek tudnia kellene, mégis számos vérkép vizsgálat eredményez pontatlan adatokat, mivel nem éhgyomorra végzik el azt. A lényeg tehát: vérvétel előtt legalább 9-12 órával ne fogyasszunk semmilyen ételt.

Ha most nincs is rá szükséged, mentsd el, hogy később bármikor kéznél legyen!

1. A vizeletvizsgálat eredményének magyarázata

Aceton: A vizeletben lévő aceton a cukoranyagcsere zavarát mutatja. Szintje elsősorban az éhezési állapotokban emelkedik meg, például cukorbetegség vagy alkoholizmus fennállása esetén. A normálértéke éjszakai éhezést követően 50 mg/l alatt van.

Bilirubin (BI): Epeúti elzáródással járó betegségek diagnosztikájában használatos. A vörös vértestekben lévő hemoglobin első lebontási terméke a konjugálatlan bilirubin (indirekt bilirubin), mely a májban konjugált bilirubinná (direkt bilirubin) alakul át. Míg az első egyáltalán nem ürül a vesén keresztül, addig az utóbbinak kb. 1%-a szűrődik ki a vizelettel, a többi a májon keresztül az epével ürül, majd a bélben átalakul, és részben vissza is szívódik. A normálértéke 7-8 &#181;mol/l alatt van.

Kalcium (CA): A vizelettel egy nap alatt ürített kalcium mennyiségét lehet meghatározni. Vesekő gyanúja esetén használják. A normálértéke 100-300mg/nap.

Fajsúly (Fs): A vese koncentráló-képességének felmérésére, illetve a vizeletben található esetleges kóros anyagok kimutatására szolgál. Az alacsony fajsúly híg vizeletre (sok folyadék fogyasztásakor), míg a magas fajsúly koncentrált vizeletre utal (szomjazás esetén). A normálértéke 1001-1030 g/l.

Glükóz: Vércukorszint meghatározására szolgál, emelkedett szintje cukorbetegséget jelez. A normálértéke 0 mmol/l.

Leukocyta: A húgyutak, a prosztata vagy a vese gyulladását jelzik. A normálérték 10 fehérvérsejt/mikroliter (&#181;l) mennyiség alatt van.

Lipáz: A hasnyálmirigy-gyulladás diagnózisában használják. A lipáz enzim a hasnyálmirigyben termelődik, és a bélben a zsírok bontását végzi. A vérben nagyobb mennyiségben csak a hasnyálmirigy károsodása esetén jelenik meg. A normálértéke 40-240 IU/l (nemzetközi egység/liter).

Mikroalbumin (MAU): A cukorbetegekben kialakuló vesekárosodás kimutatására szolgál. A normálértéke 30 mg/l alatt van.

Nitrit: Baktériumok jelenlétére utal a vizeletben. Normálértéke: a vizelet normálisan nem tartalmaz nitriteket.

Vegyhatás (PH): A vizelet vegyhatását, azaz savasságát-lúgosságát méri, és bakteriális fertőzés meghatározására szolgál. A normálértéke 4,5-8,5 PH tartományba esik, és az értéke függ az étrendtől is.

Fehérje (Prot.): A nagy mennyiségű fehérje vesebetegség jele lehet. A normálértéke 75 mg/nap körül van, a 150 mg/24 óra érték már kórosnak tekinthető.

Parathyreoid hormon (Parathormon, PTH): A kalcium- és foszfor-anyagcsere zavarainak felderítésére szolgál. A normálértéke 10-65 pg/ml.

Urobilinogén (UBG): Epeúti elzáródással járó betegségek, vörösvértest-széteséssel járó betegségek és májbetegségek kimutatására szolgál. A normálértéke kb 17 &#181;mol/l alatt van.

Vizelet vér: A húgyutak, a prosztata vagy a vese betegségeire utal. A normálértéke 1000 vörösvértest / ml alatt van.

Vanillin-mandulasav (VMA): Mellékvesevelő hormonokat (adrenalin, noradrenalin) termelő daganat gyanúja esetén végzik. A normálértéke felnőtteknél 3,3-6,5 mg/24 óra.




2. A vérvizsgálat eredményeinek magyarázata

Alfa-1-antitripszin (AAT): Az alfa-1-antitripszin egy vérben keringő fehérje, amelynek alacsony szintje tüdő- és májbetegségekre utal. A normálértéke a laboratóriumban alkalmazott módszertől függ.

