|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
|
|
2009-06-05 20:55:31, péntek
|
| |
| |
Zirkuli Péter válogatása: Katalin
Mohazöld bársonyborítású könyvecske
Helikon Kiadó 1986.
A magyar Katalin név a német Kathrina, vagy a latin Catharina, esetleg az olasz Caterina átvétele. A név 1428-ban Zenthkatherina formában (ejtsd: Szent Katerina) fodul elő a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárában a Szentiványi családban Batthyány Ferenc feleségeként. Katharina formában az Országos Levéltár Nádasdy-gyűjteményében 1529-ben, Zentkatherynazzon (ejtsd: Szent Katerin asszony esegleg: Szent Katerina asszony) formában a herceg Bathyány család körmendi levéltárában 1496-ban. Ebből a katerinból lett a mai Katalin. A Catrina forma 1181l-ben fordul elő a Szent-Benedek-rend pannonhalmi levéltárában. Valószínűleg íráshiba Catarina, vagy Caterina helyett.
A latin, német és olasz névalak a görögből való. Itt több formában is előfordult: Aikateriné, Aikatheriné. A változatok közül végül egy görögül értelmezhető forma győzött: Aekathariné, melyet a görögök ,,mindig tiszta nőnek" értettek. Lehet, hogy a görög névalakulásban hatott Apollón görög isstenség mellékneve, a Hakatosz (nyilazó), vagy az alvilág istennőjének, Hekaténak a neve. A görögök azonban az egyiptomiaktól vették át a Katalin megfelelőjét. Azt, hogy itt hogyan hangzott és mit jelentett ma már nem lehet megállapítani.
A Katalin több szent neveként is előfordul a történelemben. Ilyenek:
1. Alexanderiai Katalin szűz és vértanú a 4. Század elején. Híre és tisztelete a keresztes hadjáratok idején terjedt el Nyugaton és kései legendájába csodás elem vegyült. Ilyen az, hogy a tizennyolc éves lány ötven pogány férfiút meggyőzött a vitatkozásban, angyalok vitték tetemét a Sinai-hegyre stb.
2. Svéd Katalin (1131-1381). Férje halála után waldstenai kolostorba vonult, ennek haláláig apátnője volt.
3. Sienai Katalin (1347-1380) egyházdoktor. Tízévi nehéz küzdelem után belépett a Szent Domonkos harmadik rendjébe, ahol az apácák főnöknője lett. Itt főként a szegényeket és a betegeket gondozta.Nagy része volt abban is, hogy XI. Gergely 1376-ban Avignonból Rómába helyezte vissza a pápai székhelyet. 1461-ben avatták szentté.
4. Bolognai Katalin (1413-1463). Előbb Szent Ferenc harmadik rendjébe lépett, később pedig a bolognai klarisszák főnöknője lett. 1724-ben avatták szentté.
5. Genovai Katalin (1447-1510). Férje halála után az annunciáták rendjébe lépett, s életét a pestisben szenvedők ápolásának szentelte. 1737-ben avatták szentté.
6. Ricci Katalin (1535-1590.), a pratoi Domonkos-rendi apácák főnöknője. Korának híres személyiségeivel levelezett, például Nerei Szent Fülöppel, Pazzi Szent Magdolnával. 1746-ban avatták szentté.
A Katalin hazánkban is népszerű név volt, ezért a magyar királyi családokban többször előfordult. Ide sorolhatók:
1. Katalin hercegnő (1228?-1242). IV. Béla és Laszkarisz Mária görög hercegnő ifjabb leánya. Serdülő korában a tatárok elől Dalmáciába menekült. Menyasszony nővérével Margittal előbb a salonai székesegyházban temették el, később (1898-ban) a budavári főegyház templomába helyezték át.
2. Katalin hercegnő (1256-57-?). V. István és Kun Erzsébet első gyermeke.
3. Katalin hercegnő (1358?-1374?). Nagy Lajos király és Erzsébet elsőszülött leánya.
4. Katalin királyné (?-1464). ?). Mátyás király neje, Pogyebrád György (Jiri Podébrad) leánya.
Angliában több Katalin nevű királyné is volt.
1. Katalin angol királyné, VI. Károly francia király leánya (1401-1438).
2. Aragóniai Katalin angol királyné (1485-1536). Aragóniai Ferdinánd és Kasztiliai Izabella leánya. VIII. Henrik felesége. A király később egyik udvarhölgyét, Boleyn Annát akarta elvenni, ezért Kelemen pápától házassága felbontását kérte. A pápa azonban nem teljesítette a király kérését. Hanrik erre 1533-ban a canterburyi érsek által Katalintól magát önhatalmúslag elválasztatta. Katalin ezután a walesi herceg özvegye címet kapta és némi életjáradékkal kimboltoni jószágára vonult vissza.
