Regisztráció  Belépés
furaila.blog.xfree.hu
"Nem az a fontos, hogy milyen iskolákat végeztél, hogy mit dolgozol, hanem hogy milyen EMBER vagy!" BMI ******
2005.10.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/28 oldal   Bejegyzések száma: 276 
490 évvel ezelőtt Luther...
  2007-10-31 16:24:16, szerda
 
  Luther Márton 1517. október 31-én, déli 12 órakor a wittenbergi vártemplom kapujára 95 tételt függesztett ki (nem lehet tudni, hogy kézzel írott, vagy nyomtatott volt), amelyekben tiltakozott a búcsúárusítások körüli visszaélések ellen és kétségbe vonta, hogy a pápának joga vagy hatalma volna a búcsúk engedélyezésére, a bűnök megbocsátására.  
 
0 komment , kategória:  Általános  
Luther Márton élete
  2007-10-31 16:20:53, szerda
 
  Luther Márton

(Richard Friedenthal és egy ismeretlen szerző írásából)

1483. november 10-én született a Dél-Németországban lévő Eislebenben. Apja vájárból küzdötte fel magát, végül egész sor bányatársulásban volt résztulajdonos. Vagyont ugyan nem szerzett, de házat vásárolt és arra is tellett, hogy Márton fiát taníttassa.
Gyermekkorában nem szegénység, hanem szigorú takarékosság és könyörtelen fegyelem uralkodott a családban. A legcsekélyebb vétségért ir irgalmatlanul elpáholták. Luther egész más elvek szerint nevelte azután gyermekeit; inkább lazaság, időnként hanyagság uralkodott a családban, amelyet Katalin asszonya kormányozott.
A makacsság, Luther jellemének alapvető vonása, mindjobban kialakult benne s kialakult lelkében egy könyörtelen bíró képe - Istent így képzelte.
Apja jogásznak szánta, 8 évig járt a mansfeldi latin iskolába. Kézírását élete végéig tisztavonalú, finom betűvetés jellemezte. Egy évig Magdeburgban, majd Eisenachban tanult. 1501 áprilisában vették fel az erfurti egyetemre. 22 éves koráig tanult itt művészetet, zenét. Saját bevallása szerint itt vett először kézbe Bibliát. Erre az időre esnek azok a motivációk is, melyek lázadóvá formálták.
Gyakorlati zenével is foglalkozott, lanton játszott, később szöveget írt zenéjéhez. Vizsgáit fényes eredménnyel végezte.
Ezután jött volna jogi tanulmányainak megkezdése. Gothában vette meg jogi könyveit, onnan gyalog tért vissza, s az úton borzalmas égi jelenség támadt - Elek barátját villám sújtotta - amelyet azzal magyarázott, hogy szerzetessé kell lennie.
Hazaért Erfurtba, titokban eladta jogi könyveit, estére lakomát készített, ahová néhány tudóst s feddhetetlen erkölcsű nőt hívott meg.

Amikor vendégei éjjel eltávoztak, Ő elment az Ágoston-rendiek Kolostorába. Apjával szemben először tagadta meg az engedelmességet. Remeteként élt annak ellenére, hogy a Rend szabályzata előírta volna. Életének erről a szakaszáról keveset lehet tudni. - A zárdában talált egy láncra fűzött Bibliát - szó szerint megtanulta; egyetlen célja: a kegyelmes Istent megtalálni.

Társai "Pálnak" titulálták és nem sejtették, hogy számára éppen Pál a vezető tekintély. A Római levél és a Zsoltárok álltak közel szívéhez.
25 évesen szentelték pappá s küldték Wittenbergbe erkölcsi filozófiát tanítani.


A wittenbergi kolostorban lakott élete végéig. Itt kezdett héberül tanulni.
Rendkívüli ügyek intézése végett, 1510-ben Rómába küldték. Ez döntő kihatású élmény volt életében. Saját szemével látta az egyház romlottságát, s fogadalmat tett, - küzdeni fog ellene. (Bűnbocsátó cédulák; a Szt. Péter Bazilikában ereklyeként egy kötelet mutogattak, mellyel Júdás felakasztotta magát; egy kövön ujjnyi széles barázda - Péter tagadásának könnyei helye. Bölcs Frigyes rokonának 5005 ereklyéje volt. Hohenzollern, prímás akart lenni, neki 8993 ereklyéje volt, pl: tál, amiben Pilátus mosta kezeit, egy darab föld, miből az Úr Ádám testét gyúrta; manna; az égő csipkebokorból rőzse, stb... Ezek kinyomata ma is megvan.)
Négy hetet töltött Rómában s véleménye: Rómát olyan sáskák hada lepte el, mint talán az ókori Babilont sem.

Visszatérte után, 30 éves korában doktorrá avatták. Bibliai olvasmányok docense lett. Akkor jutott egy külön helyiséghez, ahol zavartalanul dolgozhatott. Élete végéig ez volt dolgozó szobája.

Oktatott, misézett, vasfegyelmet tartott. Nagy rendszerező soha nem lett belőle, mint Kálvin.

Nagy problémája: "Örök kárhozatra vagyok-e ítélve, vagy elnyerhetem üdvösségemet?".

Szembefordult az egyház tanításával.
Távol állt azonban tőle, hogy a lázadás útjára lépjen. Vitára kívánta szólítani a teológusokat, tudósokat.
Olyan korban élt, melyben ezzel a kor legnagyobb "felforgatója" lett, mert eretnekségnek számított, ha valaki az Ószövetséget eredetiben olvasta és ehhez a zsidók segítségét kérte.
Nem érezte magát eretneknek, ő reformálni akart:
1. szakítani a nem biblikus hagyományokkal;
2. látta kora visszásságait, amit megszüntetni szeretett volna.

A Biblia tanulmányozása megnyitotta előtte a Paradicsom kapuját, s a legtisztább fényben mutatta neki Krisztust. "A hit nem az ember cselekedete, hanem Isten kegyelme."

1516-ban adta ki első "Nemes könyvecske"-jét.


Egy év múlva, 1517. október 31-én, déli 12 órakor a wittenbergi vártemplom kapujára 95 tételt függesztett ki (nem lehet tudni, hogy kézzel írott, vagy nyomtatott volt), amelyekben tiltakozott a búcsúárusítások körüli visszaélések ellen és kétségbe vonta, hogy a pápának joga vagy hatalma volna a búcsúk engedélyezésére, a bűnök megbocsátására.


Két hét alatt ismert lett egész Európában. Maga sem sejtette milyen nagy prédikátor, ő volt legjobban meglepve, hogy tételei milyen nagy hatást keltettek. Dicsőségének nem örült. Élete alkonyán elégedett lehetett volna és dicsőséggel tölthette volna el végnapjait.
Kisebb lelkészek megmozdultak, fejedelmek felfigyeltek.
A Domonkos-rendiek 106 tételt állítottak ellene, amit diákjai a piacon elégettek.
Rómában leváltották. Feletteseinek magyarázatot készített. Más rendbeliek kezdtek hozzá csatlakozni.
Ausburgba idézték. Útközben figyelmeztették: forduljon vissza.
Döntés elé állították, hogy a pápa parancsa:
1. vonja vissza téziseit;
2. ígérje meg, többet ilyet nem tanít;
3. többé nem zavarja az egyház békéjét.

Luther válasza: "Én a Bibliában leírtakat tartom többre.". Cajetán válasza: "A pápa felette áll a Szentírásnak, a pápa magyarázza a Bibliát; a Biblia sem mentes a tévedésektől."
Luther mellett álló papok gúnyosan vihogtak, mikor Ő a
Bibliából szó szerint idézett. Több napon át vitáztak.

