Regisztráció  Belépés
furaila.blog.xfree.hu
"Nem az a fontos, hogy milyen iskolákat végeztél, hogy mit dolgozol, hanem hogy milyen EMBER vagy!" BMI ******
2005.10.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Orbán Viktor nem akar kormányo
  2008-10-23 10:58:02, csütörtök
 
  Orbán egyértelműen kijelentette, nem akar kormányozni (+videó!)
2008-10-22 14:34 barikád.hu

Orbán Viktort a ma reggeli Mokkába hívták meg, ahol a kialakult
gazdasági válsághelyzet kapcsán olyan félreérthetetlen kijelentéseket
tett, mint hogy "...nem a Fidesz dolga az országra nehezedő bizalmi
válság és az ebből eredő vezetési válság megoldása", "...a Fidesz
legfeljebb jóindulatú együttműködéséről és támogatásáról tudja
biztosítani a kormányt", "...most nem azt nézzük, mi a legoptimálisabb
politikai elrendeződés, hanem hogy mire van szükség, hogy az ország
elhárítsa a gazdasági válságot".

A Fidesz elnöke nem éppen azt a benyomást kelti, mint aki annyira
tettrekész lenne egy kormányi vezetésbe kerülés esetén. A műsor végén
elhangzó utolsó mondatai ezt csak tovább nyomatékosítják: "...mi népi
felhatalmazás nélkül semmilyen kormányzati szerepet nem tudunk
vállalni. Az egy dolog, hogy válság van, de nem lehet felforgatni a
parlamentalizmust. Aki vállalkozott a kormányzásra, annak kell
megoldani az ország ügyeit." A beszélgetés végén kijelenti, nem lát
esélyt egy előre hozott választásra, mivel azt az MSZP-nek vagy az
MDF-nek kéne előmozdítania.

Akkor most Orbán Viktor mivel is hitegette szavazóit egy éven keresztül?

Kapcsolódó cikkek:
Orbán Viktor miniszterelnök-cserét szorgalmaz - Bajnaira gondolt?
Videó: http://webcast.tv2.hu/dynamic/f.html?video_id=383391
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Állami fogadás az Operában
  2008-10-23 10:52:45, csütörtök
 
  Személybiztosítási intézkedés (Gyurcsány az Operában)

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (továbbiakban Rtv.) 46. § alapján a budapesti Magyar Állami Operaházban (1061 Andrássy út 22.) tartandó állami rendezvényekkel összefüggésben elrendelem,
2008. október 23 nap 14.00 órától a szükséges ideig, de legkésőbb 2008. október 23 nap 24.00 óráig

a Budapest VI. kerület Paulay Ede utca, Bajcsy Zsilinszky út, Ó utca és a Nagymező utca által határolt területek lezárását.

INDOKOLÁS

2008. október 23-án Ünnepi Díszelőadás és állami fogadás kerül megrendezésre a budapesti Magyar Állami Operaházban. A rendezvényen részt vesznek a Köztársasági Őrezred által védett közjogi méltóságok és az Állami Protokoll meghívottai, így elengedhetetlenül szükséges a rendezvény zavartalan lebonyolításának biztosítása.

Az intézkedés során a Rendőrség biztosítja a lezárt területre való be- és kijutást az ott lakóknak, a nyilvános és közforgalmú intézményeket, kereskedelmi és vendéglátóhelyeket látogatóknak, azok alkalmazottainak, a díszelőadás meghívottainak, valamint az Operaház alkalmazottainak, közreműködőinek.

A területlezárás alkalmával a be- és kilépésre a Rendőrség ellenőrző-áteresztő pontokat létesít az Andrássy út-Bajcsy Zsilinszky út, Ó utca-Hajós utca és az Andrássy út-Nagymező utca kereszteződéseiben, melynek során technikai ellenőrzést alkalmaz.

Felkérem a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét, hogy ezen biztonsági intézkedéseket a Központi Állami Ünnepre való tekintettel szükség szerint egészítse ki, és gondoskodjon további indokolt mértékű ideiglenes forgalomkorlátozási, közrendvédelmi és bűnmegelőzési intézkedések bevezetéséről.

