Regisztráció  Belépés
pacsakute.blog.xfree.hu
A szeretet ellen nincs fegyver. Czeizel Ilona
1954.01.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/26 oldal   Bejegyzések száma: 255 
Amikor nem ajánlott a gyógymasszázs...
  2018-04-18 18:50:36, szerda
 
  Bár a természetes gyógymódokkal való orvosláshoz tartozik a gyógymasszázs, bizonyos esetekben nem szabad masszíroztatni.

Bár számtalan pozitív élettani hatással rendelkezik, a gyógymasszázst több esetben nem javasolt alkalmazni, bizonyos helyzetekben pedig kifejezetten tilos, amennyiben fokozott terhelést jelenthet a szervezet számára. Ilyen a lázas állapot, a fertőző és egyéb bőrbetegségek, továbbá balesetet vagy műtét követően, de vészhelyzetek vagy azok gyanúja esetén sem, például súlyos asztmaroham vagy a vakbélgyulladás esetén. Nem ajánlott masszírozni alkohol vagy kábítószerek, esetleg erős fájdalomcsillapító, nyugtató gyógyszerek szedésével párhuzamosan. Véralvadásgátló kezelés esetén is óvatosságra van szükség.

Fontos, hogy nem szabad masszíroztatni a visszereket, sebeket, zúzódásokat és horzsolásokat, a napégést, az égések és fagyási sérüléseket, illetve az akut ízületi gyulladást, ezekben az esetekben a masszázst a szokásosnál is körültekintőbben kell elvégezni, az érintett testterületeket ki kell hagyni! A várandós, illetve szoptatós kismamák pedig csak speciális kismama-masszázs vegyenek igénybe, ha nincs fennálló probléma a várandóssággal kapcsolatban, és az anyuka a második trimeszterben van.

Bizonyos betegségek illetve tünetek mindössze egyes testtájak masszázsát, vagy pedig egyes fogások alkalmazását zárja ki, ezért az orvosi szakvélemény minden esetben indokolt.

Ellenjavallatok:
- lázas és fertőző megbetegedés, TBC, skorbut

- bármely szerv vagy szervrendszer akut gyulladása, fekély;

- friss csont-, ízületi, izomsérülések, rándulások, ficamok heveny szakasza;

- trombózis, felületi vénák gyulladásos megbetegedése, visszeresség (az érintett végtagot nem szabad masszírozni);

- vérzékenységgel járó betegségek, illetve véralvadásgátló gyógyszer szedése, hemofília;

- leromlott, legyengült, igen idős betegek;

- daganatos betegségek, rosszindulatú daganatok utolsó stádiuma, leukémia;

- rheumatoid arthritis aktív fázisa;

- előrehaladott csontritkulás;

- be nem állított magas vérnyomás;

- ízületi instabilitás;

- bizonyos szív- és keringési problémák, pacemaker;

- terhesség első 3 és utolsó 3 hónapjában;

- bőrfertőzések (gomba) bőrgyulladások, bőrviszketések;

- pszichiátriai betegek epilepszia, skizofrénia;

- alkohol, drog befolyásoltság;

- a mentruáció egyéni mérlegelést igényel, mivel a masszázs fokozza a vérzést, de emellett fájdalmat is csillapít.

Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Májfunkció - Milyen laborértékek informálnak a májműködésről
  2018-03-18 12:50:12, vasárnap
 
  A máj működéséről a laborértékek közül bizonyos enzimek, illetve a bilirubin vérben mért koncentrációja szolgáltat információkat. Sokan azt gondolják, hogy ezek eltérései a normál tartománytól kizárólag az alkoholfogyasztással állhatnak összefüggésben, valójában azonban számos olyan betegség is okozhat emelkedett értékeket, amelyek nem állnak összefüggésben az alkoholfogyasztással.

A májfunkció laboratóriumi vizsgálatára nagyon gyakran kerül sor. Az orvos elsősorban a következő négy enzim vérben mért koncentrációja alapján tud következtetni a máj működésére:
GOT (AST) és GPT (ALT), gyűjtőnéven transzaminázoknak nevezik őket
Gamma-GT Alkalikus foszfatáz (AP, ALP)

A GOT, a gamma-GT és az AP majdnem minden szervben előfordul, nem kizárólag a májban.
A GPT ellenben elsősorban a májban található meg. A máj megbetegedése sok esetben ezeknek az értékeknek az emelkedését okozza. Az orvosok azért rendelik el a vérvételt (laborvizsgálat), hogy az ily módon meghatározott adatokból, laboreredményekből következtetni tudjanak arra, hogy mely szerv érintett és milyen jellegű zavar állhat fenn a szervezetben. A májfunkciós vizsgálat az említett négy enzim koncentrációjának meghatározását jelenti, melyek eltérései a referenciatartománytól a máj megbetegedésére utalnak.

A májenzimértékek meghatározása céljából egy vénából vesznek vért (többnyire a könyökhajlatból). A normál tartománytól magasabb értékek mérése esetén az eltérés mértékétől függ, hogy szükség van-e további vizsgálatokra:
Ha a májenzimértékek csak enyhén emelkedettek, és ezenkívül semmi egyéb jel nem utal betegségre, akkor előfordulhat, hogy az orvos csak a vizsgálat megismétlését írja elő egy bizonyos idő elteltével kontroll céljából.
Ha a májenzimértékek jelentősen magasabbak a normálértéknél vagy ha bármilyen egyéb jel alapján betegség gyanúja merül fel, feltétlenül szükség van további vizsgálatokra, hogy felderítsék a háttérben álló oko(ka)t.

A páciens részletes kikérdezése fontos része a diagnosztikának:
Vannak-e panaszai vagy valamilyen ismert betegsége (pl. hepatitis)?
Előfordult-e a családjában májprobléma?
Mennyi alkoholt fogyaszt, mit és milyen időközönként? Szed-e gyógyszer(eke)t, ha igen, milye(neke)t?
Fogyaszt-e drogot? Ezek és további kérdések lehetővé teszik az orvos számára, hogy felderítse a páciens májbetegségének okait és rizikófaktorait. Emellett fontos a fizikális vizsgálat is, melynek során az orvos megtapintja a páciens hasát, illetve kitapintja a máj formáját és méretét, így a szerv állapotáról is nagyjából képet kap.

Továbbá megvizsgálja, hogy a bőrön találhatóak-e májbetegségre utaló jelek. Ilyenek például bizonyos érelváltozások: pók alakú értágulat (póknaevus), tenyéren látható vörös foltok (plantaris erythema) vagy sima, fényes-piros ajkak (lakkajkak) és nyelv (lakknyelv) is a májbetegségek bőrtünetei közé tartoznak.
Továbbá májkárosodás esetén a bőr sárgás elszíneződése, azaz sárgaság (icterus) alakulhat ki. A bőrviszketés is lehet májbetegség jele, erre a bőrön látható csikarás-, kaparásnyomok hívhatják fel az orvos figyelmét. Férfiaknál a májkárosodás gyakori kísérő tünete a hasi szőrzet kihullása, valamint az emlőmirigyek növekedése (gynecomastia).

Májbetegségek első tünetei :
A máj és más hasi szervek ultrahangos vizsgálata további információkat szolgáltat az emelkedett májenzimértékek lehetséges okait illetően. Végül a pontos diagnózis érdekében májszövetből történő mintavételre (májbiopszia) kerülhet sor. Minden esetben egyedileg határozza meg az orvos és a páciens, hogy melyik eljárásra kerül sor. A májenzimértékek azoknál az embereknél is lehetnek magasak, akiknek nincs panaszuk. Az emelkedett értékek nem feltétlenül betegség következményei, ám ilyesmi csak igen ritkán fordul elő, ezért a betegségek kizárása érdekében minden esetben el kell végezni a szükséges vizsgálatokat.
Mit takarnak a rövidítések?
GPT: glutamát-piruvát-transzamináz, alanin-aminotranszferáznak (ALT, ALAT) is nevezik GOT: glutamát-oxálacetát-transzamináz, aszpartát-aminotranszferáznak (AST, ASAT) is nevezik
Gamma-GT: gamma-glutamil-transzferáz (GGT) Alkalikus foszfatáz (AP, ALP) A négy enzim referenciatartománya a vérszérumban felnőtt emberek esetében (az adatok csak tájékoztató jellegűek, a különböző laborok esetében lehetnek kisebb eltérések a referenciatartományokat illetően, mivel minden labor saját referenciatartományokat határoz meg a vizsgáló készülékek és mérési eljárások függvényében):

Enzim neve ------------------Mértékegység------------------- Nők----------- Férfiak
GOT---------------------------- U/l (nemzetközi egység/liter) <35 -----------<50
GPT---------------------------- U/l -----------------"-----------------<35------------ <50
Gamma-GT------------------- U/l ----------------"-----------------<40 ------------<60
Alkalikus foszfatáz ----------U/l ----------------"-----------------35-105 --------40-130

( GOTés GPT - A laborban piridoxál-foszfát hozzáadása után mért értékek.)


További laborértékek, melyek a máj működéséről adnak információkat A GOT, GPT, gamma-GT és alkalikus foszfatáz mellett vannak még egyéb enzimek is, amelyeket a máj termel, és a szerv működéséről adnak információt, a májfunkciós vizsgálat során ezek eredményeit is értékelik.
Ilyenek például az: alvadási (véralvadási) faktorok (mindenekelőtt a II-es, VII-es, IX-es, X-es faktor, valamint a protein C és a protein S), albumin, cholineszteráz enzim (CHE).

