Regisztráció  Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 18 
Kohut Katalin: A szégyen
  2013-02-28 13:41:01, csütörtök
 
  Kohut Katalin: A szégyen

Mentem haza egyik nap iskolából és csodálkozva fedeztem fel, hogy anyám főzött, húslevest és töltött káposztát készített. Már ekkor négy éve éheztünk, naponta egyszer készítettünk pirított grizt, melyet vízzel felöltöttünk. Időnként nagymama áthívott bennünket, de az unokanővérem ezt nem jó szemmel nézte. Én szégyelltem elfogadni az ennivalót. Lényegében a levegő tartott minket életben és a tiszta forrásvíz. Most sem kínált meg ebéddel, az asztalnál ülő mirigyes arcú ellenszenves ürgének tálalta az ebédet. Neki főzött, miatta.
Átküldött az unokanővéremhez fehér blúzért. Jutka cinikusan kérdezte:
- Tudod, minek kell anyádnak a fehér blúz?
- - Nem tudom.
- - Férjhez akar menni! - vágta ki diadalmasan.
Anyám elment karöltve a férfivel és mi ott maradtunk hónapokig egyedül a leamortizálódott családi ház felében. Senkinek sem jutott eszébe, hogy mi is létezünk. Apa az egyik kisszobában lakott, az ablakon közlekedett ki-be. Néha átjött nekünk enni adni, de már agyvérzést kapott, nem tudta elviselni, ami velünk történik. Amíg átjött hozzánk, anyám kihívatta a rendőrséget rá.
Ballagásra kölcsön kértem egy régi matrózblúzt. Már ekkor eljött értünk anyám. Mostohaapám azt kiabálta, csak a gyerektartás miatt gondolt ránk és azért vette el anyámat, mert neki van egy fia, aki éppen hozzám való. A ballagásomra egyedül a nagynéném jött el, apa nővére egy csokor virággal. Sári gesztenyebarna hajú kisebb méretű babámmal ballagtam, a többieknek hatalmas macijuk, babájuk volt.
Érdekes módon, míg a négy gyerekeseket felkarolta az iskola és támogatta őket tanulmányaikban, anyagiakban, velünk, mint három gyerekesekkel senki sem törődött, egyedül osztályfőnök, Frici vette észre, hogy valami nincsen rendben, amikor mostohaapám rám törte az ajtót és beleharapott a mellembe. Összetörtem teljesen, mert anyám engem támadott ki miatta. Nem éreztem soha az anyai gondoskodás, törődés, figyelem biztonságát, csak a szégyen mardosott, amikor helytelenül, csúnyán beszélt, amikor flörtölt apa unokatestvéreivel is, meg mindenkivel és minket egy darabig cipelt körútjaira. Persze egyedül a bátyám volt hajlandó menni, én hisztivel tiltakoztam ellene.

Egy szoba-konyhás komfort nélküli lakásba vitt minket anyám, abban lakott Jani bácsi, egy négy gyermekes családapa, akinek gyerekei nem tanultak tovább. Nagyon primitív család volt az övék. Természetes volt, hogy minket sem fognak engedni iskolába.
Így is történt. Eljött a gimnáziumba való iratkozás ideje, kaptam értesítőt a Kossuth gimitől. Anyám becsukott a lakásba. Én vártam egy darabig, sírni sem tudtam már a fájdalomtól, majd kiszöktem az ablakon, elmentem osztálytársamhoz, az anyjától kértem kölcsön ötven forintot biztosításra a beiratkozáshoz. Felmentem a nagynénémhez a Hecskére. Délután anyám jött karonfogva a mostohámmal értem.
- Akkor engedem el a jányt, ha megígéritek, hogy nem fogjátok bántani!
Haza kullogtam velük, de egész nyári szünetben azt hallgattam, hogy lusta vagyok dolgozni, egész nap csak ténfergek, nem csinálok semmit. Hiába kapták a családi pótlékot és gyerektartást, nekünk nem adtak továbbra sem enni, csak néha és nem vásároltak ruhákat. Apa vett nekem egy szürke trapéz nadrágot, mert nem volt mit felvennem, kabátom sem volt évek óta.
Így nem tudtam szeptemberben elmenni a gimnáziumba. Nem volt kitől segítséget kérnem, pedig megfordult a fejemben, hogy jelentkezem a menhelybe, őket segítik tanulmányaikban, van mit enniük.
Nagynéném elküldött Hollóházára nagybátyámhoz, Béla bácsihoz, aki a TMK-ban volt vezető. Felvetetett porcelánfestő tanulónak annak ellenére, hogy a három gyengébb tantárgyam egyike volt a rajz, mellette a gyakorlati és a testnevelés szerepelt. Kegyelem négyest kaptam mindegyikből, míg jól tanultam.