Az Rtv. 46.§ (1) bekezdése alapján a Rendőrség, illetve a rendőr a védett személy (1. § (2) bek. g) pont) biztonsága érdekében a 13. és a 30. §-ban meghatározottakon túlmenően az a) pont alapján útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhat, a forgalmat korlátozhatja, a b) pont alapján nyilvános és közforgalmú intézmények működését korlátozhatja, valamint a d) pont alapján területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti.

Az Rtv. 46.§ (4) bekezdése alapján a Rendőrség a védett személy vagy létesítmény biztonsága érdekében technikai ellenőrzést alkalmazhat, elrendelheti a jogszerűen birtokba tartott veszélyes tárgyak kötelező letétbe helyezését.

Budapest, 2008. október 20.

Dr. DOBOZI JÓZSEF r. dandártábornok rendőrségi főtanácsos
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Védjétek csak!
  2008-10-23 10:50:07, csütörtök
 
  Személy- és létesítménybiztosítási intézkedés (védjétek csak)

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. (továbbiakban: Rtv.) 46.§ alapján elrendelem 2008. október 22. nap 12.00 órától a szükséges ideig, de legkésőbb 2008. október 31. nap 24.00 óráig a Budapest, II. kerület Szemlőhegyi út Fajd utca és a Józsefhegyi út közötti szakaszán, a Szemlőhegyi út 40. és 48., illetőleg a Szemlőhegyi út 33/A és 37. számok közötti terület lezárását.

INDOKOLÁS

2008. október 23-án az állami ünnephez kötődően több demonstráció illetve rendezvény megtartására kerül sor a fővárosban, melyben a miniszterelnöki rezidencia is érintett.

Az elmúlt időszakok rendzavarási cselekményeire, utcai zavargásaira figyelemmel nem zárható ki, hogy a védett rezidencia környezetébe engedélyezett vagy spontán demonstrációk során, illetőleg azt követően nem alakulnak ki olyan magatartások, melyek jelentős kockázati tényezőt jelentenek a rezidencia és így a védett személy biztonságára.

A védett személyek közül továbbra is a miniszterelnök úr a legveszélyeztetettebb. Ezt bizonyítják a neki, illetve családtagjainak címzett, folyamatosan küldött fenyegető és gyalázkodó postai küldemények, elektronikus üzenetek, illetve személyével kapcsolatos bejelentések.

A fentiek alapján elengedhetetlen, hogy a védett személyek biztonságát, a védett személyek munkahelyét, lakását, illetve tartózkodási helyét, valamint a biztosítás szempontjából elengedhetetlenül szükséges terület határait konkrétan meghatározzuk, amely garantálja a védett személy és hozzátartozói biztonságát. Mindenki számára egyértelművé kell tenni, hogy mely terület az, amely a gyülekezési jog gyakorlására és egyéb nyilvános rendezvények megtartása rendelkezésre áll.

Az Rtv. 46. § (1) bekezdése alapján a Rendőrség, illetve a rendőr a védett személy biztonsága érdekében a 13. és a 30. §-ban meghatározottakon túlmenően a d) pont alapján területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti. A Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III.1.) BM rendelet 70. § (1) bekezdése alapján a Rendőrség végzi a külön rendelkezésekben meghatározott épületek, létesítmények őrzését és védelmét.

Ezen intézkedésben elrendelt területzárások indokoltságát a hivatkozott törvényben foglaltak szerint ötnaponta felülvizsgáltatom, és szükségtelenné válása esetén haladéktalanul megszüntetem.

Felkérem a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét, hogy ezen biztonsági intézkedéseket szükség esetén további indokolt mértékű ideiglenes forgalomkorlátozási, közrendvédelmi és bűnmegelőzési intézkedésekkel egészítse ki.

Budapest, 2008. október 22.

Dr. DOBOZI JÓZSEF r. dandártábornok rendőrségi főtanácsos
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Emlékezzünk 1956. okt. 23-ra!
  2008-10-23 10:16:57, csütörtök
 
  Emlékezzünk 1956.október 23-ára!


"...A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét. A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármely nép a világon. (...) Csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk azt, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol, még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat."- írja A magyarok vére című írásában Camus.


