|
2015-03-08 10:07:50, vasárnap
|
| |
| |
Az emberi tényező, vagyis az emberi minőség szerepe, illetve hiánya hogyan mutatkozott meg az eddigi építkezésben?
Az emberi minőség azért fontos, mert ha valaki ,,hitvány", annak minden tevékenységében megjelenik az ő hitványsága.
Ezt a gondolatot Tamási Árontól hoztam ide, ebbe a jegyzetbe. Ő ezt imígyen fogalmazta meg:
- ,,"Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan." (Tamási Áron)
Akkor lássuk, hogy milyen ,,építőmesterek" és hogyan, milyen (ember)anyagból végezték az eddigi átépítést, felújítást!
,,"1980-tól az állami vagyon 90%-át a pártállami vezető elit kihasználva sajátos helyzetét a szó szoros értelmében elrabolta, a maradék 10% kisajátítása folyamatban van.
Ezek az elsősorban párt, másodsorban gazdasági kapcsolati tőkével rendelkező TSZ-elnökök, gyárigazgatók, feléjük teljes elkötelezettséggel bíró fiatal pártmunkások ( pl. Gyurcsány) illetve a fényes szelek nemzedéke (pl. Kapolyi ) lettek a mai társadalom ,,tőkései".
Vagyonszerzésük, gazdálkodásuk tisztázatlan, pontosabban eddig még nem volt vizsgálható... Nincs erkölcsi hovatartozásuk, meghasonlott oligarchikus tömeget alkotnak, immár csak egymásra és külföldi támogatóikra számíthatnak, mivel a magánosítható vagyon beszűkült.
Tevékenységük alapja nem az értéktermelés, hanem az árképzés, egyfajta áltermelői tevékenység, amelyet off-shore cégeken keresztül, banki közreműködéssel végeznek.
Ez nagyüzemi adócsalás. Miután az áfarendszer hiányosságai lehetővé teszi - nehezen mérhető iparágakban, mint pl. építőipar- a számlázással történő visszaéléseket, ezért az áltőkés réteg off-shore tevékenysége a feketegazdaság motorja.
Az adatok igazolása a számok tükrében:
Leleplezett adócsalások:
1991-93: 49-54
1994-96: 147-236
1997-2001: 524-1590
Miután a puha törvények ezt a tevékenységet nem büntetik szigorúan, ezért az adócsaló arisztokrácia él és virul. Az így kialakult áltőkés réteggel szemben versenyképtelen az a szűk valódi vállalkozói réteg, amely betartja a piaci és adózási szabályokat, amely tisztességes úton szerezte és tartja fenn vagyonát.
Beszélnünk kell még az 1990 után létrejött 300 hektár fölötti nagy-gazdaságokról. Ezeknek a birtokoknak a tulajdonosai hasonló módon tették rá a kezüket a termőföldre mint a volt párt-elit az állami vagyonra. Ez a réteg a jelenlegi szabályozások szerint akkor is jövedelemhez jut az állami és EU-s forrásokból, ha nem vagy alig termel. Érdekeikkel ellentétes a hazai élelmiszertermelés felfuttatása, hiszen a belső piac gyakorlatilag megszűnt és a termelés kockázati tényezőit az állam, a lakosság ellátását pedig az uniós, bizonytalan eredetű beszállító vállalja magára. Ez a nagybirtokos réteg -éppen emiatt- a jelenlegi rendszer védelmezője pártállástól függetlenül.
A társadalom
A kialakult ,,rend" következménye a társadalom 80%-ának elszegényedése, 30%-ának koldusbotra jutása, jelenleg 450.000 jegyzett, 700-800 ezer tényleges munkanélküli.
Ez a munkaképes lakosság óriási hányada.
A hatalmat megszerző áltőkés réteg bűnözői szemlélet kiszolgáltatta, éserlölcsileg megingatta az egész társadalmat. A családok 50-60%-a széthullott, miután a hagyományos munkaerőpiac megszűnt, a nők döntő többsége munkavállaló, felborult a nemek közötti összhang, sok a nehéz szociális helyzetben lévő gyermek.
Budapest 1.700.000 lakosából 90.000 hajléktalan.
A fiatalok életminőségük szerint: 20%-a nyertes, 40% ,,túlélő", 40% vesztes.
Lakásépítések
1974-1990 között 1.238.000 lakás épült,
1990 után 467.000.
A mai igények szerint 380-440.000 lakás hiányzik.
Rohamosan növekszik a halálozás.
1980 15-25 ezer fő
1990-95 között évente 17-33 ezer fő
1999 48 ezer fő
1995-2005 között átlagosan 33 ezer fölé nőtt
A férfiak várható élettartama 68 év, a fiatal férfiak szív-és érrendszeri betegség következtében való elhalálozása 2007-ben duplájára nőtt.
Rohamosan csökken a születések száma:
1974-89 között 2.380.000 gyermek született
1990 után 1.680.000 gyermek született
Ez 700.000 fő veszeteséget jelent, a népességfogyás 5-szöröse az európai átlagnak.
Ezek a tények egyértelműen bizonyítják a nemzetstratégiai szempontokat semmibe vevő hatalom felelősségét. Ha ez a folyamat nem lassul le, akkor 2040-ben 7 millióan leszünk.