3. Howard Katalin angol királyné, VIII. Henrik ötödik felesége. Szépségével annyira elvarázsolta Henriket ,hogy feslettsége ellenére feleségül vette a király, ám 1542-ben házasságtörés vádjával lefejeztette.
4. Parr Katalin angol királyné, VIII. Henrik 6. Felesége (1512-1548).
A franciáknál egy ilyen nevű királynéjuk volt, Medici Katalin (1519-1589). A firenzei udvarban nevelkedett. Itt kedvelte meg a tudományt és a művészeteket, vált egyúttal járatossá a politikai fondorlatokban.
Oroszországnak két Katalin nevű cárnője volt, I. és II. Katalin.
I. Katalin (1679-1727) szegény litván családból származott és a livföldi Mariengburgban nevelkedett protestáns hitben. 1702-ben Marienburg az oroszok kezébe került. Ezután Katalin előbb Nagy Péter kegyencének, Mensikov hercegnek, utána pedig Nagy Péternek a kedvese lett. Az 1711-es orosz-török háborúban megmentette a cár életét, ezért az hálából feleségül vette. Nagy Péter halála után 1725-ben lépett a trónra.
II. Katalin (1729-1796). 1745-ben feleségül ment a későbbi III. Péter cárhoz, akitől kegyencei révén 1762-ben átvette a hatalmat. Cárnőként is a felvilágosodás híve volt, javította az igazságszolgáltatást, sok külföldi telepest hívott országába fejlesztette a földművelést, az ipart és a kereskedelmet. Jól beszélt és írt franciául, az enciklopédistákkal és a Voltaire-rel is levelezett. Uralkodása alatt Oroszország katonai és politikai téren egyaránt megerősödött. Hírnevére ugyanakkor árnyékot vetett kicsapongó életmódja és despotikus természete.
Katalin-király volt a gúnyneve Szapolyai János erdélyi vajdának, utóbb I. János néven Magyarország királyának. E név jelentése: anyámasszony katonája.
1400-i a második leggyakoribb női név volt.
Milyen a Katalin név ritmusa: Nagyon jó, tititon. A ton Katalin utolsó lin szótagjának tipusa: rövid magánhangzüó, zárt szótag.
A név - in végződésű, tehát ebből következően nőies.
Hangalakja kellemes. Van benne egy k és egy t, vagyis zöngétlen zárthang, az l és az n nőies mássalhangzó. A vegyes hangrend kellemes, jó hangzású.
A Katalin régi és hosszú név, ezért viszonylag sok beceneve van. Ilyenek:
Kacácska,Kaci, Kacika, Kacsó, Kacsóka, Kata, Katácska, Katalinka, Kati, Katica, Katicácska, Katici, Katika, Katrinka, Katka, Katkó, Kató, Katócska, Katóka, Katronka, Katróca, Katre, Katu, Katuci, Katus, Katuska, Kátya, Katyi, Katyika, Kiska, Kiskata Kiskati, Kiskató, Kitti, Kittike, Linka, Nina, Ninácska, Tica, Ticácska, Tici, Ticike, Tina, Tinácska, Tinka. Ma már nem használatos becézői: Kalin, Katal, Katics.
A név magyarországi nemzetiségi megfelelői a német Katharina, Kathrein, Kathrin, Kitty, román Cátálina, Caterina, Catinca, Catencuta, Ecaterina, szerbhorvát Katarina, Katica, szlovák Katarina.
Külföldi megfelelői az angol Catherine, Catharine, Katharina, Katherine, francia Cathérine, olasz Caterina, spanyol Catalina, latin Catharina, újgörög Katina, svéd Katarina, Catherine, orosz Jekaterina, bolgár Ekaterina, lengyel Katarzyna stb.
Katalin családnév nincsen. Kathi 2 van, Kathy 5, Kati pedig 3, Kató 29 és Kátó 1. Ebből nem lehet tudni, hogy ezek a nevek vajon nem az olasz Cati, illetve Catto névből valók-e. A Katalin névnek más idegen nyelvi családnév-származékai is természetesek, például az olasz Cterina, Caterini, Caterino, a szlovák Katreniak, Katriak, Katrinec, a szerbhorvát Katarincic, Katié, a román Catrina, Catrinescu, Catrinu, a német Ketterl, Kreindl, a francia Cathelin, Catelineau, Catherinot stb.
Földrajzi névként hazánkban Katalin származékai és összetételei régi Magyarországon viszonylag ritkák. Ide sorolhatók a Katalinfalva - Torontál megye, ma: Románia), Katalinhuta (telep Nógrád megyében, Szinóbányához tartozik, ma: Csehszlovákia), és a Katalinpuszta nevű népes puszta Nógrád megyében Váctól északra.
Külföldön a Katalin szigetek az Aleutáknak régi magyar neve. Ez az észak-amerikai Alaszkához tartozó szigetcsoport.
