Belépés
furaila.blog.xfree.hu
"Nem az a fontos, hogy milyen iskolákat végeztél, hogy mit dolgozol, hanem hogy milyen EMBER vagy!" BMI ******
2005.10.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 38 
Pesti vagányok ingyenélő kisma
  2011-04-29 23:30:27, péntek
 
  "Pesti vagányok" és "ingyenélő" kismamák kora előzte meg a rendszerváltozást

Nemrég, egy téli nap reggelén az egyik budapesti pályaudvaron, vonatra várva fül- és szemtanúja voltam egy jelenetnek.
Egy olyan szociális munkás-féle beszédbe elegyedett a hajléktalanok egy csoportjával.
Szociális munkás: "Srácok! Mi a f...t kínlódtok itt? Üljetek föl az első vonatra, szálljatok ki az első faluban és kocogjatok be egy portára! Garantáltan találtok legalább egy olyan özvegyasszonyt, aki szállást, tiszta ruhát, meleg ételt, még "piát" is ad, ha cserébe fát vágtok, behordjátok a téli tüzelőt, rendbe teszitek a portát!"
Hajléktalan: "Menj a p...ba! Mit képzelsz rólunk? Mi világ életünkben pesti vagányok voltunk! Nem fogunk egy asszony szoknyája mellett cikiskedni!"
Hogyan lehet eljutni az ilyen "életfelfogáshoz"?

Feltételezés l./:
Az italbolt volt, szinte az egyetlen hely évtizedekig, ahol munka után együtt lehettek a férfiak, ha úgy "barátin" el akartak egymással beszélgetni. Sajnos ott, viszont az volt a "jó vendég", aki fizetett, mint a "Jani"! Ki nem akart "Jani" lenni, legalább a kocsmában?
Volt aki két helyen is dolgozott /a kötelező munkahelyen, meg a fusiban) és most pedig az utcán él!
Ma már köztudott, hogy a teljesítménnyel együtt járó feszültséget oldani kell valahogy. A kicsi, lakótelepi lakásokban nem lehetett kulturáltan kvaterkázni. Maradt a késő éjszakáig nyitva tartó kocsma, ahol illett fogyasztani (legalább egy kört a társaság minden tagjának). Így azután az is hamarosan holtrészeg lett, aki egyébként nem akart berúgni. Az ilyen állapotban hazatámolygó férj- apa bizony a vétleneken demonstrálta férfiúi "erejét", meg azt is "illett" megmutatni, hogy ki az úr a háznál!
Az ilyen családokban az anya, feleség nyakába szakadt minden, előbb-utóbb a megélhetéshez szükséges pénz előteremtése is. Ekkor már nemigen maradt más megoldás, mint a részeges, garázda férj, apa kirekesztése. Mivel a magyar lakásviszonyok évtizedek óta olyanok - a lakások olyan kicsik, hogy a válás után nem lehet azokat megosztani - a lakás odaítélése a gyermekekről gondoskodó félnek, többnyire az anyának történt...

Feltételezés 2./:
Ma sokan emlegetik nosztalgiával azokat az évtizedeket, amikor futószalagon épültek a házgyári panelekből a lakások. Szinte gombamód emelkedtek a magasba az átlag 50 négyzetméteres összkomfortos betonkalodákkal a toronyházak. Miért nem válhattak igazi otthonná ezek a lakások? Azért, mert az igazi család hiányzott belőlük! Pedig a GYES (gyermekgondozási segély) intézménye is növelte a "szülési kedvet"...
Miért nem alakulhatott ki egy újfajta családkultusz?

Feltételezés 3./:
Akkoriban - az elsőt (Ratkó-korszakot) követő második demográfiai csúcs idején, az 1970-es években - az ember értéke kimerült a munkahelyén betöltött státuszának értékében.
Nem csoda hát, ha a gyermeket vállaló nők valóságos száműzöttek, a társadalmi munkamegosztásból kirekesztettek lettek a ",,gyes"-re menéssel.
(A közgondolkodás szerint: aki segélyen él, az "ingyenélő".)
Tehát: a kismamák le voltak kötelezve a segéllyel az államnak és intézményeinek.
Ugyanakkor, a segélyből nem lehetett megélni, pláne nem gyerekkel, gyerekekkel.
Így válhattak kiszolgáltatottakká férjeik számára is. Ezzel szemben a férfiak nem voltak büszkék arra, hogy feleségük, gyermekeik, azaz: családjuk van, akiről képesek gondoskodni.
Miért?

Feltételezés 4./:
Azért nem voltak büszkék a férfiak családjukra, mert nekik sem volt a főállásukban annyi jövedelmük, melyből lehetséges lett volna egy 2-3 gyerekes család megélhetése, a "betondobozok" törlesztő-részletének fizetése... A vállalati GMK-k (gazdasági munkaközösségek, valójában: vállalat a vállalatban...) létrehozása, ahol másodállásban - a családtól elvett "szabadidőben"- hozzá lehetett jutni a feleség hiányzó jövedelmének pótlásához, vagy a fusizással keresett pénzek sem oldották meg a problémát. Sőt! Pénzkereső robottá degradálta őket. Nem csoda, ha - mint valami szenvedő ember-áldozatok élték meg életük legnagyszerűbb lehetőségét: a gyermekáldást!
("Ember nem alkothat nagyobbat, mint embert!" Ez a gondolat egy általam elfelejtett nevű görög filozófus(?)tól való.)
Sajnos ez a nemzedék nem volt képes lélekben is fölnőni a feladathoz, inkább elvált és újra házasodott, meg megint elvált...

Feltételezés 5./:
Miért nem alakulhatott ki végre egy újfajta családkultusz?
Nemcsak az anyagiak hiánya, a lelkiélet, a lelkierő hiánya, hanem egy több-évszázados előítélet is fellelhető a kutakodó számára.
Hiszen voltak kismamák, akik úgy számoltak be ezekről az évekről (GYES), mint életük legcsodálatosabb időszakáról:
"Kénytelen voltam - anyagi okokból - visszatérni az ősi, önellátó háztartás-vezetéshez. Szinte mindent magam csináltam. Szabtam, varrtam, cipőt suszteroltam, az elromlott dolgokat, játékokat megjavítottam, felújítottam, fodrászkodtam. Akkor nagyon sajnáltam magam, mert közben évek teltek úgy el, hogy úgy éreztem: elmegy mellettem az élet, mert szinte semmi másra nem maradt időm!
Ma már úgy gondolok vissza a fodrászolásra is, mint életem legboldogabb időszakára.
Ilyenkor ugyanis kettesben lehettem gyermekemmel, a kicsi lakás kicsi fürdőszobájában, majdnem olyan meghitten, mint amikor még én fürdettem őt. Azok voltak csak igazán a csodálatos idők!
Napról-napra látni a szépen fejlődő, egészséges testüket: ahogy örülni tudtak a finom, meleg fürdőnek, a simogató anyai kéznek, a gyengéd becézgetésnek; maga volt a boldogság!
Ó, hogy mennyire tudom sajnálni nemzedékem apáit, mert kimaradtak mindebből! Részben azért, mert úgy gondolták, hogy az ilyen "gyerek-pátyolgatás az anyjuk dolga", másrészt hangoztatott volt az a felfogás, hogy a gyesen lévő anya "nem dolgozik", "a legkevesebb, ha ezektől az asszony-dolgoktól megkímélik férjuraikat"!
A társadalmi közgondolkodás is ezt sugallta, így azután valósággal kirekesztették a férfiakat a családi életből.
Mi maradt a férfiaknak azokra az évekre, míg az asszony a "kölkökkel vacakolt"? Maradt: a kocsma, ahol - miután mindenki fizetett egy-egy kört, nagyon jól meg lehetett a "világ folyását tárgyalni", miközben el lehetett jutni a külvilágot (ilyen-olyan diktatúrát, munkahelyi kitolásokat, asszonyi praktikákat, kölyöknyávogást) kirekesztő részegségig..."
Az "eredmény": szó szerint az utcán hever.

Van-e megoldás? Azt is nemrég hallottam, hogy: "ideológiai válságban van az emberiség, már mindent kipróbált". Azt meg én teszem hozzá, hogy: ...csak az utódokról való gondoskodás problematikáját nem tudta megoldani.
Pedig csak körül kellene egy kicsit nézni az élővilágban, addig, amíg példát találhatunk arra, hogy azok a fajok a legéletképesebbek, amelyek a legpraktikusabb módon oldották meg az utódokról való gondoskodást!

Budapest, 1997. április 28.

Bóna Mária Ilona
 
 
1 komment , kategória:  Általános  
A gondos családapa hiányzik?
  2011-04-29 22:34:35, péntek
 
  Bene Gábor S.: A gondos családapa hiányzik?


Egy - azóta már elhunyt - Kossuth téri bajtársam mondta, hogy: ,,egy hasznavehetetlen, erkölcseiből kifordított és elbutított néptömeg ma a társadalom nagy része, akit újra kell tanítani arra: mi a hazaszeretet, mi a nemzeti öntudat, mi a család és mi a hit".

Erre a feladatra vállalkoztunk sokan azok közül, akik 2006-ban egzisztenciánkat, családunkat hátrahagyva, a törvényes ellenállási jogunkkal élve próbáltuk (hittel) megtörni, a törvénytelen jogrendet hamisan hirdető és hazaáruló rablóbanda hatalmát. Sajnos akkor nem állt mellénk az ország teljes lakossága. Csak néhány százalékuk értette meg, hogy nem egyszerűen egy hazug kormány leváltásáról, hanem egy velejéig romlott rendszer felszámolásáról, a neoliberális gazdaságpolitika, valamint a törvénytelen jogrend megváltoztatásáról van szó.

Az a lehetőség elmúlt, s ma már sok akkori tétovázó érzi a bőrén, hogy országunk erősen zuhan gazdaságilag, sőt azt is, hogy sem az országnak, sem a nemzetnek nincs igazi képviselete: gondos gazdája.

Ha a politikai pártok a jó-gazda gondosságával vezették volna az országot, akkor már régen visszakanyarodtunk volna ahhoz a jogrendhez, amely legalább ezer évig megtartotta a magyarságot. Ha vezetőink úgy tevékenykedtek volna, mint egy gondos családapa, aki pontosan tudja, hogy gyermekeinek nem szélsőséges liberalizmusra, az RTL, ATV, s hasonló elbutító televízióadások megtekintésére, hanem az erkölcsös mintaadásra van szükségük, akkor ma más lenne az ország sorsa.

