Regisztráció  Belépés
furaila.blog.xfree.hu
"Nem az a fontos, hogy milyen iskolákat végeztél, hogy mit dolgozol, hanem hogy milyen EMBER vagy!" BMI ******
2005.10.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/17 oldal   Bejegyzések száma: 161 
Ez mérce és útmutató...
  2009-01-31 08:11:07, szombat
 
  Győztünk: Gárda vs rendőrség 1:0! (+bírói határozat)
2009-01-30 22:05 barikád.hu

Mint ahogy korábban már beszámoltunk róla, a Magyar Gárda iváni vonulását betiltó határozat miatt bírósághoz fordultak a gárdisták, ugyanis a határozatban az szerepel, hogy azért nem tarthatják meg a vonulást, mert az 1360 fős település közlekedésében "komoly zavart okoznának" (szombaton), "alternatív útvonal ugyanis nem biztosítható a településen közlekedők számára", illetve "zavart okozhatnának a helyiek mindennapi életében."

Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat képviseletében a mai napon, 15 órakor a bíróságra benyújtott egy kérelmet a soproni rendőri határozat felülvizsgálatára. Gaudi legfőbb indoklása a döntés hibás mivoltára az volt, hogy Iván esetében nem volt igaz az az állítás, miszerint a rendezvény idejére nem lehet más útvonalat biztosítani.

Dicséretre méltó, hogy a bíróság gyorsan és hatékonyan meghiúsította a rendőrség gárda ellen irányuló törekvéseit: A nemzeti jogvédő 20 óra környékén már kezében tarthatta a bírói határozatot. Gaudi-Nagy Tamás szerkesztőségünknek elmondta, hogy a bíróság hatályon kívül helyezte, azaz megsemmisítette a rendőrségi határozatot; s kötelezte a perköltség megtérítésére. Így lehetővé vált a rendezvény megtartása!

A hatóság alapvető hibákat vétett a tiltás meghozatala előtt, például nem jártak alaposan utána a helyi közlekedési viszonyoknak, menetrendnek és egyáltalán nem vizsgálták ki a bejelentett rendezvény közlekedésre vonatkozó tényleges következményeit.

Az eset különlegessége abban rejlik, hogy most először történt meg, hogy a rendőrség által megtiltott gárdavonulásról törvényes keretek között is bebizonyosodott, mondvacsinált és a gyülekezési jogot önkényesen korlátozó érvekkel próbálja megakadályozni a hatalom - jelentette ki Gaudi. Ez az ügy nemcsak a Gárdáról szólt, s mindenki érdekében áll egy ilyen alapjogokat védő döntés megszületése. "Ez mérce és útmutató minden ezt követő Gárda rendezvénnyel kapcsolatos rendőrségi eljárásra." - összegezte a történtetek a nemzeti jogvédő.


Bírósági határozat

1. oldal | 2. oldal | 3. oldal | 4. oldal

Kapcsolódó cikkek:
Vonul a Gárda Ivánra - a Wass Albert Zászlóalj közleménye
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Az "egyenállam" elleni írás
  2009-01-31 08:05:48, szombat
 
  Gondolatok a nemzet felemelkedéséhez vezető útról
Mezőgazdasági A mai átlagember érzi, hogy fokozatosan süllyedünk erkölcsileg, morálisan, gazdaságilag. Elveszítjük nemzeti értékeinket, hagyományainkat, miközben egyéni és az ország vagyona is fogy. A fiatalok egyre hosszabb ideig tanulnak (20 év), miközben megszerzett tudásukat nem tudják hasznosítani, mivel nincs mögötte tényleges tudás. Eközben a társadalom szinte minden rétege ,,tanul": nézi a televíziót, reklámújságokat olvas, stb., stb., hagyja magát hülyíteni.

Vannak, akik a kormányt okolják - nem is ok nélkül - hiszen neki vannak lehetőségei. Van, aki az ellenzéket is ide sorolja, hiszen az ő kormányzásuk alatt sem voltak gyökeres változások, de nem is lehettek, mert a fő ok a globalizáció, amely teljesen átszőtte a társadalmat, a politikát. Megszerzett minden gazdasági potenciált, uralja a sajtót és a kultúrát, a stratégiai szolgáltató szektort (gáz, elektromos áram), a kereskedelem jelentős részét stb., stb., szinte mindent.

Ez azonban nem csak Magyarországra vonatkozik, hanem a fejlett és fejlődő világban mindenhol ugyanolyan propaganda folyik, Angliától Mongólián át Chilléig. Ugyanolyan baseball sapkával reklámoznak és colát isznak mindenhol, stb.

Mit tehetünk ez ellen?

Erővel megdönteni nem lehet, ahhoz gyengék vagyunk. Az embereket meggyőzni megint nem lehet, hiszen a média által le vannak butítva, ráadásul a társadalom döntő többsége függ tőle (kölcsönök, nyugdíj, végrehajtó apparátus, mint munkáltató, stb., stb.)

Két lehetőség van a változtatásra.

Az egyik, hogy magától bedől, mert nem tud terjeszkedni vagy a globális természeti katasztrófák (felmelegedés, ózonlyuk, a föld pusztulása) idézik elő. Ezekre azonban kicsi a befolyásunk.

A másik lehetőség, hogy egyszemélyes ellenállók leszünk és felismerjük, hogy úgy szolgálhatjuk a nemzetet, hogy magyar termékeket veszünk, magyar ruhákban járunk, a helyi erőforrásokra támaszkodunk: gáz helyett cserépkályhával fűtünk. Nyilatkozatok és magyar föld védelme érdekében kampányolás helyett azzal támogatjuk a parasztokat, hogy megvesszük tőlük a tejet, a gyümölcsöt, feltéve, hogy ha nem a globális cégek technológiáját alkalmazzák. Azokat a fajtákat keressük, amelyek jobb ízűek, de nem biztos, hogy bírják a csomagolást úgy, mint az un. szupermarket fajták. Ez a kisebb gazdákat életben tartja. A nagyobbaknak (pl. akinek 30 ha gyümölcsöse vagy 1000 tehene van) az lehet a megoldás, ha a sok millió egy részét - amit az ültetvényeikre és állataikra áldoznak - a feldolgozásra fordítanák és akkor nem alapanyagot, hanem forgalomképes élelmiszert állítanának elő.

Erre találta ki a globalizáció az összefogást (pl. új típusú szövetkezet), csakhogy ezek nem nyújtanak védelmet, egyetlen céllal hozták őket létre, hogy könnyebb legyen ellátni a multinacionális bevásárlóközpontokat.

Igazi magyar boltokra, de még inkább piacokra van szükség, ahol a helyi termelők és feldolgozók kínálják a portékát, helyi viseletben, ekkor az ipar termékei is elindulhatnának felfelé, először a kézművesség, majd a gépek és így tovább.

