Belépés
furaila.blog.xfree.hu
"Nem az a fontos, hogy milyen iskolákat végeztél, hogy mit dolgozol, hanem hogy milyen EMBER vagy!" BMI ******
2005.10.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 22 
Egy újabb mutogatós írás
  2017-11-29 01:19:42, szerda
 
  EGY ÚJABB MUTOGATÓS ÍRÁS, ami szintén csak részigazságokat tartalmaz.
Az egész tudósítás arról szól, hogy Brezsnyev rajtaütésszerűen érkezett 1972. nov. 27-én Tökölre, a katonai reptérre, ahova magához rendelte Kádár Jánost. Tette ezt azért, mert nem tetszett neki az 1968-ban bevezetett "ÚJ GAZDASÁGI MECHANIZMUS" nevezetű reform, ami "bizonyos vállalati önállósággal, valamint a piaci viszonyok óvatos elismerésével" járt.
Ez az állítás csak megközelíti az igazságot! A valóságban az történt, hogy az 1963-as amnesztiával szabadult 1956-os forradalmároktól annyira rettegtek, hogy még a Munkatörvénykönyvét is átírták oly módon, hogy ami addig "JÁRT" a dolgozónak, attól fogva csak "ADHATÓ" volt. És,hogy legyen aki eldönti, hogy kinek mi "adható", MINDEN VÁLLALAT, ÜZEM és intézmény élére telepítettek egy FÜGGETLENÍTETT KISZ- Párt- és szakszervezeti bizottságot, melynek titkárainak TELJHATALMUK volt a személyi- és minden más ügyek döntésében! 1963 és 1989 közötti 36 évben PÁRTIRÁNYÍTÁS volt minden szinten és minden téren!
A FÜGGETLENÍTETT titkárok és az őket kiszolgáló adminisztrátorok az adott vállalattól kapták a fizetésüket és a vállalat nyereségéből tartották fent az irodáikat s fedezték minden propaganda- és reprezentációs költségüket.
Ezek a FÜGGETLENÍTETT politikai vezetők tagjai voltak a vállalatvezetésnek, vagyis az IGAZGATÓI TANÁCSNAK még 1989-ben is!!!!
Semmiben nem dönthetett sem az igazgató, sem a szakmai vezető (főmérnök, főkönyvelő stb...) a vállalat működtetésében az ő jóváhagyásuk nélkül!!!!!
*
De nem csak azért következett be az államcsőd 1989-re, mert BREZSNYEV 1972-ben lefújta az új gazdasági mechanizmus nevezetű reformot, hanem azért, mert a FÜGGETLENÍTETT párt- kisz- és szakszervezeti apparátus nem csak
- a vállalatok élén, hanem
- a járási-
- megyei-
- városi-
- fővárosi (minden kerületében lévő: össz. 22 kerületi)
- települési
szervezetei, irodaházai: infrastrukturális- fenntartási költségeivel; irodistái- és saját kiemelt bérezésükkel, reprezentációs költségeikkel és-a -többi...
FELEMÉSZTETTE, FELÉLTE a dolgozó nép által megtermelt nyereséget, bevételt...
Ez volt a valódi OK!
Vagyis, valójában az államcsőd elkerülése miatt vettek fel hitelt, mert nem tudtak lemondani a függetlenített PÁRT- KISZ- és szakszervezeti titkárok, titkárságok arról a luxusról, amiben tobzódtak.
*
Ezzel idézték elő azt az OKOZAT-ot, ami miatt rendszert kellett váltani.
*
Az új gazdasági mechanizmus lényege, pedig az volt, hogy a vállalatok dolgozói a napi kötelező nyóóóócórai munkavégzést követően másodállási szerződést köthettek és még dolgozhattak pluszban 4-8 órát naponta!
A döglődő TSZ-ek meg kiosztottak un. HÁZTÁJI FÖLDEKET a TSZ-tagok között, akik a szintén kötelező napi 8 órai munkavégzést követően megművelhették ezeket a földeket. Ez a nemzedék már kint porlad a velük megtelt magyar temetőkbent! Ezt a rettenetes önkizsákmányoló életmódot ugyanis nem lehetett tartósan túlélni!
*
http://www.origo.hu/tudomany/20171127-a-szovjet-partvezetes-nem-volt-hajlando-tov abb-turni-a-magyar-gazdasagi-reformkiserletet.html
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Óriási katasztrófáról beszélt Bill Gates
  2017-11-28 21:15:14, kedd
 
  ... mely egész Európát fenyegeti!
Úgy látszik, neki nem ment el az esze!
Riasztó de igaz dolgokat állít!
Végre valaki kimondta az igazságot! Azt, amit az ember már régóta tudott, de valamiért itt, Európában senki sem merte kimondani?

Bill Gates napjaink egyik legfenyegetőbb kataklizmájáról beszélt, arról, hogy hogyan vezethet hihetetlen mértékű demográfiai katasztrófához a migráns válság. Ennek kapcsán elmondta, hogy az európai politika legfőbb vezetői nagyban hozzájárulnak a válsághoz.
Fontos szerepük volt annak idején a válság kirobbanásában is, és abban is drámai mértékben felelősek, hogy a válság nem csak, hogy még mindig tart, de nagyon nagymértékben eszkalálódott, és az európai államok, és a jólét fennmaradását veszélyeztetik.

A világ egyik leggazdagabbnak tartott embere szerint az európai vezetők rosszul állnak hozzá a migránsválsághoz. Meglátása szerint a németek nyitott kapus menekültpolitikája nem oldja meg a bevándorlási krízist.
Sőt, éppen ellenkezőleg: elmélyíti azt, méghozzá jelentős mértékben!

Nemrég egy német lapnak adott interjújában mondta el ezeket az igen kritikus szavakat, aminek valószínűleg Angela Merkel és társai nem fognak örülni?
Bill Gates egyúttal felhívta a figyelmet a jövőben várható hihetetlen mértékű afrikai bevándorlása. Ha a tömegek onnan megindulnak, Európának vége.
- ?Minél nagylelkűbb valaki, annál többen hallanak a projektről. Ez pedig tömeges afrikai kivándorlást okoz.?
Le kellene zárni az összes tranzitútvonalat, hogy Afrika népe ne indulhasson meg Európa felé, mert ha ez bekövetkezik, akkor a kontinensnek valószínűleg lőttek ? állítja.

Bill Gates dollármilliókkal támogatja az Afrikában élőket, és rengeteg dolgot tud az ottani helyzetről, tehát nem a vakvilágba beszél, ellentétben az európai politikusokkal, akik irodaházakban ülnek, és íróasztalok mellett hoznak meg őrültebbnél őrültebb ötleteket, és döntéseket?

Arra is figyelmeztetett, hogy az afrikaiak életszínvonalának javítása lenne a járható út, nem az, hogy kontinenst váltanak, és hagyják, hogy egész Európát elárasszák.
Nagy kérdés, hogy az európai vezetésben süket fülekre talál-e majd Bill Gates véleménye, vagy sem.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Közép-Európa veszélyben
  2017-11-27 16:30:02, hétfő
 
  KÖZÉP-EURÓPA VESZÉLYBEN
Gulyás Gergely szerint az EP a Soros-tervet támogató válaszokat adott
Baranyai Gábor

A Fidesz szerint az Európai Parlament a csütörtöki döntésével a Soros-tervet támogató válaszokat adott, és az a veszély fenyeget, hogy Közép-Európa is megismerheti a tömeges bevándorlásból fakadó integrációs problémákat. Közben a baloldal letagadja a migránsok kötelező szétosztására vonatkozó brüsszeli terveket, de ha dönteni kell róla, akkor vagy támogatja, vagy lapít a szavazáskor.
- Az Európai Parlament (EP) a csütörtöki döntésével kitöltötte a nemzeti konzultációs kérdőívet, és egyértelműen a Soros-terv végrehajtását támogató válaszokat adott - mondta pénteki sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely.

A Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője kifejtette:
- az EP - a dublini reformtervezettel kapcsolatos határozata alapján
- létrehozna egy állandó, felső létszám- és időkorlát nélküli betelepítési rendszert.
Szerinte az EP döntése a határok megnyitásáról szól, mivel a tervezett mechanizmus alapján a migránsok menekültkérelmét nem az első belépési ország bírálná el, hanem az, ahová elosztják őket. - Így pedig a schengeni határvédelemre kötelezett tagállamoknak nem lesz érdekük, hogy a külső határokat megvédjék - vélekedett a kormánypárti politikus.
- Az EP egyértelmű igent mondott a Nyugat-Európában összegyűlt bevándorlók kötelező - különös tekintettel közép-európai országokba történő - szétosztására is - szögezte le Gulyás Gergely.
Értékelése szerint ha a határozat az uniós közösségi jog részévé válik, annak közvetlen következménye lesz az európai országok nyelvének és kultúrájának háttérbe szorulása.

Mindezek miatt minden magyar választót arra kért, töltse ki a nemzeti konzultációs kérdőívet, mert ,,a veszély és a fenyegetés közvetlenebb és nagyobb, mint valaha"; a kormány pedig csak akkor tud ezzel szembeszállni, ha komoly támogatás áll a konzultáció mögött.
- Ha hatályba lép az EP által elfogadott határozat, tömeges migrációt és olyan integrációs problémákat hozhat, amelyeket Közép-Európában eddig nem kellett megtapasztalni - figyelmeztetett.

http://magyaridok.hu/wp-content/uploads/2017/11/04_wikstrom_foto_europai_parlamen t-780x564.jpg
Fotó: Európai Parlament

*

Cecilia Wikström svéd liberális képviselő jegyzi a kötelező migránsbefogadást előíró javaslatot

