|
2015-06-04 10:30:13, csütörtök
|
| |
| |
... szülte békediktátum köttetett 1920 június 4-én
A magyarok I. világkongresszusa: 1929-ben
1920. június 4-e óta, Európa történelmében - a déli harangszóban megörökített és naponta emlékezetbe idézett - magyar nemzet elvesztette össznépi képviseletét.
A hétfelé szaggatott és harmadában hozzá ellenségesen viszonyuló, idegen uralom alá kényszerített magyarság össznépi képviseletét kilenc évvel később, 1929-ben, a Magyarok I. Világkongresszusa révén nyeri vissza.
Előzmények
Az I. világháború kitörésekor a Monarchia egész területén 19-42 évben határozta meg a HADKÖTELEZETTSÉGET! Ezzel szemben a magyar törvények 1912-ben 18-50 év közötti férfiak számára írt elő hadkötelezettséget.
1916 január 21-én 50 évről 55 évre emelték fel a Monarchia egész területén a korhatárt.
A történelmi Magyarország területéről kb. 3,4 millióan vettek részt az első világháborúban Ebből, több, mint félmillió elesett, 833 ezer fogságba esett, másfél millió megsebesült.
*
Talán, menjünk vissza az 1917 októberéig, amikor Magyarország területéről közel 1 millió ember, közöttük 500-600 ezer magyar nemzetiségű esett orosz hadifogságba. Az ország 18-40 év közötti, fegyverfogásra alkalmas korosztályainak több, mint harmada fogolyként élte át az orosz forradalmat és polgárháborút.
A hadifoglyok legnagyobb részét Szibériában és Turkesztániában, több tízezer főt befogadó táborokban őrizték. Közülük néhányban, így Omszkban, Tomszkban és Szamarkandban, a magyarok aránya elérte a 30-50 %-ot!
1916-tól mind nagyobb számban alkalmazták a foglyokat az iparban, a bányászatban és a mezőgazdaságban.
A táborokban 1917-ben szocialista csoportokat alakítottak, elsősorban azok az értelmiségiek, akik részt vettek a hazai munkás- és polgári radikális mozgalmakban, tartalékos tisztként a haractérre, majd fogságba kerültek. Ezek a csoportok kapcsolatokat építettek ki a bolsevik szervezetekkel.
Az 1917. októberi forradalomban kb. 40 városban több ezer magyar hadifogoly vett részt.
A hatalomátvétel után, amikor a hadifoglyok visszanyerték személyes szabadságukat, ún. internacionalista katonai alakulatokat szerveztek, amelyeket a Vörös Hadsereg kötelékében minden fronton bevetettek. A magyarok aránya az internacionalista alakulatokban felülmúlta bármely más nemzetét. Összlétszámuk 100 ezer főre tehető, ebből kb. 30 ezren elestek....
Új fegyveres erők 1918-ban:
A frontról hazaözönlött és leszerelt katonák száma 1918 decemberéig elérte az 1,2 milliót.
November 9-én a hadsereg újraszervezése nagy erőkkel kezdődött el. November 13-án rendelet jelent meg a nemzetőrség , a polgárőrség és a hadsereg létesítéséről.
A hadsereg alapját az 5 legfiatalabb korosztály visszatartása, illetve behívása képezte volna. Az ütőképes haderő gyors megszervezése illúzió maradt. Oka: pénzszűke, az ország peremvidékeinek leválása, illetve megszállása; a háborús fáradtság, a pacifista (mindenfajta háborút, fegyveres harcot ellenző) tömeghangulat; belső feszültségek a minisztérium és a Pogány József vezette katonatanácsok, a hadsereg és a nemzetőrségek között; a nyílt lázadásokig vezető zsoldos-kérdés.
Károlyi 1919 februárjában aktív ellenállás szükségességét hirdeti. Az akkori hadügyminiszter, Böhm Vilmos, és államtitkára Stromfeld Aurél a szociáldemokrata pártban és szakszervezetekben szervezett munkásságra kívánt támaszkodni a hadsereg megújításában.
A Magyar Nemzeti Tanás mellett 1918 okt. 23-án megalakult a diáktanács. A forradalom éjszakáján Csernák Imre vezette Katonatanács. Ez utóbbi fegyveres akcióival kész tényeket teremtett.