Luther ragaszkodott téziseihez. Ez volt a szakítás pillanata.

El akarták fogni, hogy Rómába vigyék. Ausburg kapuit szigorúan őrizték, de egy pártfogó kanonok kiengedte.

1519-ben Eck Jánossal 3 heti szóvitát folytatott. Eck vitte a kiközösítő bullát, mit Luther elégetett 1520. december 10-én.
1519-ben egy pápai kamarás járt Németországban s azt írta: "...négy ember közül három Luther pártján áll, s ha a pápa kétszázezer fegyverest adna, hogy Luthert Rómába vigye, nem vállalkoznék rá...".
1521 februárjában a wormsi birodalmi gyűlés elé idézték, ahol addig kiadott iratainak, tanainak visszavonására szólították fel.

V. Károly császár 60 napra szóló biztosító levelet küldött neki. (Husz is kapott.)
Le akarták beszélni, hogy elmenjen. Luther azt mondta:

"Ha a lángok az egeket verdesnék, vagy ha annyi ördög volna Wormsban, mint ahány cserép a házak tetején mégis elmennék, hogy bizonyságot tegyek az én Uram és az Ő evangéliuma felöl.".

Könyvei elkobzására való utasítást útközben több helyen is látta kifüggesztve. Egy szerzetes, egy diák és egy tanártárs ment vele.
Több helyen kivonultak fogadására, számos helyen prédikált.
Azonban többször rosszul volt, attól való félelmében, hogy a császár előtt kell megjelennie, hisz a császár Isten kegyelméből császár.
1521. április 16-án ért Wormsba.
Másnap délután 4 órakor kellett a császár előtt megjelennie. Felszólították, vonja vissza írásait. Luther egy napos gondolkodási idő után ezt mondta:

"Nem vonom és nem is vonhatom vissza, hacsak a Szentírásból vett bizonyítékokkal, vagy más tiszta, világos okokkal meg nem győzetem. Mert az embernek nem is szabad, de nem is tanácsos lelkiismerete ellen tenni valamit. Itt állok, másként nem tehetek, Isten legyen segítségemre! Ámen."
A következőkre kellett felelnie:
1. Elismeri-e, ő írta a kitett könyveket?
2. Kívánja-e visszavonni, ami azokban le van írva?

Ügyvédje félt, hogy van olyan is, amit nem Luther írt.
Kérte: olvassák fel a címeket. Luther elismerte azokat magáéinak.
Másnapra jegyzetet készített (ma is megvan), nyugodt ember írása:
"Isten igéjéhez vagyok kötve, nem akarok, nem tudok visszavonni semmit."

A császár kiadta a wormsi ediktumot, amelyben Luthert birodalmi átokkal sújtotta, amelynek következtében bárki elfoghatta és megölhette.
Április 26-án hagyta el Wormsot, de útközben a császári parancs ellenére prédikált. Cselesen, álarcosok megtámadták, megkötözték s vitték Wartburgba Bölcs Frigyes pfalzi választófejedelemhez. (Csak egy kísérője tudta a célt.)
Addig nem jelenhetett meg nyilvánosan, míg ... szakálla nem nőtt.
"György lovag" néven kellett szerepelnie; mint a várkapitány vendége.
A Biblia volt fogsága olvasnivalója.
A fejedelem minden óvintézkedést megtett azért, hogy meg ne tudják hol van. Végül, többször elment könyvet venni, levelet írt és kapott. Lovagolni kísérettel engedték, de megtanították előtte arra, hogyan kell viselkednie.

Wartburgban - az utolsó hetekben - 10 hét alatt fordította le az Újszövetséget.
1522. novemberében jelent meg. Egyik utánnyomás követte a másikat.A katolikus egyház megrémült a teljes Biblia kiadásától - római fordítás ma sem létezik.

Az első Biblia 1534-ben jelent meg.
A revízió 1539-ben kezdődött és 1563-ban jelent meg a javított példány. Néhány ronggyá olvasott ma is van belőle. Lelkesedtek érte.

Ő adott a németeknek nyelvet, népies tankönyvet, Bibliát és örök szépségű templomi énekeket.
Többször mondta, hogy "A zene az, mely a lelket nemes üdítő örömmel tölti el.".

Véres felkelések, zendülések közepette a szerzetesek tömegesen hagyták el a kolostorokat és házasodtak.

Luther nem értette - túlbecsülte az embereket. Azt hitte rájuk is úgy hat az Ige, mint rá. Ez volt élete tragikuma.

A harcokról nem volt politikai véleménye ("a keresztyén nem foghat kardot").

1523 Húsvétján 9 nemesi származású apáca szökött meg, köztük volt a 24 éves Bóra Katalin. A kis csapatot rábízták.
El kellett őket helyezni, mivel semmijük nem volt. Bóra Katalint kereszt komájánál helyezte el. Gőgösnek tartotta. Némelyeknek férjet szerzett.

Helytelennek tartotta a papi nőtlenséget, de nem értette az Ádám-Éváról szóló fejtegetéseket.

Az 1524-26-os parasztfelkelésekről hozzá nem sok hír jutott el.
1524-ben vette le a csuhát. 1525. június 13.-án nősült, s vette el Bóra Katalint. Katalin nagytermetű szász nő volt, aki megállta a vitát férjével is.
Uralkodott a házban, a férjén, amit Luther megadással tűrt. Vendégfogadót rendezett be a kolostorban, gazdaságot vezetett állattenyésztéssel; serfőzőt működtetett - önálló vállalkozó volt.

Luthert társaslény-természete vezette a házasságba.

Első időben idegeire ment Katalin bőbeszédűsége, aki 6 gyermeket hozott a világra, közülük két kislányuk meghalt.
Luther nőtestvérei korán elhunytak. Katalin 11 gyermek nevelését átvette. Ezenkívül ott voltak a diákkosztosok, akik a cellákban laktak. Esténként többen jöttek hozzájuk baráti beszélgetésre. Voltak, akik feljegyezték szellemi morzsáit, s ezzel kereskedtek.
Luther munkáiért honoráriumot soha nem vett fel.
Szeretett enni, inni. "Ha az Úristennek szabad jó csukákat, meg jóféle rajnai bort teremteni, úgy nekem szabad enni, inni." - mondogatta gyakran.
Végrendeletében nejére hagyott mindent, de ez jogellenes volt. Végül, Katalinra egy szék és egy rokka maradt.
Végén kapott kegydíjat, ami volt úgy, hogy elmaradt. Katalin a diák-kosztosaival tartotta el magát.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nem félünk!
  2007-10-31 16:17:28, szerda
 
  ( a Dunabogdányban 2006. október 29-én 10 órai szentmisén elhangzott beszéd
szó szerinti leirata.
A "szerzo "engedélyével szabadon közölheto, terjesztheto.)

Az igazság kimondása 2006. október 23-i eseményekhez kapcsolódóan.


Jézus, amikor - a szenvedések óráján - a főpap előtt az egyik poroszló arcul
ütötte így szólt: "Ha rosszul szóltam, bizonyítsd be a rosszat, de ha jól,
miért ütsz engem?"
(Jn 18,23-24)

Kedves Testvérek!

Személyes hozzáállásommal mindig próbáltam érzékeltetni a közösség
számára, hogy számomra minden dunabogdányi ember fontos.
Nem különböztetek meg senkit sem bőrszíne, nemzetiségi hovatartozása vagy
politikai véleménye szerint. Számomra ugyanolyan fontos a már régóta itt élő
ember, mint a tegnap ideköltözött.
A magánéletem területét is ez a tolerancia jellemzi.
Sok olyan barátom van, akik más politikai nézeteket vallanak.
Ez a különbözőség soha nem jelentett olyan szakadékot, amely lerombolta vagy
károsította volna a jó személyes viszonyt.
Sokan bíráltak, de éppen a tolerancia jegyében nem szövök bele a beszédeimbe
közvetlen politikai agitációt.

