|
2011-04-29 22:34:35, péntek
|
|
|
|
|
|
Bene Gábor S.: A gondos családapa hiányzik?
Egy - azóta már elhunyt - Kossuth téri bajtársam mondta, hogy: ,,egy hasznavehetetlen, erkölcseiből kifordított és elbutított néptömeg ma a társadalom nagy része, akit újra kell tanítani arra: mi a hazaszeretet, mi a nemzeti öntudat, mi a család és mi a hit".
Erre a feladatra vállalkoztunk sokan azok közül, akik 2006-ban egzisztenciánkat, családunkat hátrahagyva, a törvényes ellenállási jogunkkal élve próbáltuk (hittel) megtörni, a törvénytelen jogrendet hamisan hirdető és hazaáruló rablóbanda hatalmát. Sajnos akkor nem állt mellénk az ország teljes lakossága. Csak néhány százalékuk értette meg, hogy nem egyszerűen egy hazug kormány leváltásáról, hanem egy velejéig romlott rendszer felszámolásáról, a neoliberális gazdaságpolitika, valamint a törvénytelen jogrend megváltoztatásáról van szó.
Az a lehetőség elmúlt, s ma már sok akkori tétovázó érzi a bőrén, hogy országunk erősen zuhan gazdaságilag, sőt azt is, hogy sem az országnak, sem a nemzetnek nincs igazi képviselete: gondos gazdája.
Ha a politikai pártok a jó-gazda gondosságával vezették volna az országot, akkor már régen visszakanyarodtunk volna ahhoz a jogrendhez, amely legalább ezer évig megtartotta a magyarságot. Ha vezetőink úgy tevékenykedtek volna, mint egy gondos családapa, aki pontosan tudja, hogy gyermekeinek nem szélsőséges liberalizmusra, az RTL, ATV, s hasonló elbutító televízióadások megtekintésére, hanem az erkölcsös mintaadásra van szükségük, akkor ma más lenne az ország sorsa.
Ha az édesanyák sem merültek volna el a társadalmat elbutító közbeszéd: hamis, ,,majomszeretetet" ajnározó idiótaságában, akkor lenne, aki a női mintát is tökéletesen tudná továbbadni úgy, ahogyan azt évszázadokig tették ősanyáink.
Ha nem hinné el a városlakók nagy része - azt a hamis lekicsinylő aljasságot -, amellyel a földműves embert ,,leparasztozza" az élősködő liberális értelmiség, akkor a falvainkban felnövő ifjúság nem szégyellné azt a munkát, amely életet és kenyeret ad nekünk.
De vajon mi történik akkor, ha az élelmiszerszemetet behozó multik nem elégszenek meg azzal a profittal, amit eddig szereztek meg tőlünk? Ha a modernitás jegyében: még mérgezőbb szemeteket akarnak eladni nekünk még drágábban?
Mit fognak erre lépni azon gyermekeink, akiket nem tanítottunk meg a tisztelet, az igazság, a jó, a tisztesség szavaink valódi értelmére?
Sokan mondogatják nekem, hogy időt kell hagyni az embereknek a valódi hír és információ megemésztésére, sőt pontos bizonyítékokat kell felmutatni nekik a kirablásunk stációiról!
Szerintem viszont bizonyítéknak ott a saját életünk, amely napról-napra nehezebb, ahol gyűlnek a sárgacsekkek, ahol nem biztos sem a fizetés, sem az érte megvásárolható árumennyiség, sem a nyugdíj, sem a holnaputáni betevő falat.
Először a bolsevik korszak, majd a globalista daráló húsz éve fokozta - már-már elviselhetetlen szintre -, ezt az erkölcsi, szellemi züllést, neoliberális létbizonytalanságot.
Lassan már szinte minden ember a maga környezetében is érzi, hogy nem jó irányba halad az emberiség, de mégsem találja meg azt az utat, amely kivezetné őt az erkölcs válságából.
Vagy nincs is út, mely megmutatná számára a gazdasági válság hamisságát és annak valódi okait, vagy ilyen remekül álcázták azt a bankárkaszt jól megfizetett vámszedői?
Esetleg ilyen hatásos az őket támogató média és a pénzvilág által finanszírozott pártpolitika?
Mindezek valóban elrejtik a társadalom szeme és értelme elől az utat, amely kiútként szerepelhetne a számukra! Sőt az áldozatok még azt sem sejtik, hogy ők valójában ennek a jól szervezett bűnbandának az áldozatai!
