Regisztráció  Belépés
furaila.blog.xfree.hu
"Nem az a fontos, hogy milyen iskolákat végeztél, hogy mit dolgozol, hanem hogy milyen EMBER vagy!" BMI ******
2005.10.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
Domján Edit, aki sokat szenvedett élete utolsó tíz évében...
  2012-12-27 19:43:16, csütörtök
 
  Domján Edit
1932-1972

Domján Edit a trianoni szétszabdaltságot követő tizenkettedik évben született és ebből egyértelműen kiderül, hogy Horthy Miklós kormányzósága alatt volt kisgyerek és Klebersberg Kuno oktatásügyi- és kultuszminisztersége alatt lett elemi iskolás. Majd a II. világháború alatt vált serdülő leánnyá. Éppen ezért, az önéletrajzából teljességgel kimaradt, hogy 1945-1946 előtt mivel is foglalkoztak szülei és még sok-minden... ami nagyon is meghatározhatta az egész személyiségét.


Az ő életrajza is úgy kezdődik, mint kortársaié általában és az őket követő nemzedékeké. Olyanok ezek az önéletrajzok, mintha a szülők élete is 1945-46-tal kezdődött volna. Ne csodálkozzunk ezen, hiszen minden, ami előtte volt, ki kellett törölni és nem volt tanácsos róla még családon belül sem beszélni. Főleg, ha vitte valamire korábban valamelyik őse- szülője az éppen felnövekvő- később: ,,fényes szelek" nemzedékéhez tartozónak.


Domján Edit az általános iskolát 1946-ban végezte ,,kitűnővel", Maglódon, ahova akkoriban költözött szüleivel. Önéletrajza ezzel kezdődik és azzal, hogy ,,édesapja gyári munkás" volt, ,,édesanyja egyszerű vidéki család gyermeke".
,,A maglódi általános iskola nyolcadikos tanulója, és mint mindig rendesen, ekkor is ő mondja az ünnepély verseit, ünneplő ruhában, ahogy egy iskolai ünnepségen azt kell. Az aznapi ünnepélyen Vörösmarty költeményét, a "Petikét" mondja, majd az ünnepséget követően hazamegy, hogy átöltözzék. Ekkor érkezik meg az iskola portása, azzal az üzenettel, hogy az iskola igazgatója hívatja. Rémülten megy vissza szüleivel az iskolába, hogy mi a baj. Az igazgató nagyon megdicséri a szavalatáért, és a Színművészeti Főiskolára történő haladéktalan jelentkezését javasolja a szülőknek. Azon a tavaszon tehát, amikor a nyolcadikosok felvételi jelentkezéseiket adják be, a gimnáziumok vagy szakközépiskolák valamelyikébe továbbtanulási szándékaikat jelezve, Domján Edit a Színművészeti Főiskolát jelöli meg, szülei és tanárai biztatására. Az önéletrajz és a felvételi kérelem beadását követően behívják meghallgatásra, majd a főiskolán felvétele mellett döntenek."

http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/a-e/domjanelet.htm

,,Budapesten, a Váci út 47. sz. alatt működő, akkori nevén Bagi Ilona szakérettségis kollégiumba költözik egy esztendőre, ahol gyorsított menetben, egy esztendő alatt teszi le a négyéves anyagot magába foglaló vizsgát, amelyet követően a Színművészeti Főiskola hallgatója lehet. Hajnalban kelés, korán reggel Szabad Nép félórára felkészülés, majd a félóra maga, és csak azután kezdődhetnek az órák. Az órák késő délutánba hajlóan fejeződnek be, és az igen nagy anyagra való tekintettel, a másnapra való tanulás is tekintélyes időt vesz igénybe. Gyakorta késő estig húzódik el a tanulás, a magolás másnapra. A tizenkét ágyas szobákban fél tízkor már takarodót fújnak, hogy a félhatos kelésig pihenni tudjanak a diákok."

Domján Edit sorsa ezzel meg is pecsételődött, mert ettől fogva, hogy ,,KIEMELTÉK" őt ez egyfajta kisajátítással is együtt járt... Ettől fogva nem volt saját élete, amivel csakis ő rendelkezhetett volna... Amikor megpróbált független, szuverén emberként élni, azon nyomban összeütközésbe került a mindenre rátelepedő hatalommal. Elvették a gyerekkorát, az ifjúságát.

Írom ezt attól függetlenül, hogy a Főiskolán ,,bíztatóan fejlődik... Domjánt kedvelik tanárai, valahogy mindenkit levesz a lábáról kedves lényével. Az osztály esze, Kaló Flórián is hamar észreveszi, és korán szerelemmé érik a baráti segítség. A többi osztálytárs is szívesen udvarolna Editnek, de tiszteletben tartják szerelmüket. Edit a Vorosilov úton levő kollégium második emeletén lakik a főiskolás évek kezdetén, ám a négy esztendő első két évében csupán, mert a második esztendőben édesapja, a Taurus Gumiipari Vállalat dolgozójaként egy társbérleti lakást kap a Makarenkó utcában, és Edit hazaköltözik szüleihez."

