|
|
|
2013-10-06 07:12:35, vasárnap
|
| |
| |
|
|
| |
Otthontalan hontalanság
(A nyomor szabadsága, vagy a szabadság nyomora?)
Nemrég, egy téli nap reggelén az egyik budapesti pályaudvaron, vonatra várva fül- és szemtanúja voltam egy jelenetnek.
Egy olyan szociális munkás-féle beszédbe elegyedett a hajléktalanok egy csoportjával.
Szociális munkás: "Srácok! Mi a f...t kínlódtok itt? Üljetek föl az első vonatra, szálljatok ki az első faluban és kocogjatok be egy portára! Garantáltan találtok legalább egy olyan özvegyasszonyt, aki szállást, tiszta ruhát, meleg ételt, még "piát" is ad, ha cserébe fát vágtok, behordjátok a téli tüzelőt, rendbe teszitek a portát!"
Hajléktalan: "Menj a p...ba! Mit képzelsz rólunk? Mi világ életünkben pesti vagányok voltunk! Nem fogunk egy asszony szoknyája mellett cikiskedni!"
Hogyan lehet eljutni az ilyen "életfelfogáshoz"?
Feltételezés l./:
Az italbolt volt, szinte az egyetlen hely évtizedekig, ahol munka után együtt lehettek a férfiak, ha úgy "barátin" el akartak egymással beszélgetni. Sajnos ott, viszont az volt a "jó vendég", aki fizetett, mint a "Jani"! Ki nem akart "Jani" lenni, legalább a kocsmában?
Volt, aki két helyen is dolgozott /a kötelező munkahelyen, meg a fusiban) és most pedig az utcán él!
Ma már köztudott, hogy a teljesítménnyel együtt járó feszültséget oldani kell valahogy. A kicsi, lakótelepi lakásokban nem lehetett kulturáltan kvaterkázni. Maradt a késő éjszakáig nyitva tartó kocsma, ahol illett fogyasztani (legalább egy kört a társaság minden tagjának). Így azután az is hamarosan holtrészeg lett, aki egyébként nem akart berúgni. Az ilyen állapotban hazatámolygó férj- apa bizony a vétleneken demonstrálta férfiúi "erejét", meg azt is "illett" megmutatni, hogy ki az úr a háznál!
Az ilyen családokban az anya, feleség nyakába szakadt minden, előbb-utóbb a megélhetéshez szükséges pénz előteremtése is. Ekkor már nemigen maradt más megoldás, mint a részeges, garázda férj, apa kirekesztése. Mivel a magyar lakásviszonyok évtizedek óta olyanok - a lakások olyan kicsik, hogy a válás után nem lehet azokat megosztani - a lakás odaítélése a gyermekekről gondoskodó félnek, többnyire az anyának történt...
Feltételezés 2./:
Ma sokan emlegetik nosztalgiával azokat az évtizedeket, amikor futószalagon épültek a házgyári panelekből a lakások. Szinte gombamód emelkedtek a magasba az átlag 50 négyzetméteres összkomfortos betonkalodákkal a toronyházak. Miért nem válhattak igazi otthonná ezek a lakások? Azért, mert az igazi család hiányzott belőlük! Pedig a GYES (gyermekgondozási segély) intézménye is növelte a "szülési kedvet"...
Miért nem alakulhatott ki egy újfajta családkultusz?
Feltételezés 3./:
Akkoriban - a második világháborút követő második demográfiai csúcs idején, az 1970-es években - az ember értéke kimerült a munkahelyén betöltött státuszának értékében. Nem csoda hát, ha a gyermeket vállaló nők valóságos száműzöttek, a társadalmi munkamegosztásból kirekesztettek lettek a ",,gyes"-re menéssel. (A közgondolkodás szerint: aki segélyen él, az "ingyenélő".)
Tehát: a kismamák le voltak kötelezve a segéllyel az államnak és intézményeinek. Ugyanakkor, a segélyből nem lehetett megélni, pláne nem gyerekkel, gyerekekkel. Így válhattak kiszolgáltatottakká férjeik számára is. Ezzel szemben a férfiak nem voltak büszkék arra, hogy feleségük, gyermekeik, azaz: családjuk van, akiről képesek gondoskodni. Miért?
Feltételezés 4./:
Azért nem voltak büszkék a férfiak családjukra, mert nekik sem volt a főállásukban annyi jövedelmük, melyből lehetséges lett volna egy 2-3 gyerekes család megélhetése, a "betondobozok" törlesztő-részletének fizetése... A vállalati GMK-k (gazdasági munkaközösségek, valójában: vállalat a vállalatban...) létrehozása, ahol másodállásban - a családtól elvett "szabadidőben"- hozzá lehetett jutni a feleség hiányzó jövedelmének pótlásához, vagy a fusizással keresett pénzek sem oldották meg a problémát. Sőt! Pénzkereső robottá degradálta őket. Nem csoda, ha - mint valami szenvedő ember-áldozatok élték meg életük legnagyszerűbb lehetőségét: a gyermekáldást!