Vércsoport-meghatározás (AB0): Minden olyan esetben elvégzik, amikor a beavatkozás során elképzelhető, hogy a betegnek vérre lesz szüksége.

Adrenocorticotrop hormon (ACTH): A mellékvese működési zavarainak felderítésében használják. A normálértéke reggeli (8-9 óra) vérvétel esetén 1,1- 13,3 pmol/l, éjjeli (24 óra) vérvétel esetén 2,2 pmol/l alatt van.

Alfa-fötoprotein, terhesség esetén (AFP): Magzati fehérje, melynek szintje többféle fejlődési rendellenesség esetén emelkedhet, illetve csökkenhet. A normálértéke a terhesség korától függ, és mindig az adott laboratórium határozza meg.

Alfa-fötoprotein tumor - nem terhességben (AFP): Súlyos májbetegségek esetén mutatható ki magas koncentrációban nem terhes betegeknél. A normálértéke 0-15 &#181;g/l.

Alanin amino-transzferáz (ALT, SGPT): Májbetegség és májkárosodás felismerésére és elemzésére szolgál. A normálértéke 10-35 IU/l (nemzetközi egység/liter).

Amiláz: Akut hasnyálmirigy-gyulladás diagnózisára szolgál. A normálértéke 70-200 UI/l (nemzetközi egység/liter)

Anti-nukleáris antitest (ANA): Az ANA-vizsgálat olyan auto-antitesteket vizsgál, melyek szintje autoimmun betegségekben megemelkedik. Az autoimmun betegségek alapja, hogy az immunrendszer ismeretlen okokból idegennek tart a saját szervezetben lévő sejteket, és immunreakciót indít ellenük. Az ANA az autoimmun betegségekben termelődő ellenanyagok egyike. A normálértéke negatív, vagyis nem mutatható ki a vérben.

Anti-dsDNS, anti-dsDNA: A sejtmag ellen termelődő antitesteket összefoglalóan ANA-nak nevezzük, de ezen belül számos antitestet különböztetünk meg, és ezek egyik legfontosabbika a kettős szálú DNS elleni antitest (Anti-dsDNS). A normálérték a laboratóriumban alkalmazott módszertől függ.

Anti-HBc: Akut májgyulladás gyanúja esetén végzik. A B-típusú májgyulladás vírus belső magfehérjéje ellen termelődő ellenanyag, amelynek magas szintje a vírusfertőzésre adott immunválasz jelzője.

Anti-HBs: A B-típusú májgyulladás vírus felszíni fehérjéje ellen termelődő ellenanyag, amelyek magas szintje a vírusfertőzésre adott immunválasz jelzője. Az anti-HBs a klinikai tünetek csökkenése után jelenik meg, és az egész élet során kimutatható marad jelezve a fertőzésen való átesést.

APC-rezisztencia (FVL, Leiden-mutáció, Aktivált Protein-rezisztencia): A trombózishajlam genetikai hátterének kimutatására szolgál.

Aktivált parciális tromboplasztin idő (APTI): A véralvadást szabályzó egyik enzimrendszer működését mutatja. Az alacsonyabb érték fokozott véralvadékonysággal, míg a magasabb érték vérzékenységgel járhat. A normálértéke 30-40 másodperc.

Kalcium: A kalcium anyagcsere ellenőrzésére szolgál. A normálértéke a teljes kalciumnál 2,2-2,6 mmol/l, az ionizált kalciumnál 1,0-1,2 mmol/l.

Carcino-embrionális antigén (CEA): A magzatban normálisan is megtalálható olyan fehérje, amely vastagbélrák, súlyos májzsugor és további betegségek esetén mutatható ki magas koncentrációban felnőttekben. A normálértéke 0-2,5 ug/l.

Kreatin-kináz (kreatin-foszfokináz, CK, CPK): Az izomban található ezen enzim aktivitása akkor emelkedik meg, ha a vázizomzat vagy a szívizomzat sérül. Ez több betegség következménye lehet (szívinfarktus, izomgyulladás, égés, stb.). A normálértéke férfiaknál 17- 150 UI/l (nemzetközi egység/liter), nőknél: 10 - 80 UI/l.