Ezen megfontolások után szeretném kijelenteni, hogy amit most el fogok
mondani az nem politikai megnyilatkozás.

Annál sokkal nagyobb kérdésben vagyok köteles a lelkiismeretem indítása
miatt megnyilatkozni.

Személyes példaképeim illetve plébános elődeim mind lelkiismeretes
lelkipásztorok voltak, kiemelve talán a legkiválóbbakat: Kisberk püspök atya
vagy Kölley György atya.
Az ő nyomdokaikba lépve szeretném én is felemelni a szavam az erőszak és a
fennálló demokrácia-ellenes megnyilvánulások ellen. Békére törekszem, de nem
olyan békére ahol egyes embereket mind lelkükben, mind polgárjogaikban, mind
pedig megélhetésükben megnyomorítanak, megfélemlítenek és elhallgattatnak.

Ez nem béke, hanem a szellemi halál néma csendje.

Az evangélium egyik sarkalatos üzenete és a keresztény egyházak tanítása a
szabadság megélése és a brutalitás elítélése.
Néma és hazug Isten-embere lennék, ha magatokra hagynálak benneteket ezekben
a nehéz időkben, amikor a diktatúra sötét leple ráborult országunkra.
Mivel a médiák nagy része már szellemileg elvesztette politikai
függetlenségét, ezért sok hitelt érdemlő információ nem jut el az emberekhez
vagy csak alaposan torzítva és irányítva.
Olyan tényeket szeretnék a tudomásotokra hozni, amelyek alapján a ti
feladatotok lelkiismereti döntést hozni. Sokan szeretnék megmondani, hogy
mit kell gondolni.
Az én szándékom az, hogy saját tapasztalatra építve ismerjétek meg az
igazságot.
Minden előítélettől megszabadulva gondoljátok át a tényeket és engedjétek,
hogy a Szentlélek elvezessen benneteket a tisztánlátásra.

Ennek érdekében megosztom veletek néhány személyes élményemet, amely
megmutatja, hogy ebben a helyzetben már rég nem pártpolitikáról van szó az
országban.
A fő kérdés az: demokráciában és szabadságban akarok élni vagy szó nélkül
eltűröm egy elnyomó rendszer szellemi és fizikai őrjöngését.

2006. október 23-a estéjén barátaimmal együtt átéltem, hogy védtelen és
békés emberekre, minden figyelmeztetés nélkül rálőttek és rátámadtak azok a
rendőrök, akik ezzel a tettükkel beszennyezték ennek a nemes hivatásnak a
nevét.
Szeretném kiemelni, hogy sok lelkiismeretes rendőr szenved a törvénytelen
cselekedetek miatt.
Ne hagyjuk magukra a becsületes rendőröket, akiket emberségükben megaláznak
a vezetőik.

Vértesaljai László jezsuita atyát háromszor is megverték a karhatalmi erők.
Ártatlanul és békésen viselkedett mégis besodorták a pajzsok elé, majd a
következő felkiáltások hangzottak el a pajzsok mögül: Húzzátok be a papot!
Ez sajnos meg is történt és az ütlegek is célba értek.
Közben megtaposták a nemzeti zászlót.
Amely azóta ki lett helyezve a templomban, rajta a bakancsnyomokkal.
A lengyel televízió filmet akart forgatni a helyszínen a történtek kapcsán,
de jogtalanul meg akarták akadályozni őket ebben a törvényes
tevékenységükben.
A karhatalmista ráadásul nem is volt hajlandó igazolni magát a rendőrségi
törvény előírásának megfelelően.

Minderről felvétel készült.

Egy másik atyát, akkor ütöttek meg, amikor egy sebesülten segített.
Ezen kívül még sok más papot és magányszemélyt ért brutális bántalmazás.
Ártatlan és megfélemlített emberek élték át az elnyomó rendszer örült
tombolását.
Ezzel kapcsolatban sok felvétel készült és számos bizonyíték áll
rendelkezésre.
A tények és a képek önmagukért beszélnek.

Személyemet is érte zaklatás, bár engem nem vert össze senki, legalábbis
egyelőre.
Megállt mellettünk egy rendőrségi és egy kommandós autó.
Bár nem tettünk semmilyen törvényellenes cselekedetet és nem is voltunk
tiltott helyen, mégis megmotoztak, kipakoltak és személyes fellépésükkel
megpróbáltak megfélemlíteni minket.
Természetesen sikertelenül!

Ezután néhány óra múlva tudatosan kiemelték az autómat Békásmegyeren a
sorból, megállítottak, megmotoztak, szétpakoltatták az autót - mindenféle
indok nélkül.
Ráadásul nem voltak hajlandóak igazolni magukat.

Miután kiderült, hogy pap vagyok megpróbáltak provokálni.
Személyemben sértettek és hívatásomban gúnyoltak engem.

Azonban mi sem előtte, sem ott, sem utána nem tettünk semmilyen
törvénybeütköző cselekedetet.
Még sok olyan információ birtokában vagyok, amiről még nem beszélhetek, de
egyértelművé teszik a számomra, hogy visszatért a zsarnokság mételye.

Kérdezem a fennálló rendszertől:
Mindezt a jogsértést, hazugságot és brutális bántalmazást és megalázást meg
lehet tenni 2006-ban Magyarországon?

Jézussal együtt, akit szintén megbélyegeztek, és minden bántalmazottal
együtt kérdezem:
"Ha rosszul szóltam, bizonyítsd be a rosszat, de ha jól, miért ütsz engem?"
(Jn 18,23-24)

Ne féljünk! Velünk az Isten és bennünk a szabadság!
Ámen

Dunabogdány, 2006. október 28-29.
Neruda Károly
plébános
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
... nem élhetnek törvény adta
  2007-10-30 12:03:35, kedd
 
  A SORSÜLDÖZÖTTEK NEM ÉLHETNEK TÖRVÉNYADTA JOGUKKAL!!!


Néztem és hallgattam tegnap este a Hír Tv-ben OV-t. Ez a mondása teljesen felháborított:

"... azok a lehetőségek, amelyeket ma a törvények biztosítanak, elegendőek arra, hogy az emberek kifejezzék véleményüket. A szólásszabadság korlátait feszegető megmozdulások nem csak elítélendőek, hanem kontraproduktívak - mondta. Kevesebb támogatót hoznak, mint amennyi ellenfelet szereznek - fejtette ki."

Ő könnyen beszél, mert jobbnál-jobb ügyvédek hada áll rendelkezésére ahhoz, hogy a legjobb tudásuk szerint megvédjék OV-t minden törvénytelenségtől ...


De itt vannak a sorsüldözöttek, akik nem élhetnek mindazzal, amit a "törvények biztosítanak"!!!


AZONBAN, HA ARRA GONDOLOK, HOGY GY.F. MOST PONT ETTŐL VAN ÖSSZEOMOLVA, HÁT NAGYON JÓL TETTE, HOGY ILYEN EGYÉRTELMŰEN ELHATÁROLÓDIK Ő IS, MEG A BELVÁROSI POLGÁRMESTER IS A TÜNTETŐKTŐL.

NAGYSZERŰ VOLT A HÍDBLOKÁD, MERT ERRE VOLT SZÜKSÉG, HOGY GY.F. FELISMERJE: A NÉP NEM A FIDESZ MEG OV BIZTATÁSÁRA MEGY AZ UTCÁRA TÜNTETNI, HANEM MIATTA ÉS ELLENE.