A növények között megemlítendő a Katalin-rózsa, vagy Katalin-virág. Ezek Dunántúlon ősszel, vagy tél felé virágzó, idegen földi Chrysanthemum- és Aster-fajok. Nevüket valószínűleg a késői virágzássról kapták és bizonyárea a november 25-i Katalin nappal vannak kapcsolatban.
A bogárnevek között meg kell említenünk a katicabogarat Itt az előtag Katalin becézője. A név más változata: Katalinka bogárka, Katalin-bogárka, katinkabogár, katikabogár, katókabogár, katabogár, katalinbogár, katiskabogár, katóbogár, katuskabogár, kató, katalinka, katalina, katica, kta katóka, Kós Kata, Szűzkata, ebből szűcskata stb.
Isten tehénkéje, istenbogár, istenkaticája is Katalinból ered.
A tárgyak közül Katalin kerekének hívják a román és a csúcsíves stílusú templomok fő homlokzatán a bejárati ajtó fölötti nagy kerek ablakot, ha ennek küllős diszítése a kerékre emlékeztet. A név Alexanderiai Katalinról kapta a nevét, akit kerékbe törtek.
Ladó János
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Zirkuli Péter: Katalin |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-06-05 18:51:02, péntek
|
| |
| |
Holló úr ült a fatetőn
Csőrébe sajt volt, jókora,
S kit a jóillat csalt oda,
A róka szólt hízelkedőn:
"Á, jónapot, te drága holló!
Mi szép vagy! nincsen is hozzád hasonló!
Nem tódítok, de hogyha hangod
Olyan, mint rajtad ez a toll, ó
Akkor a madarak között első a rangod."
A holló erre rendkívül örül,
Torkán egy hangot köszörül,
Kitátja csőrét, földre hull a sajtja
A róka felveszi és egyre hajtja.
"A hizelgő, akármi fajta,
Azokból él, akiknek hízeleg:
Felér a sajttal ez a lecke - vedd."
A holló ámul, pironkodva, végre
Megesküszik, hogy nem megy soha jégre.
Kosztolányi Dezső |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Gyermekeknek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-06-05 18:04:19, péntek
|
| |
| |
A gyermekigénylés szükségességére utal egész történelmünk, amely pusztulásunk megszakítás nélküli láncolata
Kun József: Hozzátok szólok, magyarok!
Borítón: Rajzolt kisfiú arc, két rajzolt kalapos alakzat, a ferde kiskeresztes címer, holt tengeri tekercses szakállas, szemüveges fekete kalapos rajzolt alakzat nagy kövek előtt.
Készült: Borsodi Nyomdában, Miskolc, 1990.
Honfoglaló őseink létszámát illetően nagyon megoszlanak a vélemények. Legelfogadhatóbbnak a félmilliós létszám látszik, ami a korabeli viszonyokhoz képest igen jelentős mert a magyarok olvasztották be az itt talált népeket és nem fordítva.
De mennyi lehetett a létszámuk korábban mondjuk, Baksíriában? Tudjuk, hogy őseink egy része itt maradt, nem folytatta a nyugati irányba történő vándorlást. Azok a magyarok, akikkel Julianus barát találkozott, s akiket IV. Béla királyunk szeretett volna hazatelepíteni. Egy kisebb tömegnek nem lett volna mersze vállalni a roppant nagy kockázatot, s megmaradást a sokkal hatalmasabb népek vándorlásának útjában, arra kellett gondolnunk tehát, hogy több tízezres, esetleg százezernél is jóval több testvérünket vesztettük el 1236-ban Magna Hungarikában, vagyis Baskíriában. De nagy érvágás ért bennünket 854 körül is Levédiában, amikor a kummagyarok (Kuma folyó menti magyarok) szakadtak el tőlünk. A kunmagyarság népünknek az a része, amely a besenyők támadásakor a Meótisz-Kaszpi-Kaukázus vidéki őshazánkban elszakadt a mi honfoglalóinktól és attól az időtől kezdve fél évezreden át önálló állami életet élt. Legjelentősebb fejedelmük Gyeretyán volt, fővárosuk Madzsar. Ezeknek egy kisebb töredéke átvergődött a Kaukázus hegyláncán és megszállt a Kur folyó völgyeiben, Perzsia határvidékén. Eze az úgynevezett szavárd magyarok.
Nagyon nehéz volna hozzávetőlegesen is meghatározni a kummagyarok létszámát, csak találgatásokra hivatkozhatunk. Bendefy László, ki nagy odaadással tanulmányozt ezt a kérdést, "A magyarság kaukázusi őshazája" című könyvében így vélekedik: "A besenyő támadás alkalmával a magyarságnak csak a Dontól északra tanyázó törzsei kényszerültek menekülésre. Ha már most a szóban forgó területen a népsűrűség egyenletes megoszlását tételezzük fel, aminek semmi elvi akadálya nincs, világos, hogy a mi honfoglalóink, a meótiszvidéki magyarságnak naegyjában és legfeljebb a felét tehették ki, míg a magyarság másik fele visszamaradt Kummagyariában. Mivel pedig mi honfoglaló magyarságunkról tudjuk, hogy létszámunk a honfoglalás ideján (896) fél-háromnegyedmillió körül volt, következésképpen a kummagyarok a X század elején körülbelül szintén ennyien lehettek (I.m. 63. 1.)