*
A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint a baloldal tovább folytatja küzdelmét a valóság ellen, és továbbra is félrevezeti az embereket.
Dömötör Csaba az MTI-nek arra reagált, hogy Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő a nap folyamán - a brüsszeli testület tájékoztatására hivatkozva - azt közölte: az Európai Bizottságnak nincs semmilyen tudomása a magyar kormányzati kampányban szereplő ,,Soros-tervről". Dömötör Csaba úgy fogalmazott: Ujhelyi István azok után is letagadja a bevándorlást segítő tervek létezését, hogy az EP döntést hozott ezekről.
*
Bakondi György az M1 aktuális csatornán csütörtök este úgy nyilatkozott:
- "a migránsok meghívólevélként értelmezhetik a dublini reformtervezetet".
A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint
- "a reformtervezetet főleg az EP liberális képviselői szeretnék még a 2019-es európai uniós választások előtt végrehajtani.".
*
Pikáns adalék, hogy a szavazáson a DK-s Niedermüller Péter és az LMP-s Meszerics Tamás - bár jelen voltak a szavazáson - nem nyomta meg a szavazógombot, holott a DK alelnöke eddigi élharcosa volt a migránsok elosztásának, és a javaslat kidolgozásában is részt vett.
A szocialista Ujhelyi István tartózkodott, Szanyi Tibor (MSZP), Jávor Benedek (Párbeszéd) és a DK-s Molnár Csaba viszont igennel szavazott a LIBE bizottság által előterjesztett módosító javaslatra.
A Fidesz-KDNP-s EP-képviselők egyöntetűen nemet mondtak az előterjesztésre.
*
*
TÜNTETÉSSOROZAT KEZDŐDIK
A kötelező betelepítési kvóta, az EP migránsbarát politikája és Soros György ellen tüntetnek november 29-én Brüsszelben a Magyar Patrióták. Poszpischek Tamás, a demonstráció szervezője lapunknak kifejtette:
- "lét- és sorskérdés, hogy Európa ellen tudjon állni a migrációs nyomásnak, máskülönben a kontinens, kultúrájával együtt, eltűnik". Szerinte "az iszlám Mohamed óta arról szól, hogyan vegyék be Európát, amelynek nemzetei folyamatos harcot vívnak a keleti hódítással szemben".
*
- A brüsszeli tüntetés nem egyszeri alkalom lesz, osztrákok, franciák, flamandok és lengyelek is részt vesznek a november végi demonstráción, ahol magyar részről felszólal Morvai Krisztina és Tőkés László EP-képviselő, valamint Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő - mondta a szervező. (G. D.)

/Érdeklődni lehet: Poszpischek Tasmás: 06-70-294-6161/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Múlófélben Németország
  2017-11-22 22:39:40, szerda
 
  ÉPÜLNEK A PÁRHUZAMOS TÁRSADALMAK

A mór megtette kötelességét, a mór mehet. Mégpedig azért mehet, mert politikailag már nem korrekt. Pedig csak egy kis szerecsen fiúcs­káról van szó, aki 1852 óta bájosan mosolygott kedvenc csokimárkám dobozairól. A turbános, aranyos fekete kisfiú nincs többé. Áldozata lett a politikai korrektségnek, nehogy már rasszizmus vádjával illessék a céget. Engem szíven ütött, amikor láttam, hogy lecserélték a logót. Még a berlini szupermarketben "kigugliztam", hogy mi lett a kis cimborámmal, aki gyermekkorom óta mosolyogva figyelte nassolásomat. "A cég időszerűnek látta lecserélni egy [fehér] varázslóra a logót." - írja a weboldal.

Spontán az egyik kedvenc osztrák kávémárkám ugrott be, ahol a piros fezes kis szerecsen 1924 óta kínálja a remek italt. Hol itt a baj? Miért lenne rasszizmus egy logó? Van egy jó német mondás: "Megpróbál katolikusabbnak lenni a pápánál." Annyira túltoljuk a politikai korrektséget, hogy lassan belefulladunk. Átírták az összes régi német mesekönyvet, ahol a néger szó szerepelt.

Az ég szerelmére, a múlt században nem volt sem "afroamerikai", sem "amerikai őslakos", hanem a néger és az in­dián szavak szerepeltek a könyvekben, legyenek azok Mark Twain vagy Michael Ende regényei. Generációk nőttek fel ezeken a könyveken, és érdekes módon senkiből nem lett rasszista, populista (de gyűlölöm ezt a szót!), felforgató elem. Azzal a szókinccsel rendelkeztünk, és nem agyaltunk rajta (főleg nem 12 évesen), hogy van-e rasszizmus a sorok között.

Jim Knopf, a kis fekete masiniszta Michael Ende mesekönyvében (kedvencem) egy nagyon pozitív hős. Jószívű, bátor, és még a kínai császár lányát is megmenti a rablók karmai közül. Naná, hogy neki drukkoltunk, amikor a nagyim felolvasta a mesét! Szerettük őt, a bátor "néger" kisfiút. Persze a német liberális erők már megvádolták szegény Endét, hogy a rasszizmust szította Jim Knopf figurájával, holott családja pont szemben állt a hitleri politikával.

Egy ismerősömet és feleségét behívták másodikos kisfia iskolájába, mivel a hétéves kissrác kimondta a "néger" szót, amikor egy rajzot kellett elemeznie, amelyen két afrikai gyermek volt látható egy pálmafa alatt. Azt mondta, hogy "két néger kisgyerek van a képen". Az osztályfőnöknő rohant az igazgatóhoz, az behívta a fiatal, értelmiségi szülőket, hogy megtudja, micsoda neonáci nevelést kap a gyermek. A szülők megszeppenve ültek az igazgatói irodában, és csak hebegtek, hogy nem tudják, hol szedhette fel csemetéjük a szót, mivel otthon ez, semmilyen kontextusban nem fordult elő. Meg kellett ígérniük, hogy beszélnek gyermekükkel a rasszizmusról (!). Persze nincs már "négercsók" sem, most
csokoládébevonatos habcsók lett, a "cigánypecsenye" egzotikus sültté mutálódott, ezen pedig pont roma zenész barátaim háborodtak fel. Sic transit gloria mundi.

A csokisdobozra felkerült arabul, hogy alkoholt nem tartalmaz. Az iskolákban dübörög az iszlám hittan (mint kiderült, mindenfajta állami ellenőrzés nélkül), és megy a polemizálás, hogy kötelező nyelv legyen-e az arab. Persze ahány nyelv, annyi ember, ez tény. Én is tanultam arabul, bár akkor még nem volt kötelező. Ám ez még jobban gátolni fogja az integrációt, hiszen joggal mondhatják majd a migránsok, hogy minek tanuljak meg németül, ha itt mindenki amúgy is arabul tanul. Majd a fritzek integrálódnak az ummába, a nagy iszlám közösségbe. Még egy szót az iszlám hittanról: az Alternatíva Németországnak (AfD) jobboldali párt egyik politikusa felvetette, hogy érdemes lenne kontrollálni, miket is oktatnak ott a gyermekeknek, mert nehogy a szélsőséges tanok kerüljenek előtérbe. Erre a jelenlegi politika úgy reagált, hogy az Ószövetség is tele van agresszív szövegek-kel. Hm, érdekes párhuzam.

Egy barátom feleségére öt migráns támadt rá, amikor lement vásárolni. Halálfélelme volt, azóta nem mer egyedül kimenni sötétedéskor. Egy közüzemi ebédszállítónál dolgozó hölgyhöz széket vágott egy migráns, mert nem volt elég édes a tea, amit a menekült-szállásra vittek. Minden sarkon rendőrök állnak golyóálló mellényben és gépkarabéllyal, ám eközben a reptéren az összes rakodó szakállas közel-keleti férfi. Pont a legszenzitívebb biztonsági részlegen.

A földalattin csadoros, hidzsábos nők 3-4 gyermeket vonszolnak maguk után. Sokuk már megint terhes. Ha megszüli a gyermekét, már kikerüli a kitoloncolást, hiszen kisgyermekkel senkit nem küldenek vissza. Ha meg nagyobbacska, azzal érvel, hogy a gyermek már Németországban járt bölcsibe, oviba, ott szocializálódott, szóval traumaként érné, ha vissza kellene mennie a Közel-Keletre vagy Afrikába.

A kormány nemigen tud mit kezdeni a migránsokkal. Jó nevű dzsesszbandát vezető barátom kapott egy hívást a munkaügyi hivataltól, hogy alapítson egy migránszenekart. Hangszereket ad a Bundeswehr, és a munkaügyi hivatal fizeti a projektet. "Annyival is kevesebb migráns unatkozik a befogadóhelyeken" - közölte a hivatalnok. Szóval e hét csütörtökén elkezdhet válogatni a menekülttáborokban a "zenészek" között. Viszont dübörögnek a mecsetek és az arab vízipipa-kávézók. A politikai élet is gyökeres változásokon megy keresztül. Muzulmán szervezetek alakulnak, akik egyre több jogot követelnek maguknak a kultúra, az oktatás és az állami támogatások terén.

A német sajtó pedig elismerően nyilatkozik a fiatal migránsok vallásosságáról. Szerintük pozitív, hogy a közel-keleti ifjúság ennyire ragaszkodik muszlim gyökereihez. Lehet, hogy én látom rosszul, de a lefátyolozott nők és a szakállas férfiak százezrei engem inkább nyugtalansággal töltenek el. Kötelességekről - mint például integrációs tanfolyam, nyelvtanulás, munkakeresés - nem esik szó.

A kerületemben, Steglitzben egy szép parkban százhúsz fát fognak a következő napokban kivágni az önkormányzat által felbérelt munkások, mivel kell a hely egy konténervárosnak. A szenátus 450 migránst fog elhelyezni a park helyén létesülő befogadóközpontban. Igaz, hogy van ott két gimnázium és egy uszoda is, de hát biztos csupa rendes embert költöztetnek be, akik nem fogják zaklatni a lányokat. Megszűnik a park, és 21,3 millió euróért épül oda egy befogadóállomás. Érdekes, de a Zöldek (Die Grünen) politikusai nem mentek oda tüntetni a szegény, kivágandó öreg fák miatt.

Péntek délben már nem volt kedvem tovább otthon maradni.

Egy jót beszélgettem Wolf-Nagy Tündével, az M1 berlini tudósítójával, majd
órákkal a gép indulása előtt kimentem a repülőtérre, elüldögéltem egy
bisztróban, majd felszálltam a hazainduló budapesti gépre.

Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ami a migráció hátterében áll
  2017-11-13 07:08:14, hétfő
 
  MERT MIRŐL IS SZÓLNAK A DOLGOK?

