Belépés
suzymama.blog.xfree.hu
Aki szeretetet vet boldogságot arat!! Suzy Mama
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
Adventi gondolatok 2015 minden adventi napra
  2015-12-08 13:52:18, kedd
 
  Adventi gondolatok, 2015. december 8.

Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepén



1858-ban történt az, hogy egy szegény molnár család legidősebb, 14 éves lányának megjelent a Szűz Anya, s a következőket mondta: ,,Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás." Érezzük, hogy egy ennyi idős lány ilyet önmagától nem mondhat, nem találhat ki. Látomásait pár évvel a történtek után az Egyház is hitelesnek ismerte el. S itt azóta csodás gyógyulásokat, imameghallgatások ezreit dokumentálták már. Napjainkra az egyik legismertebb Mária-kegyhellyé vált ez a helyszín, amely nem más, mint a franciaországi Lourdes. A lány pedig, akinek megjelent a Szűz Anya, Soubirous Bernadett. Őt azóta a szentek között tisztelhetjük. Teste halála után nem látott romlást; ma is épen őrzik Burgundiában, a nevers-i kolostor templomában.

Azért is idéztük fel mindezeket, mert 4 évvel a történtek előtt, 1854-ben Boldog IX. Pius pápa kihirdette a Mária Szeplőtelen Fogantatásáról szóló dogmát. S e látomás mintegy égi válaszként, mennyei megerősítésként érkezett a dogma kihirdetésére.

De mit is ünneplünk a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén? Mária fogantatását ünnepeljük, aki már édesanyja, Szent Anna méhében tiszta, szent, kegyelemmel teljes volt. Vagyis nem hordozta magában az áteredő bűnt, mentes volt tőle, és később sem szennyezte be magát a bűnnel. Ezért mondjuk őt szeplőtelennek.

Ne tévesszük hát össze ezt az ünnepet Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepével, amikor is
Jézus fogantatásáról, az Örök Ige megtestesüléséről emlékezünk meg (márc. 25-én, 9 hónappal Urunk születése /dec. 25./ előtt).

Ma tehát azt ünnepeljük, hogy Isten Máriát megszentelte és az istenanyaságra felkészítette. Kiválasztotta őt, hogy a Megváltónak édesanyja legyen. Míg Évától a természetes élet, addig a második Évától, azaz Máriától pedig a természetfeletti, új Élet származik.

Isten adta népének, vagyis nekünk, Máriát, hogy mindenkinél hathatósabban pártfogoljon minket, s ő legyen a szentség és a hit példaképe. Ma különösen is kérhetjük az ő közbenjárását, hiszen plébániai közösségünknek is, mint Egek Királynéja, ő a patrónája. Szemléljük őt és tanuljunk tőle, hogy mi magunk is egyre őszintébben és egyre mélyülő hittel mondhassuk az Úrnak:

A Te szolgád/szolgálód vagyok, történjék velem szavaid szerint!

(Nagy Sándor diakónus)

 
 
0 komment , kategória:  Adventi gondolatok 2015 minden  
A mese csodája
  2015-12-08 10:48:21, kedd
 
  A mese csodája....

Amikor szeretném meghatározni mi a mese, sok a fogalom, és mégis minden meghatározás sántít.
Szerintem a mese a lélek tápláléka, olyan, mint az álom. Nincs lehetetlen, a vágyak teljesülnek, a lehetetlen lehetségessé válik. Álmainkat, vágyainkat, félelmeinket megtestesítjük, így alakul ki a mese.
A felnőttek mese világa sajnos nem olyan gazdag, mint a gyerekeké, mert ők már a pénz rabjai, az igazán sikeres könyvek, filmek a kasszasikerre hajtanak.