A májfunkció zavara esetén ezeknek a fehérjéknek a vérben mérhető koncentrációja csökken, és ez panaszokat okozhat. Ha az alvadási faktorokból kevés van, akkor például nagyobb a vérzések veszélye. Egy további, májfunkcióról informáló laborérték az epefestéknek, azaz a bilirubinnak a vérben mérhető koncentrációja. A bilirubin a vér vörös színét adó vérfesték, vagyis a hemoglobin lebomlása során keletkezik, annak egyik bomlásterméke. A máj, az epeutak és a vér különféle megbetegedéseiben a vér bilirubinszintje emelkedik. Egy bizonyos koncentráció fölött a bilirubin elkezd felhalmozódni a szövetekben. Ennek lehetséges következménye a sárgaság (icterus), melyben a bőr és a nyálkahártyák sárgásan elszíneződnek.
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
A laborvizsgálati eredmények magyarázata közérthetően
  2018-03-04 23:07:36, vasárnap
 
  A laboreredmények egy átlagembernek nem sokat mondanak - esetleg csak azt, hogy magas vagy alacsony az érték. Most elolvashatod, melyik mire utal.

Ha valaki kézbe veszi a laboreredményét, elsősorban arra figyel, hogy hány érték tér el a normálistól. pedig nem árt tudni azt sem, hogy melyik érték mire utal.

Fontos megjegyezni, hogy a laborvizsgálati eredmények tényleges kiértékelése az orvos feladata, ezért az alábbi információk kizárólag tájékoztatásként szolgálnak!

Figyeljünk oda arra, hogy vérvétel előtt ne együnk semmit. Ezt elvileg minden orvosnak és páciensnek tudnia kellene, mégis számos vérkép vizsgálat eredményez pontatlan adatokat, mivel nem éhgyomorra végzik el azt. A lényeg tehát: vérvétel előtt legalább 9-12 órával ne fogyasszunk semmilyen ételt.

Ha most nincs is rá szükséged, mentsd el, hogy később bármikor kéznél legyen!

1. A vizeletvizsgálat eredményének magyarázata

Aceton: A vizeletben lévő aceton a cukoranyagcsere zavarát mutatja. Szintje elsősorban az éhezési állapotokban emelkedik meg, például cukorbetegség vagy alkoholizmus fennállása esetén. A normálértéke éjszakai éhezést követően 50 mg/l alatt van.

Bilirubin (BI): Epeúti elzáródással járó betegségek diagnosztikájában használatos. A vörös vértestekben lévő hemoglobin első lebontási terméke a konjugálatlan bilirubin (indirekt bilirubin), mely a májban konjugált bilirubinná (direkt bilirubin) alakul át. Míg az első egyáltalán nem ürül a vesén keresztül, addig az utóbbinak kb. 1%-a szűrődik ki a vizelettel, a többi a májon keresztül az epével ürül, majd a bélben átalakul, és részben vissza is szívódik. A normálértéke 7-8 &#181;mol/l alatt van.

Kalcium (CA): A vizelettel egy nap alatt ürített kalcium mennyiségét lehet meghatározni. Vesekő gyanúja esetén használják. A normálértéke 100-300mg/nap.

Fajsúly (Fs): A vese koncentráló-képességének felmérésére, illetve a vizeletben található esetleges kóros anyagok kimutatására szolgál. Az alacsony fajsúly híg vizeletre (sok folyadék fogyasztásakor), míg a magas fajsúly koncentrált vizeletre utal (szomjazás esetén). A normálértéke 1001-1030 g/l.

Glükóz: Vércukorszint meghatározására szolgál, emelkedett szintje cukorbetegséget jelez. A normálértéke 0 mmol/l.

Leukocyta: A húgyutak, a prosztata vagy a vese gyulladását jelzik. A normálérték 10 fehérvérsejt/mikroliter (&#181;l) mennyiség alatt van.

Lipáz: A hasnyálmirigy-gyulladás diagnózisában használják. A lipáz enzim a hasnyálmirigyben termelődik, és a bélben a zsírok bontását végzi. A vérben nagyobb mennyiségben csak a hasnyálmirigy károsodása esetén jelenik meg. A normálértéke 40-240 IU/l (nemzetközi egység/liter).

Mikroalbumin (MAU): A cukorbetegekben kialakuló vesekárosodás kimutatására szolgál. A normálértéke 30 mg/l alatt van.

Nitrit: Baktériumok jelenlétére utal a vizeletben. Normálértéke: a vizelet normálisan nem tartalmaz nitriteket.

Vegyhatás (PH): A vizelet vegyhatását, azaz savasságát-lúgosságát méri, és bakteriális fertőzés meghatározására szolgál. A normálértéke 4,5-8,5 PH tartományba esik, és az értéke függ az étrendtől is.

Fehérje (Prot.): A nagy mennyiségű fehérje vesebetegség jele lehet. A normálértéke 75 mg/nap körül van, a 150 mg/24 óra érték már kórosnak tekinthető.

Parathyreoid hormon (Parathormon, PTH): A kalcium- és foszfor-anyagcsere zavarainak felderítésére szolgál. A normálértéke 10-65 pg/ml.

Urobilinogén (UBG): Epeúti elzáródással járó betegségek, vörösvértest-széteséssel járó betegségek és májbetegségek kimutatására szolgál. A normálértéke kb 17 &#181;mol/l alatt van.

Vizelet vér: A húgyutak, a prosztata vagy a vese betegségeire utal. A normálértéke 1000 vörösvértest / ml alatt van.

Vanillin-mandulasav (VMA): Mellékvesevelő hormonokat (adrenalin, noradrenalin) termelő daganat gyanúja esetén végzik. A normálértéke felnőtteknél 3,3-6,5 mg/24 óra.




2. A vérvizsgálat eredményeinek magyarázata

Alfa-1-antitripszin (AAT): Az alfa-1-antitripszin egy vérben keringő fehérje, amelynek alacsony szintje tüdő- és májbetegségekre utal. A normálértéke a laboratóriumban alkalmazott módszertől függ.

Vércsoport-meghatározás (AB0): Minden olyan esetben elvégzik, amikor a beavatkozás során elképzelhető, hogy a betegnek vérre lesz szüksége.

Adrenocorticotrop hormon (ACTH): A mellékvese működési zavarainak felderítésében használják. A normálértéke reggeli (8-9 óra) vérvétel esetén 1,1- 13,3 pmol/l, éjjeli (24 óra) vérvétel esetén 2,2 pmol/l alatt van.

Alfa-fötoprotein, terhesség esetén (AFP): Magzati fehérje, melynek szintje többféle fejlődési rendellenesség esetén emelkedhet, illetve csökkenhet. A normálértéke a terhesség korától függ, és mindig az adott laboratórium határozza meg.

Alfa-fötoprotein tumor - nem terhességben (AFP): Súlyos májbetegségek esetén mutatható ki magas koncentrációban nem terhes betegeknél. A normálértéke 0-15 &#181;g/l.

Alanin amino-transzferáz (ALT, SGPT): Májbetegség és májkárosodás felismerésére és elemzésére szolgál. A normálértéke 10-35 IU/l (nemzetközi egység/liter).

Amiláz: Akut hasnyálmirigy-gyulladás diagnózisára szolgál. A normálértéke 70-200 UI/l (nemzetközi egység/liter)

Anti-nukleáris antitest (ANA): Az ANA-vizsgálat olyan auto-antitesteket vizsgál, melyek szintje autoimmun betegségekben megemelkedik. Az autoimmun betegségek alapja, hogy az immunrendszer ismeretlen okokból idegennek tart a saját szervezetben lévő sejteket, és immunreakciót indít ellenük. Az ANA az autoimmun betegségekben termelődő ellenanyagok egyike. A normálértéke negatív, vagyis nem mutatható ki a vérben.

Anti-dsDNS, anti-dsDNA: A sejtmag ellen termelődő antitesteket összefoglalóan ANA-nak nevezzük, de ezen belül számos antitestet különböztetünk meg, és ezek egyik legfontosabbika a kettős szálú DNS elleni antitest (Anti-dsDNS). A normálérték a laboratóriumban alkalmazott módszertől függ.

Anti-HBc: Akut májgyulladás gyanúja esetén végzik. A B-típusú májgyulladás vírus belső magfehérjéje ellen termelődő ellenanyag, amelynek magas szintje a vírusfertőzésre adott immunválasz jelzője.

Anti-HBs: A B-típusú májgyulladás vírus felszíni fehérjéje ellen termelődő ellenanyag, amelyek magas szintje a vírusfertőzésre adott immunválasz jelzője. Az anti-HBs a klinikai tünetek csökkenése után jelenik meg, és az egész élet során kimutatható marad jelezve a fertőzésen való átesést.

APC-rezisztencia (FVL, Leiden-mutáció, Aktivált Protein-rezisztencia): A trombózishajlam genetikai hátterének kimutatására szolgál.

Aktivált parciális tromboplasztin idő (APTI): A véralvadást szabályzó egyik enzimrendszer működését mutatja. Az alacsonyabb érték fokozott véralvadékonysággal, míg a magasabb érték vérzékenységgel járhat. A normálértéke 30-40 másodperc.

Kalcium: A kalcium anyagcsere ellenőrzésére szolgál. A normálértéke a teljes kalciumnál 2,2-2,6 mmol/l, az ionizált kalciumnál 1,0-1,2 mmol/l.

Carcino-embrionális antigén (CEA): A magzatban normálisan is megtalálható olyan fehérje, amely vastagbélrák, súlyos májzsugor és további betegségek esetén mutatható ki magas koncentrációban felnőttekben. A normálértéke 0-2,5 ug/l.

Kreatin-kináz (kreatin-foszfokináz, CK, CPK): Az izomban található ezen enzim aktivitása akkor emelkedik meg, ha a vázizomzat vagy a szívizomzat sérül. Ez több betegség következménye lehet (szívinfarktus, izomgyulladás, égés, stb.). A normálértéke férfiaknál 17- 150 UI/l (nemzetközi egység/liter), nőknél: 10 - 80 UI/l.

Kreatin-kináz-MB (kreatin-foszfokináz-MB, CK-MB, CPK-MB): A szívizom sérülését jelzi, az enzimaktivitás emelkedése szívinfarktus következményére utal. A normálértéke 8 UI/l (nemzetközi egység/liter).

