Belépés
furaila.blog.xfree.hu
"Nem az a fontos, hogy milyen iskolákat végeztél, hogy mit dolgozol, hanem hogy milyen EMBER vagy!" BMI ******
2005.10.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 32 
Hogyan kellett volna váltani3.
  2011-09-30 13:22:40, péntek
 
  A SZOCIÁLIS FELZÁRKÓZTATÁS szükségességének részletes indoklása

a.) Az otthonaikból elűzöttek két csoportját ismerjük:

• akiket a nyugati államokban már 1945 után oda menekült rokonság patronált és segített a nyugati letelepedésben, egzisztencia teremtésben;
• akik nem tudtak hova menekülni és ,,itthon" maradtak.

Akik a nyugati államokban otthonra találtak és tehetségük szerint kibontakozhattak, egzisztenciát tudtak önmaguk és utódaik számára biztosítani - nekik is jár az erkölcsi rehabilitáció és az elűzetésük miatti bocsánatkérés!!!

Akik ,,itthon" maradtak és vállalták a belső emigrációt, azoknak is jár a nyilvánossá tett bocsánatkérés, amit utódaikkal is hivatalosan közölni kell! Ugyanakkor, minden utód, aki javítani szeretne saját- és családja sorsán, ingyenességet kell, hogy kapjon az ehhez szükséges (akár szakmai, akár társadalmi ismeretek) megszerzéséhez!!!



b.) Az államhatalom által, a ,,nép nevében ellenérték nélkül" kisajátított üzleteikből- műhelyeikből a gyárakba tereltek és utódaik számára is jár az erkölcsi rehabilitáció!

Sőt, az anyagi is, melynek NYÍLVÁNOSNAK KELL LENNIE!
Ha már nem élnek azok, akikkel mindez megtörtént, akkor is nyilvánossá kell tenni azt a tényt, amellyel negatívan megkülönböztették és a társadalom perifériájára száműzték ezeket a nemzettestvéreinket!

Az utódoknak akkor is meg kell tudniuk, hogy miért tépték ki családjukat gyökerestül a nemzet testéből és miért lett a sorsuk egyfajta gyökértelenség a saját hazájukban!

Meg kell tudniuk, hogy az 1945-ben polgárosodó magyarság mindenétől ki lett fosztva és javaik (melyeket többnyire egy-egy műhely és annak technikai munkaeszközökkel való felszereltsége jelentette) ellenérték nélkül un. társadalmi tulajdonba lett véve.

Tette ezt a hatalom olyan MEGFÉLEMLÍTÉSSEL, hogy soha senki nem mert utódainak minderről beszélni. Ezeknek az embereknek nem lehetett több a gyermekük, mint szakmunkás - teljesítmény bérben.
Bárki, bármilyen szakterületen szeretett volna továbbtanulni soha nem kapott zöld utat és állami támogatást semmihez.

Az ilyen NEHÉZSORSÚAK utódait érte a rendszerváltozás nevezetű változás többnyire ,,munkás" státuszban és a legszegényebb élethelyzetben. Ennek ellenére, nekik kellett volna mindenért fizetni akár egy magán-vállalkozás elindításához, vagy a hogyanhoz szükséges ismeretek megszerzéséhez.

A NEHÉZSORSÚAK utódait is megilleti az erkölcsi rehabilitáció mellett az anyagi támogatás az újrakezdéshez (otthonhoz jutás- munkahely-teremtés át- és továbbképzés) közpénzekből!



c.) A saját földjeiken gazdálkodó parasztok erőszakos TSZ-esítésének áldozatai,

akik 1990 után nem mertek jelentkezni az un. kárpótlásért, mert annak idején (a TSZ-be erőszakolásukkor) lemondtak minden tulajdonjogukról. Ugyanis, csak így kerülhették el, hogy kulák-listára kerüljenek. Ami egyenlő lett volna a recskihez hasonló átnevelő táborba való száműzetéssel, vagy a már gyári munkahely elvesztésével.

Az ilyen sorsüldözött utódai a mai napig számkivetettek és elsők között veszítették el állásaikat, mert semmilyen (anyagi- ismereti- kapcsolati) tőkével nem rendelkeztek. A gyökértelenség lett osztályrészük... és sok esetben azt sem tudja, hogy ki fia borja is valójában. Ami a legszomorúbb, hogy már nem is akarja tudni, mert annyira ,,megszokta a rosszat"!
Ezek a KOMMUNISTÁK ÁLTAL MEGBÉLYEGZETT EMBEREK LETTEK A LEGNAGYOBB VESZTESEI az un. rendszerváltozásnak.



d.) A fogolytáborokban felejtett, II. világháborús honvédő katonák kiadatását nem kérte az 1945 utáni magyar állam!

Minden nemzet nyomoztatott a honvédő katonái után. Egyedül Magyarország nem volt kíváncsi a honvédő katonáira!

Ha mégis valaki hazavergődött valamilyen csoda folytán, megdöbbenve tapasztalhatta, hogy ami hazafias kötelessége (statáriális eljárás) volt, mármint a behívó parancsnak engedelmeskedve bevonulni, az addigra ellenséges cselekedetté változott és olyan üldöztetésben volt részük, hogy azt kívánták, bárcsak odavesztek volna a háborúban!

Inkább az ellenséges országtól a halál, mint a saját hazájától az életfogytig tartó megtagadtatás!

Ezeknek a NEHÉZSORSÚ embereknek és utódaiknak jár az erkölcsi rehabilitáció mellett az újrakezdéshez - a közpénzekből való -újrakezdési anyagi támogatás!

Nyilvánosan bocsánatot kell tőlük- (egyenként- személyre szólóan) és utódaiktól kérni!

Ha ez megtörtént volna 1990-ben és az azt követő években, akkor pl. nem gyűlölték volna olyannyira az erdélyi nemzettestvéreinket. Hiszen, a tordai harcok során, 1944-ben 11 harckocsi tartotta hősiesen a frontot két szovjet páncélos hadoszloppal (200 harckocsival) szemben!!!
Alig tértek haza abból a harcból is hős katonáink.

De: aki hazatért, a számkivetettség lett osztályrésze és ezért megkeseredett, boldogtalan emberek lettek, akikkel a rokonságnak sem volt tanácsos összetartani...nemhogy a határon túliaknak megszavazni a kettős állampolgárságot!



e.) A málenkíj robotot túlélőknek is ugyanaz a NEHÉZ SORS jutott, mint a
fogságból hazatérő II. világháborúba kötelezően besorozott katonáknak.

1945-ben a szovjet katonáknak parancsba volt adva, hogy szám szerint mennyi embert KELL begyűjteni málenkíj robotra.
Voltak falvak, ahol a már ,,békeidőnek" számító - 1945. április 4-ét követően összefogdosták a fiatalokat (nőket, férfiakat) az utcán és fölrakták a teherautóikra és irány Szibéria!
(A nőket előtte meg is erőszakolták.)

Aki túlélte szörnyű szenvedéseit és haza tudott valamilyen csoda folytán jönni, az NEMHOGY ELÉGTÉTELÉRT folyamodhatott szülőhazájában MINT A ZSIDÓ HOLOKAUSZTOT TÚLÉLŐK ÉS UTÓDAIK, hanem még akkora ellenőrzöttséget (rendőri felügyeletet) kapott a nyakába, hogy még azt is el kellett hallgatnia, hogy egyáltalán hol járt hosszú évekig!

Annyira mélyen befészkelte magát a FÉLELEM ezeknek az embereknek a lelkébe, hogy jobbnak találták elhallgatni az igazságot utódaik elől.
Az ELHALLGATÁS, pedig a HAZUGSÁG LEGALATTOMOSABB fajtája , mert az ellen nem lehet védekezni, életstratégiát kialakítani, amiről nem is tudunk!!!

Éppen ezért, mindent meg kell tenni az erkölcsi és anyagi rehabilitációjukért ezeknek a NEHÉZSORSÚAKNAK és utódaiknak!

Meg kell szervezni ezeknek a hazájuk földjén is - egyfajta - belső száműzetésben élőknek az ÚJRAHONOSÍTÁSÁT!

Ehhez nem kell más, mint az erre vonatkozó adatok nyilvánossá tétele, és a negatív diszkriminációt évtizedekig gyakorló hatalom képviselői- (emeszempé), valamint jogutódpártjainak (emeszpé, eszdéesz, emdéef) képviselői részéről a nyilvános bocsánatkérés!
Ahol már meghaltak ezen NEHÉZSORSÚAK, őket posztumusz illeti a bocsánatkérés, amit az utódoknak kell átadni! Ezen utódok, ha bármiben segítségre szorulnak az újrakezdés során, minden támogatást (induló tőke, ismeretek megszerzése) - a szociális felzárkóztatás keretén belül - meg kell kapniuk!



f.) Az 1956-os forradalomban és szabadságharcban elesettek, bebörtönzöttek, valamint a kivégzettek utódai- rokonai sorsa egy nagyon fájón sajgó seb a nemzet testén-lelkén!

