|
|
|
2006-12-19 11:57:37, kedd
|
| |
| |
|
|
| |
A végzetes karácsonyi ajándék...
(Részlet a TIBORCA című regényemből)
Kutyatörténetek 2. (3. folytatás)
Kivettem a frissen sült sajtos pogácsát a sütőből. Mindenki nagyon dicsérte. Az előző tepsi pogácsa érkezésükkor ott illatozott az asztalon.
- Már az utcán lehetett érezni a finom pogácsa illatot! De most, hogy ettem is belőle tudom, hogy nem csak illatos, hanem nagyon finom is!
- Köszönöm Misi! Ez igazán kedves tőled!
- Tőled kedves, hogy fáradoztál vele!
- Ezt tudod miért mondja? Mert én nem szoktam, mert nem is tudok sütni!
- Mikor összekerültünk azt mondja nekem Irén: - nem szeretek főzni. Én meg mondom: nem gond. Meg aztán soha nem jelentett problémát, hogy mit együnk. Valami mindig került az asztalra...
Boldog voltam. Csak férjemre nem mertem ránézni, mert attól féltem, hogy elég egy rosszalló pillantása ahhoz, hogy szertefoszoljon ez a boldogság.
Míg a gyerekek - az udvaron hancúrozva - Kormossal ünnepeltek, mi bent beszélgettünk. Alig ültem le, Nándi odaült mellém és odasziszegte a fogai között:
- A gyerekeknek ilyenkor már rég ágyban kéne lenniük!
Majd jól megbetegszenek! Most nem aggódsz értük? Az a dög akár meg is haraphatja őket. Mi van akkor, ha valamilyen nyavalyája van és elkaphatják tőle? Ki kérte őket, hogy idehozzák? Remélem, hamar hazamennek és viszik magukkal!
Nem szóltam semmit, mert a gyomrom összeugrott és attól féltem, hogy a többi üreges szervem is begörcsöl.
Irénkére néztem, aki nagyon csinos ruhában volt és még az arcát is szolidan kisminkelte. Megnyugodtam, mert vidám volt. Még soha nem láttam ilyennek. Éreztem: örömforrás neki is, hogy örömet szerezhet másoknak! Nem is értettem Nándit! És ezen az éjszakán nem is akartam érteni!
Behoztam a kis szobába a magnós rádiót és elindítottam a magnókazettát.
- Emlékszel, Misi? A tánciskolában erre tapostunk egymás lábán.
- Csak te az enyémen - szólt közbe.
- Ne haragudj, nem akartam!
- Ugyan, nem képzeled, hogy emiatt haragudtam egy percig is!
- Akkor jó. Mi lenne, ha kipróbálnánk mire emlékszünk azokból a táncórákból?
- Szabad?
- Igen.
- Nagyon csinos vagy. Feltűnően jól áll ez a sárga pulcsi.
Táncoltam! Egy férfi átölelt és észrevette, hogy jól áll rajtam a ruha! Zavaromban ráléptem a lábára.
- Táncolni, viszont még most sem tudsz!
- Persze, mert - kivéve egy alkalmat - azóta sem táncoltam! Van annak már huszonegy éve legalább: Jóska szalagavatóján! Tényleg, mit tudsz róla?
- Semmit. Nem tartjuk a kapcsolatot.
Elengedte a derekamat és az ablakhoz húzott. Látod, milyen gyönyörű fehér lett minden? Nincs meleged?
- De igen.
Kinyitottuk az ablakot. A kutya meghallotta gazdája hangját, amint beszélgettünk és odaszaladt az ablakhoz. Mellső lábával felkapaszkodott az ablakpárkányra. Fekete gombszemével vidáman nézett Mihályra. Mihály megsimogatta a kutya fejét és megpaskolta az oldalát. Mondott neki valamit az elfogódottságtól rekedtes hangon. Azt hiszem ekkor köszönt el tőle.