A propaganda munkahelyekről beszél és a munkanélküliség megszüntetéséről, én egy példán keresztül levezetek egy megoldást a sok közül:

Jelenleg 1 kg búza 30-40 Ft.
1 kg kenyérhez szükséges 70 dkg liszt + víz + kovász + só + munka + energia.
A ma kapható kenyerek 20 dkg lisztből készülnek + adalékanyagok + káros anyagok (amelyek egyébként más élelmiszerekben is jelen vannak) és az áruk 200-250 Ft körül van.

Tételezzük fel, hogy 1 kg jó magyar búza 100 Ft lenne (ami a jelenlegi ár háromszorosa és akkor már nem kellene segély a parasztoknak). 1 kg 100 Ft-os búzából 70 dkg fehér lisztet lehet őrölni + 30 dkg korpa keletkezne.
Ha lennének kis malmok, amelyek ezt tudnák szolgáltatni a 30 dkg korpáért vagy a 20 % vámért, akkor jól megélhetnének belőle.
A lisztből rengetegen süthetnének kenyeret kenyérsütőgépben, utána egyesek a kertjükben építhetnének egy kemencét.
Vállalkozások indulhatnának:
- malmok
- pékek, akik a 100 Ft lisztből 500 Ft-ért kenyeret sütnének, amely még így is olcsóbb, mint a jelenlegi 250 Ft-os, hiszen 3-szor több lisztből van, így kevesebb kell belőle, hiszen nem a levegőt esszük, ráadásul még káros anyag sincs benne.
- Lennének, akik kemencét építenének, mások malmot, lenne, aki teknőt gyárt stb.

Ezzel elérnénk azt is, hogy több embernek lenne tényleges alkotó munkája, a paraszt 3-szor annyit keresne, a pék és a molnár jövedelme is többszöröse lenne a jelenleginek (most tönkre megy vagy már tönkre ment) és több ideje lenne kultúrára és utódai nevelésére. A termékek egészségesebbek lennének, a pénzt helyben költenék el, ezzel egymást gazdagítanák támogatások nélkül, egy öngerjesztő folyamat indulna el.

A szupermarketek mellett magyar piacok létesítésén kellene fáradozni, de nem méregdrága modern építményekre lenne szükség, mint amilyenek épültek. Párizsban, Münchenben vannak termelői piacok, ahol ingyen vagy jelképes összegért lehetnek jelen a termelők, mindazokkal a kivételekkel, amelyeket nem ratifikáltak a magyar vezetők, pedig más gazdagabb országok nem szégyellik felvállalni.

Minden város központja, főtere ilyen neveket visel, mint Búza tér, Piac utca, Széna tér, hiszen századok óta folyt ott a csere és minden más közélet...

Rózsa Péter
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Klebelsberg Kultúrkúria febr.p
  2009-01-31 07:22:59, szombat
 
  Klebelsberg Kultúrkúria februári prohramjai


Klebelsberg Kultúrkúria
II. kerület, Templom u. 2-10.

Tel.: 392-0860, fax: 392-0862

info@kulturkuria.hu

www.kulturkuria.hu



Szeretettel küldöm a Klebelsberg Kultúrkúria februári programját.



Mindenkit szeretettel várunk a Klebelsberg Kultúrkúriába

(1028 Budapest, Templom utca 2-10.).



További információ: www.kulturkuria.hu

Tisztelettel

Bercsi Kati

kommunikációs menedzser

30/642-3523

bercsi.kati@kulturkuria.hu

Klebelsberg Kultúrkúria

1028 Budapest, Templom utca 2-10.

Telefon: 392-0860, fax: 392-0862

www.kulturkuria.hu



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A lelketlenség évtizedeiről
  2009-01-31 07:19:29, szombat
 
  Az 1990. utáni években azt hittem, hogy ott lehet majd folytatni a lelkiséget, ahol a II. világháború előtt abbamaradt.
Én, legalább is Albert Schweitzer gondolataival felvértezve szerettem volna életemen, családom életén változtatni.

,,...ostobaság arra várni, hogy Isten maga hárítsa el az ember elleni igazságtalanságokat. Hogyan lehet kitartani egy olyan istenkoncepció mellett, amely szerint Isten az igazságosság oldalán avatkozik be az emberiség ügyeibe azok után, ami az utolsó háborúban történt - annak összes gyilkosságai és igazságtalanságai, a koncentrációs táborok után, ahol gázkamrák voltak, a vallási kisebbség üldözése után? A gonosz létezése és győzelme azt jelenti, hogy a rosszért az ember felelős, harcolnia kell ellene, nem pedig ölbe tett kézzel ülni, és várni holmi isteni beavatkozást"...
"Az igazán erkölcsös ember számára minden élet szent, még az is, amely az emberi szempontok szerint nagyon alacsony szinten áll."
,,Nem elég egyszerűen létezni. Nem elég azt mondani: ,,keresek, hogy eltartsam családomat. Jól végzem a munkámat. Jó apa vagyok, jó férj vagyok. Az egyházközségnek jó tagja vagyok."
,,Mindez nagyon jó, de még valamit kell tenni. Mindig keresse annak a lehetőségét, hogy jót cselekedjék. Minden embernek a maga módján kell keresni annak a lehetőségét, hogy még nemesebbé váljék, és megvalósítsa igazi emberi méltóságát. Bizonyos időt a felebarátainak is kell szentelni. Lehet, hogy ez nem sok, de tegyen valamit azokért, akik emberi segítségre szorulnak, valami mást, amiért nem kap semmilyen más fizetést, mint e munka elvégzésének a kiváltságát. Mert ne feledje el azt, hogy nem egyedül él e világon. Hogy felebarátai vannak."


Ezek a szentenciák azonban nagyon is férfiasak, vagyis férfiaknak szólnak. Nő létemre éppen akkor olvastam először, amikor második gyermekem megmaradásáért, egy hónapig feküdtem a kórházban.

Ott fogadtam meg, hogy ha megszületik, ezen eszmények jegyében fogom felnevelni. Amiért bíztam az indirekt nevelés (a mód, ahogy élünk gyermekeink előtt) fontosságában, arra gondoltam, hogy először férjemet fogom megnyerni mindennek.

Őt, sajnos szőröstül-bőröstül bekebelezte a szocialistának nevezett társadalom. Oly annyira, hogy még gondolni sem tudott az ,,egyházközség"-re, meg a ,,felebarátai"-ra!
Az egyházközség, pedig - mentve hívei életét, mint a bölcs Salamon király történetének édesanyja - ,,elengedte" az emberek kezét.

A kommunista hatalom - a ,,gonosz mostoha", mindent magának akaró erőszakosságával - elszakította híveit az egyháztól.

*

Példák hosszú sorát tudnám most itt feleleveníteni.