Ha az édesanyák sem merültek volna el a társadalmat elbutító közbeszéd: hamis, ,,majomszeretetet" ajnározó idiótaságában, akkor lenne, aki a női mintát is tökéletesen tudná továbbadni úgy, ahogyan azt évszázadokig tették ősanyáink.

Ha nem hinné el a városlakók nagy része - azt a hamis lekicsinylő aljasságot -, amellyel a földműves embert ,,leparasztozza" az élősködő liberális értelmiség, akkor a falvainkban felnövő ifjúság nem szégyellné azt a munkát, amely életet és kenyeret ad nekünk.

De vajon mi történik akkor, ha az élelmiszerszemetet behozó multik nem elégszenek meg azzal a profittal, amit eddig szereztek meg tőlünk? Ha a modernitás jegyében: még mérgezőbb szemeteket akarnak eladni nekünk még drágábban?

Mit fognak erre lépni azon gyermekeink, akiket nem tanítottunk meg a tisztelet, az igazság, a jó, a tisztesség szavaink valódi értelmére?

Sokan mondogatják nekem, hogy időt kell hagyni az embereknek a valódi hír és információ megemésztésére, sőt pontos bizonyítékokat kell felmutatni nekik a kirablásunk stációiról!

Szerintem viszont bizonyítéknak ott a saját életünk, amely napról-napra nehezebb, ahol gyűlnek a sárgacsekkek, ahol nem biztos sem a fizetés, sem az érte megvásárolható árumennyiség, sem a nyugdíj, sem a holnaputáni betevő falat.

Először a bolsevik korszak, majd a globalista daráló húsz éve fokozta - már-már elviselhetetlen szintre -, ezt az erkölcsi, szellemi züllést, neoliberális létbizonytalanságot.
Lassan már szinte minden ember a maga környezetében is érzi, hogy nem jó irányba halad az emberiség, de mégsem találja meg azt az utat, amely kivezetné őt az erkölcs válságából.

Vagy nincs is út, mely megmutatná számára a gazdasági válság hamisságát és annak valódi okait, vagy ilyen remekül álcázták azt a bankárkaszt jól megfizetett vámszedői?

Esetleg ilyen hatásos az őket támogató média és a pénzvilág által finanszírozott pártpolitika?

Mindezek valóban elrejtik a társadalom szeme és értelme elől az utat, amely kiútként szerepelhetne a számukra! Sőt az áldozatok még azt sem sejtik, hogy ők valójában ennek a jól szervezett bűnbandának az áldozatai!

Ma, amikor az igazi értékek: mint a hazaszeretet, a család (mint a hagyomány továbbadásának intézménye), az értékteremtő munka öröme és annak társadalmi megbecsülése, az adott szó súlya és a szavak értelmezhető értelme megszűnik, és helyette csak pótcselekvések, függőségek lépnek az ember életében az első helyre, akkor már nem csodálkozhatunk azon, hogy válságba kerül minden.

Válságban van a tisztesség, a becsület, a szolidaritás, a hit és a remény is.
A reményt felváltja az önző érdekérvényesítés vágya, a hitet a cigaretta-, ital-, kábítószer-, vásárlás-, szerencsejáték-, hírfogyasztás-, televízió-, stb. függősége.

Az élet lassan reménytelenné és kilátástalanná válik. Nem vállalunk gyermeket, mert minden bizonytalan és azzal utasítjuk el a gondolatot, hogy nem tudjuk felnevelni.

Pedig a gyermeknek nem arra van szüksége, hogy minden kívánsága teljesüljön még erőfeszítés nélkül is, hanem éppen ellenkezőleg: a szereteten és a létszükségleten kívül semmi sem fontos. Mert éppen azzal lehet őt inspirálni a tanulásra és szellemi fejlődésre, hogy hagyunk a számára célokat. Olyan célokat, amiket nem mi fogunk kijelölni és megvalósítani, hanem meghagyjuk neki. Az hát az igazi szülő, aki tekintettel van a gyermek jövőjére. Aki nem akarja elvenni tőle a lehetőséget a saját maga által kigondolt céljainak megvalósítását, bár a megvalósítás lehetőségében segíti őt. Nem mindenben, s nem határtalanul, mert az önzővé nevel. S az ilyen gyermek követelései is határtalanokká fognak válni.

Az okos szülő épít a tekintélyre, épít a hitre. Nem templomi remetét, hanem a Teremtő Isten szeretetvallását magáénak érző embert nevel a palántáiból. Nem gürcölni tanítja meg, hanem az együtt végzett munka örömére. Az alkotás, a jól megoldott feladatnak felemelő érzését tanítja meg neki. Az a gyermek, aki nem érezte meg a szülővel együttes munka örömét, az esélytelen lesz azt továbbadni. Márpedig a munkálkodás tesz minket emberré, a munkálkodással tanulunk meg teremteni, azzal leszünk Isten örök társai a jövő formálásában.

A ,,fenntartható fejlődés" egyre hamisabb mítoszát ugyanis, megelőzi a fenntartható természet és társadalom "Isteni" egysége. Ám, ha mind a természetet, mind a társadalmat tönkreteszi a globalista daráló őrülete, a divatos ,,pénz-piac-profit" szentháromsága, akkor Isten visszaveszi tőlünk a teremtő erőt, a kreativitást. Sőt még a földet is visszaadja annak, aki azt megműveli.

Apropó! A mi hazánkban a termőföld soha nem volt korlátlanul tulajdonolható, csak korlátozott birtokjog létezett. Ezért hívták régen ,,földbirtokosnak" a nemességünk egy részét.
Az ,,Atya" - mint gondos családapa - nem bízta rá korlátlanul az életet adó földet a ,,gyermekeire", hanem a jogok és köztelezettségek arányainak figyelembe vételével engedte meg nekik a hasznok szedését, s párhuzamosan megszabta a közfeladatok ellátásának kötelezettségét is. Ezek persze a kor szintjén nagyon is ,,modern" feladatok voltak: templomok, utak, hidak, iskolák építése és karbantartása. Az ország véderejéhez való arányos hozzájárulás, stb.

A gondos családapák azonban kihaltak. Helyettük elbizonytalanított, családfői büszkeségükben megtört ,,apucikák" jelentek meg a színen.
A családi szerepek mára teljesen összekuszálódtak. Az anyukák olyan ,,egyenjogúságra" tettek szert mostanra a különböző világbolondítók hatására (jakubinusok, bolsevikok, liberálisok) kialakult ideológiai káosz kapcsán, hogy szegények teljesen kivetkőztek a női mivoltukból. Először szüfrazsettként harcoltak egy hamis egyenlőségért. (de hogyan is lehetne a két nem egyenlő?)
Majd felültek a kolhozok traktorjaira, mára pedig a munkahely-gyermeknevelés-háztartás hármasa mellé még a családfői szerepet is maguknak követelik. Mindeközben folyamatosan panaszkodnak, hogy állandóan fáradtak, a férjük nem beszélget velük, a gyermekeik kinevetik vagy nem fogadnak szót nekik. A fáradság miatt munkahelyükön sem tudják tökéletesen ellátni a feladataikat, stb. Mindehhez hozzá teszem, hogy az európai átlag azt mutatja, hogy a nők még így is 10-15 évvel tovább élnek, mint a férfiak. Nem kellene végre szembe nézni az okokkal?

Hátha a közhatalom is visszatérne az eredeti szerepébe, ha a családi szerepeket helyre tudnánk állítani?

Az én szüleim még pontosan tudták a szerepeiket a családon belül. Egyikük sem akarta a másik szerepét elfoglalni, tisztelettel magázták egymást és szerették.
Nagyon.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Eva Maria Barki közleménye
  2011-04-28 15:41:11, csütörtök
 
  Félretájékoztatáson alapuló támadásoknak tartja és az ország belügyeibe való beavatkozásként elutasította a magyar kormánnyal szembeni bírálatokat Eva Maria Barki Bécsben élő jogász az MTI-hez is eljuttatott közleményében.

Magyarország hónapok óta minden tárgyi alapot nélkülöző, a tények hiányos és elferdített bemutatásán alapuló támadások célpontja - írta állásfoglalásában.

A kormánypárt kétharmados többsége "nyilvánvalóan nemtetszést kelt" - írta. A sajtótudósítások és kommentárok elhallgatják, hogy éppen "az alap- és szabadságjogoknak a szocialista-liberális Gyurcsány-kormány alatti masszív megsértése volt Orbán átütő győzelmének az alapja." Magyarországon éveken át rendőrterror, a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadság korlátozása zajlott, amely "a kommunizmus legsötétebb korszakára" emlékeztetett - fejtette ki.

Magyarországon nincs cenzúra és a véleménynyilvánítás szabadságát sem korlátozzák, s nyolc év után először lehet "erőteljes rendőri elnyomás" nélkül, szabadon tüntetni - állt a közleményben. Minderről nem tudósít a média - tette hozzá. Meglátása szerint nem Magyarország, hanem sokkal inkább az Európai Unió az, amely eltávolodik az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. cikkében rögzített véleménynyilvánítás szabadságától. Az EU - írta - átveszi az első bekezdés tartalmát a szabad véleménynyilvánításról, de a magyar médiatörvénnyel ellentétben az ennek gyakorlásával összefüggő, a 2. bekezdésben szereplő kötelezettségeket és felelősségeket nem.

A médiajog és az alkotmány az államok belügye, és így tiszteletben tartandó - írta. Tekintettel arra, hogy Magyarország 46 év után csak nemrég szabadult meg az idegen irányítástól, a külső befolyásgyakorlás kísérlete érthetően ellenállást vált ki - tette hozzá.

A magyar lakosság túlnyomó többsége hitet tesz az alaptörvényben említett európai értékek mellett - állt a közleményben. Az európai történelemben Magyarország többször is élharcosa volt az alapvető szabadságjogoknak - írta, példaként említve többek között az 1222-es Aranybullát és az 1848-ban kinyilvánított sajtószabadságot. Rámutatott, hogy 900 ezren küldték vissza a kiküldött kérdőíveket.

"Az alaptörvényt - akárcsak a kormány egyéb tevékenységét - csak az a kisebbség kérdőjelezi meg Magyarországon, amely a kommunista nomenklatúrából érkezve, rendszerének összeomlását és (...) gazdasági előnyeinek elveszítését nem akarja tudomásul venni (...)" - fogalmazott. "Ijesztő, hogy ezt a nyugati médiában és részben nemzetközi szinten is erőteljesen támogatják" - tette hozzá.