Most kellene megmondani, hogy ne hagyják itt, mert Nándi nem akarja! Nem mertem ünneprontó lenni.
Ahogy Mihály megsimogatta a kutyát arra gondoltam, hogy szívesen lennék ilyen férfinak akár a kutyája is! De lenyeltem a szavakat, mielőtt mondattá formálódtak volna. Csak álltunk ott az ablakban: megfeledkezve házastársainkról, minden gondunkról, bajunkról. Néztük a hóesést és a fehér hóban vidáman futkározó fekete szőrcsomóval játszó gyerekeket és észre sem vettem, hogy átöleli a vállam, és én úgy bújok hozzá, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga!
Istenem! Miért büntetsz azzal, hogy nekem csak a másoktól ellopott pillanatokra jut a boldogságból?
A bűntudat zökkentett vissza a valóságba. Kiperdültem Mihály karjából, mintha a függönyből gabalyítanám ki magam. Szememmel kerestem Irén és Nándi tekintetét. Úgy éreztem magamat, mint egy tolvaj, akit rajtakapnak!
- Betessékelem most már a gyerekeket és megpróbálom újra lefektetni őket.
Mondtam és, szinte kimenekültem az udvarra, ahol nagy volt a vidámság.
Nem volt könnyű becsalogatni őket.
Amikor végre ágyban voltak, már csak pár perc hiányzott az éjfélből. Megkértem Nándit, hogy bontsa fel a pezsgőt. Én, elővettem az egyetlen (konyakos) pohárkészletünket és abba töltöttünk a pezsgőből. Koccintottunk és megcsókoltuk egymást. Nándi, a szokott módon kurta puszit adott, majd udvarias beszélgetéssel töltöttük az időt, míg Misi - úgy igazán - megcsókolta feleségét.
Ezután jött a baráti puszi, ami Nándi részéről semmivel sem különbözött attól, amit nekem adott. Misi, viszont engem is átölelve magához húzott, hogy éreztem: beleropog a derekam, és úgy puszilt arcon jobbról, balról.
Irénkét is átöleltem, mintha a testvéremet ölelném, és úgy adtunk egymásnak két ,,repülő" puszit, miközben boldog új évet kívántunk egymásnak.
Olyan őszintén kívántuk, hogy boldogok legyünk mindannyian, családostul, hogy nem is értettem, hogy miért sírtam, amikor hajnal-felé elmentek. Talán, mert Nándi azonnal minősítette őket és a nekünk hozott ajándék-kutyát... Mondta, mondta a sok negatív észrevételét. Olyan kitartóan, mint ahogy a szú rágja járatát a fában. Nándi is úgy rágta a maga ,,járatait" a lelkemben.
Így kezdődött az új év első napja. Tudtam: ilyen lesz mind a háromszázhatvanöt nap! Ezen az sem változtatott, hogy ebben az évben eljutott az első diplomamunka megírásához. Mivel újból otthon voltam, le tudtam gépelni. Erre sem kellett költeni. Ráadásul, minden problémás részt megbeszélhettünk, vagyis: mire úgymond megbeszéltünk valamit, jól összevesztünk. Nándi nem tűrte sem azt, ha helyesírási hibát találtam a kéziratban, sem azt, ha megkértem:
- Értelmezd ezt a mondatot, mert nincs benne sem alany, sem állítmány. A magyar beszédtől teljesen idegen ez a fogalmazás. Segíts átfogalmazni, mert csak te tudhatod, hogy mit akarsz ezzel a mondattal mondani!
- Ezt egy másik diplomamunkából vettem. Ebből a párttitkár tavaly kitűnően államvizsgázott. Borzasztó, hogy olyasmibe is beleszólsz, amihez nem értesz.
- Hát jó! Úgy látszik sértegetéssel akarsz visszakozásra kényszeríteni! Ez most nem fog sikerülni, mert szakmai hiúságból nem vagyok hajlandó mindenféle baromságot leírni! Sok butaságot leírtam a pártértekezleteken, amikor jegyzőkönyveztem. Akkor még nem voltak gyerekeim. Most, azonban más a helyzet. Ez: a gyermekeim apjának a diploma munkája. Ennek olyannak kell lennie, ami miatt soha ne kényszerüljünk szégyenkezésre!