Ezért aztán egyetértek abban is, hogy át kell értékelnünk a hogyan továbbot.

Minden esetre az nagyon jó érzés, hogy már egy egész ügyvédi szervezet áll mellettünk.

Csak egy gond van, hogy ennek a népnek vezér kell, akit fenntartások nélkül követhet.

Ilyennek tartják OV-t azért is mentek oda olyan sokan a szakadó esőben, hogy meghallgathassák az okt. 23-i beszédét.

De , belátom, most stratégiaváltásra van szükségünk. Tényleg össze kellene fognunk
és TITLAKOZNUNK MINDEN LEHETSÉGES ESZKÖZT MEGTALÁLVA az ellen, hogy az ország leghazugabbjai, legrablóbbjai vannak TÖRVÉNYHOZÓ HELYZETBEN!!!

Ez minden jó érzésű embert jogosan háborít fel és azok a sorsüldözöttek, akik nem tudnak élni a törvény adta jogaikkal sem, azoknak bizony nem szabadna ebbe beletörődni, hanem ki kell KÖVETELNIÜK - KÖVETELNÜNK a LEHETŐSÉGET, hogy ne csak ELLENÜNK hanem MELLETTÜNK is szóljanak azok a TÖRVÉNYEK!!!

BMI
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Új deres
  2007-10-30 02:36:39, kedd
 
  Lengyel Károly:
Új deres

Dózsa György most irigykedve tekint le ránk,
midőn éppen feledné az égett hússzagot.
Kér még egy esélyt minket látván,
hogy deresre húztak egy egész várost.

Izzó koronával, tűzvörös szemekkel
végső trónjáról lassan felemelkedik.
Zászlók lendülnek, rajtok óriás keresztek,
rendezi sorba sereglő talpasait.

Szik repedése eléjük csipkét terít,
sívó homok állni kéri a vad szelet,
felhőn át minden csillag néki világít,
a fákról a levél utána integet.

Ne késlekejd, Dózsa György! Nyög már a deres!
Fogunk megroppan, de ezt is kibírjuk majd.
Üzend, hogy sok kasza ismét egyenes!
Régen nem számoljuk rajtunk a botokat.

Temettünk közülünk nem is keveseket,
mordályerdő rakott itt húsból halmokat,
s míg pohárt emelnek cifra kő megett,
míves szavuktól az ország most megrohad.

Kínok közt könyörögtünk, röhögtek rajtunk,
láncunk nem mérjük, pőrén szennyig aláztak.
Szűk rács résén a fogyó távolt vigyáztuk,
hogy majd botot, vagy bitót hoz-e a holnap.

Kelj fel hát Dózsa György! Hozzál el mindenkit,
kunyhóból, pusztáról az utolsó pásztort!
Adj nékünk mostan még egy kevéske reményt,
vagy taníts meg, mint üljük meg a tüzes trónt!

Budapest, 2006. október 29., 22ó
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nem fizetünk semmit - sőt,
  2007-10-30 01:48:42, kedd
 
  Nem fizetünk semmit - sőt, perelni fogjuk az európai uniós jogrendnek a békés gyülekezéssel kapcsolatos előírásaira látványosan fittyet hányó politikai rendőrséget.

2007. október 27-én délután 17 órára a Nemzeti Jogvédő Alapítvány a Parlament Café-ba egy egyeztető fórumra invitálta több más - a hídblokádban való részvétele miatt törvénytelenül meghurcolt - nemzeti radikális szervezet mellett a MÖM-öt is.

A fórumon mozgalmunkat a blokádban aktív szerepet vállaló tiszteletbeli elnökünk, Kovács Géza képviselte olyan más szervezetek képviselői mellett, mint a Rendszerváltó Fórum (Tatár József) és a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 (dr. Gonda László).
A fórumon dr. Grespik László, az NJA kurátora tájékoztatotta és megerősítette a jelenlevőket arról, hogy a hídblokád rendőrség által történő erőszakos feloszlatása az EU jogrendje szerint törvénytelen volt. Dr. Grespik ezzel a jelenlevők többsége számára természetesen nem mondott újat, hiszen a nemzeti radikális sajtó színe-java a blokáddal kapcsolatban már megírta ezt, mégis, az NJA szakkurátorának véleménye elindított valamit - legalábbis bennünk...

Kovács Géza, a Magyar Önvédelmi Mozgalom tiszteletbeli elnöke, valamint a blokádban résztvevő többi meghurcolt MÖM-ös eltökélte, hogy a végsőkig el fog menni annak érdekében, hogy a hídblokádot erőszakkal és törvénytelenül feloszlató "magyar" rendőrséggel szembeni jogi sérelmeiért a törvény előtt elégtételt vegyen. Különösen igaz ez tiszteletbeli elnökünkre, Kovács Gézára, akit - a törvénytelen rendőri felszólítás figyelmen kívül hagyása miatt - a rendőrök perceken át kínoztak karjának hátracsavarásával és -feszítésével - láthatóan sokkalta inkább saját "szórakozásuk", semmint a "törvény szolgálatának" érdekében.

Kovács Géza SIM-kártyájának (egyik korábbi közleményünkben már említett) eltulajdonítása, és a büntetésként rá kirótt legmagasabb szabálysértési bírságtétel csak a hab volt azon a bizonyos tortán, amit azonban garantáljuk, hogy nem mi fogunk majd megenni, hanem azok, akik ténylegesen kifőzték: a népnyúzó államhatalom! Egy árva forint nem sok, mi annyit sem fogunk a ránk kirótt "büntetésekből" annak az államnak befizetni, amelyik ahelyett, hogy a már nehezen megkeresett adóforintjainkat egészségügyi, szociális és oktatási célokra költené, inkább import izraeli vízágyúkra, az emberi egészségre káros könnygázra, és általában véve az ő önkényuralmi hatalmi célkitűzéseiket szolgáló rendőrségi fegyverkezésre költi! Nem fizetünk semmit - sőt, perelni fogjuk az európai uniós jogrendnek a békés gyülekezéssel kapcsolatos előírásaira látványosan fittyet hányó politikai rendőrséget, és erre buzdítunk minden a miénkhez hasonló jogi sérelmet szenvedett nemzettestvérünket is!

Álljunk ki magunkért, álljunk ki igazságunkért, és álljunk ki egymásért!
Másképpen nem győzhetünk!

Magyar Önvédelmi Mozgalom

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nyilatkozatok
  2007-10-30 00:37:36, kedd
 
  "Súlyos az SZDSZ nyilatkozata" 2007-10-29 14:46:00

http://www.privatbankar.hu/html/cikk/kommentar.php?kommentar=20793



Több okból is "súlyos fejleménynek" kell tekinteni Horn Gábor SZDSZ-ügyvivo
és Kóka János pártelnök legutóbbi belpolitikai és költségvetési
nyilatkozatait - áll az egyik vezeto londoni befektetési ház hétfon kiadott
értékelésében.




A Dresdner Kleinwort - a Dresdner Bank londoni befektetési részlege, a City
egyik legnagyobb olyan háza, amely napi rendszerességgel kommentálja a
magyarországi fejleményeket - hétfoi elemzésében úgy értelmezte Horn Gábor
minapi nyilatkozatát, hogy az SZDSZ hajlandó lenne a jövoben a Fidesszel
együttmuködni, ha annak vezetoje, Orbán Viktor távozik.


A Dresdner szerint "erosen valószínutlen", hogy Orbán távozna, és a jelen
szakaszban ezek a nyilatkozatok csak fenyegetésnek minosülnek, kevés
eséllyel arra, hogy a közeljövoben valóra válnak, mindazonáltal középtávon
"jelentos negatív kockázatot" jelentenek.


