2013-09-30 12:19:08, hétfő
|
|
|
06- A magyarok újrahonosítási programja
V. fejezet: MUNKAÜGY
A MUNKA megfogalmazása:
A SZAKMAI MUNKÁT a társadalomba szerveződő emberek, az élet két alapvető helyszínén, CSALÁDI- és TÁRSADALMI MUNKAMEGOSZTÁSBAN végzik.
A CSALÁDI MUNKAMEGOSZTÁS a családi élet működőképességének fenntartását szolgáló funkciók, feladatok családtagonkénti szétosztása és elvégzése.
Például: a háztartás- és a gyermeknevelés, az idős- beteg szülők otthoni gondozásának feladatai, melyek elvégzéséhez ma már egyre több szakértelemre van szükség.
A magyar családok többségében a "családfenntartó" még nem tudhat a társadalmi munkamegosztásban végzett munkájával annyi jövedelmet magáénak, melyből ezen szakemberek (házvezető, gyermeknevelő, betegápoló) munkáját meg tudná vásárolni.
Ezért, ezek a családok egy újfajta - az ősi mintára emlékeztető - ÖNELLÁTÓ HÁZTARTÁSRA kénytelenek berendezkedni. Ez a nagy családokra, - ahol egy háztartásban több nemzedék él együtt, vagy több gyermek felnevelésére, iskoláztatására vállalkoznak - fokozottan érvényes.
Ott, a család működőképességéért a családtagoknak meg kell tanulni a szakszerű ellátáshoz szükséges szakmai ismereteket!
Attól függetlenül, hogy a teljes foglalkoztatás feltételeinek megteremtése a végső cél, szükség lenne olyan helyekre, intézményekre, ahol ezeknek az ismereteknek elsajátítására lehetőség nyílna - közpénzekből - természetesen.
A TÁRSADALAMI MUNKAMEGOSZTÁS a termelő- és egyéb emberi tevékenységek, munkák különböző foglakozási ágakká való szétválása, elkülönülése.
A társadalmi munkamegosztásban szakmai munkát végző EGYÉN-nek gondot okozhat
- a munkahely elvesztése,
- a szakértelem elavulása,
- a teljesítménnyel járó feszültség oldásának, a PIHENÉS természetes igénye, vagyis a rekreációra (megújulásra) való lehetőség.
A jövőben olyan felnőttképzési- és művelődési intézményekre lesz szükség, ahol az EGYÉN - úgy is, mint MAGÁNEMBER és úgy is, mint TÁRSADALMI EMBER - megismerheti saját, egyéni értékeit, ami alapja lehet minden további elsajátításnak és amellyel megvalósítható lehet az élethosszig tartó, folyamatos tanulás- és művelődés igényével megtervezett életprogram.
Életbevágóan SZÜKSÉGES egy olyan TÁRSADALOMPOLITIKAI ERŐ létrejötte, amelyik programjában meghirdeti és képviselő jelöltjei TÁRSADALMI SZERZŐDÉSSEL elkötelezi magát arra, hogy TÁMOGATJA a MAGYAR CSALÁDOK MAGÁNÉLETI HÁTORSZÁGÁNAK KIÉPÍTÉSÉT. Azokét kiváltképpen, akiket rabszolga sorban ért az 1990-es hatalomváltás.
A MUNKÁSOK és PARASZTOK, a kétkezi dolgozók többsége egy elhúzódó krízishelyzetben éli át a rendszerváltozást. Pedig, (a mai öregségi nyugellátásban részesülő "eltartottakat") már polgárosodó állapotban érte a második világháború. Ennek bizonyságául, példaértékűek az egyletek, egyesületek és polgári körök (!) tömeges működése 1920 és 1945 között.
Ezekben az egyletekben pl. a közösséghez tartozás ereje olyan erős volt, hogy - a gazdasági világválság idején - volt anyagi és erkölcsi ambíciójuk az ÉPÍTKEZÉSRE!
Ők nemcsak TEMPLOMOK, MUNKÁSOTTHONOK (mint pl. a pesterzsébeti vasasok által épített Csilinek becézett) építésébe kezdtek, hanem - ami mindig is sokkal nehezebb volt, - KÖZÖSSÉGET is építettek!
Az Alföldről "feltelepült" protestáns, polgárosodó emberek hozták magukkal a ,,hogyan?" tudását! Tudták, hogy hogyan fogjanak hozzá ö n e r ő b ő l az építkezéshez!
Ezt a fajta identitást, ön- és közösségfejlesztő kreativitást irtotta ki a szocialistának hazudott diktatúra belőlük és utódaikból.
Tudnunk kell tehát, hogy:
Ők NEM AZONOSAK AZOKKAL , AKIK MEGVALÓSÍTOTTÁK A PROLETÁRDIKTATÚRÁT, henem Ők AZOK AKIKEN MEGVALÓSULT az!