A sok közül egy-két jellemző esetet elmesélek:

Soha nem felejtem el azoknak az éveknek a rossz hangulatú vasárnapjait! Akkoriban lettem kisiskolás. Pesterzsébeten felépült egy új mozi. Ebben a moziban kötelező(!) volt vasárnap délelőttönként, a 10 órakor kezdődő matinéra elmenni. A mozi bejáratában álltak azok a tanárok, akik járva az iskolákat, meghirdették a matinékat. Ők, azután, ott feljegyezték az érkezőket. Akkoriban vetítették azokat a híradó filmeket, amelyeken olyan kisfiúkat, kisgyerekeket mutogattak, akik azért kaptak Rákosi Mátyástól kitüntetést, mert feljelentették valami miatt a saját anyjukat, apjukat!

Így ültették el a kisgyermekek lelkében a szülőkkel szembeni szembefordulás és gyanakvás csíráit! Az iskolában azután végig nézhettük, ahogy ,,megbüntetik" azokat, akik nem tudtak, vagy nem voltak hajlandók ezekre a matinékra elmenni. Ilyenkor az is kiderült, ha netán valaki éppen templomban volt a szüleivel. Kompetensék gondoskodtak arról, hogy a ,,Szégyentáblán" kint legyen a nevük!
Volt szülő, aki belátta, hogy - ha nem akar a gyerekéből ,,bukott szamarat" csinálni - bizony jobb, ha nem erőlteti a templomos életet! Később, az otthoni hitbéli szokásokat is, mint például az imádkozás - elhagyták. Mert kialakult az a kényszerképzetük, hogy ,,a falnak is füle van"!

Egy másik történetet még gépírónő koromban mesélte el az egyik kollégám. Akiről már tudtam, hogy azért nem lehetett több, mint egy jó lakatos szakmunkás, mert az apjának maszek lakatos műhelye volt a háború előtt és ragaszkodott (volna) hozzá a háború után is!
Kollégám azonban - ,,megtanulva" az új módit - ,,munkás"-ként igyekezett jó ,,szocialista" polgára lenni hazájának. A dolgozók esti technikumában, megszerezve a technikusi képesítést, lemondott a gépészmérnöki vágyairól is. Ösztönös vonzódást érezvén azonban a népi tánchoz, nem kellett sok rábeszélés, hogy tagja legyen a KISZ Központi Bizottsága Népi Táncegyüttesének. Az együttes - egyik legjobb táncosaként, és - táncosaival bejárta az egész világot.
Nem is volt semmi gond, míg bele nem szeretett egy lányba, akinek a szülei ragaszkodtak a templomi esküvőhöz!
A szerelmes technikus és népi táncos, oltár elé kísérte mennyasszonyát. Lett is ebből pártfegyelmi, meg a népi táncegyüttesből való kizárás!

De: napjainkban, a rendszerváltozás nevezetű folyamattal sem szűntek meg a kompetenciájukat megtartott politikai erők képviselői úgy irányítani életünk folyását, hogy még véletlenül se lehessen ,,visszarendeződni" ,,Isten, Haza, Család" hármas-eszményéhez!

A módszerek nagyon ismerősnek tűnnek.

Ezek egyike, amikor a fölsőfokú oktatási intézményekben még a karácsony előtti ,,szentestén" is - rendszeresen(!) folyik a vizsgáztatás!

A másik: minden keresztény, keresztyén ünnepen rendeznek valamilyen nagy ,,...parádét", iskolai ,,bulit" az oktatási intézmények tanulói számára. Ahol aztán a gyerekek bömböltetik a technót, vagy a rapet, vagy ami a divatos diszkókban éppen ,,trendi", miközben mérgezett egerekhez hasonlatosan - ordítozva rohangásznak - a ,,demokrácia" jegyében.

Nehogy azt higgyük ám, hogy a gólya-bálok különbek lettek!
Ma már a fölsőbb évfolyam diákjai szervezik a gólyák számára a - bálnak egyáltalán nem nevezhető - bulikat!
A kompetenciájukat megtartott felvételiztetők vizsgáin átesett diákok: meggyötörten és megszeppenve, de tele reménységgel mennek el a -,,gólyabál"-ra. Ahol aztán rájöhetnek se' alatt arra, hogy nem szánnak más szerepet nekik, mint hogy asszisztálhatnak a fölsőbb évfolyamosok részeges- pótszeres tombolásához.

(Részlet az ADJÁTOK VISSZA A GYÖKEREIMET! c. családregényemből.)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nemzeti tüntetés önmagadért!
  2009-01-29 13:21:40, csütörtök
 
  Nemzeti tüntetés a Szent Koronáért január 31-én!

Egy országot többféleképpen lehet kifosztani, kisemmizni és megalázni.
Amikor eladták korházainak, intézményeinket, földjeinket, amikor
kiforgattak bennünket minden nemzeti vagyonunkból, hogy megtörjenek
egy büszke nemzetet, akkor azt hittük többet már nem tudnak elvenni
tőlünk. Tévedtünk.

Jelt adott a Magyarok Istene. Jelt az összefogásra. Mert a hatalom
rátette tisztátalan tolvaj kezét arra a Szent Koronára, mely
századokon át a mai napig hitet, erőt és büszkeséget adott a magyar
nemzetnek. Hitünk és ősiségünk, megszenvedett történelmünk kiált fel
az égre:
"Isten áld meg a magyart!".
Az idegen szívű magyar kormány a kufároktól felvett hitel fejében
elzálogosított minden nemzeti vagyont.
Az Országházat és legféltettebb kincsünket, a Szent Koronát, amelyet
egyszerű vagyontárgyként kezelnek. Sárba tiporják nemzeti
önállóságunkat, megsemmisítik kultúránkat, történelmünket, hogy végleg
eltöröljék a föld színéről a Büszke Magyar Nemzetet.

Védjük meg a Szent Koronát! Testünkkel, lelkünkkel, akár életünk árán is.

Mi, civil és nemzeti szervezetek szervezői felkérünk minden hazájáért
aggódó, a Szent Korona oltalma alatt élő és félő embert a nyílt
ellenállásra!

2009. január 31-én 17:00 órára a Kossuth térre hívunk bejelentett és
engedélyezett tüntetésre.
Kérjük a szervezeteket és szerveződéseket, hogy közös erővel és közös
irányítással kezdjük meg az ellenállást.

Elszánt civil hazafiak
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nagyon ... személyes
  2009-01-29 13:16:07, csütörtök
 
  Tóth Ilona drámája

Nagyon tárgyilagos, mégis személyes.

"Tisztítótűz tetején álltunk" - Tóth Ilona drámája (2008) ( film)

Jelenczki István filmrendező az 1957-ben kivégzett 24 éves
orvostan-hallgató ártatlansága mellett száll síkra.

