Belépés
suzymama.blog.xfree.hu
Aki szeretetet vet boldogságot arat!! Suzy Mama
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Karácsony
  2013-11-05 10:57:15, kedd
 
 



Gyerekek között mindig van vita, bármennyire szeretik egymást.

A csemetéim vitáit sohasem hagytam eldurvulni, s ha összevesztek, mindig arra ösztönöztem őket, hogy durvaság nélkül, beszéddel oldják meg vitás kérdéseiket.

Természetes, hogy voltak feszültségek bennük, főleg Jánoskámban, hisz neki vakon kellett megértenie a látó testvérét, s ez nem ment zökkenőmentesen, s ez fordítottan is így működött a kislányomnál.

Lényeg, ha már túlzásba vitte valamelyik gyerekem a keménykedést, akkor azt szoktam mondani, hogy majd megfegyelmezlek, ha nem hagyod abba! Ez általában hatott, lecsendesedtek, vagy ha nem, akkor jött a ,,vérig sértés," ami így hangzott: Ronda disznó vagy!

(A mai napig halálos sértés, tehát ezzel az eszközzel keveset éltem, élek.) A nevelésem nem a verésen alapult: a beszélgetésen. Az agressziót igyekeztem kiiktatni az életünkből. Van a nagybetűs életben elég.

Három éves volt Mayani, s levelet irtunk a Jézuskának.

Maya semmi mást nem kért a Jézuskától, csak szemet. Merthogy a Manócskát szeretné vele megajándékozni. S ebbe az ötletébe annyira beleszerelmesedett, hogy észérvekkel nem lehetett meggyőzni, minden érvre azt válaszolta, hogy Jézuska tudja, hogy ő jó kislány, és igenis, teljesíti a kívánságát. Akkora csodavárás volt benne, hogy összeszorult a szívem. Nem tudtam, hogy a karácsonyi ajándékbontást hogy éli meg.

Szenteste (ekkor még az ,,angyalok" hozták hozzánk a fát,) nagyika, és apóka volt a fa feldíszítője, addig mi sétáltunk, beszélgettünk, énekeltünk, majd a szüleimmel megbeszélt időpontban hazamentünk.

Felcsendült a karácsonyi csengettyű, s a két csemetén ámulva nézte a szépen feldíszített fenyőfát. Maya egyszer csak kézen fogta Janikát, s húzta, vonszolta maga után, s közben kiáltozott: gyere Manó, gyere! Nagyon szép ajándékot kapsz tőlem, meg a Jézuskától. Toporzékolva a türelmetlenségtől kérte az ajándékát.

Átadtam, remélve, hogy nem lesz nagy a csalódása. (Színes ceruzák, és rajzfüzet volt benne.)

Kibontotta, s csak állt, mosolytalanul, a szeme teleszaladt könnyel, és kiment a szobából.

Utánamentem, bár fogalmam sem volt, mit mondhatnék neki.

Az ajtó előtt megálltam, s hallom a síros hangját, amint a következőket mondja:

Istenke bácsi! Én szólók hozzád, Mayani! Hát tudd meg, hogy a Jézuska most nagyon rossz volt! Légyszíves, jól fegyelmezd meg!

 
 
0 komment , kategória:  Szeretett könyv  
Állatkert
  2013-11-05 10:55:16, kedd
 
  Manócska nagyon szerette az állatkerti sétákat. Minden állat előtt megálltunk, leírtam neki, milyen formájú, érzékeltettem a méretét,- a saját magasságához képest, próbáltuk a vadállat szagát megérezni, hallgattuk a hangjukat, s a ketrecek előtt lévő ismertetőtáblákat felolvastam, hogy ismeretei bővüljenek.

Rendszeres látogatók voltunk, s ha lehetőségem volt, minden alkalmat kihasználtam, hogy fiacskám le is tapogathasson egy-egy állatot, rovart, hüllőt. Igyekeztem, amit csak lehet megláttatni vele, tapintás által is.