Meg kell tanítani ezt a népcsoportot régi-új identitására! Meg kell teremteni azokat a HELYEKET ismét, ahol az egyén megismerheti saját, egyéni értékeit, amellyel megteremtheti saját szocializáltságát, ami alapja lehet minden további elsajátításnak! Magyarul, a mindenkori környezethez való alkalmazkodásra képesebb emberek az életképesek.
Csakhogy, nem mindegy, mihez kell alkalmazkodnunk!
Ahhoz-e, hogyan és mit találjunk ki annak érdekében, hogy meg tudjuk valósítani az ÖNÁLLÓSÁG FELELŐSSÉGÉVEL kigondolt életprogramunkat, vagy ráhagyatkozunk a mindenkori hatalomra?
Sajnos, az ÖNÁLLÓSÁG FELELŐSSÉGÉRŐL sokan leszoktak az elmúlt évtizedekben. Vagyis, attól az életképességtől fosztotta meg és fosztja meg a mai napig a - magát baloldalinak hazudó- és velük PAKTUMOT kötő - politikai erő azzal, hogy hatalmát arra használja és arra biztatja polgárait: merjenek ,,kicsik lenni"!
Olyan ,,szociokulturális" környezetre van szükség, melyben MINDEN EMBER a saját KÜLSŐ- BELSŐ TULAJDONSÁGAI, vele született adottságai alapján ki tud bontakozni és nemcsak biológiailag válik felnőtté, hanem társadalmi értelemben is.
Ez azt jelenti, hogy mikorra eléri FELNŐTT KORÁT, képes szert-tenni annyi SZAKMAI ISMERETRE, TUDÁSRA, hogy azzal részt tud venni a TÁRSADALMI MUNKAMEGOSZTÁSBAN. Vagyis, egy szakmán belül el tudja fogadtatni személyét és szakmai tudását. Továbbá, a MUNKAVÉGZÉSÉRT ANNYI BÉRT KAP, hogy meg tudja venni más szakmák képviselői által előállított termékeket, szolgáltatásokat. Az előállított TERMÉKEK CSERÉJE is lehetséges és ezzel az ÖNFENNTARTÓ GAZDÁLKODÁS-ban való részvétellel otthont tud magának teremteni, családot tud alapítani... stb.
A HÁTORSZÁG kiépítésének helyszínei
Meg kell - a lehető legsürgősebben - indítani a helyi kultúrházakban, vagy közösségi házakban a minden érdeklődő által elérhető NÉPFŐISKOLAI KURZUSOKAT!
Ezeken a népfőiskolai kurzusokon olyan "művelődési programot" kell összeállítani, amely segíti, ösztönzi az egyént, illetve az adott közösséget fejlődésben, kreativitásban!
A program összeállításánál figyelembe kell venni, hogy - az élet minden követelményével és kényszerével behatárolt emberek - csaknem mindenfajta tevékenységét három alapvető tényező határozza meg:
1./ a CSALÁD- legyen az meglévő vagy távlati - a házaspár és a gyermeknevelés problémái; idős, beteg szülők otthoni gondozásának összes problémája; az élet négy krízisszakaszának problémái;
2./ a SZAKMAI MUNKA - amelyben gondot okozhat: - a munkahely elvesztése, - a szakértelem elavulása, - a teljesítménnyel járó feszültség oldásának természetes igénye, - a rekreációra való törekvés;
3./ a JÖVŐ - helyünk megkeresése a társadalmi-gazdasági valóságban, háttér biztosítása, stabilitás, lakás, megtakarítás, elérhető célok kitűzése, részvétel egy olyan típusú társadalom építésében, amely biztosítja a jövőt és megfelel az EGYÉN vonatkozási kereteinek; a jelen fenyegetéseinek (környezetszennyeződés ártalmai, sugárszennyeződés, az emberi agresszivitás-terrorizmus, a közbiztonság hiánya, modern betegségek) túlélése.
MUNKAÜGYI FELADAT: a TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS- a HÁTORSZÁG KIÉPÍTÉSÉVEL
A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSRŐL majdnem mindenkinek az infrastrukturális fejlesztés jut eszébe. Villamosítás, hírközlési- és a kommunikációt szolgáló berendezések, vezetékes vízellátás, szennyvízelvezető csatornák, aszfaltozott út- és vasúthálózat; minden szükségletet kielégítő szolgáltató intézmények...
Csakhogy: ma már van a településfejlesztésnek emberi vonatkozása is.
A XXI. század igazi kihívása az, hogy az emberiség összességében képes lesz-e a kisebbségben lévő tudósok által kifejlesztett és megkonstruált technikai vívmányokat, műszaki berendezéseket - a saját hasznára - alkalmazni- felhasználni-TUDNI. Mert, egyre nagyobb a szakadék ezen a téren.