Végre, ebben az évben diplomás politológus lett!
Gondoltam, és hittem, hogy majd, mint valami pajzsot tolhatom magam előtt az életben maradás küzdőterén!
Rosszul hittem, mert férjemnek fizetett állása volt az, hogy szolgált egy munkaadó, (párt)állami céget. Azért meghatározó ez, mert ugye a családnak még mindig ő volt az egyetlen keresője.
(Folytatása következik.) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: jegyzőkönyveztem, megbeszélhettünk, házastársainkról, elfogódottságtól, szertefoszoljon, diplomamunkából, államvizsgázott, kutyatörténetek, felkapaszkodott, megbetegszenek, kényszerüljünk, szégyenkezésre, összekerültünk, ablakpárkányra, beszélgetéssel, szalagavatóján, visszakozásra, megbeszéltünk, tánciskolában, magnókazettát, összevesztünk, beszélgettünk, koccintottunk, megfeledkezve, kényszeríteni, sértegetéssel, boldogságból, kimenekültem, diplomamunka, változtatott, pillanatokra, átfogalmazni, odasziszegte, gabalyítanám, megsimogatta, betessékelem, végzetes karácsonyi, frissen sült, előző tepsi, utcán lehetett, finom pogácsa, rosszalló pillantása, udvaron hancúrozva, fogai között, gyomrom összeugrott, többi üreges, magnós rádiót, tánciskolában erre, enyémen –, sárga pulcsi, férfi átölelt, alkalmat –, Ahogy Mihály, Kiperdültem Mihály, Megkértem Nándit,
|
|
|
|
|
|
| végzetes karácsonyi, frissen sült, előző tepsi, utcán lehetett, finom pogácsa, rosszalló pillantása, udvaron hancúrozva, fogai között, gyomrom összeugrott, többi üreges, magnós rádiót, tánciskolában erre, enyémen –, sárga pulcsi, férfi átölelt, alkalmat –, ablakhoz húzott, kutya meghallotta, kutya fejét, elfogódottságtól rekedtes, kutyát arra, fehér hóban, világ legtermészetesebb, másoktól ellopott, bűntudat zökkentett, függönyből gabalyítanám, szokott módon, baráti puszi, testvéremet ölelném, nekünk hozott, maga „, évben eljutott, első diplomamunka, magyar beszédtől, mondattal mondani, másik diplomamunkából, párttitkár tavaly, gyermekeim apjának, diploma munkája, évben diplomás, életben maradás, egyetlen keresője, jegyzőkönyveztem, megbeszélhettünk, házastársainkról, elfogódottságtól, szertefoszoljon, diplomamunkából, államvizsgázott, kutyatörténetek, felkapaszkodott, megbetegszenek, kényszerüljünk, szégyenkezésre, összekerültünk, ablakpárkányra, beszélgetéssel, szalagavatóján, visszakozásra, megbeszéltünk, tánciskolában, magnókazettát, összevesztünk, beszélgettünk, koccintottunk, megfeledkezve, kényszeríteni, sértegetéssel, boldogságból, kimenekültem, diplomamunka, változtatott, pillanatokra, átfogalmazni, odasziszegte, gabalyítanám, megsimogatta, betessékelem, szőrcsomóval, becsalogatni, észrevételét, érkezésükkor, elindítottam, kipróbálnánk, megcsókoltuk, gombszemével, megnyugodtam, rajtakapnak, gyerekeknek, meghatározó, mindannyian, kiperdültem, kisminkelte, megcsókolta, meghallotta, kinyitottuk, különbözött, formálódtak, kapcsolatot, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 283
- e Hét: 5791
- e Hónap: 14395
- e Év: 50336
|
|
|
Offline