A győzelem után a kormány megállapodott a Nemzeti Tanács Intéző Bizottságaival. A katonatanácsban választott bizalmiak képviselték az egyes zászlóaljak tisztikarát, illetve legénységét.
A Katonatanács részt kívánt venni az ország politikájának alakításában.
A kormány és a munkás- ill. katonatanácsok viszonyát nov. 4-i rendeletben szabályozták: ,, a kormány ellenőrző orgánumai, a propaganda szervei,. De nem intézkedési jogával felruházott kormányzó hatóságok".
1919. március 21-én a Magyarországi Szocialista Párt megvalósítja a proletárdiktatúrát. Létrehozza hadseregét és szövetségre lép Szovjet-Oroszországgal.
Kommunista ,,Lenin fiúk"
1919. május 2-án a Budapesti Központi Ötszázas Forradalmi Munkás- és Katonatanács, majd a Forradalmi Kormányzótanács határozatot hoz a munkásosztály mozgósításáról és fölfegyverzéséről!
Május 3-4re 44 ezer ember áll be a Vörös Hadsereg soraiba és az üzemi dolgozók tízezrei jelentkeznek tartalék munkásszázadokba.
A forradalmi Kormányzótanács 1919. március 26-i rendeltével a karhatalmi és közbiztonsági feladatok ellátására létrehozta a Vörös Őrséget. Kifejezetten politikai célokra.
A leghírhedtebb közülük egy Cserny József nevű kalandor kb. 200 főnyi egysége volt, az un. ,,Lenin fiúk". Fekete bőrruhában(!) állig felfegyverkezve, aknavetőkkel és gyalogsági ágyúkkal tanyáztak a Teréz körút és az Oktogon sarkánál lévő, volt Batthyány-palotában.
A különítmény tagjai mintegy tucatnyi, közönséges gyilkosságot követtek el Cserny kifejezett utasítására vagy minden parancs nélkül.
Az ellenforradalminak nevezett szervezkedések felderítése a Belügyi Népbiztosság Politikai Osztályának feladata volt.
A részleg tevékenységét Korvin Ottó irányította.
A vidéki fegyveres felkelések leverésére és megtorlására Szamuely Tibor újságíró, népbiztos kapott teljhatalmat a Forradalmi kormányzótanácstól. Könyörtelen és hidegvérű elszántsággal, ,,a cél szentesíti az eszközt" meggyőződésével tett eleget a megbízatásának.
Különvonatával, amelyet ,,halálvonat"-nak neveztek, megjelent az ellenforradalmi lázadások színhelyén, ott a rendelkezésére álló karhatalommal ,,rendet" teremtett, majd rögtönítélő eljárással egy személyben törvényt ült az elfogottak felett.
A halálos ítéleteket a helyszínen nyomban végrehajtatta. A forradalmi törvényszékek, valamint a rögtönítélő bíróságok ítéletei alapján 153 személyt végeztek ki, közülük 119 vádlottat politikai, 6-ot katonai, 28-at közönséges bűncselekmény miatt.
A Tanácsköztársaság bukását követően a Nemzeti Hadsereghez tartozó Prónay-, Otenburg-, és Madary fővezérek vezette osztagok tisztogatásba kezdenek az 1919. aug. 19-én kiadott rendeletek alapján gyorsított bűnvádi eljárással ítélkeztek a vörös terror végrehajtói fölött.
1920. ápr. 11-én a Vérmezőn a nemzeti hadsereg felesküszik Horthy kormányzóra.
1920. jun. 4. A trianoni békediktátum alapján, Magyarországot a kollektív bűnösség elve alapján büntették. Elveszíti területének és azok lakóinak több, mint kétharmadát! Pedig, mint a fenti adatok is bizonyítják, nem a nép kezdeményezte a háborút és a kötelező hadrafoghatóság miatt teljesíteni kellett a behívó parancsot.
Éppen ezért, vissza kell utasítani a kollektív bűnösség elvén alapuló vádat!
Még akkor is, ha a ,,vörös veszedelemtől" való félelem szülte!
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
