|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
|
|
2008-06-01 06:47:32, vasárnap
|
| |
| |
Gondolatok egy társadalmi krízishelyzetről
Mit? Miért?
Meg kell szerezni azokat az eszközöket és meg kell teremteni azokat a körülményeket melyekkel lehetséges a magyar nemzet érdekeit szolgáló kultur- és oktatáspolitika megvalósulása. (Minden más program, egy alaptanterv részleteinek megfogalmazása csak másodlagos feladat lehet.)
Hogyan?
1./ Tanulmányozni kell több szempontból is, hogy mely népcsoport az amelyik még képes egyfajta "magyar érdek" belátására, képviseletére, akiket még senki "nem szólított meg", senkinek nem jutott eszébe még az erkölcsi rehabilitációjuk sem!
Lehetséges szempontok egyike:
- Tanulmányozni kell a trianoni döntés után megmaradt csonka ország,
- gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter - kultuszpolitikáját!
Miért éppen ezen időszakot? Azért, mert akkor is társadalmi krízist élt át nemzetünk amit megpróbált kezelni és az akkori "kedvezményezett" néprétegek gyermekei még itt élnek közöttünk... Kik is ők valójában?
Ők azok, akiket a kisbirtokos szülők a városba küldtek tanulni.
Ők azok a mesteremberek, akik némi ingatlannal is rendelkeztek az államosításkor. (Például egy kis kertes házat, műhelyt tudtak venni a II. világháború után - az Alföldhöz legközelebbi dél-pesti kertvárosban.)
Ők azok, akiket elsőként "betereltek" a gyárakba.
Ők azok akik 1945 után nagyon gyanúsak lettek a "magántulajdon" miatt. (Köztudottak a módszerek, melyekkel "megdolgozták" az ilyen "gyanús, osztályidegen elemeket".)
Ők azok, akik kénytelenek voltak megtagadni mindent; egész ifjúságukat, kuláknak kikiáltott anyjukat-apjukat, az egész családjukat, hogy ne racizzák őket a gyárban, hogy ne hurcolják el őket különböző büntető- átnevelő táborokba.
Ők azok, akik inkább lugkövet ittak, minthogy - az akkori "kultúrpolitikai koncepciónak" megfelelően - "prolit csináljanak belőlük"! (Akit megmentettek, mostmár testben is megtörve, megnyomorodva, még azt is megígérte a "P"ártnak, - akkor már az egyetlennek -, hogy gyermekeiből is "rendes munkásembert" nevel majd... Így lett utódaiknak is osztályrészük a "T"űröm és "T"agadom.)
Ők azok, akik a mai napig rettegnek mindenféle hatalomtól!
Ők azok, akik érdekeit nem képviselheti baloldali párt!
Ők azok, akik soha nem meséltek gyerekkorukról, szüleikről, családi múltjukról.
Ők azok, akik nem örökíthették tovább organikus műveltségüket.
A leghatékonyabb módszer a nemzeti hagyományok- és kultúra gyökeres kiirtására ez az elhallgattatás. Az elhallgatás, pedig a hazugság legalattomosabb fajtája, mert még védekezni sem lehet ellene!
Ők azok akik "kettős tudattal" élték le az életüket, "neveltek" gyerekeket, unokákat; ők a "látens közvélemény", akik szép csendben a rendszerváltozásra szavaztak. Azután kiderült, hogy már egy kicsit megkésett ez a rendszerváltozás, mert bizony addigra mindenki elhitte róluk, hogy a "kedvezményezett munkásosztályhoz" tartoztak! Pedig erről szó nem volt soha!
Az új "rendszer" is csak a vállalkozni tudó, induló tőkével rendelkező szakmunkásokat viselte el. A mindenéből kiforgatott, egzisztenciálisan 100 évet visszavetett, "újproletárok" számára nem jött el a változás, a rehabilitáció. Csalódottságukban nem mentek el szavazni 1994-ben. (Még elmehetnek...) Igaz, már nagyon öregek, betegek; sokan már eltemették gyerekeiket is, vagy elnyelte őket egy fogyasztói társadalom Nyugaton... (Gyerekeik a "nagy generációnak" nevezett nemzedék tagjai.)
Mi, gyerekeik, unokáik tartozunk nekik annyival, hogy megkapják a lehetőséget arra, hogy végre - legalább lélekben - kiegyenesíthessék "összeroppantott gerincüket"!
2./ A rendszerváltozáskor azonnal a közgyógyellátás részévé kellett volna tenni a pszichiátriai szakrendeléseket, lélekben megerősítendő az embereket a valódi váltáshoz. Már vannak működő, az otthoni betegápolásra kiépített gondozó hálózatok, de pszichológust ők sem alkalmaznak, mert... Miért is?
3./ Sorra meg kellett volna szervezni a lakóhelyi mentálhigiénés szolgálatokat!
4./ Az egyháznak tömegesen gyakorolnia kellett volna a keresztényi-keresztyéni megbocsájtást! Sajnos az egyház a mai napig sem találta meg az utat az emberi lelkekhez. (Pl.: még mindig több, mint 50 évvel ezelőtti teológiai joggyakorlattal dönt arról, hogy kit lehet megkeresztelni és kit nem, kik azok akik templomban is házasságot köthetnek, vagy nem!) Annál is inkább szükség lett volna az egyházi megértésre, mert a templomok előtt összefogdosott és a nagy fekete autókkal elhurcolt ministráns-gyerekekből nevelték ki az első párttitkárokat!
5./ Azonnal a közoktatás részévé kellett volna (a "közoktatás", felsőoktatás és szakoktatás mellett) tenni a felnőttképzést - megtéve az első lépést a permanens tanulás meghonosításához! Amerikában már a 20-as évek elején megtették az első lépéseket: Thorndike 1928-ban; Lengyelországban pedig Szewczuk 1961-ben. Nálunk az első - e témakörben írt - doktori előadás a Pázmány Péter Tudományegyetemen hangzott el 1937-ben(!). És azóta?
Elsőként a pedagógusok szakmai műveltségét kellett volna bővíteni (pszicho-pedagógiai, andragógiai, mentálhigiénés, társadalomtudományi, közgazdasági informatikai, idegennyelvi, vagyis a rendszerváltozáshoz szükséges ismeretekkel), hogy legyen aki megtanítja a nemzetet a váltáshoz szükséges emberi-társadalmi technikákra, ismeretekre!
Másodsorban ki kellett volna építeni a távoktatás rendszerét - pl.: mint a finneknél az NKS (Duna Televízió: Kelemen Endre), hogy a kisgyermekét otthon nevelő anyák, vagy átmenetileg munkaképtelenek és állásnélküliek is kapjanak esélyt munkaerejük megújítására, ismereteik bővítésére egy újabb szakképesítéssel; vagy a nappalival egyenértékű diploma megszerzésére.
6./ Addig, míg nem valósul meg a társadalmi munkamegosztás vagyis:
* mindenki a saját szakmájában, hivatásában annyi jövedelmet nem tudhat magáénak, amelyből meg tudja vásárolni a más szakmák szolgáltatásait, termékeit, eszközeit
* így jutva a megélhetéshez szükséges tisztességes haszonhoz;
* addig, míg az igazán jól képzett munkaerőnek nem lesz olyan ára, hogy:
- meg tud belőle élni
- otthont tud belőle teremteni,
- családot tud alapítani és vállalni tudja, hogy asszonyáról, gyermeke anyjáról is tud gondoskodni amíg a gyerek, gyerekek igénylik a mindennapos gondoskodást, az anyai testi- lelki odafordulást
az állam nem vonulhat ki a gyermeknevelés, oktatás költségeinek átvállalásából! (A családi adózás bevezetésével egy-időben.)
Ha pedig a hatalom képviselői szándékosan arra rendezkednek be, mint ezt a "Bokros-csomag" bizonyítja, hogy a társadalom ne tudja reprodukálni önmagát, vagy csak emberi "torzók" formájában, akkor ki kell jelenteni, hogy nemzetveszejtő krízishelyzet van!
A rendszerváltozás nevezetű állapot önmagában is társadalmi krízissel jár együtt. "Vér nélküli forradalom" mondják egyesek arra az egzisztencia háborúra ami mindennapjainkat jellemzi. Vannak azonban népcsoportok, rétegek, melyeket politikai bűntett szándékosan ellehetetleníteni; ilyenek a gyermeket nevelő- és az öreg- beteg szülőkről gondoskodó családok. Az átmeneti időszakra válságkezelő programokra (fentebb már említett pszichológiai- mentálhigiéniai- szociális gondozó- és rendelőhálózat kiépítésére), valamint un. krízis-tantervre van szükség!
Ebből következik, hogy a NAT-nak nevezett követelményrendszer 1998-ban bevezethetetlen!
