Belépés
furaila.blog.xfree.hu
"Nem az a fontos, hogy milyen iskolákat végeztél, hogy mit dolgozol, hanem hogy milyen EMBER vagy!" BMI ******
2005.10.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Magyar Luca-napi: december 13-i hagyományok
  2016-12-13 16:23:43, kedd
 
  LUCA, a magyar hagyomány egyik jeles alakja. A Gergely-naptár előtt (1582) az év legrövidebb és legsötétebb napja, a téli napforduló kezdete volt. Tehát, ezen a napon kezdődött a tél.
Innen a mondás:
,,Szent Luncának híres napja a napot rövidre szabja."
*
Luca = fény

A Luca a fényt jelentő latin ,,lux" szóból ered - ezért hozzák Szent Lucát, a szűz mártírt a világossággal, a napfénnyel kapcsolatba.

*
Ehhez a naphoz az ország minden részében sok-sok hagyomány, babona társul.
*
Tiltások, gonoszűző, férj és időjárás jósló, termékenység-varázslószokások hosszú sora kapcsolódik e naphoz, mint:
- kotyolás- lucázás,
- lucapogácsa,
- lucabúza,
- lucakalendárium,
- lucaszék,
- lucaostor,
- lucagyűrű.
*

*
Luca-napi tiltások:

A néphit úgy tartotta, hogy mivel az év legsötétebb napját követi a Luca-nap, ezért ez a nap a boszorkányok napja, ennél fogva a nők számára tiltott volt bizonyos munkák végzése; nem lehetett fonni és varrni, mosni, de még kenyeret sütni sem, mert - azt mondták - a kenyér kővé vált volna.
Nógrád megye falvaiban is különböző hiedelmek maradtak fönn még a mai napig is.
Például:
Mihálygerge: december 13-án nem volt szabad fonni, kenyeret sütni, lúgozni.

Ipolytarnóc: ott azt tartották, hogy csak a Luca nevűeknek nem szabad fonni, minden egyéb munka végezhető.
*
*
*
KOTYOLÁS- LUCÁZÁS
https://www.youtube.com/watch?v=kjrNAFngE_8