Vetítik: PALACE MOM PARK (1123 Budapest, Alkotás út 53. , tel: 1/999-6161)
Szerda (január 28.) 12:30

URÁNIA NEMZETI FILMSZÍNHÁZ (1088 Budapest, Rákóczi út 21. , tel:
1/486-3413, 1/486-3414)
Csütörtök (január 29.) 20:00


http://www.port.hu/pls/pe/person.person?i_pers_id=802&i_direction=2&i_cit y_id=3372&i_county_id=-1
http://www.deol.hu/main.php?c=14306&print=1
http://szemle.film.hu/Versenyfilmek/Dokumentumfilmek/Tisztito-tuz-tetejen-alltunk -Toth-Ilona-dramaja-jelenczki-istvan-toth-ilona-eletrajz-dokumentum.html
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A negyedszázados esély...
  2009-01-29 12:38:18, csütörtök
 
  A negyedszázados esély avagy
a féltudású politikai elit alkonya
Publius Hungaricus - publius.hungaricus@gmail..com
| 2009. 01. 28., 16:55 | Frissítve: 3 órája

Ez a gazdasági válság fel fogja forgatni az elmúlt harminc évben szinte változatlan magyar politikai elitet. Korábbi stabilitásuk fő pillérei, hazánk Nyugathoz való felzárkózásának széles körben osztott hiedelme és a politikai elit büntetőjogi érinthetetlenségének tabuja megrendülnek, és ezzel valódi esély nyílik a fordulatra. Nem lehet mindannyiukat elkergetni, de néhányukat talán igen. Ami azonban ennél jóval fontosabb: meg lehet változtatni azokat a szabályokat, amelyek mentén a magyar politikai elit működik. Kell egy, a változást komolyan akaró kormány és a fordulat jólhangzó célját tartalommal megtöltő hátország. Ilyen esély egyszer van egy negyedszázadban: most vagy soha.

A vihar előtti csend
Még fél éve is olyan stabilnak tűnt minden: a nyugdíjak emelkedtek, a szociális segélyek ömlöttek, aki tudott, csalt, aki meg nem, az hitelt vett fel, hogy középosztályi létet hazudhasson magának. Senki sem szerette a rendszert, - az adócsalást, a rossz iskolákat, a morálisan szétesett rendőrséget -, de valahogy mindenki elboldogult benne. Úgy tűnt, hogy még sokáig zavartalanul folytatódhat az ország leszakadása anélkül, hogy bármilyen hatással lenne a féltudású magyar elit [1] pozíciójára. Mindezt elsősorban az garantálta, hogy a rendszer csúcsán rendíthetetlenül trónolt annak megalkotója, fenntartója és irányítója, a változtatásmentesség végső biztosítéka: a magyar politikai elit.

Ez a csoport politikusokból, vezető bürokratákból, befolyásos szerkesztőkből és szakértőkből áll. Minden különbözőségük ellenére egy dolog igencsak összeköti őket. Megrekedtek a nyolcvanas évek féltudásánál, és ezért, néha önkéntelenül is, a széles értelemben vett elit működési szabályainak, az ,,ezígy"-nek [2] közös fenntartóivá váltak. Nem volt azonban szükségszerű, hogy ennyire egymásra találjanak. Ez a műveltség és ezek a szabályok ugyanis eleinte csak a kommunista rezsim technokrata elitjét jellemezték. A később érkezők azonban ahelyett, hogy továbbléptek volna mindezen, fokozatosan akklimatizálódtak hozzá. A folyamatot sok minden erősítette, az önbizalomhiányuktól a hozzájuk dörgölőző neofiták régi reflexein át egészen a nemzetközi kitekintés hiányáig. Bármi is volt az ok, a tény tény marad: mára csak egy kisebbségükön érzékelhető, hogy eredetileg máshonnan indultak.

A cikk a hirdetés után folytatódik h i r d e t é s
Nem csoda, hogy még fél éve is úgy látszott, hogy az ,,ezígy" tartósan velünk marad, és megszüntetésében csak nagyon hosszú távon reménykedhetünk.

Beüt a ménkű
Aztán beütött a ménkű. Egyik napról a másikra elfogyott a pénz. A külföldi hitelezők egy petákot sem voltak hajlandók Magyarországnak adni, saját erőnkből pedig képtelenek lettünk volna az ország tartozásait fizetni. A magyar politikai elit többsége kínosan kerüli a helyzetet adekvátan leíró szót. Államcsőd. Azt gondolják, ennek kimondása pánikot okozna, és így rontana a helyzeten. A felelős viselkedés köpönyege mögé bújnak, de igazából a szembenézést próbálják elkerülni. Mert ez a csőd nem más, mint az ő regnálásuk csődje.

Jó esetben is százezrek egzisztenciája rendül meg egyetlen év alatt. Ez pedig még Magyarországon is felelősért kiált majd. Az IMF által tavaly novemberben nyújtott hitel az összeomlást előzte meg. Valahogy ritkán hallunk arról itthon, hogy az egész világon elsőként, még Pakisztánt és Ukrajnát is megelőzve kellett a nemzetközi szervezethez rohannunk. Mégpedig nem azért, mert nekünk volt a legnagyobb pechünk, hanem mert óriási államadósságunknak köszönhetően egy hónapot sem bírtunk volna ki újabb hitelek nélkül. Ne feledjük: a többi visegrádi ország nem szorult az IMF segítségére. Mi okoztuk ezt a helyzetet, nem a külvilág.

Az IMF-hitel azonban csak arra elég, hogy a totális katasztrófát elkerüljük, legalábbis egyelőre. Ettől a magyar gazdaság teljesítménye még meredek zuhanásba fordul. Talán van, aki emlékszik még a Bokros-csomag utáni két szűk esztendőre: akkor évi egy százalékkal nőtt a GDP-nk. Az idén valószínűleg kb. négy százalékkal fog esni. 2009-ben szinte mindannyiunk szélesebb családjában lesz valaki, akit padlóra küld a válság: ki az állását veszíti el, és szorul munkaképes ember létére nyomorúságos segélylétre, ki a lakás- vagy autóhitelét és vele több év megtakarítását bukja be, ki egyszerűen azzal szembesül majd, hogy csak uzsorakölcsön segítségével tud kijönnni a hó végén. Jó esetben is százezrek egzisztenciája rendül meg egyetlen év alatt.

Ez pedig még Magyarországon is felelősért kiált majd. 2010 nemcsak nagyon-nagyon megérdemelt módon maga alá temeti a Gyurcsány-kormányt, de meg fogja rogyasztani az egész féltudású politikai elitet is.

A magyar politikai elit mágikus stabilitása
A magyar politikai elit az elmúlt harminc évben valószínűtlenül stabil volt. Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy csak a biológiának sikerült személyi változásokat eredményeznie e csoporton belül. Már a nyolcvanas évek MSZMP-s belharcaiban sem lehetett igazán nagyot bukni: a vesztesek is a körön belül maradhattak. Ennél sokkal fontosabb azonban, hogy hazánkban, szemben a régió többi országával, a rendszerváltozás nem hozott nagy felfordulást. Bár az ország csúcsvezetésének jelentős része lecserélődött, a politikai elit másik részében, az államigazgatás irányítói, a politikai média korifeusai és a meghatározó szakértők körében nem történt érdemi változás. Sőt 1994-re a politikai felsővezetés korábban alapvetőnek tűnő átalakulása is a múlté lett. A folytonosságot kiválóan illusztrálja, hogy hazánkban, a visegrádi országok közül egyedül (!), a volt állampárt máig az ország egyik vezető politikai ereje, a volt pártlap a legolvasottabb politikai napilap, és illetlenségnek számít a kommunista rezsim volt vezetőit lekommunistázni.