,,1956. október 23-a örökre be van jegyezve a szabad emberek, a szabad népek krónikáiba. A bátorság, az öntudat, a diadal napja volt" - méltatta 1960.október 23-án J.F. Kennedy, Amerika elnöke, a magyar '56-os forradalmat.


1956-ban a forradalom és szabadságharcban a barikádnak csak két oldala volt.

Az egyik oldalon a nemzet küzdött a szabadságáért, a másik oldalon azok voltak, akik saját hatalmuk biztosítása érdekében idegen megszállókat hívtak a magyar nemzet ellen segítségül, akikből a megszállók hű kiszolgálói lettek évtizedeken keresztül.


Vajon hányan tudják kicsiny hazánkban, hogy kikért és miért szólalnak meg a keresztény világban mindenütt, minden délben a harangok? Saját hazánk fiai tudják-e, hogy magyar hősökért, az 1456-os nándorfehérvári győzelem örök emlékére, amikor Hunyadi János hős végvári katonáival megállította az Európára törő török hadakat. Tudatosult-e a fél évezreddel későbbi nemzedékekben, - akiknek fejébe, szívébe lelkébe megpróbáltak 60 esztendő óta folyamatosan bűntudatot táplálni idegen érdekek szolgálatába szegődött vezetői - hogy Európa szívében a magyar nép évszázadokon át védőbástya volt, hogy a maga szabadságküzdelmeivel Európa szabadságát is védte. Mégis, amikor ez a kis nemzet a maga szabadságküzdelmeit vívta, a világ bár elismerte, mindig magára hagyta.


Így volt ez 1956-ban is, amikor a magyar nemzet szabadságharcát vívta a szovjet megszállók és kiszolgálóik ellen. Miközben a nyugati világ bennünket kitartásra bíztatott, Amerika elnöke, Eisenhower a szovjet vezetők tudomására hozta, hogy szabadkezet kapnak a magyar szabadságharc leverésében. Szolgalelkű politikusainknak nem ártana erre is emlékezni.


Mi történt 1956.október 23-án?


A vidéki egyetemeken már napokkal korábban tanácskozások, viták zajlottak. A hallgatók megfogalmazták követeléseiket, és az egyetemek küldöttei 22-én a Műszaki Egyetemen éjszakába nyúló vita után egységes szövegbe foglalták a 14 ill. 16 pontot. Elhatározták a 23-i -lengyelek melletti- tüntetést, miközben a Műszaki Egyetem épületet körbe zárták az ávósok.

1956. október 23-a valóban a bátorság, az öntudat, a diadal napja volt.


1956 október 23-án az MDP hivatalos lapja, a Szabad Nép "Új tavaszi seregszemle" című vezércikkében üdvözölte az ifjúság követeléseit. Megjelent Gomulka beszéde teljes terjedelemben, és közölték az Írószövetség felhívását is, melyből kitűnt, hogy az írók a lengyel változásokkal egyetértenek, de a tüntetést nem helyeslik.

Reggel érkezett haza Jugoszláviából a magyar párt és kormányküldöttség, és azon nyomban üléseztek is. Az ÁVH, a párthadsereg megszervezte a Fő utcai börtön és a Rádió védelmét. A hatalom bizonytalanná vált, hol engedélyezte, hol betiltotta a tüntetést.

Nagy Imre és barátai Losonczy Géza lakásán tanácskoztak a válságos helyzetről. Új vezetést tartottak szükségesnek Nagy Imre miniszterelnöki vezetésével. Talán legérdekesebb momentuma ennek a tanácskozásnak az, hogy Nagy Imre ellenezte a tüntetést.

Október 23-án a fővárosban három jelentős helyszín köré csoportosultak a történések, amelyek gyakorlatilag közel hasonló időpontban zajlanak.