1954-ben elvégzi a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. ..." Shakespeare: Vízkeresztjének vizsgaelőadását követően, megkeresi őket Ádám Ottó, aki akkor 1954-ben, a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője, és mindkettejüknek, Domján Editnek és Kaló Flóriánnak szerződést ajánl. Az ötvenes években, a végzős növendékeknek vidékre kellett szerződni, ettől csak kivételesen lehetett eltérni." Ekkor határozzák el, hogy hivatalosan is összeházasodnak. Bejelentkeztek a VIII. kerületi Tanácsnál és leszólítottak két ismeretlent tanúnak... Majd, leutaztak Szegedre, ahol azzal szembesültek, hogy ők csak afféle ,,gyütt-möntek". Domján Edit magára marad ebben a bizalmatlanságot árasztó légkörben, mert újdonsült férjét behívják sorköteles katonai szolgálatra. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy nem az akkori három éves időtartamra, hanem csak három hónapra. Edit ezt is nehezen - viseli a nagy idegenben, férje nélkül - a József Attila sugárút 2-4 sz. alatti lakás legkisebb helyiségében, mint társbérlő...
Szerencsére a társulat hamar befogadja a fiatal párt. Domján Edit számára az első sikert Mérimée: A művésznő hintaja - Camila, a minden férfit ujja köré csavaró szépasszony - szerepe hozza meg. Nehéz próbaidőszak előzte meg a bemutatót. A közönség valósággal ünnepli Szegeden. A remek előadást bemutatják a szegediek 1956 márciusában, a Budapesti Színházi fesztiválon is. Editet nívódíjjal jutalmazzák alakításáért.

1957-ben Ádám Ottó, aki addigra már a Madách Színház rendezője, szerződést ajánl Domján Editnek a Madách-hoz. Mindkettejüknek azért sem lehet, mert Kaló Flórián az 1956-os forradalom alatt elszaval nyilvánosan több verset, aminek következtében évekig szóba sem kerülhet a vidékről a fővárosba kerülés lehetősége sem, afféle "büntetés" ez. Domján Edit szolidaritást vállal férjével, és bár nagyon szeretne a Madách Színházhoz kerülni, vállalja továbbra a szegedi éveket 1961-ig.

Még a szegedi évek alatt lehetőséget kapnak a ,,Két emelet boldogság" című filmben való (fő)szereplésre. A filmet 1960-ban mutatják be. Ez döntő változást jelent az életükben és a pályájukon.
Domján Editet - a bemutatott film sikerének hatására - ,,a fővárosi Petőfi Színház kölcsönkéri, Brecht Koldusoperájának Polly szerepére. A színház új, a színésznő gyakorlatilag ismeretlen. Aztán a premiert követően kirobbanó siker kapcsán, Domján Pollyját dicséri mindenki." ,,Több száz előadást ért meg a Koldusopera, mindig telt házak előtt."

,,Hétévnyi szegedi tartózkodást követően, visszatérnek a fővárosba, szerződéssel. 1961 őszétől fogva Domján Edit a Petőfi Színháztól kap szerződési ajánlatot, Kaló Flóriánt, pedig a József Attila Színházházhoz köti új szerződése. A színészházaspár a Makarenkó utcában, Edit szüleinél lakik kezdetben, majd a XIII. kerületben a Róbert Károly körúton kapnak lakást, így életük első önálló lakásához jutnak."

Domján Edit három évet tölt a Petőfi Színháznál, ahol felfigyelnek rá a filmrendezők. Három filmet is forgat szinte egyszerre, bejár a tévébe, a szinkronba, a rádióba. Egy alkalommal pár hétre kikérik színházából egy Csehszlovákiában sorra kerülő forgatás miatt. A színházban egyik bemutató éri a másikat. Ezekben a szerepeiben is kitűnik rendkívüli tehetsége. Ezek a szerepek: Mándy Iván: Mélyvízében egy katona menyasszonya, majd Molnár Ferenc Üvegcipőjében Irma szerepe... ,,Divatba jött" és ő továbbra is egyszerű és szerény. Van benne valamiféle rokonszenves alázat a színház, a kollégák, a színjátszás iránt.
További szerepei a Petőfiben: 1962 Gosztonyi-Kincses: Európa elrablásában alakítja Jaqueline-t, a táncosnőt. Mark Twain-Kállai István: Az egymilliófontos bankjegy című darabban Domjánnak hálátlanul kis szerep jut. 1963 novemberében egy új, még híresebb alakítására kerül sor Molnár Ferenc Liliomjában, Júliát hozza, Agárdi Gábor alakította Liliom mellett. 1962-ben, nyáron, a Liliom rádiójáték feldolgozásán ismét Julikát játssza, ezúttal "csak" a hangjával.

Egy évadot (1963-1964) tölt a Nemzetiben. ,,Három darabban kap szerepet. ,,Illés Endre-Vas István: Rendetlen Bűnbánat drámájában, majd Szakonyi Károly első színdarabjában az "Életem, Zsóka"-ban kap női főszerepet, s végezetül az Anouilh "Colomb"-jának női főszerepét alakítja. Nemzeti Színházbeli munkája mellett állandóan jár a szinkronstúdióba, folyamatosan hívják filmekhez, s ezek mellett visszajár Liliomot játszani a Petőfi Színházba, illetve a Madách Színházban megkezdett "Vád és varázslat" előadássorozatának folytatásait végigvinni. Valóságban is tehát minden este játszik, pihenőidő nélkül."
Akit kiemeltek és tehetségesnek bizonyult, nem mondhatott semmire NEM-et! Domján Edit mégis megtette, mert a Nemzetiben már nem kívánt az újabb évadban játszani.