Nálunk csak korrupció volt, földindulás nem. Az establishment álmát nem zavarta semmi. A mágikus stabilitás azonban nem csak esetükben és nem csak a rendszerváltozás kapcsán volt igaz. Az átmenet során elharapózó korrupció miatt kialakult általános felháborodás és elégedetlenség a szélesebb régió valamennyi országában a politikai eliten belüli földinduláshoz vezetett. A visszaélések hatására megerősödő antiestablishment-erők (Dzurindáék Szlovákiában 1998-ban, Basescuék Romániában 2004-ben, Kaczynskiék Lengyelországban 2005-ben, Borisovék Bulgáriában mostanában) előretörésének köszönhetően a korábbi politikai elit egy jelentős része teljesen eltűnt a süllyesztőben, és a bennmaradók is változtatni voltak kénytelenek működési rendjükön. Nálunk viszont csak korrupció volt, földindulás nem. Az establishment álmát nem zavarta semmi.

A magyar politikai elit az elmúlt harminc évben folyamatosan legitim tudott maradni. Ha bárkinek komoly problémája volt a hatalmon lévőkkel, akkor a neki kedves alternatívát rendszerint ugyanezen eliten belül vélte megtalálni. E legitimitás alapjait elsősorban egy hiedelem és egy tabu teremtette meg. Ezek még a nyolcvanas években születtek, és a gondos ápolásnak köszönhetően a magyar társadalom az elmúlt harminc évben szinte egységesen osztotta és követette őket.

A stabilitás pillérei: a hiedelem...
A hiedelem nem más, mint hogy lassan, de biztosan egyre közelebb kerülünk a nyugati életszínvonalhoz. Eszerint bár rengeteg dolog nem működik, alapvető probléma mégsincs, mert a reformok (a nyolcvanas években), vagy a piacgazdaság (a kilencvenes években), vagy éppen az európai uniós tagság (mostanság) döcögve ugyan, de a jó irányba visznek minket. Igazából senki sem elégedett a jelennel, de bízunk abban, hogy előbb-utóbb jobb lesz egy kicsit. Meggyőződésünk, hogy a politikusaink rosszak, de annyira mégsem ronthatják el a dolgot, hogy az ország ne előre haladjon.

Bár az ország az elmúlt harminc évben valójában távolodott a nyugati életszínvonaltól (lásd a Világbank vonatkozó vásárlóerő-paritásos GDP adatait), a magyar politikai elit sikeresen fenntartotta a felzárkózás hiedelmét. A magyar állam erején felül, hitelre költöttek óriási összegeket azért, hogy egyetlen jól szervezett szavazóréteg se csúszhasson tartósan vesztes pozícióba. A nyugdíjasok, a pedagógusok, a köztisztviselők, a kismamák vagy a volt bányászok mind kaptak elég állami juttatást ahhoz, hogy ne érezhessék magukat reményvesztettnek. Az egyik hazai társadalomkutató intézet revelatív meglátása szerint a politikai elit a széles körben elérhető korengedményes és rokkantnyugdíjjal biztosította a békés rendszerváltozást. A döntő többség számára még a keményebb időszakokban is fennmaradhatott a hit, hogy egy picit mindig jobb lesz, legfeljebb néha-néha böjtölni kell. A hitelen vett hiedelem fenntartotta a politikai elit legimitását is.

... és a tabu
A politikai elit tagjainak büntetőjogi érinthetetlensége a magyar politika nagy tabuja volt az elmúlt harminc évben. Mindenki tudta, hogy létezik, mégsem beszélt róla senki nyilvánosan.

Mert Magyarországon mindenki tudta, hogy jobb hallgatni... A nyolcvanas években a nómenklatúra törvények felettisége a rendszer logikájából egyenesen következett. A dolgok sajnos úgy alakultak, hogy ez is változatlan maradt a rendszerváltozással. Nyilván nem véletlen, hogy a visegrádi országok közül csak Magyarországon nem vontak felelősségre egyetlen vezetőt sem a kommunista rendszer által és alatt elkövetett bűnökért. Az üzenet egyértelmű volt: a politikai elitnek mindent szabad. Olyan egyértelmű, hogy nem is felejtette el senki. Se a körön belüliek, se a kívüliek, és természetesen az igazságszolgáltatási apparátus sem. Miközben a politikai elit tagjai néhány százezer forintos hivatalos fizetésből óriási házakat építettek, és strómanjaikon keresztül komoly vállalati részesedéseket szereztek, soha senki sem bukott le közülük. Ha hinni lehet a kapitánysági pletykáknak, a rendőrök hanyatt-homlok menekülnek az olyan ügyektől, amelyekben politikailag potens emberek érintve lehetnek. Utóbbiak meg ilyen ügyben nemhogy bíróság közelébe nem kerültek, de még a lapok címoldalára is csak a legritkább esetben.

Mert Magyarországon mindenki tudta, hogy jobb hallgatni: ameddig a politikai elit alapvető legitimitása stabil volt, addig könnyen ki lehetett emelni a tömegből azokat, akik túl sokat akadékoskodtak.

A stabilitás ára
E stabilitás közvetlen ára az ország rendkívüli mértékű eladósodása volt. Egy leszakadó országban ugyanis csak más pénzén lehet a biztonság illúzióját fenntartani. A magyar állam az elmúlt harminc évben körülbelül nettó nyolcezermilliárd (azaz nyolcmilliószor egymillió) forint adósságot halmozott fel. Igen, ebben az MSZMP és az MSZP vezette kormányoké a felelősség legnagyobb része. Sajnos azonban egy-két kivételtől eltekintve nem hallhattuk tiltakozni a politikai elit többi meghatározó tagját - politikusokat, szakértőket, újságírókat - sem akkor, amikor Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc szabadságos matrózokat megszégyenítő módon kezdte el szórni az ország pénzét.

A más pénzén vett stabilitásnak köszönhetően nem volt nyomás a magyar politikai eliten, hogy szembenézzen saját maga és az egész széles értelemben vett magyar elit féltudásával. Évtizedekre konzerváltak egy olyan struktúrát, ami annak idején a nyolcvanas évek félpiaci, féldemokratikus és félnyugati rendszerének problémáit hivatott orvosolni.

A stabilitás vége
A stabilitásnak azonban vége. Mind a hiedelem, mind a tabu meg fognak rogyni a következő egy-két évben, és megkezdődik a féltudású magyar elit alkonya.