Szérum klorid-szint (Cl): A szervezet ionösszetételének felmérésére szolgál. Eltérései utalhatnak a víztartalom, a kémhatás vagy az ionösszetétel megváltozására a szív-, tüdő- vagy vesebetegségekben. A normálértéke 98-106 mmol/l.

Kreatinin (Crea, Cre): Az izmokban megtalálható anyag, a kreatin lebomlási terméke. Mivel kizárólag a vesén keresztül távozik, vérszintje a veseműködés jelzője. A normálértéke 53-133 &#181;m/l.

C-reaktív protein (CRP): Ez a fehérje tulajdonképpen az immunsejtek tevékenységének mellékterméke: önmagában nem okoz problémát, inkább csak a gyulladás általános és hatékony jelzőjének tekinthető. Ha elkapunk valamilyen fertőzést, akkor a CRP szintje magas lesz, ugyanis az immunsejtek felveszik a harcot a gyulladással. A normálértéke 8 mg/l alatt, újszülöttekben 15 mg/l alatt van.

Krioglobulinok, cryoglobulinok (CRYO): Autoimmun eredetű, kis méretű ereket érintő gyulladás diagnózisára szolgál. A normálértéke 0,12mg/dl alatt van.

D-dimer: Emelkedett szintje fokozott véralvadásra utal, ezért vérrögképződéssel járó betegségek jelzésére szolgál. A normálértéke 0,8 alatt van.

Direkt-bilirubin: A vérfesték egyik lebontási terméke, szintje májzsugor, májgyulladás, zsírmáj, májdaganat, epeút-elzáródás, epekő, hasnyálmirigy-betegségek esetén emelkedhet meg. A normálértéke 7 &#181;mol/l (4 mg/l) alatt van.

Ferritin: A szervezet vastartalékát méri, vashiányban a szintje csökken. Gyulladásokban, daganatos betegségekben és májkárosodás esetén fokozottan termelődik. A normálértéke nőknél 4-161&#181;g/l, férfiaknál 16-300&#181;g/l.

Vas (FE): A vér oxigénszállító fehérjéjének, a hemoglobinnak fontos alkotóeleme. Vashiány esetén vérszegénység alakul ki, és a vér oxigénszállító kapacitása csökken. A normálértéke felnőtt férfiaknál 12-31 umol/l (65-175 mg/dl), felnőtt nőknél 9-30 umol/l (50-170 mg/dl).

Fruktózamin: A vérben található olyan fehérjék szintjét határozza meg, amelyekhez glükóz kapcsolódott A cukorbetegség megfelelő kezelésének megállapítására szolgál. A normálértéke 2-3 mmol/l.

Szabad tiroxin-szint (FT4): A pajzsmirigy által termelt hormon, annak működésének egyik mutatója. Pajzsmirigy-túlműködés esetén értéke magas, alulműködés esetén pedig alacsony. A normálértéke 9-24 pmol/l.

Fehérvérsejtszám (fvs-szám, FVS, WBC): A fehérvérsejtek a szervezet védekező rendszerének tagjai, a csontvelőben termelődnek, a vérben és a nyirokutakban keringenek. Feladatuk az idegen anyagok (baktériumok, vírusok) elpusztítása. A normálértéke 4300 - 10800 /ml.

Gasztrin: A gyomor és a vékonybél ún. G-sejtjei által termelt hormon, amely a gyomor savelválasztását fokozza. Értéke emésztőrendszeri daganatok esetén emelkedik. A normálértéke 300ng/l alatt van.

Gamma-glutamil transzpeptidáz (GGT, y-GT): Májbetegségek diagnózisára és megfigyelésére szolgál. A normálérték 50 IU/l (nemzetközi egység/liter) alatt van.

Növekedési hormon (GH): Az agyalapi mirigyből szabadul fel, és legfontosabb hatása a növekedés serkentése. Gyermekkorban az alacsony szintje törpenövést, túltermelődése óriásnövést eredményez. A normálérték 0-5 ug/dl.

Glükóz: A glükóz a sejtek üzemanyaga. A sejtek a vérben keringő glükózt inzulin jelenlétében tudják felvenni. Az emelkedett glükózszint cukorbetegségre utal. A normálértéke 3,9 - 5,6 mmol/l.

Haptoglobin: A máj termeli, és a vérben található fehérje. Vörösvérsejt szétesésével járó betegségek jelenlétének kimutatására szolgál. A normálértéke 400-3360 mg/l.

HBs-antigén (HBs-Ag): A B-típusú fertőző májgyulladás korai szakaszában segít a betegség felismerésében. A vírus felszíni fehérjéjét mutatja ki, azaz annak magas szintje a heveny vírusfertőzés jelzője. Normálérték: normál állapotban nem található meg a vérben.

Humán Coriogonadotropin, Humán Koriális Gonadotropin (HCG, &#946;-HCG): Várandós nőkben a méhlepényben termelődik, de nem várandósokban egyes daganatok esetén is nagy mennyiségben kimutatható a vérben. A normálértéke férfiakban és nem várandós nőkben 10 U/l alatt. A várandósokban 20 U/l a peteérés után 10-12 nappal, majd értéke folyamatosan duplázódik.

Hematokrit (HCT, HTK): A vérben lévő szilárd alkotók (vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék) térfogatarányát mutatja. A normálérték férfiaknál 45-51%, nőknél 37-48%.

Összkoleszterin: Ez a vérzsírok arányát jelenti, mely vérzsírok a zsíroknak és a koleszterinnek a testben való mozgatását szolgáló fehérjékben találhatóak. Az egyszerűség kedvéért most ezek mindegyikét az általános kolesztérin névvel illetjük. Ide tartoznak az LDL-ek (alacsony sűrűségű lipoproteidek) és a HDL-ek (magas sűrűségű lipoproteidek). Ideális esetben a koleszterinszint 120-140 mg/dl érték körül mozog.

HDL-koleszterin (HDL, HDL-C): Olyan lipoproteid-típus, amely segít a zsírokat a test távolabbi részeiről a májba szállítani. Az emésztési folyamatban a máj központi szerepet tölt be. A belekből felszívott étel a májba kerül, hogy ez a szerv feldolgozza, utána elossza a test különböző területeire, majd visszajuttassa ugyanide újbóli feldolgozásra. Az elosztási folyamat utolsó lépéséhez, vagyis az étel májba való visszajuttatásához olyan szállítómolekulákra van szükség, mint a HDL. A HDL-t általában ,,jó" koleszterinnek tartják, ugyanis a zsírok májba való visszaszállításával részt vesz vénáink és artériáink megtisztításában. Alacsony szintje esetén nő az érelmeszesedés, a szívinfarktus és az agyvérzés kockázata. A normálérték 0,9 mmol/l felett van.

LDL-koleszterin (LDL, LDL-C): Az LDL a HDL-lel pontosan ellentétes funkciót lát el, mert szétosztja a zsírokat a test különböző részein. Az izmok fenntartásához szükséges energiát, a sejthártya nyersanyagait, az agyunkat felépítő Omega-3 zsírsavakat mind-mind az LDL szállítja el a szervezet egyes pontjaira. Az LDL-t gyakran ,,rossz" koleszterinnek nevezik. Emelkedett értéke esetén nő az érelmeszesedés, a szívinfarktus és az agyvérzés kockázata. A normálértéke 5,2 mmol/l alatt van.

Hemoglobin, Haemoglobin (HGB): A vér oxigénszállító molekulája, festékanyaga, amely a vörös vértestekben található. Ha csökken a mennyisége, vérszegénység alakul ki. A normálértéke férfiaknál 130-180 g/l, nőknél 120-160 g/l.

Hemoglobin A1c: Ez az érték azt mutatja meg, hogy mennyi cukor tapad a vörösvérsejtjeidhez. Minthogy a vörösvérsejtek 120 naponta kicserélődnek, ez az érték információt nyújt az ez idő alatti vércukorszintről. Egy 1%-nyi A1c-változás egy 1,67 mmol/l-nyi változást tükröz az átlagos vérglükózszintben. Például a 6% A1c-érték 7,5 mmol/l átlagos vérglükózszintnek, míg a 9% A1c-érték 13,5 mmol/l átlagos vérglükózszintnek felel meg. Minél közelebb van a 6% értékhez az A1c-szint, annál megfelelőbb a vér glükózszint-beállítása. Ahogy viszont emelkedik az A1c-szint, úgy nő a komplikációk kockázata is.

Homocisztein: Olyan aminosav, amely a szervezetben metioninből épül fel, majd normálisan gyorsan újra lebomlik. Magas vérszintje a szív-érrendszeri betegségek kockázatát növeli. A normálértéke jellemzően 14 &#181;mol/l alatt van.

Húgysav: A nukleinsavakat felépítő purinvegyületek egyik lebontási terméke, a vesén keresztül távozik és a vizelettel ürül. Magas szintje esetén a húgysav az ízületekben kikristályosodva rakódik le, és gyulladásos reakciót válthat ki, ez a köszvény. A normálértéke 30-70 mg/l (0,18-0,42 umol/l).

Indirekt bilirubin: A vérfesték egyik lebontási terméke, emelkedett szintje a vörösvértestek fokozott szétesésére, illetve májbetegségre utal. A normálértéke 10 &#181;mol/l (6 mg/l) alatt van.

Kálium (K): Fontos információt ad a folyadékháztartásról, a hormonális hatásokról, illetve az alkalmazott terápia hatásosságáról. A normálértéke 3,5-5,0 mmol/l.

Karbamid, karbamid nitrogén, urea (KN, CN): Az aminosavak lebomlási terméke, amely a vesén keresztül távozik a szervezetből. Emelkedett szintje jellemzően a veseműködés elégtelenségét mutatja. A normálértéke 8-20 mg/dl (3-7 mmol/l).

Laktát-dehidrogenáz (LDH): Szövetpusztulással járó betegsége (szívinfarktus, májgyulladás, tumornövekedés, izomsérülés) mértékének és lefolyásának elemzésére szolgál. A normálértéke 200-400 UI/l (nemzetközi egység/liter).