A gyerekek 13-án hajnaltól kezdve - sok helyen kísértetnek öltözve - járták végig a házakat, és ha ajándékot kaptak, akkor jó termést és bőséges állatszaporulatot ígértek, míg ha az ajándék elmaradt, akkor átkot szórtak a házra.
Az egyetlen, énekléssel járó Luca-napi szokás a szerencsekívánó, termésvarázsló kotyolás.
A kotyolók házról házra jártak és kotyoltak a háziaknak, akik utána almával, dióval, kaláccsal kínálták őket.
*
Íme egy kotyoló 1879-ből, a Zala megyei Kiskanizsáról (mindezt adott dallamra énekelték):
Kitty-kotty, kitty-kotty,
adjon Isten bő bort, bő búzát,
boroczkot, vörösfarkú malacot,
szekerünkre kereket,
poharunkra feneket,
akibü ihassunk eleget.
Ajándékba tojást kaptak, de ha nem, akkor fenyegetőzni kezdtek.
"Egy csirkéjük legyen, az is vak legyen!"
*
A szalmát a gazdaasszony a tyúkok alá dugta, a vendégeket a konyhában ültette le, és úgy tartották, szerencsét hoz a tyúkokra, ha aznap legény érkezik elsőnek a házhoz.
*
A legismertebb kotyóló mondóka:
Luca, Luca, kitty - kotty, kitty - kotty
Galagonya kettő, három.
Száraz körtét várom!
Ha nem adtok hurkát,
Elviszem a Julcsát!
Ha nem adtok szalonnát,
Levágom a gerendát!
*
E napon a fonóban mulatságot is tartottak, ott volt a falu fiatalsága; ettek, ittak, mulattak. Sötétedéskor fehér lepedőben, kormos arccal mentek a fiúk a lányokat riogatni.
*
*
LUCA-POGÁCSA
Luca napon, a baromfi szaporodása érdekében sütött pogácsa, amelybe gyakran fémpénzt is rejtenek. Tollat tettek a pogácsákra, és akié megperzselődött, az közeli halálra számíthatott. A jövendőbeli neve is kiderült a pogácsákba belesütött nevekből.
A lányok jósoltak. Az egri tréfás jóslás: a gombócba gyúrt papírdarab, melyre egy-egy fiú nevet írtak. A gombócot kifőzték, amelyik legelőbb jött a víz tetejére, azt kimerték, s megnézték milyen nevű lesz a férjük.
*
LUCABÚZA
A Luca-napkor csíráztatni kezdett búzaszemek karácsonyi kizöldülése jó termést jósolt a következő évre. Tányérban, meleg helyen búzát csíráztatott e naptól kezdve a gazdaasszony, azt naponként harmatszerűen locsolgatta. Volt, ahol gyertyát vagy pohárban égő mécsest is tettek a búza közepébe. Jó jelnek számított, ha a búza Karácsonyra szárba szökkent (30-40 cm): jó jelnek veszik a jövő évi búzatermést illetően. A karácsonyi ünnepek elmúltával a kicsírázott búzát a baromfival, szarvasmarhával szokták megetetni, hogy az állatok jövő évi gyarapodását, egészségét biztosítsák vagy a rontástól megóvják. A lucabúza mind városon, mind falun máig dísze a karácsonyi asztalnak. Karácsonyi búzának is nevezik.
*
*
LUCA-KALENDÁRIUM
Lucától Karácsonyig minden nap megfigyelték az időjárást, abból következtettek a következő év hónapjainak időjárására.
*
*
LUCASZÉK
Luca-napon kezdtek hozzá a három- vagy négylábú Luca széke készítéséhez is, melyet tizenhárom különböző típusú fából karácsonyig kellett összeállítani. Szöget nem használhattak hozzá.
Karácsonykor, az éjféli misén felálltak rá, mert erről lehetett meglátni a boszorkányokat.
A templomból futva igyekeztek hazaérni az emberek, és közben mákot szórtak maguk mögé a boszorkányok elriasztására.
A széket aztán azonnal el kellett égetni.
*

LUCAOSTOR
Luca ostora - lucasugara: Luca napján kezdték fonni az ún. lucasugarat (= ostort) karácsony estéjéig.
A lucaszékhez hasonló készítmény, amelyet szintén tizenhárom nap készítenek, és karácsonyra fejeznek be. Aki elviszi a templomba, az ott megismeri a boszorkányokat, sőt a Luca-ostorral megverheti őket.
Akkor ezzel pattogtattak. Azt tartották, ezzel könnyen lehet kezelni az igavonó állatokat.
A Luca ostorát úgy kellett elkészíteni, hogy az ostort alkotó zsinegen kellett minden nap egyet csavarni, majd karácsony éjjelén pattogtatni vele.
Az ostor hangjára odagyűltek a boszorkányok. A Luca-ostor nyele fonott vessző volt. Ehhez kapcsolódott a szintén három ágból egybefonva a kenderből készült ostor. Az ostor kenderből font részére a befejezés előtt kilenc hurkot /bogot, csomót, bibircsókát/ kötöttek.

*

LUCAGYŰRŰ
Tápén, gyékény hulladékból fonták a lányok. Minden nap egy kis csomóval kellett összekötni, majd karácsony éjszakáján kellett vele befűteni, mikor az éjféli mise volt... Úgy gondolták, hogy akkor megtudták ki a boszorkány, mert a tűztől és füsttől megjelenik....
*

Szerkesztettem innen-onnan: Bóna Mária Ilona
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szent Szirakuzai Lucia
  2016-12-13 16:19:39, kedd
 
  LUCIA

Ókeresztény szent szűz. Ünnepe: december 13.