1964 őszétől a Madách Színház tagja egészen 1972-ben bekövetkezett haláláig. ,,Egri István rendezőként a Párizsból akkor áthozott Achard: "Bolond lány" főszerepét, Jozefát osztja az ott kezdő ifjú színésznőre, Domján Editre. Merész vállalkozás, hisz eredendően Párizsban az Antoine Színházban Annie Girardot számára íródott a darab, még 1960-ban." Achard a Madách Színházba érkezik, 1964 októberében. Elismerően nyilatkozik az előadásról, majd közli, hogy ,,Annie Girardot-on kívül Domján Edit Jozefája a legjobb. Csodálatos találkozásnak voltam tanúja Domján Edit és a szerep között" - nyilatkozza Achard.""
,,A premier után hat évvel már az ötszázadik előadásnál tartanak, amikor Achard ismét a színházba látogat Párizsból, némi aggodalommal szívében, hisz ennyi időn keresztül nem lehet ugyanolyan színvonalasan eljátszani az előadást, ám megnyugvással konstatálja, hogy az előadás továbbra is kitűnő, és el van ragadtatva az előadástól, Domjántól, Márkustól és Garas Dezsőtől."

Domján Edit 1965-ben Jászai-díjat kap a Bolond lány országos hírű előadásaiért és az ezzel párhuzamosan forgatott - Szemes Mihály ,,Új Gilgames" című művéből készült - filmben nyújtott alakításáért.

Az 1960-as évek legtöbbet színpadon lévő és foglalkoztatott színésznője. ,,Munkabírása végtelennek tűnik, újabbnál újabb szerepekben tündököl. 1966-ban négy premier, külföldi utazás, és filmbemutató jut a futó darabok mellé. Gyakorlatilag továbbra is pihenőnapok nélkül csinálja végig az évadot, már a sokadikat."


,,1967-ben közzétesznek egy listát a legtöbbet játszó színészekről és azt Domján Edit vezeti, havi 31 előadással (Film, Színház, Muzsika, 1967. február 24.). Megoszlás szerint: Enyhítő körülmény 10, Bolond lány 5, Négykezes 5, A tűz balladája 4, Amíg összeszoknak 3, Szentivánéji álom 4 előadással."
,,1969-re talán a sok munka, talán a siker nem egyforma mivolta okán, de felborul, a korábbi harmonikus egyensúly Kaló Flórián és Domján Edit között, és a válás mellett döntenek. Innentől fogva szinte, nem nagyon van ideje Editnek a magánéletre."


1971-ben egy Moliére darab, a Mizantróp, 1972-ben A hosszú előszoba, és utolsó szerepéül besorolódó Candida. Folynak illetve elkezdődnek Tabi László vígjátékának, a Családi drámának a próbái, amikor Domján Editben elszakad valamilyen láthatatlan húr, kialszik benne a tűz, valaki duruzsoló kis kályhához hasonlítja, amelynél sokan melegedhetnek, szóval kihuny a kályhából a tűz, és egy este abbahagyja az egészet, de az igazság sok oldalt visel, így érdemes a többi oldalt is szemügyre venni a kihunyó tűz megszemlélésénél."


1972 januárjában, a Magyar Rádió Ablak című műsorában találkozik Szécsi Pállal, a kor kedvelt énekes-sztárjával személyesen először. A találkozás kölcsönös szimpátiával zárul, és ez a szimpátia rövidesen szerelemmé izzik. Afféle ,,szerelem első látásra" - románc alakul ki közöttük. Domján eljár Szécsi fellépéseire, elemzi színpadi mozgását, és koreográfiai ötletekkel segíti, korrigálja, segíti, javítja kiejtését, mozgáskultúráját. Januártól-októberig tart a nagy szerelem. Szécsi nagy megtiszteltetésnek tartja a híres színésznő szerelmét kezdetben, de idővel mások pikirt megjegyzéseinek hatására (a nagy korkülönbségre utalva) eltávolodik a művésznőtől. Szécsi Pál, a közvetlen közelében élő barátok befolyására hallgatva elhagyja októberben Editet, aki ekkor már tudja, hogy várandós... Amiért magára marad leendő anyaságával, kénytelen elszánni magát a magzat elvételére. A műtétet végre is hajtják... ,,A szakítást mégis Edit kezdeményezi. Egy eszméletvesztéssel járó alkoholos éjszaka után Edithez viszik Szécsit. Edit aggódik, orvoshoz akarja vinni, de Szécsi hallani sem akar róla. Edit összeszedi a holmiját és kezébe adja, valamint felszólítja távozásra, amit Szécsi apatikusan végrehajt. Ezzel korántsem tekinti Edit befejezettnek a dolgot, de lezártnak igen. Levelet ír napok múlva Pali nővérének, akit megkér, vigyázzon öccsére. Szeretete nem elzárható és újra kinyitható csap, az állandó marad továbbra is, pusztán a magánéleti zavaros gyötrődések végére tesz pontot Domján."

