Regisztráció  Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Ott hagytam az iskolát
  2009-05-09 23:32:09, szombat
 
 

Január elejétől nem tudtam csizmát felvenni, megegyeztünk a jóságos igazgatónővel, hogy itthon tanulok.
Könyvvezetésből több száz oldalt kellett volna megtanulni, akár pénzügyből magolva, kívülről.
Soha nem tudtam magolni, megértettem a feladatokat, majd saját szavaimmal megfogalmaztam.
Most különösen nehéz, mert iszonyatosan érzem magam, ezért lett volna szükségem okleveles bizonyítványra, hogy itthon valamilyen munkát tudjak vállalni, ha mást nem adóbevallásokat készíteni.
Előlről kellene kezdenem ahhoz, hogy megértsem, mit miért, s hogyan kell könyvelni, de a főkönyvi számokat akkor is kívülről kell megtanulni.

Nagyon sajnálom, így tényleg még takarítónőnek sem fognak felvenni. Értéktelenek lettek nemcsak a tárgyaim, a bútoraim, az egész életem velem együtt halad az elmúlás felé, de hogyan? Nyomorban és szenvedésben?

Nézem az embereket, mennyire boldogok, mert van pénzük. Megtanultam, hogy a pénz boldogít a meséimmel ellentétben, melyekben azt fogalmaztam meg, egyedül a szeretet számít. Ha van pénz, most azzal együtt jár a tisztelet és a szeretet és az egészség is, melyet meg kell tudni fizetni.

Olyan stresszes voltam, december közepétől zajlottak hetente a vizsgák, hogy legyengült az immunrendszerem, leblokkoltam írásbeli vizsgán. Azt tanácsolták, igyak vizet ilyenkor és egyek csokoládét.
Nekem már minden mindegy. Belőlem már soha nem lesz még egyszer ember.
 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Az őszinte apáca
  2008-12-08 19:07:40, hétfő
 
 




A római katolikus általános iskolában történt a napokban ez az eset:


Az egyik apácával beszélgettek az első osztályosok. Karácsonyról volt szó. A gyerekek elmondták véleményeiket, beszéltek a titokzatos Jézuskáról, aki az ajándékokat hozza a jó gyerekeknek.

Az apáca mindenki megdöbbenésére közölte: Jézus nem hoz ajándékot, hanem a szülők veszik meg a gyerekeknek, s ők teszik a fa alá.

A gyerekekben egy világ dőlt össze, félig hitték is, nem is. Nekik még az ünnep titokzatossága, varázsa sokat jelent, kicsiny szívüknek még korai volt az ajándék megtalálása a szülői kézben, ahogyan a nagyobbak megtalálják őket szekrényekbe eldugva, s lelepleződik számukra a csoda. Ehhez megfelelően érettnek kell lenniük, annyira, hogy amikor leleplezik a titkot már maguktól készüljenek titkon saját ajándékokkal szüleiknek, testvéreiknek, nagyszüleiknek. A meglepetésre készülés öröme újabb titkokat és ünnepi hangulatot varázsol a szívükbe.

Most dúl a háború az iskola és a szülők között.


Emlékszem, amikor kicsi voltam, Vilia este a mákos bobájka elfogyasztása után megszólalt a kiscsengő a szobánkban, ahol plafonig érő fenyőfa állott finomságokkal, tejcsokis díszekkel, habcsókkal, a magunk által készített díszekkel együtt, melyeket esténként csavargattunk közösen apával. Nagy szó volt akkor a soros kapcsolású égő, melyet nekünk apa készített, még nem árultak ilyet. Jézuska mindig csengővel érkezett meg. Egymást lökdöstük, a legbátrabb ment legelől. Majd miután kiörültük magunkat az ajándékoknak, kántálni mentünk nagymamáékhoz egy Betlehemessel, melyben a kis Jézus mellett Mária, József és hét szent volt szoborként megformálva. Nagymamáék fája szintén platofinig ért, de kék desszert szalon volt rajta, éppen olyan, mint kék szalonjukban a faragott bútorok huzatának színe.

Mit vett el az apáca örökre a gyermekektől idejekorán? Ki fogja nekik és hogyan jóvátenni a szívükben elszenvedett csoda elvesztését? Jóvá lehet-e bármivel is tenni?

 
 
2 komment , kategória:  Iskola  
Kosztolányi Dezső:Őszi koncert
  2008-11-08 13:48:32, szombat
 
 








Itt van az ősz, itt van újra, s vele együtt a természet elmúlása is. Milyen kár, hogy a bérházból nem hallani a természet nagyzenekarának zenéjét, a fák és levelek suhogását, mintha sikongva hullanának a földre levelek, hogy átadják testüket és lelküket az enyészetnek. Ne így, ne ilyen halált adj nekem élet, hogy trágyájává váljak a világnak! Belőlem csak a halál virágai hajtanának ki!