És milyen a gyermek mesevilága? Csodálatos! Mikor nyílik az értelmük, és kezdik felfedezni a körülöttük lévő világot, az ismeretlen dolgokat nem mindig úgy értelmezik, ahogy mi szeretnénk. Amikor a fiam kicsi volt, évekig tartottak a "Nyuszi Gyuszi meséi". A fiam volt Nyuszi Gyuszi, és a mesén keresztül dolgoztuk fel félelmeit, örömét, bánatát. A mese fantázia világa és nyelvezete tette még gazdagabbá gondolatait. Egy-egy témát sokszor körbemeséltünk, mindaddig, míg nem érezte, hogy biztonságos ismeretei vannak.
Történt egyszer, hogy megkérdezte, mi az igazság a Mikulással? És kíváncsi volt, hogy vajon hazugságon kaphat-e. Elmeséltem neki Szent Miklós történetét, majd azzal folytattam, hogy mikor Szent Miklós meghalt, összeültek a város okos emberei, hogy mitévők legyenek. A gyerekek már várják az ajándékot, jó cselekedetekkel igyekeztek egymást megelőzni. Végül arra jutottak, hogy Szent Miklós ruhájába öltözve ajándékokat tettek az ablakokba. Aztán a gyerekek lassan felnőttek, majd ők vették át az ajándékozó szerepét. Nagypapa korukban pedig unokáik mellett figyelték fiaikat a Mikulás szerepében. A fiam soha többé nem kérdezett rá a Mikulás napra.

Ma is nagyon szeretek mesét olvasni, idegen kultúrák meséit. Minden mesében megjelenik a jó és a rossz harca, a kicsi és védtelen győzelme a nagy és gonosz felett.
Nincsenek rossz mesék, csak rossz emberek.Olyan emberek, akiknek sekélyes fantázia világa, gyenge szókincse, középszerű ismerete, valami megmondhatatlan küldetés tudattól vezérelve irányítani akarják az embereket. Ők rontják el meséinket, ők lopják el álmainkat. És a lélek betegségét a legnehezebb gyógyítani.

Nyuszi Gyuszi karácsonya

Nyuszi Gyuszi már nagyon készült a karácsonyra, mert nagyon szereti a meglepetéseket, az ajándékokat. De azt is tudta, sokat kell segíteni anyukájának az ünnep előkészítésében. Nővére, Nyúl Piroska vállalta a nagytakarítást, Gyuszi az ablak tisztítást, Karcsi a portörlést. Aztán Nyúl Apó segítséget kért a dió töréshez, a fa hordáshoz, mivel fa fűtéses kályhájuk van. A gyerekek szorgalmasan serénykedtek, mikor Nyúl Anyó kétségbeesett sírását hallották meg. Gyuszi ért oda a leghamarabb, és rögtön megpillantotta mi a baj. Nyúl Anyó megbotlott, és a sok tojás, amelyet a kezében tartott, leesett a földre, és mind egy szálig összetörött. Piroska gyorsan szaladt a felmosó vödörért, segített a rendrakásban. Gyuszi elővette a megtakarított pénzét, megfogta a legnagyobb kosarat, azt a nagyot, amellyel a húsvéti ajándékokat hordták szét, és elindult a Kukori farmra, hogy pótolja a tojásokat. Vele tartott Jancsi kisöccse, hogy ne unatkozzon az úton. Sietniük kellett, hiszen télen hamar sötétedik, és ne szálljon le az éji sötét, mire hazaérnek. A farmon Jancsi nagyon sok érdekeset látott, kis csibéket, kis kacsákat, kislibákat. Addig játszott velük, míg kezdett besötétedni. Akkor aztán megijedt, hogyan jutnak haza. Ijedten csúsztatta kezét Gyuszi kezébe, és sietősen elköszöntek, majd haza indultak. Út közben egyre sötétebb lett, fura fények villantak fel, és felerősödtek az éjszaka hangjai. Jancsi már nagyon félt, mikor egy imbolygó fényt pillantott meg, amely pont feléjük tartott. Nagyra nyitotta a száját, hogy sikítson egy jó nagyot, de nem jött ki hang a torkán. Még jó, hogy csendben maradt, mert a következő pillanatban Nyúl Apót pillantotta meg lámpával a kezében. A vissza út már gyorsan eltelt, és mikor Nyúl Anyó megpillantotta a sok tojást, örömében körbecsókolta mindkét fiát. Jancsi hősnek érezte magát, aki legyőzte a sötétséget, nem sírt, nem kiabált. Másnap reggel korán keltek, mert a sok süteményt meg kellett sütni, a diósat, a mandulásat és a sárgarépást is. Délután a kellemes sütemény illatban hamar elaludtak. Amikor felébredtek furcsa fényeket pillantottak meg, a szobában egy gyönyörű karácsonyfa állt. Alatta titokzatos ajándékok becsomagolva. Ekkor Nyúl Apó elővette hegedűjét és gyönyörűen megszólalt a család karácsonyi dala, amit együtt énekeltek. A fáradtság egy pillanat alatt szerte foszlott, és a helyét átvette a kíváncsiság, vajon mi lehet az ajándékdobozokban? Ilyen volt a Nyúl család idei karácsonya...


