Regisztráció  Belépés
furaila.blog.xfree.hu
"Nem az a fontos, hogy milyen iskolákat végeztél, hogy mit dolgozol, hanem hogy milyen EMBER vagy!" BMI ******
2005.10.25
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/27 oldal   Bejegyzések száma: 265 
Stuttgarti Hunnia Baráti Kör
  2007-07-31 22:31:50, kedd
 
  A Teremtő Isten áldása legyen minden igaz magyar emberen!
Szőts Béla


Üdvözlet mindenkinek!

Mint már korábbi kőr E-mailemben jeleztem az augusztus 4.-i demonstrációt, most megerősítem. Kérek mindenkit, hogy ismerőseinek, barátainak terjessze, mert reményeink szerint "nagyot fog szólni".
Ez is a Stuttgarti Hunnia Baráti Kör szervezésében történik, mint a június 16.-i bécsi tüntetés, melyen közel 3000 ember vett részt. Az akkori esemény mellett még a komcsi sajtó sem tudott szó nélkül elmenni. Minden jóérzésű emberre számítunk akinek elege van a jelenlegi kurcsány galeriből.

Üdvözlettel és a szombati viszontlátás reményében: Koós Norbert


Tisztelt Barátaink, Honfitársaink!

Együtt a Hazánkért, az Igazságért és a Demokráciáért!

Összefogásra szólítunk fel Benneteket megtépázott HAZÁNKÉRT! MAGYARORSZÁG erkölcsi, politikai és gazdasági VÁLSÁGBAN VAN, amit a mindmáig hatalmat gyakorló kormány idézett elő.
TILTAKOZUNK a magyarság jövőjének megrablása ellen!
Összefogással meg lehet és meg kell állítanunk ezt a Hazánkat pusztulásba vezető erkölcstelen és DEMOKRÁCIA-ELLENES politikát!

TARTSATOK VELÜNK !!!


NEMZETMENTŐ TALÁLKOZÓNKAT PÉCSETT,
AUGUSZTUS 4-én, 16 órától
a SZÉCHENYI TÉREN tartjuk.

BŰNÖSÖK KÖZT CINKOS, AKI NÉMA
ISTEN ÁLDJA MEG MAGYARORSZÁGOT!

A tüntetés pártfüggetlen, kérünk mindenkit a különböző pártokhoz kapcsolódó jelvények, zászlók és transzparensek mellőzésére.

Felszólalnak:
• Dr. Hargitay András háromszoros világ- és európabajnok úszó
• Riester Árpád tanár, történetkutató
• Prof. Papp Lajos szívsebész professzor
• Dr. Szöőr Anna jogász, pszichológus
• Dr. Varga Tibor jogtörténész, Szent Korona kutató
• Dr. Csath Magdolna közgazdász, Szent István egyetem professzor asszonya
• Kiss Dénes író, költő, nyelvész, a Trianon társaság elnöke
• M. Szabó Imre dokumentumfilm-rendező
• Ferencz Éva énekművész
• Balog Barna nemzeti újságíró
• Wittner Maria 1956-os hős, akit 1957-ben halálra ítéltek
• Dr. Bakos Batu Szent Korona lovagrend, nyug.polgármester, jogász
• Jelenczki István filmrendező
• Dr. Drábik János Szabad Europa Rádió nyug. vez. programszerkesztője
• Waszlavik László zenész, előadóművész
• Drótos Vince református lelkész
• Dr. Simicskó István Nemzetbiztonsági bizottság elnöke
• Beregszászi Olga színművésznő
• L. Szabó a szocialista nagyváros öntudatos polgára

További információ a http://demokraciaert.tripod.com weboldalon, illetve az alábbi e-mail címen kapható:
Hunnia Baráti Kör, Stuttgart
hunnia.baratikor@googlemail.com
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A vizitdíj rossz és hazug...
  2007-07-31 22:24:16, kedd
 
  A vizitdíj egy rossz és hazug rendszer
2007. július 31. 15:37


Pesti Imre arra a kérdésre is válaszolt, hogy mi a Fidesz véleménye arról, hogy egy vizitdíj-automatára Gyurcsány Ferenc, Horváth Ágnes és Molnár Lajos fényképét ragasztották ki.

Pesti Imre a sajtótájékoztató elején a GfK Hungária nemrégiben elkészített felméréséből idézett néhány adatot. Ez a felmérés azt vizsgálta, hogy milyen hatással van a lakosságra a vizitdíj, hogy az valóban csökkenti-e az orvoshoz fordulást, valóban javítja-e az orvosi ellátás költséghatékonyságát, és szolgálja-e az igazságosság és a méltányosság elvét?


Az adatokból kiderült, hogy az emberek 11 százaléka nem tudja kifizetni már a megemelt gyógyszerárakat. A betegek 18 százaléka nem fordul orvoshoz azért, mert vizitdíjat kell fizetniük. A kifejezetten szegény és alacsony iskolázottságú emberek az átlagot meghaladó mértékben, 23-28 százalékban nem fordulnak a vizitdíj miatt orvoshoz, a diplomásoknál ez 9 százalék, és 25 százaléka azoknak, akik 90 ezer forintos havi jövedelem alatt keresnek, egyszóval: nem tudják megvásárolni az egészségügyi ellátást. Mindezekből kitűnik, hogy a vizitdíj egy rossz és hazug rendszer" - jelentette ki Pesti Imre. Rossz, mert a beteg nem tudja kifizetni, rossz, mert az orvost méltánytalan helyzetbe hozza, nem a gyógyítással, hanem egyfajta pénztári feladattal ruházza fel, valamint idétlen és szerencsétlen konfliktust gerjeszt orvos és beteg között, és az intézmények esetében is sokkal több konfliktust generál, mint amennyi bevételt hoz - fűzte hozzá.


Sajtótájékoztató - 2007 július 31. 08:42 / 21:36


Videó: A vizitdíj egy rossz és hazug rendszer (Pesti Imre)

http://fidesz.hu/index.php?CikkID=81866


Hiába a kórházak plusz bevétele, a fővárosi tulajdonú kórházak csőd előtt állnak, a Kórházszövetség felmérése szerint pedig az összes kórház adósságállománya már eléri az 50 milliárd forintot. "A vizitdíj tehát egy rossz és hazug rendszer. A Fidesz nem támogatja ezt, és felháborítónak tartja, hogy ha már bevezették a vizitdíjat még meg is csapolja, és költségvetési célokra használja."

A biztosítási rendszer átalakításával kapcsolatban Pesti Imre elmondta: úgy tűnik, hogy egy, a parlamenti küszöböt alig elérő párt - az SZDSZ -koalíciós feltételnek tekinti a több-biztosítós rendszer kialakításának kérdését, és ezzel nem csak az MSZP-t, hanem a magyar társadalmat és a parlamentet is zsarolja. Az SZDSZ egy olyan rendszert akar Magyarországon kiépíteni, ami ilyen formában csak Hollandiában létezik, s ahol 2006-ban 605 millió euróval kellett az államnak megtámogatni a biztosítókat, ami - úgy tűnik - 2007-ben még több lesz, annak ellenére, hogy a biztosítók már most bejelentették, hogy jövőre emelni fogják a befizetendő díj összegét.