Kreatin-kináz-MB (kreatin-foszfokináz-MB, CK-MB, CPK-MB): A szívizom sérülését jelzi, az enzimaktivitás emelkedése szívinfarktus következményére utal. A normálértéke 8 UI/l (nemzetközi egység/liter).

Szérum klorid-szint (Cl): A szervezet ionösszetételének felmérésére szolgál. Eltérései utalhatnak a víztartalom, a kémhatás vagy az ionösszetétel megváltozására a szív-, tüdő- vagy vesebetegségekben. A normálértéke 98-106 mmol/l.

Kreatinin (Crea, Cre): Az izmokban megtalálható anyag, a kreatin lebomlási terméke. Mivel kizárólag a vesén keresztül távozik, vérszintje a veseműködés jelzője. A normálértéke 53-133 &#181;m/l.

C-reaktív protein (CRP): Ez a fehérje tulajdonképpen az immunsejtek tevékenységének mellékterméke: önmagában nem okoz problémát, inkább csak a gyulladás általános és hatékony jelzőjének tekinthető. Ha elkapunk valamilyen fertőzést, akkor a CRP szintje magas lesz, ugyanis az immunsejtek felveszik a harcot a gyulladással. A normálértéke 8 mg/l alatt, újszülöttekben 15 mg/l alatt van.

Krioglobulinok, cryoglobulinok (CRYO): Autoimmun eredetű, kis méretű ereket érintő gyulladás diagnózisára szolgál. A normálértéke 0,12mg/dl alatt van.

D-dimer: Emelkedett szintje fokozott véralvadásra utal, ezért vérrögképződéssel járó betegségek jelzésére szolgál. A normálértéke 0,8 alatt van.

Direkt-bilirubin: A vérfesték egyik lebontási terméke, szintje májzsugor, májgyulladás, zsírmáj, májdaganat, epeút-elzáródás, epekő, hasnyálmirigy-betegségek esetén emelkedhet meg. A normálértéke 7 &#181;mol/l (4 mg/l) alatt van.

Ferritin: A szervezet vastartalékát méri, vashiányban a szintje csökken. Gyulladásokban, daganatos betegségekben és májkárosodás esetén fokozottan termelődik. A normálértéke nőknél 4-161&#181;g/l, férfiaknál 16-300&#181;g/l.

Vas (FE): A vér oxigénszállító fehérjéjének, a hemoglobinnak fontos alkotóeleme. Vashiány esetén vérszegénység alakul ki, és a vér oxigénszállító kapacitása csökken. A normálértéke felnőtt férfiaknál 12-31 umol/l (65-175 mg/dl), felnőtt nőknél 9-30 umol/l (50-170 mg/dl).

Fruktózamin: A vérben található olyan fehérjék szintjét határozza meg, amelyekhez glükóz kapcsolódott A cukorbetegség megfelelő kezelésének megállapítására szolgál. A normálértéke 2-3 mmol/l.

Szabad tiroxin-szint (FT4): A pajzsmirigy által termelt hormon, annak működésének egyik mutatója. Pajzsmirigy-túlműködés esetén értéke magas, alulműködés esetén pedig alacsony. A normálértéke 9-24 pmol/l.

Fehérvérsejtszám (fvs-szám, FVS, WBC): A fehérvérsejtek a szervezet védekező rendszerének tagjai, a csontvelőben termelődnek, a vérben és a nyirokutakban keringenek. Feladatuk az idegen anyagok (baktériumok, vírusok) elpusztítása. A normálértéke 4300 - 10800 /ml.

Gasztrin: A gyomor és a vékonybél ún. G-sejtjei által termelt hormon, amely a gyomor savelválasztását fokozza. Értéke emésztőrendszeri daganatok esetén emelkedik. A normálértéke 300ng/l alatt van.

Gamma-glutamil transzpeptidáz (GGT, y-GT): Májbetegségek diagnózisára és megfigyelésére szolgál. A normálérték 50 IU/l (nemzetközi egység/liter) alatt van.

Növekedési hormon (GH): Az agyalapi mirigyből szabadul fel, és legfontosabb hatása a növekedés serkentése. Gyermekkorban az alacsony szintje törpenövést, túltermelődése óriásnövést eredményez. A normálérték 0-5 ug/dl.