Zita Stodoláné Erky
 
 
0 komment , kategória:   novellák, gondolatok, versek  
Ruth Moore 1. rész
  2015-12-08 10:32:06, kedd
 
  Ruth Moore 1.rész.

Ruth a melbourne-i Rákkutatóból jött, 1 évig dolgoztunk egy szobában. 150 cm-es hosszal és bizony 100 kg feletti súlyparaméterekkel rendelkező hölgy volt, aki lebegő szárú rózsaszínű nadrágban és rózsaszínű slingelt, bubigalléros tunikában járt télen-nyáron. Mindössze abban különbözött nyári öltözéke a télitől, hogy nyáron rózsaszínű balettcipőben, télen pedig koromfekete bokacipőben gurult tova, mint egy afféle babalabda. Hosszú haját lófarokba kötötte a tarkóján, amit képtelen voltam megérteni, hogy miért nem húz magasabbra a feje búbjára, vagy miért nem vágatja le egyébként rendkívül ritka haját. Azt mondta, hogy akkor jobban látni, hogy pici és kövér. Hát mit tehet a tapintatos kolléganő, ráhagytam. De hogy Ruth miért volt kövér, arról bizony csakis ő tehetett. El is mesélem, hogy erre miként jöttem rá.
Jó 4-5 mérföldre lakott tőlem, így kellemes időben gyalog 1 óra alatt értem a házához, ronda időben -amikor már volt- kocsival mentem, mert féltem is egy picit az erdőtől, mintha nyáron nem ugyanúgy kellett volna szaladnom, ha veszély fenyeget. Igaz, a biztonsági szolgálat félóránként járta az Intézet területét, a gyalogos viszont ha csak tehette, nem hagyta ki, hogy hol őzekbe, hol nagyon sok üregi nyúlba, vagy éppen rókákba ne fusson bele.
Ruth első meghívásakor kacsasültre voltam hivatalos, utána pedig autótúrára, hiszen azt is megígérte, hogy ő, aki előbb volt boldog bérelt kocsi-bíró ember, elvisz engem a sziget északi partjára, mert ott van igazán élet a hétvégi kikötői promenádon. Spóroltam a kacsasültre, reggel csak éppen bekaptam valamit, de alig bírtam kivárni a délután 3 órát. Megérkeztem korgó gyomorral az ő kis házikójába, ahol éppen mini lombfűrésszel vagdosott ki egy babaházba való babaágyat és boldogan mutatta, hogy 800 dollárért (az én kocsim akkor 900 dollár volt) vette a 4 emeletes (kb másfél méter magas) babaházat, és ez micsoda isteni befektetés! Megpukkadnak az ausztrál kolléganők az irigységtől, mert ez egy eredeti angol ,,Doll House". Potom 800 dolcsi csak az ára.
Isteni kacsasült illata terjengett a nappaliban, a babaház alkatrészek pedig szerte-széjjel hevertek az ebédlőasztalon, a mini dohányzó asztalon pedig a teríték és a közepén a fél asztalt elfoglaló amerikai gallonnyi üvegben olasz Chianti, vagyis 160 uncia, azaz 4,55 liternyi nedű. Elég tisztes mennyiség, 1 hónap alatt nem innám meg. Nem így Ruth barátnőm, aki az asztal másik felét foglalta el teljes terjedelmében és egy óriási pohárral le is gurított a borból, persze engem is invitált. Mondom neki, hogy Ruth, akkor nem megyünk ma autózni? -Dehogynem. -No de ittál?! -ÉÉÉÉn? Oh ez semmi,ez meg se kottyan....és újból lehajtott 2 dl-t. Ezt a műveletet többször ismételte még az elkövetkező fél órában.
A kacsa közben megsült, ő feltálalta, mellé héjában sült krumplit adott. Szedtem egy krumplit, de a kacsa még egészben volt. El kezdte szeletelni, előbb a két szárnyacskát nyeste le, amik olyan picik voltak, hogy azt hittem az majd a csontos tányérra kerül. Sóvárogva néztem legalább egy negyed mellecskére. De nem! A két miniatűr csontbőr kacsatestrész az én tányéromon landolt, Ruth meg maga elé vette az egész kacsát és hammmmm, bekapta. Az én kacsaszárnyamra pedig még egy falatnyi melle húsa sem került. Ruth anatómiai pontossággal távolította el azt egészében a maga részére....majd gondosan a két combot is. Ott árválkodott a csontsovány püspökfalat, ami inkább koldusfalat volt, de hiába néztem én kigúvadó szemmel a húsos lakomát, ezt azért csak nem vettem el. Kínomban még egy krumplit szedtem és meglocsoltam szafttal. Nekem nem jött jól ezután az általa kínálgatott Chianti, bezzeg ő egyik poharat a másik után nyeldekelte lefele a finom kacsapecsenyére, naná. Még gurgulázott is a gyönyörtől, hogy hú de finom porhanyós lett ez a kacsasült...
Az étkezés örömétől telítődve pedig, mint aki jól végezte dolgát, beültetett a kocsijába, és kiindultunk a Long Island 395-ös Express wayre. No de mert Ausztráliában is balkezes forgalom van, ugyan úgy mint Angliában, én csak arra lettem figyelmes, hogy mindenki ordít, villog és tülköl, mert bizony mi nem az amerikai jobb kéz szabály szerint, hanem szembe a forgalommal mentünk. Ruth barátnőm káromkodott egy nem nőieset, és a sztráda kellős közepén visszafordult a helyes irányba.
Felfordult az emésztésem egy pillanat alatt. Oh, be jó, hogy keveset ettem és ittam.....mi lett volna itt és akkor, ha többet?!
Hogy mi történt a továbbiakban? Az a következő fejezetben lesz. A Chiantinak a fele elfogyott a kacsasült mellé... Csak úgy, unisono Ruth Moore módra, de a további történetben még ennek is szerepe lesz!
Dr Gundy Sarolta
 