Pesti Imre rámutatott: Gyurcsány Ferenc a hatalma megtartása érdekében belemegy ebbe az alkuba az SZDSZ-szel, de "miféle háttéralku az, amelyet a magyar lakosság és parlament előtt, üzleti okokra hivatkozva titokban kell tartani?" "Mindannyiunk egészségéről van szó. Nyílt, tiszta lapokkal játsszon a kormány. Szeretnénk látni, hogy vajon milyen titkos megállapodások születnek a több-biztosítós modellben résztvevő befektetők és a kormány között" - jelentette ki a képviselő.

Az Egészségügyi Biztosítási Felügyelet (EBF) helyettes vezetőjének sajtótájékoztatójára reagálva Pesti Imre elmondta: míg a kormány a magyar egészségügy kapcsán állandóan "pazarló rendszerről" beszél, a magyar egészségügyi ellátás európai viszonylatban a jobbik felen található. "Pazarló a kormányzati negyed, pazarló a több-biztosítós modell, de semmilyen tekintetben nem pazarló az az egészségügyi rendszer, amely ma működik Magyarországon" - szögezte le a képviselő.

Hozzáfűzte, hogy az EBF 10 felügyelő bizottsági tagja közül mindössze egyetlen egyet delegált betegszervezet, a többit mind a miniszterelnök nevezte ki. "Magyarul: a biztosítás-felügyelet nem a betegek érdekeit szolgálja, hanem a kormányzat egy PR-intézménye. Azt a szervezetet, amely korábban hivatott volt az orvosok és betegek érdekeit védeni, vagyis az Orvosi Kamarát, a kormányzat szétverte, és most az EBF-et tartja fenn helyette, s amelyet valójában a saját rossz döntéseinek kezelésére hozott létre" - jelentette ki Pesti Imre. Egy olyan intézményt, amely a panasszal hozzáforduló 2000 esetből csak 86 ügyben intézkedett, azaz a polgárok panaszainak csak alig 5 százalékával foglalkozott. Mindezek alapján az EBF tevékenységéről bátran elmondható, hogy kiszolgáltatottá tette az embereket, pazarlóvá tette az egészségügyet, igazságtalanná tette a rendszert, amely nem átlátható és nem beteg központú. Pénzközpontúvá vált a magyar egészségügy" - szögezte le Pesti Imre.

Arra a kérdésre, hogy egyetért-e a Fidesz azzal, hogy egy vizitdíj-automatára valaki kiragasztotta Gyurcsány Ferenc, Horváth Ágnes és Molnár Lajos fényképét, Pesti Imre úgy válaszolt: ha valóban olyan sikeres az egészségügyi reform, mint ahogy azt ez a három ember kommunikálja, akkor örülniük kell, hogy dicsőségtáblára kerültek. "Hadd lássa a magyar lakosság, hogy kik ennek a sikeres reformnak a döntéshozói és kik a végrehajtói" - jelentette ki a képviselő.

fidesz.hu
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Árpád vérei 5. állomása Érden
  2007-07-31 15:34:29, kedd
 
  Összefogás a Nemzetért
- Avagy ,,Árpád vérei" 5. állomása Érden


Az Árpád-vérei nemzeti összefogás országjáró körútjának 5. állomásához érkezett.
A korábbi nagyszerű rendezvényeken, aki részt vett - Pécs, Szekszárd, Békéscsaba, Eger - az tudja, hogy ez a rendezvénysorozat nagy jelentősséggel bír, hiszen a magyarságot igyekszik erősíteni és összefogni, ugyanakkor a városok közötti kapcsolatok ápolásában is fontos szerepet játszik.

Az Érden 2007. augusztus 18-án a központban megrendezésre kerülő Árpád-vérei találkozó programját megpróbáltuk úgy összeállítani, hogy mindenki megtalálja számítását, illetve kedvenceit. Kevesebb politikát, de annál több kulturális előadást láthattok neves művészektől, előadóktól.



Egy egész napos rendezvényt állítottunk össze: délelőtt 11 órától este 22 óráig.
A fellépések este 20 óráig tartanak. Utána közös tábortűz mellett, kevés borral és esetleg bográccsal folytatjuk az ismerkedést, barátkozást és eszmecserét 22 óráig.
Táltosokat hívtunk és diákokat, akik tüzes szalagokkal szórakoztatnak bennünket.

Mivel Pitti Katalin csak úgy tudta - egy másik fellépése miatt - vállalni a szereplést, ha kezdésre tesszük be, arra kérünk: lehetőleg időben tervezz és időben gyere el! Ez a nagyszerű magyar asszony megtanít bennünket arra, hogy milyen is az igazi magyar.
Árpád-vérei nemzeti összefogás Érden

Programtervezet:

11: 00 - 11:03 HIMNUSZ.
11: 03 - 11:13 Szőnyi Bartalos Mária - Szőny
11: 15 - 11:35 Pitti Katalin - Budapest
11: 36 - 11:46 Falusi Ferenc - Érd
11: 47 - 11:57 Szigeti Eszter - Érd
11: 58 - 12:13 Frutti táncegyüttes - Érd
12: 14 - 12:24 Tarr Erika - Budapest
12: 25 - 12:40 Firechasers ( szalag bemutató ) Kecskemét - Budapest
12: 41 - 12:47 Bózsa Attila - Pécs
12: 47 - 12:53 Horváth Anita - Szekszárd
12: 55 - 13:00 Balogh Ernő - Érd
13: 00 - 13:06 Kociha Tünde - Békéscsaba
13: 06 - 13:12 Dr. Sziki Károly - Eger
13: 12 - 13:18 Stiebl Lőrinc - Pécs
13: 19 - 13:39 Dr. Dobos Attila -Budapest
13: 40 - 13:50 Herman István -Székesfehérvár
13: 51 - 14:11 Ifj. Hegedűs Lóránt - Budapest
14: 11 - 14:18 Éliás Tibor - Budapest
14: 19 - 14:29 Tarr Erika - Budapest
14: 31 - 14:46 Petraskó Tamás - Bodrogköz
14: 47 - 15:02 Dr. Bakos Batu - Budapest
15: 03 - 15:15 Perjés Andrea - Budapest
16: 26 - 16:27 Szőnyi Bartalos Mária - Szőny
15: 27 - 15:42 Rozgics Mária - Budapest
15: 43 - 16:10 Dévai Nagy Kamilla tanítványai - Budapest
16: 11 - 16:26 Skodacsek András - Budapest
16: 27 - 16:37 Takács András - Budapest
16: 38 - 16:58 Dr. Halász József - Szeged
16: 59 - 17:05 Balogh Ernő - Érd
17: 06 - 17:16 Rajkai Zsolt - Miskolc
17: 17 - 17:27 Sámsomdi Kiss Károly - Budapest
17: 28 - 17:59 Waszlavik László - Budapest
18: 00 - 18:20 Szigetvári József - Forrás Néptánc Együttes - Érd
18: 21 - 18:31 Fáber Károly - Budapest
18: 32 - 18:47 Firechasers - Budapest
18: 48 - 18:49 ÜNNEPÉLYES ZÁSZLÓÁTADÁS
18: 49 - 18:56 Debrecen képviselője mond beszédet - Debrecen
18: 56 - 19:00 Köszönetnyilvánítás
19: 00 - 19:05 ZÁRSZÓ
19: 05 - 19:10 SZÉKELY HIMNUSZ
Készülődés a tábortűzre.