A valóság az, hogy a kb. egymilliárd lakosú Iszlám Unió - melynek vezető állama Szaúd-Arábia
- nem rendelkezik annyi TERMŐFÖLDDEL (növénytermesztésre csak a jelentős humusztartalmú lösz és vulkáni hamu talaj az alkalmas. A Szahara, az Arab sivatag, stb. meg sós - szikes - fizikailag málasztott - kősivatag, mely növénytermesztésre alkalmatlan)
- ÉS A HASZONNÖVÉNYEK VÍZIGÉNYÉT KIELÉGÍTŐ ÉDESVÍZZEL, hogy saját termelésű stratégiai élelmiszerekkel (búza, kukorica, rizs,szója, hús) el tudja látni az iszlám országokban lévő lakosságot. (Csak Magyarország éves friss édesvíz hozama - eső+folyók - nagyobb, mint Egyiptom, Szíria, Irak, Észak-Afrika és az Arab félsziget összes friss édesvíz hozama.)
*
Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a Nílus, a Tigris és az Eufrátesz folyókon létesített duzzasztóművek miatt a hegyekből lejövő sok szerves trágya már 50 éve a Nasszer, az Asszad és a Mosul tóba kerül, és ott rohad el. Ezért e folyóvölgyek mezőgazdasági talajai rohamosan elsivatagosodnak és élelmiszer-termelésre alkalmatlanná válnak. Így Egyiptom, Szíria és Irak élelmiszer termelése meg fog szűnni!
*
Az iszlám országok lakosságának kb. a fele - évtizedek óta - olyan stratégiai élelmiszert (búza, kukorica, rizs, árpa, szója, hús, az egyedüli fehérjeforrások) fogyaszt, amit Magyarországon, Romániában, Ukrajnában, az USA-ban, Ausztráliában és Kanadában termeltek meg (mert csak ezeknek az országoknak van annyi termőföldje és édesvíz-készlete, hogy több stratégiai élelmet tudnak megtermelni, mint a lakosságuk fogyasztása). Ezeknek az élelmiszereknek köszönhetően az elmúlt 60 évben az iszlám országok lakossága a HATSZOROSÁRA NŐTT! (170 millióról 1000 millióra.)
*
Ezzel párhuzamosan - az elmúlt 70 évben - Európában abortusszal meggyilkoltak kb. 350 millió európai gyereket (Magyarországon 5 milliót) és fogamzásgátló mérgekkel ennél többet, az USA-ban kb. 200 millió gyereket
*
Tehát az iszlám országok lakossága a meggyilkolt európai és USA. gyerekek rovására szaporodott!
*
De ma már ott tartunk, hogy már nincs több stratégiai élelem, amivel a Föld évi 70 milliós szaporulatát (ennek jelentős része az iszlám országok szaporulata) etetni lehetne!
*
Tehát az iszlám országok kényszerhelyzetben vannak!
Ami most történik, az lényegileg arról szól, hogy az iszlám országok meg akarják szerezni a jelzett országok termőföldjeit és édesvízkészleteit (ez Ukrajna esetében már sikerült nekik) amely biztosítaná nekik a fennmaradást.
*
Természetesen ez az elfoglalt országok lakosságának a kiirtását jelenti !
Tehát az iszlám országok HÁBORÚT viselnek Európa országaival szemben, amit a fenti országokba beépített ügynökeik - hívjuk őket terrorista soros csicska csürhének (az Európa Bizottság. tagjai, az Európa Parlament tagjainak egy része, az Emberi Jogok Európai Bírósága tagjai, a Helsinki Bizottság tagjai, merkelina de frász, libero micron, álcivíl szervezetek, soros, stb) - hathatós támogatásával folytatnak.
*
A HÁBORÚ TÉTJE AZ, HOGY AZ EURÓPAI ORSZÁGOK LAKOSSÁGA MARAD-E ÉLETBEN, VAGY AZ ISZLÁMOKÉ!
*
A beépített ügynökök feladata az, hogy erről az egyszerű igazságról minden módon eltereljék az európai emberek figyelmét és védekezésre képtelenné tegyék őket!
Hogy háború van, az a Röszkei csata pillanatától - amikor felfegyverzett illegális iszlám migránsok áttörték a határkerítést és megtámadták a határt őrző fegyvereseket - egyértelmű!
És azóta is folyamatosan támadják a magyar határt! 2016-ban kb. 50 ezer illegális iszlám migráns tőrt át rajta!
*
Nekünk magyaroknak hihetetlenül rossz tapasztalataink vannak az illegális iszlám migránsokkal kapcsolatban!
Sosem szabad elfelednünk, hogy az iszlám terroristák 1526 és 1718 (Mohács és Temesvár felszabadítása) között a Kárpát-medence magyar lakosságának a 75% - át kiirtották.
És sose feledjük, hogy Mohácsnál az Európa országai által cserbenhagyott magyar hadsereg szenvedett vereséget - a Pápával (a római katolikus egyházfő) a francia királlyal, Velencével és Genovával titkos szövetségben lévő és azok hathatós támogatását élvező - egyesített iszlám hadseregtől, melynek soraiban jelentős számú görög, szerb, albán, bolgár, román, bosnyák, macedon, stb. (a ruméliai hadtest) ember harcolt.
*
És azt se feledjük, hogy az egyesített iszlám hadsereg győzelmében döntő szerepe volt a francia, a velencei, a genovai és az Egyházi Állam arzenáljaiban legyártott és az iszlám hadseregnek eladott modern tűzfegyvereknek (muskéták, gyalogsági ágyúk) amikkel addig az iszlám hadsereg nem rendelkezett!
(Lényegileg ez volt Európában az első döntő csata, amit a tűzfegyverek döntöttek el, a páncélozott lovassággal szemben.)
*
A történelem - most 500 évvel később ismétli önmagát. Magyarország ma ismét egyedül vívja élethalál harcát az iszlám hódítókkal. És ezt a Magyarországot - az Iszlám Unió által pénzelt - titkos szövetségesei (az EP-képviselők,az EB-biztosai, Emberi Jogok Európai Bírósága bírái, merkelina, libero micron, soros, Helsinki Bizottság, álcivil szervezetek, a Pápa, stb.) belülről folyamatosan gyengíteni akarják!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A Soros-terv magyar fordítása
  2017-11-11 09:38:47, szombat
 
  Jó lenne, ha már a józanul gondolkodó emberek közül mindenki belátná, hogy a baloldal politikusok vérében van a hazudozás! Különösen jellemző ez a balliberális formációra. Például a magyar baloldali EU-s parlamenti képviselők - élükön Ujhelyi Istvánnal - még akkor is hirdették, hogy nincs is kötelező betelepítési kvóta - amikor az EU parlamentjében már Magyarország megbüntetéséről vitáztak a képviselők, amiért nem akarunk kötelezően befogadni menekülteknek álcázott iszlamista migránsokat!!!!!! Ismerje fel mindenki, hogy a baloldali politika szerves része, - attribútuma - az állandó, szünet nélküli pofátlan hazudozás!!!!

Emlékezzünk vissza Gyurcsány(i) hírhedt öszödi beszédére, vagy a Szabad Kossuth Rádió 1956-ban, a forradalom ideje alatt elhangzott beismerésére:

“Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon!!!"

Betreff: A Soros terv magyar fordítása.

Soros terv - ami van is, meg nincs is.

És mégis van!

A tervvel kapcsolatos eligazodáshoz itt egy rövid magyarázat:

AMIÉRT NINCS:

Soros nem tagja az EU parlamentnek, tehát nincs javaslattételi joga a napirendi pontokra. Emiatt az uniós üléseken hivatalosan, mint napirendi pontok nem szerepeltek Soros tervei a (migrációval) kontinensfoglalással kapcsolatosan. Ezért nyilatkozzák az unió vezetői a sajtónak, hogy SOROS TERV NINCS. Navracsics Tibor fideszes parlamenti képviselőnek volt egy kevésbé szerencsés nyilatkozata, hogy "nem beszéltünk róla". Nem is beszélhettek róla, mert nem volt napirendre tűzve, és soha nem is lesz. TEHÁT NINCS. Az unió vezetői úgy tartják, hogy amiről nem beszélnek, az nem létezik. A hazai ellenzék azt akarja elhitetni, hogy Soros terv nincs.

ÉS MÉGIS MIÉRT VAN SOROS TERV?

Azért, mert az EU vezetése Soros nevének említése nélkül, sőt azt tagadva pontosan és egy az egyben olyan intézkedéseket hoz amelyeket Soros az elmúlt évek során számtalan angol nyelvű lapban leírt, megírt Ezen Soros cikkeket olvashatjátok a csatolmányban Lovas István magyar nyelvű fordításában. Soros angol nyelvű cikkeinek linkjét pedig a terv magyar nyelvű részének elolvasása, vagy az egész anyag (kb. 28 oldal) teljes legörgetése után a kiemelt szövegű bizonyítékokra rákattintva olvashatjátok, vagyis ellenőrizhetitek a valódiságát a fordításnak.
Ezek aljasságukban, erejükben, fölényükben és önmagukban annyira biztosak, hogy még a látszatát sem titkolják a Soros tervnek, csak nem beszélnek róla. Junker az EU-bizottság elnöke a nyár folyamán államfőnek kijáró tisztelettel fogadta Sorost az Európai Parlamentben MINT MAGÁNSZEMÉLYT és BARÁTOT - aki nem EU-s polgár.

Ugyanakkor elárulták a sajtónak, hogy a baráti beszélgetésen kívül szó esett a migrációról és Magyarország ebbéli ellenállásáról.

A HAZÁNK, KULTÚRÁNK, GYERMEKEINK UNOKÁINK JÖVŐJE VESZÉLYBEN VAN. Ne hagyjuk! Ne engedjük!

V.I.

--------------------------------------------------------------------------------- ------------
Az eredeti Soros-terv TELJES magyar fordítása



A fordító, Lovas István előszava

Soros saját maga által írt terveit a migránsok európai befogadásának szükségességéről és körülményeiről.

Miközben számtalan, általa finanszírozott NGO-k az Európába irányuló migrációs áramlatokat minden lehetséges eszközzel és módon segítik, legalább két dolgot jelez az, hogy a külföldi fősodratú média a hazai ellenzéki politikusokhoz és médiájához hasonlóan szintén letagadja a nyilvánvalót, vagyis a Soros-terv létezését. Azt, amit ő saját maga annak, tervnek nevezett.

Az egyik az, hogy reszketnek a tényektől.

A másik pedig az, hogy mára a nyugati média állapota egy korábbiakban nem is sejtett mélységbe zuhant: a Frankfurter Allgemeine Zeitungtól kezdve a Financial Times-ig tartják egyaránt kötelezőnek az ,,állítólagos" jelző kitételét a Soros-terv elé, amikor azt például magyar kormányzati politikusok idézni ,,merik".

A múlt pénteken (2017.szept.22.) megkérdeztük a brit globális terjesztésű Financial Timestól, kivételesen vennék-e bátorságot, hogy válaszolnak arra a számukra nyilván kínos kérdésre, vajon miért nevezik ,,állítólagosnak" azt a tervet, amelyet szerzője, George Soros saját maga a Financial Times-ban magában is tervnek nevezett. Azt is megkérdeztük, ha például a magyar miniszterelnök azt írná, ,,zöld az ég", és azt egy ellenfele idézné, oda tennék-e arról szóló cikkükben a kételyt jelző ,,állítólagos" szót. A bátor, példamutatóan demokratikus Financial Times természetesen bölcsen hallgatott.