A gazdasági válság meg fogja rengetni a hiedelmet, a Nyugathoz való felzárkózásunk hamis mítoszát. Fél év se kell és nagyon sokan érteni fogják, hogy mit is jelent a négyszázalékos recesszió vagy a 330 forint körüli euróárfolyam. Jövőre több százezer dolgozó ember egzisztenciája fog összeomlani, és a magyar kormány nemhogy segítséget, de még reményt se fog tudni nyújtani nekik. Hirtelen nyilvánvaló lesz, hogy zsákutcában vagyunk, és borzasztó sokan szeretnének majd valami alapvetően újat - új célokat, új szabályokat, új szimbólumokat és az ezeket hitelesítő új tekintélyeket. A jelenlegi politikai elit legitimációja végre oda kerül, ahol teljesítménye alapján nagyon régóta lennie kellene.

2008-ban kiderült, hogy szinte mindenkiről lehet büntetlenül írni; ez pedig a korábban erős öncenzúra végét jelentheti. A tabu falán már most sok a repedés. Nem világos, hogy pontosan miért, de 2008-ban a politikai eliten belüli hatalmi harcok a szennyes látványos kiteregetéséhez vezetettek. A Zuschlag elleni eljárás során az MSZP egyik legerősebb csoportjának mindennapi életébe kaphattunk bepillantást úgy, hogy az ügy kapcsán még a miniszterelnöknek is tanúskodni kellett. Az ún. lehallgatási ügy apropóján pedig Magyarország leggazdagabb emberének telefonbeszélgetését tették valakik közkinccsé. Ilyenek korábban elképzelhetetlenek lettek volna. A választási kampány, a két parlamenti kispárt túlélésért folytatott harca, továbbá a 2010-ben vesztes nagypárton belüli hatalmi harcok minden bizonnyal a helyzet további elmérgesedését eredményezik majd. Ráadásul a hazai sajtó, elsősorban az internetes médiumok, vérszemet kaptak. 2008-ban kiderült, hogy szinte mindenkiről lehet büntetlenül írni; ez pedig a korábban erős öncenzúra végét jelentheti.

A negyedszázados esély
A régi rend őreinek megrendülő legitimitása miatt a hagyományosan konfliktuskerülő magyar társadalom nyitottá tehető az átfogó változásokra. Jó, ha negyedszázadonként adódik olyan esély az ország emelkedő pályára állítására, mint amilyen ez a mostani lesz.

A megoldás azonban bizonyosan nem új párt alapítása vagy egy régi megvásárlása - változatlan környezetben ezek is pontosan ugyanazokat a problémákat termelnék ki (sőt már termelték is ki), mint amikkel a mai pártok is terheltek. Ehelyett a válság adta kiúttalanság- és kudarcérzést kihasználva a meglévő struktúrákat kell kitisztítani, valamint új tartalommal és új tekintélyekkel feltölteni.

Mielőtt az örök vesztesek, az örök pesszimisták már megint lehetetlen feladatot vízionálnak, hadd említessék meg néhány idevágó nemzetközi példa. 1981-ben, amikor Ronald Reagan amerikai elnök lett, az Egyesült Államok éppen fél évszázad legnagyobb gazdasági válságát élte, és az elit az ország elkerülhetetlen hanyatlásáról elmélkedett. Amerikát akkor már mintegy negyven éve irányította az ún. liberális establishment, amely jól érzékelhetően kifogyott a használható ötletekből. A Reagan nevével fémjelzett fordulat a következő nyolc évben fenekestül felforgatta az amerikai politikai elitet anélkül, hogy új pártot alapítottak volna, vagy kasztrálták volna az államigazgatást. Pusztán annyi történt, hogy Reagan elnök látványosan szakított a régi módszerekkel, és felkarolta az addig politikai szempontból partvonalon lévő nem liberális társadalomtudósok téziseit. Az elnök sikerének farvizén aztán fokozatosan átalakult a politikai elit hiedelemrendszere, ami lassan, de biztosan a szélesebb értelemben vett elitet és vele az egész országot is magával sodorta.

De Reagané közel sem az egyetlen ilyen sikertörténet. Margaret Thatcher nagyon hasonló pályát járt be: országa elkerülhetetlennek vélt hanyatlása idején került kormányra; felkarolta az akkoriban komolytalannak tekintett, gazdasági szabadságot hirdető gondolkodók javaslatait, gyökeres változást ígért és hozott, miközben az egyik establishmentpártot tette a változás motorjává; és alig egy évtized alatt drámaian átalakította az angol politikát, sőt az országot is. Vagy említsük meg a Carl Bildt vezette Mérsékelt Pártot, amely kilenc év ellenzéki lét után 1991-ben a svéd gazdaságnak a II. világháború utáni legnagyobb válságát örökölte meg a szociáldemokratáktól, hogy aztán az egész elit gondolkodását uraló szocialista dogmatizmussal szembeszállva ne csak a gazdaságot, hanem az egész svéd politikát és társadalmat (az úgynevezett svéd modellt) alapjaiban változtassák meg. Elsősorban nekik köszönhető, hogy Svédország az elmúlt évtized egyik bezzegországa lett.

Az ilyen sikerhez csak két dolog szükségeltetik: politikai akarat és az azt valódi tudással megtöltő hátország. A jövő kérdése, hogy a 2010-ben kormányra lépő erőknek megvan-e a szándékuk, hogy valóban új szabályok mentén játszanak. Hogy kilépjenek a nyolcvanas évek ,,örök" igazságaiból, hogy elkezdjék a szándék helyett a teljesítményt vizsgálni, és hogy kialakítsák a felelősség kultúráját.

Annyi világos, hogy bárki is kapja meg a kormányrudat a süllyedő hajón, elemi érdeke lenne a jelenlegi helyzet felforgatása. Azzal ugyanis, hogy a politikai elit legitimitása megroggyan, a legjobb menekülési útvonal mindenkinek az előre lenne: látványosan szakítani a hiteltelen múlttal, és a változás bajnokaként fellépni. Meg is fogja próbálni mindenki. A kérdés, hogy kinek lehet elhinni, ki van olyan helyzetben, hogy bele is vágjon a fordulat végrehajtásába. Ebben a tekintetben valamennyi kompromisszum elkerülhetetlen lesz, hisz nagyon úgy tűnik, hogy a következő választás sem az új vezetők versenyét fogja hozni.

Nem elég azonban néhány jelszót felfestni a zászlóra, a fordulathoz új tartalomra is szükség van. Öt másodperces lózungokkal választást nyerni lehet, de valódi változást elérni nem. Utóbbihoz érvekkel és tényekkel alátámasztott hiteles alternatívát kell felmutatni. Csak ezek a részletek adhatnak ugyanis elegendő kapaszkodót a változási szándékot napi szinten megvalósítani szándékozó állami és politikai középvezetőknek, illetve az azt nyilvánosan vagy kisközösségekben támogatni vágyó háttérországnak. Ezen mélység hiányában megint csak egy elfuserált ,,reformot" lehetne kiizzadni.