A fellépők változhatnak és műsoridejük. is


Mivel a rendezvény Budapest és Pestmegyei részekre korlátozódik, arra kérünk minden falut és várost, hogy hozzanak magukkal táblát, rajta a helység nevével és minél több zászlót.
Kérünk mindenkit terjessze az eseményt.


Megközelítés:
A buszok Budapest-Kelenfödről indulnak.

Vonattal a Déli Pályaudvarról és, szintén Kelenföldről lehet utazni. Érd-alsón vagy Érd-felsőn kell leszállni. Csak annyit kell megkérdezned hol az Érdi központ.
A busztól és vonattól nincs többre, mint 200-300 méter.

Aki autóval érkezik Budapest felől, annak azt javaslom, hogy a 70-es vagy a 6-os úton jöjjön, mivel Érd-felsőt építik az M7-esen való megközelítés bonyolult, aki ismeri a járást annak természetesen nem.
Aki a 70-es és a 6-os úton jön, annak a 3. körforgóig kell jönnie.
Aki az M7-es Székesfehérvári vonal irányából jön, annak javaslom, hogy Tárnokról térjen le az autópályáról és az Érd centrum felé haladva könnyen megtalál minket.
Baranya és Tolna megye felöl egyértelműen a centrumban köt ki.
Aki repülővel jön annak pontos útvonalat nem tudok adni.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Benedek Elek:Honszerző Árpád 6
  2007-07-31 15:32:37, kedd
 
  HONSZERZŐ ÁRPÁD

A REGÉK VILÁGA 6.- r.

És vágtatnak sebes szélnél sebesebben, még a gondolatnál is sebesebben, vissza Attila földjére. Haj, mi tenger ellenség! Száz is jut egyre. De ím újra szikrát vet Isten kardja, lobogó lángban ég, s szalad az ellenség eszeveszetten.

- Huj, huj! - kiáltja Álmos. - Üssed, vágjad, tiporjad!

Aztán lecsillapodik harci kedve, újra ott van a hazatérő hunok kis hadában, megy, mendegél szép csendesen, hegyre fel, völgybe le, simogatja, becézgeti fehér paripáját. De nézzetek csak ide, mi történt! Meghorkannak a paripák, ágaskodnak, hiába sarkantyúzzák, forognak maguk körül, mint a forgó szél.

- Vissza, vissza, bajban van a székely! Nem látjátok, nem halljátok? Folyó vize megdagadott, zúgva bőgve csap ki a medréből s mind azt zúgja, mind azt bőgi: vissza, vissza, bajban a székely!

És vágtatnak vissza, hétnapi járót egy nap, nem ér nyomukba sebes szél s haj, de jókor érkeznek! Tenger sok nép fogta körül a székelyt.
- Üssed, vágjad, tiporjad! - mennydörgi Csaba.
- - Üssed, vágjad tiporjad! - visszhangzik Álmos lelkében a csatakiáltás, s reszkető karja megacélosodik, belevág a levegőbe...


Volt ellenség, nincs ellenség. Mintha föld nyelte volna, árvíz seperte volna el.
És indul harmadízben is Csaba, mennek, mendegélnek hegyeken, völgyeken, folyóvizeken át. - Állj meg Csaba, állj meg! - riad fel Álmos. - Nem hallod, hogy zúg, búg a fergeteg? Nem látod-e, mint döndölnek a földre büszke tölgyek? Nem hallod-e, hogy sír a szél? Vissza, vissza, bajban van a székely! Mind ezt búgja, mint ezt sírja a fergeteg: vissza, vissza! Hol vagy madár, ki sebesebben repülsz, mint a hun vitézek?

Hol vagy szél, ki megelőzöd őket? Hát ti hová lettetek, merre tűntetek, székelyek ellenei? Föld nyelt-e el, árvíz sepert-e el? Vaj' ki áll ellent, ha Isten kardja lobogó lánggal ég?


Most már indulhatsz, Csaba, sem tűz, sem víz, sem föld, sem levegő nem térít meg többet. Eredj, eredj, vezesd megfogyott népedet vissza az őshazába. Mert már elfértek ott... haj de sokan indultatok, és de kevesen jövétek vissza!

Könnybe borul Álmos szeme, ébren álmodja át a bús találkozást. Szegény Csaba királyfi! Apád földjét nem látod meg többet. Élve nem. Hiába regéled apád földjének szépségét, gazdagságát, lám, a fiatalok mennének veled, arcuk, szemük lángban ég, harci kedvben tombolt a szívük, de az öregek lecsendesítik: várjatok. Ne mozduljatok, míg Isten az indulás idejét meg nem jelenti.
És várják, várják a megjelenés idejét... Ím, már őszbe borult Csaba göndör fekete haja. Háta meggörnyedett. Már ássák is a sírt neki. Már búg csendesen hármas koporsaja felett a gyászének. Ennek is ez a vége:

Halál, halál, csendes halál,
Nem vagy te igazi halál!

- Nem vagy, nem! Dobbant Álmos. - Nem halt meg Csaba! Ki mondja, hogy meghalt? Nézzetek az égre! Száz esztendő borult százra s még akkor élt Csaba: onnét vigyázta székely testvéreit. Ott, ott, a hadak útján, ott vágtatott vissza, a székelyek földjére, hogy még egyszer poklok fenekére űzze a székelyek elleneit. Mikor sem föld, sem víz, sem levegő meg nem jelenté, ím megjelenté a tűz, égő csillag tüze: bajban van a székely! Haj, nézzétek, haj, hogy robog, hogy vágtat, hogy repül Csaba fehér paripáján, s utána mind a vitézek, hófehér paripán, hófehér ruhában, végig a csillagos ég boltján, s ott, ott, ahol az ég ráhajlik a földre, leszállanak: hajrá! Huj! Huj! Tűzbe borul ég, föld, kicsapnak megrükből a folyók, lángtenger zúgva hömpölyög s elnyeli, sepri a cudarokat, kik a székelyre támadtanak.

- - Vissza az égbe, vitézek! - csendül Csaba hangja, hogy ég, föld zeng belé.
S ím felszállanak mind az ég boltjára, visszaszáguldanak azon az úton, amerről jövének. Ragyogó fehér út verődik a paripák lábanyomán.
Ott van, ott a fehér út, fehérebb a tejnél, fehérebb a hónál. Ott is marad örökkön-örökké! Hallod-e hangomat, Csaba?
Én szólok tehozzád, Ügek fia, Álmos!
Nem kell többet leszállnod az égből. Készül a magyar, készül!

Árpád vezeti, az én nagy fiam. Minden magyarok közt a legnagyobb.
Megjelenté Isten az én anyámnak, Emesének, álomban jelenté meg, hogy az ő nemzetsége szerzi meg Attila földjét.
Nem halok meg, míg e földet meg nem csókolám! Nem, nem!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Benedek Elek:Honszerző Árpád 5
  2007-07-31 15:29:02, kedd
 
  A REGÉK VILÁGA
(5. folytatás)

Hajh, Attila, hajh, ha te meg nem halsz időnek előtte! Bizonnyal állandó hazája lesz a Duna-Tisza köze a hunnak, rég állandó hazája volna a magyarnak is.