A sorozatot a Market Watch tőzsde- és pénzügyi portál azon cikkével kezdjük, amelynek szerzője George Soros. 2015. szeptember 29-én az alábbi címmel jelent meg írása:



1

Íme a tervem a menekültkáosz megoldására

Írta: George Soros, MarketWatch

Az Európai Uniónak vállalnia kell a felelősséget azért, hogy nincs közös menekültpolitikája. Ez az idei növekvő menekült beáramlást kezelhető problémából egy újabb politikai válsággá alakította át.

Mindegyik tagország önző módon saját érdekeire összpontosított, gyakran mások érdekeivel ellentétes módon cselekedve. Ez pánikot keltett a menekültkérők, a nagy nyilvánosság, valamint a jog és rend fenntartásáért felelős hatóságok soraiban. A menekültkérők voltak a legnagyobb áldozatok.

Az EU-nak átfogó tervre van szüksége, hogy a válságra reagáljon. Olyanra, amely megerősíti a hatékony irányítást a menedékkérők áramlásai fölött úgy, hogy az biztonságos, rendezett módon menjen végbe, és olyan ütemben, amely tükrözi Európa képességét befogadásukra. Annak érdekében, hogy a terv átfogó legyen, annak ki kell terjednie Európa határain túl. Kevésbé bomlasztó és sokkal kevésbé drága, ha a potenciális menedékkérőket jelenlegi helyükön vagy ahhoz közel tartjuk.

A jelenlegi szíriai válság eredete miatt a szíriai nép sorsának kell az első számú prioritásnak lennie. De más menedékkérőket és migránsokat sem szabad elfelejteni.

Hasonlóan, egy európai terv mellett egy globális reagálásnak is kell lennie, az ENSZ hatósága alatt és a tagországainak részvételével. Ezzel el lehetne osztani a szíriai válságnak a terheit számos ország között, miközben globális normákat is meg lehetne alkotni ahhoz, hogy nagyobb általánosságban lehessen foglalkozni a kényszerű migráció problémáival.


2

Íme egy átfogó terv hat eleme

Az első:

az EU-nak évente legalább egymillió menedékkérőt kell befogadnia a belátható jövőn belül. És ehhez a terhet korrekt módon kell megosztani - ami olyan elv, amelyet a szeptember 23-i csúcson egy minősített többség végül meg is hozott.

A megfelelő finanszírozás kritikus fontosságú.

Az EU-nak menekültkérőnként 15 000 eurót (16 800 amerikai dollárt) kell biztosítani az első két év mindegyikére azért, hogy fedezni lehessen a lakhatás, egészségügyi ellátás és az oktatás költségeit - és azért, hogy a menekültek elfogadását vonzóbbá lehessen tenni a tagországoknak. E pénzösszegeket elő lehet teremteni azzal, hogy hosszú lejáratú kötvényeket bocsátanak ki, felhasználva az EU igénybe nem nagyon vett AAA kategóriájú kölcsönzési képességét, aminek a további előnye az lesz, hogy indokolt fiskális ösztönzést adnak az európai gazdaságnak.

Az is egyformán fontos, hogy lehetővé tegyük az államoknak és a menekültkérőknek preferenciáik kifejezését, a legkevesebb erőltetést alkalmazva. A sikernek elengedhetetlen feltétele, hogy a menekülteket oda helyezzük, ahová ők akarnak menni.


Másodszor:

az EU-nak kell vezetnie azt a globális erőfeszítést, hogy megfelelő összegekkel segítsék Libanont, Jordániát és Törökország az azon országokban jelenleg élő négy millió menekült támogatására.

3

Ez idáig még az alapvető ellátáshoz szükséges összegeknek csak egy töredékét biztosították. Ha belevesszük az oktatáshoz, képzéshez és egyéb lényeges dolgokhoz szükséges összegeket, az éves kiadások legalább 5 000 eurót jelentenek menekültenként, azaz 20 milliárd eurót. A Törökországnak nyújtott uniós segély - noha azt a múlt héten megkétszerezték - még mindig csak 1 milliárd euró összegű. Ezen felül az EU-nak szintén segítenie kell preferált kereskedelmi státusszal rendelkező különleges gazdasági övezeteket létrehoznia a térségben, beleértve Tunéziát és Marokkót, hogy vonzani lehessen befektetéseket és létre lehessen hozni munkahelyeket mind a helyieknek, mind pedig a menekülteknek.

Az EU-nak el kellene köteleznie magát, hogy a külső határok mentén fekvő országoknak még legalább 8 - 10 milliárd eurót adjon úgy, hogy a hiányzó összeg az Egyesült Államoktól és a világ többi országától jöjjön. Ez hozzá lenne adható a hosszú lejáratú kötvények összegéhez, amelyeket azért bocsájtanak ki, hogy támogassák Európában a menedékkérőket.


Harmadszor:

az EU-nak azonnal meg kell kezdenie kialakítani az egységes EU Menedékügyi és Migrációs Ügynökséget, és később egy egyesített uniós határvédelmet. A 28 külön menedékkérési rendszerek jelenlegi mozaikja nem működik: az drága, nem hatékony és vadul eltérő eredményeket termel ki magából annak meghatározásakor, hogy ki minősülhet menedékkérésre alkalmasnak. Az új ügynökség fokozatosan áramvonalasítaná az eljárásokat; közös szabályokat dolgozna ki a munkavállalásra és vállalkozásra, valamint harmonizált támogatásokat; valamint hatékony, jogokat tiszteletben tartó visszatérési politikát azon migránsok számára, akik nem kaphatnak menedéket.


Negyedszer:

biztonságos csatornákat kell létrehozni a menedékkérőknek azzal kezdve, hogy elszállítják őket Görögországból és Olaszországból rendeltetési országaikba. Ez sürgős annak érdekében, hogy csökkentsük a pánikot. A következő logikus lépés a biztonságos utak kiterjesztése a határrégióba, amivel csökkenteni lehet azon migránsoknak a számát, akik a veszélyes Földközi-tengeri átkelést választják.

4

Ha a menedékkérőknek ésszerű esélyük van arra, hogy végül is elérik Európát, akkor sokkal valószínűbb, hogy maradnak ott, ahol vannak. Ehhez a határ mentén fekvő országokkal kell tárgyalni, együttműködve az ENSZ Menekültügyi Hivatalával azért, hogy ott létre lehessen hozni feldolgozó központokat - és Törökországnak kell lennie a prioritásnak.



[Ötödször]

Az EU által kifejlesztett műveleti és pénzügyi megállapodásokat kell használni arra, hogy globális normákat lehessen megszabni a menedékkérők és migránsok kezelésére. Az átfogó tervnek ez az ötödik része.


Végezetül:

annak érdekében, hogy évente több mint egy millió menedékkérőt és migránst lehessen integrálni, az EU-nak szponzorként mozgósítania kell a magánszektort - NGO-kat, egyházi csoportokat és üzleti vállalkozásokat. Ehhez nem csak elegendő pénzösszegek kellenek, de emberi és információtechnikai képesség is a migránsok és szponzorok közötti egyensúly létrejöttéhez.

A háború tépte Szíriából való kiáramlásnak soha nem kellett volna válsággá alakulnia. Az hosszú időn át alakult így, és azt Európának és a nemzetközi közösségnek könnyű volt előre látnia és kitűnően kezelnie. Orbán Viktor magyar miniszterelnök most szintén létrehozott egy hatpontos tervet a válság kezelésére. De terve - amely a menedékkérők és migránsok emberi jogait alárendeli a határok biztonságának - azzal fenyeget, hogy megosztja az EU-t és elpusztítja azt azzal, hogy visszautasítja azon értékeket, amelyekre épült, és megsérti azon törvényeket, amelyeknek az Uniót kellene kormányoznia.

Az EU-nak valódi európai menedékpolitikával kell válaszolnia, amely véget vet a pániknak és a szükségtelen emberi szenvedésnek.

George Soros

[Megjegyzés (már nem a fordítóé): Soros ezt a cikkét néhány nappal azután írta, hogy a magyar miniszterelnök először nyilvánosságra hozta javaslatait az európai migránsválság kezeléséről.]
5

Eredeti angol forrás: http://www.marketwatch.com/story/george-soros-heres-my-plan-to-solve-the-asylum-c haos-2015-09-29

Magyar forrás, Lovas István munkája: http://magyaridok.hu/kulfold/igenis-van-soros-terv-1-resz-2265181/ és http://magyaridok.hu/kulfold/igenis-van-soros-terv-2-resz-2269534/

Az eredeti angol forráscikk archivált változata, ha ,,véletlenül" eltűnne:

https://web.archive.org/web/20170926134415/http://www.marketwatch.com/story/georg e-soros-heres-my-plan-to-solve-the-asylum-chaos-2015-09-29

illetve http://archive.is/2VQ0R

6

Ez Európa utolsó esélye menekültpolitikájának megjavítására

George Soros, ForeignPolicy


Összefoglaló:

Az EU feldarabolt megoldásai szétesnek. A katasztrófa csak úgy kerülhető el, ha buzog a pénzügyi és politikai kreativitás.

A menekültválság már eddig is az Európai Unió lassú, de biztos szétesésével fenyegetett, de június 23-án egy még nagyobb elemi csapáshoz, a Brexithez is hozzájárult.

Mindkét válság felerősítette az idegengyűlölő, nacionalista mozgalmakat szerte a kontinensen.

Ezek az erők az elkövetkező egy évben számos kulcsfontosságú szavazás megnyerésére törekednek, beleértve a 2017-es francia, holland és német választásokat, az EU menekültügyi politikájáról szóló idén október 2-án tartandó magyar népszavazást, illetve az ugyanezen a napon sorra kerülő megismételt osztrák elnökválasztást, valamint az októberben vagy novemberben megrendezendő, az ország alkotmányáról szóló olasz referendumot.

Ahelyett, hogy az EU egységesen lépett volna fel ezekkel a fenyegetésekkel szemben,

az EU-tagállamok egyre kevésbé hajlandóak egymással együttműködni.

A saját érdekeiket szolgáló, egymástól eltérő migrációs politikát folytatnak, gyakran a szomszédos országok nyilvánvaló kárára. Ebben a helyzetben rövid távon nem lehetséges egy átfogó és koherens európai

7

menedékjogi politika kialakítása, az Európai Bizottság erre irányuló erőfeszítései ellenére sem. Hiányzik az együttműködéshez szükséges bizalom, amelyet egy hosszú és fáradságos folyamat révén kell újra kiépíteni.