Miből? Kérdezhetnénk. Talán abból a pénzből amelyet a drogosok, deviánsok, betegek kezelésére, gyógyítására fordítanánk! El kell fogadtatni, hogy a megelőzésre épített programok nemcsak egy szűk réteg, hanem az egész nemzet érdekét szolgálnák!
8./ Örömmel hallottam az 1997 április 11-én, megtartott népesedéspolitikai vitán, hogy végre nálunk is vannak orvos-pszichológusok, akik kutatják az anya-gyermek kapcsolatot. Dr. Lázár Imre beszélt arról többek között, hogy milyen fontos az anya-gyermek kapcsolat, mert milyensége lehet a "feltétele" a harmonikus személyiség kialakulásának, valamint a különböző pszichoszomatikus, pszichovegetatív zavaroknak is. Említette, hogy a "technokrata szülés" - az, hogy elveszik az anyától gyermekét - mennyire ártalmas. A mi szokásainkkal ellentétben, pedig Japánban elterjedt, hogy az újszülöttet a születés után azonnal odaadják az anyának és ott lehet mellette végig, míg a kórházban vannak - miközben minden segítséget megkapnak az ápoláshoz. Szerinte van összefüggés a japán ember teljesítménye és a jó anya-gyermek kapcsolat között.
Amit Lázár Imre mondott összecsengett azzal, hogy: Japán, alig 50 év alatt a "riksa kulik országa"-ból a világot elárasztó csúcstechnikájával világelső lett. Ott ugyanis azt sem tartották luxusnak, hogy diplomás nő, ha családanya lesz, akkor "csak" a gyermekei nevelésének éljen, míg gyermekei igénylik ezt.
A pedagógus pedig a társadalomi hiearchia csúcsán van, anyagi- és erkölcsi megbecsülésében - megelőzve az összes értelmiségit - természetesen Japánban.
Úgy látszik, hogy belátták azt az igazságot amit egy görög bölcs mondott, hogy "Ember nem alkothat nagyobbat, mint embert!"
Egyre gyakrabban hallani arról, hogy "ideológiai válságban van az emberiség". Már mindent kipróbált csak az utódokról való gondoskodás problematikáját nem tudta megoldani. Lehet, hogy ez lesz a veszte?
Pedig csak körül kellene egy kicsit nézni az élővilágban és akkor okulásul rájöhetnénk arra, hogy azok a fajok a legéletképesebbek, amelyek a legpraktikusabb módon oldották meg az utódokról való gondoskodást.
Budapest, 1997. április 22.
Bóna Mária Ilona
a Magyar Nemzetért Mozgalom tagja
http://furaila.blog.xfree.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-06-01 05:56:05, vasárnap
|
| |
| |
Miért hallgat a magyar értelmiség?
A kérdésfelvetés indokolt, de nem pontos!!! Ugyanis, az értelmiségiek azon képviselői hallgatnak, akik kiszolgálói voltak, mint politikai elkötelezettek a kommunizmus eszméivel hatalmat gyakorlókkal. Ugyanakkor, azt hangoztatják, hogy:
"Mint társadalmi réteg, önálló politikát sem folytathat, tevékenységét azoknak az osztályoknak az érdekei határozzák meg, amelyeket szolgál..." Filozófiai kislexikon Kossuth/1976.; (Huszár Tibor: Történelem és szociológia: 69. oldal., Magvető, Pécs/1979.);"
Szelényi Iván szerint, viszont:
"..a kelet-európai értelmiség nyilvánvalóan nem osztály. Nemcsak hatalmának osztályjellegét nem ismeri fel, de az osztálynélküliség és a megegyezés ideológiáját pártolja, s - ami még nagyobb paradoxon - azt állítja, hogy a hatalom, amelyet az értelmiségiek gyakorolnak, voltaképpen a proletariátus hatalma. 1982."
A lényeg: "a hatalom, amelyet az értelmiségiek gyakorolnak, voltaképpen a proletariátus hatalma."
mondatrészen van. Mert valójában, kiszolgálói voltak annak a politikai apparátusnak, amelyik megszállta az egész magyar társadalmat! A függetlenített kisz- párt- és szakszervezeti tikárok ott voltak minden egyes vállalat és intézmény élén. Pártirányítás volt minden szinten. Iskolázottságukat tekintve, sok diplomahalmozó is volt közöttük. Ezért értelmiséginek gondolják magukat. Pedig, nem a diploma teszi az értelmiségit!
De, kik is azok a "proletárok", akikről szól ez a -Szelényi-gondolat?
Remélem, hogy senki nem azonosítja a ma proletárját azzal, akinek nevében úgymond megvalósították 1945 után a proletárdiktatúrát?!!
Mert a proletár, valójában a modern rabszolga. .: Modern rabszolga: társadalmi tulajdonként kezelt, neki életét és utódait tekintve is kiszolgáltatott, "minden joggal fölruházott", de azzal élni nem tudó, kizsákmányolt dolgozó.
Kikből is lett az 1960-as, 70-es és 80-as évekre "modern rabszolga"?
A legnagyobb tévedésünk az volt, hogy nem ismertünk fel egy nagyon fontos társadalmi igazságot! Mégpedig, azt: hogy az 1980-as, 90-es évek munkássága nem azonosak azokkal a proletárokkal, akik 1945 után megvalósították a proletárdiktatúrát, hanem sokkal inkább azonosak azokkal, akiken megvalósult az!
És hiába ezen sorsüldözöttség, mert a családon belül megőrzött hagyományokhoz való ragaszkodás, a velük született intelligencia (tanulékonyság) révén belőlük kerülnek és kerültek ki a polgári demokráciát akaró ÉRTELMISÉGIEK.
Igen, a polgári demokráciát akarók oldalán - akiket jobbosoknak gondolnak, helytelenül - található értelmiségieket nem feltétlenül tesz a diploma, vagy a fölsőfokú képzettség értelmiségivé. Sokkal inkább az a FELELŐSSÉG AHOGYAN ÉLIK AZ ÉLETÜKET! Felelősség önmagukkal és környezetükkel, munkájukkal, az egész magyar társadalommal szemben, vagyis: mellett!
Ezen értelmiségiek többnyire sorsüldözöttek voltak a szocializmus nevezetű rendszerben. Ezért nem VOLT módjuk a tőkefelhalmozásra és bizony ők nem tudtak meggazdagodni.
Őket meglehetősen szolid anyagi körülmények között ért a rendszerváltozás nevezetű változás.
Amiért a szocializmusban aktív politikai tőkéből gazdasági- anyagi tőkét kovácsoló "értelmiségieknek" az az érdekük, hogy megmaradjon a nép szellemi és egzisztenciális kiszolgáltatottsága, ezért olyan nagyon fontos ezen "értelmiségieknek" az, hogy fenntartsák szimpatizánsaikban azt a hitet, hogy ők továbbra is az ő érdeküket képviselik...
HÁT EZÉRT (IS) HALLGATNAK! HALLGATNAK ÉS ELHALLGATNAK!
ELHALLGATJÁK AZ IGAZSÁGOT!!!
PEDIG AZ SOKKAL ALATTOMOSABB FAJTÁJA A HAZUGSÁGNAK, MINT A SZEMTŐL SZEMBENI HAZUGSÁG!!!
MERT AZ ELLEN NEM LEHET VÉDEKEZNI NEM LEHET MEGFELELŐ ÉETSTRATÉGIÁT KIALAKÍTANI!
Lásd a 2006-os tavaszi választásokat!
Az igazság ELHALLGATÁSÁVAL taktikázva megszerezték a szavazópolgárok többségének bizalmát. Cserébe olyan megszorító- életlehetőségeket megszüntető törvényeket hoznak, amit nem lehet szó nélkül hagyni!
A"plebs"-szé válás folyamatáról írtam mostanáig, minden létező műfajban.
De a legpontosabban, legolvasmányosabban a "társadalmi néprajz" (USA-ban antropológia, Angliában szociális antropológia) néven ismert műfajban tudom a társadalmi élet minden jelenségét leírni.
Az, hogy ott tartunk, ahol és annyira általánossá vált és oly széles néprétegre kiterjedt a
"blebs"-ség, azért foglalkoztat a probléma oly nagyon.
Meg azért is, mert a szüleimen keresztül én is érintve vagyok.
A szüleim korosztálya, akik a Horthy-korszakban váltak ifjakká - többnyire paraszt (kulák) származású fiatalok elindultak a városokba szakmát tanulni.
Majd, mint mesteremberek visszamentek a falujukba, ahol üzletet, kis műhelyt nyitva
hasznosíthatták a megszerzett szakmai tudásukat.
Csakhogy a proletárdiktatúra nevében a nagyszüleinket belekényszerítették a TSZ-ekbe, a szüleinket, pedig beterelték a gyárakba.
A gyerekeik, az 1940-es években születettek, pedig úgy nőttek föl, hogy csak azt látták, hogy "paraszt", vagy "melós a fater, meg a mutter".
Ez az én nemzedékem!