Búba merülten állapodik meg lelke Attila hármas koporsója mellett. Hallja a hun asszonyok egetverő sírását, látja a hun férfiak komor arcát, hallja a gyászéneket s lassan, halkan, reszkető hangon elzümmögi a csendes éjszakában:

Aattila, Attila hunok nagy királya,
Mundzuk sarjadéka, híres maradvája!
Te ura, királya szittyák s germánoknak,
Valál hódítója a rómnaiaknak:
Napnyugotiaknak, napkeletieknek,
Valál rémülete, valál iszonyata
Te minden népeknek!
De ha könyörögtek, megengesztelődtél,
Adófizetéssel te megelégödtél.
Mindez nagy dolgokat te megcseleködted,
Ez világnak hódítását mind te véghezvitted,
S sebezetlen maradtál!
Ármányság, árulás meg is meg nem ejtett,
Sűrű sok ellenség el sem is veszejtett,
Haj, mégis meghalál!
Valál vigasságban, fekvél nyoszolyádban,
Puha nyoszolyádban, tornyos palotádban,
meglepett a halál a te mély álmodban,
hunok nagy királya,
Mundzuk maradvája!
Haj! Ki mondja azt halálnak,
Az orozva járó álmat!
Halál, halál, csendes halál!
Rajtad bosszút nem állhatunk,
Beléd kardot nem márthatunk!
Halál, halál, csendes halál,
Nem vangy te igazi halál!

- Halál, halál, csendes halál, nem vagy te igazi halál - suttogja újra s könnybe borul a szeme. Az vár énreám is. Meghalok csendes halállal, soha meg nem látva Attila földjét... Óh, ha megláthatnám, csak egy pillantásra. Ha megmutathatnám népemnek: ihol Attila földje, magyarok. Eredjetek, kövessétek fiamat, a vitézek vitézét, a bölcsek bölcsét, velem ne törődjetek. Fektessetek le Attila földjébe. Hadd vegyüljön össze porom az ő porával...
Lehunyja szemét, de nem jő álom reá. Rettenetes bús képek kavarognak: gyász, siralom, romlás, pusztulás, vérözön, testvér testvérnek ontja vérét. Hah! A vasfejű Detre! Még ott van homlokában Mundzuk nyílvesszeje - emlékeztetőnek. Barátságot színlel, úgy lopja be magát Attila fiainak szívébe. Minden szava méreg. Az a lehelete is. Gonosz szíve fenekére temeti gonosz szándékát, simándi szóval bujtja, tüzeli Aladárt, világverő Attila idősebbik fiát:
- Téged illet a királyság, téged, te vagy az idősebb. S mikor méreggel megitatta, megy Csaba sátrába:
- Te vagy a vitézebb, téged illet a királyság. Vedd a kezedbe Isten kardját, s ha nem enged bátyád, öld meg!

S hajh, két táborra szakadtak a hunok. Testvér testvér ellen. Isten kardjával öli meg bátyját Csaba. Óh te szerencsétlen, mit cselekedtél! Testvéred vére szennyezé be Isten kardját - vége a hunok világverő hatalmának, vége. Ez a kard nem öl embert többé. Utolsó szikrája lobbant el Aladár vérével. Nézd, hogy rohannak rád elleneid, kiket apád ezzel a karddal földre vert, megalázott. Nézd, hogy hullanak el oldalad mellől legjobb vitézeid, hogy bár a te életed maradjon meg! A világverő rengeteg sereg hová lett? Maréknyi had maradott, gyászos hírmondónak.
Megfogyva, törve, megalázva takarodik ki Attila földjéről a maréknyi had - vissza az őshazába.
- Óh jaj, mit cselekedtem! - jajong Csaba.
- Megöltem a testvéremet. Meggyaláztam Isten kardját, apámnak nevét, emlékét, jaj!
Iszonyattal nézi testvére vérét. Megáll Olt vize mellet, belemártja a véres kardot: vajon lemossa-e ezt a vért? Lemossa, le. Megkönnyebbedetten tekint az égre. És felkiált: Halljad, hatalmas Isten, halljad! Lemostam kardodról testvéremnek vérét. Visszaviszem az őshazába. És elhívom az én magyar testvéreimet. Visszaszerezzük apám földjét, vissza! Halljátok, vitézek, halljátok! Úgy-e visszaszerezzük?
- Visszaszerezzük, vissza! Egy részünk itt marad. Várunk reátok, várunk!

És szakadt két részre a maréknyi had. Hazamegy az egyik, itt marad a másik. Megtartani bár csak egy dombocskát Attila földjéből. És áldoznak a tűznek, áldoznak a víznek, áldoznak a levegőnek s áldoznak a földnek. És megesküsznek mind a visszatérő vitézek, hogy még a világ végéről is visszatérnek, ha ellenség támadná az itt maradottakat. Hírül hozza nékik azt a tűz; ha az nem, a víz; ha a víz nem, a levegő; ha az sem: a föld.

Indulnak Csaba vitézei, száll velük Álmos lelke hegyeken, völgyeken, erdőkön át. Hallga, hallga! Reng a föld! De szomorúan hajladoznak, integetnek a fák! Mi történt? Mit jelent e földindulás? Nem látjátok, nem halljátok? - Vissza, vissza, bajba' van a székely testvér! A fűszál is feltámadott ellene!

- Vissza! Vissza! . csendül Csaba hangja.
- Utánam, vitézek!

(folyt.köv.)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Benedek Elek:Honszerző Árpád 4
  2007-07-31 15:27:14, kedd
 
  A REGÉK VILÁGA
(4. folytatás)

A szarvas eltűnt, de ím elvezette Hunort és Magyart egy szépséges szép szigetre. Itt, ezen a szigeten kalandozik most az agg Álmos lelke. Érzi az övig érő, buja füvek, tarka virágok illatát. Látván látja a faóriásokat, amint meggörnyednek tenger gyümölcsnek terhe alatt. Belemerül lelke a csendes folyó vizek tükrébe, s gyönyörködik a nagy és apró halak ezreiben.
Hallja a madarak énekét: mintha égből szállana minden hang. És ezen a tündéri szép szigeten napi járókra nincs ember, senki lélek nem lakja.
Talán ez a paradicsom, honnét Isten angyala száműzte Ádámot és Évát?
Hallga, hallga, megálljatok, figyeljetek. Nem halljátok?
Madáréneknél szebb ének hangzik amonnan a liget felől.
Óriás szádogfák, piros gyümölcsű berkenyék, rezgő nyárfák, szárnyas levelű iharok közt széles selyempázsit, annak közepén csorgós kút, csorgós kút körül, nézzétek, nézzétek! - tündérek táncolnak, lejtenek karikába-körbe, szépen összefogódzva; kör közepén két tündér-királykisasszony, olyan szép, olyan gyönyörű, hogy a napra lehet nézni, de rájok nem.
Megbűvölten áll meg Hunor és Magyar, mögöttük a vitézek.

- Rajta, rajta! - biztatja Álmos a megbűvölt daliákat.
- Isten rendelte számotokra. Úgy, úgy - suttogja tovább, s arca, szeme lázban ég.