Ennek orvoslása a legösszetettebb feladat.

Hiszen, itt már muszáj megemlíteni, hogy a titkosszolgálatok által beszervezett rokonok és ismerősök a mai napig jelentenek - róluk - megbízóiknak!

Ezek a MEGBÍZÓK megtalálták minden MEGBIZOTT zsarolhatóságát és ezzel a mai napig ,,szolgálatra" kényszerítésüket.

Mindaddig, míg ezen milliomossá és milliárdossá vált megbízók (Kapolyi László pl.) nem lesznek elszámoltatva, a megbízottak - és azok akikről jelentési kötelezettségük van - jelentési kötelezettségüknek eleget kell tenniük!

Nehéz őket tetten érni, hiszen többségük valamilyen ,,bújtatott-polgári" állásban dolgozva jelentget megbízóinak az 1956-os harcokban jeleskedőkről és utódaikról. Aki többnyire a legjobb barátja, vagy a házastársa!!!!

Nos, amiért ezen besúgók hozzátartozóit azon mód valamilyen tragikus esemény érte, mihelyt megtagadni akarta a besúgási engedelmességet, bizony a mai napig családok százezrei zsarolhatók emiatt!!!

Sürgősen le kell nagy nyilvánosság mellett leplezni ezen MEGBÍZÓKAT és el is kell ítélni őket!

Ugyanakkor az évtizedekig jelentgető kis MEGBIZOTTAKAT ,,takarékra" kell tenni, de szigorúan, hogy azok akikről jelentgettek, felszabadulhassanak ezen nyomás alól és maradéktalanul kifejthessék pozitív tevékenységüket a haza- és a benne élők javára, családtagjaik büszkeségére és örömére!!!

Ehhez minden eszközt meg kell találni az új politikai kompetenciát megszerző képviselőknek és az eddig negatívan diszkrimináltak rendelkezésére bocsátani!

Elejét kell venni egyszer, s mindenkorra, hogy az 1956-os szabadságharcosok ellenségei kerüljenek olyan hatalmi helyzetbe, hogy kisajátíthassák maguknak az 1956-os forradalom és szabadságharc megünneplését!

Ezzel, szabad utat kaphatnának az önállóság felelősségével élő 1956-osok és utódaik nemzetükért való kreatív életvitele és tevékenysége, amihez, ha szükséges, minden erkölcsi és anyagi támogatást meg kell adni!



g.) A velünk legnagyobb létszámú- ,,kisebbségben" élő cigányság tragikus sorsát meg kell tudnunk érteni ahhoz, hogy orvosolni tudjuk pillanatnyilag az egyik legnagyobb társadalmi problémánkat.

Arról van szó, hogy évtizedeken keresztül a cigányságot önmaga mennyiségi reprodukciójára kényszerítette a mindenkori hatalom a sajátlagos segélyezési rendszerével.
Holott, amikor a többségi társadalom tagjait (saját földjén gazdálkodó parasztság, a saját műhelyében dolgozó és éppen polgárosodó állapotjában lévő kézművesség és minden önálló életvitelre képes réteg elveszítette fizetőképességét, a hagyományosan cigány szakmákat gyakorlók is elveszítették azt a megélhetőségüket, ami fenn- illetve eltartotta őket. Mihelyt elveszítették a fizetőképes keresletet a munkájukra, földönfutókká váltak.

Abban a pillanatban, hogy megszűntek a mezőgazdasági kis magángazdaságok és egybeszántották ezen gazdák parcelláit, nem csak az erőszakkal téeszekbe teretek lettek az un. szocializmus kárvallottjai, hanem a cigány-szakmák mesteremberei is.

Ráadásul, évtizedeken keresztül a többségi társadalom rovására segélyezték őket és ezzel a többségi társadalom által un. bűnbakokká váltak, akikre minden rosszat rá lehetett fogni és a népharagot ráirányítani.

A CIGÁNYSÁG számára kell a felzárkózáshoz a legtöbb erkölcsi támogatást megadni. Hiszen, ők azok akik még a 8 OSZTÁLYT SEMVÉGEZTÉK EL A SZOCIALIZMUSNAK HAZUDOTT társadalmi berendezkedésben!

Minek is tanultak volna tovább, ha pl. az építkezéseken ők órabérben lazább teljesítményt nyújthattak, mint BETANÍTOTT MUNKÁSOK, míg a SZAKMUNKÁSOK teljesítménybérben halálra dolgozhatták magukat, hogy a megélhetéshez szükséges minimumot megkeressék!
Mihelyt kiugróan magas teljesítményre volt képes valaki, azonnal SZIGORÍTOTTÁK A NORMÁT... és EZZEL ÁLLANDÓ ÉHBÉREN TARTOTTÁK A SZAKMUNKÁSOKAT.

A cigány származásúak azonban hamar rájöttek arra, hogy nem érdemes ingázni a nagyvárosokba, ha legalább 6-8 gyermeket nemzenek asszonyaiknak, akik világra hozva ezen gyermekeket, eltarthatták a családfőt az utánuk járó állami támogatásokból.

A megoldás, természetesen nem az, amit a mostani kormány hirtelen kitalált, hogy mindenféle teljesíthetetlen feltételt szabnak ahhoz a segélyhez való hozzájutáshoz. Hanem, ISKOLÁK SORÁT KELL MEGNYITNI a FELNŐTTEK SZÁMÁRA, hogy a cigányság köreiben felszámolják az analfabétizmust!

MINDENKIT ÉRDEKELTTÉ KEL TENNI ABBAN, HOGY AKARJA AZ ÖNÁLLÓSÁG FELELŐSSÉGÉVEL MEGVALÓSÍTHATÓ ÉLETVITELT! MÉG A CIGÁNYSÁGOT IS!!!


Bóna Mária Ilona
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Orsz. Mezőgazdasági Kiállítás
  2011-09-30 05:09:02, péntek
 
  Orbán: felértékelődik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar

2011 szeptember 28, szerda - 12:52 | szerző: mti |

Orbán Viktor szerint az újra és újra fellángoló euróválság sok kárt okoz, de Magyarország számára jelentős lehetőséget is hordoz: az egyik ilyen, hogy felértékelődik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar.


Orbán: kitörési pont a mezőgazdaság

A miniszterelnök az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás(OMÉK) megnyitóján szerdán a Hungexpo Budapesti Vásárközpontjában úgy fogalmazott: "Magyarország minden ellenkező híreszteléssel szemben mezőgazdasági ország". A kormányfő szerint szükség van az iparra és dolgozni is kell az ország iparosodási programján, de az ipar nem szoríthatja ki a mezőgazdaságot, csak mellé léphet. Közölte, Magyarország számára a mezőgazdaság az egyik kitörési pont.


Jelezte, hogy a jó minőségű élelmiszerek előállítása mellett szükség van arra is, hogy azok feldolgozása is az országban történjen, mert ezzel munkahelyeket lehet teremteni. Olyan időkben nyitja meg kapuit a tekintélyes vásár, amikor a világ újra nagy izgalommal figyel az élelmiszertermelésre - tette hozzá. Úgy vélekedett, hogy az izgalom oka néhány egyszerű kérdés: mit etetnek velünk, mit eszünk, mit fogunk enni.

A kütyüket nem tudjuk megenni

Bár a kérdések egyszerűek, az emberi létezés alapvető, sokszor drámai kérdései, a válaszok egyre bonyolultabbaknak tűnnek - húzta alá. A miniszterelnök arról beszélt, hogy a világban egyre több az éhes száj, miközben egyre inkább romlanak a mezőgazdasági munka és vállalkozás feltételei. Úgy vélekedett, hogy a válság, a világgazdaság felgyorsult átrendeződése újra "ráébreszt minket, hogy sem értékpapírokat, sem elektronikus kütyüket nem tudjuk megenni".

A fejlett világban eddig oly sokszor "lenézett és háttérbe sorolt" mezőgazdaság és élelmiszeripar egyre fontosabbá válik - húzta alá. A magyarok abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a "mit fogunk enni" kérdésre évszázadok óta van jó válaszuk - közölte. Orbán Viktor szerint a magyarok mindig is azt tudták mondani, hogy "helyben termelt, természetes, nem génpiszkált alapanyagból készült, jó ízű és egészséges magyar élelmiszert tudnunk kínálni". A kormányfő ehhez hozzátette, hogy minél inkább feldolgozott, minél több magyar kéz által készített élelmiszerterméket szeretne az ország kínálni.