Albérletbe költöztem három lánnyal, villany nélkülibe. Fát venni kellett, mert régi vaskályhával fűtöttünk. Szerencsére a nagylányok feldarabolták a fát és tüzet is tudtak rakni. Nyolcszáz forint ösztöndíjat kaptam már. Az albérlet kétszáz forint volt. A legelső ösztöndíjból vettem ötszáz forintért egy keki maxi vékonyka kabátot, többre nem tellett. Abban jártam a legnagyobb hidegben télen, csizmám nem volt, barna velúr cipőt viseltem és mini szoknyát rövid ujjú blúzokkal. Enni továbbra sem volt mit. Megvettünk az ösztöndíjból Melindával, akit vittem magammal egy csomag Delikátot és esténként azt ettük felforralva vízben.
Hétvégente hazamentem, de anyám továbbra sem törődött velem, bár a pénzeket felvette, magukra költötte, meg a mostohaapám húst hússal evett, ráadásul sokat költött alkoholra, cigarettára is.
Egyik este hiába kopogtam, anyámék nem engedtek be a lakásba.
Elmentem a Szabó Ktsz-ben dolgozó sánta cigánylányhoz, aki nem messze lakott, látásból ismertem és elvitt engem Anikóhoz, aki egyedül lakott éppen, mert az apja a szlovák határ lezárása miatt nem tudott hazajönni. Anikó adott pizsamát és lefeküdtünk, sokáig beszélgettünk.
Másnap reggel kopogásra ébredtünk. A szomszéd fiú állt az ajtó előtt és közölte, hogy ha azonnal nem megyek haza, rendőrség fog elvinni.
Mint kiderült, anyámék este jöttek utánam, hová fogok menni aludni, ha nem engednek be. Anyám ott állt a kapuban Jani bácsi rendőr unokatestvérével. A szégyen, amit anyám miatt éreztem, egyre nagyobb űrrel tátongott bennem, a bizalmatlanság, hogy anyám az, aki a legtöbbet árt marcangolta a szíveset és éles tőrként szurkált bennem. Lejáratott ő mindenkit, nemcsak engem, de a vádjai nem ismertek határokat. Ez ugyanolyan volt, mint amikor tizenhárom éves koromban mentem Melindával haza az utcán iskolából és kiabálni kezdett rám köszönés helyett:
- Már megint viszket a p...d, Melinda kell Neked!
Én ilyenkor süllyedtem el szégyenemben, a szégyent anyám miatt születésem óta hordoztam szinte. Az ő viselkedése miatt mindig én szégyelltem magam magam és mások előtt is. Közönségessé tette a családot, lealjasította, lefokozta, leminősítette.

Ezt követően a Szabó Ktsz-be iratott be a következő év januárjában fiatalkorú varrónőnek, de még mindig kapta utánam a pénzeket tizenhat éves koromig. Korgott a gyomrom egész nap. Reggeli és vacsora szünetekben kiálltam a cigisek közé, akik néha megkínáltak cigarettával. Szívtam a gyomromba a füstöt, hogy valami megtelítse, ittam a vizet a mosdóban. Tilos volt az ennivalóhoz nyúlni otthon. Ott ismerkedtem meg férjemmel, Zsigával, aki vasaló volt a Végári szalagban. Úgy nézett akkor ki, mint Bródy János. Mélyen lenézte a lányokat, kihasználta őket, nagyon beképzelt volt, ki vagyok, mi vagyok tipus. Néha ott aludt az öltözőben, olyankor azt beszélték, hogy reggelig mulatott, ivott.