Glükóz: A glükóz a sejtek üzemanyaga. A sejtek a vérben keringő glükózt inzulin jelenlétében tudják felvenni. Az emelkedett glükózszint cukorbetegségre utal. A normálértéke 3,9 - 5,6 mmol/l.

Haptoglobin: A máj termeli, és a vérben található fehérje. Vörösvérsejt szétesésével járó betegségek jelenlétének kimutatására szolgál. A normálértéke 400-3360 mg/l.

HBs-antigén (HBs-Ag): A B-típusú fertőző májgyulladás korai szakaszában segít a betegség felismerésében. A vírus felszíni fehérjéjét mutatja ki, azaz annak magas szintje a heveny vírusfertőzés jelzője. Normálérték: normál állapotban nem található meg a vérben.

Humán Coriogonadotropin, Humán Koriális Gonadotropin (HCG, &#946;-HCG): Várandós nőkben a méhlepényben termelődik, de nem várandósokban egyes daganatok esetén is nagy mennyiségben kimutatható a vérben. A normálértéke férfiakban és nem várandós nőkben 10 U/l alatt. A várandósokban 20 U/l a peteérés után 10-12 nappal, majd értéke folyamatosan duplázódik.

Hematokrit (HCT, HTK): A vérben lévő szilárd alkotók (vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék) térfogatarányát mutatja. A normálérték férfiaknál 45-51%, nőknél 37-48%.

Összkoleszterin: Ez a vérzsírok arányát jelenti, mely vérzsírok a zsíroknak és a koleszterinnek a testben való mozgatását szolgáló fehérjékben találhatóak. Az egyszerűség kedvéért most ezek mindegyikét az általános kolesztérin névvel illetjük. Ide tartoznak az LDL-ek (alacsony sűrűségű lipoproteidek) és a HDL-ek (magas sűrűségű lipoproteidek). Ideális esetben a koleszterinszint 120-140 mg/dl érték körül mozog.

HDL-koleszterin (HDL, HDL-C): Olyan lipoproteid-típus, amely segít a zsírokat a test távolabbi részeiről a májba szállítani. Az emésztési folyamatban a máj központi szerepet tölt be. A belekből felszívott étel a májba kerül, hogy ez a szerv feldolgozza, utána elossza a test különböző területeire, majd visszajuttassa ugyanide újbóli feldolgozásra. Az elosztási folyamat utolsó lépéséhez, vagyis az étel májba való visszajuttatásához olyan szállítómolekulákra van szükség, mint a HDL. A HDL-t általában ,,jó" koleszterinnek tartják, ugyanis a zsírok májba való visszaszállításával részt vesz vénáink és artériáink megtisztításában. Alacsony szintje esetén nő az érelmeszesedés, a szívinfarktus és az agyvérzés kockázata. A normálérték 0,9 mmol/l felett van.

LDL-koleszterin (LDL, LDL-C): Az LDL a HDL-lel pontosan ellentétes funkciót lát el, mert szétosztja a zsírokat a test különböző részein. Az izmok fenntartásához szükséges energiát, a sejthártya nyersanyagait, az agyunkat felépítő Omega-3 zsírsavakat mind-mind az LDL szállítja el a szervezet egyes pontjaira. Az LDL-t gyakran ,,rossz" koleszterinnek nevezik. Emelkedett értéke esetén nő az érelmeszesedés, a szívinfarktus és az agyvérzés kockázata. A normálértéke 5,2 mmol/l alatt van.

Hemoglobin, Haemoglobin (HGB): A vér oxigénszállító molekulája, festékanyaga, amely a vörös vértestekben található. Ha csökken a mennyisége, vérszegénység alakul ki. A normálértéke férfiaknál 130-180 g/l, nőknél 120-160 g/l.

Hemoglobin A1c: Ez az érték azt mutatja meg, hogy mennyi cukor tapad a vörösvérsejtjeidhez. Minthogy a vörösvérsejtek 120 naponta kicserélődnek, ez az érték információt nyújt az ez idő alatti vércukorszintről. Egy 1%-nyi A1c-változás egy 1,67 mmol/l-nyi változást tükröz az átlagos vérglükózszintben. Például a 6% A1c-érték 7,5 mmol/l átlagos vérglükózszintnek, míg a 9% A1c-érték 13,5 mmol/l átlagos vérglükózszintnek felel meg. Minél közelebb van a 6% értékhez az A1c-szint, annál megfelelőbb a vér glükózszint-beállítása. Ahogy viszont emelkedik az A1c-szint, úgy nő a komplikációk kockázata is.