Ki kell használni az élelmiszeripari lehetőséget

Kifejtette: a sok értékes föld miatt lehet Magyarországon sokkal több élelmet termelni, mint amennyit az ország el tud fogyasztani; az ország mindig a szélesebb régió "éléskamrájának" számított. Ezt a lehetőséget, ezt a különleges ajándékot kell ma kihasználni - húzta alá. Szavai szerint egy piac "szabályok nélkül nem piac többé". A pénzpiac újraszabályozása után újra kell szabályozni a mezőgazdaságot is nemzetközi szinten és Magyarországon is - tette hozzá. "Az piac, amelyik nem szabályozott, inkább lutri, ahol a szerencse mindig a legcinikusabbakra mosolyog rá, ahelyett, hogy elismerné a munkát, a befektetést és értékteremtést" - fogalmazott. Az euróválság lehetőséget ad arra, hogy "felnyíljon a szemünk és véget vessünk a gátlástalanság korszakának" - emelte ki.

Térjen vissza az önálló gazdálkodás

Magyarország megújulása azt is jelenti, hogy meg kell újítani a földhöz, a gazdálkodáshoz és a vidékhez való viszonyt - szögezte le a kormányfő. Az ország számára a jövő év célja, hogy végképp elrugaszkodjon a válságzónától - hangsúlyozta. A földről szólva azt mondta: újra meg kell tanulni becsülni a föld igazi értékét és vele együtt a munka értékét is. Megjegyezte azt is, hogy aki "hitelekből él, nem lehet a maga ura, aki hitelekből él, nem dönthet saját életéről, aki adós, annak munkáján mindig valaki más keres". Szerinte ahhoz, hogy egyre több ember élhessen gazdálkodásból, jó minőségű élelmiszerek előállításából, le kell bontani azokat a gátakat, amelyeket előbb a "diktatúra, majd a bankárkorszak állított az önálló szabad gazdálkodás útjába".

Fazekas: ez a vidék ünnepe

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nyitotta meg szerdán a 75., jubileumi Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK) a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban. A szakminiszter megnyitó beszédében közölte: hat év után rendezik meg újra a mezőgazdasági seregszemlét, amelyre 5 napon keresztül, több mint félezer kiállítóval együtt, 70 ezer négyzetméteren várják a látogatókat. Kiemelte: az OMÉK a magyar mezőgazdaság, magyar gazdatársadalom, a vidék ünnepe. A vidéki emberek ünnepelni jöttek a fővárosba - tette hozzá -, hogy bemutassák kiváló termékeiket, hungarikumaikat. Arra hívta fel a figyelmet, hogy vissza kell állítani a vidék és a vidéki emberek megbecsülését.


A kiállítás díszvendége, Lengyelország nevében Jaroslaw Wojtowicz, a lengyel agrártárca államtitkára köszöntötte a résztvevőket. Az ünnepélyes megnyitót követően a vidékfejlesztési miniszter OMÉK díjakat adott át.


Kapcsolódó cikkek
Orbán: Magyarország legyen Közép-Európa termelési központja
Megalakult az Idősügyi Tanács - Orbán szerint minőségi időskori élet kell
Orbán: felfelé kell rugaszkodnunk
Elektronikus úton, otthonról is nyomon követhetik ügyeiket a gazdák



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Elhunyt Makovecz Imre
  2011-09-29 02:41:23, csütörtök
 
  Elhunyt Makovecz Imre, Kossuth-díjas építész
2011 szeptember 27, kedd - 12:14 |
szerző: mti

Elhunyt Makovecz Imre Kossuth-díjas építész. A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös elnöke, a magyar organikus építészet Corvin-lánccal kitüntetett stílusteremtője 75 éves volt. Képgalériánkat megtekinthetik az általa tervezett épületekről.



Az organikus építészet mesterét életének 76. évében érte a halál. Makovecz Imre 1935. november 20-án született Budapesten. Huszonegy éves volt az 1956-os forradalom idején, amely életének meghatározó élményévé vált. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1959-ben építészmérnöki, majd 1962-ben az Iparművészeti Főiskolán építőművészi diplomát szerzett, 1959-től állami tervezővállalatoknál dolgozott. Talán legismertebb műve az 1992-es sevillai világkiállításra tervezett magyar pavilon, száznál több különböző funkciójú, jellegzetes épületet alkotott.


További képekért kattints a képre!

1969-ben a legrangosabb építőművészeti szakmai díjjal, az Ybl-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal, 1996-ban Magyar Örökség Díjjal tüntették ki. 2001-ben megkapta a Corvin-láncot, 2003-ban a Prima Primissima-díjat. 1987-től tanára a Nemzetközi Építészeti Akadémiának, 1992 óta a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen és az Iparművészeti Főiskolán.

Kezdeti évek

A magyar organikus építészet mestere Budapesten született, de élete első tíz évében sok időt töltött apja szülőfalujában, a zalai Nagykapornakon, ami nemcsak személyes életére, de későbbi pályájára is nagy hatást gyakorolt.

Első közösségi emlékéről így ir: "Talán nem róható fel nekem mint építésznek, hogy első közösségi emlékem egy vörös téglás épület. A Németvölgyi úti óvoda és iskola intézményei a mai napig egymás mellett állnak, az immáron legendává vált Mackós szoborcsoporttal az előtérben. A szemüveges, könyvet lapozgató Mackó urat azóta is a tanulás szimbólumának tartom. Oda jártam oviba, és onnét ültem át az elemi iskola első négy évének padjaiba is. Ez a történet pontosan a második világháború éveiről szól, 1939 és '45 között..."

Egyetemi tanulmányok

Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1954-ben kezdte és 1959-ben fejezte be. ",,A Műegyetem sajátos konglomerátum, megtisztelő csodálatos palota volt. Boldog és büszke voltam, hogy bekerülhettem oda. Nagyon érdekes volt másodéves koromban felfedezni a Műegyetem dokumentációs irodáját, amelyre a mai napig is hálával gondolok vissza. ...Weichinger professzor ajánlására...megismerhettem Frank Lloyd Wright személyét, gondolatait és munkáit."

Állami cégeknél próbálkozott a 60-as 70-es években

1959 és 1977 között különböző állami tervezővállalatoknál dolgozott (BVTV, SZÖVTERV, VÁTI), de közben munkatársaival a vidéket járta, hogy az akkor elsorvadásra ítélt falvakban kulturális egyesületeket szervezzen és faluházakat építsen azok megmaradása érdekében. Sárospatakon a panel típusú házaknál jóval költségkímélőbb lakóházakat is építeni kezdtek, de akkoriban ezt az állami vezetés nem nézte jó szemmel, így ő önkéntes száműzetésbe vonult, és 1977-81 között a Pilisi Parkerdő Gazdaság főépítészeként dolgozott.

A 80-as évek hozták meg az áttörést

Karrierjében akkor következett be az áttörés, amikor 1981-ben önálló építészirodát alapított, és a Makona Tervező Kisszövetkezet vezetője lett (az iroda neve jelenleg Makona Építész Tervező és Vállalkozó Kft.). Számos középületet (templomot, művelődési házat) tervezett, elsősorban vidéki városokban. Teljesen egyéni kompozíciójú épületeivel vált híressé, az organikus építészeti stílus megteremtője.


További képekért kattints a képre!

Első figyelemreméltó munkájának a paksi templomot tartja, amely karcsú, tűhegyes csúcsban végződő tetőzetével, ívelt kapubejáratával, egyéni stílusával országos hírnevet szerzett tervezőjének. Hasonlóan turistalátványosság és stílusának karakteres hordozója a néhány évvel előbb épült siófoki evangélikus templom is.
Ennél is korábbi munkája a Farkasréti temető ravatalozójának belső tere. De az ő hírnevét öregbíti a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épületegyüttese, a középkori hangulatot keltő Stephaneumon is. Jellegzetes stílusjegyeit hordozza újabb munkái közül a makói Hagymaház és az egri uszoda.

A sevillai világkiállítás főtervezője

Építészként fő műve az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja. Máig száznál több különböző funkciójú, jellegzetes stílusjegyeket hordozó épület jelzi munkásságának eredményét. A hagyományos alapanyagok, s főleg a fa felhasználásával készült épületeknek hagyományőrző hatása van, így a fát nem díszítőelemként, hanem szerkezetként használja.

Szerinte az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki és a teteje pedig az égből esett volna le rá. Építészete organikus, mivel szándéka az, hogy egylényegűvé váljon az épület a környezettel, szervesen illeszkedjen a tájba.


További képekért kattints a képre!

1981-től a BME, az Iparművészeti Főiskola és a MÉSZ Mesteriskola, 1987-től a Nemzetközi Építészeti Akadémia tanára lett, 1989-ben a Kós Károly Egyesülés egyik alapítója volt, később örökös tagjává választották. 1992-ben a Magyar Művészeti Akadémia egyik alapítója volt, később elnöke lett és soraiban tudhatja a Nemzetközi Építészeti Akadémia is.