Már ott vannak a daliák a selyemfüves tisztáson.
Nagy hirtelen közrefogják a táncoló, daloló leányokat, mindahányan vannak, felkapnak egyet a nyeregbe, s elvágtatnak sebes szélnél sebesebben, még a gondolatnál is sebesebben.
Velük vágtat Álmos lelke is.
Átöleli lelke Hunort és Magyart s a keblükön pihenő, remegő két leányt, a nagy hun és magyar nemzetség ükeit. Isten vezérelte a csodaszarvast, nyomába Hunort és Magyart, ő áldotta és termékenyíté meg Hunor és Magyar vérét s ama száz vitézét.
Ő akarta, hogy megsokasodjék Hunor és Magyar nemzetsége.
Úgy sokasodjék, hogy ne lehessen maradása a csudaszép szigeten.
Erdő vadja, víznek hala, földnek kenyere nem volt elég a megsokasodott nemzetségeknek.
Tovább, tovább, nagyobb tartományba!
S ím fölkerekedtek Hunor és Magyar maradvái, vándoroltak erdőkön, mezőkön, hegyeken, völgyeken át, és megérkezének Szittyaországba.

- Szittyaország! Te drága, minden földek között a legszebb, az én nemzetségemnek bölcseke! Kicsiny valál hunnajk és magyarnak, ó mért nem terülhetett ki határod messze, messze, hogy élhet val itt, a te drága földeden mindétig, örökkön-örökké Hunor és Magyar népe!
De lám, az én népemnek sem vala elég.
Meg volt írva a csillagokban, hogy Hunor és Magyar vére száz meg száz esztendőkön át vándoroljon országról orszűgra... mikor elégeled meg e nép vándorlását, Isten, magyarok Istene?
Mért kellett elszakadni Hunor és Magyar maradváinak, holott ők egy szívről szakadtak?

Könnybe borul Álmos szeme pillája, a könnyeken át látja a bús képet, amint két testvérnép kettészakad: megy a hun nyugatnak, a magyar meg itt marad. Hadban edzett férfiak sírva borulnak egymás nyakába, asszonyok, gyermekek sírása felhat az égig: testvér testvértől szakad el s többé egymást vaj' látja e?

Már indul a hun rengeteg hada. Népének élén az öreg Mundzuk s két oldalán két hős fia: Attila és Buda.
- Utánam, hunok! - mennydörög Mundzuk szava.
- - Több könnyet ne lássak!
S letörli hófehér szempillájáról az utolsó könnycseppet. Mintha tenger csapott volna ki medréből, sepri maga előtt a népeket a hunok rengeteg áradata. Az ég is elsötétül, amerre a népek e tengersokasága elhalad, dübörög, reng a föld, recsegnek-ropognak a fák, megdagadnak a folyóvizek: ellentálló népek vérétől dagadnak meg. Már nem Mundzuk, hanem Attila vezeti e rettentő áradatot. Őreá tapad minden tekintet szörnyű félelemmel s nagy bizodalommal.
- Ihol a világ legszebb földje! - zúgja Attila, s ég, föld megzendül szava zúgásától.

A Duna s a Tisza földje volt ez. Óh, mennyit regélt erről Csaba vezér, midőn visszatért az őshazába megmaradt hunjaival! Ezzel a regével altatta el Álmost is az édesanyja Emese. Sohasem látta s íme, ismeri minden halmát, völgyét, pusztáját a Duna-Tisza közének. Ha ő ezt a földet megláthatná! Ha ő ezt a földet megcsókolhatná! De édes lenne utána a halál!

Látja a szörnyű harcot, ő maga is ott van a hun sereg élén, amint összeroppan a vasfejű Detre rengeteg hadával. Hallja sivítását a nyílvesszőnek, mely az agg Mundzuk íjából röppen ki s repül egyenest a vasfejű Detre homlokának. Látja, mint szakítja ki Detre a nyilat s roppantja ketté. És hallja az átkozódó fenyegetést: megállj, Mundzuk, kutyahitű Mundzuk! A hetedik nemzetséged is megkeserüli ezt!

Megkeserülte, meg... nem volt neked elég, Attila, az apád szerzeménye. Telhetetlen valál, s ím nagy világhódításodnak mi lett a vége? Elveszték fiaid apád szerzeményét is. Vajon okul-e példádon a magyar?

De lassanként lecsöndesül lelke háborgása, arca szeme fellángol, egész valóját megbűvöli Attilának, a hősök hősének fenséges alakja. Látja a nagy királyt, ki szeme pillantásával népeket igazgat s kényszerít hódolatara. Látja, amint fapalotája nagy termében tűnődve jár, fonja-szövi világhódító terveit. Hallja, amint elémondja az álomfejtőknek, a jövendőlátó táltosoknak az ő csudálatos álmát. Ősz öreg ember szállott le hozzá a magas levegőégből és ragyogó, szikrázó kardot kötött az ő oldalára. Aztán kerekedett sebes forgószél, az felkapta őt s vitte erdők, hegyek, tengerek, végtelen rónaságok, rengeteg nagy városok felett. S amint repült, repült, szállott a magas levegőégben, le-lesújtott kardjával, folyók és tengerek kétfelé nyíltak, a városok lángba borultak, hamuvá lettek. És látja az ősz Tordát, a legvénebb táltost, mélyen meghajol a nagy király előtt s mondja, amint következik: az a kard, amelyet az ősz öregember kötött az oldalára, Isten kardja volt. Isten küldötte számodra. Meglásd, imetten is kezedbe kerül az a kard, vele meghódíthatod az egész világot.
S ím, csakugyan ebben a szempillantásban nagy lelkendezve szalad feléjük egy pásztorfiú s mondja Attilának: felséges királyom, a pusztán egy kardot találtam, ihol, fogadd el nétőlem.
Nézi Attila a kardot, megforgatja, villogtatja s ég, föld megzendül belé, akkorát kiált nagy örömében: ez az Isten kardja, emberek! És fordul a pásztorfiúnak s kérdi: hol találtad ezt a kardot, fiam?
Mondja a pásztorfiú: amint a nyáj után mendegéltem, láttam, hogy egy tavalyi üsző sajnálja a lábát, sántítva lépeget. Nézem, mi baja lehet, s hát vértől virágzik az utóbal lába. Tűnődtem magamban: ugyan mi vérezheté meg, mikor gyenge hajlós fűnél nincs egyéb a pusztán. Nézek erre, nézek arra, s ihol egy kard hegyét pillantom meg a földben. Megfogom, hogy kihúzzam, s hát abban a szempillantásban láng csap ki a kard hegyéből. Megijedtem, elszaladtam, de visszanéztem s látom, hogy a kard csak kipattan a földből s forog, forog, mintha szél forgatná. Egyszerre csak ellobban a lángja s elterül a földön. Nekibátoraodtam, visszamentem s fölvettem a kardot.
- Az Isten kardja ez! - kiált Attila. És megforgatja a kardot s háromszor vág bele a négy anyaszélnek, hogy csak úgy zúg belé.
- Az volt, az, az Isten kardja - suttogja Álmos.
- Azzal hódítás meg a világot. A világot meghódítás hajh, ebből a rengeteg nagy világból egy darabocska föld maradott meg... Még mindig őrzik a székelyek, várnak minket...