Vörösvértest-térfogat, átlagos sejttérfogat (MCV, vvt-térfogat): A vörösvértest-szám alapján számított érték, a vérszegénység felismerésére, okainak meghatározására szolgál. A normálértéke 80-100 fl.

Methemoglobin (MetHb): Mérgező anyagok okozta károsodás kimutatására szolgál. Emelkedett szintje esetén a vér oxigénszállító képessége csökken, és ez a szervezetben oxigénhiányhoz vezet. A normálérték a teljes hemoglobin koncentráció kevesebb mint 1%-a.

Magnézium (Mg): A vérben lévő szabad magnéziumionok szintjének kimutatására szolgál. A normálértéke 0,75 -1,25 mmol/l.

Nátrium (Na): A vér nátriumion-koncentrációját mutatja. A szervezet folyadék- és sóegyensúlyának általános vizsgálatára szolgál. A normálértéke 135-145 mmol/l.

Ammónium (NH4+): Az ammónium-ion mennyiségét méri a vérben. Emelkedett értéke májelégtelenségre vagy súlyos májbetegségre utal. A normálértéke férfiaknál 150-550 &#181;g/l, nőknél 100-450 &#181;g/l.

Glükóz terhelés, Orális glükóz-tolerancia teszt (OGTT): A tüneteket még nem mutató cukorbetegség vagy az azt megelőző állapot (csökkent cukortolerancia) kimutatására szolgál. A normálérték 11,1 mmol/l alatt van.

Össz-bilirubin: A vérfesték lebomlási terméke, emelkedett szintje a vörös vértestek fokozott lebomlására, májbetegségekre vagy epeút-elzáródásra utal. A normálértéke 17 umol/l (10 mg/l) alatt van.

Protrombin idő (PI): A vér alvadékonyságának vizsgálatára szolgál. Az alacsonyabb érték fokozott véralvadékonysággal, a magasabb érték vérzékenységgel járhat. A normálérték 11-15 másodperc.

Foszfát (P, PO4): A vérben lévő foszfátionok koncentrációjának meghatározására szolgál. Csont-, vese- és hormonbetegségek jelenlétére utalhat. A normálértéke 0,9-1,4 mmol/l.

Prolaktin (PRL): Az agyalapi mirigyben termelődő hormon. Emelkedett szintje az agyalapi mirigy hormontermelő daganatára utalhat, viszont a meddőség egyik oka is lehet. A normálértéke nőknél 15ug/ml, férfiaknál 10ng/ml alatt.

B-típusú átriális natriuretikus peptid (ProBNP): Vérben található fehérje, amely a szívizomsejtek ingerlésekor termelődik. Szívelégtelenség kimutatására szolgál. A normálértéke <450 pg/ml alatt van.

Procalcitonin (ProCT): Vérben található fehérje, amely a vérmérgezés hatékony kimutatására szolgál. A normál szintje 0,5 ng/ml alatt van.

Prolactin: Tejelválasztást serkentő hormon, az agyalapi mirigy termeli. Nem terhes, nem szoptató nőkben és férfiakban az emelkedett szintje betegségre utalhat. A normálértéke 0,08 - 6 nmol/l.

Protein C: A véralvadék feloldódását eredményező folyamatot (fibrinolízist) irányító fehérje, amelynek alacsony szintje fokozott véralvadékonyságot és trombóziskockázatot jelent. A normálértéke 60-150%, 3-6 mg/l.

Protein S: A fibrinolízisben szerepet játszó fehérje, amelynek alacsony szintje fokozott véralvadékonyságot és trombózisveszélyt jelent. A normálértéke férfiaknál 65-145 %, nőknél 50-120%.

Prosztata specifikus antigén (PSA): A prosztatában termelődő fehérje, amelynek szintje prosztatabetegségek esetén megnő. A normálértéke 5 &#181;g/l alatt van.

Pszeudokolineszteráz: Vérben található enzim, amely többféle gyógyszer, például a műtéti altatáshoz alkalmazott szukcinil-kolin lebontását végzi.

Parathyreoid hormon, Parathormon (PTH): A mellékpajzsmirigy termeli, a kalcium- és foszfátanyagcsere egyik szabályozó hormonja. Hatására a csontokból felszabadul a kalcium és a foszfor, valamint növekszik a kalcium visszatartása a vesében, illetve fokozódik a foszfor ürülése. A normálértéke 10-65 pg/ml.

Retikulocitaszám (rtc): Éretlen, magjukat már elvesztett, élő vörösvérsejtek. Alapesetben csak minimális koncentrációban vannak jelen a vérben. A normálértéke 18-158×109/l.

Szérum összfehérje: A fehérjék aminosavakból felépülő óriásmolekulák. A vérben szállítómolekulák, enzimek, antitestek és hormonok formájában fordulnak elő. Alacsony szintje a vízháztartás zavarát, míg emelkedett szintje a vér áramlási tulajdonságainak romlását okozhatja. A normálértéke 60-84 g/l.

Tiroxin (T4, fT4): A pajzsmirigy egyik hormonja, amely a szervezet anyagcseréjének sebességét szabályozza. Alacsony szintje esetén az anyagcsere lelassul, emelkedett szintje esetén az anyagcsere felgyorsul. A normál érték T4-nél 50-110 &#181;g/l (64-142 nmol/l), fT4-nél 8-18 ng/l (10-23 pmol/l).

Trombin idő (TI): Emelkedett értéke a véralvadási rendszer zavarára utal, és vérzékenység alakulhat ki. A normálérték 20-22 másodperc.

Transzferrin: A vér fő vasszállító fehérjéje. Emelkedett értéke a szervezet magas vaskoncentrációjára utal. A vérszegénység okainak felderítésére és a kezelések ellenőrzésére szolgál. A normálértéke felnőtteknél 200-340 g/dl.

Trombocita (PLT, Thr): A trombociták a véralvadásban résztvevő véralkotók, csökkent számuk vérzékenységet okoz. A normálérték 150 000-300 000 /ml.

Troponin-T, Troponin: A szívizomból felszabaduló egyik fehérje, amelynek szintje megnő a szívizomelhalással járó betegségekben (infarktus, koszorúér-betegség). A normálértéke 0,1 ng/ml alatt van.

Thyreoidea-stimuláló hormon, tireotropin (TSH): Pajzsmirigy-serkentő hormon. Az agyalapi mirigy termeli, és a pajzsmirigy működését, hormontermelését szabályozza. A normálértéke 0,4-6 mIU/l.

Teljes vaskötő kapacitás (TVK): Azt mutatja, hogy a vérplazma vasat szállító fehérjéi milyen arányban telítettek vassal. A vérszegénység okainak felderítésére, a kezelések hatásának elemzésére szolgál. A normálértéke felnőtteknél 45-72 mmol/l (250-400 mg/dl).

Triglicerid: Amikor zsírokról beszélünk, akkor igazából a trigliceridre gondolunk. Ez egy olyan molekula, amelyben három zsírsav kapcsolódik a glicerinhez. A trigliceridszint azt mutatja meg, hogy mennyi vérzsír kering a szervezetben. Azt hihetnénk, hogy ha magas zsírtartalmú étrendet követünk, akkor a trigliceridszint is magas lesz. Furcsa módon ez nem így van. A trigliceridszint alapján valójában az étkezési szénhidrátokra, illetve az inzulinérzékenységre vonatkozóan vonhatunk le következtetéseket. Magas szénhidrátbevitel + alacsony inzulinérzékenység = magas trigliceridszint. Ha alacsony a trigliceridszint, akkor biztosak lehetünk abban, hogy nem fogyasztunk túl sok szénhidrátot, és az életmódunk is elfogadható, hiszen még érzékenyek vagyunk az inzulinra. Ezzel szemben, ha trigliceridszintünk 100 mg/dl fölé emelkedik, akkor valószínűleg gyulladással kapcsolatos problémáink keletkeznek majd, vérünkben pedig nagyon meg fog növekedni a kicsi, tömör, érszűkületet okozó LDL-ek aránya. A normálértéke 30-40 mg/dl körül mozog.

Vörösvértest-süllyedés, Westergren vizsgálat (vvt-süllyedés, We): A szervezetben zajló kóros folyamat fennállására figyelmeztet. Az értéke fertőzés, gyulladás, tumor esetén megemelkedik.A normálértéke 50 év alatti férfiaknál 15 mm/óra alatt, 50 év feletti férfiaknál 20 mm/óra alatt, 50 év alatti nőknél 20 mm/óra alatt, 50 év feletti nőknél 30 mm/óra alatt van.
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Hogyan és mit mozogjon, aki COPD-ben szenved ?
  2018-03-04 20:58:23, vasárnap
 
  Amennyiben valaki krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved, gyakran érezhet fáradtságot és a nehézlégzéssel is meg kell küzdenie. Sokan ilyenkor a legkevésbé sem kívánnak mozogni, viszont a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a testmozgás igenis előnyös lehet. Természetesen minden betegség más, így mielőtt bárki is elkezdene mozogni és ebben a betegségben szenved, előtte mindenképpen beszélje meg az edzéstervet kezelőorvosával.

Amennyiben az edzésen gondolkodik, mindenképpen csak kis lépésekben kezdje azt. Ha a sétát választja, akkor csak nagyon lassan, kényelmes ütemben tegye. Naponta csak öt-tíz percet sétálgasson és kezdetben elegendő csak hetente 3-5 alkalommal mozogni. Ezután minden egyes héten növelheti 1-2 perccel a sétálásra szánt időt.

Válasszon olyan tevékenységet, amelyet élvez. Ez lehet a kertészkedés, a kerékpározás, de akár a golf is. Ha tetszik Önnek a társastánc, a pilates, az úszás vagy a jóga, mindenképpen kérdezze meg kezelőorvosát, hogy jók-e ezek a lehetőségek az Ön számára.