,,És végül, bár akkor nem úgy tűnt, az utolsó tévéfilmforgatás ideje is elkövetkezik, Jókai Anna: "A labda" című kisregényének televíziós változata, amelyben Melindát játssza, a negyvenéves asszonyt. Melinda mindenféle karriervágyat félretéve, a megalázó szerelmi viszonyok elől elmenekülve, vidéken vállal művelődési ház-vezetést, ezzel új értelmet kölcsönözve életének. Domján az utószinkron felvételei során, a kivetítő-ernyőn megbabonázva és letörten veszi tudomásul a felette is eljáró idő arcára rajzolt finom kis vonalait."

1972. december 24-én kis ajándékokat tesz le kollégái asztalára, így Nagy Annának, akinek előadás után panaszkodik: "tudod, az utolsó tíz évben nagyon sokat szenvedtem. Elég volt."



Tisztelt Utókori Olvasó!

Aki azzal nyugtatgatod magadat, hogy Domján Edit azért vetett véget önkezével életének, mert: a ,,szabadságot" választotta - nagyon tévedsz!.

"Szuverén, önálló maradt, soha nem engedett a maga legbenső magányához és titkához hozzányúlni. Mindig igyekezett bátran és szabadon élni. És amikor ez nem ment már tovább, volt elegendő bátorsága ahhoz, hogy egy önmaga által előre meghatározott időpontban egy olyanfajta magváltoztathatatlan és végső szabadságot válasszon, amibe senki nem szólhat bele. (Kaló Flórián)"

Felmerül a jogos kérdés, hogy élhető életet biztosított-e az a rendszer, amit szocializmusnak nevezünk? Az, amelyikben az ember értéke kimerült a munkahelyi munkahelyén végzett munkájának értékével. Felmerül a kérdés, hogy az ilyen EMBER, vajon nem több-e, mint egy RABSZOLGA? Hiszen, az EMBER nem csak társadalmi lény, hanem MAGÁNEMBER is, akinek joga és elemi szükséglete a magánéleti boldogság és boldogulás... Domján Edit ettől szenvedett, vagyis, attól, hogy annyit dolgozott, hogy nem lehetett magán élete.

Szécsi Pál, pedig tipikus példája a gyökerét vesztett, szülői szeretet után hiába vágyakozó gyermeknek, aki gyermek maradt és ezért nem volt képes a felnőtt, önállóság felelősségével megélt életre. Apja a II. világháború végén meghalt, Anyja 1956-ban disszidált a három gyerekével, akik közül kettőt - Szécsi Pált és nővérét, Margitot hátrahagyott egy vasútállomáson... A legidősebb lányt, pedig Bécsben ... hagyta. Pali és Margit még felkutatták anyjukat, akire rátaláltak Amerikában. Majd, amikor szívszorongva felhívták telefonon, végképp összetörte a szívüket, mert olyan elutasító volt. Pali ezt sem tudta feldogozni...

Végső következtetésként azt kell mondanom, hogy ők mindannyian a gyökértelenséget, a vágott-virág-rövid életet kapták a szocializmusnak hazudott diktatúrától. Nem véletlen, hogy Magyarország vezetett és vezet az öngyilkosságok számát tekintve... Mert, csak hazudták a szocializmust... mint, ahogy most hazudják a demokráciát... amelyikben ,,szabadon" eldöntheted továbbra is, hogy önkezeddel vetsz véget szenvedéseidnek, amiért nem lehet magánéleted, vagy beletörődsz abba, hogy a hatalommal visszaélve, embertársaid fosszanak meg az élhető életnek még a reményétől is...??!

Bóna Mária Ilona

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Karácsonyi fohász a gyökereinkért
  2012-12-23 10:11:56, vasárnap
 
  Adjátok vissza a gyökereinket!

(Karácsonyi fohász Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet! c. versének ihletésére, átköltés)

Jászolban fekvő édes pici Jézus,
Bús magyar gyermek imádkozik Hozzád.
A Kárpátok fáit hópihék takarják.

Havas fejükkel Hozzád intenek fel,
A drága, védő, őrködő hegyek fái,
Add vissza nékünk, add a fák GYÖKEREIT!


Első generációs életstratégiák lakótelepi környezetben

(Részlet: Tudósítás Magyarországról 1972-1981 c. fejezetéből)

,,De leginkább az az ellenségesség volt a legelviselhetetlenebb, amellyel az őslakosok fogadták a "lakótelepi betolakodókat". Mintha ők tehettek volna arról, hogy mindenki aki "kiérdemelte" a lakáshoz jutás, lakásvásárlás lehetőségét az eredeti lakóhelyétől a lehetséges legtávolabbi lakótelepen juthatott hozzá álmai netovábbjához a lakáshoz! És hogy ez nem véletlen volt, hanem igen is a magyar identitástudat módszeres kiirtására való törekvés része, semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ezzel a módszerrel találkozhatunk - főleg Erdélyben a határainkon túli magyarok lakta településeken is.


Az Erdélyi-középhegységben, a lezúduló hó-olvadék áradó folyóvá duzzasztva a kis hegyi-patak vizét, elsodorta az erősnek látszó hidat, de az ott honos fák erős gyökerükkel megkapaszkodva, szálegyenesen, zöldellve megmaradtak!