Ma, amikor az igazi értékek: mint a hazaszeretet, a család (mint a hagyomány továbbadásának intézménye), az értékteremtő munka öröme és annak társadalmi megbecsülése, az adott szó súlya és a szavak értelmezhető értelme megszűnik, és helyette csak pótcselekvések, függőségek lépnek az ember életében az első helyre, akkor már nem csodálkozhatunk azon, hogy válságba kerül minden.
Válságban van a tisztesség, a becsület, a szolidaritás, a hit és a remény is.
A reményt felváltja az önző érdekérvényesítés vágya, a hitet a cigaretta-, ital-, kábítószer-, vásárlás-, szerencsejáték-, hírfogyasztás-, televízió-, stb. függősége.
Az élet lassan reménytelenné és kilátástalanná válik. Nem vállalunk gyermeket, mert minden bizonytalan és azzal utasítjuk el a gondolatot, hogy nem tudjuk felnevelni.
Pedig a gyermeknek nem arra van szüksége, hogy minden kívánsága teljesüljön még erőfeszítés nélkül is, hanem éppen ellenkezőleg: a szereteten és a létszükségleten kívül semmi sem fontos. Mert éppen azzal lehet őt inspirálni a tanulásra és szellemi fejlődésre, hogy hagyunk a számára célokat. Olyan célokat, amiket nem mi fogunk kijelölni és megvalósítani, hanem meghagyjuk neki. Az hát az igazi szülő, aki tekintettel van a gyermek jövőjére. Aki nem akarja elvenni tőle a lehetőséget a saját maga által kigondolt céljainak megvalósítását, bár a megvalósítás lehetőségében segíti őt. Nem mindenben, s nem határtalanul, mert az önzővé nevel. S az ilyen gyermek követelései is határtalanokká fognak válni.
Az okos szülő épít a tekintélyre, épít a hitre. Nem templomi remetét, hanem a Teremtő Isten szeretetvallását magáénak érző embert nevel a palántáiból. Nem gürcölni tanítja meg, hanem az együtt végzett munka örömére. Az alkotás, a jól megoldott feladatnak felemelő érzését tanítja meg neki. Az a gyermek, aki nem érezte meg a szülővel együttes munka örömét, az esélytelen lesz azt továbbadni. Márpedig a munkálkodás tesz minket emberré, a munkálkodással tanulunk meg teremteni, azzal leszünk Isten örök társai a jövő formálásában.
A ,,fenntartható fejlődés" egyre hamisabb mítoszát ugyanis, megelőzi a fenntartható természet és társadalom "Isteni" egysége. Ám, ha mind a természetet, mind a társadalmat tönkreteszi a globalista daráló őrülete, a divatos ,,pénz-piac-profit" szentháromsága, akkor Isten visszaveszi tőlünk a teremtő erőt, a kreativitást. Sőt még a földet is visszaadja annak, aki azt megműveli.
Apropó! A mi hazánkban a termőföld soha nem volt korlátlanul tulajdonolható, csak korlátozott birtokjog létezett. Ezért hívták régen ,,földbirtokosnak" a nemességünk egy részét.
Az ,,Atya" - mint gondos családapa - nem bízta rá korlátlanul az életet adó földet a ,,gyermekeire", hanem a jogok és köztelezettségek arányainak figyelembe vételével engedte meg nekik a hasznok szedését, s párhuzamosan megszabta a közfeladatok ellátásának kötelezettségét is. Ezek persze a kor szintjén nagyon is ,,modern" feladatok voltak: templomok, utak, hidak, iskolák építése és karbantartása. Az ország véderejéhez való arányos hozzájárulás, stb.
A gondos családapák azonban kihaltak. Helyettük elbizonytalanított, családfői büszkeségükben megtört ,,apucikák" jelentek meg a színen.
A családi szerepek mára teljesen összekuszálódtak. Az anyukák olyan ,,egyenjogúságra" tettek szert mostanra a különböző világbolondítók hatására (jakubinusok, bolsevikok, liberálisok) kialakult ideológiai káosz kapcsán, hogy szegények teljesen kivetkőztek a női mivoltukból. Először szüfrazsettként harcoltak egy hamis egyenlőségért. (de hogyan is lehetne a két nem egyenlő?)