 
0 komment , kategória:   novellák, gondolatok, versek  
Karácsony az italboltban
  2015-12-08 10:13:35, kedd
 
 

Remélem, hogy senki sem botránkozik meg azon, hogy ilyen helyen tartottunk karácsonyt.

Tudni illik, több mint a fél életemet a vendéglátásban töltöttem, pultosként, szakácsként, vagy rendezvény szervezőként alapítványoknál, tehát mindig emberekkel foglalkoztam, hol így, hol úgy.

Így aztán a karácsony 24.-e ebben az évben is sok feladatot rótt rám, hisz du, 15 ó.-ig nyitva voltunk. És csak utána kezdődött otthon a karácsonyi készülődés, amit természetesen az előtte való napokban elő készítettem, vagy mikor a fiúk már akkorák voltak, akkor arra a fél napra ők álltak a pult mögött.

Amit most el szeretnék mesélni, az tíz évvel ezelőtt történt, amit az óta sem felejtettem el, csak úgy, mint a többit.

Abban az időben, egy kis falusi kocsmában dolgoztam, illetve béreltem és természetesen, az alkalmazotté lett a szabadnap.

Kicsi falú, de nagyon összetartó és sok törzsvendéggel töltöttem azt a napot, kikről szinte mindent tudtam, ők is rólam, hisz nagyon régóta ismertük egymást.

Tudtam, hogy sok közülük az idős egyedülálló, de volt közöttük középkorú is bőven.

Nálunk otthon az volt a szokás, hogy minden évben, egy olyan embert hívtunk meg a szentestére, aki különben egyedül töltötte volna a karácsonyt, de ez más ünnepre is vonatkozott, úgy, mint húsvét, búcsú, stb.