Aki már látta a csakis arra a településre jellemző hagyományokat tükröző építkezési stílusú házakat, annak összeszorul a szíve a helyére épített betonkalodákat tartalmazó épületblokkok láttán. Olyanok ezek a betonmonstrumok, bennük az eredeti lakhelyükről "kiszanált őslakos" magyarokkal, mint távoli idegenben épült lakótelepre telepített, gyökér nélkül tengődő élőlények gettója. Összehasonlítva a kétféle életteret: nyilvánvaló, hogy mindez mementója egy újfajta genocídiumnak, ami évtizedek óta folyik a magyarság ellen - határainkon innen és túl!

Katalin érezte, hogy képtelen "az idegen talajban gyökeret ereszteni" és ha neki nem sikerül, akkor hogyan tudja gyermekeit megtanítani rá? Megtanulta a tanyán, hogy a satnya gyökerű, vagy gyökér nélküli palánta életképtelen.
- "Csak nyújtózkodik világnak, de megkapaszkodni, sok termést hozni nem fog!"
Mondta anyja-helyett-anyja-nagynénje, miközben a szép, mutatós szárú levelű, de satnya gyökerűt egyszerűen kidobta.
Erkölcsi érzéke azt diktálta, hogy: ha már, mint veszélyeztetett terhes "kikényszerített" három gyereket ettől az élettől, be kell bizonyítania életképességüket.
Soha nem vágyódott úgy vissza gyermekkora színhelyére - abba a pesti városrészbe ahol, ha kiment az utcára mindenki ismerős volt akivel csak találkozott - mint akkor! Oda vágyódott, de nagyon ahol nem volt illetlenség a "Hogy tetszik lenni?" kérdésre őszintén és részletesen válaszolni!
Oda, ahova elért, ismerős illatokat hozva a kunsági tavaszi szél. Oda, ahol eső után a földnek hasonló illata van, mint a tanyán volt. Oda, ahol a hó olyan sokáig tiszta fehér marad, hogy csak ki kell menni az utcára, és máris lehet szánkózni, hógolyózni, a letaposott részeken még korcsolyázni is!
Ezek azonban megszokható identitásbéli lelki problémák. Meg lehet tanulni velük együtt élni. Az azonban igazi tragédiát okozott, amikor a GYES alatt "egykeresővé" vált a család."
(Részlet vége)

Ezen írással ,,Anyám", ,,Apám" nemzedékének szerettem volna emléket állítani. E nemzedék képviselői még itt élnek közöttünk. Igaz, már öregek, betegek és sokan eltemették ,,vágott-virág" rövid életű, 1945 után született gyermekeiket is...
Ők azok, akik soha nem meséltek gyerekkorukról, szüleikről, családi múltjukról, vagyis: elhallgatták családi gyökereiket utódaik elől. Ez az elhallgatás a leghatékonyabb módja a hagyományok- a nemzeti- és nemzetiségi kultúra gyökeres kihalásának. Ők azok, akik számára a politikai változás még elhozhatja az öregkor méltóságát! Hogyan? Ennek megválaszolására, pontokba szedve leírtam egy-két ötletet.

Tudomásul kell vennünk, hogy a világ nemzetállamaiban - évszázadok óta -úgy élik meg az emberek hovatartozásukat, történelmüket, hogy - többnyire - ISMERIK CSALÁDI ŐSEIK TÖRTÉNETÉT, TÖRTÉNELMÉT, vagyis: ÉLETÜK GYÖKEREIT.

El kellene érni, hogy ezek az egyéni sorsok - a család, a munka, a jövő szempontjából - megismerhetők legyenek a családokban!

Tudatosítani kellene, hogy az egyéni sorsok, történetek, maga a történelem, a család történelme!

Hazánk történelme, viszont a családi történelmek összessége!

Jó, hogy van Terrorháza Múzeum, de az ott látottak, a fiatalabbak számára - úgymond: ,,lógnak a levegőben". Miért? Azért, mert az oda látogató ifjú honpolgárnak fogalma sincs arról, hogy saját családján belül kije-kije hogyan élte túl, vagy halt bele az egyik, vagy a másik terrorizmusba! Addig, bizony ezek az ismeretek - borzalmasságuk miatt - csak még jobban elidegenítik utódaikat saját, családi történelmüktől! Azt a hamis illúziót kelti bennük, hogy: ,,NEKEM EHHEZ SEMMI KÖZÖM!"

Az ösztönzők sokaságát kellene kitalálni, hogy az utánunk születettekben is felébredjen a vágy a családi múlt, a családi történelem megismerésére!

Alapvető igény kellene, hogy legyen - most, a génkutatások óriási eredményeinek elérésekor különösképpen - saját, genealógiai múltunk ismerete! Egyszerűbben fogalmazva: szükségesnek tartom, hogy mindenki képes legyen - felnőtt korára, legalább dédszülőkig visszamenőleg - a saját családfáját megrajzolni! Még egyszerűbben fogalmazva: jó lenne tudni, hogy ki fia-borja is az ember valójában!


(A rabszolgatartó társadalmak rabszolgái sem ismerték genealógiai múltjukat.)

A ,,TUDÁS" birtokában aztán nem élhetnénk ,,csak úgy" felelőtlenül bele a világba, vagyis az Európai Unióba, mert a MÚLT KÖTELEZ! KIT ARRA, HOGY ŐSEI HIBÁIBÓL OKULVA ALAKÍTSA KI CSALÁDI ÉLETPROGRAMJÁT, ÉLETSTRATÉGIÁJÁT - KIT ARRA, HOGY MÉLTÓ UTÓDJA LEHESSEN ELŐDEINEK!