A bizalom hiánya azért jelent nagy gondot, mert az európai vezetők legfőbb prioritásának egy átfogó politika kialakítására kellene irányulnia, ami nélkül az unió nem maradhat fenn. A mostani menekültválság nem egyszeri, rövid távon lezajló esemény, a belátható jövőben fokozottabb migrációs nyomás alakulhat ki számos ok miatt:

az Európa és Afrika közötti demográfiai és gazdasági egyensúlytalanság, a szélesebb régióban tapasztalható, véget nem érő konfliktusok, illetve a klímaváltozás drámai hatásai következtében.

A problémákat más államokra, mások kárára áthárító migrációs politika, mint például a határon történő kerítésépítés nemcsak tovább töredezi az uniót, hanem súlyos károkat okoz az európai gazdaság számára, illetve az alapvető emberi jogok érvényesülése szempontjából is.

Milyen lenne a migrációs válság átfogó megközelítése, amely garantálná, hogy

évente legalább 300 000, a Közel-Keletről érkező menekült Európában - és remélhetőleg a világ más országaiban - történő befogadását?

Ez már elég nagy keretszám ahhoz, hogy meggyőze a valódi menedékkérőket arról, hogy ne kockáztassák életüket a Földközi-tengeren való átjutással, különösen akkor, ha illegális úton érik el Európát. Az illegális bevándorlás ugyanis megfosztaná őket attól a jogtól, hogy valódi menedékkérőknek tekintsék őket.


8

Ez szolgálhatna alapul ahhoz, hogy

Európa biztosítsa a szükséges forrást a menekülteket jelentős számban befogadó, Európán kívüli országok támogatására,

ahol a menekültek ügyeit intéző központokat hoznának létre. Továbbá ez szolgálhat alapul egy tényleges uniós határőrség felállítására; a menedékjogi eljárások lefolytatásával és a menedékkérők integrálásával, illetve a menedékjogra nem jogosultak visszaszállításával kapcsolatos közös elvek kialakítására; valamint a Dublin III. szabályozás újratárgyalására annak érdekében, hogy az EU-n belül tisztességesebb módon osszák el a menedékjog nyújtásából fakadó terheket.

A válságra adott jelenlegi széttöredezett válaszlépéseket, amelyek az EU és Törökország közötti, a menekülthullám megállítására vonatkozó megállapodásban csúcsosodtak ki, négy alapvető hiba jellemzi.


- Először is,

ez nem igazán európai (mármint a válságra adott jelenlegi fokozatos válasz): a Törökországgal való megállapodást Angela Merkel német kancellár tárgyalta meg és erőltette Európára.


- Másodsorban,

az európai válaszlépések súlyosan alulfinanszírozottak.


- Harmadsorban,

ezek Görögországot de facto olyan menekültgyűjtőhellyé alakították át, amely ehhez nem rendelkezik megfelelő infrastruktúrával.


9

- Végül,

a válaszlépések nem önkéntes alapon történnek: olyan kvótákat próbálnak központilag megszabni, amelyeket sok tagállam radikálisan ellenez, továbbá a menekülteket olyan országokban telepítenék le, ahol nem látnák szívesen őket, és ahová ők nem is akarnak menni, miközben Törökországba szállítanak vissza olyanokat, akik illegálisan jutottak be Európába.

A Törökországgal aláírt megállapodás már a július 15-i puccskísérlet előtt is súlyos problémákat vetett fel, amelyek Európa jövőjét még bizonytalanabbá tették. A megállapodás, látszólag sikernek tűnhet, mivel a balkáni útvonal jórészt elzáródott, és a Görögországba érkező menekültek száma jelentősen csökkent. A menekülthullám így a veszélyesebb Földközi-tengeri útvonalra került át.

Ugyanakkor alapvetően tévesek voltak az EU-török megállapodással kapcsolatos előfeltevések, miszerint a menedékkérőket legálisan visszaszállíthatják majd Törökországba.

A görög bíróságok és a menedékjogi kérdésekben eljáró testületek ugyanis folyamatosan azt állapítják meg, hogy Törökország nem ,,biztonságos harmadik ország" a legtöbb szíriai menedékkérő számára. Ezt a helyzetet a puccskísérlet várhatóan tovább erősíti.

Görögországban a menedék fellebbezési bizottságok újabb átszervezését úgy, hogy a kormány iránt barátságosabbak legyenek, minden bizonnyal bíróság elé viszik, mint ahogyan az Európai Bizottságnak azt a július 13-i javaslatát, hogy felülírják a nemzeti bíróságok döntéseit.

10

MEGÁLLAPODÁSOKÉRT CSERÉBE MINDENT MEGTEHETNEK

Mindeközben az EU-török megállapodást, amely azon az előfeltevésen alapult, hogy a menekültek jogait pénzügyi és politikai szívességekre lehet elcserélni, még szélesebb körben is mintának tekintik. Júniusban ugyanis az Európai Bizottság arra szólított fel, hogy az afrikai partnerországok esetében a fejlesztési támogatásokat a migráció visszaszorításának végrehajtásától tegyék függővé. Ez azonban sérti azokat az értékeket és alapelveket, amelyeknek irányt kellene szabniuk az EU számára, szakít a fejlesztési támogatások évtizedes gyakorlatával, áruvá alacsonyítja mind a menekülteket.

Az afrikai, illetve más országokkal való megállapodás nem alapulhat azon, hogy ha megállítják a migránsok Európába özönlését, akkor megtehetnek bármit, ami szeretnének. Ez a megközelítés mindenkinek ártalmas, nemcsak morális, de politikai és gazdasági szempontból is.

Egy tisztességes, ugyanakkor pragmatikus megállapodás az Afrikában történő olyan fejlesztésekre fókuszálna, amelyek generációkon átívelően kezelnék a migrációnak alapvető és meghatározó okait. Az EU jelenlegi megközelítésének hatékony alternatívája hét pillérre támaszkodhatna.


- Először is,

az EU-nak és a világ többi részének jelentős számú menekültet kellene befogadnia biztonságos és rendezett módon, közvetlenül a frontországokból, ami jóval elfogadhatóbb lenne a közvélemény számára, mint a jelenlegi zűrzavaros helyzet. Ha az EU olyan kötelezettséget vállalna, hogy évente csak 300 ezer menekültet fogadna be, és amihez a világ más országai is csatlakoznának, akkor a valódi menedékkérők elég jónak ítélnék meg esélyeiket az Európába jutásra ahhoz, hogy ne a

11

menedékjog elveszítésével járó illegális utat válasszák. Ha ez még azzal is kiegészülne, hogy a nagyobb mértékű segélyek révén a frontországokban javulnának az életkörülmények, akkor nem is volna menekültválság. A gazdasági migránsok problémája azonban ezzel sem oldódna meg.

AZ EU-NAK VISSZA KELL SZEREZNIE A HATÁRAI FELETTI ELLENŐRZÉST


[- Másodszor]

Ezzel eljutunk a második ponthoz: az EU-nak vissza kell szereznie a határai feletti ellenőrzést. Annál szinte semmi sem rémiszti meg jobban a közvéleményt, mint amikor kaotikus jeleneteket lát. Tizenöt hónappal a válság akut fázisának kezdete után továbbra is zűrzavaros a helyzet Görögországban és a Földközi-tenger térségében. Több mint 50 ezer menekült nyomorogva él rosszul szervezett, sebtiben felhúzott táborokban szerte Görögországban.

Az európaiak látják az erről szóló képsorokat, és azon csodálkoznak, hogy a gazdag és hatalmas EU nem képes a háború elől menekülő gyermekek és asszonyok alapvető emberi ellátását sem biztosítani. Mindeközben a világ legfejlettebb hadiflottái képtelenek megmenteni a Földközi- tengeren átkelőket. A vízbe fúltak száma 50 százalékkal nőtt idén. A helyzet cinikus magyarázata - miszerint az EU elrettentő célzattal szándékosan engedi, hogy ilyen katasztrófa alakuljon ki - még aggasztóbb.

Az azonnal gyógyír egyszerű: Görögországnak és Olaszországnak elegendő támogatást kapna a menedékkérők ellátására, a hadihajóknak parancsot kell kapniuk, hogy a menekültek felkutatása és mentése (nem pedig a határok ,,védelmére") legyen elsőrendű prioritásuk, és annak a korábbi ígéretnek a megvalósítása, amely szerint 60 ezer menedékkérőt telepítenének át Görögországból és Olaszországból az EU más tagállamaiba.


12

- Harmadsorban,

az EU-nak elő kell teremtenie azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek biztosítják az EU előtt tornyosuló kihívások kezelését.

Évek óta az EU-nak egyre több kötelezettséget kellett finanszíroznia a rendelkezésre álló források csökkenése mellett. 2014-ben a tagállamok és az Európai Parlament abban állapodott meg, hogy csökkentik az EU költségvetését, és annak felső limitjét a tagállamok GDP-jének csekély, 1,23 százalékos szintjében határozták meg a 2020-ig terjedő időszakban. Ez tragikus következményekkel járó hiba volt. Ekkora méretű költségvetéssel az EU nem marad fenn.

Évente legalább 30 milliárd euróra lenne szüksége az EU-nak ahhoz, hogy egy átfogó menedéktervet tudjon kidolgozni.

Ezekre a forrásokra mind az unión belül - a hatékony határőrizeti és menedék szervek létrehozására, a tisztességes befogadási feltételek és menedékeljárások, illetve az integráció lehetőségnek biztosítására - mind az unión kívül szükség van, hogy támogatni lehessen a menekülteket befogadó országokat, és elősegítsék a munkahelyteremtést szerte Afrikában és a Közel-Keleten. A megfelelő méretű határőrizeti és menedékjogi szervek működtetése egyedül 15 milliárd euróba kerülhet.

Bár 30 milliárd euró hatalmas összegnek tűnhet, azonban jóval kisebbnek látszik, ha az elhúzódó válság politikai, humánus és gazdasági költségeit nézzük.

Fennáll például az a valódi veszély, hogy a nyitott belső határok schengeni rendszere felbomlik.


13

A Bertelsmann Alapítvány becslése szerint Schengen megszűnése önmagában évente 47 és 140 milliárd euró közötti veszteségét okozna az EU GDP-jében. A Bertelsmann Alapítvány számításai szerint Schengen megszűnése 10 év alatt mintegy 470 milliárd euróval, vagy évi 47 milliárd euróval csökkentené az EU GDP-jét.