Anyám terhes lett ismét. Egy darabig egy szalagban dolgoztunk Csomós bácsinál. Egyetlen egyszer hívott oda magához és adott egy kevés húskonzervet, meg elmondott engem mindennek a többieknek.
Megszületett a közös gyerekük. Én undorodtam tőle jó darabig, úgy éreztem, a család szentsége nem engedi, hogy idegen gyerek szülessen más férfitól. Naponta cirkuszokkal telt, a mostohaapám, ha öt percet késett, anyám már jeleneteket rendezett, hogy kurvánál volt biztosan. Ilyenkor előfordult, hogy a húgomat földhöz vágta pólyástúl, vagy kizavarta öcsémet télen mezitláb a hóba, megfagyott a lába. Közben cigányozta és köpdöste, mert apára hasonlított, sötétbarna, göndör haja volt és kreol bőre.

Nekem naponta kidobálták a holmimat az udvarra, mire hazaértem munkából azzal, hogy takarodjak el otthonról, ők nem fognak engem eltartani. A villanyt nem engedték égetni, gyertyafény mellett olvastam.
Szóltam a mostohaapámnak, hogy ne cigarettázzon a gyerek mellett. Másnap jött a falusi eredetű védőnő. Anyám beszélgetett vele, majd közölte, hogy kísérjem ki a kapuig. Udvarias voltam mindenkivel, mentem a védőnővel, aki nekem szegezte a kérdést:
- Miért cigarettázol Évike mellett?
- - Én? - csodálkoztam és rosszat sejtettem. - Én mondtam a mostohaapámnak, hogy nem szabad cigarettázni a gyerek mellett.
Anyám vádja ismét tőrt szúrt a szívembe, ezek az oktalan és buta vádolások megterheltek. Hogy is lehet ennyire gonosz? Más örülne, hogy szép gyerekei vannak és főleg tehetségesek, ő meg tönkretette az egész családot.

Ilyen előzmnyek után jelentkezett Zsiga megkérni a kezemet. Már az első napon a bátyja majdnem összeverekedett a mostohaapámmal,mert Pisti ránézett anyámra. Kivitt Karcsára magukhoz, aznaptól ő hordta nekem az ennivalót a munkahelyre.
Következő évben megszületett a nagyobbik lányom a születésnapomon egy életre szóló ajándékként. Csak néztem rá, teljesen olyan volt külsőleg, mint az apja. Egyszer eljött velem sétálni Zsiga a városba pár hetes korában a gyereknek. Éppen osztálytársaim ballagtak a gimiből, nem akartam, hogy észrevegyenek, szinte bujdostam szégyenemben. Férjem ezt észrevette és meglökött:
- Menj a társaidhoz, minek jössz mellettem az utcán?


2013. február 28.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: A hang
  2013-02-26 22:47:19, kedd
 
  Kohut Katalin: A hang

Egész nap a Hecskén voltam, kinn a szabadban gyermekkoromban. Télen jégpályát készítettünk, ott korcsolyáztunk, szánkóztunk, nyáron fociztunk, plédet terítve a fűbe babaruhákat varrtunk, koszorút készítettünk gyermekláncfűből a hajunkba. Nincs szebb látvány a kisleányoknál, nincs lélekemelőbb hang a csicsergő hangjuknál. Persze vannak kivételek, már gyermekkorban meglátszik, kinek milyen lesz a hangja felnőtt korában.

Ildinek, akivel egy osztályba jártam rozsdafazék hangja volt, Melindának mezo, de szépen énekelt. Ketten énekeltünk két szólamú dalokat, melyeket én találtam ki és gitárral kísértem.

A Piri kötelet megunva kedvenc játékunk a táncdalfesztivál utánzása volt. Mindig találtunk zsűrit hozzá. Érdekes módon akkor még valamennyi énekes hangját utánozni tudtam, mint egy komika, ha Zalatnay számot énekeltem, nagyhangon adtam elő utánozva a hangját, ha Koncz Zsuzsa dalt, vékonyabb hangon. Rengeteg akusztikai játékot találtam ki, a különös hangok képzése volt az egyik játékszerem.

Egymás után adtuk elő a régi slágereket, híres népdalokat, táncdalfesztivál számait, operetteket. Én mindegyiket ismertem, mert mindent meg akartam tanulni.
Egyik nap a Na végre, hogy tavasz van kezdetű dalt énekeltem. Unokanővérem a családi ház udvarán napozott. Neki nem volt hallása egyáltalán, s emiatt, bár nyolc évvel fiatalabb voltam, irigykedett rám, meg egyébként is sajnált tőlem mindent, pedig nagyon megadtam neki a tiszteletet és osztálytársainak. Hosszú, derékig érő szőke haja volt és csodálatos kék szemei.
Miután előadtam a dalomat, kinézett a kerítésen és megkérdezte:
- Ki énekelt az előbb?
- Én - válaszoltam.
- Nem is igaz, te nem tudsz így énekelni!
Fájt a leértékelés. Lényegében senki sem támogatta zenei tehetségemet apán kívül, míg együtt volt a család, pedig egyetlen vágyam a szereplés volt, melyet ki is éltem, bárhol énekeltem nagy közönség előtt is.