Ezek: maguktól értetődőek a világ nemzetállamaiban.. Ebből következik, hogy akkor leszünk igazán (genealógiai múltunk ismerete által is) egyenrangú polgárai saját hazánknak és csakis ezután bármilyen más nemzetállamok közösségének!

Bizony, akkor még az is előfordulhat, hogy a ,,tudás" birtokában felelősséggel tudnánk
v á l a s z-t a n i!

Bóna Mária Ilona
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A család
  2012-12-19 10:16:16, szerda
 
  Az életünk mindenfajta tevékenységét három alapvető tevékenység határozza meg:
- a család,
- a szakmai munka és
- a jövő.

A CSALÁD, mint társadalmi alapminta, magába foglalja az élet születését és az élet fenntartását, ,,melyben megfordulnak a nemzedékek, ahonnan ered a történelem, a nemzeti élet, az emberiség szolidaritása, mindaz, ami az embert emberré teszi."

A család az emberpár egymáshoz, továbbá a szülőknek és gyermekeknek egymáshoz való kölcsönös viszonyából áll. Ez az ős, emberi háromság: apa, anya és gyermek az élet háromsága, akkor teljes, ha az egész életre kiterjed. Nem elegendő a pillanatnyi találkozás, amelyből az Élet támad, mert a nevelés épp olyan lényeges feltétele az életnek, mint maga a szaporítás.

A szerelem minden szépségét, dicsőségét, azt a csodálatos ajándékot, amit egy személyiség nyújthat a másik személyiségnek, csak egy egész életen tartó szerelemben tudjuk megismerni, viszonozni.

Éppen ilyen, egész életre szóló a szülők és a gyermek életközössége. A gyermeknek az az érdeke, hogy aki természet szerint apja és anyja, lélek szerint is az legyen, hogy az apa és anya egymáshoz való szeretete egy olyan lelki és erkölcsi ,,anyaméh" legyen, amelyben egészségesen fejlődhet a gyermek egész személyisége.

E nevelés nem érhet véget huszonnégy éves korban, mert deresedő hajjal, unokáktól övezve is rendkívül nagy nevelő erőt jelent az édesapa és édesanya. A házasságnak ez a része állandó feladatot, munkálkodást jelent, ami a házastársak halálával ér véget.

A házasság azonban nem jelentheti minden ember életfeltételét, mert vannak a házasságra testileg, vagy lelkileg alkalmatlanok; és vannak kivételes személyek, akik egész életüket hivatásuk szolgálatára rendelik.


Mi a helyzet azzal, a családot veszélyeztető ténnyel, hogy - vagy gazdasági kényszerből, vagy puszta önzésből - félnek a gyermekáldástól?

Amikor a kenyérkereső munka éppúgy lefoglalja az anyát, mint az apát, felbomlással fenyegeti a családot. Erőteljes családi szellemre neveléssel tudatosítani kell, hogy nincs az élővilágban magatehetetlenebb, mint az újszülött csecsemő és az őt világra hozó nő.
Éppen ezért, azon újszülöttnek jók az életkilátásai, ahol az apa oltalmazó szeretetével és gondoskodó jelenlétével támasza lehet gyermekének és gyermeke anyjának.

Ebből következik, hogy az állam - a mai gazdasági berendezkedésben - még nem vonulhat ki a gyermeknevelés és az oktatás költségeinek (részleges) átvállalásából.

,,...A tőkét, pedig nem a nyereség igazolja, hanem az, hogy minél több boldog családot tart el."
(Ravasz László)


Budapest, 2001. december 5.

Bóna Mária Ilona
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Individualitás - közösség
  2012-12-18 16:16:15, kedd
 
  E kettő ellentétbe állítása teljességgel hibás megközelítése a problémának!!!

Ez tényleg vakvágányra visz és ne is ábrándozzon senki arról, hogy mások, akik valamilyen kisebb-nagyobb közösségben élik életüket, nem születtek individuális lénynek!!!
DEHOGYNEM!!!! Nagyon is! Teljesen egyéni- belső (intellektuális-pszichikus) tulajdonságok sokaságával jövünk a világra.

Csak aztán az erőszakos kollektivizálás - túlzott egyformásítás - jegyében az 1945 utáni bolsevik-fasiszta hatalom teljességgel kitörölte az emberekből azt, amiért az egyént a Teremtő pont olyannak teremtette, mint amilyennek: egyszeri- egyedi- és megismételhetetlen EGYÉNISÉGNEK...
Ráadásul, örökösen megnevezték azokat a nemzettestvéreiket, akikre mutogatva azt sulykolták - mint most is - hogy minden problémánkról, bajunkról ők tehetnek. Mármint annak idején a kulákok, nagy- és kispolgárok, ellenforradalmárok...Majd, az 1970-es években: a gyeses kismamák a nyugdíja(so)k rovására kapták a segélyt...mármint, hogy miattuk maradtak a nyugdíjak olyan alacsonyak...stb. Annyira megszokták egyesek (többesek) ezt a BŰNBAKOKRA való áthárítást, hogy még ma is ez folyik jobbról és balról egyaránt.