Ha az orvosa oxigénterápiát írt fel Önnek, akkor sportolás közben se felejtse el azt használni, hiszen jelentősen megkönnyíti a légzést és segít elkerülni, enyhíteni a légszomjat.

Figyelje a test jelzéseit! Hagyja abba az edzést, ha szédül, ha erősen ver a szíve, ha gyengének érzi magát, ha fullad, vagy ha egyéb kellemetlen érzést tapasztal. Ha nagy fájdalma van, mindenképpen beszéljen erről az orvosával.

Edzés előtt mindig tájékozódjon az időjárásról! Egyes időjárási viszonyok - túl meleg, túl hideg, párás levegő - megnehezíthetik a légzést. Azonban ne hagyja, hogy az időjárás miatt le kelljen mondania az aznapi edzésről. Akkor csak sétálgasson az otthonában vagy egy bevásárlóközpontban.

Ha elkezdte az edzéseket, semmiképpen se hagyja abba, hiszen így a rehabilitációs program összes előnyétől el fog esni. A mozgás általában mindenkinek jót tesz. Ezért tanácsolható az, hogy mindenképpen kérje ki egy hozzáértő személy véleményét, amennyiben nem megfelelő az edzésprogramja. Ha úgy érzi, hogy a sétán kívül másra is képes, mindenképpen vágjon bele valami újba, hogy az edzésprogramját megújítsa és élvezetesebbé tegye.

Konkrétan az edzés a COPD-ben szenvedő betegek esetén nem javítja már a tüdő működését, de segít a kitartás építésében és az oxigén megfelelő felhasználásában. Így a szervezete nem fog annyi energiát elhasználni minden egyes légzés alkalmával, és ebben az esetben képes lesz arra, hogy mindennap több feladatot ellásson, és kevésbé érezheti magát fáradtnak is.
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Dr Papp Lajos gondolataiból
  2018-03-03 21:26:35, szombat
 
  Megosztó személyiség, de érdemes végigolvasni: Dr. Papp Lajos szerint milliók fognak meghalni e hazugság miatt

"Mi orvosok a sok képzés, a hatalmas tudás felhalmozódása és a hatalom miatt gyakran meglehetősen nagy egóval rendelkezünk, ami nagyon megnehezíti, hogy bevalljuk, ha tévedünk."

Dr. Papp Lajos magyar szívsebész szerint milliók halnak meg, mert a szívbetegségek nem azért alakulnak ki, amit az orvosok mondanak. Azt elismeri, hogy a dohányzás nagyon káros, de szerinte az az emberek tudatos döntése, hogy mérgezik magukat, ám van más is, amiről nem tudnak.

'Mi orvosok a sok képzés, a hatalmas tudás felhalmozódása és a hatalom miatt gyakran meglehetősen nagy egóval rendelkezünk, ami nagyon megnehezíti, hogy bevalljuk, ha tévedünk. Én most mindenki előtt készséggel elismerem, hogy tévedésben éltem.'

Az orvos több mint 25 éves tapasztalattal háta mögött, rengeteg szívműtét után ismerte el, hogy nem jól gondolkodott.

'Évekig osztottam más prominens orvosok véleményét. A szakirodalom folyamatosan a döntéshozók véleményét szajkózza, mely szerint minden szívbetegség a megemelkedett koleszterin szint következménye. Az elfogadott terápia pedig koleszterin csökkentő gyógyszerek felírása, és az előírt diéta, amely szigorúan korlátozza a zsírbevitelt. Az ezektől eltérő javaslatokat eretnekségnek ítélték. Pedig látjuk, ez nem működik! Ezek az ajánlások sem erkölcsileg, sem tudományosan nem védhetők. Néhány évvel ezelőtt kiderült, hogy a szívbetegség valódi oka az érfalak gyulladása.

Ha az érfalak nincsenek begyulladva, a koleszterin nem tud felhalmozódni az erekben, nincs szívroham és nincs stroke. Gyulladás nélkül a koleszterin szabadon áramlik a testben, és kiürül. Ez a gyulladás okozza a koleszterin lerakódását. A gyulladás a szervezet természetes védekezéseként alakul ki az idegen anyagok: a baktériumok, toxinok vagy vírusok megjelenésekor.

Ha a szervezetben állandóan jelen vannak ezek a toxinok vagy élelmiszerek, az krónikus gyulladást okoz. Ennek oka a sok feldolgozott, egészségtelen élelmiszer és a környezet szennyezés, ( cukor, liszt és az összes belőlük készült termékek), valamint a szója, a kukorica és a napraforgó, és az ezekből készült olajok. Ezek az ételek folyamatosan irritálják a szervezetet, amely képtelen meggyógyulni, a krónikus gyulladás pedig szívbetegséghez, sztrókhoz vezet.'

Az orvos szerint, ha egészséges lapanyagokból, otthon készült ételeket ennénk, kerülnénk az étolajat, cukrot, lisztes, kukoricás termékeket, a szervezet magát gyógyítaná. Míg ha továbbra is mérgezzük az ereket, akkor hiába a sok gyógyszer és a zsírszegény diéta, elkerülhetetlen a szívbetegség kialakulása.
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
A fogyás előnyei (Forrás: NLC)
  2018-02-28 21:11:26, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
A lábdagadásról
  2018-02-27 09:46:53, kedd
 
  Lábdagadás a láb bármely részén kialakulhat, beleértve a lábfejeket, bokákat, vádlikat és combokat egyaránt. Kialakulásának több oka is lehet: folyadék visszatartás, gyulladás a sérült ízületekbe, szövetekben.
A lábdagadás legfőbb okai, mint pl. a sérülés, a hosszabb időn keresztül tartó álldogálás vagy ülés, könnyen felismerhető. Néha azonban a lábdagadás valamilyen súlyosabb betegség mellékhatása (szívbetegség, vérrög, stb.).

Azonnal forduljon orvoshoz, ha a lábdagadásnak nincs látható oka, vagy olyan panaszok jelentkeznek mellette, mint a légzési nehézség, mellkasi fájdalom.

A lábdagadás okai

Sok tényező okozhat lábdagadást és ezek súlyossága széles skálán mozog.

Lábdagadás folyadék visszatartás esetén

Amikor a lábdagadást a láb szöveteiben felhalmozódott folyadék okozza, az az ún. perifériás ödéma. Ennek több oka is lehet, pl. a keringési rendszer, a nyirokrendszer vagy a vesék működésének zavara.

A lábdagadás azonban nem minden esetben utal szívbetegségre vagy keringési zavarra. Folyadék felhalmozódást eredményezhet a túlsúly, a mozgásszegény életmód, a hosszú ideig tartó állás vagy ülés, illetve a szoros zokni viselése is.

A folyadék felhalmozódást elősegítő tényezők:

Akut veseelégtelenség
Cardiomyopathia (szívszövet betegsége)
Cirrózis (májzsugorodás, a máj hegesedése)
Mélyvénás trombózis
Szívelégtelenség
Hormonterápia
Krónikus vesebetegség
Nyirok ödéma
Nefrózis szindróma
A fájdalomcsillapítók, mint például ibuprofen vagy naproxen
Pericarditis (szívburokgyulladás)
Terhesség
Egyes vényköteles gyógyszerek
Hosszú ideig tartó ülés, például repülés során
Állás hosszú ideig
Thrombophlebitis (vérrög, amely rendszerint a lábakban fordul elő)
Krónikus vénás elégtelenség
A gyulladás okozta lábdagadás

A láb szöveteinek gyulladása is okozhat lábdagadást. A gyulladás a szervezet természetes válasza a sérülésekre, betegségekre vagy bizonyos gyulladásos betegségek eredménye. Gyulladás esetén rendszerint fájdalom jelentkezik.

A láb gyulladását elősegítő tényezők:

Achillesín szakadás
ACL sérülés (az elülső keresztszalag szakadás térdnél)
Baker ciszta
Törött boka
Törött láb
Cellulitis
Köszvény
Fájdalom vagy seb a lábon
Térd bursitis (folyadékkal telt zsákok gyulladása a térdízületben)
Osteoarthritis
Rheumatoid arthritis (gyulladásos ízületi betegség)
Bokaficam
Mikor kell orvoshoz fordulni?

Azonnali orvosi beavatkozást igényelhet a lábdagadás, ha az alábbi tünetekkel párosul:

mellkasi fájdalom
nehézlégzés
légzési nehézség
szédülés
vér felköhögése
hirtelen lábdagadás különösebb ok nélkül
Ha a lábdagadást más tényezők, pl. a túlsúly okozza, akkor érdemes csökkenteni a só bevitelt, elasztikus, kompressziós zoknit viselni, ha sokat ül vagy áll, akkor iktasson be szüneteket. Bizonyos készítmények pedig csökkentheti a láb fájdalmát.
Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Elgondolkodtató
  2018-02-21 21:03:01, szerda
 
  Az Algopyrin hatóanyaga a metamizole. Kétségtelen, hogy az EU-ban és más fejlett országokban a metamizole tartalmú gyógyszerek vénykötelesek. A metamizole-t 1920-ban szabadalmaztatták, szabadalmi védettsége tehát ma már nincs, az gyártja, aki akarja, vagyis a metamizole NEM ÜZLET.

És mint majd mindjárt látjuk, ha valóban a gyógyszerek veszélyessége alapján dőlne el, mi vényköteles, és mi nem, az összes szabad forgalmú paracetamol tartalmú és nem szteroid gyulladás csökkentő típusú gyógyszert vénykötelessé tennék.

Miért nem teszik? Azért, mert ez viszont bomba üzlet. Persze most valaki rámutathat, hogy itt kicsit keverem a gyógyszerhatóságot, meg a gyógyszeripart, hiszen csak a gyógyszerhatóság tilthat és engedélyezhet, a gyógyszeripar csak kérheti az engedélyezést. Sajnos nem én keverem a dolgokat, hanem a valóságban keveredik össze, hogy ki kit irányít. Bár országonként változó korrupciós szinttel, de minden gyógyszerhatóság a megengedettnél jóval melegebb kapcsolatot ápol a gyógyszeripari cégekkel.