Tervezőirodája 2010-ben ment csődbe, hat embert kellett elküldenie, erről keserűen nyilatkozott: "Az ember leszállítja a munkát, kér egy teljesítési igazolást, majd elküldi a számlát. Pénz még sehol, az összeg negyedét viszont rögtön be kell fizetni az államkasszába. Aztán nem fizet a megrendelő. A következő sem fizet. Az APEH ekkor zárolja a számládat, két hónap múlva már a rezsit sem tudod fizetni, küldheted el az embereket."

Politikailag aktív volt

Konzervatív közéleti személyiségként is ismert, ez a tevékenysége a rendszerváltás után lett intenzívebb. Különböző közéleti civil egyesületeket alapított. A konzervatív politikusok tanácsadóként véleményét gyakran kikérik. Az Országépítő Alapítvány egyik alapítója (1988), azóta kuratóriumának elnöke. 1993-98 között a Herendi Porcelángyár Rt. Igazgatótanácsának elnöke, 1996-98 között pedig a Magyar Nemzet szerkesztőbizottságának tagja volt. A Balassi Bálint-emlékkard díjazást odaítélő Balassi Kuratórium elnöke. A konzervatív, jobboldali közéleti személyiségeket, tudósokat, művészeket tömörítő Nemzeti Egység Mozgalom vezetője. 2002-ben részt vett a Szövetség a Nemzetért polgári kör megalapításában és nagy tisztelője, támogatója volt Orbán Viktor miniszterelnöknek.

Szőcs Géza: a magyar kultúra kiemelkedő alakja volt

Művészként és kultúraszervező közéleti emberként is kiemelkedő alak volt Makovecz Imre - mondta Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár kedden az MTI-nek. A Kossuth-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia örökös és gyakorló elnöke kedden hunyt el életének 76. évében. "Személyes véleményem az, hogy a 20. század utolsó évtizedeinek legkiválóbb műépítésze volt, azt is mondhatnám, hogy a vonal géniusza, a magyar kultúra kiemelkedő alakja" - fogalmazott a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) államtitkára.

Mint Szőcs Géza hozzátette, "késői korok" aligha fogják érteni, hogy Makovecz Imre miért nem kapott egyetlen jelentősebb megbízást sem Budapesten. "A sors keserű iróniája, hogy éppen akkor kellett távoznia, amikor kibontakozhattak volna nemcsak művészi, hanem kultúraszervezői képességei is. Életműve ilyenformán minden értelemben beteljesítetlen maradt" - utalt arra Szőcs Géza, hogy a Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett építész által alapított Magyar Művészeti Akadémia ebben az esztendőben köztestületté válva az eddiginél jelentősen nagyobb szerepet kap a magyar kulturális életben. Makovecz Imrét a Nemzeti Erőforrás Minisztérium saját halottjának tekinti.


További képekért kattints a képre!

Díjak, kitüntetések

1969 Ybl Miklós-díj
1987 Ifjúsági Díj
1987 Amerikai Építészek Szövetségének tiszteletbli tagja
1989 SZOT-díj
1990 Kossuth-díj
1992 A Skót Építésszövetség tiszteletbeli tagja
1992 A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal
1993 Dundee-i Egyetem díszdoktora
1996 Magyar Örökség díj
1997 A Francia Építészeti Akadémia Nagy Aranyérme
1998 A Brit Építésszövetség tiszteletbeli tagja
1999 Steindl Imre-díj
2001 Corvin-lánc
2003 Prima Primissima díj
2007 Budapest XII. kerülete (Hegyvidék) díszpolgára
2011 Budapest díszpolgára


További képek a galériában

Kapcsolódó cikkek
Civilek felépítettnék Makovecz tervezett templomát - összefogást hirdettek
Makovecz Imre halála - Schmitt és Finta részvétnyilvánítása
Makovecz Imre halála - a pártok részvétnyilvánításai



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Újabb devizahiteles mentőcsoma
  2011-09-29 02:28:26, csütörtök
 
  Újabb devizahiteles mentőcsomagra készül a kormány
2011 szeptember 27, kedd - 13:03 | szerző: portfolio

Több mint százezerre tehető azonban azok száma, akik jelen állapot szerint azért nem vehetik igénybe a lehetőséget, mert a meghatározott árfolyamszintek (frank: 180 forint, euró: 250 forint) felett vették fel deviza alapú jelzáloghitelüket. A gazdasági tárcánál dolgoznak azon a javaslatcsomagon, mely nekik is segítséget nyújt, a konkrétumokat csak később lehet megtudni.



Mivel alig van olyan jen alapú hitel, melyet 2 JPY/HUF árfolyam felett nyújtottak a bankok, a Nemzetgazdasági Minisztériumban készülő mentőcsomag gyakorlatilag a frank- és euróhiteleseket érinti.

1. 180 forint feletti árfolyamon felvett frank alapú jelzáloghitelek

A frank alapú jelzáloghitelek nyújtására 2010 augusztusáig volt lehetőségük a bankoknak (ekkor tiltotta meg az Orbán-kormány a jelzálogjog bejegyezését deviza alapú hitelfelvételhez), a frankhitelezés szempontjából legaktívabb időszak azonban 2005 eleje és 2008 vége között volt. Ebben az időszakban közel 4100 milliárd forintnyi frank alapú jelzáloghitelt nyújtottak a bankok, időközben a frank árfolyama szinte kivétel nélkül 180 forint alatt tartózkodott. Ezt követően azonban "elszabadult" az árfolyam, így végül a frankhitelesek közel 5%-a, becsléseink szerint 40-50 ezer adós vette fel frankhitelét 180 forintos árfolyam felett. Felvett hitelük jelenlegi értéke 250 milliárd forint körül lehet. Õk döntően azok tehát, akik 2009-ben vagy 2010-ben vettek fel frank alapú jelzáloghitelt.

2. 250 forint feletti árfolyamon felvett euró alapú jelzáloghitelek

Az euróhiteleseknél teljesen más a kép: 2008 szeptembere előtt a jelenleg meglévő euró alapú jelzáloghiteleknek mindössze 15%-át (70 milliárd forint) helyezték ki a bankok, döntően a 2005 áprilisától 2006 júniusáig tartó időszakban. Ezen időszak nagy részében 250 forint környékén tartózkodott az euró árfolyama, így nehéz megállapítani, az ekkor hitelt felvevők hányad része tartozott a 250 forint alatti tartományba. Az említett 15% mindenesetre egy felső korlátnak tekinthető arra vonatkozóan, hányan is lehetnek a 250 forint alatt hitelt felvett euróhitelesek. 2008 szeptemberét követően ugyanis nem ment 250 forint alá az euró árfolyama.

Becsléseink szerint ez a 15% mintegy 10-15 ezer főt takar az összes, kb. 90 ezer főnyi euróhiteles tömegből. Többségben vannak azonban a 2009-2010-ben eladósodott euróhitelesek, akiknél a felvételkori árfolyam döntően 260-270 forint környékén lehetett. Náluk a törlesztőrészlet emelkedése mára durván 5 és 15% közötti, a forint további gyengülése esetén azonban ennél jóval magasabb is lehet.

Sokan nem vehetik igénybe a végtörlesztést

Számításaink ill. becsléseink szerint tehát összesen 115-130 ezer olyan deviza alapú jelzáloghiteles lehet, aki nem veheti igénybe a végtörlesztést azért, mert kevésbé kedvezőtlen árfolyamon vette fel hitelét, nekik készül a Nemzetgazdasági Minisztériumban egy újabb javaslatcsomag. Becsléseink szerint a több mint 5000 milliárd forintnyi deviza alapú jelzáloghitelből nagyjából 600-700 milliárd forintot képviselhetnek ezek a hitelek. Mivel azonban az ügyfelek eddig elszenvedett árfolyamvesztesége kisebb, náluk (különösen az euróhiteleseknél) alacsonyabb lehet a végtörlesztési hajlandóság. A bankszektor számára ezzel együtt is több tízmilliárd forintos kérdés lehet, esetükben milyen konstrukciót alkalmaz a kormány. 