(A csernobili atomreaktor sem robbant volna föl, ha... Kevesen tudnak arról, hogy a ,,nagy októberi szocialista forradalom" évfordulójára tett többlettermelési felajánlás miatt iktattak ki egy hűtőláncot, mert így remélték a termelési folyamat felgyorsulását, a túlteljesítést elérni! Csakhogy olyan mértékben hevült föl a reaktor, hogy tűz ütött ki, majd felrobbant!!!)
A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI MUNKA emberi vonatkozásai:
Az osztálytársadalmak megszűntével, a jelen embere elsősorban MAGÁNEMBER, aki a MAGÁNÉLETÉT általában CSALÁDBAN éli le.
A CSALÁD, viszont a társadalom legkisebb EGYSÉGE.
E legkisebb TÁRSADALMI EGYSÉG MINŐSÉGE meghatározója a TÁRSADALMI MINŐSÉG-nek.
Az alábbi hét témakör programja lehetővé tenné, hogy a kurzust elvégzők - helyes önértékeléssel képesek legyenek:
- a saját- jól felfogott érdeküket belátni, aszerint élni, cselekedni;
- arra, hogy igényeljék az olyan politikai képviseletet, amelyik nem a "jól bevált" bűnbakokra áthárító felelősséggel politizál, - mert az gátja lehet az önmagával szembeni igényes életfelfogás kialakításának - hanem reális igényt támaszt! Előtte azonban, a POLITIKAI KÉPVISELETRE JELÖLTnek meg kell győznie választópolgárát arról, hogy megérti elhúzódó krízishelyzetét.
Megérti és arra törekszik, hogy MINDEN, a váltáshoz szükséges ESZKÖZT (erkölcsi rehabilitáció, a váltáshoz szükséges ismeretek, induló tőke) KÉPES biztosítani számára.
Témakörök:
1./ A legfontosabb, hogy az egyén ismerje meg saját GENEALÓGIAI MÚLT-ját és e megismeréssel kialakuljon, általánossá váljon az a tény, hogy a magyar- és más nemzetiségi (kisebbséghez tartozó) családok MAGÁNTÖRTÉNELMÜK, családi- genealógiai múltjuk ISMERETÉVEL részesei a magyar nemzet történelmének! (Ezzel a nemzettudattal már egyenrangú tagjai lehetünk hazánknak, vagy bármilyen nemzetállamok uniójának!)
2./ A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA segítségével megismerheti az egyén saját lelki alkatát, saját lelkiéletét. Ezen kívül olyan kommunikációs- és szociálpszichológiai ismereteket sajátíthat el, amely a mindenkori emberi élet újra- és újjátermelését, fenntartását és gazdagítását segítheti!
3./ Az ANDRAGÓGIA, a felnőttképzés- és művelődés keretében elsajátíthatók lennének azok a tanulástechnikák, amelyekkel megvalósítható lehet az egyén számára az élethosszig tartó, folyamatos tanulás- és művelődés igényével megtervezett életprogram.
4./ A KULTÚRTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS keretében lehetőség nyílna a politikai demagógiától mentes nemzeti kultúra történelmi, történeti megismerésére.
megtanulására. Szükséges a településeken létrehozni olyan helyeket, ahol jó együtt lenni és a közösség összetartó erejéből erőt meríteni, az emberi életenergiák- munkaerejének megújulásához...
5./ A KÖRNYEZETISMERETI ÁTTEKINTÉS segítene a XXI. század emberének visszatalálni a természethez, mert eredetileg annak része. Ezért, meg kell ismernie azt a természeti környezetet, ami őt körülveszi. Meg kell ismernie, hogy harmonikusan együtt tudjon élni vele, óvni- védeni tudja azt, hogy utódaik is élvezhessék!
Felhívnám a figyelmet arra, hogy a KEK tanszékei, amelyek a Péteri majorban (Bp. XXIII. ker.) működnek: Dísznövénytermesztési- és Dendrológiai Tanszék, Zöldségtermesztési Tanszék, Kísérleti Üzem- és Botanikuskert, a civil lakosság számára ismeretlen, teljesen (elhanyagolt), zárt világ!
A népfőiskolai kurzustól függetlenül is MEG KELL SZERVEZNI a BOTANIKUS KERTEK látogatását, ugyanakkor, szükséges lenne a Magyarok Szövetsége BÁRKA-programjának széles körben való ismertetése és oktatása.
6./ Az ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK keretében megismerhetné az egyén azokat a törvényes, jogi kereteket, amelyben mindennapjait megéli, amelyek ismerete nélkül lehetetlenség a személyes (rendszer)változtatás.
7./ A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI technikák ismeretével könnyebben lehet barátságban élnie az egyénnek szomszédaival, szűkebb-tágabb környezetében élő embertársaival.
Lehetőség nyílna ezen ismeretekkel a társadalmi cselekvési módokra. Mint pl.
- párbeszédkörök-
- szomszédsági kapcsolatok létesítése- és ápolása, valamint
- társas körök létrehozásának
módjainak elsajátítására.
Bóna Mária Ilona
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|