A londoni kommentár szerint senkit nem lep meg, hogy az utóbbi hónapokban
növekszik a feszültség a szocialisták és a liberálisok között. Ennek
legutóbbi jele volt az is, hogy Kóka János a múlt héten 70-80 milliárd
forintnyi költségvetési módosító javaslatot terjesztett be, "anélkül, hogy
azt a szocialisták bármely módon támogatták volna".


Jóllehet, a Fideszen belül is vannak feszültségek, a háznak az a véleménye,
hogy legalábbis a következo egy évben "igen csekély a valószínusége" Orbán
Viktor távozásának, így annak az esélye is "mérsékelt", hogy a liberálisok
otthagynák a koalíciót - áll az elemzésben, amelyet Raffaella Tenconi, a
Dresdner vezeto londoni Magyarország-szakértoje jegyzett.


A kommentár szerint ugyanakkor a legutóbbi nyilatkozatokat két okból is
súlyos fejleménynek kell tekinteni; eloször is azért, mert az SZDSZ-en
belüli "széttartás további jelei lehetnek". Kóka János párton belüli
támogatottsága csökkent, mióta átvette a párt vezetését, és ha ez a folyamat
tartós lesz, a következo belso választáson új vezeto kerülhet az SZDSZ
élére, új stratégiával, a párt támogatottságának felélesztése végett.


Emellett a liberálisok és a szocialisták együttmuködésének felszámolása
tovább növelné a Fidesz 2010-es választási gyozelmének valószínuségét, és
erosen növekedne az esélye annak, hogy jelentos fordulat történik a
reformfolyamatban - vélekedik a Dresdner Kleinwort londoni
Magyarország-elemzoje.


Raffella Tenconi szerint ráadásul Horn Gábor nyilatkozata nyomán ismét
elindulhatnak a találgatások Gyurcsány Ferenc kormányfo küszöbön álló
távozásáról is, ami lefelé ható nyomást gyakorolhat a magyar befektetési
konstrukciókra. A ház ugyanakkor fenntartja azt a véleményét, hogy a
következo egy évben nem valószínu Gyurcsány távozása.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Gérecz Attila
  2007-10-29 22:23:49, hétfő
 
  1956. november 7-én halt meg.

Halála évfordulója alkalmából a Kráter Kiadó ismét kiadta az
Így bocskorosan c. verseskötetét, melyet most törzsvásárlóink 30% kedvezménnyel vásárolhatnak meg a Kráter Könyvesházban. Az interneten rendelők részére 15% kedvezményt nyújtunk.



--------------------------------------------------------------------------------

Így bocskorosan
Második, bővített kiadás
Ára: 1200 Ft + kedvezmény

Szerző: Gérecz Attila
Kötetünk címe nem önkényes választás, hanem Gérecz Attila sokszor emlegetett, számára legkedvesebb versének megidézése. Ezzel is jelezni kívánjuk az emberléptékű és ezért ezredfordulónkon is nagyon hiteles költészet
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Károli Gáspár
  2007-10-29 17:39:18, hétfő
 
  Károli Gáspár

Károli Gáspár életműve szervesen kapcsolódik a magyarországi reformáció történetéhez, a helvét irányú, későbbi református egyház megalakulásához, s az ország egy vidéke az u. n. Tiszán-innen XVI. Századi művelődéstörténetéhez.

Károli Gáspár Nagy Károlyban, Szatmár vármegyében született, valamikor az 1529. esztendő körül, mezővárosi, polgári családból.
Eredeti neve: Radicsics Gáspár volt.
Nagy Károly ősi birtoka volt a gróf Károlyi családnak. A település lakosai Károli Gáspárt korában tiszta magyarok voltak, akik földesurukkal együtt a reformáció hívei. Később szülőhelyéről, Károlinak hívta magát, de lehet, hogy a Károlyiak jobbágya lévén ragadt rá ez a név, uraik neve után.
Feltehetőleg otthon - a város iskolájában - kezdte tanulmányait, majd 1549-ben, Brassóban beiratkozott az ottani, híres iskola magasabb tagozatára. Tanulhatott még Szatmárban, de még inkább Erdődön, ahol Drágffy Gáspár főúr pártfogása alatt tudós Kopácsi István nyitott iskolát. Később Kopácsi iskoláját Nagybányára, majd Sárospatakra helyezte, s Károli Gáspár valószínűleg követte a tudóst iskoláiban.
Drágffy Gáspár főúr özvegye másodszor Báthory Györgyhöz ment férjhez, s így juthatott Károli Gáspár Báthory István országbíró - Vizsoly ura - pártfogásába.
Forrásaink szerint, Károli tanult Helvétiában, Strasbourgban és 1556. március 11-én már a Wittenbergi Egyetem anyakönyvébe írták be a nevét, mint Gáspár Carolus Pannonius
Hazánk - a Jagellók királysága - alatt szoros összeköttetésben állott Lengyelországgal, így a magyar ifjak Krakkó Egyetemére sereglettek, majd amikor bölcs Frigyes szász választófejedelem által 1502-ben alapított wittenbergi egyetemnek híre ment, ifjaink otthagyták Krakkót, hogy az új világosság fényében gyönyörködjenek.
Itt tanított maga Luther is, aki sokat megnyert a magyar hallgatók közül.
Wittenberg egyik legnevezetesebb növendéke Dévai , a kálvinizmusban talált megnyugvást, így járt maga Károli Gáspár is.
Károli annyira kiképezte magát külföldön, hogy Czwittinger Dávid - nagyhírű tudós szerint: a legkitűnőbb magyar bölcsész, nyelvész és hittudós, hívei között, pedig Isten Igéjének legékesebben szóló hirdetője.

Külföldi tanulmányait befejezve, Károli hazakerült és Gönc első papja lett (1560-1591).
Abaúj-Torna vármegyében fekszik Gönc, Kassától délre, a Hernád völgye felett. Gönc városának ebben az időben 4000 fölött álló iparos lakossága volt, akiket hihetőleg Benczédi Székely István nyerte meg a reformációnak. Benczédi liszkai pap volt, innen hívták meg Göncre, lelkipásztornak. Őt követte 1548-ban Károli Gáspár, de nem tudjuk biztosan, hogy külföldről hívták-e meg, vagy valamelyik gönci polgár ismeretségével került a városba. Tény, hogy DobóDomokos, gönci földbirtokos pártfogója volt Károli Gáspárnak.
Göncön 1695-ig kettős papság volt. Két paptársának nevét ismerjük az iratokból. Radics Gáspár és Huszti Imre. Károli Gáspár volt az első lelkész, vagy ,,plebanus", mely címet az ,,Isten egyházának pásztora" címmel felváltva használt. Azt tartotta, hogy egy jó lelkipásztornál fontos az Isten gyülekezetének belső és külső békéje, az atyafiaknak egymás közötti szeretetben való békés lakozása. A szenteknek egysége tanúsítja, hogy éber volt a pásztor, hathatós az Ige és nemes a példa, mely az Isten ügyét szolgálta.
Éberségre szükség volt sokszor, mert Gönc hadi útvonalon feküdt. Pélául: 1666-ban az Erdélyen keresztül betört tatárhordák Gönc alatt vonultak el, nem kímélve a települést sem.
Károli Gáspár valóban jó pap volt, mutatja az is, hogy irányításával ,,virágzott" a gönci iskola. Külsőleg is épült az egyház, ennek bizonysága az 1575-ben öntött harang. A harang felirata ez volt:
,,Jézus Krisztus tegnap és ma mindörökké ugyanaz. Mindenek megavulnak, de az Istennek Igéje mindörökké megmarad."
A harangot a toronnyal és a templommal együtt 1695-ben elfoglalták.
A mohácsi vész után két részre szakadt azt ország. 1541-ben a török lett úrrá Budán, a megmaradt részen, pedig I. Ferdinánd és a gyermek II. János civakodott.
Károli Gáspár ebben az időben Gönc földesurát követte Szatmárra és onnan visszafelé térve szorította be őket a török az ostromlott várba. Károli biztatta, lelkesítette a várőrséget. Sok érdeme volt az őrség rendíthetetlen kitartásában.
A várőrség egyik alvezére Ruszkai Dobó Domokos lehetett, aki egyben II. János híve volt, Szatmár megye védelmében igen helyesen vett részt.
Bizonyítja ezt a Szatmárba szorult Károli Gáspár Dobó Domokosnak ajánlott kettős munkája a ,,két könyv", amelynek egyetlen példánya létezik ma már a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában.
Az első könyv a lelkipásztor és a hazafi aggódó lelkét tárja fel, a második könyv azt taglalja, hogy micsoda jegyekből ismerjük meg az Isten ítéletének közel voltát.