A végtörlesztéssel kapcsolatos törvénymódosítások lényege:

- lakóingatlanon alapított zálogjoggal vagy állami készfizető kezességgel nyújtott devizahitelek végtörlesztése esetén a pénzügyi intézmények 180 CHF/HUF, 250 EUR/HUF illetve 200 JPY / 100HUF árfolyamot alkalmaznak, ha

- a végtörlesztéssel érintett devizahitel folyósításánál alkalmazott árfolyam ezeknél nem volt magasabb

- a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igénybejelentést 2011. december 30. napjáig kell benyújtani

- a végtörlesztést az igénybejelentést követő 60 napon belül le kell bonyolítani

- a végtörlesztéssel érintett devizahitelhez kapcsolódó áthidaló vagy gyűjtőszámlahitel-tartozás végtörlesztését a hitelfelvevő ezzel egyidejűleg vállalja

- a pénzügyi intézmény nem utasíthatja el az igénybejelentést, köteles a végtörlesztésre irányuló lezárást 60 napon belül előkészíteni

- költségtérítést és egyéb díjat vagy jutalékot a végtörlesztésért nem lehet felszámítani

- a törvény a kihirdetést követő 3. napon lép hatályba, és 2012. április 1-jén hatályát veszti.




 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Gyógyszerárváltozás okt. 1-től
  2011-09-29 02:24:20, csütörtök
 
  Több mint kétezer gyógyszer ára változik októbertől

2011 szeptember 27, kedd - 10:49 |

szerző: mti |


Október elsejétől 534 gyógyszerért kevesebbet, 1686 készítményért viszont többet kell fizetni a patikákban - közölte Bidló Judit, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) Ártámogatási Főosztályának a vezetője.



A főosztályvezető annak kapcsán, hogy az elmúlt napokban a sajtóban egyfajta számháború indult arról, mennyivel kell majd többet vagy kevesebbet fizetni októbertől egyes gyógyszerekért, azt mondta: több félreértés abból adódott, hogy az árváltozás nem ugyanazt jelenti, mint a térítési díj változása.

Mint kifejtette, egy gyógyszer ára az OEP által fizetett támogatás és a beteg által fizetett térítési díj összegéből adódik. Így lehetséges az, hogy 905 terméket érint az árcsökkenés, de csak 534 gyógyszerért fizethetnek kevesebbet a betegek. Több száz készítmény ára csökken még, de mivel ezekért a betegeknek eddig is csak háromszáz forintot - a törvény által meghatározott minimális térítési díjat, úgynevezett dobozdíjat - kellett fizetniük, ezen készítmények árváltozása számukra nem lesz észlelhető.

"Csak olyan gyógyszerek ára emelkedhet, ahol minden esetben van rendelkezésre álló olcsóbb alternatíva" - szögezte le Bidló Judit, megjegyezve: "nagyon fontos, hogy a betegek egyeztessenek orvosukkal, hogy a gyógyszereiket érintően milyen változás várható".

Közölte: az OEP-nek elég szűkösek a forrásai, ezért a céljuk az, hogy forrásokat szabadítsanak fel, hogy minél több betegnek tudjanak minél korszerűbb terápiát biztosítani. Csak azért nem tudnak több támogatást fizetni, mert az egyik készítmény szebb dobozban van, vagy mert a gyártó magasabb árat szeretne kérni a gyógyszerért, ezért az azonos hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek esetében árversenyt hirdettek meg - tette hozzá.

Gyógyszer a támogatotti körből alig került ki, 4500 termék lesz közgyógyellátás keretében hozzáférhető. Minden hatóanyagból lehet majd közgyógyellátás jogcímén terméket rendelni, de az adott hatóanyagból csak a legkedvezőbb árúakat - hangsúlyozta a főosztályvezető. Koleszterinszint-csökkentők között például a legkorszerűbbnek számító hatóanyagú készítmények közül mindegyikért kevesebbet kell fizetni a jövőben. Jelentős áremelkedés a szakorvos által felírt, speciális, nem rendszeresen szedett gyógyszereknél, például onkológiai, illetve egy-egy pszichiátriai készítménynél várható.

A Népszabadság hétfői számában írt egy prosztatadaganat elleni készítményről, amelyért a jövőben háromszáz helyett több mint 128 ezer forintot kell majd fizetni. Ennek kapcsán az OEP főosztályvezetője leszögezte: az említett készítményből egy doboz háromhavi adagot tartalmaz, ezen felül pedig ugyanebből a hatóanyagból 16 készítmény továbbra is háromszáz forintért lesz hozzáférhető.

Bidló Judit az MTI-nek elmondta, a rendszeresen szedett gyógyszereknél, például vérnyomáscsökkentőknél, fájdalomcsillapítóknál vagy fekély elleni készítményeknél az áremelkedés mértéke néhány száz forint lehet, de ezeknél is minden esetben lesz olcsóbb, lesz azonos hatóanyagú alternatíva.




 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Akár terrorcselekmény miatt is
  2011-09-28 04:07:56, szerda
 
  Balsai-jelentés: Gyurcsány akár terrorcselekmény miatt is felelősségre vonható
2011. szeptember 26. 19:53

Hunhír.info

Balsai István korábbi miniszterelnöki megbízott hétfőn nyilvánosságra hozott jelentése szerint noha október 23-a a legdurvább jogsértések szimbóluma, mégis inkább egyik elemének vagy akár csúcspontjának tekinthető annak a folyamatnak, ami a Gyurcsány-kormány erőszakos és paranoid hatalomakarását jellemezte. Balsai szerint a rendőrök legfelsőbb politikai utasításra, vagyis Gyurcsány Ferenc parancsára cselekedtek. A jelentés megállapítja: a bukott diktátor esetében felvetődhet a terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is.

"Vizsgálódásom során arra a következtetésre jutottam, hogy noha október 23-a a legdurvább jogsértések szimbóluma, mégis inkább egyik elemének vagy akár csúcspontjának tekinthető annak a folyamatnak, ami a Gyurcsány-kormány erőszakos és paranoid hatalomakarását jellemezte" - írja a 2006. október 23-i eseményekről készült jelentésében Balsai István korábbi fideszes képviselő és miniszterelnöki megbízott

A jelentés még március 15-én készült el, de csak hétfőn hozták nyilvánosságra az országgyűlés honlapján. Orbán Viktor miniszterelnök kísérőleve szerint azért küldte meg a parlamentnek, hogy megismerhető legyen a képviselők számára, illetve lehetőség legyen "politikai, illetve jogi álláspont" kialakítására. A jelentés igazi jelentőségét azonban az adja, hogy hamarosan, az ötödik évfordulón elévül a legtöbb, azon a napon elkövetett bűncselekmény, hacsak addig nem gyanúsítják meg a feltételezett elkövetőket.

A jelentés szerint az őszödi beszéd, az MTV ostroma és az azt követő rendőrségi megtorlások "az alapjai annak a piramisnak, amely október 23-ával csúcsosodott ki". A dokumentum a tévészékház szeptember 18-ai megtámadásával is foglalkozik. A jelentés megjegyzi, hogy Gergényi Péter akkori budapesti rendőr főkapitány ügyében elöljárói gondoskodás elmulasztása miatt korábban eljárás indult, mert a feljelentés szerint az MTV-székháznál a biztosítás parancsnokaként Gergényi magára hagyta a vízágyú személyzetét, nem gondoskodott a fenyegető veszélytől való megóvásukról.

Balsai szerint Bene László országos rendőrfőkapitánynál, Szabadfi Árpád országos rendőrfőkapitány-helyettesnél és Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitánynál "felmerül annak lehetősége, hogy megvalósították az elöljárói intézkedés elmulasztásának törvényi tényállását, mert egyikük sem rendelte el a beosztottak felelősségének vizsgálatát". A dokumentum szerint az MTV ostromának "a későbbiekre nézve talán legsúlyosabb eredménye" az lett, hogy a rendőri állományban "kialakult egy erős ellenérzés minden tüntetővel szemben, ami napok alatt egyes vélekedések szerint revánsvággyá fokozódott".

Balsai jelentése egyebek mellett megállapítja, hogy Gergényi, Lapid Lajos dandártábornok, illetve Majoros Zoltán műveletirányító parancsnok utasításai alapján történtek az október 23-i tömegoszlatások. A tömegnek a Parlamenthez vezető Alkotmány utcából történő kiszorítását követően Pigler István alezredes "egyértelmű javaslatot tett a tömegoszlatás befejezésére, mivel a csoportosulás nagyobbik része a közelgő Fidesz-MPSZ rendezvény felé vette az irányt". Pigler ennek ellenére azt az utasítást kapta Majorostól, hogy a tömegoszlatást folytatni kell a Deák tér és az Astoria irányába, ahol a Fidesz tartotta megemlékezését - olvasható Balsai jelentésében.

A jelentés megállapítja, hogy az eddig megindult büntetőeljárásokban "kizárólag a bántalmazó rendőrök, esetleg a közvetlen felettesük felelősségét vizsgálták". Balsai viszont azt írja: "elképzelhetetlennek tartom, hogy a helyszíni parancsnokok az egyes rendőrök jogsértéseit, bűncselekményeit ne látták, hallották vagy tapasztalták volna". Ha nem léptek fel a törvénysértések ellen, szerinte az elöljárói intézkedés elmulasztásának bűncselekményét valósították meg.