És, amiért ez a nemzedék úgy nőtt föl, hogy a megmásított történelmünkkel, tehát: hazugságokkal igyekeztek teletömni a fejüket, elveszítették - ha volt is valamennyi - identitásukat!
A gyerekeikről nem is beszélve!
Őket már a globális szabadosság szellemében találta a bal-liberális médiaforradalom... az agymosás, butítás...
A másik réteg, amelyiket eleve proletár státuszban talált a bolsevizmust ránk szabadító kommunista politikai elit, kiemelve őket vagy valóban tudtak élni a hirtelenjött lehetőséggel és továbbtanulhatott (de, mit? és hogyan?, hiszen mindent átírtak a kommunista demagógiával) lakást kaphatott, családot alapíthatott, szolid egzisztenciát teremthetett.
Aki meg annyira menthetetlen volt megmaradt lumpenprolinak. Ehhez a réteghez jött az én nemzedékem az identitás nélküli, vágott-virág gyökértelen nemzedék az önpusztításos, lepusztulási életvitelével. Ezért is volt tragikus, hogy ilyen állapotban érte a Magyarországon élők többségét az EU-tagság.
Így ír erről Bakai Kornél 2003-ban:
,,Súlyos társadalmi igazságtalanságok terhelték a Horthy-kort, de abban a zsellér és a nagy gyáros is egyetértett, hogy ezredéves országunk felszámolásához és tönkretételéhez nem adjuk a hozzájárulásunkat, mert - amint Declassé francia külügyminiszter mondotta volt:
"Egy nemzet sincs megalázva azzal, ha legyőzték, vagy ha késsel a torkán aláírt egy végzetes békeszerződést, de becstelenné válik, ha tönkretételéhez maga is készéggel hozzájárulását adja".
Ma nincs olyan számottevő nemzeti erő, amely kiállna a magyar érdekekért, amelyik rá merne mutatni arra, mi volt és mi ma a magyarság szerepe Európában?
A magyarság 1100 esztendeje, rokonai révén másfélezer éve birtokolja a Kárpát-medencét és mind etnikailag, mind genetikailag, mind nyelvileg egy teljesen más világot jelentett itt, Európa kellős közepén. A környező hatalmak és népek kezdettől nem tudták megbocsátani és elfogadni, hogy Kelet Népei uralják Európa szívét. Gondoljunk Atillára, az avarokra vagy a magyarság megítélésére. Tény, hogy a magyarság számára is sokszor felmerült a gondolata annak, nem Kelettel kellene-e vállalni a sorsközösséget? Gondoljunk IV. Bélára, Mátyás királyra, 1526 utánra. Mindig a Nyugat védelmét vállaltuk! 1919, 1945, 1956 jelzik ezt az újabb időben!
S most arról papol mind a négy parlamenti párt, hogy a boldogságnak csakis egyetlen útja van: az Európai Unió. 1990-ig csak a Szovjet Unió volt. Európa újraegyesítését emlegetik, holott Európa csakis a római impérium korában volt egységes, úgy-ahogy. Máskor soha. Ezt a romlott lelkületű birodalmi egységet akarta felváltani a nagy Atilla király egy másfajta egységgel. Megölték.
S gondolnánk-e, hogy már a XIX. században felmerült az Európai Egyesült Államok ötlete és vágya tulajdonképpen ezredéve él Európa nyugati nagyhatalmainak gondolkodásában? Mert itt valójában a francia-német hegemónia megteremtésérol van szó. Ezt a célt szolgálta már 1947-ben a Marshall-terv, majd 1958-ban az EGK, késobb a Közös Piac hat országgal. Majd következett a Maastrichti Szerzodés, amelynek világos célja a kisnemzetek felszámolása és szuverenitásuk megszüntetése. Az egyik legsúlyosabb becsapás annak emlegetése, hogy az EU-ban megszűnnek a határok és ez meghozza a szétszabdalt magyarság számára is az óhajtott egyesülési lehetőséget. A belső határok megmaradnak és a kisebbségekkel az unió egyáltalán nem törődik! Csak ajánlásaik vannak, amelyeket nem kell betartani és nem is feltétele a felvételnek. Gyakorlati jelentőségük egyáltalán nincs. Hoztak különböző határozatokat (1987, 1994,1995,1997), de az un. országjelentésekben teljesen hamis képet festettek, például Romániát mintaállamnak minősítették, Szlovákiának a pártjára álltak. Az EU-ban kisebbségi törvényt soha nem fognak hozni. A kultúra, az oktatás, a nyelvhasználat, az egészségügy, az adóügy a nemzeti kormányok kezében marad. Az EU valójában a német és francia bank-oligarchia egyeduralmának kiterjesztése, az európai érdek és "közélet" azt jelenti: mi az o érdekük. Valójában egy óriási piacbővítésről van szó, mivel Európa gazdaságilag lefelé tendál. Egy gyönyörű tóba a kis halak világába beengednek nagy cápákat és egyenlő feltételekről beszélnek. Svédország, Ausztria csalódott. Írország külön utakat próbál.
A piac (80 milliós Közép-Európa!) mellett leginkább a földet kívánják megszerezni. Kivált a Kárpát, medencében hiszen ütköző zóna ez!
1992 óta lényegében megvalósult az EU behatolása Magyarországra, de mégis megmaradt a forint, a szuverenitás. 10 milliós Magyarországnak nem kellett azonnal átvennie a 350 milliós Európa sok évtizede gyakorolt rendjét. Az árszínvonal uniós lesz, a bérszínvonal marad (kb. 1/3-a, 1/10-e a nyugatinak!) 1944-ben Magyarország és Ausztria egyformán állt, ma egynegyede a mi életszínvonalunk az osztrákokénak.
Magyarország csak akkor maradhatna meg, ha most - az utolsó pillanatban és utolsó esélyként képes volna NEM-et mondani, mert felkészületlen, mert speciális nemzeti érdekeit senki nem képviseli majd. Ha független maradhatna, új feltételekkel kezdhetné a tárgyalásokat, mert az EU-nak mindenképpen kell a Kárpát-medence (is), tehát éppen nem szigetelődnénk el, hanem felértékelődnénk.
Az éves tagdíj 70/80 milliárd forint lesz. Mindez persze, jól tudom, álom, hiszen már minden el van döntve. Verd meg a pásztort s szétszéled a nyáj. Hogyan jutottunk idáig? Hogyan süllyedtünk idáig? A cselédsorsig."
(Elhangzott a MAG 2003. januári ülésén)
Bp. 2007.09.12.
Bóna Mária Ilona
a Magyar Nemzetért Mozgalom tagja
http://furaila.blog.xfree.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-06-01 05:41:25, vasárnap
|
| |
| |
A nullitás dicsérete: labdába sem rúgunk!
Több mint szörnyű.
Mintha most Erdélyben az itteni magyarságunk szempontjából nem is oly
létfontosságú,
a további sorsunk alakulására is hosszú távú kihatással bíró, helyhatósági
választások következnének.
Pedig jelenleg Marosvásárhelyt próbálja a balkán, hosszú léptekkel és teljes
gőzzel, végleg az igája alá gyűrni.
Sajtónk pedig alig van, és ami van, az is oly nincstelen, mint egy fövő
vízben kopasztott hónapos csirke.
Pedig utánunk a Székelyföld fog következni, majd mikor ez is meglesz,
bevették a végvárainkat, az összeset, a balkán az anyaországra is kiveti
majd a hálóját.
És ez is meglesz, meg bizony, az uniós eurómillióknak és egyéb pénzeknek
köszönhetően.
Kétségbeejtően szánalmas asszisztálni, hogy miként végvonaglanak előttünk
tehetetlenül
a pénztelen erdélyi médiakiadványok.
És ha nincs igazi sajtó, és nincsenek általa erőteljes, tisztán hallható
hangok,
kik a pusztába kiáltsák a fájdalmainkat, megette a fene az egészet,
mert a balkánnak nincsen semmiféle törvénye,
ők csak jönnek és csak jönnek, majd akár a sáskák belepnek mindent,
majd miután maguk körül elpusztítottak minden élőt és élettelent egyaránt,
jó sáska módjára egyszerűen továbbállnak.
És ebben a mindenben benne van, lesz, az összes, elődeink által megalkotott
művelődési értékünk.
Hogy mit tesz ilyenkor az anyaországi úgynevezett jobbos sajtó?
Eközben uraságaik saját magukkal vannak elfoglalva, jobbára csupán vélt
sebeiket nyalogatják,
közben meg egyéb mesterségesen keltett, fals problémák kötik le a figyelmük,
jól elvannak ők, a meredeken az 1% felé vivő orbitális gondjaikkal.
És volna még egyéb felleltározható szélmalom is bőven.
De viszont, mintha ez a Grund nem csak a miénk lenne!
Annyira sok szegényeknek az ilyenszerű gondjuk, hogy közben meg meg se hess
minket, a határon túliakat.