"Magyarországon - és máshol is - máshogy képzelték el az Európai Unió által propagált szabadság, jog és biztonság Európáját" - írta közleményében Eva Maria Barki.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Levél Gyöngyöspatáról
  2011-04-28 10:50:05, csütörtök
 
  A falu az elmúlt hetekben az országos figyelem középpontjába került, de arról kevés szó esett, hogy a feszült helyzet nem most, hanem hosszú évek során alakult ki a településen. Az alább szó szerint közölt levél erre a folyamatra, és a lehetséges megoldási módozatokra hívja fel a figyelmet.

Gyöngyöspata többségi társadalma fontosnak érzi, hogy a sokszor egyoldalú, felszínes híradások, nyilatkozatok mellett tájékoztassa az ország közvéleményét arról, valójában milyen folyamatok és történések vezettek az elmúlt hetekben kialakult helyzethez, és egyben rávilágítson arra is, mitől várja a feszültségek és problémák enyhülését.

A faluban több száz évig békésen élt együtt a magyar többség és a cigány kisebbség. Generációkon keresztül a mezőgazdasági termelés határozta meg a falu arculatát, adta az itt élők kenyerét. Az első problémák 15-20 évvel ezelőtt jelentkeztek, és egyre súlyosbodtak. Egyre hangosabb és agresszívebb lett egy csoport a falu lakosságán belül (nagyrészt máshonnan betelepített családok), és egyre inkább mindennapossá váltak sok család, ember számára az inzultálások és a sérelmükre elkövetett tulajdon elleni bűncselekmények. Tehát egyáltalán nem hangulatkeltésről és politikai játszmáról van csak szó, mint ahogy azt sokan hangoztatják. A problémák nem újkeletűek!

Szeretnénk világossá tenni, hogy a sajtó jelentős részében gyerekcsínynek és apróbb lopásnak titulált ,,ügyek" valójában mit is takarnak. A folyamatos fenyegetettség és félelem, valamint megalázottság lett része számos, főleg idős ember mindennapjainak, főként a falunak azon a részén, ami az említett, társadalmi normákat megszegő családok közelében található. Kialakult a félelemkeltésnek és bűnözésnek egy fojtogató hálója: a deviáns csoportba tartozó gyerekek, tinédzserek nappal, a miséről vagy éppen a boltból hazatérő idős embereket nyíltan szidalmazzák, sok esetben le is köpik, táskájukat rángatják, őket kővel dobálják. Majd éjszaka bemennek a kertjükbe, fészerükbe, ahonnan ellopnak kisebb és nagyobb javakat.

Lehet ezeket ,,apróbb lopásnak" is nevezni, de a tevékenység olyan gyakori és módszeres, hogy a végeredmény tragikus: sok létminimum közelében élő idős ember kerül lehetetlen helyzetbe, amikor éppen ellopják tűzifáját, vagy annyira fosztogatják a kertjét, hogy föl kell hagynia a termeléssel. De a legfájóbb a pszichés hatás: a folyamatos rettegés miatt a megérdemelt nyugodt öregkor helyett mindennapi félelem és létbizonytalanság lett osztályrésze sok-sok embernek.

Föl szeretnénk arra is hívni a figyelmet, hogy a pusztítás akkor is pusztítás, ha nagyon sok apró mozdulat következménye. Az említett közösségromboló csoport miatt tizenöt év alatt eltűnt, romhalmazzá és pusztasággá vált a Kecske-kő harminc hektárnyi oldala, ami előtte Gyöngyöspata ,,nyaralónegyede" volt hobbikertekkel, pincékkel, gyümölcsösökkel. A karókat, oszlopokat tűzifának hordták el, a pincéket föltörték, számos esetben a cserép mellett még a tetőgerendákat is elvitték, a gyümölcslopás módszerét sokszor a faágak letörése és elvonszolása jelentette. Most úgy néz ki a terület, mintha bombatalálat érte volna. A termelés leállása miatti anyagi kár is hatalmas, szerény becslések mellett is körülbelül harmincmillió forint évente, de legalább ennyire fájó veszteség, hogy Gyöngyöspata egyik legfontosabb közösségi színterét veszítette el, vészesen rövid idő alatt.

A faluban két hétig tartózkodó Szebb Jövőért Polgárőrség tevékenysége országos szintű felháborodást váltott ki, de az éremnek másik oldala is van: a falu lakóinak nagy része úgy érzékelte, hogy összességében (nyilván ebben a jelen lévő rendőri erőknek is szerepe volt) két évtizede nem érzett nyugalom és biztonságérzet volt tapasztalható. A faluközpont hídján megszűnt a gyerekbandák vámszedése (szó szerint értendő!), az idősek nyugodtan el tudtak menni misére, a postára vagy a boltba, nem kellett feléjük repülő kődaraboktól, köpésektől, szidalmaktól tartaniuk, és éjszaka is nyugodtan alhattak.

Ennél kisebb súlyú dolgok, de tény, hogy a szokásos ordibálás, kiabálás is megszűnt, valamint a lopott kábelek égetéséből származó, rákkeltő anyagokat tartalmazó füst sem rontotta a falu levegőjét. A lakosság nagy részének hozzáállását, és a már hosszú évek óta kialakult nyomást jelzi, hogy a 2800 lakosú faluban pár nap alatt 1005-en írták alá azt a petíciót, ami a Szebb Jövőért Polgárőrség helyben maradását kérte, amikor annak hatósági kiutasítása került szóba.

Tisztában vagyunk azzal, és fontosnak tartjuk deklarálni, hogy nem a helyi cigányság egésze felelős a fent leírt problémákért, számos becsületes és a közösséget építő család is él itt köztük. Ezért megértjük és sajnáljuk, ha ebben a két hétben bármilyen sérelem érte őket. De fontosnak tartjuk a nyilvánosság elé tárni, hogy sok száz ember, köztük kiemelten idősek és gyerekek, hasonló félelemben és sokszor megaláztatásban él már nem két hete, hanem sok éve. Azt szeretnénk elérni, hogy az ő problémáik se legyenek szőnyeg alá söpörve vagy bagatellizálva, hanem mind a hatóságok, mind a politika és a média segítsen rajtuk is.

Decemberben az iskolában hárman ájulásig vertek egy gyermeket, akit szülei át is írattak másik iskolába. Tettük indoklásakor azt válaszolták, szórakozásból cselekedtek. Az ilyenek miért nem érdekes hírek a jogvédők és újságírók számára? Kiemelendő az is, hogy az átlagosnál nem rosszabb bűnözési statisztikák hátterében félelem és kiábrándultság van, nagyságrendekkel több a valódi bűneset, mint amit hivatalosan lajstromba vesznek. Az egyik korábbi helyi képviselő munkájának hála egy civil gyűjtemény is született, amiben a rendőrségi statisztikáknál nagyságrendekkel több bűncselekményt dokumentáltak 2006-ban.

Csak a valódi integráció és rendfenntartás segíthet. De csakis az a fajta integráció, ami világosan különbséget tesz a közösséget építeni és az azt rombolni akaró egyének között, etnikumra való tekintet nélkül. Támogatni és segíteni kell mindenkit, aki rászorul, ha annak valódi célja a békés együttélés és az alapvető társadalmi normák betartása. De minden létező eszközzel föl kell lépni azokkal szemben, akik életmódjukkal, magatartásukkal másokat megkárosítanak.

Nyugalmat és biztonságot akar a falu, ehhez kérjük mindenki segítségét. Úgy érezzük, fordulóponthoz érkeztünk: vagy tovább erősödnek az eddigi folyamatok, és a Kecske-kői pincék után a lakóházak kerülnek sorra 5-10 éven belül, hogy cserepenként és téglánként lebontsák azokat, mint ahogyan az Ózd egyes részein, Arlón vagy sok-sok névtelen áldozattá vált észak-magyarországi kis faluban történt, vagy igazi rend szabja meg majd a mindennapokat. Csakis ekkor virágozhat föl újra a falu. A turizmus, a borászat, a gyümölcstermesztés mint perspektíva légvár marad, ha a háttérben félelemkeltő rablóbandák működhetnek.

A falu a tervek szerint földet és vetőmagot ad együttműködésre nyitott helyi cigány családoknak, hogy így fogódzót kapjanak a kiemelkedéshez. Kapát és vetőmagot is sokak adnának őszinte emberi jó szándékból és jól felfogott önös érdekből is. Vályogvető, valamint kosárfonó vállalkozás beindítása is szerepel az önkormányzat tervei között.

Gyöngyöspata segítséget vár. Nagyobb, állandó és hatékonyabb rendőri jelenlétet, szigorúbb bírósági és gyermekvédelmi gyakorlatot, a rövid hírnév elmúltával is rendet és nyugalmat a közösség minden tagja számára! Segítő kezeket kérünk, hogy segítő kezeket nyújthassunk egymásnak.

Gyöngyöspata lakossága többségének nevében, és a képviselőtestület jóváhagyásával, támogatásával, egy helyi lakos


A település képviselőtestülete is hallatta a hangját, az ő közleményüket is szó szerint közöljük:

Az utolsó szó jogán Gyöngyöspata Képviselőtestülete részéről

Gyöngyöspata Képviselőtestülete, s a ma még jelentős többségben a településen élő tisztességes emberek az utolsó szó jogán, mivel rajtunk kívül már mindenkit meghallgattak, szólunk az ország vezetőihez, a magyar közvéleményhez és a médiához.

Minden törvénytisztelő és rendet akaró embernek helye van Gyöngyöspatán, ha embertársait tiszteletben tartva tesz eleget kötelességeinek és gyakorolja jogait, óvja mindannyiunk környezetét, egészségét.

Ezt az alapvető elvárást azonban Magyarország sok száz településén éppen így megfogalmazzák, tehát ne kezelje senki elszigetelt egyedi jelenségként. E gondokat ne tartsuk Gyöngyöspata egyedi problémájának. A média, s a politikai erők, tisztelet a kivételnek, leginkább a maguk kénye-kedve szerint, pusztán önös érdekből vagy politikai tőke reményében, sokszor elferdítve, tájékozatlanul, túlzó módon nyilatkoznak, lejáratva, megbélyegezve egy ezeréves múlttal büszkélkedő települést. Értjük ez alatt a falu tisztességgel dolgozó lakóit, annak vezetőit. Mi több, nemzetközi fórum elé viszik becsmérlő módon községünk nevét, rasszistának, kirekesztőnek, megnyomorítónak bélyegezve az itt élő jó szándékú embereket.