Hol és hogyan zajlott a tüntetés


15 órakor indult a tüntetés a Petőfi-szobortól. A vidéki és fővárosi egyetemekhez csatlakoznak a Zrínyi, Petőfi katonai akadémiák, valamint a Kossuth Tüzér Tiszti Iskola hallgatói is. Az egyetemisták és tanáraik Pesten a Petőfi-szobornál, a budaiak a Műszaki Egyetemnél gyülekeztek, és indultak a Bem-szoborhoz. A diáksághoz csatlakoztak a teherautókon érkező munkások is. A Petőfi-szobornál Sinkovits Imre tízezres tömeg előtt szavalta el szívbe markolóan a Nemzeti dalt, és egy diák felolvasta a 16 pontos követeléseket. Innen a Kossuth Lajos utca, Károly körút (Tanács körút), Bajcsy-Zsilinszky út, Szent István körút, Margit hídon át vezet a tüntetők útja a Bem-szoborhoz. Itt egyesültek a Duna-parton vonuló tízezres budai diáksággal. Az egyetemisták szoros, rendezett sorokban, kart karba fűzve vonultak, hogy provokátorok ne furakodhassanak közéjük. Nemzeti, piros-fehér-zöld színű zászlókat vittek, és hazafias dalokat énekeltek. A Bem-szobornál Veres Péter felolvasta az írók kiáltványát, Bessenyei Ferenc szavalta el a Szózatot. Végül Z. Herbert lengyel író üdvözölte a tüntetőket. Mivel igen rossz volt a hangosítás, a diáksághoz csatlakozó hatalmas tömeg követelni kezdte, hogy Nagy Imre beszéljen a Parlamentnél. Megszülettek az első lyukas zászlók, amelyek azóta a bátorság és szabadságszeretet szimbólumaivá váltak. A nemzeti érzés felülkerekedett a félelmen. Bicskákkal vágták ki a gyűlölt Rákosi-címert a nemzeti zászlókból. Megindult a hatalmas tömeg a Kossuth térre, ahová teherautókon érkeztek a különböző gyárak munkásai is.17 és 18 óra között mintegy kétszázezres tömeg gyűlt össze, és várta Nagy Imrét. A Parlamenthez vonuló tömegben már hangosan szólt a forradalom majd szabadságharc leglényegesebb követelése: ,,Ruszkik haza!"

A tüntetők egy része a Rádióhoz ment, hogy felolvassák a hírekben a követeléseket, mások a Városligetbe indultak, a Sztálin-szoborhoz.

Jelszavakat skandáltak: "Vesszen Gerő! Vesszen Piros! Vesszen az ÁVO!" Küldöttséget szerettek volna bejuttatni a Parlamentbe. Miután a téren kioltották a világítást a sötétben csak a Parlament tetején égő vörös csillag világított. A tömeg az aznapi Szabad Nép újságokat (Népszabadság előd lapja) összecsavarta, fáklyákat gyújtott, és skandálni kezdték:

"Oltsák el a csillagot, fogyasztja az áramot!"- mire el is oltották. Nagy Imre csak ezt követően, 21 óra tájban érkezett, s miután szinte kituszkolták a Parlament erkélyére, szerencsétlen beszédét "Elvtársak!" megszólítással kezdte, mely a tömegből ellenszenvet váltott ki.

"Nem vagyunk elvtársak!" Nagy Imre kénytelen volt "Magyarok! Barátaim!"-ra változtatni a megszólítást. Nem sokkal a beszéd után érkezett a hír, hogy a Rádiónál lövik a tüntetőket. A Parlamenttől, akárcsak a Városligettől az emberek megindultak a Rádióhoz. A Ruszkik haza! Nem vagyunk elvtársak, a kommunizmus vörös csillag jelképének elutasítása, '56 alapkövetelményei voltak. Vagyis: szabadságot és függetlenséget, magyar utat, demokráciát!


Így dőlt le a Sztálin szobor


A Dózsa György úton volt a hírhedt Sztálin téren a Sztálin-szobor. A szobor felállítása előtt itt állt a híres Regnum Marianum templom, a magyarok Nagyboldogasszonyának temploma. A templomot az 1919-es vörös uralomtól való megszabadulás emlékére építették. A hatalmas Sztálin-szoborba sajnos nagyon sok értékes magyar köztéri szobrot beolvasztottak, egyértelműen azzal a szándékkal, hogy elpusztítsák a nemzeti és keresztény értékeket. A monumentális talapzaton rövid kabátban egyik kezét magasra tartva áll a szovjet diktátor.