Feltételezhető, hogy Bendefy László méind a honfoglaló, mint a kummagyarok számát kissé felnagyította, az azonban bizonyos, hogy népünk már a honfoglalás előtt igen nagy lészámú magyarságot vesztett el a leszakadásokkal, s ha ez nem következik be, akkor egy szerencsésebb honi településsel talán mg a tatárok és törökök nagyobb pusztítását is elkerülhettük volna, a mai demokráfiai helyzetünk nem mutatna annyira szomorú képet. Sőt: talán hazánk feldarabolása sem következik be.
Tankönyveink a Kaukázus táján élő magyarokat szavárdoknak nevezik, a keleti szomszédnépek pedig szabiroknak mondják őket. Németh Gyula "A honfoglaló magyarság kialakulása" című munkájában azt írja, hogy a szabir szó jelentése: "rendíthetetlen szavárd." Az ő számuk nem nagy, a "Magyarság történeti kronológiája "(1983) is csak néptöredékeknek tünteti fel őket.
A mindenféle csapás a honfoglalás után is állandó velejárója volt történelmünknek. Az Európa nagy részét átölelő kalandozások, a tűzzel-vassal fékezett pogánylázadozások sok véráldozatot, nagy emberveszteséget követeltek. Ennek ellenére a XII - XIIII. század táján - ha a kunokat, a besenyőket és a szászokat is beleszámítjuk - már 2 millió lakosa van Magyarországnak és ez örvendetes eredmény.
De a tatárjárás után egy bajor krónikás már ilyen tragikus képet fest rólunk: "Mgyarországot 350 évi fennállása után a tatárok megsemmisítették". Egyes alföldi megyékben a településeknek a fele elpusztult. Az ország nagy részét érte a csapás. Ki tudná meg mondani, hogy hány embere pusztult el hazánknak! Kétségbeesett emberek félelmét őrzi azóta is a sztereotip szólás: "Jön a tatár!" Rogerius váradi kanonok "Siralmas ének" című írását nagyon sokan ismerjük.
Nagy Lajos királyunk idején (1342-82) ismét 2-2,5 millió ember él hazánkban. Két évszázad alatt alig szaporodtunk, s ha igen, az idegen betelepülőknek köszönhetjük.
Mátyás korában (1458-90) 3,5-4 millió lakosa van Magyarországnak, legalább fél millióval több, mint Angliának. De közel vagyunkmár 1526-hoz, Mohácshoz, mikor 15 óra alatt 15 ezer katonánkat veszítjük el. Bocatius kassai főbíró írásából is tudjuk, hogy 1605-ben Pestnek nincs egyetlen ép háza sem, úgyszintén Budának, s a keresztény iskolamester azon kesereg, hogy mindössze öt gyerkőce van. Hiába nézelődik tovább, csak két török nőt lát az egész Budán.
Fogalmunk sincs róla, hogy a török hódoltság idején hány embert öltek meg hazánkban és mennyi az elhurcoltak száma.
A XVI. század végén a királyi Magyarországon 1,2-1,5 millió ember él csupán, a hódoltsági területeken csak 400 ezer.
1720-ban 3,5-4 millió a lakosság száma ismét, mint Mátyás idején, tehát két és fél évszázad alatt semmit isem szaporodtunk.
1787-ben II József uralkodása idején népszámlálást tartanak, 8,5 millió lakosa van hazánknak, tehát szűk hét évtized alatt számunk kétszeresére nőtt. Örülnünk kellene, de tragikus következményekkel járó helyzet alakult ki, mert kisebbségbe kerültünk saját hazánkban és ez az út vezetett Trianonhoz (amiből persze semmit sem okultunk).
Nagyjából eljutottunk az 1848-49-es szabadságharcig. Mielőtt tovább haladnánk, tekintsünk vissza a járványok és néhány más csapás által okozott emberveszteségekre:
1347 és 49. között, Nagy Lajos idejében volt egy nagy pestisjárvány, kipusztult falvainkba ekkor román telepeseket hoztak.
1456-ban volt egy újabb járvány, amelynek Hunyadi János is áldozata lett, majd 1600 körül ismét, Bocskai János idejében.
Az 1709-13. közötti nagy pestisjárvány a szatmári béke megkötését siettette.
1694-ben, majd 1717-ben a tatárok betörtek hazánkba, s csak a Székelyföldről 7000, illetve 8000 embert hurcoltak el (a meggyilkoltakat nem számítva) és az utóbbi nagy csapást akkora szárazság követte, hogy az emberek szalmát, rügyet, makkot, dögöket ettek, csak Debrecenben 2090 volt a halott.