A szocializmus lényege bevallottan az osztálycsere volt, ám soha nem politikai értelemben, hanem egyértelműen gazdasági értelemben. A kommunista ideológia csak a kifosztás elvi alapját képezte. Az ország gazdasági és politikai önrendelkezését biztosító magyar alkotmányt felfüggesztették, hiszen annak cikkelyei akadályozták társadalmat megosztó terveiket. A polgári és a birtokos réteggel szemben rendkívüli diszkriminációt alkalmaztak. Jövedelmi osztálycserét hajtottak végre, amely azon túl, hogy a nemzeti vagyont kisajátította, gyakorlatilag nem tett semmit az ország egészének gyarapodása érdekében. Bizonyítja az, hogy a rendszer nem tudott valós tartós gazdasági, valamint össztársadalmi értéket előállítani. Ennek a kudarcot vallott rétegnek a családi, baráti kapcsolatai a ma uralkodó élősködő ál-arisztokraták.
Jövedelmi viszonyok:
Az álarisztokrácia (1.000.000) ember a jövedelmek 25% birtokolja.
A felső réteg (2.000.000) ember a jövedelmek 26%-át birtokolja
A tengődő, szegényedő (4.000.000) ember a jövedelmek 28,6%-át birtokolja
A legszegényebb (3.000.000 koldus) a jövedelmek 20,4%-át birtokolja
A társadalom 80%-a termelésben játszott szerepe alapján
relatív veszteséget szenvedett el.
Az alsó harmad 72%-ot
A stagnáló, szegényedő 14%-ot
A felső réteg 3 %-ot
Míg az álarisztokrácia 23% nyereséget ért el.
Az adatokból látható hogy az élősködő réteg vagyoni helyzetének alapja a társadalom kizsákmányolása.
A jövedelmi különbségeket tehát, egy belső jövedelmi kifosztás idézte elő, majd az EU csatlakozás után a megmaradt állami függetlenség feladása a végletekig fokozta ezt a folyamatot.
Ennek haszonélvezői a társadalom szűk rétegét képviselő oligarchák,
lebonyolítója a volt párt-elit által kinevelt és pozícióba juttatott jelenlegi politikai elit,
elszenvedője a teljes magyar társadalom.
Termelés és jövedelem
A hazai jövedelmek 70-75%-a munkajövedelem.
A magyar dolgozó évente átlagosan 1988 órát tölt a munkahelyén, ezt csak egyes távolkeleti országok előzik meg ebben a vonatkozásban, átlagkeresetéből viszont kevesebb árut tud vásárolni, mint a környező országok munkavállalói.
A munkaerő láthatóan leértékelődött, a jövedelem/termelés érték alapján a legrosszabb helyen áll Európában. A lakosság termelési indexe és az ipari bérek értéke igen nagymértékben eltér, a munkavállaló ki van zsákmányolva.
Ez az alkalmazotti jövedelem 64 %-ban tér el a termelési értéktől.
Ez azt jelenti, hogy egy iparban dolgozó 2005-ös értéken 4,15 évnyi bérét veszítette el 17 év alatt!
Tehát:
Miközben a termelés 1993-óta 100%-kal nőtt, addig a reálbérek csak 16%-kal! Ez az utóbbi 17 év alatt a családokra vetítve nettó 9,1 millió forint ki nem fizetett bérveszteség!
Mivel az ipari termelés meghatározó része idegen cégek kezében van, ezért ezek a vállalatok ezt az összeget nyereségként kivitték az országból. Ugyanezek a cégek gyakorlatilag minden előny megkaptak a törvényhozástól a magyar vállalkozásokkal szemben. Sokszor törvényellenes tevékenységüket elleplezte a mindent átható korrupció, és a méltatlanul kiérdemelt kormányzati protekció.
Élelmiszerfogyasztás
Az alapvető élelmiszerek fogyasztása átlagosan 34%-kal esett vissza.
1995-97-ben a lakosság élelmiszerfogyasztása a 60-70-es évek szintjére zuhant.
A fehérjefogyasztás (hús, tej, gabona) meghatározó egy etnikum növekedésében, ez 1989-hez képest 24%-kal csökkent, ezt táplálkozási sokkhelyzetnek tekinthetjük, és ez súlyosan befolyásolja a közegészségügyet.
6-7.000.000 ember átlagos élelmiszerfogyasztása nem éri el az 1989-es értéket, 10-15%-os lemaradásban vannak, miközben termelési erőfeszítésük nő.
1990 után, egy idegileg és fizikailag kimerítő termelés zajlik Magyarországon, ez társadalmi kimerültséghez, és egészségügyi katasztrófához vezetett. A kalóriafogyasztás 23%-kal esett vissza. Összességében fehérje és kalóriafogyasztásban az 1965-ös évre, tehát 32 évvel ezelőtti szintre jutottunk, jelenleg egy szintre kerültünk Bulgáriával.
A 3.000.000-os leszakadt tömeg minimálbéréből és segélyeiből nem képes egészséges élelmiszerszükségleteit kielégíteni, ezért sem hatékony fizikai munkára, sem kreatív szellemi tevékenységre nem alkalmas. A magyar társadalom erre a 3.000.000 -os tömegre, annak súlyos, rendkívül leromlott, kritikus állapota miatt lényegében nem számíthat.
Minden harmadik honfitársunk a lét peremére került, túlnyomórészt önhibáján kívül.""
(A statisztikai adatokat KSH forrásból kigyűjtötte és elemezte Molnár Ervin)
*
Megállapíthatjuk az emberi minőség fontosságának szükségességét az eddigi toldozgatás-foldozgatás lebontásában és egy új társadalmi építmény megalapozásának megkezdésében.
Ebből az építkezésből ,,teremtésből" nem maradhat ki az a kötőanyag, amit magyar LELKIERŐNEK (minőségnek) nevezhetünk és ami garantáltan összetart, megtart majd egy új Magyarországot és a benne élő NÉPEt, népeket...
https://www.youtube.com/watch?v=HwK_4eW-BhA
(Folyt. köv.)
Szerk. Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