Itt inkább a munkásság, és a környező lakosság gyülekezett, és a Bem téri tüntetés folytatásaként a résztvevők egy része is ide jött. Itt is egyre hatalmasabbá duzzadt a tömeg. Alkalmi szónokok szónokoltak, a szovjetek távozása mellett már a gyűlölt zsarnokság szimbólumának, a szobor ledöntésének gondolata is megfogalmazódott.

A szobor ledöntése nagyon nehezen sikerült, mivel a hatalmas csizmákat vasbeton tartotta. Sok sikertelen próbálkozás után végül lángvágókkal segítettek, majd vassodrony kötelekkel, teherautókkal húzták az akkori nevén Gorkij, ma Városligeti fasor irányába. A szobor végül 21 óra 35 perc 32 másodperckor földet ért. A szobor egyik döntője így emlékszik erre vissza:


"Hatodszor is mentem, és hatodszor is ráraktam a kötelet. Mind a két csizmája körbe volt vágva már. A szoborral csúszkáltam jobbra-balra, a tömeg kiabált, már a tömeg féltett, hogy jövök a szoborral, mivel olyan nagy volt a lengés. Az emberek már annyira bele voltak melegedve a döntésbe.

Mikor leértem, az egyik ember azt mondja, hogy

"Na fogadjunk, hogy most ez a szobor lejön érte!" - Volt egy orosz órája, és letette a földre. Azt mondja: "Fogadjunk, hogy ezt föl fogja venni most a szobor!" - Persze mi röhögtünk mindnyájan, hogy hát milyen hülyeség. A szobor előtt lent van az óra. Húzzák a szobrot. Az, a könyökbe hajtott jobb kezével ide-oda mozog. Végre megrogyik a jobb lába, egyenesen dől le, és mintha nyúlna le az óráért. ...Az óra megállt, mikor a szobor összetörte. Itt nincs hazugság. Mindenki, aki ott volt, tudja, hogy ez a pontos idő." (Schwarcz Gusztáv, '56-ban 18 éves, sportoló).

21 óra, 35 perc, 32 másodpercet mutatott az óra, amikor a szobor ledőlt.

Ezt követően elszavalták a Nemzeti dalt, és az egybegyűlt tízezres tömeg együtt ismételte az eskü szövegét:"Esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!"- majd elénekelték a Himnuszt. A csizmába pedig kitűztek egy kivágott címerű, lyukas nemzetiszínű zászlót.

Ekkor jutott el a térre a hír, hogy a Rádiónál az ávósók lövik a népet, és már áldozatok is vannak. Az emberek teherautókra kapaszkodva vagy gyalog elindultak a Rádióhoz.

A hatalmas szobrot a Körút - Rákóczi út kereszteződésébe vonszolták, ahol kalapácsokkal apró darabokra törték. Emléknek, mementóként vitték haza, hogy a bátorság és szabadságszeretet legyőzi a zsarnokságot.

Az 50. évfordulóra, erre a helyre állította fel az MSZP-SZDSZ- kormány a mi adónkból a vascsövekből készült éket, a Janus-arcú, kozmopolita emlékművet, amely sokkal inkább a szabadságharcot leverőknek, mintsem a forradalom diadalának állít emléket. A még élő szabadságharcosokat az akasztófákra, és a munkásőrök V formátumú, támadó, felvonuló felállására emlékezteti.


Hogyan zajlott a Rádió ostroma


A Rádió esetleges védelméről már a tüntetés megkezdése után fél 4-kor 30 felfegyverzett, könnyfakasztó gránátokkal ellátott ávós katonával gondoskodtak. Ezt követő fél órán belül még két ÁVH-s századot is kirendeltek a Rádió védelmére, mielőtt a tüntetők odaérnének. Kezdetben 260-280 ávós védte az épületet.

18 órát követően a Belügy gondoskodott a középületek védelméről, és szinte az egész országban egyidőben harckészültségbe helyezték az ÁVH alakulatait, valamint a Néphadsereget is, de utóbbiakra nem mindenütt számíthattak. A piliscsabai és aszódi gépesített ezredet riadóztatták és a fővárosba rendelték.