A jövőbeni hasonló megnyilvánulások elkerülése érdekében nyomatékkal kérjük országunk és a parlamenti pártok vezetőit, hogy helyben tájékozódjanak a tényleges helyzetről a falu vezetésétől s a helyi emberektől. Kérjük a médiát, hogy pártok és szervezetek érdekeitől mentesen, valóban függetlenül, s kerülve a szenzációhajhászást, tájékoztassák a nemzetközi és hazai közvéleményt a gyöngyöspatai történésekről.

Gyöngyöspata Képviselőtestülete a továbbiakban nem járul hozzá a faluban tervezett, vagy már engedélyezett demonstrációkhoz, felvonulásokhoz, pártrendezvényekhez, s követeli, hogy a jogvédő szervezetek által gerjesztett hisztéria-hadjárat szűnjék meg!

Békét akar minden gyöngyöspatai lakos! Nyugalmat, amelyben biztonsággal végezheti mindennapi munkáját. A falu vezetése egy olyan, jogok és kötelességek egyensúlyán alapuló Magyarország példásan működő településén akar munkálkodni, ahol az ott élők mindezeket betartva és elfogadva élnek, élhetnek.

Az utolsó szó jogán: Gyöngyöspata nyugalmat, békét akar!

Gyöngyöspata, 2011. március 25.

Gyöngyöspata Képviselőtestülete


***


Kapcsolódó:

>> Megszólalt Orbán bizalmasa: Máshová vinnék a romákat <<


"...az unióban kezdik megérteni, hogy zsákutcába jutottunk. Európa húsz éven át - amióta az európai romák nyolcvan százalékának otthont adó kelet-európai országok felszabadultak
- szinte kizárólag emberi jogi problémának tekintette a kérdést. Azt mondták: nem kell a cigányokat diszkriminálni, és akkor minden rendben lesz. Ha azonban Északkelet-Magyarországon száz ember jelentkezik tíz munkahelyre, ott az élet maga egy nagy megkülönböztetés. Ráadásul a többséghez és a kisebbséghez tartozók kilátásai a nehéz sorsú keleti térségekben szinte egyformán rosszak.

- Kritizálja az uniót, amiért emberi jogi szemüvegen keresztül nézte a problémát. Magyarország viszont mintha a szociális rendszeren belül akarná letudni a cigánykérdést.

- A magyar állam alapelve sokáig az volt, hogy a romák problémáit a szociális ellátás színvonalának emelésével tudjuk megoldani. Ezt anyagilag nem bírjuk. Másrészt ma romák és nem romák tízezrei helyzetüket a változtatni akarás és képesség leghalványabb szikrája nélkül fogadják el. Berendezkedtek arra, hogy leszázalékolásból, segélyből, rokkantságból el lehet élni. Összeszámoltuk: a magyar szociális ellátórendszer 153 jogcímen folyósít támogatást rászorulóknak - mindenfajta teljesítmény elvárása nélkül. Oda jutottunk, hogy szankciók kellenek, mert sok szülő már a gyerekekről való gondoskodás felelősségét sem érzi át. Ezért iskolába járáshoz kötöttük a családi pótlék folyósítását, s hamarosan hároméves kortól kötelező lesz az óvoda. Olyan intézményrendszer is kell persze, amely nem diszkriminálja a cigány gyerekeket. De a kötelességeket elhanyagoló, automatikus támogatásokra épülő rendszer ma már a kilábalás egyik fő akadálya..."


http://olevendula.multiply.com/journal/item/1673/1673?utm_source=cp&utm_mediu m=facebook-cp&utm_campaign=olevendula
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Polgárháborús ürügy a cigány
  2011-04-28 06:28:42, csütörtök
 
  Polgárháborús ürügy a cigány-magyar ellentét ERŐSZAKOS megoldási kísérlete

Azoknak állhat érdekükben a polgárháborús helyzet kiprovokálása, akik 2008. április 22-én megszavazták a T/5311. sz. törvényjavaslatot, amit az akkori MSZP-SZDSZ-es kormány megbízásából Bajnai Gordon, önkormányzati és területfejlesztési miniszter terjesztett elő.

Ennek a törvénynek a megvalósulásához mindenféle ürügyre lenne szükség, mint minden háborúság kirobbantásához. Ilyen ürügy például a magyar-cigány ellentét szítása és erőszakos módszerekkel történő "megoldási" kísérlete..

Mit kell tudnunk ahhoz, hogy megértsük: a cigányság volt a szocializmus és a rendszerváltozás egyik legnagyobb kárvallottja?

Tudnunk kell például, hogy 1945-ig milyen módon illeszkedtek bele a többségi magyarság életébe. Ezért is kivonatoltam AZ ŐSI CIGÁNY MESTERSÉGEK c. írásból és másoltam be a furaila TVN-es honlapomra.
http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=70099&n=furaila&blog
_cim=Cigány kézművesipar folytatása
http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=70098&n=furaila&blog
_cim=II. 4. A cigány kézművesség
http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=70097&n=furaila&blog
_cim=II. A cigányok foglalkozásai
http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=70095&n=furaila&blog
_cim=Ősi cigány mesterségek és ...


A velünk legnagyobb létszámú- ,,kisebbségben" élő cigányság tragikus sorsát előbb meg kell tudnunk érteni ahhoz, hogy orvosolni tudjuk pillanatnyilag az egyik legnagyobb társadalom-szociológiai problémánkat.

Arról van szó, hogy évtizedeken keresztül a cigányságot önmaga MENNYISÉGI reprodukciójára kényszerítette a mindenkori hatalom a sajátlagos segélyezési rendszerével.

Holott, amikor a többségi társadalom tagja (saját földjén gazdálkodó parasztság, a saját műhelyében dolgozó és éppen polgárosodó állapotjában lévő kézművesség és minden önálló életvitelre képes réteg) elveszítette fizetőképességét, a hagyományosan cigány szakmákat gyakorlók is elveszítették azt a megélhetőségüket, ami fenn- illetve eltartotta őket.

Mihelyt a CIGÁNYOK elveszítették a fizetőképes keresletet a munkájukra, földönfutókká váltak.

Abban a pillanatban, hogy megszűntek a mezőgazdasági kis magángazdaságok és egybeszántották ezen gazdák parcelláit, nem csak az ERŐSZAKKAL GYÁRAKBA ÉS TÉESZEKBE TERELTEK lettek az un. szocializmus kárvallottjai, hanem a CIGÁNYSZAKMÁK MESTEREMBEREI is. Ráadásul, évtizedeken keresztül a többségi társadalom rovására segélyezték őket és ezzel a többségi társadalom által un. bűnbakokká váltak, akikre minden rosszat rá lehetett fogni és a népharagot ráirányítani.

A cigányság számára kellene a felzárkózáshoz a legtöbb erkölcsi támogatást megadni. Hiszen, ők azok akik még a 8 osztályt sem végezték el a szocializmusnak hazudott társadalmi berendezkedésben!

Minek is tanultak volna tovább, ha pl. az építkezéseken ők órabérben lazább teljesítményt nyújthattak, mint betanított munkások, míg a szakmunkások teljesítménybérben halálra dolgozhatták magukat, hogy a megélhetéshez szükséges minimumot megkeressék! Mihelyt kiugróan magas teljesítményre volt képes valaki, azonnal szigorították a normát... és ezzel egy állandó éhbéren tartották a szakmunkásokat.

A cigány származásúak azonban hamar rájöttek arra, hogy nem érdemes ingázni a nagyvárosokba, ha legalább 6-8 gyermeket nemzenek asszonyaiknak, akik világra hozva ezen gyermekeket, eltarthatták a családfőt az utánuk járó állami támogatásokból. A megoldás, természetesen nem az, hogy mindenféle teljesíthetetlen feltételt szabnak ahhoz a segélyhez való hozzájutáshoz. Hanem, ISKOLÁK és MUNKALEHETŐSÉGEK sorát kell megnyitni, hogy a cigányság köreiben felszámolják az ANALFABÉTIZMUS következtében kialakuló MUNKANÉLKÜLISÉGET!

Mindenkit érdekeltté kell tenni abban, hogy akarja az önállóság felelősségével megvalósítható életvitelt! Még a cigányságot is!



Kinek állhat érdekében az erőszakos, polgárháborúhoz vezető módszerekkel való ,,cigánynvelés", amivel a félkatonai szerveződésekhez tartozók akarják ,,megoldani" ezt a problémát?

Csakis azoknak, akik ilyen rettenetes mértékben lepusztították ezt a magyarsággal évszázadokon át békésen együtt-élő népcsoportot! Hiszen, minden FELELŐSSÉGRAEVONÁST elkerülhetnek, ha a polgárháborús körülményekbe sodrott Magyarországra be kell hívni a NATO, illetve az EU ,,RENDFENNTARTÓ" erőit!!!

Ugyanakkor, lesz végre indok arra, hogy az úgynevezett Országos Területrendezési törvény-tervezet (Ad T/5311) alapján, mely tervezetet az Országgyűlés a 2008. április 22-i keddi parlamenti ülésen ,,általános vitát folytatott róla és lezárására" került sor az Országos Területrendezési Terv 2003. évi XXVI. Törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5311.sz.) keretén belüli MEGVALÓSÍTÁSÁRA.


A T/5311. sz. törvényjavaslatot a Magyar Köztársaság Kormánya megbízásából Bajnai Gordon, önkormányzati és területfejlesztési miniszter terjesztette elő.


.Mit tartalmazott egészen pontosan ez a területfejlesztési törvénybe bújtatott törvényjavaslat - amit egyébként megszavazott 2008. április 22-én a magyar parlament?