1738-41 között 310 ezer ember pusztult el pestisben, 1831-ben 250 ezer kolerában, köztük Kazinczy Ferenc is.
Az 1838-49-es szabadságharc nagy emberveszteségét tízezrek kivándorlása követte.
Mivelhogy Miskolcon élek, nem mulaszthatom el, hogy megemlítsem: 1800 és 1880 között városunkban a halottak száma meghaladta a születések számát. Az okok: gazdasági bajok, járványok és sokfajta betegség- természetesen. Ebben az időszakban sok idegen ajkú telepedett le városunkban.
Az első világháború első három évében több, mint 1 millió halottunk volt.
A századforduló táján a nagybirtokrendszer "már" nem, a kapitalizmus "még" nem tudta eltartani a lakosságot, kivándorolt többnyire Amerikába 1,5-2 millió szegényparasztunk, hazánk legdolgosabb, legszaporább, legmagyarabb rétege. Felért egy második Moháccsal. Ennek hatására írta Ady irodalmunk egyik legmegrázóbb, legszörnyűbb hazafias költeményét, az "Ülj törvényt, Werbőczi" című szonettciklust.
A II. vilgháborúban csak Voronyezsnél elpusztult több mint 100 ezer emberünk. a II. hadseregünk, s a háború végén és utána a kivándorlók száma ismét meghaladja az egymilliót.
1956-ban több, mint 150 ezren vándoroltak ki ismét és tegyük még hozzá az Erdélyből kivándorolt magyarok igen nagy számát, ami titok, a magyar politikusoknak fogalmuk sincs róla. Elszorul a szívem, ha arra gondolok, hogy Causescu uralma idején csak Nagyváradról, korábbi városomból hány tízezer magyar vándorolt ki a Német Szövetségi Köztársaságba. Csak úgy fogadták be őket, ha németnek nyilvánítják magukat. Ezek már németek lesznek mindörökké. Így hálálja meg egykori nagy szövetségesünk, hogy két világháborúban is feláldoztuk magunkat értük. Mikor beszélt például Kádár János vagy Grósz Károly a nagy erdélyi kivándorlásról? Soha. Nem érdekelte őket.
A felsorolásomban nem szerepelnek a tűzvészek és árvizek áldozatai. S hol vannak még a napról napra románosodó mondvai csángók tömegei!
Ha csak egy kis becsület volna bennünk, maroknyi magyarságtudat, nem tűrnénk, hogy a sorsunk ennyire pusztítson, szembekacagjon bennünket. Vállalnánk a gyermekáldást.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hozzátok szólok, magyarok! |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-06-05 11:30:59, péntek
|
| |
| |
A gyermek fogalma íróink és népünk tudatában
Kun József: Hozzátok szólok, magyarok!
Borítón: Rajzolt kisfiú arc, két rajzolt kalapos alakzat, a ferde kiskeresztes címer, holt tengeri tekercses szakállas, szemüveges fekete kalapos rajzolt alakzat nagy kövek előtt.
Készült: Borsodi Nyomdában, Miskolc, 1990.
A "gyermek" szó jelentésével, etimológiai magyarázatával sokan foglalkoztak nyelvészeink közül, de tudomásom szerint megbízható eredményhez még nem jutottak. Feltételeztek egy ugor eredetű szótövet és ebből kiindulva egy "csikó" jelentésű osztják és egy "gyermek" jelentésű vogul szóra gyanakodtak. Ám sok a "dzermik" bolgár-török szóban látják a mi "gyermek"-ünk elődjét, s noha nem igazolt kellőképpen ez az elképzelés sem, valamelyest mégis bizalmat keltő. A bolgár-török szó jelentése: fiatal.
El tudom képzelni, hogy a "gyermek" szó hallatára sok ember fel sem figyel, két hete sincs, hogy Temesvárott Causescu szekuritátés emberei felnőttet, gyermeket válogatás nélkül végigpuskáztak. A kismama hasában lévő gyermeket is. De lényegesen nagyobb lehet azoknak a száma, akik még a második világháború gyermekáldozatait is megsiratják, pedig már közel félévszázad választja el őket az akkori borzalmaktól, s ha a televíziójuk képernyőjén pufók kis gyermekarcot látnak, akaratlanul is mosolyra szélesítik a szájuk. A Libero reklámképeit sem tudjuk hangtalanul tekinteni, s az ujjunk bögyén is föléled a vágy, hogy azokat a kis aranyosokat legalább gondolatban megcsipkedjük. A zeneszerzők nemcsak a felnőttek számára komponálnak, de még a gyermekjátékokról és a gyermekkuckókról is van mondanivalójuk. Murillo, a XVII. század kiváló spanyol barokk festője életének jelentős részét kis Jézuskák festésére fordította, s még az utcagyerekek sem kerülték el figyelmét, gondoljunk csak a kockázó gyerekeket ábrázoló festményére.