20 óra tájt Gerő Ernő - miután Hruscsovval tárgyalt -, hírhedt beszédét elmondta a rádióban. Sovinisztának, reakciósoknak, antiszemitáknak, csőcseléknek bélyegezte a tüntetőket. Azóta is, ma is ismerősen felhasznált jelszavak a hatalmon lévők részéről, a nemzetben, hazában gondolkodókkal kapcsolatban. Gerő beszéde az egész országban felháborodást keltett. Ezt követően Gerő a szovjet katonai beavatkozást már sürgette.

A Kossuth téren gyülekezőkkel szinte azonos időben érkeztek az első tüntetők a Rádió épülete elé. A diákok a követeléseiket szerették volna megismertetni az egész országgal. Ez nem tetszett a Rádió vezetőinek. Benke Valéria, a Rádió alelnöke intézkedett. Ők nem is érthettek egyet a szovjet csapatok kivonásával és a nemzeti követelések ismertetésével. Végül a diákküldöttséget beengedték, de csak néhány pont felolvasását engedélyezték. Ezt a diákok a Rádió erkélyéről tudatták a tüntetőkkel, akik ragaszkodtak az összes követelés felolvasásához. A közben hatalmasra nőtt tömegből a diákok segítségére sietve - kb. 80 fő - újabb küldöttség próbált benyomulni az épületbe. A bejutottak egyikét még az előcsarnokban lelőtte az ÁVH-s őrség, mire a többiek kihátráltak. A gyilkosság futótűzként terjedt a tömegben. A tüntetők a rácsokba kapaszkodva próbáltak az épületbe bejutni. Néhányukat, akik az ablakon keresztül próbáltak bemászni, az ávósok elfogtak. Először könnygázzal próbálták szétoszlatni a tömeget, majd tüzet nyitottak rájuk. A rádióadások ekkor már a Parlamentben működő rádióadóról történtek.

A Rádiónál az ávósok a tömegbe lőttek. Az ÁVH 19 óra 45 perc körül adta le az első riasztólövéseket az épületből a felkelőkre.

A Rádiót védő 260-280 ávós erősítésére 20 és 21 óra között újabb 300 főt rendeltek ki, akiknek átmenetileg sikerült a tüntetőktől a Rádió környékét megtisztítani, és az épületbe bejutni. Majd mentőautónak álcázott gépkocsikban kíséreltek meg fegyvereket juttatni az épületbe, amit a tömeg felfedezett.

.

Zólomy Lászlót - akit egy századdal a HM-ből rendelték a Rádióhoz - este 9-kor az a tény fogadta, hogy az ávós katonák láncba fejlődve, civilekre lövöldözve tisztítják meg a Bródy Sándor utcát. A tüntetők részéről fegyverhasználatot nem tapasztalt.

21 óra előtt a Bródy Sándor utcába érkezett még Solymosi János vezetésével Piliscsabáról egy lövész és egy harckocsi-zászlóalj.

A piliscsabai ezred tisztjei, miután bejutottak az épületbe, fegyvertelenül kijöttek, és próbáltak a tömeggel szót érteni, de a Rádióból tüzet nyitottak rájuk. (Nagy Imre beszéde szinte ezzel egy időben hangzik el a Kossuth téren.)

Solymosi János az épület erkélyéhez támasztott létra tetején beszédet akart intézni a tömeghez, hogy erőszak nélkül távozásra bírja.

N. J. ávós százados ezt úgy értelmezte, hogy a piliscsabaiak átállnak a felkelőkhöz, ezért parancsot adott Solymosi ezredes lelövésére. A Rádió egyik szélső ablakából az ávósok célbavették, de helyettesét, Szabó századost találták el, aki belehalt a sérülésekbe.

A piliscsabaiak elvegyültek a tömegben, nem lőttek a tüntetőkre, sőt melléjük álltak, fegyvereik egy részét is odaadták.

A tüntetés spontán felkeléssé alakult. A tüntetők fegyvereket szereztek, és a magyar nép felkelt a szovjet elnyomás és kiszolgálóik, az ávósok uralma ellen.

A fővárosban a felkelők telefonközpontokat, nyomdákat vettek birtokba, valamint behatoltak a fegyvergyártással foglalkozó üzemekbe, és raktárakba. Megpróbálták elfoglalni a Szabad Nép székházat, ahol a pártlap munkatársai üléseznek.


Debrecen


Ezen a napon a fővároson kívül Debrecenben történtek a legjelentősebb események.