Homocisztein: Olyan aminosav, amely a szervezetben metioninből épül fel, majd normálisan gyorsan újra lebomlik. Magas vérszintje a szív-érrendszeri betegségek kockázatát növeli. A normálértéke jellemzően 14 &#181;mol/l alatt van.

Húgysav: A nukleinsavakat felépítő purinvegyületek egyik lebontási terméke, a vesén keresztül távozik és a vizelettel ürül. Magas szintje esetén a húgysav az ízületekben kikristályosodva rakódik le, és gyulladásos reakciót válthat ki, ez a köszvény. A normálértéke 30-70 mg/l (0,18-0,42 umol/l).

Indirekt bilirubin: A vérfesték egyik lebontási terméke, emelkedett szintje a vörösvértestek fokozott szétesésére, illetve májbetegségre utal. A normálértéke 10 &#181;mol/l (6 mg/l) alatt van.

Kálium (K): Fontos információt ad a folyadékháztartásról, a hormonális hatásokról, illetve az alkalmazott terápia hatásosságáról. A normálértéke 3,5-5,0 mmol/l.

Karbamid, karbamid nitrogén, urea (KN, CN): Az aminosavak lebomlási terméke, amely a vesén keresztül távozik a szervezetből. Emelkedett szintje jellemzően a veseműködés elégtelenségét mutatja. A normálértéke 8-20 mg/dl (3-7 mmol/l).

Laktát-dehidrogenáz (LDH): Szövetpusztulással járó betegsége (szívinfarktus, májgyulladás, tumornövekedés, izomsérülés) mértékének és lefolyásának elemzésére szolgál. A normálértéke 200-400 UI/l (nemzetközi egység/liter).

Vörösvértest-térfogat, átlagos sejttérfogat (MCV, vvt-térfogat): A vörösvértest-szám alapján számított érték, a vérszegénység felismerésére, okainak meghatározására szolgál. A normálértéke 80-100 fl.

Methemoglobin (MetHb): Mérgező anyagok okozta károsodás kimutatására szolgál. Emelkedett szintje esetén a vér oxigénszállító képessége csökken, és ez a szervezetben oxigénhiányhoz vezet. A normálérték a teljes hemoglobin koncentráció kevesebb mint 1%-a.

Magnézium (Mg): A vérben lévő szabad magnéziumionok szintjének kimutatására szolgál. A normálértéke 0,75 -1,25 mmol/l.

Nátrium (Na): A vér nátriumion-koncentrációját mutatja. A szervezet folyadék- és sóegyensúlyának általános vizsgálatára szolgál. A normálértéke 135-145 mmol/l.

Ammónium (NH4+): Az ammónium-ion mennyiségét méri a vérben. Emelkedett értéke májelégtelenségre vagy súlyos májbetegségre utal. A normálértéke férfiaknál 150-550 &#181;g/l, nőknél 100-450 &#181;g/l.

Glükóz terhelés, Orális glükóz-tolerancia teszt (OGTT): A tüneteket még nem mutató cukorbetegség vagy az azt megelőző állapot (csökkent cukortolerancia) kimutatására szolgál. A normálérték 11,1 mmol/l alatt van.

Össz-bilirubin: A vérfesték lebomlási terméke, emelkedett szintje a vörös vértestek fokozott lebomlására, májbetegségekre vagy epeút-elzáródásra utal. A normálértéke 17 umol/l (10 mg/l) alatt van.

Protrombin idő (PI): A vér alvadékonyságának vizsgálatára szolgál. Az alacsonyabb érték fokozott véralvadékonysággal, a magasabb érték vérzékenységgel járhat. A normálérték 11-15 másodperc.

Foszfát (P, PO4): A vérben lévő foszfátionok koncentrációjának meghatározására szolgál. Csont-, vese- és hormonbetegségek jelenlétére utalhat. A normálértéke 0,9-1,4 mmol/l.

Prolaktin (PRL): Az agyalapi mirigyben termelődő hormon. Emelkedett szintje az agyalapi mirigy hormontermelő daganatára utalhat, viszont a meddőség egyik oka is lehet. A normálértéke nőknél 15ug/ml, férfiaknál 10ng/ml alatt.