A szent Szirakuzai Lucia /neve magyarul: világító/, az ősegyházi nagy vértanúk közé tartozik. A legendák szerint előkelő szicíliai családból származott, fiatalon felvette a keresztény vallást.
*
A legenda szerint Lucia (283 - 303 v. 304) a nemesi családból származó fiatal lány vérfolyásban szenvedő édesanyjával elzarándokolt Cataniába, Szent Ágota sírjához, hogy a szenttől kérjen gyógyulást anyjának. A csodálatos felépülés után Lucia szüzességi fogadalmat tett, anyja hozzájárulásával lemondta közelgő esküvőjét, és hozományát szétosztotta a szegények között. Kérője ezt képtelen volt elviselni, bosszúból a bíróság elé állíttatta, bűnösségének kimondása után pedig a legkülönfélébb kínzásoknak vetették alá. Végül bordélyházba akarták meggyalázni, ám Lucia testét még az ökörfogat sem tudta kimozdítani a helyéről. Mivel képtelenek voltak a leányt megbecsteleníteni, máglyára vetették, ám nem fogott rajta sem a tűz, sem a forró olaj, ezért karddal döfték át a torkát. Azonban még ekkor sem halt meg azonnal, csak miután megkapta az utolsó kenetet, lehelte ki a lelkét.
*
Alakját Itáliában és a skandináv népek körében mai napig igen nagy tisztelet övezi, a vakok és gyengén látók mellett az utcalányok, a szüzek, a menyasszonyok és a torokfájósok is őt tekintik a védőszentjüknek. Bár Siracusában évről évre megrendezik a hagyományos Lucia-napi körmenetet, a legnagyobb kultusza mégsem szülőhazájában, hanem az északi Svédországban van. Állítólag viking hajósok - akik maguk is keresztények voltak - vitték el Skandináviába a fiatal, hitéért mártírhalált választó lány történetét. A vikingek Luciát fénnyel körülvett, ragyogó lénynek képzelték el, s mivel a téli napfordulót övező sötét napokon a fény számukra igencsak nagy értékkel bírt, ez a valószínű magyarázata annak, hogy a svédeknél a Luca-napi fényfesztivállal kezdődnek a karácsonyi ünnepségek.
*
A hagyomány szerint ezen a napon - igaz, ma már nem az első kakasszóra, hanem az ébresztőóra hangjára - a család legidősebb lány gyermeke elsőként kel fel, és ,,Sankta Lucia" jelmezébe öltözik: fehér ruhát ölt magára, derekára piros szalagot köt, a fejére pedig egy égő gyertyákkal díszített zöld koszorút erősít. Miközben tradicionális Luca napi dalokat énekel, a ház lakóit kávéval és süteményekkel ébresztgeti. Ezzel a rituáléval Szent Lucia legendájának tisztelegnek, aki az éhínség idején élelmet adott a rászorulóknak.
*
A Luca-napi ünnepségek részeként minden nagyobb város megválasztja a maga Luca-menyasszonyát, s a legszebbiküket Stockholmban jelképesen megkoronázzák. Az iskolák már a déli órákban bezárnak, este pedig - főleg a gyermekek részvételével - országszerte jelmezes, gyertyás felvonulást tartanak. A nagyobb áruházakat, bevásárlóközpontokat, idősotthonokat jelmezbe öltözött Lucák keresik fel, akik, miközben tradicionális dalokat énekelnek, kifejezetten erre a napra készített süteményeket - ún. Luca-cicákat (,,Lussekatter"-nek nevezett cica-alakú sáfrányos, mazsolával díszített sáfrányos kalácsokat) és ropogós, gyömbéres kekszet - osztogatnak az embereknek.
*
Szerk. innen-onnan: BMI
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2016.11 2016. December 2017.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 14 db bejegyzés
e év: 152 db bejegyzés
Összes: 7719 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 123
  • e Hét: 282
  • e Hónap: 2527
  • e Év: 34257
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.