Ez az esély azonban annyira vonzó, hogy nemcsak lehetséges, hanem kötelező is nyerésre játszani. Örömteli fejlemény, hogy tartalom dolgában lényegesen jobban állunk, mint akár két éve. A politikai eliten belüli helybenjárás és ötlettelenség (külön tisztelet a ritka kivételnek) komoly mozgolódást generált a körön kívülről. Lassan megjelent a közélet peremén egy generáció, amelynek tagjai már komoly cégeknél, külföldi iskolákban vagy az eddig zárványként működő nívós hazai műhelyekben nevelkedtek. Ráadásul az internet megszüntette a politikai elit tömegkommunikációs monopóliumát, és így a friss gondolatok és alternatív javaslatok lényegesen könnyebben kaphatnak nyilvánosságot.

A siker persze közel sincs garantálva. Rengeteg alulról jövő erőfeszítés, értelmes politikai döntés és természetesen szerencse kellene ahhoz, hogy legalábbis elindulhasson az ország egy másik pályán. Szó sincs arról, hogy ezzel a Kánaán jönne el, pusztán egy lehetőséget kapnánk a leszakadás megállítására. Ez az esély azonban annyira vonzó, hogy nemcsak lehetséges, hanem kötelező is nyerésre játszani.

A következő év
2009-ben meg lehet ágyazni az alapvető fordulatnak. El lehet érni, hogy a válság kapcsán a lényegről is szó essen a közéletben: arról, hogy mennyire fundamentális az ország problémája, és hogy milyen kivezető utak lehetségesek.

Tudatosítani lehet, hogy mennyire alapjaiban elhibázottak a politikai elit alapfeltevései és játékszabályai, valamint hogy igenis hibás döntések sora és nem valamifajta szerencsétlen külső körülmény sodort minket ebbe a zsákutcába. Neki lehet menni a politikai elit megannyi meztelen királyának - az ,,ezígy" nyolcvanas és kilencvenes évekből itt ragadt tekintélyeinek. És természetesen el kellene mondani, hogy hogyan is lehetne mindezt jobban csinálni.

Jó néhányan már korábban is ezt csinálták, és nagyon sokat tettek azért, hogy most egyáltalán komoly lehetőségről beszélhessünk. De most még több értelmes hangra és megalapozott véleményre lenne szükség. Olyanokéra is, akik egy normális helyzetben nyilvánosan nem foglalnának állást közügyekben. Kell ugyanis egy minimális hangerő ahhoz, hogy hatást lehessen gyakorolni a közvéleményre és a politikai pártokra. Hogy egyértelmű legyen: 2010-ben fundamentális változásra van szüksége az országnak.

Sokan szeretnék, hogy ne ez legyen a téma. Ők bármi másról szívesen vitatkoznának. Az ,,ezígy" meghatározó médiumai öntik majd ránk a magyar-cigány ellentétről, a fasiszták vagy az idegenszívűek jelentette veszélyről, és persze a Gyurcsány-Orbán-párharcról szóló anyagokat. A kesztyűt azonban nem szabad felvenni. Ezt a meccset az általunk megválasztott pályán kell lejátszani.

Mert már nem 1989-et írunk. Többen vagyunk, többet tudunk és jobban akarjuk, mint akkor. Ezúttal végig kell csinálni.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A nemzeti vagyon jogi védelme
  2009-01-29 11:48:17, csütörtök
 
  NJSZ munkacsoport alakult a nemzeti vagyon jogi védelmére

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat szakmai munkacsoportot alakított a nemzeti vagyon védelmét szolgáló jogi lépések megtétele érdekében. A csoport megalakulásának és a munka azonnali megkezdésének időszerűségét elsősorban az adja, hogy megjelent az elmúlt időszak felháborító privatizációs gyakorlatáról szóló kormányjelentés. Ezen túlmenően sürgetővé teszi a nemzeti jogvédők fellépését az ország egyre nyomasztóbb eladósodása s ehhez kapcsolódóan a nemzeti vagyon elzálogosítása, valamint a magyar termőföldre, a vízkincsünkre s a nemzet más pótolhatatlan javaira leselkedő veszély. A munkacsoport egyrészt a múltban elkövetett, a nemzeti vagyon elherdálását eredményező jogsértéseket kívánja feltárni és orvosolni, másrészt a jövőre nézve a megmaradt nemzeti vagyon védelmének jogi kereteit fogja kidolgozni, s érvényesülésüket kikényszeríteni. A jogellenes privatizációs ügyletek felülvizsgálata érdekében elsősorban próbaperek indítására kerül majd sor, míg a megmaradt nemzeti vagyon védelmében olyan vagyon törvény tervezet kidolgozására, szakmai és politikai elfogadtatására, amely hatékonyan akadályozhatja meg a megmaradt nemzeti vagyon eladását. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő ügyvédein kívül külső szakértők is dolgoznak a munkacsoportban, így Dr. Bencze Izabella, aki a szakterület első számú hazai szakértője, s aki a csoport szakmai irányítását vállalta, valamint Dr. Morvai Krisztina, aki a kérdéskör emberi jogi és büntetőjogi összefüggéseinek feltárásán dolgozik.

NJA közlemény
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Zálogban, csapdában
  2009-01-29 11:46:30, csütörtök
 
  Zálogban, csapdában

Gyurcsány és csapata elzálogosította az országot.

.
Annyira szeretnék arról írni, hogy milyen szép országban élünk, hogy milyen szépen énekeltek tegnap lengyel gimnazisták az Európai Parlamentben, hogy milyen felemelő látni Jeruzsálem első keresztény közösségének jelképét, ahogy a Dávid csillaghoz hozzátették a halat, Jézus Krisztusra a Megváltóra utalva. De sok más békés és felemelő téma izgat. De ezek alighanem megíratlanok maradnak. Mert mindig adódik valami, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül.
Nem volt véletlen, hogy az EU és az IMF adta kölcsön hírére, azonnal a szerződés szövegét követelte az ellenzék. Tisztán akart látni, miféle terheket vállalt a kormány sutyiban, a parlament és az egész nemzet háta mögött.
Kezdetben főleg az IMF kölcsönre irányult a figyelem, már csak azért is, mert ez a magyar lépés felháborodást váltott ki Brüsszelben. Több mint negyed százada nem volt az IMF-fel semmi dolga egyetlen tagállamnak sem.
Most azonban az EU szerződés is a vádlottak padjára került.
Le kellene mondania annak, aki aláírta az Európai Unióval novemberben kötött hitelszerződést, és ezzel zálogba adta a Magyar Köztársaság minden vagyonát. Ezzel a kemény megfogalmazással élt Balsai István, az Antall kormány igazságügy minisztere.
Alkotmányt és törvényeket sértett a kormány akkor, amikor ezt a szerződést ilyen formában, mint nemzetközi szerződést megkötötte. A szerződés szerint ugyanis nemfizetés esetén az állami tulajdonban lévő bármilyen vagyontárgy lefoglalható, elárverezhető.
Az EU-val kötött, 6,5 milliárd euróról szóló hitelszerződés a nemzetközi szerződések rendjéről szóló 2005. évi L. törvény értelmében nemzetközi kontraktusnak tekintendő, s mint ilyen, előzetesen a Magyar Országgyűlés felhatalmazásával kellett volna bírnia. Erről azonban a kabinet valahogyan elfelejtette tájékoztatni a parlamentet. Nem véletlenül.
A megállapodás egyik mellékleti pontjában az szerepelt: "sem a Hitelfelvevő, sem annak bármely tulajdona nem élvez védettséget, szuverenitást vagy más jogi alapon az igazságszolgáltatással, a lefoglalással - a bírósági határozat előtt vagy után - vagy a végrehajtással szemben a Hitelmegállapodásra vonatkozó semmilyen jogi eszköz vagy eljárás tekintetében". Ennek fényében akár a Szent Koronát vagy éppen a Parlamentet is elárverezhetik, mivel azok olyan állami tulajdont képező vagyontárgyak, amellyel szemben semmiféle magyar törvényes előírás nem képezheti akadályát a hitelező általi lefoglalásnak.
Nemzetközi jogászok egybehangzó véleménye szerint a kormány ezzel képtelen helyzetet teremtett, hiszen a magyar törvények semmibevételével gyakorlatilag elzálogosította az országot, és minden nemzeti vagyontárgyát elárverezhetővé tett.
Balsai István ezért javasolja, hogy a szerződés aláírói távozzanak a közéletből. Helyes. A magam részéről azt is megmondanám, hová. No, nem valami káromkodásra gondolok. De érdemes nyíltan fogalmazni. Ha az idézett, meglehetősen nyakatekert szöveg azt jelenti, amit Balsai István a sajtótájékoztatóján kifejtett, akkor a lemondás kevés. Akkor hűtlen kezelésről is szó van, hatalommal való visszaélésről, s nagyon remélem, hogy van olyan paragrafus, ami alapján börtönbe kerülhetnek a tettesek. Mert, hogy ott a helyük, az nem kérdéses.