Angliában becslések szerint 4.000 millió 500 mg-os paracetamol tabletta fogy évente! Persze nem generikus, olcsó formában, hanem ízesített porok, forróitalok, és az influenzát két vállra fektető szuper tabletták formájában. A gyógyszeripart sosem zavarta, ha valami veszélyes, nem az ő dolga védekeznie saját maga ellen. Mi több, a gyógyszeripar újra és újra megpróbál életveszélyes gyógyszereket szabad forgalmúvá átminősíttetni, csakhogy növelje profitját. Nemrég az USA-ban azt szerették volna elérni, hogy az igen súlyos, nem ritkán halálos mellékhatásokat okozó koleszterincsökkentőket minősítsék át szabadon vásárolhatóvá. Egyelőre nem ment, de majd... Hogy a koleszterinszintet nem is kéne, sőt ártalmas csökkenteni, az más kérdés.

Életveszélyes szerek szabadpiaci forgalmazása

Paracetamol más néven acetaminophen (Coldrex, Panadol, Rubophen, Grippostad, Efferalgan, Mexalen, Ben-U-Ron, Paracetamol, Paramax, Béres Febrilin, Neocitran, Vicetamol, Rhinoval, Miralgin, Saridon). Miért is e felsorolás? Az ok: náthára, influenzára, fejfájásra, ízületi fájdalmakra, izomfájdalmakra, stb. Ezt ajánlják, ezek az un. "modern" készítmények. A nagyszámú paracetamol-tartalmú szabad forgalmú gyógyszer veszélye az, hogy a különféle tünetekre szedett azonos hatóanyagú paracetamol készítmények könnyen vezetnek túladagoláshoz. Az emberek egyébként sem gondolják, hogy egy szabad forgalmú készítmény életveszélyes lehet, kevesen olvassák el az apró betűs figyelmeztetéseket. Ha nem csökken a láz vagy a fájdalom, mindenki hajlamos hamarosan bekapni még egy szemet a gyógyszerből. S mivel a paracetamol bizonyítottan gyengébb hatású fájdalomcsillapító, mint mondjuk az Algopyrin, ez bizonyára gyakran be is következik.

A paracetamol egyik közismerten veszélyes tulajdonsága, hogy a terápiás dózis és a mérgezést okozó dózis nagyon közel van egymáshoz. Paracetamol mérgezés a máj károsodásához, ill. a máj elhalásához vezet. Ha nem ismerik fel a paracetamol mérgezést néhány órán belül, a májkárosodás halálhoz vezet. Nehezíti a felismerést, hogy első nap a vezető tünetek (izzadás, émelygés, hányás) azonosak lehetnek annak az állapotnak a tüneteivel, amire a beteg szedi a gyógyszert, és ráadásul a mérgezett személynél a tünetek pár órán belül elmúlnak! A 24 órán túl jelentkező mérgezési tünetek (sárgaság, kóma, veseleállás) pedig már a bekövetkezett májkárosodásról tudósítanak, amit igen gyorsan követ a halál. Azonban túladagolás esetén az sem lehet nyugodt, akinek az első 1-2 napban nem jelentkezik mérgezéses tünete, ugyanis gyakran 5-6 nap múlva jelentkeznek a tünetek, ám ekkor már végzetesek. Feltételezett túladagolás esetén tehát azonnal toxikológiai osztályon kell jelentkezni. A British Medical Journal azonban több esetről is beszámol, amikor a túladagolás után kezelésre jelentkezett betegeknél a vérben mért paracetamol szintet a veszélyes 200 mg/l alattinak találták ugyan, de a beteg, hazabocsájtva napokon belül meghalt. Valójában minden túladagolásos esetben intravénásan acetylcystein-t kell adni a betegnek!

Mivel a terápiás és a toxikus dózis igen közel vannak egymáshoz, senki nem érezheti igazán biztonságban magát, aki paracetamolt szed. Ha csak a statisztikákat tekintjük, napi 4 gr több napon át való szedése májkárosodást, 6 gr halált okozhat. Másként, 150 mg/testsúly kilogramm már mérgező adag. Mint az Australian Adverse Drug Reactions Bulletin 2005 októberi száma beszámol róla, 29 paracetamol mérgezésből fakadó májkárosodásból 9 véletlen túladagolásból következett be (gyakran öngyilkossági szándékkal is bevesznek paracetamol tartalmú gyógyszereket). Ráadásul további 10 esetről számoltak be, ahol gyerekeknél a terápiás adagot (20mg/testsúly kilogramm) túl nem lépő kezelés során lépett fel májkárosodás. Ha ezt átszámoljuk, egy 20 kilogrammos gyermeknél mindössze 400 mg-ról van szó! A paracetamol készítmények átlagos hatóanyag tartalma 500-750 mg közt mozog, kivéve a kifejezetten gyermekeknek szánt gyógyszereket, amelyekben jóval kevesebb van. Azonban bevált gyakorlat, hogy fejfájás, láz esetén a szülők, pláne nagyobb gyerekeknek, felnőtt gyógyszert adnak, s így akár egy szemmel is könnyedén túllépik a veszélyes határt.

Nátha, influenza, különféle fájdalmak gyakran egy hétig is eltartanak, ez könnyen krónikus paracetamol szedéshez vezet.

A paracetamol-mérgezés veszélyét fokozottan növeli bármi, ami károsítja vagy terheli a máj enzimrendszerét. Így pl.

- ha valaki májbetegségben, májelégtelenségben szenved (hepatitisze volt/van),

- ha valaki kiéhezett, akár az aktuális betegsége miatt, akár mert fogyókúrázik, akár mert mondjuk anorexia nervosában szenved,

- ha rendszeresen fogyaszt nagyobb mennyiségű alkoholt,

- ha olyan gyógyszert szed, amely a paracetamolt bontó enzimrendszert is terheli. Pl. antiepileptikumok (pl. Neurotop), antiaritmiás szerek (pl. Diphedan) vagy bizonyos antibiotikumok (pl. Tubocin),

- ha orbáncfü kivonatot szed,

- ha phenobarbitált (Pl. Sevenal) szed,

- ha genetikai okokból rosszul bontja le a paracetamolt (ezt majd a mérgezésből lehet biztosan megtudni).

Túl sok "ha" szerepel a paracetamol ellenjavallatai közt, melyeknek fennállása esetén sincs mindig tudatában a beteg.

Angliában évente 70 000 paracetamol mérgezést kezelnek, ebben benne van a rengeteg öngyilkossági szándékkal elkövetett túladagolás is. (Nem ötletnek írom, mert nem szép halál, de paracetamol mérgezéshez elég 20 szem tabletta. Próbálna valaki 20 szem Algopyrinnel öngyilkosságot megkísérelni!) 1993 és 1997 közt Angliában 500-an haltak meg paracetamol túladagolásban. Ezek az adatok azt jelentik, hogy Angliában egymillió lakosra 1400 paracetamol mérgezés esik, és a fejlett egészségügyi ellátásnak köszönhetően csak 10 paracetamol halál jut egymillió emberre. Világszerte, a túladagolásos mérgezések feléért a szabad forgalmazású paracetamol felelős!

A paracetamol (és aszpirin) fogyasztás másik kockázata a veseelégtelenség, veseleállás. Egy svéd vizsgálat szerint paracetamol fogyasztás 2,5 szeres kockázatot jelent veseelégtelenség kialakulására, és már fennálló veseproblémák esetén 5,5-szörös kockázata van a betegnek a veseelhalásra. Hasonló kockázat metamizole (pl. Algopyrin) szedése kapcsán nem ismert.

Ha összevetjük ezeket az adatokat, miszerint egymillió emberből 0.2-2 ember hal meg metamizole szedés következtében, míg paracetamol szedés következtében 10, akkor azt mondhatjuk, hogy a paracetamol ötször-ötvenszer veszélyesebb szer, mint az Algopyrin vagy a Quarelin. Ez a kalkuláció persze nem veszi figyelembe, hogy pl. Angliában számos májátültetést végrehajtva sikerül leszorítani a paracetamol halálozást, és az egészségügy jóval felkészültebb az ilyen esetek szakszerű kezelésére. Úgy vélem, nálunk még a diagnosztizálásig is kevés eset fog eljutni, az emberek majd "tisztázatlan eredetű" okokból csendben meghalnak. Ha a mérgezéses esetek 4 órán túl kerülnek ellátásra, rohamosan csökken az esélye annak, hogy a mérgezett életben maradjon, vagy egészségkárosodás nélkül ússza meg a mérgezést. Magyarországon a paracetamol tehát jóval veszélyesebb, mint a nemzetközi statisztikákból gondolnánk.

Vajon a magyar egészségügy felkészült arra, mi lesz, ha 20 millió Algopyrint (2006 évi fogyasztás) egyszer csak paracetamollal, és egyéb alternatív szerekkel helyettesítenek? Ki lehet számolni, mibe fog ez kerülni a lakosságnak és a TB-nek. A 10 millió lakosra jutó 10-14 000 paracetamol mérgezés kezelési költsége pedig, 20 000 dolláros átlagos költséggel számítva horribilis összeg. Persze azon sokat lehet majd spórolni, ha a beteg meghal.

Alternatívák-e az egyéb alternatív szerek?
Hosszúra nyúlna ez a figyelemfelhívó cikk, ha minden alternatív fájdalom- és lázcsökkentőt végigvennénk. De egy rövid kitérőt azért még megérdemel a kérdés.

A paracetamolon kívül ma az agyonhirdetett, szabadforgalmú fájdalomcsillapítók mind az un. nem szteroid gyulladás csökkentők csoportjába tartozik (Algoflex, Algol, Advil, Aleve, Huma-Ibuprofen, Ibulös, Voltaren, Nurofen Solpaflex, Melfen, stb.). E szerek megint csak súlyos veszélyeket hordoznak a gyanútlan vásárló számára, melyekre már eddig is figyelmeztetni kellett volna a vásárlókat, de nem tették.