Ezért lenne nagyon fontos végre elfelejteni a kollektivizmust, meg individualizmust, meg az össze ember kitalálta -izmust, mert egyik izmus sem szolgálta és szolgálja az emberiség és benne az egyes ember érdekét!
Mert, minden embernek az az érdeke, hogy az EGYÉNISÉGE (külső-belső tulajdonságai) alapján tanulhasson tovább és foglalja el a dolgozó társadalomban az őt megillető szakmában- hivatásban a helyét.

Vagyis, el kellene fogadniazt a TÉNYT, hogy mindenki az individuális tulajdonságai alapján predesztinált...
Aszerint legyen belőle énekes, vagy munkás, vagy konstruktőr... vagy szerzetes, apáca, vagy tanár, vagy közgazdász, esetleg balerina...
Vannak emberek akik a számok világába belebetegednek és vannak akik meg értik, szeretik azt.

Ezért nem szabad senkit a lelki habitusával ellentétes pályára erőltetni, mert az olyan, mint amikor egy kövérkés, nagytestű kislányt mindenáron balerinának akarunk kiképezni. Csakhogy, ez nem fordulhat olyan gyakran elő, mert a fizikai tulajdonsága valakinek a szem számára nagyon is látható. Mint például, valakinek a testalkata szerinti testi alkalmatlansága.

Ugyanakkor, vannak olyan lelki tulajdonságok, amelyekkel nagyon nem valók emberek bizonyos munkákra- hivatásra. Csakhogy, ezt a TÉNYT az ateista-materialista szemléleten nevelkedett nemzedékek vezetői az Istennek sem hajlandók tudomásul venni. Ezért gondolkodnak úgy a felvételizőkről, mint esetleges keretszámokba - a társadalmi szükségletekre hivatkozva - gyömöszölhető élettelen tárgyakról.

Ezt a gondolatot fogalmaztam meg még 1996-ban a Tudósítás Magyarországról c. szociográfiában és ezt plagizálta tőlem Jókai Anna és aratott vele nagy sikert egy (magyar nők) világkonferencián, amire én is hivatalos voltam. Habár, jeligés volt a pályázat és ő nem tudhatta, hogy kit takar a "Bízom Külkertesben"c. jelige... De azt nagyon is jól tudta már akkor, hogy soha az életben nem fog megjelenni!!!!
Legalább is a Magyar Írószövetség égisze alatt NEM.

Egyébként, van ennek a paradoxonnak tűnő problémának MEGOLDÁSA!!!
Éspedig Ravasz László egyik írásában találtam rá:

"Isten teremtette az egyéniséget...azért, hogy a közösségnek szolgáljon; a közösséget azért, hogy az egyéniséget hordozza, táplálja és kivirágoztassa."

Bóna Mária Ilona
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Élőlánc a magyar termőföldért- Magyarországért
  2012-12-13 14:06:30, csütörtök
 
  Advent

és Élőlánc Magyarországért

és a termőföldért


vasárnap a Kossuth téren, az '56-os örökmécsesnél


Hivatalos, bejelentett rendezvény!


Gyertek!
https://www.facebook.com/events/386676661416657/


2012. december 16-án, vasárnap, 15 órakor


Budapest, Kossuth tér, '56-os örökmécses


Támogatja a Fejér Szövetség: Advent Magyarországért és a magyar földért


Álljunk ki Hazánkért!


Tisztelettel: Fetzer János TAHSZ főszervezője
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Fideszes államcsínyről riogatnak...
  2012-12-02 15:55:53, vasárnap
 