A jelenlegi megközelítés azon alapul, hogy az EU költségvetéséből mindig csak minimális összegeket csoportosítanak át, és aztán arra kérik a tagállamokat, hogy járuljanak hozzá a különböző címkézett pénzügyi eszközökhöz, mint a Facility for Refugees in Turkey és az EU Regional Trust Fund for Syria, amelyek a Törökországnak nyújtandó pénzügyi kompenzációt, illetve a szíriai válságra válaszul a nemzetközi szervezetek és a térségbeli országok uniós támogatását szolgálják.

Ezek az alapok azonban csak átmeneti megoldást jelenthetnek, mivel se nem fenntarthatóak, se nem elég nagyok ahhoz, hogy megfelelően finanszírozzanak olyan erőfeszítéseket, amelyek nagyobbak és kiterjedtebbek a rendelkezésre álló eszközök mértékéhez képest.

Ezek az alapok hatásos eszközök lehetnek rövid távon ahhoz, hogy átcsoportosítsanak forrásokat, és lehetővé tegyék azt, hogy a tagállamok több forrást nyújtsanak egy adott speciális célra. Ám ezek az alapok rávilágítanak a jelenlegi rendszer alapvető hiányosságára is, nevezetesen arra, hogy

minden lépésnél a tagállamok éppen adott jóindulatától függenek.

Annak érdekében, hogy rövid távon a szükséges forrásokat elő lehessen teremteni, az EU-nak, ahogyan nevezem, ,,hirtelen" kell jelentősebb összegeket előteremtenie erre a célra. Ez viszonylag kisméretű uniós költségvetéssel megtámogatott

14

jelentős adósságfelvétellel biztosítható, ahelyett, hogy évről évre nem elegendő összegeket különítenek el erre a célra.

Jelenleg az EU-nál az a helyzet, hogy viszonylag alacsony összegű az adóssága költségvetéséhez képest, noha az uniós költségvetést adósságfelvételre kellene használnia, ahogy azt minden szuverén kormányzat teszi a világban.

Ha jelentős kezdeti befektetéseket hajtanának végre a határvédelemben, a tengeri keresési- és mentőműveletek vonatkozásában, valamint a menedékjogi eljárások és a menekültek tisztességes és emberséges elhelyezése terén, akkor talán mód nyílna arra, hogy a gazdaság, a politika és a szociális szféra dinamikája az idegengyűlölet és az elégedetlenség felől olyan konstruktív fejlemények felé mozduljon el,

amelynek mind a menekültek, mind a befogadó országok haszonélvezői lennének.

Hosszú távon ez csökkenti majd azt az összeget, amelyet Európának a menekültválság kezelésére, illetve az abból történő kilábalásra kell költenie.

Az évente biztosított csekély források helyett, a program elején befektetett nagyobb összeg segítségével az EU hatékonyabban tudna reagálni a menekültválság legveszélyesebb következményei közül néhányra, illetve meg tudná előzni a legsúlyosabb következményeket is.

Toldozgatás-foltozgatás helyett, határozott forrás-befektetéssel van csak esély a válság kezelésére.

A válságba beletartozik a tagállamokban kialakult bevándorló ellenes hangulat is, amely erősítette az autokrata politikai pártokat, illetve fokozta azok reménytelenségét, akik tragikus helyzetükben Európában szeretnének menedéket találni, de jelenleg a közel-keleti befogadó országokban a

15

társadalom perifériájára szorultak, vagy görögországi tranzitállomásokon rekedtek.

Ennek finanszírozásához előbb vagy utóbb új európai adókat kell kivetni. Az addig is jelentkező igényeket részben a már létező uniós pénzügyi eszközök - Fizetési Mérleg Támogatás, Makropénzügyi Támogatás és az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSM) - fel nem használt hiteleiből lehetne fedezni. A fenti eszközökben összesen több mint 50 milliárd euró értékű fel nem használt hitel érhető el. Ezeket a pénzügyi eszközöket újra kell tervezni, és mandátumukat ki kell bővíteni, ami jelentős ellenállásba ütközik majd. A fenti összeg azonban jól mutatja, hogy az EU mekkora mértékű fel nem használt pénzügyi kapacitással rendelkezik. De ezek nem elegendő okok arra, hogy elkerüljük az Európai Unió még fel nem használt pénzügyi kapacitásának megcsapolását.

Az euróválság tetőpontján a tagállamok képesek voltak megteremteni a politikai akaratot arra, hogy olyan új eszközöket hozzanak létre, amelyek erősítették az EU pénzügyi erejét.

A később Európai Stabilitási Mechanizmussá (ESM) váló EFSM, egy év alatt mintegy 500 milliárd euróra növelte az EU hitelfelvételi kapacitását, ami azt bizonyítja, hogy ha megvan a szükséges akarat, akkor megoldhatóak a nehézségek. Ezeknek az eszközöknek esetében azonban három korlátozó tényező áll fenn: jórészt kormányköziek, valamint a tagállamok, nem pedig az EU költségvetésének garanciáján alapulnak, ugyanis az uniós büdzsé túl kicsi ahhoz, hogy egy ekkora mértékű hitelfelvételt lehetővé tegyen. Másrészt a tagállamok részéről történő egyhangú felhatalmazást követelik meg, illetve harmadrészt lényegében arra találtattak ki, hogy pénzt hitelezzenek más tagországoknak, ahelyett hogy az EU nevében tényleges pénzköltést tennének lehetővé.

16

Ebből a helyzetből egyetlen kiút látszik: a megoldás mellett elkötelezett tagországok olyan koalíciója, amely nem igényel egyhangú döntést. Ezek a kezdeményezések az EU költségvetésének mélyebb reformját idézhetik elő.

Ezért tűnt biztatónak tavaly Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter páneurópai üzemanyagadóra tett javaslata. Nem sokkal később azonban világossá vált a kezdeményezés korlátja, amikor Schäuble az EU ki nem használt kölcsönfelvételi kapacitásának hasznosítása ellen emelte fel szavát.

Tagadhatatlan, hogy most az Európai Unió lényege és léte forog kockán. A felelőtlenség csúcsa és a kötelességek elhanyagolásának bűne lenne, ha anélkül hagynánk szétesni az EU-t, hogy nem próbáljuk meg az uniós pénzügyi források hasznosítását.

Nemzeti vészhelyzetek esetén a kormányok kötvényeket bocsátottak ki. Mikor kellene az EU-nak felhasználnia a jórészt érintetlen hitelfelvételi kapacitását, ha nem egy olyan pillanatban, amikor az unió léte került végzetes veszélybe?

Ennek a lépésnek további előnye lenne, hogy biztosítaná az európai gazdaság szükséges élénkítését is. Miután jelenleg a kamatráták történelmi mélyponton vannak, így most különösen kedvező alkalom kínálkozik az adósságfelvételre.


- Negyedrészt,

a válságot arra lehetne felhasználni, hogy a határok védelme, a menedékkérelmek elbírálása és a menekültek elhelyezése terén közös európai mechanizmusok alakuljanak ki. Történt már előrelépés ezen a

17

területen: az Európai Parlament júliusban elfogadta az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozására vonatkozó jogszabályt. A Dublin III. szabályozás -amely meghatározza, hogy melyik ország felelős a menedékkérők ügyének elbírálásáért és azok befogadásáért- azonban megakadályozza, hogy szolidaritás alakuljon ki az EU-tagállamok között, hiszen a terhek legnagyobb részét arra az országra helyezi, ahol az adott menedékkérő elsőként lépett be az unióba. Ezt a szabályozást szükséges lenne újratárgyalni.

Ezen a téren egy európai megoldás körvonalazódik Görögországban, ahol az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) de facto megvizsgálja a menedékkérelmeket annak érdekében, hogy ezzel segítse a túlterhelt görög hatóságokat. Egy egységes európai menedékjogi eljárás nem ösztönözné többé a menedékkérőket arra, hogy egyszerre több tagállamban is menedékjogért folyamodnak, illetve erősítené a tagállamok közötti bizalmat is.



- Ötödrészben,

amikor a kérelmezők jogát elismerik a menedékjogra, szükség lenne egy olyan mechanizmusra, amely közös egyetértés alapján helyezi el a menekülteket Európán belül. Döntő fontosságú lesz az EU számára, hogy újragondolja a halva született letelepedési és áthelyezési programok végrehajtását. Az Európai Bizottság által júliusban beterjesztett új javaslatai már ebbe az irányba mutatnak. Az unió nem tudja kikényszeríteni, hogy a tagállamok vagy a menekültek részt vegyenek ezekben a programokban. A menekültek elhelyezésének önkéntes alapon kell történnie. Egy megfelelő mechanizmus révén világossá válhatnak a menekültek és a befogadó közösségek preferenciái, így a menekülteknek esélyük lenne oda kerülni, ahová szeretnének, és ahol szívesen látják őket. Az EASO által kidolgozott tervek ebbe az irányba mutatnak.

Fontos lenne, hogy ezeket a programokat az érintett közösségek magukénak tekintsék. Polgármesterek szerte

18

Európában jelezték készségüket arra, hogy tragikus helyzetben lévő menekülteket befogadjanak, azonban sokszor a nemzeti kormányzatok akadályozzák ezeket a törekvéseket.

A köz- és a magánszféra által finanszírozott programok - amelyben egyének kis csoportja, közösségi szervezetek és cégek támogatják pénzügyileg és más módon, így például az oktatás és az álláskeresés terén az újonnan érkezőket - húzhatnak hasznot a polgárok kiaknázatlan jóakaratából szerte Európában.

A kanadai modell jó példával szolgálhat, bár az ország földrajzi kontextusa eltér Európáétól. Mindössze négy hónap alatt 25 ezer szíriai menekültet fogadott be Kanada, és a köz-, valamint a magánszféra együttműködésén alapuló programok, illetve helyi civil szervezetek segítségével integrálta őket.

A kormányzat azt is bejelentette, hogy további 10 ezer szíriai menekültnek ad menedékjogot, így 2016-ban összességben 44 ezer menekültet fogad be. (Ugyanakkor Kanada évente összességében 300 ezer migránst fogad be, ami az EU esetében évi 4,5 millió migráns befogadásával lenne egyenértékű.)

A menekültek betelepítésére vonatkozó kanadai eljárás hosszú idő alatt finomodott, és még déli szomszédjának nagyon alapos biztonsági előírásainak is megfelel. A szíriai menedékkérők ügyének részletekbe menő elbírálását mintegy 500 konzuli és katonai tisztviselő hajtotta végre. A párizsi és brüsszeli terrorcselekmények ellenére is a közvélemény és a kanadai média is pozitívan fogadta ezeket az intézkedéseket.