("Ember nem alkothat nagyobbat, mint embert!" Ez a gondolat egy általam elfelejtett nevű görög filozófus(?)tól való.)
Sajnos ez a nemzedék nem volt képes lélekben is fölnőni a feladathoz, inkább elvált és újra házasodott, meg megint elvált...
Feltételezés 5./:
Miért nem alakulhatott ki végre egy újfajta családkultusz?
Nemcsak az anyagiak hiánya, a lelkiélet, a lelkierő hiánya, hanem egy több évszázados előítélet is fellelhető a kutakodó számára.
Hiszen voltak kismamák, akik úgy számoltak be ezekről az évekről (GYES), mint életük legcsodálatosabb időszakáról:
Ó, hogy mennyire tudom sajnálni nemzedékem apáit, mert kimaradtak a gyermekgondozásból! Részben azért, mert úgy gondolták, hogy az ilyen "gyerek-pátyolgatás az anyjuk dolga", másrészt hangoztatott volt az a felfogás, hogy a gyesen lévő anya "nem dolgozik", "a legkevesebb, ha ezektől az asszony-dolgoktól megkímélik férjuraikat"!
A társadalmi közgondolkodás is ezt sugallta, így azután valósággal kirekesztették a férfiakat a családi életből.
Mi maradt a férfiaknak azokra az évekre, míg az asszony a "kölkökkel vacakolt"? Maradt: az italbolt, ahol - miután mindenki fizetett egy-egy kört, nagyon jól meg lehetett a "világ folyását tárgyalni", miközben el lehetett jutni a külvilágot (ilyen-olyan diktatúrát, munkahelyi kitolásokat, asszonyi praktikákat, kölyöknyávogást) kirekesztő részegségig..."
Az "eredmény": szó szerint az utcán hever.
Van-e megoldás? Azt is nemrég hallottam, hogy: "ideológiai válságban van az emberiség, már mindent kipróbált". Azt meg én teszem hozzá, hogy: ...csak az utódokról való gondoskodás problematikáját nem tudta megoldani.
Pedig csak körül kellene egy kicsit nézni az élővilágban, addig, amíg példát találhatunk arra, hogy azok a fajok a legéletképesebbek, amelyek a legpraktikusabb módon oldották meg az utódokról való gondoskodást! Elrettentő példaként, tanulságul meg lehetne nézni az Érintés hatalma című film - anyjuktól, társaiktól különböző módon és fokozatokban elkülönített - kísérleti majmait és alanyait! "Akár
- a katonai, vagy politikai diktatúrák katonás parancsosztó és feltétel nélkül végrehajtó militarizmusában, illetve a tekintélyelvű hatalmi nyomulás alatt korcsosulva felnőtt - testi-lelki (pszichoszomatikus, pszichovegetatív) zavarokkal küzdő - ifjai;
- vagy a global-fogyasztói társadalmak szüleiktől elidegenített, un. "jó iskolákban" nevelt, sikerorientált és felnőttként is gyermekded (infantilis) "aranyifjai";
- vagy a senkinek sem kellő "semmirekellő", elembertelenedett, utcán "felnőtt", koravén fiataljai.
A 21. századra kialakult, hogy egyaránt pótcselekvésekkel, drogokkal kábítják magukat. Megpróbálják tompítani - a gyermek- és serdülőkorban nélkülözött szülői testi- lelki odafordulás hiánya miatt - kialakult és szűnni nem akaró, iszonyatos hiányérzetet!
Budapest, 1997. április 28.