Balsai szerint "megalapozottan feltehető, hogy a tömegoszlatást vezető rendőri vezetők nem gondatlanságból vagy egyszerű szakmai tévedésből, hanem magatartásuk következményeit előre látva annak a tudatában cselekedtek". Mindez a jelentés szerint "bűncselekmények gyanúját is megalapozza". Balsai részletesen, egy táblázatba foglalva leírja, hogy mely rendőri vezetők mikor és mire adtak utasítást.

Gergényi Péter az október 23-ai oszlatás után azt mondta, hogy a rendőri fellépés "jog- és szakszerű volt", és "akinek egyéni sérelme van, az tegyen feljelentést az ügyészségen". Tavaly a 2006-os eseményeket vizsgáló bizottság ülésén pedig kijelentette, hogy beosztottjai 2006 őszén nagyon nehéz helyzetben voltak, de "legjobb szakmai tudásukkal" kezelték a szituációt.

"Álláspontom szerint a rendőri vezetők csak legfelsőbb politikai utasítás és jóváhagyás alapján adhattak parancsot, illetve tűrhettek el a magukat és a testületet ilyen példátlan módon kompromittáló cselekményeket" - írja Balsai, aki külön fejezetet szentel Gyurcsány személyes felelősségének. A jelentés szerint a volt kormányfő esetében "felvetődhet a terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is".

Balsai abból indul ki, hogy a kormány "folyamatosan és fokozatosan fenntartott egy állandó és konspiratív elemektől sem mentes veszélyérzetet", például azzal, hogy 2006. március 15-én mesterlövészek voltak a Nemzeti Múzeum timpanonján, vagy az országgyűlési kampányban Gyurcsány arról beszélt: szlovák bűnözők robbantásokkal akarják megzavarni a nagygyűléseket.

"Ebbe a sorba tökéletesen beleillik mind az őszödi beszéddel induló, MTV-ostromon és annak megtorlásában folytatódó, majd október 23-án kicsúcsosodó eseménysorozat" - írja Balsai. "Felvetődik a kérdés: Cui prodest? Azaz kinek használt mindez, kinek az érdekében történt?" - áll a jelentésben, amelyben a korábbi képviselő idéz Gyurcsány 2006. szeptemberi, a rend helyreállítását sürgető nyilatkozataiból, amelyekben a kormányfő többször is arról beszélt, rendszeres kapcsolatban áll a rendőri vezetéssel.

A jelentés emellett arra is hivatkozik, hogy Gergényi Péter azt nyilatkozta: sokat segített nekik az, hogy a miniszterelnök minden támogatást és segítséget megígért a rendőrségnek. Balsai a "rendelkezésére álló információkra" hivatkozva azt írja: Gergényi "az események során rendszeres telefonos kapcsolatban állt" Gyurcsánnyal, így "felmerül a lehetősége, hogy a tömegoszlatással kapcsolatos eseményeket" is egyeztették egymással.

Balsai szerint Gyurcsány október 23-án - már a tömegoszlatás közben - a köztévé Híradó-jának adott rövid nyilatkozatával is "szándékerősítően hathatott" a rendőrségre, hiszen azt mondta: "A rendőrség nemcsak jogosult eldönteni, hogy hogyan kell helyreállítani a nyugalmat, hanem kötelessége is." A jelentés szerint ekkor már lehetett tudni a túlkapásokról, "a miniszterelnök beszédét tehát nem lehet nem mindezen intézkedések politikai jóváhagyásaként értelmezni".

"Vizsgálatom során felmerült, hogy a motivációra és a felsorolt események láncolatára tekintettel felvetődhet a [...] terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is" - jelenti ki Balsai, aki szerint a 2006. október 23-án Budapesten történtek alkalmasak voltak a lakosság megfélemlítésére, "ugyanis nemcsak a közterületeken jelen lévők, de a tv-nézők tudatában is alappal keletkezhetett reális félelemérzet". Balsai emlékeztet, hogy terrorcselekménnyel kapcsolatos bűnpártolást követ el, és öt évig terjedő börtönre ítéhető.

Balsai az igazságszolgáltatásért felelős szervezetek működést is vizsgálta. Az ügyészséggel kapcsolatban azt írja: "az egyes ügyészek a tárgyalt időben folytatott tevékenységének kellő mélységű feltárásához és eljárásjogi szempontból értékeléséhez nincs elégséges adat". A jelentés ezután Bene Lászlót teszi felelőssé azért, hogy a rendőrök - különösen a parancsnokok - elleni nyomozások eredménytelen maradtak. A dokumentum szerint ugyanis Bene tényfeltáró vizsgálatok nélkül, csak feljelentésnek minősülő okmányokat nyújtott be az ügyészségnek, így nem történt felderítés.

A bíróságok munkáját is élesen bírálja a jelentésében Balsai. Szerinte a bíróságok a "rendőrtanúk szavahihetőségét rendre elvitathatatlannak értékelték", ezért első fokon tömegesen rendelték el a tüntetők ügyészség által kezdeményezett előzetes letartóztatását. "A pártatlan, tárgyilagos, ekként a tisztességes pervezetés látszatának fenntartására sem törekvő bírósági tárgyalásokat az érintettek statáriális bíráskodásként élték meg" - írja a jelentés.

Ezután a dokumentum konkrét ügyeket mutat be, amelyekben első fokon előzetes letartóztatásokat rendelt el a bíróság, a kényszerintézkedést azonban a másodfokú eljárásban enyhítették vagy megszüntették. Az előzetes letartóztatásokat a dokumentum által ismertetett tizenhárom esetben a Szívós Mária által vezetett bírói tanács szüntette meg vagy enyhítette...

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Hogyan kellett volna váltani2.
  2011-09-27 12:35:47, kedd
 
  I. SZOCIÁLIS FELZÁRKÓZTATÁS

A szociális felzárkóztatást az 1945 óta negatívan megkülönböztetettekkel és utódaikkal kell kezdeni. Méghozzá erkölcsi rehabilitálásukkal. Ezt követően az ÚJRAHONOSÍTÁSUK feltételeit kell kigondolni és megvalósítani.

1.) Jogi segítséget kell kapniuk a nehézsorsúaknak ahhoz, hogy megtudják miért váltak őseik sorsüldözöttekké (száműzöttekké) a saját hazájukban! Ehhez szükségesnek tartom felsorolni a ,,nehézsorsúak" körét.

2.) Nyilvánossá kell tenni azt a negatív diszkriminációt, ami által megtudhatja az utókor (a rokonság is!) hogyan válhattak annyira kiszolgáltatottakká, hogy képtelenek voltak önerőből a sorsukon változtatni?

3.) Ahol már nem él a közvetlen sorsüldözött és utódaik semmit nem tudnak őseik üldöztetéséről, ott az üldözöttről megtalálható irattári anyagot kérés nélkül postázni kell a fellelhető utódok számára. (Kövessük a ZSIDÓSÁG azon szervezeteit, melyek, a mai napig a mit sem sejtő rokonokat is felkutatja és ,,kárpótolja" a holokausztot elszenvedő rokonai miatt.)

4.) Minden fellelhető anyagot közzé kell tenni a média minden csatornáján!

5.) Minden nehéz sorsot örökölt nemzettestvérünknek meg kell adni a lehetőséget ahhoz, hogy boldogulhasson a jövőben!
- Ingyenességet kell biztosítani minden vállalkozás-beindításához. Vagyis, az ehhez szükséges ISMERETEK megszerzéséhez! Bármilyen tanfolyam, vagy a felnőttképzésben való részvételéhez!

6.) Ingyen "járNA" mindaz a kedvezmény, amit az 1956-os forradalom és szabadságharc emigránsai kaptak a befogadó országban ahhoz, hogy boldogulhassanak új hazájukban!
A nehézsorsúak - csakis egy ÚJRAHONOSÍTÁSI program megvalósításával lehetnek ismét EGYENRANGÚ polgárai a magyar hazának!


Emlékeztetőül ismét leírom, hogy kiket tekinthetünk modern rabszolgának.

LEGÚJABB-KORI MODERN RABSZOLGA: társadalmi tulajdonként kezelt, neki életét és utódait tekintve is kiszolgáltatott, ,,minden joggal fölruházott", de azzal élni nem-tudó, kizsákmányolt dolgozó.
Az ókori rabszolgát úgy adták-vették a rabszolgapiacon, mint egy ,,beszélő-szerszámot".

Modernnek nevezett korunkban - kitermelték a ,,nem-beszélő"-változatot, amit úgy adnak-vesznek a munkaerőpiacon, mint a termelésben résztvevő termelőeszközt.