19

A siker meghatározó eleme volt az eltökélt politikai vezetés, a menekülteket befogadó helyi közösségekkel való szoros együttműködés, az alapos átvilágítási és letelepedési eljárások, valamint az elkerülhetetlen problémákkal való szembenézés. Hasonlítsuk össze a kanadai helyzetet az európaival, és képet kaphatunk arról, hogy az EU-nak milyen hosszú utat kell még megtennie.



- Hatodsorban

az EU-nak a nemzetközi közösséggel együtt nagyvonalúbban kellene támogatnia a menekülteket befogadó, unión kívüli országokat, mint ahogy azt most teszi. A szükséges támogatás egyrészt pénzügyi jellegű, amivel az olyan országok, mint Jordánia megfelelő iskoláztatást, lakhatást, képzést és egészségügyi ellátást tudna biztosítani a menekültek számára. Másrészt ez a támogatás a kereskedelmi könnyítések formájában valósulhatna meg, amivel az érintett országok mind a menekültek, mind saját polgáraik számára munkahelyeket tudnának biztosítani.

Nincs értelme annak, hogy Európa több mint 200 milliárd eurót fordítson 2015-2020 között arra, hogy a saját területén belül kezelje a válságot - hiszen ekkora az az összeg, amelyet a tagállamok a tervek szerint menekültek befogadására és integrálására költenének el -, miközben az összeg töredékének külföldön történő felhasználása kezelhető mértékűvé tenné a migrációs helyzetet.

Hasonlóképpen, az EU-nak bőkezűbbnek kell lennie Afrika támogatásában is. Nyilvánvalóan nem elégséges, hogy a migráció kontrolljáért cserébe pénzügyi segélyt kínál fel, ahogy az az Európai Bizottság júniusi javaslatában olvasható.

Ez a megközelítés csak arra jogosítja fel az afrikai vezetőket, hogy a migrációt Európával szembeni fenyegetésként kezeljék, ahogy azt Erdogan

20

is tette. Ehelyett a valódi fejlesztési kérdésekre, a szabadkereskedelemre, jelentős mértékű beruházásokra és a korrupció felszámolására vonatkozó kötelezettségvállalásokra kellene a hangsúlyt helyezni.

Néhány európai vezető egy afrikai Marshall-tervre szólított fel. Ez egy csodálatra méltó törekvés. Amikor azonban a részletekről esik a szó, Európa nagyon messze van ettől a víziótól. A II. világháború után az Egyesült Államok éves GDP-jének 1,4 százalékát fektette négy éven át Európa újjáépítésébe. Az eredeti Marshall-tervnek megfelelő mértékű mostani uniós befektetés évente négy éven át mintegy 270 milliárd eurónyi összeget feltételezne. Ettől a mértéktől azonban nagyon messze vagyunk.


- A hetedik

és egyben utolsó pillére a jelenlegi uniós irányvonal alternatívájának az, hogy

az idősödő európai népesség ismeretében az EU-nak lényegében egy olyan környezetet kell kialakítania, amelyben a gazdasági migrációt, gyakorlatias módon, az európai népek érdekében lehetne felhasználni.

Merkel kancellár tágra nyitotta a menekültek előtt Németország kapuit, azonban nagylelkű lépése nélkülözte a megfelelő átgondoltságot, nem vette figyelembe a döntése által kiváltott szívóhatást.
A több mint egymillió menedékkérő hirtelen áradata túlterhelte a hatóságok kapacitását, és a közvéleményt a migránsok ellen fordította. Az EU-nak most sürgősen korlátoznia kell az újonnan érkezők beáramlását, amit csak a gazdasági migránsokkal szembeni diszkriminációval tud megvalósítani

A migráció által eredményezett elérhető előnyök jóval felülmúlják a bevándorlók integrálásának költségeit. A képzett gazdasági bevándorlók fokozzák a

21

termelékenységet, növekedést idéznek elő, és a befogadó ország abszorpciós kapacitását növelik.

Az eltérő származású emberek eltérő képzettséget, ismereteket hoznak magukkal, hozzájárulásuk főként azokból az innovációkból adódik, amelyeket a saját specifikus képzettségük révén képesek megvalósítani. Számos történeti bizonyíték támasztja ezt alá, kezdve a hugenották első ipari forradalomhoz való hozzájárulásával, azzal, hogy a szövést meghonosították Angliában. Minden ilyen bizonyíték azt a konklúziót erősíti, hogy a migránsok jelentős mértékben képesek elősegíteni az innovációt és a fejlődést, ha erre esélyt kapnak.

Ennek a hét elvnek, megvalósítása esetén, lényeges szerepe lehet a közvélemény félelmeinek csökkentésében, a menedékkérők kaotikus áradata megfékezésében, az újonnan érkezők integrálása biztosításában, valamint a közel-keleti és afrikai országokkal való kölcsönösen előnyös kapcsolatok kialakításában és Európa nemzetközi emberiességi kötelezettségeinek teljesítésében.

A menekültválság nem az egyedüli krízis, amellyel Európa szembenéz, azonban ez a legszorongatóbb.

Ha pedig az unió jelentős előrelépést tudna elérni a menekültek ügyében, akkor az könnyebbé tenné a többi válság megoldását is, kezdve a folyamatos görög adósságválságtól, a Brexit okozta problémákon át, az Oroszország által jelentett kihívásokig. A nehéz feladvány minden egyes darabját a helyére kell tenni, ám a siker esélyei csekélyek. Amíg azonban esély mutatkozik egy olyan stratégiára, amely sikerülhet, mindazoknak fel kell sorakoznia mögötte, akik az Európai Unió túlélését akarják.

Jó 400 000 ember érkezik idén Európába, veszélyes utakon. Mintegy fele ezen embereknek a szíriai polgárháború vagy pedig az eritreai brutális kormányzati elnyomás elől menekül. Amire elérik a Nyugatot, kétszer is

22

kockáztatják életüket: egyik alkalommal akkor, amikor saját országaikból menekülnek, másodszor pedig akkor, amikor belépnek a miénkbe.

Számos korábbi konfliktus áldozatai szerencsésebbek voltak. Az 1956-os szovjet invázió után 200 000 magyar menekült Ausztriába és Jugoszláviába. És hónapokon belül csaknem mindegyikük új hazára talált olyan messze is, mint az USA, Ausztrália, Brazília és Tunézia. Egy nemzedékkel később, amikor a háború milliókat tett hontalanná Indokinában, a nemzetközi közösség 1,3 milliónak nyújtott menedéket. Az 1990-es években a balkáni konfliktusok csaknem 4 millió embert tettek hontalanná és a világ akkor is segített.

De a mai menedékválságban az EU nem tudott kollektíven fellépni, és ez arra vezette az országokat, hogy saját maguk vegyék kezükbe az ügyeket.

Magyarország kerítést épít szerbiai határán. A frontvonalban lévő államoknak nem akaródzik eleget tenni kötelességüknek az európai menedékrendszer értelmében.

Például úgy, hogy nem nyújtanak megfelelő fogadtatást és nem biztosítanak kellő befogadási helyeket, amivel arra bátorítják őket, hogy az EU-ban máshová menjenek. Franciaország és Ausztria ideiglenesen ismét bevezette határaikon az útlevél ellenőrzést.

Az 1951-ben elfogadott menekültügyi megállapodás után Európa évtizedeken át annak morális és műveleti gerincévé vált. De már nem az. Májusban az Európai Bizottság átfogó migrációs programot javasolt, amely megvalósítása esetén az európaiaknak azt nyújtaná, amit akarnak, vagyis azt, hogy úgy érezzék, a migrációs áramlatok egy bizonyos mértékben irányítottak. A legtöbb uniós országban a polgárok a törvényes migrációra pozitívan tekintenek; a határaikon megnyilvánuló káosz az, ami a populisták karjaiba hajtja őket.

23

De a Bizottság programjának csak két aspektusa kapott azonnal támogatást: egy múlt hónapban megindított katonai misszió, amely a Földközi-tengeren működő csempészeket vette célba, és egy olyan robusztus erőfeszítés, amely révén visszaküldik azon migránsokat, akik nem minősültek nemzetközi védelemre alkalmasaknak. A terv többi része, amelynek célja az volt, hogy életeket mentsenek meg és megélhetést biztosítsanak azoknak, akik képtelenek hazamenni, támadás alá került.

A legnagyobb ellenállás azon elképzeléssel szemben nyilvánult meg, amelynek célja az volt, hogy Görögországból és Olaszországból 40 000 menedékkérőt más országokban helyezzenek el ügyük intézésére. Végül csak 32 000 személyt fogadtak el, önkéntes alapon. Ezen országok legtöbbje esetében ennek hatása minimális lenne, és azok is minden bizonnyal élveznék az áthelyezési elv előnyeit, ha a migrációs áramlási útvonalak áttevődnek. Nem sikerült azt a javaslatot sem megvalósítani, hogy 20 ezer menekültet fogadjanak be közel-keleti menekülttáborokból.

E programok megtestesítik a közös felelősség szellemét, ami az EU szívtájékán fekszik. Ha e programok nem válnak a közös európai menedékrendszer állandó és kötelező jellemzőivé, szétesnek. Ha viszont jóváhagyják őket, az európai menedékrendszer mintaként szolgálhat a menedékvédelem nemzetközi együttműködése számára.

Európának lehetővé kellene tennie a menekülteknek, hogy biztonságban kérjék a menedéket. Ez nem jelenti azt, hogy védelmet kell adni mindenkinek, akinek arra szüksége van. De azokat, akiket Európa nem fogad el, nem lenne szabad kényszeríteni életük kockáztatására. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy megengedjük az embereknek, nyújtsák be külföldről menedék iránti kérelmüket.

Több ezer szíriai menekült munkanélküliként sorvadozik libanoni és jordániai menekülttáborokban úgy, hogy közben orvosi, ápolói, építőmunkási szakképzettségükre

24

szükség van Európában. Az EU- nak lehetővé kellene tenni számukra, hogy munkavégzési vízumért folyamodjanak.

Az EU-nak az integrált migrációs és menedékpolitikára való törekvésében meg kellene szabadulnia a 28 párhuzamos rendszer pazarlásától és átfedéseitől. Egyetlen európai menedék- és migrációs ügynökségnek kellene lennie például, amely az egész unióra vonatkozóan dolgozná fel a menedékkérelmeket. Egy idő után létre kellene hozni a közös határvédelmet is.