A T/5311-es számú törvényjavaslat előterjesztési anyagában az 1. § tartalmazza a fogalom meghatározások pontjait.
A 9. pont arról szól, hogy mi számít honvédelmi területnek.
A honvédelmi terület kiemelt térség és megyei területrendezési tervben megállapított övezet, amely a Magyar Honvédség alapfeladatait rendeltetésszerű ellátásához szükséges objektumok elhelyezésére, illetve tevékenységének végzésére szolgál.
A 11. pontban folytatódik a kiemelt fontosságú honvédelmi terület-meghatározás. Mely szerint, az számít kiemelt fontosságú honvédelmi terület amelyikről az ,,Országos Területrendezési Tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyen a Magyar Köztársaság védelmi képességeit alapvetően meghatározó, vagy a NATO tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelességei teljesítésére hivatott objektumok elhelyezésére szolgáló területek találhatók,..."
Milyen egy ördögi terv ez, hogy az Országos Területrendezési Tervbe bújtatva akarják megszavaztatni a képviselőkkel Magyarország egész területének NATO támaszponttá változtatásának törvényes feltételeit???
Milyen előkészítéssel készülhettek fel a képviselők az április 22-i parlamenti ülésre?
A T/5311. sz. törvényjavaslat mellékletein 1:500000-es kicsinyítésű térképeken és CD-n, vagyis sehogy sem nézhették meg. Pedig, ezek a mellékletek tartalmazzák a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezeteiről készített térképeket, melyeken a települések feliratai oly kicsik, hogy még nagyítóval sem lehet elolvasni.
Pedig, nem kevesebbről fognak a képviselők majd dönteni, mint pl ami a 37. § -ban olvasható: ,,Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a kiemelt térségi és megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra jogosult államigazgatási szervek körét."
A 38. § szerint az OTrT. 1/1-10 sz. melléklete, a 2- sz rajzi melléklete és a 3/1-10. sz. rajzi melléklete helyébe a jelen törvény 1/1-13. sz. melléklete, 2. sz. melléklete és 3/1-11. sz. melléklete lép. (Ezeken a mellékleteken Magyarország térképe látható 1:500000-es kicsinyítésben.)
Felhívnám a figyelmet az 1/13. sz. mellékletre, melynek témája a Térségi övezetek és azok kapcsolata.
Ezen belül két nagy csoportra osztják az övezeteket.
Egyszer az Országos Területrendezési Terven belüli felsorolás tartalmazza a Kiemelt fontosságú honvédelmi terület-eket.
Második része a táblázatnak a Kiemelt és megyei területrendezési terv, melyben szerepel a ,,Rendszeresen belvízjárta terület", és itt is a ,,Honvédelmi terület".
20. § (3/9. sz. melléklet)
Az OTrT a következő 16/C §-al és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
,,Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete
16/C. § (1) A kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben a tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni.
(2) Az (1) bekezdés kijelölt területeket a településszerkezeti tervben beépítésre szánt, vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület felhasználási egységbe kell sorolni!
A/35 §-hoz:
Az OTrT a következő 27/A §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
,,Honvédelmi terület övezete
27/A § A honvédelmi terület övezetét a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület terület-felhasználási egységbe kell sorolni."

Végül, a POLGÁRHÁBORÚS HELYZETTEL lehetőség nyílna arra, hogy a 2008. április 22-én elfogadott parlamenti törvény alapján megvalósuljonm hazánk NATO támaszponttá válása - 11 körzetre osztva Magyarország területét.

E körzetek mindegyikének 10 km-es körzetében a NATO fog rendelkezni a mi drága jó anyaföldünkkel.

Ezek a körzetek a következők:

Logisztikai központok és térségek:
I. Nyugat-dunántúli körzet Sopron (részközpont: Szombathely).
II. Észak-dunántúli körzet: Győr - Gönyű.
III. Közép-dunántúli körzet: Székesfehérvár (részközpont: Dunaújváros, Veszprém).
IV. Dél-dunántúli körzet: Baja (részközpont: Mohács).
V. Budapest körzet: Dél-Pest (Soroksár),
Dél-Buda (Nagytétény),
Csepel Nemzeti Szabadkikötő.
VI. Közép-alföldi körzet: Szolnok.
VII. Dél-alföldi körzet: Szeged (részközpont: Kisszállás).
VIII. Észak-keleti körzet: Miskolc vagy Tiszaújváros.
IX. Észak-tiszántúli körzet: Záhony (részközpont: Nyíregyháza).
X. Délnyugat-dunántúli körzet: Nagykanizsa.
XI. Közép-tiszántúli körzet: Debrecen.

Mit is jelentene az ezeken a területeken élők számára egy ,,logisztikai központ"?
Vegyük példaként Budapest, Dél-pesti részét. A csodálatos Soroksári-Dunaágat és a folyót szegélyező kis hétvégi házakat, horgásztanyákat. Mint egy felfűzött gyöngysor, olyanok ezek a munkásemberek által épített kis házak. Nos, ezt akarják logisztikai központtá alakítani!

Bóna Mária Ilona


 
 
1 komment , kategória:  Általános  
Cigány kézművesipar folytatása
  2011-04-28 06:24:30, csütörtök
 
  II. 4.1.3.1 Lakatosok

A lakatosmesterséget a középkorban kezdték művelni a cigányok. A kovácsmesterségből vált ki. A lakatok, zárak válnak általánossá, amikor a magántulajdn védelme kerül előtérbe.
Utazóládák pántjainak elkészítése is laktosmunkát igényelt. Kulcsok, zárak, rácsok készítése előbb jobb lemezből, majd egyre vastagabb, erősebb anyagból. Rézkilincsek készítése is lakatosmunka volt, illetve az ajtón lévő kopogtató is. Sok helyen a kovácsmester lakatos munkát is végzett. Lakatos név, illetve mesterség sok helyen szerepel még népdalban is.
Díszes tárgyakat is készítettek a cigányok, mint pl. a díszes kapukat, lámpákat. A puskaművesség mellett végezték a lakatosmunkát is, mely az utóbbi években csak a lakatos mesterségre korlátozódott. A lakatosmesterek készítették a különböző fogókat, ajtópántokat, zárakat, kulcsokat.

II. 4.1.4 Rézművesek

A rézműves cigányok is több csoportra oszthatók:
1. Üstfoltozók (khelderashok)
2. Csengőöntők (klopotari)
3. Gyűrűkészítők (zhavrazhi) és egyéb réztárgyakat készítők.
A rézművesek közös neve: xarkomari

II. 4.1.4.1 Üstfoltozók
Az üstfoltozó cigányok a foltozás mellett új üstöket is készítettek. A századfordulón (XX. század) szinte mind elhagyta Magyarországot a kényszerű letelepítés miatt. Igen sok országban élnek, folytatják mesterségüket. Dialektusuk jelentős, mivel a lovár mellett az ő dialektusukban számos alkotás jelent meg. Az üstfoltozás mellett más munkát is végeznek ( köszörülés, foltozás, stb.).

-.-.-

II. 4.1.4.2 Csengőöntők

A csengőöntő cigányok csengőt, fokost, juhászkampót, pipaszurkálót, dohányfűzőt öntöttek, készítettek. A formázó edény neve pandila. Öntés előtt ezeket a formázó edényeket kell elkészíteni. Két pandilát kell készíteni. Az egyik a negatív (bemélyedő), másik a pozitív (kiemelkedő) homokminta tartására szolgál. Egy 20 cm átmérőjű 30 cm magas bádogedényt kétfelé vágni úgy, hogy egyik 10 cm magas legyen, a másik 20 cm magas. (Ha az edénynek van feneke, ki kell vágni előbb.) Mindkét edény tetején 1/2 cm-es egyenes karimát kell kifelé hajlítani, hogy a két karima egymáshoz illesztve zárjon.


Az alacsonyabb edény belső felére (falához) egymással szemben két bádogfület kell szegezni, ezek a fülek 6 cm magasságban kifelé görbülnek. Az illesztésnél a másik edényből ki kell vágni akkora darabot, hogy a fülek beleilleszkedjenek.
A homok (kishaj) aprószemcsés legyen, hamuval kell (ushar) összekeverni úgy,hogy ne ragadjon össze. A magasabb pandilát peremével lefelé kell tenni a földre, egy rongydarabra. Közepébe egy ütő nélküli csengőt kell beletenni. A pandilát kifúrni a csengővel egyvonalban, és a csengőt egy szeggel rögzíteni kell. Felülről homokkal kell megtölteni és ledöngölni. Majd a pandilát meg kell fordítani, ahol látszott a csengő belső ürege. A csengő melletti homokfelületet összetört faszénporral kell beszórni, hogy a két homokréteg nem ragadjon össze.
Az alacsonyabbik pandilát rá kell tenni a magasabbra, ebbe is homokot kell tölteni, majd ledöngölni. A két pandilát szét kell szedni és a homokcsengő kiemelkedett. A homokcsengő tetejére kevés vizet kell csepegtetni, majd késheggyel kis nyílást kell csinálni rajta, amibe ismét vizet kell csepegtetni, majd egy U-szeget a csengő tetejére helyezni: ez tartja a csengő ütőjét. Vékony szárszerű homokot kell csinálni vízzel, és a homokcsengő felületére egy vékony ,,sárréteget" kell tenni. Ezt azért kell, hogy majd ne legyen az öntvény ripacsos, illetőleg a tűzben nehogy meghasadjon.
A magasabbik pandilában lévő homokot ki kell vágni körkörösen, amíg a csengő füléhez nem érnek (kúpszerűen mélyítve), majd óvatosan ki kell húzni azt a szeget, amely a csengőt tartotta, és kicsit ütögetve kiesik a mintacsengő. A hosszú szeget vissza kell dugni a helyére, majd a kiesett csengő helyét is vizes homokkal kell kiegyenlíteni.
A pozitív formát is és a negatív formát is faszénporral kell beszórni. Ezután a homokmintákat kell kiszárítani. Az alacsonyabb pandilát (10 cm) amiből a homokcsengő állt ki állítva, a másikat fektetve egymás mellé kell helyezni, majd gallyakkal óvatosan körülvéve, teljesen be kell fedni a két pandilát. A formák téglavörös színűre égnek, amihez 40-50 perc kell. Szárítás után a két pandilát össze kell illeszteni, majd a karimák mentén sárral körül kell tapasztani, hogy a záródás légmentes legyen.
Akkora gödröt kell ásni a földbe baltával vagy valami más szerszámmal, hogy a két pandila, melyet sárral tapasztottak össze, elmerüljön a gödörben, de mélyebben is pár centivel. A beöntőnyílást egy sárral körültapasztott szeggel kell elzárni, ennek neve bodzo. A pandilákat körül kell tömködni földdel úgy, hogy a bodzó körül mélytányérszerűen legyen a föld, amiből kiáll a bodzó.