Ami KÖZÖS mindkét rabszolgvaáltozatban, hogy az ÓKORI- és a MODERN rabszolga (sem)

- NEM ismerhette és ismerheti genealógiai (származási) múltját,

- NEM ismerhette és nem ismerheti a mai napig családi történetét, vagyis: magántörténelmét.
(Egy ország történelme, pedig az azt alkotó népesség személyiségei magán-történelmének az összessége: a NEMZET TÖRTÉNELME. Éppen ezért lehetséges - a tudatlansága miatt - MANIPULÁLNI A MINDENKORI HATALOM ÁLTAL...)


Akik rabszolgává váltak az elmúlt 66 évben:

a.) az otthonaikból elűzött kitelepítettek és azon utódaik, akik nem tudtak Nyugatra emigrálni, az itthon maradott és az ÁVH által, majd a kádári suttyomterrorral negatívan megkülönböztetettek...

b.) az államhatalom által, a ,,nép nevében ellenérték nélkül" kisajátított üzleteikből- műhelyeikből a gyárakba tereltek és minderről mit sem sejtő utódaik;

c.) a saját földjeiken gazdálkodó parasztok erőszakos TSZ-esítésének
áldozataik és 1990-re lenullázott utódaik;

d.) a fogolytáborokban felejtett, II. világháborús honvédő katonák és 1990-ben is negatívan megkülönböztetett utódaik;

e.) a málenkíj robotot túlélők és 1990-re a társadalom peremére száműzött utódaik;

f.) a recskihez hasonló büntető- átnevelő táborokat túlélők és 1990-re a társadalom peremén tengődő utódaik;

g.) az 1956-os forradalomban és szabadságharcban elesettek, bebörtönzöttek, kivégzettek és üldözöttek, valamint valóságos suttyomterrorral a társadalom peremére száműzött és MINDEN NEGATÍV MEGKÜLÖNBÖZTETÉST TÚLÉLŐ utódaik;

h.) a velünk legnagyobb létszámú ,,kisebbségben" élő cigányság.

(Következik a szociális fezárkóztatás szükségességének részletes indoklása.)

E program szerzője: Bóna Mária Ilona

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Hogyan kellett volna váltani1.
  2011-09-27 12:30:27, kedd
 
  Síklaky István: LÉTBIZTONSÁG ÉS HARMÓNIA című könyvéből idézek egy rövid részletet:


A természetjog alapú gazdaságra való áttérés

,,...az emberiség jövője érdekében - a tudományos-technikai haladás eredményeinek megőrzésével - természetes gazdasági rendet kell megvalósítani, amelynek egyik alapvető eleme a gazdaság lokális szerveződéséhez való visszatérés. A lokális gazdasági szerveződés alapelve: a gazdasági szubszidiaritás, közelítő magyar megfeleltetéssel: a helyi közösségek alap-önfenntartása.
Részletesebben: minden kistáj (pl. falucsoport, kisváros és környéke) közössége alapvető életfeltételeit saját emberi, művi és természeti erőforrásaira támaszkodva maga elégítse ki, olyan mértékben, amennyire a természeti feltételek, valamint a tudomány és technika adott szintje lehetővé teszi. (Például: a szabolcsi emberek Szabolcsban termett krumplit egyenek, akkor is, ha a - mondjuk - Argentínából odaszállított krumpli olcsóbb lenne.) Más oldalról megfogalmazva ez a szülőföldön boldogulás elve. Az ilyen alap-önfenntartó kistáj-szerveződés a természetes társadalom egyik pillére." (Síklaky István: Létbiztonság és harmónia társadalma)


Gazdaság és munkamegosztás

,,...Gazdaságnak egy embercsoport (család, falu, ország, emberiség) azon tevékenységeinek és intézményeinek összességét nevezzük, amelyek az emberek (a csoport tagjai) szükségleteinek kielégítését szolgálják.
Egy gazdasági rendszer igen fontos eleme, hogy milyen módon szerveződik a fejlett munkamegosztás. Az eddig tapasztalt két alapvető típus: /a/ tervutasításos, (diktatórikus) és /b/ szabadszerveződésű (piaci jellegű) együttműködés.
Bár mindkét típusra voltak és vannak sikeres és sikertelen példák, a társadalmi élet egyik legfontosabb természetjogi alaptételével: A MÁSOK ALAPJOGAIT NEM SÉRTŐ LEGNAGYOBB SZABADSÁG elvével csak a szabadszerveződésű gazdaságirányítás egyeztethető össze. (A tervutasításos rendszer sikeres példái a múltban: a papkirályok vezette öntöző társadalmak; a dél-amerikai, jezsuiták szervezte indián "regressziók"; sikeres példák a jelenben: Kína, és a mamutcégek, amelyek több ezer ember együttműködését szervezik diktatórikusan. Példák a sikertelenségre: a Szovjet-birodalom és Észak-Korea gazdasága.)


A természetjog és a gazdasági hatékonyság néhány - első közelítésben egymással szembenálló - szempont összeegyeztetését kívánja meg:

- Ne hasson ösztönzés az egyéni tehetség, alkotóerő, szorgalom kibontakozása
ellen. A sikeres vállalkozó, míg él, önállóan, bürokratikus beleszólások nélkül
dönthessen az általa létrehozott termelő-szolgáltató egység működéséről.

- Érvényesüljön mindegyik induló generáció számára a vállalkozási
esélyegyenlőség.

- A munkahelyeken is, ahol életünk nagyobbik részét töltjük, érvényesüljön a
demokrácia, az önigazgatás, a - csak mások alapjogai által korlátozott -
szabadság tendenciája.

A szabadszerveződésű gazdaságban e szempontok jó hatásfokkal összeegyeztet-hetők.

A szabadszerveződésű gazdaság nem más, mint klasszikus piacgazdaság, azaz - mint az előzőekben láttuk - egyenrangú, és nagyjából egyenlő erős szereplők versenyén alapuló munkamegosztásos csererendszer.

A mindennapi szóhasználat a mai főáramú világgazdaságot is piacgazdaságnak nevezi, ez azonban egyre kevésbé tekinthető piacgazdaságnak, mivel évről-évre egyre inkább kevés, túlerejével visszaélő gazdasági szereplő diktatúrájává válik.
Összefoglalóan piacnak nevezzük azt az együttest, amelyet a rendszeres csere szereplői, egymáshoz való viszonyuk, a csere helye és módja alkotnak." (Síklaky István: Létbiztonság és harmónia társadalma)


A természetes gazdasági rend alapelve és a Szent Korona-tan

,,...a kialakítandó gazdaságpolitikának igazodnia kell azokhoz a társadalomszervezési alapelvekhez és emberi alapjogokhoz, amelyek a természetjogból ... következnek. Ezeket a következőkben fogalmazzuk meg:

Értékrend
a.) Az emberek közötti viszonyt szabályozó, a tételes jogot megelőző erkölcsi elvek közül a legmagasabb rendű a szeretet evangéliumi parancsolata, aminek az érvényesülését szükségesnek és elengedhetetlennek tartjuk a lét minden területén, tehát a politikában és a gazdaságban is.

b.) A legnagyobb érték az élet, ami alatt nemcsak az egyéni emberi életet értjük, hanem a földi élet minden egyéb formáját is: az emberi fajnak és a társadalomnak, valamint a földi teljes élővilágnak az életét és annak megőrzését. Tisztában lévén azokkal a veszélyekkel, amelyek a globalizálódó világban az emberiség és az élővilág létét fenyegetik, különösen fontosnak tartjuk azokat a tevékenységeket, és azokat a szempontoknak az érvényesítését, amelyek célja a földi élet fenntartása és az azt fenyegető veszélyek kiküszöbölése.

c.) Jó minden, ami az életet segíti, védi gyógyítja és gazdagítja és rossz minden, ami értelmetlenül pusztítja, károsítja.

d.) A társadalom alapegysége a család, ezért a társadalomnak minden rendelkezésére álló eszközzel segíteni kell a családok stabilitását, kiemelten kell méltányolnia a jövő nemzedék felnevelése érdekében végzett munkáját, és annak értékét a társadalom minden tagjában tudatosítani kell. A társadalom legnagyobb kincse, a jövő záloga az ifjúság, ezért annak a nemzet erkölcsös, kiművelt, szakmailag képzett, a társadalom többi tagjai és jövője iránti felelősséget érző és vállaló, öntudatos polgárává nevelése a társadalom legfontosabb feladata.

e.) Egyéb kiemelt értékek: az evangéliumi felebaráti szeretet parancsából ugyan egyértelműen következik, de a jelenlegi történelmi viszonyokra tekintettel szükségesnek tartjuk kijelenteni, hogy elutasítunk minden etnikum, vallás, nem, vagyoni helyzet, pártállás szerinti hátrányos megkülönböztetést, mindenfajta kizsákmányolást és gyarmatosítást. Személyeket és közösségeket nem meghirdetett elveik, hanem a tetteik alapján minősítünk az itt rögzített elveink tükrében.