Életem őszi virágzás alatt van, a lassú halál rám nyomta bélyegét. Ma megyek iskolába, Igaz, hogy koncentrálni rendesen nem tudok, de nem adtam fel teljesen enyészetté lett életem.

Kellemes őszi napot kívánok minden Kedves Olvasónak a tisztaság, ártatlanság ragyogó tekintetével fenn maradt Kosztolányi Dezső versével. Mennyire jó lenne Vele egy világban élni, s inni csodálatos szavait! Milyen boldogok, akiknek megadatott, hogy egész életüket tanulásnak, a szavak tanulmányozásának szenteljék, s szívükben a zenei tiszta hang honol!









1912


Praeludium

Sírj, őszi vers... Sírj, mind a két szemem,
sírj, őszi koncert, zengő zeneverseny.
Most itt az ősz és én vagyok az ősz,
és régi bútól vemhes újra versem.
Beteg az arcom, beteg a dalom,
az elmulást sápadva szomjazom,
az életet, mely már csak félig élet,
a hervadt holdat és a sírt,
s a hűs napot, mely a holdnál sötétebb.

Beteg vagyok, szépségektől beteg,
nem is vagyok más, egy beteg poéta.
Ha egyet nézek, elfakul a fény
és ferdül a nap, mint a hold karéja.
Ha kettőt nézek, hullik a levél,
és föltámad az, aki rég nem él.
Ha hármat nézek, az erdőn keresztül
szél száll és kiszakad a köd,
és a világ fázlódva összerezdül.

Most a ligetbe bolygok délután,
és úgy jövök meg, mint egy temetésrül,
talpig fekete gyászoló ruhám,
s vörös szemem a könnyektől sötétül.
Fekete kalap és egy lomha bot,
az útakon álmodva ballagok.
Levelük a fák az aszfaltra sírják,
és csengenek és zengenek
az utolsó neszek, az őszi trillák.
 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Bergendi: Ne sírj!
  2008-10-22 20:43:26, szerda
 
  Nem mentem iskolába. Mintha időjárás változás frontja jött volna, hangulatomra rányomva bélyegét: túl erős hangnemben felelt nekem a gyermekem. Lemerültem, hiszen két hajszálba kapaszkodom évek óta: ők az én felnőtt gyerekeim. Már nincsen szükség rám, a szociális búvópatak hálójának legalján tengetem napjaim.
Erőt kellett volna merítenem, de nem volt honnan, s miből. Forgó Györgyné a PAX televízióban két éve úgy nyilatkozott nekem, hogy ez így is marad, nyugdíjas éveimet is fájdalomban eltöltött nyomor fogja jellemezni.

Blogot írnék érzéseimből, nem tudom, hogyan kell képeket felhelyeznem. Egy-két tehetséges blog-készítőt megkérdeztem, de válaszra sem méltattak. Néha elég egy kép, mely kifejezi az aznapi hangulatot. Az emberek nem szeretik a túl sok szót, a felesleges kimondott érzelmeket, ezeket titkon őrzik magukban, mint záporesőt, s mikor valamilyen szomorúság éri őket, megöntözik könnyeikkel arcukat. Milyen szép világuk van! Vannak könnyeik! Nem is tudják, milyen érzés, amikor a szív húrja megrezdül egy sértéstől, bántódástól, s kisírják bánatukat, mennyi boldogság van a könnyekben!


Ide most képzeljenek el egy síró női szemet, melyet nem tudok felhelyezni, s utána olvassák el a dalszöveget!

Jó éjszakát és szép holnapot kívánok mindenkinek!



Ne sírj, a kedvemért,
töröld meg lelked ablakát,
hadd lássam újra rajta át
álmaimnak tiszta kék egét!

Ne sírj! A kedvemért ne sírj!
A világ keménynek nevelt,
tanítja minden gyermekét,
a függönyt gyorsan tépje szét,
mit könnycsipkéből a bánat rálehel!

Ne sírj, a kedvemért ne sírj!
Ne sírj a kedvemért,
én inkább éneklek Neked,
s ha több kell, könyöröghetek,
vagy sírhatok a Te jókedvedért!
Ne sírj, a kedvemért ne sírj!
 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2017.06 2017. Július 2017.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 6 db bejegyzés
e év: 100 db bejegyzés
Összes: 6287 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 542
  • e Hét: 6681
  • e Hónap: 39268
  • e Év: 255084
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.