Réz megolvasztása
A bodzó mindkét oldala egyenletes levegőfúvást kell, hogy kapjon. A fújtató kecske- vagy birkabőrből készül. A fújtatót sínvassal vagy más nehezékkel rögzítik.

Az eredeti műből a kivonatolt szöveget szerkesztette: Bóna Mária Ilona

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
II. 4. A cigány kézművesség
  2011-04-28 06:19:46, csütörtök
 
  II. 4. Kézműipar


II. 4.1 Fémműves cigányok

A fémműves cigányokat négy csoportra lehet osztani:
l. Kovácsok (melegkovácsok)
2. Szegkovácsok (iszkápások)
3. Foltozók (hidegkovácsok)
4. Rézművesek (xarkomari)

II. 4.1.1 Kovácsok

Ezek a cigányok patkolók (petalári), fúrókészítők (fredyelari), szegkészítők (karfinari), fegyverkovácsok (pushkari) voltak. Természetesen emellett más fémmunkát is végeztek.

Elkészített munkáik:
szegfúró vagy cigányfúró
nagy nyeles fúró (burdexa)
gereblyefúró (gereglyako fredyelo)
létrafokfúró ( skarako fredyelo)
széklábfúró (skaminesko fredyelo)
kerékagyfúró ( rotako fredyelo)
háromágú fúró (trine kranzhengo fredyelo)
gereblye (gereglya)
edényfoltozó szeg ( romano karfin)
borjúpalóka (libicka vagy bilincke)
S-szeg láncba (bangó karfin)
pipaszurkáló (lyuvavako surkalovo)
karikagyűrű (anglustyi)
fejesszeg (csheresko karfin)
pernyehúzó lapát (lapata)
szalmahúzó szigony (sigonyi)
üvegtál drótozása
kocsik részeinek vasalása, gémeskutak vasrészeinek elkészítése,
abroncsolás, patkókészítés.

Szerszámok

Vándorlásuk alatt műhelyük még nem volt. Földbevájt kohót, kecskebőrből készült fújtatót használtak. A letelepedés után műhelyt építettek, több helyen ez a műhely az istálló egy része volt. A műhely felszerelése olyan volt, mint a nem cigányoké:
fújtató (pishot), kohó (vignya)
üllő (kovanca, dopo, kovardyi)
nagykalapács (baro chokano)
kiskalapács (cino chokano)
nyeles vágükalapács (shindo chokano)
simító kalapács vagy tetzhammer ( tecxammeri)
hosszúnyelű folgó ( klyashto)


Az üllő lehetett sínvasüllő vagy nagy kovácsüllő
csípőfogó (klyashto)
kétkézvonókés (kashteski shuri)
lyukasztó alátét (felyi) lehetett csavar is
vágó, véső (gleta, glevinija) reszelő 8rin)

Néhány vasmunka rövid leírása:

Patkókészítés

Laposvas megacélozása, meghajlítása, a ló patájához illesztése.


Szegek helyének kilyukasztása.
A patkó végeinek kikovácsolása.
A patkó lehet sima ( egy darabból áll), lehet csavaros, amikor a patkó végeire menetet vágnak és abba csavarják bele a kapaszkodó helyes vasakat. Télen gumibetéttel használható, a gumi a csúszást megakadályozza. Vigyázni kellett a ló patáinak helyes kialakítására, hogy a patkó pontosan kerüljön a lóra, majd a szegeléskor ne sértsék meg a ,,békáját" (zhamba).
A patkószeg helyét úgy alakították ki, hogy a patkószeg feje beilleszkedjen a patkóba.
A patkót melegen próbálják a lópatára, hogy a körmöt kissé megpörkölve a helyére illeszkedjen. Használt patkó kiigazítása a vastagabb részek lapításával, a vékonyabb részek tömörítésével történik.

Patkolás

A patkolás a cigányok ősi foglalkozásához tartozott. Ma már kevés közöttük a patkolókovács, aki nemcsak patkókat készített, javított, patkolta a lovat, hanem egyéb kovács munkákat is végzett, mint pl. kerékabroncsolás, hordóabroncsolás.
A patkó lehet: téli, nyári, griffes, gumis, közönséges és gyógypatkó. Ezeket a patkókat a ló patájának és az időjárásnak megfelelően készítik.

-.-.-.-.-


II. 4.1.2 Szegkovácsok

A szegkovácsok hidegen és melegen is dolgoznak. Munkáik akkor voltak kelendőek, amikor még a hajókat fából készítették. A hajók deszkáit iszkápákkal fogatták össze. Ezeket a cigányokat iszkápás cigányoknak is nevezték. (Folyók mellett éltek, pl. Győrben.)

Iszkápák

Hajók, dereglyék, ladikok deszkáit iszkápákkal erősítették össze. A repedéseket is ezekkel „varrták „ össze.


A réseket mohával tömték tele, és iszkápákkal húzatták össze. Az iszkápa rombusz alakú vaslemez, melyet középen derékszögben meghajlítanak.
A kovácsok hajószegeket, bányasíneket is készítettek.
Készítményeik:

Jászolkarika
Ezt csavarták be a jászolgerendába és ehhez kötötték a jószágot.


Hajószeg

Méretei: 10-30 cm. Hajók faalkatrészeinek összefogására használták a mennyezeteken.
Csőkampó, gázkampó

Gázcsövek falhoz való rögzítésére használták.

Bányasínszeg. Méretei: 8-as, 12-es.

Sima tetőkapocs, vagy ácskapocs


Fordított ácskapocs

Kétlyukú padvas (babásfejű pangleizli). Nádszálak felerősítésére használták, két lyukkal, két szegnek.


Rabitz-szeg. Nádpalló felfogására.

Háromütközős tolózár és egyéb kapuvasak.

Szárnyasszeg. Hegymászócipők talprészeit szegezték vele.

Kampósszeg
Épületbádogos munkáknál kellett.

Fillérszeg. Pántos ajtókhoz kellett szegeléskor.

Gerebenszeg. A tilolt kender, len fésüléséhez használták, a gerebenszegek olyanok, mint a patkószegek, csak hosszabbak és vékonyabbak.


Vaskapuk díszei. Kovácsok és szegkovácsok is csinálták. Díszes kilincsek, pántok készítése.

II. 4.1.3 Foltozók, edélyfoltozók

Cigány nevük gurvari (ökrösök, mert eredetileg, ill. a fémművesség mellett marhákat hajtottak a császárvárosba, Bécsbe), másik nevük kolompár, fodozóva. A század elején még vándorcigányok voltak, sátrakban laktak. Ma Bács-Kiskun megyében él a legtöbb kolompár cigány. (Kecel, Kiskunhalas, Kiskunmajsa.) Ezek mindig hidegen dolgoztak, ezért szokták őket „hidegkovácsok”-nak is hívni.
A foltozó cigány felszerelése : üllő, láda, zsák, szerszámok. Ezt az üllőt földbe verték, vagy keményfába (fatörzs). A szarv alakú üllőt (üllőket) sátorszegnek is használták. A dopo a vállon volt, rákötve egy zsák, amelyben a szerszámok voltak. Ennek az üllőnek hosszú szára volt. Akinek drótos ládája volt, az a ládában tartotta a szerszámokat, és az üllője olyan volt, hogy földbe vagy fába bárhol bele lehetett ütni.

A foltozó cigány a ládát a hátára vette, az üllő a ládában volt, amit mindig oda is tett vissza. Az üllő mérete 8x8 cm és 20,30 cm magas, 15-20 cm mélyen verték bele a földbe. A vállon hordott üllő lehetett keményfából, melynek hosszú nyelét a földbe ütötték. Így az üllő feje 60-70 cm-re volt a földtől. Ezen végezték a foltozást, kalapálást. A keményfából készült üllőt bádoglemez (tino, pulnija) és ónozott lemez (cinpléh=mojiv) kiegyenesítésére használták. Ilyenkor fakalapácsot is használtak. Ennek a faüllőnek a neve kopidyi volt. A kisebb méretűé kopichi (kopachi=fa).


Az olló szára U-alakban befelé görbül, hogy védje a kezet, az ujjakat. Kalapáccsal ütve a vastagabb lemezek is vághatók voltak.


Kalapács (chokano)
Nagykalapács (baro chokano)
Harapófogó (klyashto)
Kisebb fogó (klyashtuco)
Laposfogó (chipévo)
Reszelő (rin)
Lyukasztó (priboj, pribojci)
A lyukasztó reszelő szárából is készülhet
Anyacsavar alátét (félyi)

Sínvasüllő (kovanca). Ezen lemezeket is lehetett egyenesíteni, hajlítani, vastagabb lemezeket is. Ez inkább a kovácsokra volt jellemző, de található volt foltozócigányoknál is.
A foltozókhoz tartoznak a bádogosok is (pulnijari, hanutori). A bádogosok forrasztottak is. A felületeket sósavval ( zalzajero) vagy szalmiákkal (capariko) tisztították. A bádogosok a forró pákát ( melegítés benzinláng mellett, illetve faszénparázson) szalmiákba mártották, majd a felületre helyezték, aztán tették rá a cint. A bádogosok csatornákat készítettek, kályhacsöveket (cavija), bádogedényeket (vedreket, lavórokat, itatókat stb.)


A folgozók lábast (astachi), fazekat (piri, tigaja), öntött vaslábast (trondya), bográcsot (kekava), vedret (vedra), tepsit (tepshija) javítottak, készítettek új tepsit, vödröt, bádogedényeket ( pulnijake vasuri), szemétlapátot (lapata), üstházat (kekavako kher), dobkályhát (kalyha).