Nagy forradalmár, tűzokádó költőnk, Ady, így határozta meg a gyermek fogalmát: "A gyermek az elevenség, az öröm, a jövőbe ható ígéret, a bilincsbe nem vert ember, az igazán-igaz isten."
Elrontott életében azt fájlalta a legjobban, hogy neki már nem lehet gyermeke. Az apaság vágyát senki sem fejezte ki meghatóbban, megrázóbb erővel, mint ő "A fiam bölcsőjénél" című költeményében.
Hűs lugasban vén, nyári napon
Aludj, mikor az apád altat,
Kicsi fiam:
Felleg-bölcsőd sírva ringatom.
Álom-testecskédet legyezem,
Csókokra emlékszem, melyekből
Kicsi fiam,
Nem hívott elő a szerelem.
Hogy ködből vagy és sohse valál,
Sohse fájt így szegény apádnak,
Kicsi fiam,
Közel lehet hozzá a Halál.
Édes magzat-vágyak teltenek,
Csak téged kíván már a csókom,
Kicsi fiam,
Aludj, aludj, vén apád beteg.
Vén nyár, vén sors, magtalan apa:
Akartad-e valaha látni,
Kicsi fiam,
Kóbor, bús apádat valaha?
Halál leseng e nyári napon,
Mintha én feküdnék bölcsődben,
Kicsi fiam,
S álom-arcocskád cirógatom.
Ilyen megrázó a "Léda asszony zsoltárai" kötetből való "A mi gyermekünk" című költeménye is, amelyben beleéli magát mások apaságába és azok gyermekeit fogadja el magáénak, áldását adva rájuk. Csak néhány szakaszát közlöm:
Bús szerelmünkből nem fakad
Szomorú lényünknek a mása,
Másokra száll gyermekünk,
Ki lesz a vígak Messiása,
Ki majd miértünk is örül...
Mások lesznek és mink leszünk:
Egy napvirág-szemű menyasszny
S egy napsugár-lelkű legény.
A tubarózsa illatozzon,
S áldott legyen a mámoruk.
S áldott legyen, ki:te meg én,
Ki az övék, kiért mi sírtunk,
Kit forró lázunk eldobott,
Öleltetőnk, kit sohse bírtunk,
Ki másoké: a gyermekünk.
Nem hiszem, hoegy megtette volna költő: megálmodja azt a kisfiút, aki ő volt és szembesíti önmagával. Nagyon fájdalmas ez a szembesítés, hiszen a fiatalság és a vénség, az ártatlanság és az elhibázott, vétkes élet jelenik itt meg egymás mellett. De legalább ennyi fájdalom árán lehessen még egyszer gyermek az ember.
Az a kis fiú jár el hozzám,
Mostanában nevetve, holtan,
Aki voltam.
Édes kölyök: beteg, merengő,
Körüllengi s babrálja lágyan
Szegény ágyam.
Vénülő arcom nézi, nézi
Csodálva, s könnyét ejti egyre
A szememre.
S én gyermekként ébredek sírva
Százszor is egy babonás éjen
Úgy, mint régen.
A szintén tragikus sorsú Juhász Gyula talán sohasem szánta volna rá magát az öngyilkosságra, ha megnősül és belekóstol az apaság olykor nehéz, de mégis "érdemes" élettartamat adó, különleges világába. "Holmi" című írásában a következőket olvashatjuk: "Gyermekbarát. Ez a szó az én számomra egyenlő ezzel: istenfélő. Aki a gyermeket szereti, Istent félti. Mert a gyermek teremti a jövendőt."
Madách Ádámja a Tragédia XV. színében le akar ugrani a szikláról, hogy magát megölve megmentse az emberiséget az álomképek sorától, de megjelenik Éva, a megoldás kulcsa és közli vele:
"Anyának érzem, oh Ádám, magam."
A gyermekáldás sugallata megtöri Ádámot. Térdre borul Isten előtt és ilyen szavakkal vállalja előirányzott rendeltetését:
"Uram, legyőztél. Im porban vagyok,
Nélküled, ellenes hiába vívok
Emelj vagy sújts, kitárom keblemet."
Irodalmunk leghatalmasabb hazafias jeremiádját az erdélyi Dsida Jenő írta, címe: Psalmus Hungaricus. Mintha most keletkezett volna ez a vers, napjainkban, az erdélyi falurombolás gyötrelmes éveiben. Figyeljük csak:
"Mit nékem most a Dante terzinái,
s hogy Goethe lelke mit hogyan fogant,
mikor tetszhalott véreimre
hull már a föld és dübörög a hant,
mikor a bús kor harsonája
falakat dönt és lelket ingat,
mikor felejtett, ősi szóra
kell megtanítni fiainkat,
mikor rémít a falvak csendje,
s elönt a semmi árja minket
és szülni kell és nemzeni
s magunk képére kalapálni
vánnyadt gyermekeinket!"