Pedig utánunk, nincs mese, ők következnek.
Nagyszerű dolog a birkanyírás, a pásztorbot, meg a furulya.
Legelő, az pedig akad bőven, hiszen a balkánéknak büdös a munka,
s ezért is a földek nagyobbrészt mind parlagon maradtak.
Úgy bizony, szép jövő előtt állsz magyarbarátom.
Fel veled a mennyei magaslatokra, de nem az Úr jobbjára,
hanem számodra az út onnan fentről egy kicsit odébb vissz,
le a következő völgybe, az ahajt békésen legelésző birkanyáj mellé.
Magyar foglald el a balkán eddigi helyét, mert ott a helyed,
nem pedig az őseid által néked felépített, saját városodban. É
s ezt tedd időben, mert máskülönben már ez a lehetőség sem marad neked.
A fajtád le sem köp, mit sem törődik azzal, hogy a balkán jól felszerelt
"motorizált egységekkel":
óriási elektronikus és írott médiafölénnyel próbál kiűzni több ezeréves
saját ódúdból.
Kapaszkodj a szélbe, légy vitorlás, mely majd elmégy Amerikába.
Ott van igazi szabadság, és arrafelé a rézbőrűek sem oly vörösek, és még
annál is kevésbé elvtársak.
Tényleg ez volna az igazi anyuországi jobboldali sajtó?
Hahó, mi nem lenni indiánok, mi lenni magyarok, lenni itt több mint ezer év.
De kinek is beszélünk, hiszen arrafelé a sajtóprérin annyi hülye van ott
egyben,
mintha mind egy gigantikus pásztori futballmeccsre készülnénk.
Igen, a törpék mindig is értettek a futballhoz!
Fetvő zső! Igrájtyé
Tovaris!
Labda nincsen, a pálya is egyre kevesebb, de sebaj, mert megy náluk ez
nélküle is.
Fazakas Csaba
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-06-01 05:38:01, vasárnap
|
| |
| |
KIEMELT HÍREK, S AHOGY ÉN LÁTOM OKET
Az önmagát túlélt rendszer és kormány minden reggel kedvskedik nekünk néhány
elkeseríto hírrel.
Íme a mai csokor a Lánchid Express és más hírforrásaim alapján:
1. Drasztikuan emelkednek a gázárak és a távfuzési díjak (16%) július 1-tol.
A kormány még csak nem is gondolkodik enyhíto intézkedésekrol.
A "panelprolik", akik közé Családom számos tagja is tartozik,
valamennyien kisjövedelmu emberek, 2009-tol 100,000 Ft-ot is fizethetnek a
távfutésért.
Ez egy jól kereso fiatal jogász nettó jövedelmének 70%-a, mások
esetében ez a netto jövedelem értékének 100%-a felett lesz.
2. Dúlnak a honi kozákok.
Újabb súlyos korrupciós ügy, a hatalommal való visszaélés X-edik bolsevik
példája:
Juhász Ferenc elvtárs, ma A Párt (MSZP) alelnöke, két évig hadügyminiszter
volt.
(Szellemi kvalitásait híven tükrözi a Magyar Politikában már közzétett
idézet tole,
amely szerint "bizton tudom, hogy Gyurcsánynál nincs jobb,
de azt is bizton tudom, hogy nem tud játni a vizen. Ezért a Pártnek le kell
tuznie elé a cölöpeket.").
Nos Juhász Ferenc szellemóriás úr mégsem olyan ostoba ember,
mint amilyennek e költoi szavak alapján gondolnánk.
Minisztersége alatt ugyanis vett magának egy 200 milliós luxusvillát
- 5 hálószoba, szauna, stb- 100 millióért, de csak 30 millió befizetett
pénzt tud bizonyítani.
A többi az úgy jött.
Valami égi zuchlag-lajtorján talán?
Hogy a házikót kissé lakályosáabbá tegye, kivülrol-belülrol felújíttatta egy
olyan céggel,
amely hadügyminisztersége alatt sok száz milliós megbizatást kapott a
honvédelmi minisztériumtól.
Juhász elvtrárs megtagadta, hogy válaszoljon arra kédésre,
vajon o fizetett-e ennek a cégnek a felujításért saját zsebébol vagy sem.
(A házikó felújítás elotti és utáni állapotáról a Magyar Nemzet tegnapi
számában
megjelent fényképek árulkodnak, az építésvezetotol származnak).
A felújító cég ellen különféle gyanús ügyek miatt ügyészségi vizsgálat
folyik.
Egyik ilyen ügyészség által vizsgált ügy "Gyeniséhez",
pontosabban Gyenisei új-miniszter elvtárs birodalmához,
Somogyhoz kapccsolódik és, éppen azzal a kórházzal kapcsolatban,
amelynek Gyenisei teljesen törvénytelenül utalt át közpénzbol nagy
összegeket...
Olyan kátyú, láp ez, hogy nem is magyarázom tovább, mert magam is
beleszédülök,
Tiszelt Olvasóim pedig belefásulnak.
Egyszeruen áttekinthetetlen, csak a bun, mint a láp buze undorít, amikor a
részleteket olvassuk.
Az ország szegény és százmilliók tunnek el így kézen közön
Így.
Gyenisei és Juhász stílusában.
Visszatérve Juhász elvtársra, o azért csak megpróbál járni a vizen.
Abban bízik, hogy a Párt által lerakott cölöpök segítségével majdcsak
megússza ezt a dolgot.
Sok példa mutatja, hogy alighanem így lesz. Boldvai László elvtárs,
aki Tocsik százmillióit irányította át az MSZP-hez ugyancsak luxusvillát
épít.
3. Nem adták fel az Egészségügy megcsonkításának és a kórházak
privatizálásának ötletét egy percre sem.
Mit nekik a népszavazás?.
Azok közé a csirkefogók közé, akik egy igazságos Magyarországon
aligha úszhatják meg a felelosségre vonást és elszámoltatást 5 év börtönnél
kevesebbel -
(Gyurcsány,
Kóka,
Bokros,
Boldvai László,
Apró Piroska,
Petár és Klara Dobrev,
Horváth Ágnes,
Molnár Lajos,
Veres János) - újabb MSZP-s politikus,
a vigyorgó Horváth Csaba iratkozott fel.
O volt az az ember, aki a Kútvölgyit a János Kórházzal "egyesíteni" akarta,
hogy az eladható, így felszabadult telkeket eladhasssa.
Ez a hatalmi pozciójával visszaélo gátlástalan telekspekuláns,
a II. kerület bukott szocialista polgármestere, jelenleg Budapest
fopolgármester-helyettese
- keresztül eroszakolta (a koalícióból való kilépéssel zsarolva)
a Fovárosi Közgyúlést, hogy a kórházak privatizációját elokészíto,
azok "gazdasági tárdaságokká" való átalakítását célzó "egyéni" javaslatát
elfogadják.
Ez lenne tehát a Népszavazás eredményének cinikus kijátszásának új módszere.
Hogy a kórházprivatizáció magyarországi gyakorlata mit jelent,
arra a legjobb példa az Egri Kórház esete,
amelyet a Heves megyei kommunista többségu közgyulés átjátszott a HostInvest
vállalatnak.
Ez a vállalat fiktív cimen muködik, nem érheto el,
s olyan szerzodést "javasolt" a kórház dolgozóinak, amelyet azok nagy
többséggel elutasítanak.
A kórház jelenleg e vita miatt muködésképtelen.
A HostInvest valódi nagystílu bunözokbol áll, semmi közük az egészségügyhöz.
Ezek kezébe óhajtják átjátsazani a magyar órtházakat buntársaik
a hatalmon lévo kormány és párt ebben anyagilag érdekelt vezetoi.
Ez a sors vár a budapesti kórházakra is, hacsak csak ez elorehozott
választások
nem szabadítabak meg bennünket ebbol a pokolból.
Imádkozzunk, hogy ez minél elobb bekövetkezzék.
4. Ezenközben minden elképzelést felülmúló, sok millióba kerülo lejáratási
kampányt indított
az MSZP Orbán Viktor ellen.
Az apropót az adta, hogy Orbán Viktor ellátogatott Kéri politológus un.
"iskolájába"
- ha engem kérdezett volna Orbán Viktor, ezt tanácsoltam volna Neki, hogy ne
menjen
- baloldalipolitológusok közé.
A rendezvény zárt volt, de a Szilvásy vezette "nemzet"biztonsági szolgálat
mégis lehallgatta az ott elhangzottakat,
s szenzációs bejelentést tettek, hogy most majfd aztán leleplezik ám Orbán
"álságosságát."
Kiszivárogtattak fél mondatokat, amelyekrol csak a leghiszékenyebbek hiszik
el,
hogy Orbán mondta volna azolat,
az egész dokumentum azonban nem kerül a nyilvánosság elé.
Állítólag 5 milliót igérnek annak, aki biztos információkat ad Orbán
szavairól.