(Síklaky István)


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
8 millió vesztes nevében...
  2011-09-22 17:03:08, csütörtök
 
  TÁRSADALMI FELHÍVÁS (8 millió vesztes magyar nevében)

2010-es parlamenti választások után a kormány a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatában elismerte, hogy az ország 1990-2010 között eladósodottságba és szegénységbe került. Ezek után ideje szembenézni a magyar társadalom valós helyzetével.


DIAGNÓZIS

1990 után Magyarországon megszűnt 1,5 millió munkahely. A lakosság életszínvonala a 90-es évek közepére mélypontra süllyedt. A társadalom szociálisan szétszakadt, kb 3 millió ember végleg a létminimumra került. Az állapotok miatt Magyarország ma gazdaságilag csak 7 milliós államnak tekinthető.
Mélyebben vizsgálódva kiderül, hogy a lakosság 80 %-ának a jövedelme ma az 1989-es szinthez mérve csökkent, vagy stagnált, és kb. 6 millió magyar ember nagyon szerényen él.
A jelenségnek az az oka, hogy a lakosság jövedelme 1990 után 30-50 %-kal kisebb a szocializmusban mért jövedelem/teljesítmény arányhoz mérten. Az alkalmazottaknak ettől családonként mára kb. 6-10 millió Ft bérelmaradása keletkezett.
A nehézségeket növeli, hogy a jövedelmileg lemaradt tömegnek semmilyen termelői tőketulajdona nincs, s közülük kb. 1 millió ember jelentősen eladósodott, anyagilag súlyosan kimerült, nagy részüket otthonuk elvesztése fenyegeti. További, már egészségtelen tünet ezen tömeg elégtelen élelmezési minősége, főleg a hiányos vitamin- és fehérjefogyasztása.
Az aggodalmunkat erősíti a születésszám jelentős visszaesése, ami nagy népességfogyást okoz. A fogyást fokozza a fiatal, képzett munkaerő gyorsuló elvándorlása. A fennálló hatások miatt 2040-re várhatóan 7 millióra csökken a magyar nemzet lélekszáma. Egy etnikai összeomlás fenyegeti az országot.

Külföldi összehasonlításban is kedvezőtlen a magyarok helyzete.
A hazai fogyasztási értékek messze esnek az uniós átlagtól. A magyar bér a teljesítményhez (GDP-hez) mérve kb. 30 %-kal elmarad az uniós átlagtól. Pl. 25 %-kal alacsonyabb a kisebb GDP/fő értéket előállító lengyelek bérénél. A magyar átlagember a környező országokhoz mérve tőkeszegénynek tekinthető. Közép-Európában legnagyobb a magyar népességfogyás. A lakossági kondíciókat nézve a magyar nép a leggyengébbek közé sorolható az uniós országok körében.

2010-re a kormány több, pénzügyi-gazdasági egyensúlyteremtő és visszaéléseket felszámoló intézkedést tett. Gazdasági elképzelésének ismertetéséhez megjelentette a Széll Kálmán Tervet. Ebben az államadósság mérséklését és a munkahelyek jelentős növelését jelölte meg fő célnak.
A kormány azonban nem tért ki arra, hogy milyen intézkedéseket akar tenni a lakosság fölemelésére. Nem említette meg, hogy az átalakulás a lakosságtól milyen erőfeszítést kíván és a lakosság - vállalásának ellenértékeként - milyen konkrét jutalmat fog kapni.

LAKOSSÁGI IGÉNYEK

Ahhoz, hogy a magyar lakosság igazán hazájának érezze az országot és támogatója legyen a társadalmi átalakulásnak, jelentős pénzügyi rehabilitációt, és mélyebb adósságrendezést kell végrehajtani. A politikai és a gazdasági életben a korrupciót gyökeresen fel kell számolni. Ennek eredményét a lakosságnak kell juttatni. A kormányzati teendők a következők:
1. A kormányzat - a megbecsülés jeleként - részesítse társadalmi elismerésben azt a 8 milliós tömeget, amely 1990 után családonként kb. 6-10 millió Ft-os jövedelmi elmaradást szenvedett, amely döntően munkajövedelemből él, és jelentősen hozzájárult a társadalmi javak előállításához!

2. A kormányzat számolja fel azt a jövedelemelszívó gépezetet, amely a 8 milliós tömegnek már 6-10 millió Ft-os családi veszteséget okozott! Tekintse célnak a lengyel átlagbér elérését, és ehhez teremtse meg a magyar bérek 30 %-os növekedési lehetőségét! Vezessen be egy jövedelemnövelő kurzust, és ha kell, egy magyar ,,New Deal"-t! (A New Deal az USA-ban 5 év alatt 2,4 -szeres életszínvonalat eredményezett.)

3. A kormányzat tűzze ki célul a 8 milliós tömeg anyagi biztonságának a növelését! Irányozza elő, hogy ez a tömeg kapjon vissza az m1990-2010 között családonként elvesztett 6-10 millió Ft-os összegből! Ennek részeként nevesítsen számukra családonként 4 millió Ft-ot elérő tőkeértéket, ami egyfajta közösségi részvényt jelent!

Ha a lakosság 4 millió forintos családi részvényt megkapja:
• a középgeneráció megbecsülve érzi magát a két évtizedes áldozatáért,
• kedvezőbb helyzetbe kerülnek az eladósodott magyar családok,
• jobban itthon maradnak az országot elhagyni akaró képzett fiatalok.

A közösségi - nevezhető nemzettársi - részvénnyel vagyonilag erősebben válik
Honossá 8 millió ember, ezért ez nemzetmegtartó hatású.

Ám ahhoz, hogy ez a cél valóra váljon, jelezni kell az igényeket!


A Magyarok Szövetsége (MSZ) Társadalmi Tájékoztató Iroda felmérést készít.
Aki támogatja a felvetést jelezze igényét,
Közölje nevét és elérhetőségét a kiemelterdek@gmail.com emailcímen!

Várjuk jelentkezését, hogy képviseljük az érdekét!

Ui:
Ezen Társadalmi Felhívást a Magyarok Országos Gyűlésén, a MOGY-on Kunszentmiklós-Bösztörpusztán, 2011. augusztus 14-én kaptam, a Jövőkép-sátorban, Molnár Ervin (MSZ Társadalmi Tájékoztatási Iroda vezetője) előadása után. A szkennelt példányáról - amit csatolok - hiteles másolatot készítettem és közreadtam a levelező listámon, a tvn-es furaila honlapomon
http://furaila.xfree.hu/226990 , valamint a facebookos oldalamon, 2011. szeptember 22-én.

Tisztelettel, Bóna Mária Ilona
 
 
3 komment , kategória:  Általános  
Újjáépítés reményében hívunk
  2011-09-21 12:39:57, szerda
 
  Tisztelt Honfitársunk!


Mély fájdalommal, ugyanakkor az újjáépülés reményében tudatjuk Önnel, hogy a Regnum Marianum-templom lerombolását 1951. szeptember 23-án kezdték meg.

2011. szeptember 23-án (pénteken) 18 órára meghívjuk Önt tisztelettel a Regnum Marianum-templom eredeti helyszínére egy gyertyagyújtással egybekötött rövid megemlékezésre. Ez a helyszín a Dózsa György út és a Damjanich utca kereszteződésében található, a Hősök terétől néhány perc sétára.
Korábbi ígéretünkkel ellentétben a lerombolás 60. évfordulójára mégsem szervezünk nagyszabású megemlékezést, ugyanis az ellehetetlenítené a templom visszaépítése ügyében zajló tárgyalásainkat. (Erről a kormányzat tájékoztatott minket.)


Találkozzunk szeptember 23-án - pénteken - 18 órakor a Regnum Marianum-templom emlékkeresztjénél! Számítunk Önre!


Egyben engedje meg, hogy ajánljuk Önnek a Kossuth Rádióban a Vasárnapi újság című műsorban elhangzott műsorból készített összeállításunkat: http://www.youtube.com/watch?v=qn1M34H8fL0


Tisztelettel:

Váralja Szövetségwww.varaljaszovetseg.huvaraljaszovetseg@gmail.com+3620-548-7596
(Amennyiben Ön is aláírta internetes petíciónkat, könnyen lehet, hogy ezt a levelünket kétszer fogja megkapni. Ezért elnézését kérjük, úgy gondoljuk, inkább többször, mint egyszer sem!)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 32 
2011.08 2011. Szeptember 2011.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 32 db bejegyzés
e év: 399 db bejegyzés
Összes: 7719 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 100
  • e Hét: 259
  • e Hónap: 2504
  • e Év: 34234
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.