Dsida tehát nyiltan kimondja - nem is akárhogyan, hanem szóismétléssel, nyomatékosan - a gyermek nemzetmegmentő jellegét, de "vánnyadt" gyermekekről is beszél, magyarságtudatunk kialakításának fontosságára célozgatva. A mennyiség és a minőségi igény tudatos vállalásával menthetjük meg pusztulástól nemzetünket.
M már nem mondhatjuk el - sajnos -, de apáink, nagypapáink és régebbi őseink több száz éves példáján okulva igen, hogy a magyar ember szeme fényének, istenáldásnak tekintette a gyermeket és térdre borulva köszönte meg érkezését.
Egyszer a Securitate rabja voltam 14 hónapig. Több, mint egy éve nem láttam gyermekeket, s egy vallatásom alkalmával az ablak nyitva volt, önfeledt gyermekkacaj rázta fel gyászos és félelmetes vallatótermünket. Kértem a szekusztisztet, engedélyezze, hogy megnézhessem őket távol az ablaktól. Kinevetett. Kinek és minek képzelem őt? A megtestesült jótékonysági intézménynek? El tudja képzelni a rabságot nem ismerő ember, hogy mit jelent egy pedagógusnak, ha több, mint egy évig (az én esetemben négy évig) nem láthat gyermeket?
A gyermek az ártatlanság, a tisztaság szimbóluma a Bibliában is. Ma már nem kell félnünk és restellkednünk, ne tagadjuk tehát meg őseink hitét! Úgy érzem, fejezetem lezárásához az lesz a legméltóbb eljárás, ha Krisztusra hivatkozva végzem el az öszegzést, a gyermekértékelést, aki a következőket mondotta: "Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek, mint a kis gyermekek, semmiképpen sem mentek be a mennyek országába:" Vagy: "Engedjétek hozzám jöjjenek a kis gyermekek és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké a mennyek országa.".
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hozzátok szólok, magyarok! |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-06-05 07:24:07, péntek
|
| |
| |
"Amire valóban szükségünk van, az ránk fog találni." |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-06-05 07:06:35, péntek
|
| |
| |
Királylánynak kötök ma csokrot,
piros, fehér és sárga rózsát,
haldoklik a bús rózsaerdő,
elvérzik a gallyon a jóság,
piros, fehér és sárga rózsák.
Pufók, vigyorgó hold kacag fenn,
halotti árnyékok osonnak,
sápadt az éj, sápadt az arcom,
hideg szelek fújják a holdat.
Halotti árnyékok osonnak.
Haragvó rózsákkal verekszem,
és vérrel áztat száz hazugság,
cirógatnak virágos ágak,
alattomos, gonosz cicuskák,
és vérrel áztat száz hazugság.
Csurog a holdfény és a vérem,
a földre vág egy gúnyos ördög,
eltépi lebegő ruhámat,
karmolnak égő rózsakörmök,
a földre vág egy gúnyos ördög.
Csupa piros seb már az arcom,
s megyek előre zúzva, marva,
belém hasít a tearózsa,
akár a tigris szörnyü karma,
megyek előre zúzva, marva.
Mezítlen mellel földre fekszem
s kacagva talpra ugrom újra,
egy gőgös ár reám viharzik,
s szegény, szegény szemem kiszúrja.
Kacagva talpra ugrom újra.
Töröm a csokrot, éji kertész,
vérezve és vakon tusakszom,
sebes mellem vérszínü rózsa,
halvány kamélia az arcom.
Vérezve és vakon tusakszom.
Temetkezik a csillag is fenn.
De te ne félj, aludj csak, édes, -
fehér ágyban fehérlő rózsa! -
A te csokrod hajnalra kész lesz.
Ne félj, ne félj, aludj csak, édes.
Reggelre majd ajtódba botlom,
vakon, bénán és haloványon,
véres virágokkal borítlak,
és a te rózsalelked áldom
vakon, bénán és haloványon |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-06-05 06:38:19, péntek
|
| |
| |
A mai napodat Cizelláltság hatja át
Harcos
A harcos kártyájának két oldala van. Az egyik az agresszió megnyilvánuló, ösztönei felett uralkodni képtelen emberé, aki erejét érdekei nyers érvényesítésére használja fel. A másik a magasztos értelem a �békés harcosé�. Ő az, akit tudja és érti céljait, és nem akarja őket minden áron fizikai síkon megélni. Lépést tehetsz önismereted útján, dönthetsz, hogy melyiket választod. A belső harcot ugyanúgy jelezheti ez a kártya, mint a külvilág felől érkező tanító jellegű támadást, amire felkészülten várhatsz.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Napi harmoniakártyáim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-06-05 06:31:26, péntek