Sajnos én is találkoztam olyan hiszékeny nénivel az orvosi rendeloben,
aki borzongással mesélte, hogy "Orbán el akarja venni a nyugdíjakat"
és "nagy megszorításokra készül",
"le akarja állítani a nagy beruhásáokat, többek között a 4-es metro
építkzését.
Ingyen adom a valós információt, hogy mit mondott valójában Orbán:
1. A nyugdíjak reálértékét meg kívánjuk orizni,
ha alkamunk lesz rá, ennek szellemében folytatjuk nyugdíjpolitikánkat.
2. A nagyberuházások, így a 4-es Metro építkezése is
- sokkal többe kerül, mint a hasonló beruházások bárhol másutt a világon.
Nagyságrendileg többe.
Az ok nem lehet más, mint a csalás és korrupció.
A leghatározottabban fellépünk a korrupció ellen,
hogy reális áron lehessen építkezni, ha egszer koprményra kerülünk és módunk
lesz erre.
3. A szükségtelen látványberuházásokat
(ezekre példa pl. a Horvátország felé épülo sztráda szélesen ívelo
viaduktjai tök síma területek felett),
amelyek nyilvánvaló célja, hogy valaki jól járjon vele,
azaz panama - természetesen le fogjuk állítani.
Aligha hiszem, hogy jó érzésu ember tiltakozna ezen elképzelések ellen.
Egyetlen baj, egyetlen tényleges baj van ezzel.
Az a tény, hogy ilyen magabiztosan nyilatkozunk egy baloldali társaság
elott,
arra utal, hogy az annyi bajt okozott túlzott magabiztosság sajnos teret
nyert
Polgári Vezetoink lelkében, és ezt jó lenne mielobb egy kissé visszafogni.
Hiszen ki sem írták még a választásokat, oly messze vagyunk még a
gyozelemtol,
a Kánaántól...
Még mindent el is lehet veszíteni, ha ennyire nem figyelünk oda.
Kériék rendesek voltak ugyan, valahogy mégiscsak kiszivárgott információ.
Ha már odament Viktor, szerintem kár volt zárt köruvé nyilvánítai a
rendezvényt,
hiszen Orbán ezeket a szavait nyugodtan elmondhatta volna a nagy
byilvánosság elott is,
s akkor az MSZP bieberachjai nem tudnának belole "ügyet", "Orbán bányát" meg
"Tojkajt" fabrikálni.
Azt hiszem, hogy amennyiben Orbán Elnök Úr megtisztelné azzal az értelmiségi
elitet,
oszinte támogatóit, hogy véleményüket kikéri elozetesen
- sok ilyen felesleges meccstol megkimélné magát.
Hiszem, ha megkérdezi pl. az itt felsorolt professzorok bármelyikét, hogy
elmenjen.-e a Kéri klubba,
alighanem azt súgták volna Neki, hogy inkább ne.
Például az alábbiak - persze, ha tévedek, javítsanak ki az érintettek - :
Martonyi János, Jeszenszky Géza, Lovas István fizikus, Iván László
orvosprofesszor, pszichiáter, Hámori József, Pálinkás József, Klinghammer
István, Náray-Szabó Gábor, Sáringer Gyula vagy a politikusok
- jó barátok közül Áder János, Pokorni Zoltán - szinte biztos, hogy vagy azt
tanácsolták volna Neki,
hogy ne menjen el.
Vagy legalábbis felkészítették volna arra a helyzetre(amire akár fogadást is
lehetett volna kötni),
hogy csapdát állítanak neki.
A csapdát ugyanis el kell kerülni - valahol ez is a politikai siker része.
Persze szerencsére ennek a tandíjnak a befizetése még nem jár
visszafordíthatatlan következnényekkel,
de - mint Áder János negfogalmazta - hasonló, övön alli ütésekre az MSZP-tol
a választások közeledtével egyre inkább számítani kell.
Néhai Reagen elnök úrtól nagyon fontos lenne megtanulni, hogy ne féljünk
okos emberektol,
ha tanácsadóink.
Orbánnál egyetlen magyar politikus sem tehetségesebb ma - sem a mi
oldalunkon, sem a másikon.
De a HOGYAN vagy HOGYAN NE kérdésében - nemcsak a kommunikáció,
de a magvalósítás gyakorlatánál is - hiszem, hogy érdemes olyan nagyon okos
és tapasztalt emberek
véleményét kikérni, mint pl. a felsoroltak.
Kivéltképpen, ha tudjuk, hogy igaz barátaink és támogatóink.
A felsoroltakért tuzbe teszem a kezemet.
A fel nem soroltakért természetesen nem.
Fodor András
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-06-01 05:34:04, vasárnap
|
| |
| |
Volt-e rendszerváltás?
Megjelent az Elárvult szabadság című kötet
A diktatúrát követő két évtized, hatvan magyar kiválóság szemével
Volt-e rendszerváltás, vagy csak rendszerváltozás? Volt-e valódi változás, netán csak fordulat? Bármi volt is: szükségszerű volt-e avagy csak vártalan és véletlen ajándék? Nagyhatalmi újrafelosztás eredménye-e a változás, a nagytőke piacszerző vállalkozása, avagy csak felemásra sikerült demokrácia-import? Felemás-e ami történt, vagy bársonyos? Tudatosan elmaszatolt, vagy csak amolyan magyar módra elfuserált, s ennyiben sorsszerű? - kérdések özönét teszi fel a most megjelent Elárvult szabadság című kötet bevezetőjében Szőcs Géza író, költő, újságíró, a kötet egyik szerkesztője.
Hányszor tettük fel mi is azóta ezeket a kérdéseket, akik részt vettünk a rendszerváltás/változás eufórikus, emelkedett pillanatainak megélésében. Egyáltalán volt-e rendszerváltás, hisz egykori elnyomóink mai napig maradtak kiemelkedő vezetői helyükön, magas beosztásokban, míg mi sokan ma is jól fizető állásra várakozunk... Andrásfalvy Bertalan eufórikus pillanatnak nevezi az 1988-89-90-es esztendőket, miközben megállapítja: személyes önzésünk vezetett oda, ahol most tartunk.
Az Antall-kormány első kultusz minisztere szerint nincsenek szilárd támpontjaink, nincsenek erkölcsi normáink, s e társadalmat bénító erők miatt nem haladunk előre. Mit tettünk rosszul? - teszi fel a kérdést Andrásfalvy. Majd (a kötetben) kilenc pontban sorolja fel a hibákat. Most csak az első (legfontosabb) pontban foglalt gondolatokat idézem: ,,Nem neveztük meg azokat legalább, akik ténylegesen súlyosan vétettek az Élet ellen. A halált követő ügyészeket, bírákat, besúgókat, kegyetlenkedő vallatókat, smasszerokat, önkényeskedő párttitkárokat. Ezzel bátorságot adtunk sok bűnösnek további gaztettekre. Nem vettük el a jogtalanul szerzett vagyonokat, ingatlanokat..."Andrásfalvy szerint nem a szabadságot, hanem egymást, a nemzetet árultuk el féktelen önzésünkben.
A 2008. május 29-én bemutatott budai könyvbemutatón a Lítea könyvszalonban - Szőcs Géza, Mészáros László, Bogár László, Andrásfalvy Bertalan, Kun Miklós, valamint Sneé Péter - idézték fel a húsz évvel ezelőtti eufórikus/katartikus/tragikus, mások szerint elárult rendszerváltozást.
Bogár László közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója szerint egy illúzióval kell leszámolnunk, azzal, ugyanis, hogy szuverén állam vagyunk. Szerinte Mohács óta, azaz 500 esztendeje veszítettük el függetlenségünket, s azóta öt birodalom fosztott ki bennünket. A rendszerváltozást csak ,,cinikus látványtechnikai tüzijáték"nak nevezte, s mindmáig nem tudunk semmi érdemlegeset tenni annak érdekében, hogy ne fosszanak ki bennünket. Az Orbán-kormány Miniszterelnöki Hivatalának volt politikai államtitkára szerint kétféle magatartást tanúsítottunk elnyomóinkkal szemben: a behódolás és az ellenállás taktikáját. A tény, hogy még élünk, azt jelenti: sorstársaink mindig megtalálták e kettő közötti kombinációt. Bogár szerint a rendszerváltozás bűnben fogant, ugyanis az 1978-85-ös években hozták létre a totális kifosztásunk forgatókönyvét. Ebben az időben amíg a ,,bennszülött páriák" jövedelme csupán 0,7%-kal emelkedett, a ,,hazánk területén állomásozó tőke struktúrák" 23%-kal növekedtek. Bogár László rámutatott: - Jelenleg még erőteljesebb a mentális, morális, és spirituális kifosztásunk, mely folyamat további húsz esztendeig nem folytatható, mert ebben az esetben Magyarország fizikai felszámolása következik be. Jelenleg tudatos népirtás áldozata Magyarország. Ebből az egyetlen kivezető út a lelki megújulás. A csoda az egyetlen realitás - mondta Bogár László.