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: gyermekgondozási, militarizmusában, pszichovegetatív, legcsodálatosabb, legpraktikusabb, problematikáját, kölyöknyávogást, munkaközösségek, életfelfogáshoz, teljesítménnyel, betonkalodákkal, közgondolkodás, özvegyasszonyt, négyzetméteres, kirekesztettek, legnagyszerűbb, intézményeinek, lakásviszonyok, sikerorientált, kirekesztették, hajléktalanok, összkomfortos, családkultusz, gyermekáldást, tekintélyelvű, megélhetéshez, elidegenített, serdülőkorban, másodállásban, nosztalgiával, feltételezés, hangoztatott, alakulhatott, betondobozok, világháborút, főállásukban, nyomor szabadsága, szabadság nyomora, egyik budapesti, olyan szociális, első vonatra, első faluban, olyan özvegyasszonyt, téli tüzelőt, asszony szoknyája, italbolt volt, egyetlen hely, kötelező munkahelyen, teljesítménnyel együtt, késő éjszakáig, társaság minden, ilyen állapotban, Bóna Mária Ilona,
|
|
|
|
|
|
| Idő Facebookon kaptam Nem méltó hozzád Facebookon kaptam Ne kapaszkodj magasabbra, Nevem Facebookon kaptam Png lepke 69 éve hunyt el Albert Einstei... Illyés Gyula - Milyen hamar. Neked tudnod kell Akarat Ágai Ágnes – Csendélet Segítsük barátainkat, hogy meg... Lóhere Facebookon kaptam 69 éve hunyt el Albert Einstei... Jó éjszakát A jó emberek mindig szépek mar... 210 éve született a SZÓZAT meg... Sokan azt tartják Mindig jusson idő nevetni Facebookon kaptam Örülök, hogy látlak! Facebookon kaptam Bertolt Brecht -től idézet Facebookon kaptam Facebookon kaptam Varga János Veniam - Fontos sz... Facebookon kaptam A másik dolog, Jó reggelt, jó napot mindenkin... Jó éjszakát Kaffka_Margit Facebookon kaptam Facebookon kaptam Krisztinától Bertolt Brecht -től idézet Leonardo da Vinci gondolata Png csokor Miért kiabálunk amikor dühösek... Próbálj meg ... Reggel van Reggel van Hiányzik Kaffka_Margit Facebookon kaptam Hazára minden embernek szükség... Png rózsa csokor Hiányzik Facebookon kaptam Facebookon kaptam Gonosz démon-álarc Facebookon kaptam Mit beszél, nem értem, hogy m... Egy maradéktalanul uralt világ Kaffka_Margit Facebookon kaptam Fehér virág Gonosz démon-álarc Jónás Tamás – Végtelen b... Egy lelki imádság Facebookon kaptam Facebookon kaptam Mírjam barát... Szívem Facebookon kaptam Facebookon kaptam Paul David Tripp Április 19 Mai harmónia kártyám Mindig jusson idő nevetni Ami embereknek lehetetlen, az... Weöres Sándor - A hársfa mind ... Kellemes délutánt kívánok A sors Facebookon kaptam Facebookon kaptam Boldog születésnapot a ma ünne... Facebookon kaptam Lóhere Facebookon kaptam Tóth Ágnes - Szervusz pad Reménység és erő Krisztustól e... Facebookon kaptam Julian Brass gondolata Facebookon kaptam Facebookon kaptam Kaffka_Margit Reménység és erő Krisztustól e... A Megváltó szolgálatában Miért kiabálunk amikor dühösek... Mindig jusson idő nevetni Amikor Jézus rátapos a lábadra A tömeg, a Mester, a módszer, ... Még csak most kezdődik a nap Akarat Radikális szeretet Ami embereknek lehetetlen, az... Leonardo da Vinci gondolata Gonosz démon-álarc Bounty krémes Facebookon kaptam
|
|
|
|
|
|
| nyomor szabadsága, szabadság nyomora, egyik budapesti, olyan szociális, első vonatra, első faluban, olyan özvegyasszonyt, téli tüzelőt, asszony szoknyája, italbolt volt, egyetlen hely, kötelező munkahelyen, teljesítménnyel együtt, késő éjszakáig, társaság minden, ilyen állapotban, vétleneken demonstrálta, ilyen családokban, megélhetéshez szükséges, magyar lakásviszonyok, lakások olyan, válás után, lakás odaítélése, gyermekekről gondoskodó, anyának történt, házgyári panelekből, igazi család, újfajta családkultusz, második világháborút, 1970-es években, ember értéke, munkahelyén betöltött, gyermeket vállaló, társadalmi munkamegosztásból, közgondolkodás szerint, férfiak családjukra, főállásukban annyi, vállalati GMK-k, családtól elvett, feleség hiányzó, fusizással keresett, általam elfelejtett, anyagiak hiánya, lelkierő hiánya, több évszázados, kutakodó számára, anyjuk dolga, gyesen lévő, asszony-dolgoktól megkímélik, társadalmi közgondolkodás, családi életből, férfiaknak azokra, utcán hever, utódokról való, kicsit nézni, legpraktikusabb módon, tekintélyelvű hatalmi, global-fogyasztói társadalmak, gyermekgondozási, militarizmusában, pszichovegetatív, legcsodálatosabb, legpraktikusabb, problematikáját, kölyöknyávogást, munkaközösségek, életfelfogáshoz, teljesítménnyel, betonkalodákkal, közgondolkodás, özvegyasszonyt, négyzetméteres, kirekesztettek, legnagyszerűbb, intézményeinek, lakásviszonyok, sikerorientált, kirekesztették, hajléktalanok, összkomfortos, családkultusz, gyermekáldást, tekintélyelvű, megélhetéshez, elidegenített, serdülőkorban, másodállásban, nosztalgiával, feltételezés, hangoztatott, alakulhatott, betondobozok, világháborút, főállásukban, csoportjával, hazatámolygó, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 283
- e Hét: 5791
- e Hónap: 14395
- e Év: 50336
|
|
|
Offline