B-típusú átriális natriuretikus peptid (ProBNP): Vérben található fehérje, amely a szívizomsejtek ingerlésekor termelődik. Szívelégtelenség kimutatására szolgál. A normálértéke <450 pg/ml alatt van.

Procalcitonin (ProCT): Vérben található fehérje, amely a vérmérgezés hatékony kimutatására szolgál. A normál szintje 0,5 ng/ml alatt van.

Prolactin: Tejelválasztást serkentő hormon, az agyalapi mirigy termeli. Nem terhes, nem szoptató nőkben és férfiakban az emelkedett szintje betegségre utalhat. A normálértéke 0,08 - 6 nmol/l.

Protein C: A véralvadék feloldódását eredményező folyamatot (fibrinolízist) irányító fehérje, amelynek alacsony szintje fokozott véralvadékonyságot és trombóziskockázatot jelent. A normálértéke 60-150%, 3-6 mg/l.

Protein S: A fibrinolízisben szerepet játszó fehérje, amelynek alacsony szintje fokozott véralvadékonyságot és trombózisveszélyt jelent. A normálértéke férfiaknál 65-145 %, nőknél 50-120%.

Prosztata specifikus antigén (PSA): A prosztatában termelődő fehérje, amelynek szintje prosztatabetegségek esetén megnő. A normálértéke 5 &#181;g/l alatt van.

Pszeudokolineszteráz: Vérben található enzim, amely többféle gyógyszer, például a műtéti altatáshoz alkalmazott szukcinil-kolin lebontását végzi.

Parathyreoid hormon, Parathormon (PTH): A mellékpajzsmirigy termeli, a kalcium- és foszfátanyagcsere egyik szabályozó hormonja. Hatására a csontokból felszabadul a kalcium és a foszfor, valamint növekszik a kalcium visszatartása a vesében, illetve fokozódik a foszfor ürülése. A normálértéke 10-65 pg/ml.

Retikulocitaszám (rtc): Éretlen, magjukat már elvesztett, élő vörösvérsejtek. Alapesetben csak minimális koncentrációban vannak jelen a vérben. A normálértéke 18-158×109/l.

Szérum összfehérje: A fehérjék aminosavakból felépülő óriásmolekulák. A vérben szállítómolekulák, enzimek, antitestek és hormonok formájában fordulnak elő. Alacsony szintje a vízháztartás zavarát, míg emelkedett szintje a vér áramlási tulajdonságainak romlását okozhatja. A normálértéke 60-84 g/l.

Tiroxin (T4, fT4): A pajzsmirigy egyik hormonja, amely a szervezet anyagcseréjének sebességét szabályozza. Alacsony szintje esetén az anyagcsere lelassul, emelkedett szintje esetén az anyagcsere felgyorsul. A normál érték T4-nél 50-110 &#181;g/l (64-142 nmol/l), fT4-nél 8-18 ng/l (10-23 pmol/l).

Trombin idő (TI): Emelkedett értéke a véralvadási rendszer zavarára utal, és vérzékenység alakulhat ki. A normálérték 20-22 másodperc.

Transzferrin: A vér fő vasszállító fehérjéje. Emelkedett értéke a szervezet magas vaskoncentrációjára utal. A vérszegénység okainak felderítésére és a kezelések ellenőrzésére szolgál. A normálértéke felnőtteknél 200-340 g/dl.

Trombocita (PLT, Thr): A trombociták a véralvadásban résztvevő véralkotók, csökkent számuk vérzékenységet okoz. A normálérték 150 000-300 000 /ml.

Troponin-T, Troponin: A szívizomból felszabaduló egyik fehérje, amelynek szintje megnő a szívizomelhalással járó betegségekben (infarktus, koszorúér-betegség). A normálértéke 0,1 ng/ml alatt van.

Thyreoidea-stimuláló hormon, tireotropin (TSH): Pajzsmirigy-serkentő hormon. Az agyalapi mirigy termeli, és a pajzsmirigy működését, hormontermelését szabályozza. A normálértéke 0,4-6 mIU/l.

Teljes vaskötő kapacitás (TVK): Azt mutatja, hogy a vérplazma vasat szállító fehérjéi milyen arányban telítettek vassal. A vérszegénység okainak felderítésére, a kezelések hatásának elemzésére szolgál. A normálértéke felnőtteknél 45-72 mmol/l (250-400 mg/dl).