Mészáros László, a kötet felelős kiadójának (Kecskeméti Lapok Kft.) ügyvezető igazgatója szerint a rendszerváltozáskor hiányzott a leltár elkészítése, mely mindmáig nem készült el. Amíg nincs leltár és párbeszéd, addig nem beszélhetünk rendszerváltozásról.
Az Elárvult szabadság című kötetben a diktatúrát követő két évtized, történése követhető nyomon hatvan magyar kiválóság (Bábel Balázs, Csete György, Csókay András, Duray Miklós, Entz Géza, Gyarmati Dezső, Makovecz Imre, Tőkés László stb) szemével. A hiánypótló kötet a Kecskeméti Lapok Kft. gondozásában jelent meg, a Magyar Múzsa Könyvek sorozatban. Szőcs Géza és Mészáros László vállalkozása - szellemi síkon - hozzájárul az igazi rendszerváltozás máig tartó folyamatának kibontakozásához.
Frigyesy Ágnes
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-06-01 05:25:38, vasárnap
|
| |
| |
A FIDESZ és az MSZP paktumot kötöttek
2008. május 31. szombat Magyar Sors
Aki figyeli a politikai mozgásokat, az tudja, nagyon nagy baj van. A két nagy párt magkapta a tolvaj jelzőt. Én úgy tapasztaltam, a magyar mindenkire szavaz, csak a korrupt csapatokra nem. Egy a kérdés. Milyen gyorsan tudja meg a lakosság azt, hogy az MSZP és a FIDESZ között pénzügyi összefonódás alakult ki.
A 2004-ben készült interjú borzasztó aktualitásai miatt közöljük le, akár szó szerint vonatkoztatható a mai helyzetünkre, így választások előszelét érezvén.
Balogh Gyula:
"A FIDESZ és az MSZP paktumot kötöttek"
- Ön a legújabb magyar pártelnök, hiszen az uniós parlamenti választásokon való önálló indulás érdekében mindössze néhány hete jegyeztette be a Magyar Nemzeti Szövetséget, amely igazából választási párt. Manapság hazánkban a pártokkal Dunát lehetne rekeszteni, miközben a választópolgárok egyre inkább kiábrándulnak az Önéhez hasonló szervezetekből. Mire számít?
- Igazuk van azoknak, akik kiábrándultak, hiszen tudomásom szerint több mint kétszáz pártot jegyeztek be az elmúlt tízegynéhány esztendő alatt Magyarországon. Mégis a Magyar Nemzeti Szövetség más, hiszen meglévő pártok, mint a megújult Kisgazdapárt, a Nyugdíjasok Pártja, a Magyar Nemzeti Front és civil szervezetek alkotják. Mondhatom úgy is, ez egy nemzeti mozgalom, amely nem új pártot, hanem éppen párttömörítést takar. Ilyet Magyarországon még senki sem hozott létre...
- Önök tehát nem tagságot toboroznak, hanem pártokat és civil szervezeteket.
- Pontosan. Nálunk a tizenkét alapító tag mindegyike valamelyik párt vagy egyesület, esetleg szövetség elnöke is egyben. Az alakulás célja? Soha nem volt akkora szükség szerintem a nemzeti oldal összefogására, mint most az Uniós Parlamenti választások küszöbén.
- Bennfentesek, állítják, indulhat, aki csak. akar, mert úgyis a két nagy párt, a FIDESZ utána pedig az MSZP esélyes.
- Aki figyeli a politikai mozgásokat, az tudja, nagyon nagy baj van. A két nagy párt magkapta a tolvaj jelzőt. Én úgy tapasztaltam, a magyar mindenkire szavaz, csak a korrupt csapatokra nem. Egy a kérdés. Milyen gyorsan tudja meg a lakosság azt, hogy az MSZP és a FIDESZ között pénzügyi összefonódás alakult ki. Ha ehhez hozzátesszük, hogy derékig állunk az erkölcstelenség mocsarában, és hárommilliónál több a szegény ember, akkor a választó ezerszer meggondolja az ügynökök által vezetett MSZP-t, a szakadás szélén álló és pénzszagú FIDESZ-t támogatja, vagy helyettük más, tisztességesebb erőkre szavaz. Az SZDSZ-ről szót ejteni is felesleges, hiszen adócsökkentést ígértek, és Lop Stop táblával a hónuk alatt csábították az embereket. Ma meg lehet nézni az adók a csillagos eget súrolják, a lopósok pedig az MSZP-SZDSZ soraiban lapítanak. Egy ilyen feliratú táblát éppen a kormányüléseken kellene felmutatni a Juhászoknak, a Gyurcsányoknak, a Kellereknek, az ifjabb meg az öregebb Gáloknak, és így tovább... Megemlítem még név szerint Szanyi Tibort, aki a saját lánytestvérét támogatja állami pénzből, és aki rágalmazásért még mindig tartozik nekem ötvenezer forinttal, amelyet a bíróság ítélt meg.
- A választásokig néhány hét van hátra, úgyhogy nem tudni mennyit ismer meg a választópolgár az Ön által felsorolt vádakból. Elfordulhat a két párttól oly mértékben, hogy inkább a Magyar Nemzeti Szövetség jelöltjére szavazzon?
- Ugye az egyes szám csak szóbotlás volt? Mi jelölteket szeretnénk Brüsszelbe juttatni. Meggyőződésem, hogy nem a két rossz közül kell választani, hanem mind a kettőt ki kell söpörni... Azokra kell szavazni, akik nem voltak ügynökök, és akik el tudnak számolni a vagyonukkal az utolsó gombig. Magyarországon kiderül az igazság. Úgy érzem, még soha nem álltunk hozzá olyan közel, mini most. Ha kiderül, akkor a FIDESZ-re, az MSZP-re, az SZDSZ-re, és az MDF-re csak a volt munkásőrök, az ügynökök, a rokonaik, és azok a meggazdagodott személyek fognak szavazni, akik a magyar nép vagyonát magukévá tették. Mert mi történt az elmúlt tizennégy esztendőben? Csak a gazdasági rendszerváltás történt meg, de a politikai nem. Ma már mindenki tudja, paktumot kötöttek és kötnek a kommunizmus túlélésére, a nemzeti pártok szétverésére és a vagyon megszerelésére... Ez maga az antalli örökség.
- Nem fél attól, hogy azt mondják az emberek, mit beszél ez a Balogh Gyula, aki kisgazda volt, majd FIDESZ-es lett, ma pedig csak egy független képviselő?
- Tévedés, mert én mindig a Kisgazdapárt tagja voltam, és vagyok, sőt maradok. Igaz, 2002-ben a vásárosnaményi körzetben FIDESZ támogatással indultam, pedig függetlenként is megnyerem, de Orbán Viktorék felajánlották a támogatásukat, én pedig elfogadtam. Ma bánom az egészet, mert én az első fordulóban már a parlamentbe kerültem. Semmi közöm nincsen a FIDESZ-hez. Az úgynevezett rendszerváltoztatást követően Vaján, a lakóhelyemen választottak polgármesternek. Akkor ismertem meg Torgyán Józsefet, akinek a kifelé közvetített politizálásával egyetértettem, sőt, tetszett. Éreztem, a vidékkel kezdeni kell valamit, mert az egyszerű parasztember segítségre szorul. A pártba jóval később, 1997-ben léptem be. Ha Torgyán megmarad az eredeti politikájánál, és nem önti el a rózsaszín álom a felesége, majd pedig az ő fejét is, akkor a Kisgazdapárt ma csaknem száz fővel lenne jelen a parlamentben. Az eszme szép, a vezetői viszont tönkretették a pártot.
- Maradjunk, még Vaján, ahol jól menő mezőgazdasági vállalkozást irányít, és ahol négy esztendeig a falut is irányította.
- Függetlenként óriási többséggel nyertem meg a polgármesteri választást. Azonnal munkalehetőséget teremtettem a helyi cigányoknak. Adtuk a földet, az öntözőrendszert, az uborka palántát, kétszázhatvan roma pedig a munkáját. Ezt hívták abban az időben a vajai modellnek. Mivel a vállalkozásom nyeresége lehetővé tette, a falu óvodásai és kisiskolásai ingyen étkezhettek minden nap. Létrehoztuk az Alternatív Kossuth-Díjat. Legutóbb éppen Döbrentei Kornél írónak ítélte oda a kuratórium. Ennek a lényege, hogy akik kimagasló teljesítményt nyújtottak a nemzeti oldalon, azokat akkor is ismerjük el, ha Horn Gyulának vagy Medgyessy Péternek hívják a miniszterelnököt.
- Az Ön szereplése kapóra jött a könyvemben, hiszen az önkormányzati törvény hatásairól csak kevesen tudnak személyes tapasztalatok alapján beszámolni, pedig a helyi demokrácia működése talán még a választási törvénynél is fontosabb, sőt, a legfontosabb.