Azt gondoltam, hogy Mayának is ugyanilyen örömforrás lesz az állatkerti látogatás, de vele valahogy sohasem volt szerencsénk.

Kicsike volt, három éves, amikor arra gondoltam, hogy egy állatkerti séta az állatsimogatóban tett látogatással kiváló program lehet.

Élvezte mindkét csemetém a nagy sétát az állatok között, s a nap fénypontjaként az állatsimogatóba mentünk. Janókám ismerősként nézte (vakoknál kézzel tapintás) az állatokat, de az én Szélvész kisasszonykám megszeppenve kapaszkodott a kezembe, mozdulni sem akart mellőlem. Leguggoltam mellé, hogy bátorságot öntsek belé, de ebben a pillanatban egy kecskebak hátulról nekifutott lánykámnak, s akkorát taszított rajta, hogy az udvaron található egyetlen pocsolyáig röpült az én csöppem. Hófehér ruhácskája, arca, keze csupa sár lett, s az ijedtségtől még órák múlva is fel-felzokogott.

A rossz emlékű állatkerti séta után sokáig meg sem lehetett említeni kislányom előtt, hogy valaha még egyszer odamenjünk.

Ám az idő a legrosszabb emlékeket is elhalványítja, s legközelebb, mikor fiacskámmal állatkertbe mentünk, kislányom is velünk jött.

Gyönyörű idő volt, jól éreztük magunkat, szinte minden állatot megcsodáltunk már, s én magamban felsóhajtottam, hogy nem történt malőr, amikor...

Amikor is a teve ketrece elé értünk. Életemben először láttam tevét köpni! S pont az én lányom!

Óriási üvöltést rendezett a picinyem, az undortól hányt, majd kijelentette, hogy soha többet nem jön ide. Két évig az állatkert tájékára sem mentünk.

Két évvel később az osztályomat kirándulni vittem Budapestre. Szociálisan veszélyeztetett gyerekeket tanítottam, óriási élmény volt nekik a kirándulás, s természetesen ebbe az állatkerti séta is beletartozott.

Kislányom fenntartás nélkül velünk tartott, az ő emlékeiben már elhalványultak a rossz emlékek.

Remekül éreztük magunkat, nekem külön öröm volt látni diákjaim felszabadult boldogságát, s azt, hogy mennyire odafigyelnek egymásra

A séta utolsó szakasza a nagymadarak kifutójához vezetett. Kislányom figyelmét felkeltette a páva, s mire szólni tudtam volna, már a korláton állt, mélyen behajolva figyelte a páva pöffeszkedését, s sikongatott, mikor a páva a farkát legyezőként széttárva föl s alá sétálni kezdett.

A hangjára felfigyelt a közelében álló pelikán, gyors mozdulattal kislányom előtt termett, s a következő pillanatban lányom feje eltűnt a pelikán szájában!

Nagyon megijedtem, odaugrottam, s Mayát lábánál fogva kirángattam a pelikán nagyra tátott csőréből. Körülöttünk mindenki a hasát fogta a nevetéstől, de nevettem én is, s kislányom is. Megúszta a kalandot két mély karcolással a feje két oldalán.

Természetesen azonnal bevittük a közelben található gyermekkorházba, ahol ellátták a sérülését, tetanuszoltást is kapott.

Az osztályban egy hét múlva dolgozatot írattam a diákjaimmal a kirándulásról. Idézek egy dolgozatból, ami akár az összes is lehetne: Pesten voltunk, és a tanító néni lányát bekapta a pelikán.

Állatkertben az eset óta egyszer voltunk kislányommal. Már tizenhárom éves forma volt. Mindig az út közepén maradt, s udvarias távolságtartással viselkedett minden látnivaló iránt.

 
 
0 komment , kategória:  Szeretett könyv  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2013.10 2013. November 2013.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 193 db bejegyzés
e év: 1531 db bejegyzés
Összes: 8746 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1576
  • e Hét: 7266
  • e Hónap: 13638
  • e Év: 64429
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.