Mi célja volt Károli Gáspárnak a két könyvvel?
Bebizonyította háláját Dobó Domokos iránt, valamint a népet intette életének jobbítására.
Károli Gáspár könyvéből egy hívő lélek mély vallásossága, egy bölcs ember tapasztalatai, egy az emberiséget szerető keresztyén nemes alakja és egy a hazája romlásán, nemzete szerencsétlenségén búsongó magyar hazafiú keserve tör elő.
A két könyv tipikus alkotása a kornak, a magyar reformációnak. Azért írta meg Károli, mert választ keresett a történelem által feltett kérdésre: Magyarország romlásának okára. A választ a maga módján megtalálta, mert műve nagy szerepet játszott a protestáns közgondolkodás kialakításában.
A két könyv azért is figyelemre méltó, mert szövegének többségét bibliai idézetek alkotják. A könyv a Biblia fordításának előgyakorlata, mely a majd huszonöt év múlva elkészülő nagy munka előhírnöke.
*
Károli Gáspár keveset beszél magáról műveiben, néhány bejegyzés és levél, ami fennmaradt. Állítólag nős volt, családos ember, sőt talán kétszer is nősült. Ezt onnan tudjuk, mert egy kézfogója 58 éves korára esik. 1587-ben megkérte Szőcs Györgyné leánya kezét Kassán. Tekintettel hajlott korára a háromszori kihirdetést és a templomban való esküvést mellőzni akarta. Háznál szeretett volna esküdni, de Kassa Tanácsa ebbe nem egyezett bele. A város elöljárói megintették a papokat, lelkészeket, hogy a Tanács ellenére új szokásokat ne merészeljenek behozni: ,,...aki nem akarja, hogy templomi szószékről, keresztény módon kihirdettessék az az ördög nevében, a kapukon kimehet!..."
*
1565-ben kelt Károli Gáspár meghívó levele, amelyben az egyház-megye papjait, saját egyházába - Göncre - zsinatba hívta, az egyház külső szervezése, a hitegység megszilárdítása, a lelkészek hivatali hűségre való buzdítása s az eretnekség elleni védekezés céljából.
A zsinat bírálata alá vette Egri Lukács (ungvári pap) hitvallását, aki homályos kifejezések alá igyekezett rejteni a Szentháromságról való nézetét, de a nép előtt való prédikációi összehangoztak az unitarizmussal.
A gönci zsinat 21 cikkből álló határozatot hozott. Meghagyta, hogy senki a sátántól támasztott új tanokat, vagy emberi hagyományokat ne tanítson, hanem csak a Szentírást. Ezért mindenkinek legyen Bibliája, szerezze meg Kálvin: Káté-ját és a Genfi hitvallást! E végzéseket 1566-ban írták alá, s megküldték a tiszántúliaknak is.
Miksa király rossz néven vette ezt. Még kevésbé tetszett neki, hogy a Tisza-melléki esperesek által Szikszóra hirdetett zsinaton ahelyett, hogy Egri Lukácsot és az unitarizmust hallgattatták volna el, azon kezdték, hogy az ostyát kiküszöbölték és a kálvini irányt erősítették meg. Schwendi Lázár erre a zsinatot egy Kassa városához intézett királyi rendelet alapján betiltotta.
Miután azonban Egri Lukács tanai mind a katolicizmusra, mind a protestantizmusra egyaránt veszedelmesek voltak. Károli Gáspárék kérték, hogy Egri Lukács ellen zsinatot tarthassanak. Schwendi teljesítette kérelmüket, s a zsinat 1568-ban megnyílt Kassán, ahol egy hitvallást szerkesztettek ,,A felső-magyarországi egyházak hitvallása" címmel, amelyet a kassai zsinatban írtak és hirdettek. Felkérték Egri Lukácsot, hogy tanait vonja vissza és a zsinat hitvallását írja alá. Miután ezt megtagadta, Schwendi Lázár - Tisza-melléki esperes, a király híve - Egri Lukácsot, mint eretneket börtönbe vetette, ahonnan csak 1572-ben szabadult - azután, hogy a zsinatnak a Szentháromságról szóló hitvallásait a nagyváradi katolikus püspök kívánatára aláírta.
Ez a zsinat Kassa városa előtt is megnövelte Károli Gáspár tekintélyét. Ha nem elnököl a közös zsinaton, az uralkodó réteg Kassán, aligha ismeri el esperesi tekintélyét ennyire.
Károli Gáspárnak legnevezetesebb és maradandóbb alkotása a Szentírás teljes magyar fordítása, az un. VIZSOLYI BIBLIA volt, amelynek előszavában ezt írja:
1. Istennek a tökéletes és mindenestől fogva való akaratja a próféták és az apostolok írásában van, ezért az írások méltán szentírások.
2. Az írások tökéletes, teljes, fogyatkozás nélkül valók, tiszták és igazak.
3. Nem szabad ahhoz semmit adnunk, hogy Istennél bölcsebbnek ne láttassunk, sem abból elvennünk, vagy attól elhajolnunk, azokat mindenestül meg kell tartanunk, úgy mint a mi hitünknek és vallásunknak mozdíthatatlan reguláját.
4. Mindenki tartozik engedelmeskedni azon tudományoknak, amely a próféták és apostolok írásaiban vagyon.
5. Valamely tudomány, pedig nem egyéni, akárkié legyen az, és ami semmiképpen nem igaz, azt nem kell bevennünk, mint Szent Pál mondja, ..."ha Isten angyala mást prédikálna - mint a Szent Írás - legyen átkozott!"
Szemére veti a magyar nemzetnek, hogy eddig (1589) a Biblia magyar fordításával nem gondolt. ,,Nem tudom, hogy a prédikátorokat vádoljam, vagy a fejedelmeket."
Saját munkásságáról ezeket mondja:
,,Az Isten nevét segítségül hívám, jámbor tudós atyafiakkal, kik velem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészen való megfordítását, melyben munkálkodtam közel három esztendeig nagy fáradsággal, testi töredelemmel, de oly buzgóságos szeretettel, hogy én egy szempillanatig ezt a munkát el nem untam, hanem nagy serénységgel és szeretettel munkálkodtam, míg el nem végeztem azt."
A ,,Vizsolyi Biblia" elöljáró beszéde 1589. február 1-én kelt, a fordításhoz 1586-ben fogott Károli Gáspár.
A szöveget versenként fordították, a részek fölé, pedig kitették a tartalmakat is, hogy az olvasó hamar megtalálja amit keres. A fordításban - amennyire lehetett - éltek az igaz magyar szóval.