Majd felültek a kolhozok traktorjaira, mára pedig a munkahely-gyermeknevelés-háztartás hármasa mellé még a családfői szerepet is maguknak követelik. Mindeközben folyamatosan panaszkodnak, hogy állandóan fáradtak, a férjük nem beszélget velük, a gyermekeik kinevetik vagy nem fogadnak szót nekik. A fáradság miatt munkahelyükön sem tudják tökéletesen ellátni a feladataikat, stb. Mindehhez hozzá teszem, hogy az európai átlag azt mutatja, hogy a nők még így is 10-15 évvel tovább élnek, mint a férfiak. Nem kellene végre szembe nézni az okokkal?
Hátha a közhatalom is visszatérne az eredeti szerepébe, ha a családi szerepeket helyre tudnánk állítani?
Az én szüleim még pontosan tudták a szerepeiket a családon belül. Egyikük sem akarta a másik szerepét elfoglalni, tisztelettel magázták egymást és szerették.
Nagyon.
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
Címkék: egzisztenciánkat, gazdaságpolitika, szeretetvallását, hasznavehetetlen, köztelezettségek, összekuszálódtak, elviselhetetlen, felszámolásáról, televízióadások, kötelezettségét, csodálkozhatunk, földbirtokosnak, létszükségleten, majomszeretetet, világbolondítók, szüfrazsettként, megemésztésére, liberalizmusra, megvalósítását, szerencsejáték, finanszírozott, munkálkodással, pótcselekvések, szentháromsága, továbbadásának, tevékenykedtek, tulajdonolható, megtekintésére, gyermeknevelés, bizonyítékokat, határtalanokká, megvásárolható, büszkeségükben, kilátástalanná, egyenjogúságra, munkahelyükön, gondos családapa, társadalom nagy, nemzeti öntudat, feladatra vállalkoztunk, törvényes ellenállási, törvénytelen jogrendet, ország teljes, hazug kormány, velejéig romlott, neoliberális gazdaságpolitika, törvénytelen jogrend, nemzetnek nincs, politikai pártok, jó-gazda gondosságával, erkölcsös mintaadásra, ország sorsa, Bene Gábor, Teremtő Isten,
|
|
|
|
gondos családapa, társadalom nagy, nemzeti öntudat, feladatra vállalkoztunk, törvényes ellenállási, törvénytelen jogrendet, ország teljes, hazug kormány, velejéig romlott, neoliberális gazdaságpolitika, törvénytelen jogrend, nemzetnek nincs, politikai pártok, jó-gazda gondosságával, erkölcsös mintaadásra, ország sorsa, társadalmat elbutító, városlakók nagy, hamis lekicsinylő, földműves embert, élősködő liberális, falvainkban felnövő, modernitás jegyében, tisztesség szavaink, kirablásunk stációiról, saját életünk, érte megvásárolható, holnaputáni betevő, bolsevik korszak, globalista daráló, maga környezetében, erkölcs válságából, gazdasági válság, őket támogató, pénzvilág által, társadalom szeme, igazi értékek, hagyomány továbbadásának, értékteremtő munka, szavak értelmezhető, ember életében, első helyre, reményt felváltja, önző érdekérvényesítés, élet lassan, létszükségleten kívül, számára célokat, igazi szülő, gyermek jövőjére, saját maga, megvalósítás lehetőségében, önzővé nevel, ilyen gyermek, okos szülő, együtt végzett, szülővel együttes, esélytelen lesz, munkálkodás tesz, munkálkodással tanulunk, jövő formálásában, fenntartható természet, társadalmat tönkreteszi, divatos „, teremtő erőt, termőföld soha, hasznok szedését, közfeladatok ellátásának, ország véderejéhez, gondos családapák, családi szerepek, anyukák olyan, különböző világbolondítók, hamis egyenlőségért, kolhozok traktorjaira, családfői szerepet, gyermekeik kinevetik, fáradság miatt, európai átlag, eredeti szerepébe, családi szerepeket, családon belül, másik szerepét, egzisztenciánkat, gazdaságpolitika, szeretetvallását, hasznavehetetlen, köztelezettségek, összekuszálódtak, elviselhetetlen, felszámolásáról, televízióadások, kötelezettségét, csodálkozhatunk, földbirtokosnak, létszükségleten, majomszeretetet, világbolondítók, szüfrazsettként, megemésztésére, liberalizmusra, megvalósítását, , ,
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
29 | 30 | |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
0 db bejegyzés |
e év: |
0 db bejegyzés |
Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 901
- e Hét: 4429
- e Hónap: 13033
- e Év: 48974
|
|
|