Triglicerid: Amikor zsírokról beszélünk, akkor igazából a trigliceridre gondolunk. Ez egy olyan molekula, amelyben három zsírsav kapcsolódik a glicerinhez. A trigliceridszint azt mutatja meg, hogy mennyi vérzsír kering a szervezetben. Azt hihetnénk, hogy ha magas zsírtartalmú étrendet követünk, akkor a trigliceridszint is magas lesz. Furcsa módon ez nem így van. A trigliceridszint alapján valójában az étkezési szénhidrátokra, illetve az inzulinérzékenységre vonatkozóan vonhatunk le következtetéseket. Magas szénhidrátbevitel + alacsony inzulinérzékenység = magas trigliceridszint. Ha alacsony a trigliceridszint, akkor biztosak lehetünk abban, hogy nem fogyasztunk túl sok szénhidrátot, és az életmódunk is elfogadható, hiszen még érzékenyek vagyunk az inzulinra. Ezzel szemben, ha trigliceridszintünk 100 mg/dl fölé emelkedik, akkor valószínűleg gyulladással kapcsolatos problémáink keletkeznek majd, vérünkben pedig nagyon meg fog növekedni a kicsi, tömör, érszűkületet okozó LDL-ek aránya. A normálértéke 30-40 mg/dl körül mozog.

Vörösvértest-süllyedés, Westergren vizsgálat (vvt-süllyedés, We): A szervezetben zajló kóros folyamat fennállására figyelmeztet. Az értéke fertőzés, gyulladás, tumor esetén megemelkedik.A normálértéke 50 év alatti férfiaknál 15 mm/óra alatt, 50 év feletti férfiaknál 20 mm/óra alatt, 50 év alatti nőknél 20 mm/óra alatt, 50 év feletti nőknél 30 mm/óra alatt van.
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Hogyan és mit mozogjon, aki COPD-ben szenved ?
  2018-03-04 20:58:23, vasárnap
 
  Amennyiben valaki krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved, gyakran érezhet fáradtságot és a nehézlégzéssel is meg kell küzdenie. Sokan ilyenkor a legkevésbé sem kívánnak mozogni, viszont a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a testmozgás igenis előnyös lehet. Természetesen minden betegség más, így mielőtt bárki is elkezdene mozogni és ebben a betegségben szenved, előtte mindenképpen beszélje meg az edzéstervet kezelőorvosával.

Amennyiben az edzésen gondolkodik, mindenképpen csak kis lépésekben kezdje azt. Ha a sétát választja, akkor csak nagyon lassan, kényelmes ütemben tegye. Naponta csak öt-tíz percet sétálgasson és kezdetben elegendő csak hetente 3-5 alkalommal mozogni. Ezután minden egyes héten növelheti 1-2 perccel a sétálásra szánt időt.

Válasszon olyan tevékenységet, amelyet élvez. Ez lehet a kertészkedés, a kerékpározás, de akár a golf is. Ha tetszik Önnek a társastánc, a pilates, az úszás vagy a jóga, mindenképpen kérdezze meg kezelőorvosát, hogy jók-e ezek a lehetőségek az Ön számára.

Ha az orvosa oxigénterápiát írt fel Önnek, akkor sportolás közben se felejtse el azt használni, hiszen jelentősen megkönnyíti a légzést és segít elkerülni, enyhíteni a légszomjat.

Figyelje a test jelzéseit! Hagyja abba az edzést, ha szédül, ha erősen ver a szíve, ha gyengének érzi magát, ha fullad, vagy ha egyéb kellemetlen érzést tapasztal. Ha nagy fájdalma van, mindenképpen beszéljen erről az orvosával.

Edzés előtt mindig tájékozódjon az időjárásról! Egyes időjárási viszonyok - túl meleg, túl hideg, párás levegő - megnehezíthetik a légzést. Azonban ne hagyja, hogy az időjárás miatt le kelljen mondania az aznapi edzésről. Akkor csak sétálgasson az otthonában vagy egy bevásárlóközpontban.

Ha elkezdte az edzéseket, semmiképpen se hagyja abba, hiszen így a rehabilitációs program összes előnyétől el fog esni. A mozgás általában mindenkinek jót tesz. Ezért tanácsolható az, hogy mindenképpen kérje ki egy hozzáértő személy véleményét, amennyiben nem megfelelő az edzésprogramja. Ha úgy érzi, hogy a sétán kívül másra is képes, mindenképpen vágjon bele valami újba, hogy az edzésprogramját megújítsa és élvezetesebbé tegye.