Surján László
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Az állam én is vagyok!
  2009-01-29 11:24:05, csütörtök
 
  Azonnali inkasszó

Az állam én is vagyok!

Tisztelt Köztársasági Elnök úr!
Tisztelt Országgyűlés!
Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Ma arra a hírre figyeltem fel a tömegtájékoztatási eszközök jóvoltából, hogy milyen kötelezettségeket vállaltak azok, akik az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal kötöttek hitelkeret megállapodást az elmúlt esztendő végén.

Mind a mai napig titkosan, legalább is titkolózva kezelik az említett megállapodások részleteit. Noha magyar állampolgárként jogom van tudomást szerezni, és kimerítő, pontos, teljes körű tájékoztatáshoz jutni azokról az eseményekről, melyek Magyarországot érintik, ez nem következett be. A mai napig nem hozták nyilvánosságra a teljes szövegét ennek a dokumentumnak.

Draskovics Tibor nyilatkozata szerint, a teljes állami vagyonnal felel a kormány egy esetleges állami fizetésképtelenség esetén. Ebbe a mondatba belefér a Szépművészeti Múzeum tárgyaitól kezdve a Magyar Szent Korona is. Széles körben beszélik, hogy ez így is van. Ezt a hitelt nem magyar érdekek javára vették igénybe az Országgyűlés felhatalmazását is mellőzve.

Tisztelettel, de a leghatározottabban kívánom emlékeztetni Önöket arra, hogy a Magyar Szent Korona nem eladó, el sem zálogosítható. Az, és a hozzá kapcsolódó koronázási jelvények szorosan véve, mint műtárgy együttes, valamint maga a Korona kifejezik a Magyar Köztársaság államiságának mindenkori jogfolytonosságát, és tetszik vagy nem, teljes körű állami függetlenségét.

Mint az egyik munkaadójuk szólok Önökhöz, egy ember a tízmillió közül. Gyenge a hangom, de az igazam hatalmas. Meg kell hajolniuk előtte! Azért hajoljanak meg mélyen előtte, mert a mai Magyarország többsége mára ezt érzi természetesnek, s nem az úgynevezett politikai felsővezetés úri huncutságait.

Továbbá szintén a közjogi méltóságoknak kijáró köteles tisztelettel, de a legteljesebb eréllyel kívánom emlékeztetni Önöket, mint a Nemzet Szolgáit, hogy a nép az állami vagyon kezelését bízta a kezükre, nem annak eladását! Ezt értsék visszamenőleg is! Ebből következik, hogy nem létezik olyan felhatalmazásuk, amely jogi értelmezésként alapvető lehet a magyar történelmi jogszokásban, de még a jelenlegi gyakorlatban sem, amely ilyen cselekedetekre feljogosítana bárki hatalmat gyakorlót.

Mindezeket összegezve, mint magyar állampolgár, létszámarányos igényt jelentek be a Szent Koronán keresztül és annak természetes jogrendjéből eredeztetett vagyonbérleti haszonjogomra. Ez a jog el nem évül, hiszen a Szent Korona tulajdona itt minden. Én csupán bérlője lehetek a reám jutó vagyonrésznek, ami után haszonrészesedésemből adó formájában rovom le a mindenkori törvények alapján a közteherviselés mértékét.

Ebből az következik, hogy magam részéről akár nemzetközi jogi kezdeményezéssel kívánok élni nemfizetésük esetén. Értelmezhető akként is bejelentésem, hogy SOHA nem fogok hozzájárulni a reám jutó vagyonrész idegen kézbe juttatásához. Az életem árán sem. Tehetnek bár földönfutóvá, de innen soha egy göröngyöt sem engedek idegen kezekbe jutni.

Végezetül azzal a szomorú megállapítással fejezem be levelem, hogy mivel pénzben, erkölcsben, és minden lehetséges módon az ország kára az Önök tevékenysége alapján a fennálló törvények alapján is igazolható a mindennapi kártételük. Mint egyik munkaadójuk, a velem fennálló munkaviszonyukat - önvédelemből - kénytelen vagyok semmisnek kimondani.

Azt remélem, sokan követni fognak levelem nyomán. Tetteik alapján Önöknek ebben az országban nincsen joguk semmilyen hatalom gyakorlásához. Nincs az a demokrácia, ami igazolhatja tetteiket. Minden, amit 1990 óta ez a vezető réteg tett a magyar néppel, közönséges bűncselekmények sorozata.

Nem érdekelnek a paragrafusok. Nem érdekelnek szólamok és ígéretek. Családom és nemzetem boldogulásáért a továbbiakban az Önök közszereplését nem kívánatosnak tekintem. Tetteik következményeivel szembesülniük megkerülhetetlen történelmi szükségszerűség lesz.

Három dolgot nem lehet sokáig eltakarni: a Napot, a Holdat, és az IGAZSÁGOT!

Isten irgalmazzon lelkeiknek!

Budapest, 2009. január 20.
Lengyel Károly
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/17 oldal   Bejegyzések száma: 161 
2008.12 2009. Január 2009.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 161 db bejegyzés
e év: 468 db bejegyzés
Összes: 7143 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 761
  • e Hét: 761
  • e Hónap: 35044
  • e Év: 185560
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.