2012-12-18 16:16:15, kedd
|
|
|
E kettő ellentétbe állítása teljességgel hibás megközelítése a problémának!!!
Ez tényleg vakvágányra visz és ne is ábrándozzon senki arról, hogy mások, akik valamilyen kisebb-nagyobb közösségben élik életüket, nem születtek individuális lénynek!!!
DEHOGYNEM!!!! Nagyon is! Teljesen egyéni- belső (intellektuális-pszichikus) tulajdonságok sokaságával jövünk a világra.
Csak aztán az erőszakos kollektivizálás - túlzott egyformásítás - jegyében az 1945 utáni bolsevik-fasiszta hatalom teljességgel kitörölte az emberekből azt, amiért az egyént a Teremtő pont olyannak teremtette, mint amilyennek: egyszeri- egyedi- és megismételhetetlen EGYÉNISÉGNEK...
Ráadásul, örökösen megnevezték azokat a nemzettestvéreiket, akikre mutogatva azt sulykolták - mint most is - hogy minden problémánkról, bajunkról ők tehetnek. Mármint annak idején a kulákok, nagy- és kispolgárok, ellenforradalmárok...Majd, az 1970-es években: a gyeses kismamák a nyugdíja(so)k rovására kapták a segélyt...mármint, hogy miattuk maradtak a nyugdíjak olyan alacsonyak...stb. Annyira megszokták egyesek (többesek) ezt a BŰNBAKOKRA való áthárítást, hogy még ma is ez folyik jobbról és balról egyaránt.
Ezért lenne nagyon fontos végre elfelejteni a kollektivizmust, meg individualizmust, meg az össze ember kitalálta -izmust, mert egyik izmus sem szolgálta és szolgálja az emberiség és benne az egyes ember érdekét!
Mert, minden embernek az az érdeke, hogy az EGYÉNISÉGE (külső-belső tulajdonságai) alapján tanulhasson tovább és foglalja el a dolgozó társadalomban az őt megillető szakmában- hivatásban a helyét.
Vagyis, el kellene fogadniazt a TÉNYT, hogy mindenki az individuális tulajdonságai alapján predesztinált...
Aszerint legyen belőle énekes, vagy munkás, vagy konstruktőr... vagy szerzetes, apáca, vagy tanár, vagy közgazdász, esetleg balerina...
Vannak emberek akik a számok világába belebetegednek és vannak akik meg értik, szeretik azt.
Ezért nem szabad senkit a lelki habitusával ellentétes pályára erőltetni, mert az olyan, mint amikor egy kövérkés, nagytestű kislányt mindenáron balerinának akarunk kiképezni. Csakhogy, ez nem fordulhat olyan gyakran elő, mert a fizikai tulajdonsága valakinek a szem számára nagyon is látható. Mint például, valakinek a testalkata szerinti testi alkalmatlansága.
Ugyanakkor, vannak olyan lelki tulajdonságok, amelyekkel nagyon nem valók emberek bizonyos munkákra- hivatásra. Csakhogy, ezt a TÉNYT az ateista-materialista szemléleten nevelkedett nemzedékek vezetői az Istennek sem hajlandók tudomásul venni. Ezért gondolkodnak úgy a felvételizőkről, mint esetleges keretszámokba - a társadalmi szükségletekre hivatkozva - gyömöszölhető élettelen tárgyakról.
Ezt a gondolatot fogalmaztam meg még 1996-ban a Tudósítás Magyarországról c. szociográfiában és ezt plagizálta tőlem Jókai Anna és aratott vele nagy sikert egy (magyar nők) világkonferencián, amire én is hivatalos voltam. Habár, jeligés volt a pályázat és ő nem tudhatta, hogy kit takar a "Bízom Külkertesben"c. jelige... De azt nagyon is jól tudta már akkor, hogy soha az életben nem fog megjelenni!!!!
Legalább is a Magyar Írószövetség égisze alatt NEM.
Egyébként, van ennek a paradoxonnak tűnő problémának MEGOLDÁSA!!!
Éspedig Ravasz László egyik írásában találtam rá:
"Isten teremtette az egyéniséget...azért, hogy a közösségnek szolgáljon; a közösséget azért, hogy az egyéniséget hordozza, táplálja és kivirágoztassa."
Bóna Mária Ilona
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|