Egy kiterjedt, 18 vizsgálatot felölelő metaanalízis (Arch. Intern. Med.) szerint ezeknek a szereknek a szedése nőknél 5,1-szeres, férfiaknál 3,5-szeres felső gasztrointesztinális vérzés (gyomorvérzés) kockázatot jelent. Számokra lefordítva, e szerek szedése ezer gyógyszert szedőből egynél (egy millió emberből ezernél) okoz gyomorfekélyt vagy vérzést. Az idősebb kor azonban növekvő kockázatot jelent, 75 év felett már 20 gyomorvérzéssel kell számolni, és ha a betegnek volt már korábban gyomorfekély problémája, akkor az arány 30 az ezerhez. Nagyobb dózis esetén a kockázat még nagyobb! Fejfájás helyett gyomorvérzésbe meghalni nem jó csere.

A nem szteroid gyulladás gátlók másik, talán még nagyobb veszélye az infarktus, trombózis és sztrók veszély. Amikor a Merck a Vioxx-al lebukott, és kiderült, hogy a Vioxx ötszörös infarktus kockázatot képvisel, vizsgálni kezdték a hagyományos nem-szteroid gyulladás gátlókat is, mivel ezek is gátolják az un. cox-2 enzimcsoportot (és még a cox-1 csoportot is). S valóban, a Vioxx-tragédia napvilágra hozta, hogy ezek a szerek bizony másfél-kétszeres infarktus, trombózis és sztrók kockázatot jelentenek az őket szedőknek (Eur Heart J. 2006.). Ez a kockázat a fokozott vérrögképződés veszély miatt természetesen a már infarktuson átesetteknél még nagyobb! Ráadásul, mint Helin-Salmivaara és munkatársai rámutattak, ebben a kalkulált kockázatban nincsenek benne az otthon infarktusban, sztrókban, hirtelen szívhalálban meghaltak, sem a néma infarktust elszenvedettek. A kockázatok tehát jóval nagyobbak.

Zárszó: kinek az érdeke?
A magyar egészségügyi hatóságok tehát nem hozták meg a szükségesnek látszó döntést akkor, amikor mások megtették, ám most, amikor már az egész világ tudja, hogy elhamarkodott és téves döntés volt a metamizole-tartalmú gyógyszerek vénykötelessé tétele, most, a korábbi téves nemzetközi gyakorlatra hivatkozva megteszik. Hazug az az érvelés, hogy ezzel bárkit is megvédenének. A metamizole tartalmú gyógyszerek, mint az Algopyrin és Quarelin, egészen jelentéktelen egészségügyi kockázatot jelentenek, valójában ők a létező legbiztonságosabb fájdalom- és lázcsillapítók a piacon. Az egészségügyi kormányzat döntésével a magyar népesség -ráfanyalodva a rendkívül veszélyes egyéb fájdalom- és lázcsillapítók fogyasztására-, beláthatatlan egészségügyi kockázatnak lesz kitéve. Ugrásszerűen nőni fog a paracetamol tartalmú szerek és a nem szteroid gyulladás gátlók fogyasztása, s ennek következtében sokszorosára fog nőni a paracetamol mérgezések, az öngyilkossági események, a súlyos kardiovaszkuláris események (infarktus, sztrók, stb.), a gasztrointesztinális események (gyomorvérzés, fekély, perforáció), valamint a vesekárosodások száma.

Ha azt a kérdést tesszük fel, kinek az érdeke, a válasz eléggé egyértelműnek tűnik. Csak az Algopyrin 5 milliárdos piacot jelentett 2006-ban, a többi, hagyományos és kedvelt gyógyszerrel (Quarelin, Demalgon, Germicid) együtt ez lehet mondjuk 8 milliárd. A gyógyszeripar nyilván szemet vetett erre a szeletkére, és valakik az egészségügy felső vezetésében, ingyen, ostobaságból és hozzá nem értésből, vagy megfelelő kenőpénzért megtették a gyógyszeriparnak azt a szívességet, hogy betiltották a konkurenciát.

Tanács: Őszintén szólva a legjobb tanács: kerülni ezeket a szereket. Ám nem mindig lehet. A nemzetközi orvosi szaklapokban megfogalmazódott tanács: aki paracetamolt szed, szedjen mellé methionint (ez egy aminosav). Ez ugyan emelni fogja némiképp a homocystein szintjét, ami hosszú távon kardiovaszkuláris kockázattal jár, de rövid távon viszont kivédi a paracetamol mérgezést. A nem szteroid gyulladás csökkentők esetében pedig azt javasolják, hogy szedjünk mellé kis adag aspirint, ezzel csökkenthető a vérlemezkék összetapadásának a valószínűsége. Az Aspirin Protect gyomorkímélő megoldás ez esetben.
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
A vesekő és megelőzése
  2018-01-29 22:13:24, hétfő
 
  A vesekőképződés világszerte, így hazánkban is az egyike a leggyakrabban előforduló betegségeknek. A vesekövek kialakulásának pontos oka a mai napig nem minden részletében tisztázott, de számos olyan tényezőt ismerünk, amely elősegíti a vesekövek kialakulását.

A genetikai tényezők, egyes anyagcsere-betegségek (pl. a köszvény), húgyúti fertőzések, a vizelet pangása, a kevés folyadék fogyasztása miatti túlkoncentrált vizelet mellett természetesen mozgásszegény életmódunk, egyoldalú táplálkozási szokásaink is lényeges szerepet játszanak a kövek kialakulásában. A vesekövek a vizeletben oldott anyagokból keletkeznek.

Részben anyagcseretermékek, egy részük pedig a táplálékok természetes alkotórésze. A kövek mérete igen változó, a homokszemnagyságtól akár az egész vesemedencét kitöltő méretűek is lehetnek. A vesekövesség sokáig semmilyen panaszt nem okoz, amíg ún. "nyugvókőként" a vesekelyhekben marad. A tünetek akkor jelentkeznek, amikor a vesekő kimozdul, és elindul a vizeletelvezető rendszerben, akadályozva a vizelet elfolyását.

A megnövekedett mennyiségű folyadék pedig feszíteni kezdi a vese rugalmatlan tokját. Ez szinte elviselhetetlen fájdalmat okoz. A kisebb vesekövek spontán is távozhatnak, míg a nagyobb méretű vesekövek gyakran elakadnak a vesevezetékben, ezért ezeket el kell távolítani. A vesekövek összetételük alapján többfélék lehetnek, tartalmazhatnak kalcium-oxalátot, kalcium-foszfátot, húgysavat vagy cisztint.

Vesekövesség megelőzése
A vesekő megelőzésében alapvető a megfelelő folyadékbevitel. A kevés folyadékfogyasztás miatt sűrű, kis mennyiségű, koncentrált vizelet képződik, mely könnyen túltelítetté válhat, és ekkor megindul a kikristályosodás, vagyis a kőmag képződése.
Felnőtteknek napi 2-3 l folyadék elfogyasztás ajánlott egyenletesen egész napra elosztva. Az ürített vizelet napi mennyiségének el kell érni a 2-2,5 litert.
Különösen ügyeljünk, hogy nyári időszakban, sportolás vagy erős fizikai aktivitás során a fokozott izzadás miatti folyadékvesztést pótoljuk.

Az elegendő mennyiségű folyadék mellet az sem mindegy, hogy mit iszunk! A legjobb az ivóvíz, a limonádé, a gyógynövényből (hársfa, kamilla, bodza stb.) készített híg, cukrozatlan tea.
Ajánlottak a magas citráttartalmú gyümölcslevek, de a grapefruitlé ugyanakkor nem.
Kerülendők továbbá a sok foszforsavat tartalmazó üdítőitalok (kóla-félék). Nem javasolt az erősre főzött feketetea sem.

Ásványi anyagok pótlására alkalmasak a gyümölcsök, valódi gyümölcslevek és zöldséglevek. Az állati eredetű fehérje túlzott fogyasztása, ételeink magas sótartalma egyértelműen oka az egyre gyakoribb vesekőnek. Az étrendben csökkenteni kell az állati fehérjék arányát, kerülni kell az ételek túlzott sózását. Naponta testtömeg-kilogrammonként egy gramm fehérje fogyasztása ajánlott. Az étrend nagyobb részben tartalmazzon teljes értékű gabonát, zöldség- és gyümölcsféléket. A sóbevitel legfeljebb napi 4-5 gramm legyen.

Testmozgással is csökkentjük a kőképződés esélyét, mert az áramló, mozgó folyadék nem kedvez a kristályok képződésének. Visszatérő kövesség megelőzése, étrendi kezelése a kő összetétele szerint A kövek összetétele más és más, ezért nem mindegy, hogyan állítjuk össze az étrendet.

Leggyakoribbak a kalciumtartalmú kövek, ezek közül is kiemelendő a kalcium-oxalát kő. Kalcium-oxalát kő A korábbiaktól eltérően újabban nem ajánlják a kalciumbevitel csökkentését. Az étrend napi kalciumtartalma 1000-1200 mg legyen, ugyanakkor a túlzott bevitel sem kedvező (különösen akkor, ha 1000 mg kalciumot veszünk be), mert az hirtelen, nagymértékű kalciumürítést okozhat.

A tejtermékekkel elfogyasztott kalcium egyenletesen szívódik fel. Kerülni kell a magas oxaláttartalmú élelmi anyagokat:
Magas oxaláttartalmú élelmi anyagok: kakaópor, zellergumó, paraj, rebarbara, sóska, petrezselyem, cékla, csokoládé 40% kakaótartalommal, tejcsokoládé 30% kakaótartalommal, kávépor, sárgarépa, zellerlevél, zöldborsó, szárazbab.