Károli Gáspár bibliafordító munkásságáról megemlékezik a zsoltárfordító Szenci Molnár Albert is, aki ekként ír róla:
,,Jól emlékszem rá, mely isteni félelemmel és becsületességgel kezdett az első kibocsátáshoz."
Egy néhányszor hallotta, hogy így fohászkodott:
,,Csak az Isten addig éltessen, míg a Bibliát kibocsáthatom, kész leszek meghalni és a Krisztushoz költözni. Szabad mindennek az Isten házába ajándékot vinni... én azt viszem, amit vihetek, t. i. magyar nyelven az egész Bibliát."

A jezsuita Káldi Györgyig nem akadt rágalmazója, aki - hogy saját bibliafordításának kiadását igazolja - azt állította, hogy Károli hamisan fordította a Szentírást.
Károli fordításának 1875-ig hetvenegy kiadása jelent meg, ellenben Káldi fordításának csak kettő.

Károli ezen nagy munkáját a magyar- és erdélyországi főuraknak, nemeseknek ajánlotta, hogy felbuzdítsa őket a Szentírás olvasására. Vegyék jó néven az ő munkáját és annak éljenek az Istennek dicsőségére és tulajdon lelkük üdvére.




Károli Gáspár bibliafordításának címe ez:
,,SZENT BIBLIA"
Az első rész 686 számozott levél. Elöl címlap, Károli Gáspár elöljáró beszéde.

A második rész címlapja ez:
,,A Szent Bibliának Második Része"

A harmadik rész külön címlappal:
,,A mi Urunk Jézus Krisztus Testamentuma"

Károli Gáspár nagy tudása és hitbuzgalma létrehozta az első teljes magyar bibliafordítást, de csak úgy jelenhetett meg, hogy akadtak kegyes pártfogók, kik azt kiadták. A fordító pártfogói, illetve a Vizsolyi Biblia kiadói között első helyen áll: Péterffy-Báthory István, (Báthory György fia), országbíró, főispán, vallásos műveltségű, derék katona, a királyi ház híve. Az ő birtokán Vizsolyban állították fel az összes pártfogók a nyomdát, melynek első terméke a VIZSOLYI BIBLIA volt.
Rákóczi Zsigmond szintén jelentős támogatója volt e nagyszerű munkának.
Mecénások voltak még: Homonnay Drugeth István Zemplén főispánja, Báthory István sógora: Mágocsi Gáspár több vármegye főispánja, több felvidéki protestáns főúr, városok, polgárok, nők egyaránt.
A vizsolyi nyomda szellemi ügyvezetője és igazgatója maga Károli Gáspár volt, aki hihetőleg technikailag is érthetett a nyomdászathoz, mint az akkori század reformátorai, papjai és tanárai közül sokan.
Az ő tanácsára mutat, magának a nyomdának elhelyezése is Vizsolyban. E település - kissé félreeső helyen - nagyobb biztosítékot nyújtott a háborítás nélküli működésre, mint a hozzá közeli Gönc.
A nyomdász, aki a vizsolyi bibliákat nyomtatta: Mantskovit Bálint volt. Lengyelországból származott, ahol 1538 óta Krakkóban több magyar könyvet nyomtak, így hihetőleg ott tanulta meg a magyar nyelvet is.
A másik, aki a VIZSOLYI BIBLIA első kibocsátásának szolgálatában állott, Szenci Molnár Albert volt.
Midőn Károli Gáspár a bibliát nyomtatta, az a kívánsága volt, hogy csak addig élhessen, míg azt kibocsátja.
Kívánsága teljesült, két esztendővel ezután: 1592-ben halt meg. Méltán elmondhatta a Megváltó karjai közé váró Simeonnal:
,,Elég, elég volt az élet én nekem!
Bocsásd el agg szolgád Istenem!"
Szerető hívei templomának déli tájékán hantolták el, ahol annyiszor hirdette Isten igéjét.
Sajnos, gróf Csáky földesúr eladja Göncöt a jezsuitáknak, akik 1695-ben elfoglalják a reformátusoktól a templomot, s azt a gyűlölet elpusztította.
A kegyeletes emlékezet tisztelte Károli Gáspár munkásságát. Thury György latin költeménye, amelyet 1612-ben a Majna menti Frankfurtban adott ki, így ír Károli Gáspárról:
,,Keletről kél a Nap, nyugaton búcsúzik el a Földtől. Magyarország egyik keleti megyéjében támadt az a világosság, kit mi szegény magyarok Károli Gáspárnak nevezénk.
Nyugaton búcsúzott el, hogy fényessége egyesüljön az örök világosságok örömével. Itt hagyta nekünk az Igét, amelyet tisztán hirdetett. Itt hagyta az evangéliumot, mely Istennek hatalma minden hívők idvességére."

Összeállította, és előadta: Csernáti Istvánné


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szenci Molnár Albert
  2007-10-29 17:37:31, hétfő
 
  Szenci Molnár Albert
1574-1634

Szenci Molnár Albert 1574. augusztus 30-án született. Székely Ferenc, malomépítő nagyapja, új foglalkozásáról kapta új nevét.
Albert előnevét szülőhelyéről, Szencről nyerte. Apjának már két vízimalma volt, s az ácsok között is kiváló mesternek bizonyult. Hat gyermeke (három lány, három fiú) közül a kedvencének - Albertnek - szánta ezeket a mesterségeket.
A jó gyermek kitanulta ugyan az apja mesterségét, de volt életében nyomdász, kántor, iskolarektor, valamint lelkész.
Kisgyermekként élt meg egy kozmikus látványosságot.
Egy éjszaka nagy lármára ébredt. Édesanyja karjába vette, s így vitte ki a szabad ég alá - és ahogyan ő nevezte - csóvás csillagot látott. Ennek képe férfi korában is szeme előtt lebegett, irányadóbbnak bizonyult apja óhajánál!
Tíz éves korában került Szencen iskolába, de csak egy bő esztendeig járt, mert 1585. év karácsony havában meghalt az édesanyja.
A következő év februárjában szállást kért náluk Szabó Farkas, aki nyugatról jött és Győrbe igyekezett segédtanítónak. Ő vette észre a gyermek Albert érdeklődését a könyvek iránt, s közölte apjával - ezt a legénykét a tudomány földjére kellene irányítani. Végül, anyja ha nehezen is, - de elengedte. Nem sokáig maradtak Győrben, szabó Farkassal több városban megfordultak. Szabó bűnéül róják föl, hogy a bolyongásba bevezette Molnár Albertet. Később Göncre mentek Károli Gáspárhoz, aki nagy hatást tett rá. Károli idős volt már, s azt hajtogatta: ,,Csak Isten addig éltessen, míg a Bibliát kibocsátom, kész leszek meghalni és Krisztushoz költözni."
Albert sokszor megtette az utat Gönc és Vizsoly között.
Innen Debrecenbe ment tanulni. Másfél évig volt csak ott és szinte visszaszökött göncre. Károli ezért megdorgálta, de tőle még a feddést is szívesen vette. Továbbra is részt vett a bibliafordításban, ami sok nehézségbe ütközött, mert akár ott magyar szót is lehetett volna használni, de igyekezni kellett a megfelelőt kiválasztani.
Károli jóindulatából, Kassán házitanítói állást kapott. Az itt szerzett pénzen indult Wittenbergbe gyalog, néha szekéren.
Előtte haza látogatott. Akkor apja már tudta, aki Wittenbergbe gyalog, néha szekéren.
Előtte haza látogatott. Akkor apja már tudta, aki Wittenbergbe megy, az életében a könyvek foglya lesz.