Sokat törtem a fejem azon, hogy miképpen tudnám nekik is ünneppé tenni ezt a napot.

A törzsvendégek között volt több fiatalember is, de Csaba volt az, ki minden kezdeményezésben benne volt, segített a rendezvényeken.

Őt kértem meg, hogy legyen a mikulás az nap délután. Ruhát az óvodánkból kértem el, szívesen adták, hisz ott is mindig valamit tevékenykedtem, pedig nem is volt már olyan kicsi gyermekem.

Már az ünnepek előtt 2 héttel volt egy kis karácsonyfánk a pulton és kint a teraszon egy nagy is, amit a kisgyerekek folyton jöttek megnézni, persze olyankor járt hozzá egy-egy szem szaloncukor is.

Összeírtam azoknak a törzsvendégek nevét, kik előreláthatólag magukban töltik majd a szentestét.

Tizenheten voltak, és neki álltam mindegyikükről egy csasszuskát írni, ami rájuk illett, kedveset, vicceset.

Aztán meghívtam őket délután 2 órára.

Csaba felvette a mikulás jelmezt, leterítettünk egy széket egy szép drapériával, megtömtük Csaba zsebeit sok cukorkával és így vártuk a vendégeket.

Természetesen sütit és italt is készítettem ki, ki mit szeretett inni, hisz tudtam, hogy ki, mit fogyaszt, meg behűtöttem pár üveg pezsgőt is, hogy a végén legyen mivel koccintanunk.

Nagyon pontosan megérkezett mindenki és elkezdődött az ünnepség.

Először elénekeltük a menyből az angyalt, majd mindenkinek énekelni kellett a télapó gyere már-t, hogy bejöjjön a mikulás!

Még most is elmosolygom magam, mert látom őket magam előtt, milyen hévvel mondták, fújták!

Aztán bejött Csaba a mikulás, elfoglalta a trónusát, én pedig mondtam egy kis vidám, ünnepi köszöntőt.

Kértem a vendégeket, hogy akinek a nevét mondom, az jöjjön oda a mikuláshoz, én ott álltam a háta mögött.

El kezdtem felolvasni a kis versikéket sorban mindenkinek, közben a mikulás cukrot is osztogatott a köszöntöttnek.

Azt hiszem, nem tudom úgy leírni, hogy mindenki láthassa lelki szemeivel, hogy mily ünnepélyesen milyen komolyan vették ezek az emberek.

Volt egy hatvan éves férfi közöttük, ki a végére elsírta magát és azt mondta, hogy húsz éve nem volt ilyen karácsonya.

De mondhatnám azt a nyolcvan éves Pista bácsit is, aki nagy komolyan állt a mikulás előtt és hallgatta, hogy mit írtam róla, majd még egyszer elolvastatta velem, aztán a kézfejével lassan végig törölte a szemét.

Az én szemem is homályos volt, csak úgy, mint most, mikor leírom ezeket a sorokat, gyönyörű emlék maradt nekem, hisz én is kaptam tőlük nagyon sokat, az öröm, a boldogság könnyeit.

Az ünnepség után, mindenkit meghívtam egy italra, ettük a süteményeket, jól éreztük magunkat.

Néha, néha oda jött valamelyikük hozzám, hogy olvasnám fel újra, amit írtam róla.

Akkor, elhatároztuk Csabával, hogy kinyomtatjuk és készítetünk egy keretet, amit felrakunk a kocsma falára, na meg a fényképeket is, amik akkor készültek.

Boldog voltam én is, ők is, hisz jó volt adni és jó volt kapni, szép volt ez a szentestei előzetes.

Délután négy órakor indultam haza, várt otthon a család és az, az egy vendég.

Ezen a napon, nekem kétszer volt karácsony szenteste!



Sándor Kinga
 
 
0 komment , kategória:   novellák, gondolatok, versek  
Adventi gondolatok 2015 minden adventi napra
  2015-12-08 08:52:52, kedd
 
  December 8, kedd, Szeplőtelen fogantatás ünnepe

- Van vigasztaló, erősítő pásztorod? Azaz lelkivezetőd, lelki tanácsadód az Úrban?