Az oxalátkő kialakulását elősegítheti a C-vitamin nagy mennyiségű bevitele is. Napi 500-1000 mg feletti fogyasztás nem javasolható. Kerülni kell az állati fehérjék túlzott mértékű fogyasztását, csökkenteni kell a só mennyiségét az étrendben. Só helyett használjunk friss vagy szárított fűszernövényeket (borsikafű, kakukkfű, tárkony, bazsalikom stb.)!

Ne feledkezzünk meg a bőséges folyadékfogyasztásról és a rendszeres testmozgásról sem! Húgysav és ammónium-urát kövek A húgysav a fehérjék egyik építőanyagából, a purinból keletkezik. Hagyományos táplálkozással mintegy 600-1000 mg purin kerül a szervezetbe naponta.

Húgysavkövesség esetén javasolt a napi purinbevitel 300 mg alá csökkentése.

Igen magas purintartalmú élelmiszerek: élesztő, belsőségek, füstölt húsok, pisztráng, hering, szardíniák, kagylók.
Magas purintartalmú élelmiszerek: marhahús, sertéshús, birkahús, szarvas, pulyka, kacsa, szárazbab, lencse, borsó. Közepes purintartalmú élelmiszerek: csirke, angolna, sonka, zöldborsó.

Minimális purint tartalmazó élelmiszerek: tej, tejtermékek, sajtok, saláták, gyümölcsök, cereáliák, burgonya, sárgarépa, retek, cékla, cukor, olajos magvak.

Ha csak az adatokat nézzük, megtéveszthet bennünket a csokoládé, tea, kávé igen magas purintartalma, szerencsére azonban ezek purinszármazékai, az ún. metilxantinok nem alakulnak át húgysavvá a szervezetben.

Az élvezeti szerek közül tehát a kakaó, a csokoládé, a tea, a kávé mérsékelt fogyasztása megengedhető. Az étrend alapját a sovány tej, tejtermékek, burgonya, rizs, zöldség- és főzelékfélék (kivéve paraj, karfiol, zöldborsó, bab, lencse, sárgaborsó), valamint a gyümölcsök képezzék.

Az étrend purintartalmán túl ügyelni kell arra, hogy a diéta só- és fűszerszegény legyen. Ajánlott az alkoholtartalmú italok fogyasztásának mellőzése, a bőséges, napi legalább 2 liter folyadékfogyasztás, a rendszeres, napi 5 étkezés és a rendszeres testmozgás. A húgysavköves betegek nagy része túlsúlyos, körükben gyakori a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az epekövesség. Az étrend összeállításánál fontos szempont a fizikai aktivitáshoz igazított, csökkentett energiabevitel a lassú ütemű fogyás érdekében.

Húgysavas kövek esetén a vizelet lúgosítására van szükség. Lúgosító hatásúak az úgynevezett alkalikus ásványvizek (Kékkúti, Bükki, Bükkszéki, Salvus), valamint a gyümölcsök és zöldségfélék.

Cisztintartalmú kövek :Fontos a vizelet savanyítása (pH csökkentése) és megfelelő mennyiségű és minőségű folyadék fogyasztása.

Az étrend összeállításánál ügyeljünk arra, hogy a napi fehérjebevitel az ideális testtömegkilogrammonkénti 1 grammot ne haladja meg. Sok rostos zöldségféle fogyasztása ajánlott.
Az alábbi élelmiszerek kerülése javasolt: hús, hal, tojás, tej és tejtermékek, szárazbab, lencse, rizs, kakaó, káposzta, karfiol, kelbimbó.

Struvitkő Ezek a húgyúti fertőzésekkel kapcsolatban kialakuló kövek. Úgynevezett korallkövek, amelyek a leggyorsabban nőnek, és akár az egész vesemedencét is kitölthetik. Ebben a köves megbetegedésben nem ajánlottak a vizeletlúgosító italok és ételek (citrusfélék, vegán étrend), a tej és tejtermékek, a nyálkahártyát izgató, csípős fűszerek, tömény italok. Az ásványvizek fogyasztása ugyancsak kerülendő. A vesekövek megelőzéséért nagyon sokat tehetünk rendszeres testmozgással, kiegyensúlyozott, változatos étrenddel, bőséges folyadékfogyasztással.

Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Koleszterinszintről
  2018-01-24 09:46:25, szerda
 
  Magas a koleszterinszintem - halljuk számtalanszor. Azok az emberek, akik ilyen problémával küzdenek, általában vigyáznak az ételekkel és gyógyszert szednek. De valóban van kapcsolat az étkezéssel szervezetbe vitt koleszterin és a szívbetegségek között? A koleszterinszint csökkentése más módszerekkel is lehetséges. A kérdéskört Dr. Bezzegh Attila, laboratóriumi szakorvossal beszéltük meg.

Sok embernek okoz manapság problémát a koleszterinszintje. Mióta csak megállapították náluk a kelleténél magasabb értéket, igyekeznek az élelmiszereket eszerint válogatni, olyasmit nem fogyasztani, melyben sok a koleszterin, növeli a koleszterinszintet - ami kényelmetlen, kellemetlen, és gyakran magasabb költséggel is jár. Emellett szorgalmasan szedik gyógyszereiket a koleszterinszint csökkentése céljából, hiszen úgy vélik, azt csak így lehet biztonságosan kordában tartani. Nem újdonság, sokszor hallhattuk, hogy a vérsavóban mérhető, megnövekedett koleszterinszint, illetve annak egyik frakciója, az LDL-koleszterin emelkedett szintje növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Nagyobb eséllyel alakul ki szívinfarktus, agyi infarktus, agyvérzés.

Csak a sok zöldség és gyümölcs?
Van, aki 20 éve él koleszterincsökkentővel és diétával. Mégsem fordult meg a fejében, hogy ez nem feltétlenül szól örökre, esetleg másként is lehetne. Nos, egy amerikai szakértői anyag, melyet az USA egészségügyi kormányzatának táplálkozás-egészségügyi szakértői készítettek 2015 februárjában, egyértelműen leszögezi, hogy a koleszterin esetén a túlzott fogyasztás nem jelent veszélyt - a bizonyítékok alapján a szívbetegségek és az étkezéssel magunkhoz vett koleszterin között nincs kapcsolat.

A Diétás Irányelvek Tanácsadó Bizottsága nem csak azt hangsúlyozza, hogy a zöldségek és gyümölcsök, a teljes kiőrlésű gabona fogyasztása előnyös, vagy hogy célszerű alacsony zsírtartalmú ételeket enni, növelni a hüvelyesek, csonthéjasok fogyasztását, ám kerülni a vörös húsok, feldolgozott hústermékek, a cukor, a finomított liszt bevitelét. Arra is rámutat, hogy kávét mérsékelt mennyiségben lehet inni, és a szervezetbe bevitt koleszterin mennyiségét sem korlátozzák. Bizonyítékok támasztják alá azt, hogy egyes élelmiszer-csoportokat felesleges száműzni az étkezésből, ahogyan eddig tettük. Csupán egyfajta diétás módszert követni sem szükséges.

De hogyan csökkenthető a koleszterinszint? Mi a helyzet a koleszterinszinttel? Mit tehetünk vele, hogyan csökkenthetjük?

A diéta ezek szerint nem vezet eredményre - jobb, ha az élelmiszerek széles választékát rugalmasan kombináljuk, ezáltal biztosítva az egészséges táplálkozást.

A koleszterinszint akkor emelkedik a szervezet sejtjeiben, amikor a homocisztein aminosav-származék szintje is emelkedik. Ha ez nő, akkor a koleszterinszint is növekszik - a homocisztein (Hcy) szintjét egyszerű laborvizsgálat kideríti. Az elmúlt években kiderült: ha a szervezet sejtjeiben túlságosan alacsony a központi szerepet játszó B12 és B9, azaz folsav szint, megváltozik a sejt normál működése, túl sok Hcy képződik, növelve a koleszterin szintjét. Mára az is világosnak látszik, hogy ahogyan idősödünk, úgy csökken a testünkben az ún. aktív B12 és folsav (B9) szint, így megnő a homociszteinszint és a koleszterin szintje. Nem meglepő hát, ha jelentős eredmények érhetőek el azzal, hogy visszapótoljuk a vitamint, melyből hiány keletkezett. Klinikai vizsgálatok bizonyítják, hogy ha ilyenkor magunkhoz veszünk B12-vitamint, illetve folsavat (B9), megtörténik a visszapótlás, a sejt anyagcsere-folyamatai helyreállnak, lecsökken a Hcy-szint és a koleszterinszint is normalizálódik.

Vitaminokkal és mozgással a magas koleszterin ellen:

Vagyis, mint annyi esetben, itt is lehetőség van arra, hogy egészséges életmóddal magunk kezeljük a problémánkat. Módunk van a vitamin visszapótlásra, vitaminokkal és a testmozgással hatékonyan felvehetjük a harcot a koleszterin ellen! Így nemcsak gyógyszerrel, hanem alternatív módszerekkel is élhetünk - természetes úton csökkentve a koleszterinszintet. Ráadásul ebben az esetben mellékhatásoktól sem kell tartani. S ha mindez még nem lenne elég, a B12-vitamin visszapótlásának egyéb kedvező hatásai is vannak. A szellemi teljesítőképességet növeli - így csökken egyes, időskorban jellemző betegségek kialakulásának valószínűsége, de az időskori szembetegségek, mint például a makuladegeneráció előfordulásának esélye is.
Forrás : Webbeteg : (Dr. Bezzegh Attila - Forrás: drbezzegh.hu)

Nem árt tudni : bizonyos szakanyagok alapján :a koleszterincsökkentő gyógyszerek megerősíthetik a cukorbetegség kialakulását. ( CzI)
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
     1/26 oldal   Bejegyzések száma: 255 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 84 db bejegyzés
e év: 562 db bejegyzés
Összes: 34955 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2182
  • e Hét: 2182
  • e Hónap: 114999
  • e Év: 506339
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.