- Kezdjük azzal, hogy az önkormányzati, a választójogi és az egyesületi törvény is lyukas törvények... Úgy hozta meg őket a parlament, hogy nyújthatók, akár a rétestészta, és ragaszthatók, mint a műanyag. Tegnap szólaltam fel a parlamentben, mert képtelenség, hogy a pártokra ugyanaz a törvény vonatkozik, mint például a bélyeggyűjtőkre. Ilyen körülmények között a küldött emberek, a csókosok, a bomlasztok, olyan galibát csapnak, amilyet parancsoltak nekik. Azok az emberek, akik annak idején az Ellenzéki Kerekasztalt uralták, azokat a kutya sem választotta, azokat odaküldtek, vagy önként mentek oda. Nekik köszönhetjük az önkormányzati törvényt is, amely gyakorlatilag őrültség. Egyrészt, mert átmentette a nomenklatúrát, másrészt mert finanszírozhatatlan. Más címszó alatt, de hatalomban maradtak a párttitkárok, a tanácselnökök, a téeszvezetők meg a munkásőrök... Ma már látjuk, hová vezetett ez az út. A nemzeti vagyon elveszítéséhez, ötvenhétmilliárd dolláros eladósodáshoz, és az önkormányzatok tönkretételéhez.
- Szidja a mai magyar politikai elitet, akár szódás a lovát. Ne tessék már elfelejteni, hogy Ön is tagja ennek a grémiumnak.
- Mit gondol, miért ültem ki a pártfrakcióból? Pontosan azért lettem független, mert a gyomrom felfordult. Magyarországon nincsen önkormányzatiság. Létezik olyan település, amelyben csak a képviselők meg a polgármester rendelkezik némi jövedelemmel... Ja, meg a rokonaik és az ismerőseik, akik a hivatalban dolgoznak. Több munkahely nincs. Persze, pénz nélkül nem lehet csodát művelni, csak totyogni a falu élén, mint a béna kacsa.
- Ön viszont az almafeldolgozó üzeme révén gazdag polgármestere volt a falujának.
- A saját vállalkozásomból valósítottam meg huszonhatmillió forintért a cigányok foglalkoztatását. A befektetés évek múlva megtérült, de önkormányzati pénzből nem lehetett volna megvalósítani, mert egyszerűen nem volt. Ezzel én nem hencegni akarok, hiszen más társadalmakban az adakozás természetes.
Magyarországon ezt úgy csinálják, hogy ellopják az emberektől a rengeteg pénzt és magukra költik, esetleg hatalmat vásárolnak belőle... Hogyan?Járják az országot, ígérnek fűt-fát, és bagóért felvásárolják a koldusok szavazatait, mint például Baktalórándházán tette az MSZP. Mária országából ügynökök, ámokfutók, és tolvajok országa lett.
- Ha ilyen jól ment a polgármesternek, akkor minek vágyakozott a parlamentbe?
- Engem már 1994-től bíztattak a kisgazdák, induljak mandátumért. Négy évvel később annyira egyetértettek az elhatározásommal, hogy a FIDESZ sem állított jelöltet, inkább engem támogatott... Tárgyaltam Orbán Viktorral, Áder Jánossal, és másokkal. Tévedés ne essék, a FIDESZ-ben, de az MSZP-ben is vannak rendes emberek, akik nem váltak tolvajokká, velük beszélek a mai napig. Szabolcsból tizenkét FIDESZ-es ül a parlamentben. Abból legalább négy nekem köszönheti... Ezt Orbán Viktor is tudja.
- Viszont Torgyán Józseffel, akit pedig nagyon kedvelt, nos, vele évek óta nem beszél.
Igen, mert meg mertem neki mondani, hogy nézd Jóska, azt teszed a legjobban, ha most hátrahúzódsz Marikával együtt. Akkor már ripacsnak nevezték, sajnos joggal. Aki a kokain cserjére cseresznyét akar felkötni, arról nincs mit mondani...
- De Ön, Torgyán embere volt.
- Közel álltam hozzá addig, amíg tisztességesen vezette a pártot. Amikor azt láttam, hogy az egyéni haszon többet ér számára a pártnál is, akkor besokalltam. Ha lemond és elnézést kér, talán emelt fővel távozhatott volna a budai villájába. De nem! Ma is azt kérdezem minden minisztertől, államtitkártól, én, mint vállalkozó, hogy miből tud évente két vagy három házat is megvásárolni... Kérdezem Juhásztól, Magyartól, Gyurcsánytól...
- Akkor az Ön minősítésével élve, sok Torgyán József maradt a vezetésben?
- Ma már a legtöbb politikai vezető úgy viselkedik, mint Torgyán József, sőt, túl is tesznek rajta. Úgy látom, a rablóbanda pártállástól függetlenül, kéz a kézben gyakorolja a hatalmat. Antall József azt mondta, tetszettek volna forradalmat csinálni. Ha tudta volna a nép, hogy ezt hozza el számára a békés átmenet, hát lett volna forradalom. Bár négy párt ül a Magyar Parlamentben, de a gyökereik közös tőről fakadnak. Ha a választók többsége azon az állásponton van, meneteljünk tovább a szakadék felé, akkor szavazzon rájuk. Szíve joga... Nem volt elég, hogy az ország harmincnyolc százaléka parancsolta be mindannyiunkat az Unióba? De ugyanez történt a NATO esetében is. Most pedig magyar katonákat vezényelnek Irakba, ahová a kiküldőjük Juhász Ferenc miniszter úr nem mer elrepülni, hogy meglátogassa őket. Ezek a bátor MSZP-s hazafiak. Tegnap, aljas módon, rakétával meggyilkoltak az izraeliek egy tolószékes palesztin gondolkodót, és a magyar külügy, a Kovács miniszter úr hallgat. Micsoda szolganépség az ilyen... Kit, vagy kiket süvegelnek ezen urak? A magyar népet nem. Naponta százával pusztítják a palesztinokat, az irakiakat, de hullik az amerikai meg az izraeli szerencsétlen katona is. Mi a biztosíték arra, hogy idővel nem lesz közöttük tizennyolc vagy húsz magyar is? Semmi.
- Az emberek ennek, ellenére, vagy ezzel együtt némák, egykedvűek és viselik a sorsukat. Kovács László például az 1970-es években,amikor Berecz János a pártközpontba vitte, még támadta Izraelt, mert akkor az volt a parancs. De ezt tették mások, például a hazai újságírók is. Most viszont jó pénzért meghazudtolják akkori önmagukat. Csoda, ha belenyugvás, sőt, némi cinkosság jellemzi az ország közvéleményét is?
- Nem tudom, meddig lehet még sokkolni az embereket. Előbb-utóbb össze kell fogni, és másfélmillió embernek a Kossuth térre kell vonulni. Addig nem megyünk haza, amíg ezek le nem mondanak. Amíg ki nem áll Medgyessy, és azt nem mondja, hogy bocsánatot kérek, takarodok mint ügynök, mert tönkrelettelek benneteket. Ráadásul nem csak most, hanem amikor besúgtam, az ország gazdaságát kiárultam, és hiteleket vettem fel. Már akkor... Másfélmillió ember elől futva menekülnének, hát félnek. Ebből is látszódna, hogy a szabad véleménynyilvánítás még mindig nagyobb ellenség, mint a bankrabló vagy a merénylő. A nyilvánosság és a szólásszabadság a demokratikus országok legféltettebben őrzött kincsei közé tartoznak, de ma még nálunk csak alkotmányos alapjog, amit ott és annyira korlátoznak, amennyire csak lehetséges. Tudjuk hogy mitől fél a hatalom, mert oda összpontosítja a védelmi erőit. Rá kellett jönnünk, hogy ismét visszaéltek a bizalmunkkal, megszegték a nekünk tett ígéreteket, nehezült a megélhetésünk, s mind jobban bezárkóztunk saját kis zugainkba. Észre kell vennünk, hogy újra fel kell építeni a saját közösségeinket, emberi kapcsolatainkat. Meg kell találni az utat embertől emberig, újra beszélnünk kell egymással a közös dolgainkról. Látni kell, hogy a minket kiszolgáló és eláruló hatalmat segítjük azzal, ha továbbra is fásultan elzárkózunk, s elhisszük, hogy nincs lehetőségünk tenni a sorsunk ellen. Rajtunk múlik, hogy a szólás és gyülekezési szabadság ne csak írott törvény, hanem valóság legyen. Tudjuk, hogy az elmúlt közel fél évszázad fortélyos félelme, fekete autói, besúgói, embertelen ideológiai alapokon nyugvó közösségekbe kényszerítése kiölték az együttlét, az együttérzés mélyen emberi oldalát.
- Ön nemrég azt nyilatkozta, az Uniós csatlakozás ára a magyar mezőgazdaság tönkretétele volt.