(folyt.köv.)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Benedek Elek:Honszerző Árpád 3
  2007-07-31 15:23:02, kedd
 
  A REGÉK VILÁGA
(3. folytatás)

Akkor este a király látta, amint nyugvóra tér leánya, s másnap reggel rettentő lármára ébredett: volt királykisasszony, nincs királykisasszony. Nem rabolták el: önként ment Árpád sátrába. Mondotta neki:
- Ne fáradj apámhoz sem magad, sem nemzetséged eleit ne fáraszd hozzá az én kezemért. Ha adná sem adná jó szívvel, talán meg is bántaná a te büszke lelkedet. Íme, eljöttem önként, tied vagyok. Követlek, amerre a szerencse vezet téged. Elfogadsz-e hitvesednek?
Mondotta árpád:
- Önként hogy jöttél, jobban esik szívemnek. Lám a kabar testvérek is önként jőnek velem. A szeretet erősebb minden földi hatalomnál. Erősebb a halálnál is. Téged Isten vezérelt az én sátramba. Ez órától fogvást te vagy ennek a sátornak asszonya. A sátor földje változik, ma itt verjük fel, holnap ott, de asszonya te maradsz halálig!

Mikor pirkadott a hajnal, hívatá Árpád Tordát, a vén főpapot s megáldatá a frigyet Isten szabad ege alatt. És felkerekedék Árpád az ő népével. És megszállták Etelközt. És teltek, múltak az esztendők. Éltek a vándor magyarok sok esztendőkön által nyugodalomban. Sokasodtak, szaporodtak a nemzetségek. Újabb meg újabb ágakat hajtottak a törzsek. És születék az első esztendőben Árpádnak fia, kinek Levente lett a neve. Aztán telt, múlt az idő, három esztendő múltán születék a második fiú: Tarkacs. Ismét három esztendő telék el, születék a harmadik fiú: Jelekh. S mintha meg akarta volna mutatni Isten, hogy az igazi nemes fának csak nagy időközben terem gyümölcse: már dali fiú volt Levente, növendék legényecske Tarkacs és Jelekh, mikor a negyedik fiú született, akinek Jutócs lett a neve.

Aludj kicsi Jutócs, aludj, vigyáz reád a te édesanyád szeme. Mind a te arcodat nézi, a te vonásidat lesi: vajon apád képét viseled-e?
- Apja képét viseli - mondja Özséb - de - és ezt mondván, szelíden mosolyog - az én képemet is látom...- S gyöngéd csókot lehel a gyermek homlokára.

Ím, a földről már felszállottak a csillagok az égre.
Hamvadoznak a tüzek. Mély csend borul a pusztaságra. A rengeteg gulyák, ménesek szerteszét, nagy tömegekben szenderegve heverésznek, s csak ritkán kondul meg egy-egy kolomp, csendül meg egy-egy csengő. Békesség, csendesség, nagy nyugalom mindenütt: aki látja, nem gondolja, hogy vándornépnek szállóföldje ez. Mintha itt élne ez a nép sok száz esztendő óta, olyan békén alszik, a férfinép a hamvadó tüzek körül, az asszony- a gyermeknép, a gyermeknépnek is a legapraja az esőtartó, széltartó sátrak alatt.

Igen, a földről felszállottak a csillagok az égre. Vakító fehéren ragyog a Hadak útja, s ez a hosszú, széles fehér út, melyen egykor, réges-régen Csaba vezér s halott vitézei visszaszáguldoztak Attila földjére... az agg Álmos szemlére nem jön álom. Tekintete a Hadak útjára tapad, s lelke szárnyat öltve száll vissza a réges-régi időkre, az őshazába, hol a hunok és magyarok bölcseje ringott. Látja az öreg Nimródot s két oldalán két deli fiát: Hunort és Magyart, amint versenyt repülnek paripáikon a széllel, űzve, hajtva a végtelen puszta vadjait. És száll a lelke, nyomon kíséri Hunort és Magyart, kik ötven-ötven vitézzel felkerekedének s vitte vadászkedvök rengeteg erdőkön, végtelen rónaságon át, mígnem egyszerre csak azon vették észre magukat, hogy messze elhagyták apjuk országának határát. Az volt csak a szép, gazdag tartomány! Mi tenger vad a rengeteg erdőségekben, a rónaságokon! Csordákban legeltek a bölények, szarvasok, őzek. De ím egyszerre külön, a csordáktól távol, felugrott előttük egy szarvas. Azóta sem látott ehhez hasonlatos szépet emberi szem. A két ágas-bogas szarva össze volt fonódva s lebegett a feje fölött, mint egy koszorú. A két szeme feketéllett, ragyogott, mint a fekete gyémánt. A dereka karcsú, hajlékony, mint a lengó nádszál. A lába vékony, s szaladván, nem látszott érinteni a földet.
- Utána! - kiáltotta egyszerre Hunor és Magyar.
- Utána! Utána! - suttogja az agg Álmos, s öreg teste megfiatalodik egy pillanatra.
Együtt vágtat Hunorral és Magyarral tisztásról sűrűbe, sűrűből tisztásra, hegyeken fel, völgyeken, folyóvizeken át. A csodaszarvas meg hol eltűnt, hol felbukkant: csalta, csalogatta Hunort és Magyart. A paripák habba keveredtek, de Hunor és Magyar vágtattak utána: elevenen akarták elfogni a csodaszarvast.
- Utána! Utána! Suttogja Álmos.

,De hajh, leszállt a nap, esteledett, alkonyodott, s a csodaszép szarvas eltűnt az ingoványban, sűrű nádas rejtekében.

(folyt.köv.)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Benedek Elek:Honszerző Árpád 2
  2007-07-31 15:21:35, kedd
 
  A REGÉK VILÁGA
(2. folytatás)

A sátor mélyéből csecsemő gyermek sírása hallatszott ki.- A legkisebb unoka - motyogta Álmos, s szeme megtelik könnyel. Hatalmas fája újabb meg újabb ágakat hajt.

Míg Árpád az új hazát járta, született a negyedik fiú. Hej, mely nagy öröm vár reá, midőn országló útjáról hazatér. Hogy repülne haza szelek szárnyán, ha a csillagok megjelentenék: fiad született, Árpád! De csillagok nem jelentik, eltitkolják, hadd járja végig Árpád az öt folyó országát; hadd lássa, ismerje meg az új haza minden hegylét, völgyét, vizét, forrását, erdejét: az ő népének való-e ez a föld?