|
| |
| |
1. Kevesebb sorozatot nézzél a Tv-ben, mert mindegyiknek ugyanaz a lényege!
2. Azért mert nem mondom ki,hogy szeretlek, az attól még úgy van!
3. Ne akard mindig hallani, hogy mennyire szeretünk!
4. Attól, hogy egy férfi meg akar csókolni, még nem biztos, hogy rögtön ágyba is akar rángatni.
5. Jobb azt mondani, hogy "nem vagy az esetem", mint eltűnni akár a kámfor!
6. Ha szerinted kövér vagy, valószinűleg igazad van. Ne tőlünk akard megtudni.
7. Tanuld meg kezelni a vécéülőkét. Ha fent van, hajtsd le.
8. Néha nem rád gondolunk. Viseld el.
9. Szabadulj meg a macskádtól!
10. Elég ruhád van.
11. Bármit veszel fől, tetszik. Tényleg.
12. Ha feszes és kivágott cuccban jársz, nincs jogod méltatlankodni, hogy bámulják a melledet.
13. Túl sok cipőd van.
14. A sírás zsarolás
15. Ha akarsz valamit, szólj. A finom célzások nem működnek.
16. Az évfordulókat írd be a naptárba!
17. Igen, állva pisilve nehezebb célozni. Néha óhatatlanul mellé megy.
18. Az egyszerű "igen" vagy "nem" teljesen elegendő válasz.
19. Ha egy fejfájás 17 hónapja tart, nagy baj van. Fordulj orvoshoz.
20. Ne tettesd! Inkább legyünk gyengécskék, mint becsapottak.
21. Amit 6-8 hónappal ezelőtt mondtunk, nem hozható fel vitaanyagként.
22. Ha kétféleképpen értelmezhető, amit mondtunk, és az egyiktől szomorú és
dühös leszel, a másikat akartuk mondani.
23. Hadd meregessük a szemünket! Ha nem nézünk más nőre, honnan tudnánk, mennyivel csinosabb vagy?
24. Ne dörgöld a lámpát, ha nem akarod, hogy előjöjjön a dzsinn!
25. Megkérhetsz, hogy végezzunk el valamit, vagy megmondhatod, pontosan hogyan csináljuk. De a kettő egyszerre nem megy.
26. Legjobban szeretkezéssel lehet kifejezni azt, hogy szeretlek.
Forrás: Krisztina egypercese |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szórakozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
2009. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
204 db bejegyzés |
| e év: |
1940 db bejegyzés |
| Összes: |
7247 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Általános (1226)
- Belső kör (6)
- Család (6)
- Munka (10)
- Haverok (2)
- Iskola (4)
- "Darabokra hullik a Biblia..:" (25)
- A lélek rajza (12)
- A Nagy Karola-rejtély (18)
- A sánta Jézus -Edom Talmud (30)
- Állaatokról (54)
- Beat, Hippi, Punk, Rock (21)
- Dalok (92)
- Egészség, betegség (155)
- Éjszakáim, álmaim (124)
- Élők, vigyázzatok (2)
- Emberi bölcsesség és ami marad (646)
- Érzelmek (102)
- Esti, Jó éjszakát versek (23)
- Fejezetek a szexualitás ... (1)
- Filmajánló (60)
- Füzes László (53)
- Földönkívüliek (7)
- Gyermekeknek (25)
- Halottak napja (8)
- Horoszkópok (9)
- Hozzátok szólok, magyarok! (18)
- Idézetek (398)
- Időjelek - Leplezés (76)
- Ismeretterjesztő (141)
- Játék a tűzzel (advent) (17)
- Karácsonyi versek (33)
- Kelet örökségek (181)
- Kéz analízis (1)
- Kínzások és büntetések (1)
- Kodály Zoltán: Forr a világ (1)
- Kohut Katalin (1636)
- Könyvajánló (35)
- Köztársaság tér 1956 (21)
- Le nem fordított versek (7)
- Lélekemelő írások (216)
- Magyar nyelv (24)
- Magyarország harmoniakártyája (37)
- Marketing (16)
- Meditációk (4)
- Napi harmoniakártyáim (369)
- Napi jóslás (87)
- Névnapok eredete, versek (18)
- Nyugati örökségek (10)
- Otthoni munka (4)
- Receptek (160)
- Rock Évkönyv 1981. (37)
- Számmisztikai elemzések (12)
- Szépség, fitness (45)
- Szólások, mondások (1)
- Szórakozás (13)
- Történetek, novellák (58)
- Újévi köszöntők (19)
- Vas-Forgószél 1945-től (65)
- Versek (356)
- Viccek (249)
- Viselkedés kultúra (10)
- Ünnepek (121)
- Zirkuli Péter: Katalin (29)
|
|
|
| |
- Ma: 716
- e Hét: 8189
- e Hónap: 14430
- e Év: 66696
|
|
|
Offline