- Az agráriumról csak múlt időben beszélhetünk, hiszen a parasztot földönfutóvá tették. Hallott már olyanról, hogy a bővített újratermelésre nincsen pénz, de a műtrágyavásárlást mégis védővámmal nehezítik? Ilyet csak azok tesznek, akik gyűlölik a mezőgazdaságból élőket... Annak idején Raskó György kezdte, majd Medgyasszay László folytatta, Szabó Tamás besegített, Szanyi pedig befejezi. Eladták a cukorgyártást, a növényolajipart, a húsüzemeket, a növényfeldolgozókat, az egész feldolgozóipart. Persze, hogy nincs hová termelni a magyar gazdának. Itt a Kométa húsüzem esete. Most zárják be csak azért, hogy valamelyik szocialista káder húsüzeme éljen és viruljon... Arcátlanság. Es hol van ilyenkor az ellenzék? Hol van az ellenzék, amikor a tüntetőket szétzavarják, vagy bilincsben viszik el? Sehol. Értse meg, a Magyar Parlamentben nem létezik ellenzék. Ott mindenki egy kasszára dolgozik, cinkelt lapokkal játszik, pofátlan sajtótámogatással. Cáfoljanak meg! Kérem, tessenek megfigyelni az országgyűlés munkáját. Ha olyan kérdésben kell szavazni, mint például az iraki katonák hazahívása, vagy a gyűlölettörvény elfogadása, akkor vagy érzékelhetően kevesebb a FIDESZ képviselő, vagy ha nem küldték őket haza, akkor ott ülnek bent, de nem nyomják meg a gombot. Nem feltűnő, hogy a költségvetés elfogadásakor mennyien hiányoztak az ülésteremből? De hiányoznak az ellenzékiek máskor is. Amikor kell. Számukra kötelező, mert erről szól az MSZP-FIDESZ-paktum. A kibékülés 2000-ben történt, amikor megbolygatták az ügynökmúltakat. Mivel a FIDESZ rájött, közöttük is szép számmal akad besúgó, hát lepaktáltak...
- Igaztalan a FIDESZ-t az MSZP-vel összemosni, hiszen korban és hatalomgyakorlásban, de irányultságban is óriási a különbség közöttük Orbánék javára. Nem tart attól, hogy feljelentik, például azért, amit most nyilatkozik?
- Nem félek.
- Hogyan bizonyítja, hiszen mondhatják, csak beszél össze-vissza.
- Nem engem kell jelentgetni, hát beszéljék meg ezt egymás között, vagy beszéljék meg Csintalan Sándorral, aki a HÍR televízióban a hálózatról nyilatkozott, arról, hogy annak idején 1994-ben honnan kerültek elő a soha nem látott emberek, a Medgyessyk, a Szanyik, meg a többiek. Amikor az ügy terebélyesedni kezdett, akkor megijedtek, elhallgattak, féltek, hogy lelepleződnek, mint a brókerbotrány esetében. Ki beszél arról, hogy az autópálya építéseken megszerzett pénzeket az MSZP és a FIDESZ hetven, illetve harminc százalékban zsebre teszi? Felülszámlázzák a bekerülési költséget és a hasznon osztoznak. Számításaink szerint ez kilométerenként mintegy félmilliárd forintot jelent. No, kérem szépen, a brókereknek ezeket a pénzeket kellett tisztára mosni. Megforgatni külföldi cégekben és bankokban, majd visszautalni a pénzmosó magyar bankokba... És akkor jött Gyuszi sofőr, majd ment Gyuszi sofőr az MTI-be, ment a televízióba, éjszaka pedig államtitkárokat fogadott. Zacskóban hordták szerteszéjjel a pénzt. Érdekes módon a VIP-lista nem akar nyilvánosságra kerülni, pedig a VIP-listán szereplők ugyanolyan elkövetők az én meglátásom szerint, mint amilyen elkövető Kulcsár Attila ebben az ügyben. Vajon a nemzetbiztonsági tisztek miért nem fogták el, miért kísérték inkább a határig Kulcsár Attilát? Hogy menjen isten hírével, csak bajt ne hozzon rájuk.
- Szerintem az, amit Ön most elmond, az ha igaz, akkor is annyira romlott állapotokat mutat, hogy az emberek el sem hiszik.
- Pedig igaz, ezért vállalom a felelősséget. Annál többet, hogy elmondom, nem tehetek. Ez az út az ország felégetéséhez, a nemzeti gondolkodás elsorvasztásához vezet. Csak Medgyessy kettőezer nyolcszázmilliárd forintnyi hitelt vett fel eddig. Hová vezet ez az út? Az Unióban a legdrágábban élünk és a legkevesebbet keressük. Hogy lehet megélni huszonhatezer forintos téesznyugdíjból, amikor a gáz, és a villanyszámla huszonnyolcezer forintot kóstál? De úgy látom, valami megindult, hiszen a parlamenti pártok népszerűsége folyamatosan csökken, tehát az emberek változtatást akarnak. Ha elmennek június tizenharmadikán szavazni, és nem történik csalás, akkor reménykedhetnek is benne.
- Ön a nagy igazságosztó szerepében nyilatkozik, mégis, amikor 2000-ben botrányos ügyekbe keveredett, sem a sajtó, sem a politika, nem védte meg.
- Akkor a kisgazdapárt feljövőben volt. Például Szabolcsban kilenc időközi választásból kilencet nyertünk meg. No, ettől besokalltak, hiszen a pártszervezéssel akkor én foglalkoztam. Rövid időn belül a média aljas és mocskos rágalmaival kikezdték. Összesen harminc bírósági tárgyalásom volt...
- Elsősorban Balogh Gyula vállalkozót kezdték ki?
- Vállalkozót is, meg politikust is. A harminc perből harmincat nyertem meg, és nagyon komoly kártérítéseket követeltem, különösen a Népszabadságtól... Később Torgyán Józsefet is bepereltem; a ceglédi nagygyűlésen tanúsított viselkedése miatt, őt nyolcszázezer forintra büntette a bíróság. Szanyi Tiborral ellentétben Torgyán elküldte a pénzt. Sokan mondták barátok, képviselők, ne pereskedjek, csak rosszabb lesz. Ha én akkor visszahúzódom és lenyelem a békát, hamarosan eltüntettek volna a politikai süly-1 vésztőben. Végül rám küldték az APEH-et, de három évi pereskedést követően, fél tucat perből kerültem ki győztesen. Most én perlem az APEH-ot, a követelésem százmillió forint károkozásért.
- Ha már a károkozásnál tartunk, Ön szerint mekkora károkat okozott a privatizáció, a kárpótlás és a felelősségre vonás a gyakorlatban?
- Rossz és tétova törvények sorozatáról beszélhetünk, hiszen azt mindenki tudta, hogy a kárpótlási törvényt jól végrehajtani nem lehet. A privatizációt arra találták ki, hogy a saját zsebüket megtömjék, miközben az országot kiárulják. A felelősségre vonásra pedig most jött el az idő...
- Kövér László és a FIDESZ szerint, a felelősség kérdésével ma már nincs mit kezdeni.
- Ez Kövér László véleménye, elgondolkoztat, miért jutott erre a következtetésre. Én azt mondom, a felelősségre vonás elkerülhetetlen és soha nem késő. Ha nem történik meg, akkor ezzel a néppel mindent meg lehet csinálni. Meg kell indítani az eljárást a bűnösökkel szemben. A mindenkori miniszterelnök, belügyminiszter, nemzetbiztonsági miniszter, és országos rendőrkapitány felelősséggel tartozik azért, ami az elmúlt tizennégy esztendőben Magyarországon történt. A bűnösök köre ennél jóval nagyobb. Ha a brókerbotrány esetében zárolni lehetett a külföldi és az itthoni számlákat, akkor miről beszélünk. Fél esztendő alatt kiderülnének: piszkos ügyek, és az elrabolt javakat visszaszármaztatnánk a nemzetnek. Ehhez nem csak kormányt, hanem ellenzéket is váltani kell. Nem mindenkit, hiszen sok rendes szocialista és nem szocialista ember került a parlamentbe egyéni választókerületekből. De az országot azok irányították és vezetik félre ma is, akik pártlistákon, választási óhajtól függetlenül kerültek hatalomba. No, ezek az igazán kártékony figurák. Ha kiderül az igazság, és a nép saját kezébe veszi sorsa irányítását, akkor ezek a vezetők nem Kubába és a Bahamákra mennek, hanem csak Szegedig, a Csillag börtönbe.
2004. március 23.
(Részlet Franka Tibor: Azok a szép napok c. könyvéből)
A könyv megvásárolható, érdeklődni: Bozzay Józsefnél a jozsefbozzay@gmail.com
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
2008. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
151 db bejegyzés |
| e év: |
2154 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 229
- e Hét: 3757
- e Hónap: 12361
- e Év: 48302
|
|
|
Offline