A debreceni bölcsészhallgatók és fiatal tanáraik valamint a középiskolások már délelőtt 11 órakor tüntettek, munkásokat győztek meg, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Délután 20-30 ezer ember tüntetett a BM megyei főosztálya, az ÁVH előtt. Az ávósok a fegyvertelen tüntetőkre vezényelték az első sortüzet. A magyar forradalom első halálos áldozatai a debreceni Ács Zoltán, Ádám Mihály és Gorzsás András, harmincan pedig megsebesültek. Ebből az is nyilvánvaló, hogy az első puskalövések még a Rádió ostroma előtt, eldördültek Debrecenben este hat és hét óra között.


Ilyen egységes és fenséges talán még nem is volt ez a nemzet. A fegyverrel küzdő fővárosi és vidéki felkelők mögött ott állt az egész ország a hatalmon lévő törpe kisebbség kivételével.

Az '56-os forradalmat, akárcsak az 1848-ast, a magyar ifjúság vitte győzelemre. Fiatal munkások, diákok, egyetemisták fogtak fegyvert, hogy szembeszálljanak a szovjet megszállás és az ávósok uralma ellen, hogy megvédjék a hazájukat.


A hatalmon lévők megpróbálták vérbe fojtani a felkelést


Október 23-án éjszaka Gerő Ernőék kérésére a hazánkban állomásozó szovjet egységek bevonultak a fővárosba. A ,,segítség kérést" Hruscsov írásban is kérte, amelyet visszadátumozott formában Hegedűs András írt alá napokkal később.

A Szovjetuniót nem érte váratlanul a magyarországi felkelés. Az esetleges lázadás leverésére “Iránytű" (Kompasz) néven hadműveleti terv is készült. Ekkor hazánk területén öt szovjet hadosztály tartózkodott. A szovjet hadtest-parancsnokság Székesfehérváron székelt, 12 magyar városban csoportosították a főerőket. Malasenko már október 22-én Budapestre érkezett. Szokolov marsall 21 órakor telefonutasítást adott a szovjet csapatok Budapestre jövetelére.

22 órakor a szovjet csapatok elindultak Kecskemétről, Ceglédről, Szolnokról, Székesfehérvárról, Sárbogárdról a magyar fővárosba, ahová éjfél körül meg is érkeztek.

Azonnal megkezdődtek az összecsapások a felkelők, valamint az ávósok segítségére jött szovjet csapatok között. Kétezerre becsülik a fegyveresen harcolókat, a VIII. és IX. kerület ellenállását tartják a legerősebbnek.

Október 23-án éjjel szovjet részről 6.000 katona, 290 harckocsi, 120 páncélozott szállító és harci jármű, 156 ágyú bevetésére került sor, ami kevésnek bizonyult, ezért éjfélt követően további két hadosztály átlépte a magyar határt Románia és Kárpátalja felől. Budapesten ezáltal 24-én már 20.000 szovjet katona került bevetésre.

A megszállókat kiszolgáló párt és kormányvezetés a késő éjszakai órákban megalakította a Katonai Bizottságot, mely mindvégig a forradalom leverésén munkálkodott. Tagjai: Apró Antal, Czinege Lajos, Fehér Lajos, Földes László, Kovács István, Mező Imre, Münnich Ferenc, Piros László, Bata István.

A 24-én riadóztatott 5 szovjet hadosztály létszáma: 31.500 fő, felszereltségük 1.130 harckocsi és önjáró löveg, 615 tüzérségi löveg és aknavető, 185 légvédelmi löveg, 380 páncélozott jármű, 3.930 gépkocsi. Valamint riadókészültségbe helyezték a Különleges Hadtest vadászrepülő és bombázóhadosztályt és a Kárpáti Katonai Körzet vadász és bombázó hadosztályát. 159 vadászrepülő és 122 bombázó várt bevetési parancsra, hogy a magyar felkelést mielőbb leverjék.


Mindez kevésnek bizonyult. Folyamatosan özönlött be hazánkba a szovjet haderő.

Az ávósok levezényelték az első sortüzeket. Statárium és kijárási tilalom volt.