A sátán ügyes lelki vezető. Ádámot rászedi. Ádám először a mezítelenségét hozza fel kifogásul. Majd amikor az kevés, Isten szemében, az asszonyra hivatkozik. Az asszony pedig a kígyóra próbálja rákenni a tettét.

A sátán ma nem kígyó képben jön el, de a liberális gondolkodás, a kötelező közfelfogás ugyanezt az utat próbálja bejáratni velünk. Mezítelenség: azaz a kevés pénz, kevés fizetség az ok? Nem. A másik ember, mindig ő az, aki kezdte az egészet, ez oly kicsinyes, gyerekes indok lenne. A lelkivezető nem arra van, mint az ügyes ügyvédek, hogy kibúvókat kiskapukat keressünk. Pont fordítva! Találjuk meg az utat igaz önmagunkhoz.

Mária igent tudott mondani a hívásra: Legyen nekem a te igéd szerint.

Talán azért sem választunk magunknak lelkivezetőt, mert akkor Máriához hasonlóan ki kellene mondanunk az igent, nem volna kifogás? És sok dologban ezt tulajdonképpen nem is akarjuk, mert úgy vagyunk jók önmagunknak, ahogy eddig is voltunk?

Szűz Mária! Segíts alázatosnak, egyszerűnek lenni, légy vezetőnk, hogy meghalljuk a belső igaz hangot!



Szent II. János Pál pápa imája:

Üdvözítőnk, Akit az Atya küldött, hogy kinyilatkoztasd az irgalmas szeretetet, adj Egyházadnak olyan fiatalokat, akik készek arra, hogy a mélyre evezzenek és a testvérek körében kinyilvánítsák megújító és üdvözítő jelenlétedet.

Szent Szűz, Megváltónk Édesanyja, biztos vezetőnk Isten és a felebarát felé, Te, aki szíved mélyén megőrizted Jézus szavait, anyai közbenjárásoddal oltalmazd a családokat és az egyházi közösségeket, hogy segítsék a gyermekeket és a fiatalokat, amikor az Úr hívására nagylelkű választ kell adniuk. Ámen.



Horváth Zoltán plébános
 
 
0 komment , kategória:  Adventi gondolatok 2015 minden  
8 jel, ami arról árulkodik, hogy érzelmi zsarolás áldozata v
  2015-12-08 08:45:28, kedd
 
  Az érzelmi zsarolás, akárcsak a másik embernek az energetikai kiaknázása egyes esetekben tudatosan, míg mások esetében tudattalanul történik. Az elnyomott frusztrációk kiélése, a narcisztikus igények kielégítése, egy jobb erőviszony elérése, a felelősség elhárítása, mind olyan szempontok, amiért valaki az érzelmi zsarolás alantos módjára kényszerül-írja a Filantropikum.



1. Úgy éreztetik, hogy te vagy a “bolond"

Az érzelmi zsarolók gyakran mondnak dolgokat, amelyeket nem tartanak be, illetve amelyek csak üres szavak. Amikor rákérdezel, vagy visszakérdezel, akkor tagadják, vagy számba sem vesznek, ezáltal azt az érzést keltve benned, hogy te emlékezel rosszul, vagy jogtalan a számonkérésed. Ha egy olyan baráti vagy párkapcsolatban vagy, ahol már nyilván kell tartsad a másik ember minden szavát, mert az bármikor visszaélhet vele, akkor jobb ha távol tartod magad egy ilyen kapcsolattól.

2. Az árnyalt hazugságok

Egy igazi érzelmi manipulátor az eseményeket sajátos módon értékeli és mindig a maga igazát keresi benne. Valódi szakértő a realitás elferdítésében és a saját viselkedésének igazolásában. Olyan finom módon képes hazudni, hogy beszélgetőtársa már-már azt hiszi, hogy Ő maga az, aki téved, illetve hogy lassan elmegy a józan esze. Ez a dolog hosszú távon veszélyes lehet, mert egy ilyen kapcsolaton belül a józan fél realitás érzete csorbulhat. Ne tedd ki magad más téveszmés cselekvéseinek és fontold meg érdemes-e egy ilyen ember társaságát keresni