Az EU migrációs rendszerét úgy kell átalakítani, hogy az egy kollektívabb és általánosabb szellemet tükrözzön - és úgy, hogy az hűbb legyen az európai értékekhez.


George Soros



Eredeti angol forrás: http://foreignpolicy.com/2016/07/19/this-is-europes-last-chance-to-fix-its-refuge e-policy-george-soros/

Magyar forrás, Lovas István munkája:

http://magyaridok.hu/belfold/igenis-van-soros-terv-3-resz-2274295/

http://magyaridok.hu/kulfold/igenis-van-soros-terv-4-resz-2279839/ <
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Amikor az ellenség kivülről és belülről is nyomul
  2017-11-08 18:35:54, szerda
 
  A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME SORÁN mindig akkor VESZÍTETTE EL FÜGGETLENSÉGÉT, amikor egyszerre támadt BELÜLRŐL és KIVÜLRŐL is az ELLENSÉG!
*
MINDIG akkor veszítettük el hazánkat, amikor, ennek ellenére is egymás elleni kiskirálykodásával, torzsalkodásával voltak elfoglalva vezetőink! A török hódoltság is akkor jöhetett létre, amikor a magyar földesurak a török császártól kértek segítséget a saját tyúkszaros földbirtokpereikben!
*
Mindig ez volt!
*
Éppen ezért, most szemeteket most a KÜLSŐ ELLENSÉGRE vessétek és azokra, a politikusokra, akik megígérték, hogy megvédik Magyarországot a külső migrációs INVÁZIÓTÓL!
Ha ezt nem fogják megtenni, na akkor lesz szükség hatalmas összefogásra és elkergetésükre!!!!

Bóna Mária Ilona
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Földi László: Migráció és hálózatépítés
  2017-11-06 22:52:53, hétfő
 
  FÖLDI LÁSZLÓ az interjúban elmondta, hogy "...a migrációs válságban nem is a mögötte álló személyek a lényegesek, hanem az, hogy a világ gazdaságát egy szűk réteg irányítja bankok, és cégbirodalmak által.
*
Mint mondta: azt azonban a világ nem vette észre, hogy az elmúlt évtizedekben a hatalom építésének nemcsak azt a formáját választották, hogy felvásároltak részvényeket, ingatlanokat, hanem komoly hálózatépítés is zajlott.
Az a módszertan, azok az eszközök, amelyekkel az NGO-k hálózata ma működik, egyértelműen tiltottak, törvénytelenek.
Ők ugyanazokat a módszereket alkalmazzák, mint azok, akiket erre speciális jogszabályok felhatalmaznak, például a titkosszolgálatokat vagy egyes rendvédelmi szerveket. fedett akciókon keresztül végre­hajtott hálózatépítés, amikor nem tudja a bevont személy, hogy valójában milyen célokért dolgozik, azok az aktív intézkedések, amelyek után egyértel­műen kimutathatók a politikai és gazdasági szándékok. Ilyen a humán erővel és a technikával történő beépülés is.
Ezek mind titkosszolgálati eszközök és módszerek.
*
A politikai befolyásolásra az egyik legszemléletesebb példa azok a kiszivárgott kapcsolati listák, amelyeken több mint kétszáz európai parlamenti képviselő, sajtómunkatárs és lobbista neve szerepel, akiket Soros György szervezetei gyakorlatilag megvásároltak. Az NGO-k azonban felépítettek egy rendkívül erős védelmi rendszert, jogászokból, politikai erőterekből, gazdasági tételekből, amely bármikor képes szembemenni az adott ország törvényeivel. Vagyis kiépítettek egy nagyon erős, önvédelemre képes és ezáltal támadásra alkalmas rendszert, amellyel szemben a legtöbb állam tehetetlen. Földi szerint ez ellen csak úgy lehet hatékonyan védekezni, hogy a tiltott módszerekkel kiépített rendszerek ellen titkos­szolgálati eszközökkel kell fellépni, be kell épülni, visszafejteni a hálózatokat, tönkre kell tenni a pénzügyi csatornákat, majd leleplezni a tevékenységüket.
*
Földi László elmondta: "... Soros Györgyöt természetesen nem a nyilvánosan hangoztatott emberbaráti szempontok vezérlik, ez ugyanis hatalmas üzlet a spekuláns körei számára. Sokan beszélnek a fogyasztói társadalom válságáról, hogy a fogyatkozó nyugati országokban nem lehet már hosszú távon fenntartani a gazdasági növekedést, ezért Sorosék a migránsok tömegeinek betelepítésével egy látszatmegoldást alkalmaznak. A több millió jövevény élelmezése, lakhatásának biztosítása, nyelvtanulása átmenetileg élénkíti a fogyasztást, ami jót tesz a gazdaságnak, és nem mellesleg a projektet hitelek formájában finanszírozók komoly profitra tehetnek szert. Ez a folyamat viszont csak ideig-óráig működik, mert egy buborékot fújnak, ami - hasonlóan a 2008-as pénzügyi válsághoz - egy idő után kipukkad, és jön az újabb összeomlás. Ismert, hogy Soros György mindig is a shortolással növelte a vagyonát. Ő pontosan tudni fogja, mikor durran ki ez a migrációs buborék, és abból is hasznot húz majd."
Forrás: http://www.hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=109039
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Az 1956-os kölyökharcosoknak nem volt kegyelem 1990 után sem
  2017-11-05 02:15:56, vasárnap
 
  .Példa: BÓNA REZSŐ (RUDI) tragikus sorsa
http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=70638&n=furaila&blog_

Alábbiakban idézet következik az
,,1956 DIDERGŐ LÁNGJAI - IN MEMORIAM BÓNA RUDI"
c. írásból:

,,"Egy zárkában Göncz Árpáddal
A megtorlás legfontosabb perei (lásd 56-os Intézet "Megtorlás és emlékezés" c. gyűjteményét) - nyilvánvalóan csak az ábécérend okán - azonos oldalon szerepel két ügy: dr. Bibó István államminiszter és társai (dr. Göncz Árpád és Regéczy-Nagy László) büntetőpere illetve a Széna téri fiúké, "Blaski József és társai" címszó alatt.
A reformkommunistákra, azokra, akik nem eltörölni, hanem csak jobbítani akarták a szocializmusnak nevezett diktatúrát, vonatkozott az 1963-ban meghirdetett közkegyelem - ily módon napjaink közéletének legismertebbjei (Göncz Árpád, Fónay Jenő, Mécs Imre, Eörsi István, Haraszti Sándor, Márton András, Vásárhelyi Miklós,stb) néhány év vagy hónap letöltésével szabadulhattak .
,,A gyermekharcosoknak azonban nem kegyelmezett a Rendszer: Bóna Rudinak és társainak az utolsó percekig végig kellett szenvedni a rájuk kiszabott büntetést."
- Volt egy délelőtt, amikor fél órán át fontosnak látszott egykori zárkatársa számára, Göncz Árpád tűzte kopottas zakójára a boldog-boldogtalannak osztogatott érdemérmet, de az a tűzfényes csillagóra is elmúlt, jöttek a légszomjas órák, az éhezés hónapjai és az elfeledés, ahová Őt az ünneplők lökték.
*
""Akit elfelejtettek eltemetni

"1996 október végén, egy szokásos epilepsziás roham közepette, valamelyik kapualjban kirabolták a nincstelent, a támadók más érték híján ruhájától szabadították meg a vézna áldozatot. Így találtak rá hajnalban az arra járók. "

"A POFOSZ november 30-án saját halottjának nyilvánította Bóna Rezsőt - de más intézkedés nem történt , a derék bajtársak egészen egyszerűen elfeledkeztek a hullakamrában lévő "sajátjukról".
Az elhantolás - igaz, hogy botrányos és méltatlan körülmények között - de 1997. március 4-én megtörtént..., a részére juttatott talpalatnyi földbe helyezték el Bóna Rezső (Rudi) hamvait.
Bóna Rudi urnáját egy "Puli-4" típusú talicskára téve. A mártírok parcellájában néhány centi mélységű földbe helyezték a hamvakat s mert pap sem volt jelen, az urnát letakarták egy nemzeti zászlóval.
A bajtársak egyike ima helyett egy emigráns költő két versét olvasta fel
(&#8220;Leszünk múzeumi tárgyak..." és a "Csak a bátrak testéből nő virág..."
kezdetű sorokat), majd a Szózatot elénekelve temették el azt, ami Rudiból megmaradt.""
Szemenyei-Kiss Tamás, az ORSZÁGOS SZÉCHENYI KÖNYVTÁR BIBLIOTHECA NATIONALIS HUNGARIA KÉZIRATTÁR, FOND 567 JELZETŰ GYŰJTEMÉNY FELHASZNÁLÁSÁVAL""
*
Nekem is ezt a sorsot szánták. Belőlem élő halottat kreáltak azzal, hogy törvényen kívül helyeztek és rábíztak egy, a mindenkori hatalmat kiszolgáló MEGBÍZÓ MEGBÍZOTTJÁRA, hogy soha ne kerülhessek ki a mindenkori- mindkétoldalas (bal- és jobboldali) CÉLKERESZTBŐL!

https://www.facebook.com/mariailona.bona/posts/1329870790382247

*
Bóna Mária Ilona
.



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Árulások és árulók
  2017-11-05 02:12:55, vasárnap
 
  Az 1956-os kölyökharcos MANSFELD PÉTERT a munkásosztály árulásáért ítélték még kiskorúan halálra, majd akasztották föl a 18. születésnapját követően.

http://xfree.hu/kep_show.tvn?kid=395732&aid=253201

Tessék csak elolvasni a mellékelt képen látható idézetet! Azt, amivel a bíró megindokolta egy akkor még kiskorú pesti srác - halálra ítélésének ,,jogosságát"!
Az, pedig a munkásosztály "ÁRULÁSA" volt!
Egyértelműen kiderül a bírósági jegyzőkönyvi kivonat szövegéből, hogy: Mansfeld Pétert a munkásosztály árulásáért ítélték még kiskorúan halálra, majd akasztották föl a 18. születésnapját követően.

http://furaila.xfree.hu/146399

Kérdem én és azt hiszem, hogy jogosan - milyen büntetést érdemelnének az 1990 utáni "hivatalos" ÁRULÓK? Azok, akik becsődöltették az un. szocializmust, majd - a "munkásosztályon" átgázolva és magára hagyva - végrehajtotta az un. rendszerváltozást?
*
Bóna Mária Ilona
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 22 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 22 db bejegyzés
e év: 250 db bejegyzés
Összes: 7719 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 151
  • e Hét: 310
  • e Hónap: 2555
  • e Év: 34285
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.