  Ha államcsíny történt, akkor a-mögött Boross Péter és az általa újjászervezett titkosszolgálatok emberei állnak, mint minden mögött. Még Orbán Viktor mögött is. Orbán SEMMIT NEM TEHET Boross Péter "tanácsai" ellenére. http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:iSHBFjBEJZwJ:hu.wikipedia.or g/wiki/Boross_P%C3%A9ter+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
Pontosan, mint ahogy Antall József sem!!!
Megalakulása óta még a Jobbik sem!!!!
A jobbikos zsidózás mögött is Boross Péter titkosszolgálatosai állnak.
Ott vannak minden pártban és civilnek mondott szervezkedésben!!! Elérte a rendszerváltozás nevezetű felfordulásban azt, hogy Magyarországon az 1 főre jutó spiclik száma 2 legyen!!!!
És itt az interneten is az ő titkos-szolgái keverik a sz...t, akarom mondani a ,,kártyát"... Még a Nemzeti Hírháló sem működhetne Boross Péter hallgatólagos beleegyezése nélkül!!!! Az un. Alaptörvény mellett is ő-urasága prókátorkodott. A csatolmányban megtekinthető a véleménye a NATO tagságunkról, amit szintén neki lehet "köszönni", http://furaila.xfree.hu/242747 valamint az EU-tagságunkról... no és tessék csak elolvasni, hogy mit nyilatkozik arról, hogy mi a sorsa - szerinte - egy magyar miniszterelnöknek, akit lehet "ütni-vágni"...
http://furaila.xfree.hu/242747 mert a miniszterelnök erős, mármint politikai értelemben. Ugyanis - szerinte - kétharmados támogatottsággal bármit megtehet... ellentétben a köztársasági elnökkel. Azt elhallgatja, hogy a köztársasági elnök "csak" a magyar hadsereg fölött rendelkezik!!!
Tetszik érteni? Azt őkelme nagyon is jól tudja, hogy miért hagyták 1990 után lepusztulni - mármint a hadsereget. Azért, amiért a 2008. április 22-i - területfejlesztési törvénybe bújtatott - törvényt elfogadtatta a magyarnak hitt parlamenttel Bajnai Gordon akkori miniszter. A magyar hadsereg helyett NATO támaszpontot akar létesíttetni - maradék kis országunk egész terüloetét 11 logisztikai központra osztva!!! Ezeket a logisztikai központokat izraeli katonaság műszaki alakulatai építenék föl szerződéssel a NATO-val. Csak az ürügyre lenne szükség. Ezért a fasizmussal való riogatás, a cigány-magyar ellentét kiélezése... minden, minden... hogy legyen ürügy végre a NATO bejövetelére, pont, mint 1956-ban a szovjet hadsereg beözönlésére!!!! Az 1956-osd forradalom is "csak" egy kis ürügyként kezdődött. Az más kérdés, h. szabadságharc lett belőle. Erre nem számítottak kommunista-fasisztáék!
Nem véletlenül kapta ajándékba Bajnai Gordon a miniszterelnökséget és mostanság, pedig a Haza és Haladás nevezetű, volt emdéefes vezérek - köztük Boross Péter - alapítványát, mellyel megtámogatva visszatért a politikai életbe... Mindezek szükségességét azért hangoztatja Boross Péter és az őt támogató kádári fényes szelek nemzedékének URBÁNUS értelmiségije, mert ezzel, egyszer, s mindenkorra megszűnne annak a veszélye, hogy el legyenek számoltatva minden politikai bűntetteikért. Mindazért, amitől egy egész nemzedék porlad kint már a magyar temetőkben... Ezek, a halottak és utódaik az 1990-es un. rendszerváltozás kárvallottjai... Ők az 1945 után születettek, kiknek már nem jutott a hothysta polgárságtól elrablott lakásokból és más javakból, mert azokat már addigra - mire ők felnőttek - már minden ki lett osztva. Nekik maradt a lakásvásárlás lehetősége (ha a kisz, a párt és a szakszervezet is javasolta) 30 éves törlesztésre- OTP-hitelből vásárolt panel-lakás!!!
E nemzedék maradékai éppen mostanság veszítik el otthonaikat, mindenüket...
A kádári elithez tartozó URBÁNUS politikusok, legyőzve a plebejusokat (népnemzeti) most valóságosan kivéreztetik Magyarország maradék munkás-parasztjait és leszármazottjait!!!

Tehetik, hiszen ez a munkás-parasztság már nem azonos azzal, akik megvalósították 1945 után a proletárdiktatúrát!
Egy HELYCSERÉS TÁMADÁSSAL kitermelte a kádári kontraszelekció a maga urbánus elitjét. Éppen ezért, azok, akiket munkás-parasztként ért a rendszerváltozás nevezetű felfordulás, azokon VALÓSULT MEG A PROLETÁRDIKTATÚRA. Őket és utódaikat találta a politikai hatalomváltás is teljesen ellehetetlenült állapotban. Ők ugyanis, nem rendelkeztek már az 1970-es évektől kezdődően semmilyen, a váltáshoz szükséges eszközzel. Nem volt sem tudásbéli, sem anyagi, sem kapcsolatbéli tőkéjük!!! Holott, ez az új munkás-paraszt réteg valósította meg az új gazdasági mechanizmust, aminek köszönhette azt az ország, hogy mi lettünk a térség legvidámabb barakkja. Politikai bűntett volt ezt az ÚJ MUNKÁSSÁGOT és TSZ-ben meg a háztájiban napi 16 órát roboló PARASZTI réteget magára hagyni és teljesen lepusztítani, hogy aztán kipusztuljon önmagától!!!

Bp. 2012. december 2.

Bóna Mária Ilona
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A magánéleti boldogságról
  2012-12-01 23:59:29, szombat
 
  Azt hittem korábban, hogy a magánéleti boldogsághoz kell egy otthon (ház, lakás) benne egy társ és gyerekek...
Vagyis a családot hittem a boldogság egyetlen forrásának. Egy házat, ahol OTTHON érezheti magát az ember a hazájában...

De, rájöttem valamire, méghozzá arra a nagyon fontos tényre, hogy nem
egy "HÁZ" kell hozzá, hanem egy másik EMBER, akinek OTTHON lehetnék a
LELKÉBEN.

Erre egy kaliforniai költő - Zas Lóránt - tanított meg úgy, hogy nem is tud róla.
Ugyanis, ő egészen belakta Amerikát, sőt szinte az egész világon otthonosan mozgott.
És tudod kedves Olvasó, hogy miért?
Azért, mert egy olyan asszonnyal élt boldog családi életet, akinek otthon
érezhette magát a lelkében. És, hogy ez kölcsönös volt, ezért nem kellet6t neki
olyan HAJLÉKTALAN LÉLEKKEL leélnie az életét, mint például nekem... és
még oly sok boldogtalan kor- és sorstársamnak!

BMI
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
2012.11 2012. December 2013.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 7 db bejegyzés
e év: 104 db bejegyzés
Összes: 7226 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 883
  • e Hét: 883
  • e Hónap: 28926
  • e Év: 343426
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.