(Folyt. köv.)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
II. A cigányok foglalkozásai
  2011-04-28 06:14:38, csütörtök
 
  II.1. Kereskedelem

II.l.l A lókereskedelem
Előbb cserekereskedelem alakult ki, majd a lovakhoz jobban értő cigányok, mint lófelvásárlók tevékenykedtek. Törzskönyvezett (remunkda) lovakat szállítottak a katonaság részére. Ez a mesterség hosszú ideig virágzott. A rátermettebbek, törekvőbbek a grófoknál, földesuraknál, lovászoknál dolgoztak. Ezekből alakultak ki a jó lószakértők. Ismerték a lovak betegségeit, a gyógymódokat. Lehetőségük volt több ló tartására, önállósulni tudtak, s ezáltal pénzesebbek, lóvésabbak lettek. Ebből ered a lovári (pénzes) elnevezés. Ezek a lókupec cigányok választékosabban beszéltek, mivel olyan kö9rnyezetben éltek, ahol a jó megélhetés mellett szükség volt a választékosabb, többnyelvű, tiszta beszédre. Amikor a gazdagok (grófok, földesurak, nagygazdák) lovat akartak vásárolni, illetve eladni, mindig hívtak magukkal cigány szakértőt. Ilyen híres lószakértő volt az Alföldön Biszku, Káló, Poskula, Furós Józsi. A grófok, nagygazdák hozzájuk jártak lovat vásárolni (parádés kocsiba, hátaslónak).
A családok aztán örökölték ezt a mesterséget. A „lovári"-akhoz természetesen beházasodtak más törzsbeli cigányok. Átvették a szokásokat, hagyományokat, de emellett átvették a nyelvjárást is.
Vándorlásuk idején a korabeli krónikák írói szerint igen sok lóval, kocsival haladó cigánykaravánnal lehetett találkozni. Az utazók azt is leírták, hogy a lószerszámok díszesek voltak, ezüst és rézveretűek. A lovak részére télen még sátrat is emeltek. A letelepedés idején is nagy becsben tartották a lovakat, az istállók a lakóháznál gondozottabbak voltak. A lóitató vödör tiszta, külön helyen tartáj, a lószerszámok fényesek, ha meghibásodik nagy gonddal javítják. Ez azt bizonyítja, hogy a lovak szeretet a cigányoknál régi keletű, s mind a mai napig élő hagyomány. „Ló nélkül nem cigány a cigány” tartja a közmondás. Ha a lovat eladják, sokáig nem bírják ki ló nélkül: az is megesett, hogy az eladott lovakat a vásár végén többért visszavették. Ismerték és ma is ismerik a ló betegségeit, azok gyógyítását, de amellett ismerték a lóval kapcsolatos fondorlatokat is. Ha egy-egy ló megtetszett, messze utat is bejártak érte, még a lopástól sem riadtak vissza. Az urasági ménesekből loptak, meg a nagygazdáktól, ahol sok volt a ló.
A kárpáti és oláhcigányok Európa más országaiban még ma is vándorolnak, lovaik vannak, kereskednek, muzsikálnak, fémmunkát végeznek.
A szegényebb cigányok lovai a tél folyamán lesoványodtak az elégtelen takarmányozás miatt. Innen ered a mondás: sovány, mint a cigány lova. Tavasszal aztán ezek a lovak is felerősödtek.
Megjegyzés : A lóbetegségek gyógyítása, a lovakkal kapcsolatos babonák,
szokások megtalálhatók A cigányok hiedelemvilága c. tanul-
mányban.

-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-



II. 1.2. Marhakereskedelem
A gurvárok ökörhajcsárok voltak, Erdélyből hajtották a marhákat Bécs felé. A letelepedés után mint edényfoltozók, kolompárok, bádogosok dolgoztak. A XX. század elején még sátorban laktak. Hidegkovácsokként járták a Duna-Tisza közét.

II. 1.3. Egyéb kereskedelem

Tollfelvásárlás
Használt ruhák vétele, eladása
Rongykereskedelem
Régiségek vétele, eladása (zsibárus)
Kerámia és egyéb iparcikkekkel való kereskedés
Vaskereskedés


II. 2. ÁLLATTARTÁS

A hagyományos lótartás mellett a tehén, bika, sertés, liba és egyéb háziállatok tartása is kezdett kibontakozni...


II. 3. MULATTATÁS


II. 3.1 Zenélés, éneklés

A zenész cigányok magukat ,,úri" cigánynak tartják. Önmagukat romának, kohánynak nevezik. A cigány népzenét ritkábban játsszák, inkább újabb keletű népies magyar műzenét, amit a nem cigány lakosság cigányzeneként ismer. Sőt, a világ számos részén a zeneileg műveletlen közönség a cigányzenét véli magyar népzenének. Hangszereik a hegedű, cimbalom, klarinét, nagybőgő, brácsa.
Az oláhcigányok általában csak maguknak muzsikálnak, hangszereik a tambura, a citera, és ritmuskíséretnek kanalak, kanna buffogtatása, illetve szájbőgőzés a divatos. Ők játsszák a valódi cigány népzenét.
A cigány népzene nagyon is különbözik attól, amit a cigányzenészek a zenés szórakozóhelyeken játszanak.
Megjegyzés: A cigány népzene, népköltészet megtalálható
A cigány népzene c. tanulmányban.

II. 3.2. Körhinta, céllövölde

A kárpáti cigányok egyik csoportja, az ún. szinto cigányok mint mutatványosok, körhintások, céllövöldések járják az országot. Előbb gyerekek hajtották a körhintát (bolondkocsi, lánchinta), később motor hajtotta a hintákat.


II. 3.3 Cirkuszosok
(cirkuszi mutatványosok)

A cirkuszoknál lóápolók, kötéltáncosok, mutatványosok. A nyugati országokban bűvészek is.

II. 3.4 Medvetáncoltatók

A medvetáncoltatók neve: ursari. Ma ez a foglalkozás Erdélyben, Romániában fordul elő.

II. 3.5. Majomtáncoltatók

Folyt. köv.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ősi cigány mesterségek és ...
  2011-04-28 06:08:00, csütörtök
 
  Ősi cigány mesterségek és foglalkozások*
(Le romenge butya)


* (Ez a szövegváltozat nem teljes mértékben azonos a fenti címmel nyomtatásban megjelent művel. Különösen hiányzik a sok értékes ábra és illusztráció - a szerk..)

I. BEVEZETÉS


A cigányok Indiában, őshazájukban vándorzenéléssel és kézműiparral foglalkoztak.
A vándorzenélést az a tény támasztja alá, hogy a perzsa király 10000 lurit (cigányt) kért az indiai Shankal királytól a nép mulattatására. Ezek a cigányok nem mentek vissza Indiába, hanem továbbvándoroltak Európa felé.
A XIII. században egyes zenész cigányokat úgy emlegetnek, mint tatár kémeket.
Beatrix királynénak 1489-ben Csepel szigetén cigányok muzsikáltak.
II. Lajos király lóversenyeinek szünetében, 1525-ben ugyancsak cigányok muzsikáltak. Az anatóliai (török) seregben is cigányokat alkalmaztak zenésznek.
II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem táborában is muzsikálnak cigányok. Czinka (cigány) Panna apjának bandája buzdította, lelkesítette a fejedelem seregét. A Rákóczi-induló alapdallamát is tőlük származtatják. Rákóczi seregeiben találhatók cigány katonák, kik kovácsokként, zenészekként is dolgoznak. Ők patkolják, ők gyógyítják a lovakat, s fegyvert kovácsolnak, hadiszereket gyártanak, puskaművesek. A cigánykovácsok egyúttal zenészek is voltak. Czinka Panna férje bőgős és kovács is volt. Egy-egy felkelő seregnél általában huszonnégy zenészt alkalmaztak. Ezek a zenekarok felerészben fúvós, felerészben vonós hangszerekkel dolgoztak. Természetesen néhány tárogató is volt.
Lévai György nevű cigány kovács 1804-ben engedélyt kér a szolgabírótól, hogy muzsikálhasson.
1810-ben a kecskeméti piacon a cigányok a Rákóczi-nótát játszották. A lakosság úgy tűzbe jött, hogy az ott állomásozó osztrák vasasezredet kiverte a városból.
1848-ban Görgey az ütközetek után rendezett tiszti mulatságot cigányzene mellett. Minden csapatparancsnok saját zenekart szervezett.
A fémműves mesterség is ősi foglalkozás a cigányoknál, s Európában tovább folytatták ezt a mesterséget.
II. Ulászló menlevelet ad Tamás cigány vajdának, mert hadiszereket gyártanak.
Mátyás király 1476-ban kelt levelében megparancsolja, hogy a szebeni cigányokat ne háborgassák, mert neki fegyvert gyártanak.
A brassói fegyvertárakban 1505-1525-ben cigányok kovácsolnak fegyvert.
A cigánykovácsok lópatkolók, hadiszekérgyártók, fegyverkovácsok, puskaművesek, majd a későbbiek folyamán szegkovácsok, fúrósok, rézművesek, lakatosok, kolompárok, üstfoltozók, edényfoltozók, késesek, rostások, stb. lettek.
A cigány foglalkozások vándorfoglalkozások. A hagyományos vándorfoglalkozások Magyarországon is és Nyugat-Európában is átalakulóban vannak. Ezek a mesterségek kovácsok, arany-rézművesek, fémmegmunkálók, fafaragók nem adnak megfelelő megélhetést. Ezért előtérbe lépett a kereskedelem. Nyugat-Európában szőnyegekkel, régiségekkel kereskednek, bútorokat faragnak. Zenész, festő, grafikus, hangszerkészítő foglalkozású is található köztük.
A cigányok kovács és ércművesmesterségét Betaillard elemezte, s a cigányoknak tulajdonítja a bronz Európába való behozatalát.
Harf 1496-ban görögországi feljegyzéseiben ír a cigányok foglalkozásáról, hogy kovácsok. Thurzó Gábor is ércműves cigányokat említ 1616-ban kelt menlevelében.
A cigányok között katonákat is lehetett találni. Lippai Balázs volt Bocskai hadvezére, 1604-ben halt meg. Thököly ezredese Horváth Ferenc volt, 1690-ben halt meg.

-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-


I.2. Cigányok Európában

A cigányokat nyelv szerint osztályozhatjuk:

l. szír cigányok 3. európai cigányok
2. örmény cigányok a/ kárpáti cigányok
b/ oláh cigányok

A kárpáti cigányok jelentősebb csoportjai az 1400-as évek elején érkeztek Magyarországra, Horvátországon keresztül. Ezért van nyelvünkben több szláv eredetű szó. Kocsival, lovakkal jöttek, zenélés és fémművesség volt a megélhetési forrásuk.

Az oláh cigányok az 1850-es évek végén érkeztek jelentős számban, román nyelvterület érintésével Magyarországra. Nyelvükben ezért található sok román eredetű szó. Ezek a cigányok, mivel hosszabb időt töltöttek együtt, nyelvüket, szokásaikat jobban megőrizhették, törzsi-nemzetségi szervezetük még ma is létezik.
Ezek a törzsek egy-egy foglalkozást is jelentettek, sajátos nyelvi dialektus mellett.