A csecsemő már nem sír. Elszenderült az édesanya puha kebelén. A hatalmas kozár király leánya gyönyörködve nézi szívéről szakadt fiacskáját. Nézi, nézi s keresi arcán Árpádnak, a világ legdaliásabb, legvitézebb s legbölcsebb emberének vonásait. Növendék leány volt Özséb, a nagy kozár birodalom királyának egyetlen leánya, mikor Árpádot a hét vezér pajzsára emelte. Ő látta a felséges jelenetet: mint tapadt a magyarok szeme büszkén, áhítattal, reménységgel Álmos fiára. És találkozott az ő szeme Árpád komoly tekintetével. Összevillant a két szempár, s ez az összevillanás egész életre jegyzett el két szívet.
- Enyém leszel - mondotta Árpád nyugodt tekintete - mert nekem születtél.
- Tied leszek - felelte a leány tekintete - mert te vagy az első minden elsők közt. Az volnál, ha nem is volnál fejedelem.
A növendék leány a szerelmes szív ösztönével érezte meg, hogy ez a férfi, kit a magyar vezérek pajzsukra emeltek, nagyobb erősebb, eszesebb mindazoknál akiket eddig apja udvarában látott. Hogy fejedelem az, igazi fejedelem, nagyobb lesz, hatalmasabb lesz királyoknál, császároknál. Hogy ez a férfi senkinek sem lesz, még az ő apjának sem lesz alattvalója - pedig de nagy a hatalma, de nagy az országa az ő apjának! És jöttek a kozár király udvarába keletről, délről, északról hatalmas királyok fiai, vetekedtek Özséb kezéért: hiába!
- Hát mit akarsz? Kit akarsz? - förmedt rá apja, midőn a királyfiaknak sorban ajtót mutatott.
- Árpád lesz az uram, senki más - felelte a leány.
- Árpád! Az én alattvalóm?
- A te alattvalód? Nem volt ő s nem is lesz a te alattvalód apám! Ő a magyarok fejedelme. Ne nézd őt Lebediásnak, aki csak egy nemzetségnek volt a vajdája, s megelégedett egy atyádfiával. Hét törzsnek fejedelme ő, s meglásd, apám, hozzászegődnek a kabarok is. Mert Árpádot minden népek szeretik.
- A kabarok, az én népeim? Ki mondta ezt néked, leány? Az én alattvalóim legyenek egy alattvalómnak alattvalói?
Mondta Özséb:
- Ne felejtsd, apám, hogy a kabarok közelebb atyafiai a magyaroknak, mint a kozároknak. Szinte egy nyelvet beszél magyar és kabar. Egy tőnek a hajtásai. Csuda-e, ha összefonódnak, s tőled, merthogy egy kicsit mostoha is valál a kabarokhoz, elszakadnak?
- - Hát szakadjanak! Üvöltött a király. - S szakadj el velük te is! Mostan jelenték a hírhozók, hogy újra rátörnek kedves magyarjaidra a besenyők. Hadd törjenek. Ujjamat se mozdítom védelmükre. Majd meglátom, mire megy a magyar nálam nélkül?
- Apám, apám, ne káromold Istent. A magyarok híven segítettek téged hadakozásaidban, de te gyengén viszonoztad az ő hűségüket, ha bajba kerültek. Ők testvéreidnek tartották magukat, úgy is viselkedtek, te meg alattvalónak nézted őket. Azért ösztökélted Lebediást is, Álmost is, hogy egyesítsék a hét törzset, mert gondoltad: nagyobb erővel támogatnak téged. Hát - egyesültek. Megfogadták a tanácsodat. Úgy egyesültek, hogy még a kabarokat is viszik magukkal. Jöhetnek a besenyők, nem állnak ki több csatára velök. Nem azért nem állnak, minthogyha félnének. De ki nem unta volna meg azt a sok vége-hossza nincs betörést? Itt sohase lenne nyugodalma a magyarnak. Itt ők csak szállók. Mennek tovább, addig mennek míg megtalálják s visszaszerzik Attila földjét. Oda törjenek be a besenyők!
- Hm - dörmögött a király - de jól tudod minden dolgát a magyaroknak.
Felelt a leány s nyugodtan nézett apja szemébe:
- A fejedelemnek, az én jövendőre-lévendőmnek nincs titka előttem.
- Ej de bölcs ember a te jövendőre-lévendőd! Fehérnépre bízza a titkait!
- Az igaz, de ez a fehérnép király leánya, a te leányod, apám!
- Apja lánya - dörmögte magában a király, s bús, büszke érzéssel nézett a leány után, ki, mélyen meghajolva apja előtt, kiegyenesedve s büszkén, boldogan távozott a sátorból.

(folyt.köv.)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Benedek Elek: Honszerző Árpád
  2007-07-31 15:19:51, kedd
 
  Benedek Elek: HONSZERZŐ ÁRPÁD

A REGÉK VILÁGA

A Dnyeszter menti végtelen síkságon tüzesen sütött vissza a lemenő nap.
Ennek a végtelen síkságnak közepe táján, szelíd emelkedésű dombon állott a fejedelem hatalmas nagy sátra, melynek arannyal, ezüsttel szőtt selyme bíborpiros fényben látszott égni a nap ráverődő sugaraitól.
A színarany oszlopok, melyeken a sátor pihent, szemet kápráztatóan ragyogtak, s az oszlopok tetején az óriási aranyalmák, mintha pótolni akarták volna a lemenő nap világát: messze bevilágítottak a végtelen, csendes pusztaságba.
Nyugat felől gyenge szél kerekedett s megmelengeté a turulmadaras zászlót, mely uralkodni látszott a síkságon meghúzódó nagyobb és kisebb sátrak tengersokasága felett.


Árpád népe készülődött az éjjeli pihenőre.
A sátrak előtt lobogott a tűz, s a fejedelem sátrától nézve úgy tetszett, mintha az égnek minden csillaga leszállott volna, hogy itt megpihenve, újra visszaszálljanak az égre s őrködő szemükkel vigyázzanak majd a pihenő, alvó magyar népre.
Az agg Álmos egyedül ült a fejedelemi sátor előtt s gyönyörűséggel pihent meg lelke a felséges képen.

Az alkonyat csendjében ide hullámzott a tüzek mellől a hosszú, tikkasztó nyári nap után egyszerre megelevenült élet zsibongó morajlása.
Asszonyok, leányok forgolódtak a tüzek körül, kipirult arcú fiúk forgatták nagy serényen a nyársra húzott vadpecsenyét a csillogó parázson, míg a férfiak, akik most kerültek haza vadászatról, a tűz mellé heveredve beszélték vadászkalandjaikat.

Öregebb rendű asszonyok a sátrak mellett csendesen kérődző tehenek és bivalyok tejét fejték nagy sajtárokba, s a feszült tőgyekből csorgó tej zubogása, mint távoli csendes eső zúgása jutott el a fejedelem sátrához...

Az apró, egyszálinges gyermekek settenkedve lesték, mikor telnek meg édes, meleg tejjel a sajtárok, s egyszerre hárman-négyen tartották oda fakannájukat: töltse meg, nannyó! Nekem is, nannyó! Ide is loccsintson egy cseppet, nannyámasszony!

A legtöbb sátor mellett kancák is állottak. Szépen, nyugodtan álltak s tűrték, hogy az asszonynép utolsó cseppig kifejje tőgyükből a forró, meleg, méznél édesebb tejet. Az öregebb rendű emberek, kik kancatejen nevelkedtek fel, többre becsülték azt a tehén, meg a bivaly tejénél.
Azt mondták s tartották, hogy a kancatejből lesz az igazi vér.
Tüzes álltnak tüzes a teje.
Kancatejet ivott Attila, az Isten ostora; azt ittak a vitézei.
Bezzeg meg is hódították az egész világot...
De lám, hogy csendes vérű tehénnek s bivalynak is issza a magyar, mindenféle népek belekötnek, nincs maradása sehol, örökös vándorlás a magyar élete...

Fel-felkapott egy-egy szót a szél s vitte szárnyán a fejedelmi sátor felé. De a sátor előtt most csak Álmos ült, az agg Álmos, egyedül.

- A kancatej tűzzé-vérré válik - mondotta egy erős hang - a tehén- s a bivalytejből savó lesz. Én mondom ezt nektek, a farkas khán. Hej, ha én!...

Tovább nem mondotta, úgy látszik, bölcsebbnek találta, ha nem folytatja, fűzi szóval a gondolatját.

De az agg Álmos így is eleget hallott. Elkomorodva tekintett a farkas khán sátra felé, mely egy nyíllövésnyire volt a fejedelem sátrától.

