|
2019-08-17 02:30:25, szombat
|
| |
| |
Az ünnepet Székesfehérvárott első szent királyunk is megüli.
- Egyik alkalommal a Napbaöltözött Asszony nagy jeléről Gellért beszélt István és udvara előtt.
- Az Érdy-kódex nyilván hazai hagyomány nyomán írja, hogy ,,Gellért tanácsának intéséből akkoron kele föl, hogy az Szüz Máriát ez Magyarországban Bódogasszonynak, avagy ez világnak Nagyasszonyának hívnák. Szent István királ es ez szegény országot Bódogasszony országának nevezé.". http://s13.images.www.tvn.hu/2019/08/17/02/32/www.tvn.hu_
d07a944978485dc271300aca219020e7.jpg
Az Árpád-ház, Árpád megkeresztelkedett hada, nemzetsége így Nagyboldogasszony oltalmába ajánlotta magát.
Az országot, vagyis önnön uraságát, uralmát és a királyságot a Szűzanya szimbolikus tulajdonának, Mária örökségének érezte, vallotta.
E választásba még nyilván a ,,pogány" Boldogasszony-tisztelet, archaikus Emese-hagyomány is közrejátszott: Mária az Árpádoknak mennyei édesanyja és oltalmazó királynéja.
- Már Árpád fehéregyházi sírja fölé is a Nagyboldogasszony tiszteletére emeltek templomot, de az Ő patrociniuma alatt állott
- a székesfehérvári bazilika, királyaink koronázó és temetkező helye, továbbá:
- az esztergomi bazilika,
- a kalocsai érseki,
- váci,
- győri püspöki székesegyház: a szent király alapításai.
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)
*
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