Konkrétan az edzés a COPD-ben szenvedő betegek esetén nem javítja már a tüdő működését, de segít a kitartás építésében és az oxigén megfelelő felhasználásában. Így a szervezete nem fog annyi energiát elhasználni minden egyes légzés alkalmával, és ebben az esetben képes lesz arra, hogy mindennap több feladatot ellásson, és kevésbé érezheti magát fáradtnak is.
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Dr Papp Lajos gondolataiból
  2018-03-03 21:26:35, szombat
 
  Megosztó személyiség, de érdemes végigolvasni: Dr. Papp Lajos szerint milliók fognak meghalni e hazugság miatt

"Mi orvosok a sok képzés, a hatalmas tudás felhalmozódása és a hatalom miatt gyakran meglehetősen nagy egóval rendelkezünk, ami nagyon megnehezíti, hogy bevalljuk, ha tévedünk."

Dr. Papp Lajos magyar szívsebész szerint milliók halnak meg, mert a szívbetegségek nem azért alakulnak ki, amit az orvosok mondanak. Azt elismeri, hogy a dohányzás nagyon káros, de szerinte az az emberek tudatos döntése, hogy mérgezik magukat, ám van más is, amiről nem tudnak.

'Mi orvosok a sok képzés, a hatalmas tudás felhalmozódása és a hatalom miatt gyakran meglehetősen nagy egóval rendelkezünk, ami nagyon megnehezíti, hogy bevalljuk, ha tévedünk. Én most mindenki előtt készséggel elismerem, hogy tévedésben éltem.'

Az orvos több mint 25 éves tapasztalattal háta mögött, rengeteg szívműtét után ismerte el, hogy nem jól gondolkodott.

'Évekig osztottam más prominens orvosok véleményét. A szakirodalom folyamatosan a döntéshozók véleményét szajkózza, mely szerint minden szívbetegség a megemelkedett koleszterin szint következménye. Az elfogadott terápia pedig koleszterin csökkentő gyógyszerek felírása, és az előírt diéta, amely szigorúan korlátozza a zsírbevitelt. Az ezektől eltérő javaslatokat eretnekségnek ítélték. Pedig látjuk, ez nem működik! Ezek az ajánlások sem erkölcsileg, sem tudományosan nem védhetők. Néhány évvel ezelőtt kiderült, hogy a szívbetegség valódi oka az érfalak gyulladása.

Ha az érfalak nincsenek begyulladva, a koleszterin nem tud felhalmozódni az erekben, nincs szívroham és nincs stroke. Gyulladás nélkül a koleszterin szabadon áramlik a testben, és kiürül. Ez a gyulladás okozza a koleszterin lerakódását. A gyulladás a szervezet természetes védekezéseként alakul ki az idegen anyagok: a baktériumok, toxinok vagy vírusok megjelenésekor.

Ha a szervezetben állandóan jelen vannak ezek a toxinok vagy élelmiszerek, az krónikus gyulladást okoz. Ennek oka a sok feldolgozott, egészségtelen élelmiszer és a környezet szennyezés, ( cukor, liszt és az összes belőlük készült termékek), valamint a szója, a kukorica és a napraforgó, és az ezekből készült olajok. Ezek az ételek folyamatosan irritálják a szervezetet, amely képtelen meggyógyulni, a krónikus gyulladás pedig szívbetegséghez, sztrókhoz vezet.'

Az orvos szerint, ha egészséges lapanyagokból, otthon készült ételeket ennénk, kerülnénk az étolajat, cukrot, lisztes, kukoricás termékeket, a szervezet magát gyógyítaná. Míg ha továbbra is mérgezzük az ereket, akkor hiába a sok gyógyszer és a zsírszegény diéta, elkerülhetetlen a szívbetegség kialakulása.
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
A fogyás előnyei (Forrás: NLC)
  2018-02-28 21:11:26, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
     1/26 oldal   Bejegyzések száma: 259 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 29 db bejegyzés
e év: 847 db bejegyzés
Összes: 35238 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 224
  • e Hét: 8799
  • e Hónap: 48601
  • e Év: 874377
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.