- Ihatsz te akármiféle tejet - dörmögte magában Álmos- a véred baskír vér marad. Hűtlen szívvel elhagytad véreidet, te farkasfejű, farkaslelkű cudar, merthogy főkhánnak nem fogadtak el. Hozzánk szegődtél cselédjeiddel s azt szeretnéd, hogy nemzetségszámba vegyünk maréknyi népedet. Mindig fúrsz, faragsz, virrongást szítsz a magyar nemzetségek közt nagy alattomban. Bárcsak a hazádban vesztél volna, kutyalelkű, kutyafejű khán!



Az utolsó szavakat fennhangon mondta az agg vezér, csak úgy zihált a hófehér szakáll alatt. De lelke háborgásának senki tanúja nem volt.

Lent a domb aljában óriási máglyatűz körül forgolódtak a férfi s asszonycselédek.

A fejedelem legnagyobb fiával, Leventével s a nemzetségek főbbjeivel már három hónapja járja az etelközi új hazát, hadd lássa színről színre az ő népét, melyet Lebediából az öt folyó közé vezetett.
Vajon ez lesz-e az álladó haza? Vagy csakugyan az van írva a csillagokban, hogy a magyarnak nem lesz addig állandó hazája míg meg nem szerzi Attila földjét?...

(folyt.köv.)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Összefogás a Nemzetért...
  2007-07-31 14:58:45, kedd
 
  Összefogás a Nemzetért
- Avagy ,,Árpád vérei" 5. állomása Érden


Az Árpád-vérei nemzeti összefogás országjáró körútjának 5. állomásához érkezett.
A korábbi nagyszerű rendezvényeken, aki részt vett - Pécs, Szekszárd, Békéscsaba, Eger - az tudja, hogy ez a rendezvénysorozat nagy jelentősséggel bír, hiszen a magyarságot igyekszik erősíteni és összefogni, ugyanakkor a városok közötti kapcsolatok ápolásában is fontos szerepet játszik.

Az Érden 2007. augusztus 18-án a központban megrendezésre kerülő Árpád-vérei találkozó programját megpróbáltuk úgy összeállítani, hogy mindenki megtalálja számítását, illetve kedvenceit. Kevesebb politikát, de annál több kulturális előadást láthattok neves művészektől, előadóktól.



Egy egész napos rendezvényt állítottunk össze: délelőtt 11 órától este 22 óráig.
A fellépések este 20 óráig tartanak. Utána közös tábortűz mellett, kevés borral és esetleg bográccsal folytatjuk az ismerkedést, barátkozást és eszmecserét 22 óráig.
Táltosokat hívtunk és diákokat, akik tüzes szalagokkal szórakoztatnak bennünket.

Mivel Pitti Katalin csak úgy tudta - egy másik fellépése miatt - vállalni a szereplést, ha kezdésre tesszük be, arra kérünk: lehetőleg időben tervezz és időben gyere el! Ez a nagyszerű magyar asszony megtanít bennünket arra, hogy milyen is az igazi magyar.
Árpád-vérei nemzeti összefogás Érden

Programtervezet:

11: 00 - 11:03 HIMNUSZ.
11: 03 - 11:13 Szőnyi Bartalos Mária - Szőny
11: 15 - 11:35 Pitti Katalin - Budapest
11: 36 - 11:46 Falusi Ferenc - Érd
11: 47 - 11:57 Szigeti Eszter - Érd
11: 58 - 12:13 Frutti táncegyüttes - Érd
12: 14 - 12:24 Tarr Erika - Budapest
12: 25 - 12:40 Firechasers ( szalag bemutató ) Kecskemét - Budapest
12: 41 - 12:47 Bózsa Attila - Pécs
12: 47 - 12:53 Horváth Anita - Szekszárd
12: 55 - 13:00 Balogh Ernő - Érd
13: 00 - 13:06 Kociha Tünde - Békéscsaba
13: 06 - 13:12 Dr. Sziki Károly - Eger
13: 12 - 13:18 Stiebl Lőrinc - Pécs
13: 19 - 13:39 Dr. Dobos Attila -Budapest
13: 40 - 13:50 Herman István -Székesfehérvár
13: 51 - 14:11 Ifj. Hegedűs Lóránt - Budapest
14: 11 - 14:18 Éliás Tibor - Budapest
14: 19 - 14:29 Tarr Erika - Budapest
14: 31 - 14:46 Petraskó Tamás - Bodrogköz
14: 47 - 15:02 Dr. Bakos Batu - Budapest
15: 03 - 15:15 Perjés Andrea - Budapest
16: 26 - 16:27 Szőnyi Bartalos Mária - Szőny
15: 27 - 15:42 Rozgics Mária - Budapest
15: 43 - 16:10 Dévai Nagy Kamilla tanítványai - Budapest
16: 11 - 16:26 Skodacsek András - Budapest
16: 27 - 16:37 Takács András - Budapest
16: 38 - 16:58 Dr. Halász József - Szeged
16: 59 - 17:05 Balogh Ernő - Érd
17: 06 - 17:16 Rajkai Zsolt - Miskolc
17: 17 - 17:27 Sámsomdi Kiss Károly - Budapest
17: 28 - 17:59 Waszlavik László - Budapest
18: 00 - 18:20 Szigetvári József - Forrás Néptánc Együttes - Érd
18: 21 - 18:31 Fáber Károly - Budapest
18: 32 - 18:47 Firechasers - Budapest
18: 48 - 18:49 ÜNNEPÉLYES ZÁSZLÓÁTADÁS
18: 49 - 18:56 Debrecen képviselője mond beszédet - Debrecen
18: 56 - 19:00 Köszönetnyilvánítás
19: 00 - 19:05 ZÁRSZÓ
19: 05 - 19:10 SZÉKELY HIMNUSZ
Készülődés a tábortűzre.



A fellépők változhatnak és műsoridejük. is


Mivel a rendezvény Budapest és Pestmegyei részekre korlátozódik, arra kérünk minden falut és várost, hogy hozzanak magukkal táblát, rajta a helység nevével és minél több zászlót.
Kérünk mindenkit terjessze az eseményt.


Megközelítés:
A buszok Budapest-Kelenfödről indulnak.

Vonattal a Déli Pályaudvarról és, szintén Kelenföldről lehet utazni. Érd-alsón vagy Érd-felsőn kell leszállni. Csak annyit kell megkérdezned hol az Érdi központ.
A busztól és vonattól nincs többre, mint 200-300 méter.

Aki autóval érkezik Budapest felől, annak azt javaslom, hogy a 70-es vagy a 6-os úton jöjjön, mivel Érd-felsőt építik az M7-esen való megközelítés bonyolult, aki ismeri a járást annak természetesen nem.
Aki a 70-es és a 6-os úton jön, annak a 3. körforgóig kell jönnie.
Aki az M7-es Székesfehérvári vonal irányából jön, annak javaslom, hogy Tárnokról térjen le az autópályáról és az Érd centrum felé haladva könnyen megtalál minket.
Baranya és Tolna megye felöl egyértelműen a centrumban köt ki.
Aki repülővel jön annak pontos útvonalat nem tudok adni.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/27 oldal   Bejegyzések száma: 265 
2007.06 2007. Július 2007.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 265 db bejegyzés
e év: 2982 db bejegyzés
Összes: 7226 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 617
  • e Hét: 617
  • e Hónap: 28660
  • e Év: 343160
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.