Bécs, Prága és Drezda után érkezett Wittenbergbe. Itt azonnal meglátogatott egy magyaros öltözetű fiút, aki aztán bevezette a magyar diákok társaságába.
Szorgalmasan tanult, de sokat éhezett. Egyszer az éhségtől rosszul lett - úgy kanalazták bele a levest. Piacon árut rakodott, postakocsi érkezésekor segített a nehezebb ládákat cipelni.
Wittenbergből Heidelbergbe ment, de csak néhány napig volt az iskola hallgatója, mert pénze elfogyott.
Innen tovább ment Strasbourg, ahol éppen háború folyt, így visszament Heidelbergbe, ahol házitanítói állást vállalt s egy évig járt egyetemre.
Amint hírét vette, hogy vége a háborúskodásnak, útnak indult Strasbourgba, ahol három esztendeig tanult, és babérkoszorús oklevéllel vizsgázott az egyetemen. Itt kezdett bele a latin - magyar szótár készítésébe, amit 1604-ben sikerült kiadni.
Ezt a szótárt használták aztán két évszázadon át!
Adományokból él és két helyen is vállal házitanítóságot. 1596. év pünkösdje után, hitvita miatt kellett elhagynia Strasbourgot. Innen elindulva több helyen is jár, egyik útján ismerkedik meg Zwingli Ulrikkal. Ha Strasbourgból nem kellett volna eljönnie, örökre elmaradt volna találkozása Béza Tódorral, - aki még Kálvin mellett volt lelkipásztor - és aki a találkozásuk idején 78 éves volt már. Béza falán, kis festményen látta Kálvin képmását, s úgy fogta meg, mint pápisták az ereklyét. Meghatottan, könnyes szemmel mondta: ,,Ez az én atyám a Krisztusban." Együtt énekelték el Bézával Kálvin kedvenc zsoltárát (XXV. Szívemet hozzád emelem...).
Luzerben megismerkedik a spanyol király milánói követével, aki meghívta őt Itáliába. Útjuk közben elvált, mert ő Rómát és a pápát is szerette volna látni. Mindkét törekvése sikerrel járt. Évente egyszer a pápa vacsorát adott, melyen a nép különböző rétegeiből sokan vettek részt. Kétszáznál is többen voltak, de neki csak később mondták meg ki volt a pápa.
Strasbourgban meglátogatta ismerőseit és visszaindult Heidelbergbe, ahol még nem múlt el a pestisjárvány. Sok diák elmenekült, ezért rövid időre sikerült bejutnia a kollégiumba. Amikor a diákok visszajöttek, pénz szűkében lévén, két diákot tanított és könyveket adott el, hogy megélhessen.
Huszonöt éves volt, s a nőket úgy nézte mint a mező sokszínű virágát. Egy üveges mester özvegyének lányába lett szerelmes. Barátaival megkérette, de visszautasították. Belebetegedett, s hét napi eszméletlenség után egy hónapnál is hosszabb ideig nyomta ágyát.
Sárospatakra hívták tanárnak. Molnár levele elveszett, s hiába várta a pénzt és meghívót.
Ezután két évig betegeskedett. Tanulótársai ápolására szorult. Amikor felgyógyult, ismét vándorolt és tanult.
Bécs, Haidelberg...
Barátai azt mondták neki: ,,Aki közeledbe ér annak megtüzesedik a lelke, mert te nem befele égsz. Mintha szellemeddel akarnál körülötted felgyújtani mindent, hogy az minél messzebbre világítson."
Könyvnyomtató műhelyt keresve jutott Frankfurtba. Beállt korrektornak. Itt beleszeretett a mester fogadott lányába. Ismét elutasítás fogadta. Ekkor azonnal elhagyta a nyomdát.
Mindent elvállalt, volt házitanító, cserző vargánál is dolgozott, serfőzdében segédkezett.
Altdorfban kapta meg édesapja halálhírét, ami nagyon megrendítette.
Prágában megismerkedett Keplerrel, a csillagásszal, ő mutatta be - mint magyar tudóst II. Rudolf császárnak, akinek Szenci vitt egy latin-magyar szótárt. A császár 50 aranyat utalt ki ezért számára.
1606-ban kezd hozzá a zsoltárfordításhoz. A német szövegre és a francia zenére építi munkáit és 90 nap alatt elkészül.
Heidelbergbe megy és itt már 60-80 tanulót tanít.
Megismerkedik Móricz hesseni választófejedelemmel, aki nemcsak pártolta, de művelte is a tudományt. Magyarul beszélt ő is és gyermekei is! A zsoltárt Móricznak ajánlotta.
Szenci lefordította Kálvin: ,,A keresztyén vallás rendszeréről" című könyvét, s hozzákezdett a Biblia átigazításához. Magyar betűket rendel, maga ügyel a nyomtatásra. Kisebb alakban mint a vizsolyi, 1500 példányt készítettek.
1609-ben kezd a magyar nyelvtan elkészítéséhez. 1610-ben már elkészült a nyomtatással - Móricz fiának ajánlja. Erre a megrendelések özöne érkezett, de hazajuttatni, csak nagy nehézségek között sikerült. Itthon, nyelvtana még Pázmány Péternek is tetszett.
*
Margburgban ismerkedik meg későbbi feleségével, a Luther családdal rokonságban álló Kunigundával, akit férje elhagyott és zsidó vallásra tért át. Az asszony, hogy három kislányát eltarthassa, kosztosokat vállalt. Szenci Molnár is náluk étkezett, így ismerkedtek meg. Sokáig jártak jegyben. Molnár állást keresett, Kunigunda az elválasztását intézte. 1611-ben esküdhettek meg.
*
Batthányi Ferenc 1611-ben Rohoncra hívja. Család nélkül ment, de mikor megkapta a 200 forintot, azonnal visszament családjáért, kikkel együtt két évig éltek Rohoncon, majd rövid ideig Komáromban. Később Erdélyben meglátogatta Bethlen Gábort.
1615-ben ismét elhagyta Magyarországot. Heidelbergben segédtanító, Oppenheimben kántor, később iskolamester.
Bethlennel levelezik, aki pártfogolta és beajánlotta V. Frigyes pfalzi választófejedelemhez, hogy az ő védelmező szárnyai alatt dolgozhasson. Lefordította Kálvin: ,,Zürichi imádságoskönyv" című munkáját, kiadja a szótár bővített változatát.
Közben pusztító háború kezdődik Németországban. Tilly spanyol katonái szállták meg a várost. Őt is mindenéből kifosztják. Gúzsba kötötték, csigára húzták, tüzes vassal égették.
A spanyol kapitánynak az a kívánsága, hogy írja meg az életrajzát. 1609-ig meg is írja Szenci.
A kapitány közben megorrontja, hogy váltás érkezik, neki tovább kell mennie! Segít Szenci Molnár Albertnek megszökni, még tanácsot is ad, hová meneküljön.

Hanauban német, francia, belga egyházak segélyéből élt.
1624-ben Bethlen Gábor hazahívja. Először Kassán él, Bethlen gondoskodott róla. Meddig tartózkodott itt, nincsenek adatok... 1629-ben Kolozsvárt dolgozik.

Vándorlásai és nélkülözései szinte mondai alakká tették, de ami őt igazán megnemesíti: az önfeláldozó tevékenysége. 1034-ben halt meg Kolozsvárt, a házsongárdi temetőben nyugszik.
A Theológiai Akadémia ezt vésette fejfájára:

,,Itt várja Krisztusát
Szenci Molnár Albert
zsoltárkészítő és bibliafordító
1574-1634"


Összeállította és előadta: Réti Zoltánné
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/28 oldal   Bejegyzések száma: 276 
2007.09 2007. Október 2007.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 276 db bejegyzés
e év: 2982 db bejegyzés
Összes: 7186 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 637
  • e Hét: 7602
  • e Hónap: 23761
  • e Év: 263060
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.