-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-

I.3. A cigányok Magyarországon

A letelepedés után a gazdagabb lókereskedéssel, házalással foglalkoztak. Egy másik csoportnak a zenélés és a kovácsmesterség volt a fő megélhetési forrása.
A khelderasok (üstfoltozók) a XX. század elején elhagyták Magyarországot, egy család kivételével. A kapitalizmus fejlődése a kézműipart kiszorította, s újabb cigány tömegek kerültek a létminimum alá. Így az alkalmi munkások, napszámosok, kéregetők száma egyre nőtt. A jóslás kártyavetés, lopás került előtérbe. Anyagilag azok a zenészek kerültek jobb sorba, akiknek állandó muzsikálási lehetőségeik voltak. Ki is alakult Magyarországon egy sehol másutt így nem található szórakoztató zenei stílus, amelyet egyes muzsikusok művészi módon művelnek, generációkon át.

Folyt. köv.
 
 
2 komment , kategória:  Általános  
Útszéli gondolatok
  2011-04-26 10:02:05, kedd
 
  Útszéli gondolatok

Ballagok az útszélén, a menetiránnyal szemben. Szabályosan. Tolom magam előtt - amíg lehetett - a "taligát". Az úton lévők lelkesen integetnek. Tülkölnek, dudálnak, két ujjukból "V" betűt formázva bíztatnak.

Hát igen. Ő értük tolom a "biciklit" állapítom meg magamban jóérzéssel. Újabb dudálás, újabb integetés, újabb ujjmutogatás. Lelkesen visszaintegetek, attól függetlenül, hogy ezúttal csak egy ujj kerül elő, ráadásul a középső. Lelkesedésemtől dührohamot kap a mutogató. Derékig kilóg kocsija ablakán, az öklét rázza. Nem baj barátom, érted is tolom a "biciklit", csak Te még nem tudsz róla.

Tényleg! Miért is, kiért is tolom én ezt a tákolmányt magam előtt?

Hát kiért, persze, hogy a magyarokért! De melyikekért, azokért, akik Csonka-hazánkban élnek, vagy azokért is, akik valahol a Kárpát-hazában élik minden napjaikat? És mi van azokkal, akik ízig-vérig magyarok, de valamilyen okból elhagyták Hazájukat? Hát persze, mindenkiért.
De abban a pillanatban, hirtelen mégis elbizonytalanodtam. Az erdélyi magyar emberért, a Tódorért is gyaloglok most, aki oly rútul becsapott romániai munkáim kapcsán? A román Ilieszkuért meg nem, akinek viszont rengeteget köszönhetek, és minden alkalommal fillélre elszámolt a rábízott összeggel?

Gondolataimba merülve, rakosgattam lábaimat. Szinte fel sem fogtam, amikor velem szemben a padkára lehajtott az útról egy szakadt fehér autó, benne három, félre ismerhetetlen familliáris hyper pigmentált stílus jegyeket magukon hordozó elvetemült alak, képükön kaján vigyorral. Nem tettem meg nekik azt a szívességet, hogy összerettenjek, és az árokba szaladjak.

Na, értetek biztosan nem tolom a talicskát. Ez volt az első gondolati reakcióm. De mi lesz azokkal a cigánylegényekkel, akiket építőiparos pályafutásom során megismertem, és odaadó becsületes munkájuk, emberi magatartásuk, lelki és testi tisztaságuk miatt igen sokra becsültem. Kezdtem egyre jobban összezavarodni.

Rendben van, kezdjük az elején. Próbáltam rendbe tenni a kialakuló káoszt a fejemben.

Az országunkat megszálló, életterünket elvevő, a levegőt is lassan pénzért mérő, minden napjainkat megkeserítő, parazita, többnyire zsidó származású, vagy őket lelkesen kiszolgálókért biztosan nem múlatom az időmet a négyes számmal jelzett, hazánk egyik fő közlekedési útvonalát jelentő országút mellett.

Zsidókért és csahosaikért kategórikusan nem poroszkálok! Nagyon határozott voltam.

De ember, mi lesz azzal a barátoddal, akit szinte gyerekkorod óta ismersz, aki a zsidó rituálék szerint éli az életét, és még soha nem kellett benne csalódnod? Számíthattál rá, bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között! - szólalt meg egy hang a fejemben.

Bambán néztem ki a fejemből. Nem volt nehéz mutatvány, mert egyszerűen csak az állt rendelkezésemre.

Tovább kavarogtak fejemben gondolataim, egymást kergetve, megerősítve, majd a következő pillanatban kioltva.

Kisvárda közepe - Nyíregyháza túlsóvége szálláshelyig, olyan majdnem hatvanas. Kilométerben számolva. A tomboló orkán erejű szél az agyamból teljesen kifújt minden gondolatot. Nem volt időm gondolkodni, hiszen túlzás nélkül, minden egyes lépéssel a talpon maradással küszködtem.

Ebben az agyi ürességben fogalmazódott meg kristály tisztán, szürkeállományom számára is logikusan értelmezhető módon, a következő gondolatsor, amely után a racionális kőműves elmém sem talált a továbbiakban belekötnivalót.
Az alábbi megállapításra jutottam:

Én csak és kizárólag a Magyarokért vagyok hajlandó tolni a "biciklit"!

Akkor viszont nézzük Ki, vagy inkább Mi a Magyar?

A magyar az egy minőség. Egy erkölcsi minőség.

Egy Igaz Istenhívő, (megelőlegezvén, aki még nem az, majd az lesz) családját, gyermekeit szerető, öregjeit tisztelő és megbecsülő.

Az adott szó szentségét betartó, szavatartó, pontos és szavahihető.

Az adott és elfogadott kéz nála megpecsétel egy szerződést, azt Szentírásként betartandónak értelmezi.

Nem ad kamatra hitelt, ha tud, segít. Segíti a gyengéket, az elesetteket.

Ha osztogatnak, előre engedi a másikat, ha baj van, maga mögé tereli őt.

A produktumot, az előállított terméket, magát a munkát elismeri, megbecsüli, ellenértékét utólagos alku nélkül kifizeti.

A természet kincseit nem használja ki annak erején felül, azt nem rongálja, nem mérgezi. Együtt él vele, mert tudja, ő is a természet része. Nem pusztítja azt, hanem teremt. Ha kell újra és újra. Megművelt földjeit, a természet rendje szerint hét évente pihenni hagyja.

Az állatok életét, egészségét óvja vigyázza, fájdalmat, gyötrelmet, semmilyen körülmények között nem okoz nekik. Saját szórakoztatására egymással nem harcoltatja.

A magyar ember megbocsátó, és szeretetben gondolkodó. Ezzel együtt, ha a hazáját, népét veszély fenyegeti, bátran megharcol - ha kell fegyverrel- érte. Nem gyűlöletből, becsületből. Hunor vére erre kötelezi. Jelszava: Utánam!

Hazája, családja és bajtársa védelmében a legnagyobb áldozatra is képes.

Aki ilyen ember, az magyar. Mag-har, vagy ha úgy tetszik a Mag Ura, az Isteni Jóság, az Isteni Szikra hordozója. Függetlenül attól, hogy az illető hol él a Kárpát-hazában, vagy akár a nagyvilágban. Éljen egy dzsungelben, vagy metropoliszban, ha ezekkel a tulajdonságokkal bír, magyar.

Függetlenül attól, hogy beszéli-e a magyar nyelvet, vagy sem. Függetlenül bőrének színétől, az ilyen egyén magyarnak tekintendő. Az ilyen tulajdonságú emberek, a határok nélküli Kárpát-hazánkban, és szerte a világon, élvezik Szent Koronánk, vagyis az égiek védelmét.

A lény, ami nem magyar, amit az égiek nem néznek jó szemmel, és hamarosan megérjük, hogy nem is tűrik el:

A pénzből pénzt csináló, produktum nélküli harácsolást, a soha semmiből, semmi nem elég életformát.

Az aljas szószegést, a képmutatást, a másikat lenéző kivagyiságot, a magamutogatást.

A jogi csűrés csavarást, a pénzen vett igazságot.

A hazugságot, mások becsapását, megalázását, mások zsarolását, tönkre tételét, az elvégzett munka semmibevételét.
Nem tűri a szexuális aberráció semmilyen formáját, a mások kárára elkövetett erőszakot.

Nem tűri a parazita, élősködő életmódot, az ingyenéléstől, a csirkelopástól a színesfém tolvajláson keresztül, a tőzsde panamákon át, a bankcsődökig és az ingatlan spekulációkig bezárólag.

Nem tűri a természet kizsigerelését, szennyezését, bármilyen élet indokolatlan elvételét.

Nem tűri a fekete mágiát gyakorlókat, és a sötét oldal istenségeinek behódolókat.

Az effajta lény a harcban gyáva. Jelszava: Előre!

Az ilyen biológiai összetétel nem magyar. Az ilyen csinálmány, az ördög fattya, a gonosz szülöttje. Akkor is az, ha bármilyen behízelgően és ékesszólóan is beszéli drága anyanyelvünket, a magyart.

Ezek azok az értékrendek, amik mellett szétválnak egymástól a világok, mert az ocsúnak el kell válnia a MAGtól.

Ez lesz a természet, új rendje!

És bizony a világok között korábban meglévő - kicsit ide, kicsit oda - szürke zóna elfogyni látszik. Napjainkra, penge vékonyságúra zsugorodott. Azon billegve, tovább táncikálni nem lehet. Döntened kell, hová tartozol, és a szerint élned további életed. Most még lehet változatni. Nem sokára viszont megszólalnak a harsonák, és ki hol van éppen, ott reked.

Ne feledd, a látszatmegoldások nem megoldások. Fekete vagy fehér, jó vagy rossz. Egyszerűvé vált a képlet. Becsapni nem tudod magad! Nem tudod becsapni az ÉN-ed!

Ma már tudom, a Magyar minőségért, a Magyar Erkölcsi Minőségért gyalogoltam. A gyér érdeklődés ellenére érzem, nem hiába!

Szeretet teljes üdvözletem küldöm innét, a gyötrelmesen szép MAGYAR oldalról. Az én Istenem, a Magyarok Istene bánjon mindenkivel érdemei szerint:

Orosházi Ferenc

Kossuth tér 2011 április 18 - Orosházi Ferenc

http://www.youtube.com/watch?v=UbzPktpeLMc
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 38 
2011.03 2011. április 2011.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 38 db bejegyzés
e év: 399 db bejegyzés
Összes: 7719 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 123
  • e Hét: 282
  • e Hónap: 2527
  • e Év: 34257
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.