November 4-ig a hazánkban tartózkodó 5 Hadosztályhoz, további 17 érkezett. Az RTL bécsi tudósítója szerint, a magyar szabadságharc leverésében 200.000 szovjet katona, 4600 tank, és több száz harci és szállító jármű vett részt. Ez nem egyezik a hivatalosan bevallott szovjet adatokkal, azok lényegesen kevesebbet mutatnak ki, például a rendteremtésben részt vevő katonák számát 60.000 fő körül határozzák meg.


A forradalomból már október 24-én szabadságharc lett, mert hadüzenet nélkül, idegen hadsereg támadta meg hazánkat.
Nagy Imre csak október 28-án ismerte el a felkelés jogosságát, addig kormánya nyíltan szemben állt a felkelőkkel.



Orbán Éva

'56-ot kutató közíró
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Felhívás minden magyarhoz!
  2008-10-23 03:02:53, csütörtök
 
  A győzelem a biztos véghez közeledik. Mint 1956-ban, a magyar kormány igyekszik minden figyelmet elterelni a növekvő gazdasági-politikai veszélyről. De ez a veszély immáron válságos, bőrünkön érezzük. Gyurcsány matematikai pontossággal vezeti a magyar népet a szakadékba. A bűn, ami őt és cinkosait terheli, minden mértéket határtalanul túllépett.



Ázsiaiakat, Izraelieket telepít be a széteső állami kincstár megtömésére. Arra számít, hogy a bevándorlók akár éhbérért is dolgoznak, ami után adót fizetnek. 2011-ig három millió ázsiait és 1.2 millió zsidó állampolgárt telepít be az országba. Ennek már látható jelei is vannak. Győrben és Bicskén lakótelepeket építettek fel. Privatizálták iskoláinkat, egyetemeinket, korházainkat. Az egészségügy haldoklik. A felszámolt korházak felszereléseit fillérekért adták el. Falvak, kisebb városok mentek tönkre. A magyar föld eladhatóvá vált. Az egyetlen szuverenitásunk. A magyar földet veheti boldog és boldogtalan. Ha ez így megy, nem marad egy talpalatnyi helyünk sem e hazában.

Az árak a csillagos égig szöktek. Drága a léthez szükséges kenyér, a tej. Télen fűteni nem tudunk az idei ötszöri emelés miatt. A kisebb falvak szinte a nyomor szélén. Anyáink, nagyanyáink szégyenszemre plázákba járnak melegedni, miközben a politikusok milliárdokkal gyarapodtak. Még mindig nem elég a rablásból? Politikusaink sorra kerülnek korrupciós ügyekbe milliárdos sikkasztás gyanújával. Kézről kézre adják a magyar forintot, hogy az a saját zsebükben kössön ki. Mutyizok itt mindenki. Az MSZP, az SZDSZ a maga egy százalékával, az MDF és a Fidesz is. Mind lepaktált a globalista hatalommal.
Eközben pedig mit tesz a magyar nép? Ez a görnyedt nép, amely nem képes felegyenesedni? Amelyeik nem lát és nem hall semmit, vagy nem is akar. Hol van az ősi magyar virtus, hazaszeretet? Hol a harci szellemünk? Hol őseink-hőseink tisztelete, akik vérüket adták a magyar szabadságért? Mi pedig vakon követjük félrevezetőinket, kirablóinkat a teljes romlásba.
Győzelmet mindenáron! Írjuk fel zászlóinkra: ELÉG VOLT!Magyarok! Bizonyítsátok be tettel, hogy mást akartok, mint a rabszolgasors! Új felszabadító forradalom tör magának utat. A nép jobbik része a mi oldalunkon küzd. Tépjétek szét a közömbösség köpenyét és október 23-án mondjatok nemet. .Utcára magyar. Utcára, amíg nem késő! Nem mások ellen, hanem magadért, gyermekeidért. Egy jobb létért. Október 23-a legyen a nép forradalma. Győzelemre fel.

Balogh Béla
Magyar Nemzetért Mozgalom
Rendszerváltó Erők Választási Szövetsége
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2008.09 2008. Október 2008.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 125 db bejegyzés
e év: 2154 db bejegyzés
Összes: 7246 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1397
  • e Hét: 3050
  • e Hónap: 28186
  • e Év: 383496
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.