3. Bűntudatkeltés

Az érzelmi zsarolók nagy mesterei a bűntudatkeltésnek. Nagyon jól játsszák az áldozat szerepét. Ezáltal egy olyan érzést keltenek, hogy Ők azok, akik a támogatásra az odafigyelésre, szeretetre vágynak. Nagyon jól tudják a módját, hogy elérjék azt, hogy úgy érezd nem vagy elég szép, nem vagy elég jó, nem tudsz megfelelően érezni, nem tudsz eleget nyújtani. Ezek az emberek ritkán fejezik ki közvetlen módon érzéseiket vagy azt, amire vágynak, inkább ilyen indirekt módon az érzelmi befolyásoltság által érik el céljukat. Ha nem segítesz nekik, akkor azt mondják, nem figyelsz oda, ha meg segítesz és belemész a játszmájukba azt fogják állítani, hogy nem kérnek belőle és hagyjad őket. Egy ilyen felállításban csak vesztes lehetsz.

4. Mocskos játék

Az ilyen emberek nem direkt módon intézik a konfliktusos élethelyzetek megoldását. Inkább választanak egy passzív-agresszív módot ahol szinte érezni lehet az elfojtott haragot, de nem adnak szabad utat érzéseiknek. Inkább megvárják, hogy te kerülj a gyenge pozícióba. Az érzelmi zsarnokok soha nem tudnak fogadni visszajelzést önmagukról. Ha bármit mondani szeretnél kinevetnek vagy hárítanak és fenntartják az ártatlanság álcáját.

5. Képtelenek kötődni

Nagyon nehéz egy egyensúlyban lévő kölcsönös kapcsolatot kialakítani velük. Nem igazán adnak teret arra, hogy magadról vagy érzéseidről beszélj, inkább ők kell a figyelem középpontjába legyenek de csak egy felszínes tartalommal, mert mélyebb lelki megnyilvánulásra képtelenek. Képtelenek egy szoros kötődést kialakítani.

6. Átveszed a negatív érzéseket

Amikor egy érzelmi manipuláció kellős közepén vagy, akkor azt veszed észre, hogy rögtön megéled a másik ember lelki fájdalmát és osztozol a dühében, haragjában, mi több gyakran magadévá teszed azt. Ha egy érzelmi zsaroló például szomorú vagy dühös nagyon hamar eléri, hogy a körülötte lévő emberek is átvegyék ezt az érzést, mert ezáltal fontosnak érzi magát. Ha sok időt töltesz ilyen ember társaságában lassan arra lehetsz figyelmes, hogy a te igényeid a háttérbe szorulnak, nem fogsz tudni idővel különbséget tenni a saját és az Ő érzései között.

7. Nincs felelősségérzetük

Az érzelmi zsaroló valójában gyenge, karakter nélküli ember, aki struccpolitikát folytatva elbújik a kisujja mögé. Soha nem vállal felelősséget a gondolatai, érzései és cselekedetei felett, így teljes mértékben képtelen megérteni a másik iránti minimális felelősségvállalás érzését is.

8. Hallgass az intuíciódra

Az első aranyszabály mégis az, ha érzelmi zsarolóval van dolgod, akkor mindig hallgass az ösztöneidre. Van egy belső hang, amely sokkal finomabban megérzi a dolgok mögött rejlő jó vagy rosszindulatot. Nem egy különleges adottság, hanem minden ember veleszületett kincse. Amikor az elméd ezerrel pörög és nagy a zaj benned és körülötted, akkor ez a belső hang el van nyomva. Figyelj rá és felerősödik. Így megérzed, ha valaki zsarolni akar vagy kiforgatja szavaid értelmét, esetleg visszaél érzéseiddel. Amikor egy zsaroló azt látja, hogy a te lelki védekezési mechanizmusaidban rés van, akkor ott fog támadni. Hallgass a belső hangra és ne menj bele a manipulatív játékokba.

Forrás: Filantropikum.com
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2015.11 2015. December 2016.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 169 db bejegyzés
e év: 1028 db bejegyzés
Összes: 8747 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 0
  • e Hét: 8645
  • e Hónap: 15017
  • e Év: 65808
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.