Elérkezett az Országos Népdalfesztivál ideje. Ketten indultunk az osztályból. Zsuzsa, a református pap lánya nagyon vékony, nyávogós hanggal rendelkezett. Én rosszul választottam, egy monoton balladát, a Kádár Katát. Előző nap elő kellett adni a színházban, s ekkor életemben először úgy éreztem, falba ütközik a hangom, nem hallom terjedni az éterben, olyan érzésem volt, mintha belül énekeltem volna csak, kifelé nem lehetett érzékelni a hangokat, mintha klauzúrába lettem volna zárba, falakba ütköztem. Nagyon meglepődtem, alaposan el is vette a kedvem a szerepléstől.
Másnap Julika néni, az ének tanárnő bejelentett a fesztiválon:
- Az iskola legjobb ének tanulója következik!
Kiálltam a mikrofon elé, s egy rekedt nyögés hagyta el a számat énekhang helyett, csak tátogni tudtam.

A versenyt Zsuzsa nyerte meg, mai napig űzi a hivatásában, mint református pap az éneklést.
A hangelmenés később többször megismétlődött, amikor fontos fellépésem lett volna, egyszerűen nem jött ki hang a torkomon. Egyszer azt álmodtam, hogy egy kéz rámutat a torkomra és azt mondja:
- Te nem vagy olyan, mint a többiek, neked elmegy a hangod.
Nem értettem, miért nem lehetek olyan, mint a többiek, s életem fontosabb eseményei miért válnak kudarccá.
A hang minősíti az embert. Vannak tiszta hangok, csengő hangok, férfiasak, gyengék, erőteljesek, öblösek, gátlástalanok. Aki megszólal, közvetíti a szívében rejlő igazságot a többi embernek. Nem szeretem, csak a tiszta hangokat, bár megnémultam hat esztendeje már. Mindent megadnék a tisztán csengő hangért, az egyik legnagyobb kincsemért, ha még egyszer visszakaphatnám. Mennyire igaz a megállapítás, hogy mindenik embernek a lelkében dal van és akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek.
Taszít a mulatós zene. Messze áll tőlem, bár megfigyeléseim szerint a mulatós emberek sokáig élnek és boldogok a maguk egyszerűségében, sőt minél egyszerűbb valaki, annál szebb életet élhet. Nincsenek egetverő gondjai, a problémákat lerázza magáról, mint az esőcseppeket. A mulatás arra is alkalmas, hogy levezesse minden feszültségét, a mulatós ember felszabadultan táncolja végig az életét. Érdekes, a magyar mulatós nép, talán az egyetlen a világon, mégis jellemző a depresszió a társadalomra, az életuntság. Megfigyeltem a volt férjemen, annak ellenére, hogy naponta reggelig mulatott, soha nem nevetett, csak mások kárán. Nem tudta, mi a boldogság, mit jelent a szeretet, nem gyűjtögette a sérelmeket, hiszen a gátlástalanabb ember tipus maga a sértegető, a mások lelkivilágába gázoló is egyúttal, vagyis nemcsak a mulatásban találja meg a probléma megoldó képességet, hanem a rugdosásban is. Lerázzák magukról a gondokat.

Sok idő telt el kedvenc játékunk óta, de az ember belül nem sokat változik, megmarad olyannak, amilyennek született. Aki a tiszta énekhangot és szívhez szóló szöveget kedveli, hallásakor beleborzong a szíve, olyan, mint egy radar, ami veszi a csodát, mely hozzá szól.
A hangok végtelenek, egy közös van bennük, mindenkihez szólnak, megszólítanak, vagy megállítanak. A hang harmóniában van a külsővel és belsővel, ha nem így van, diszharmóniáról beszélhetünk.
Adjuk meg a lelkünknek, amire szomjazik, minél több tiszta forrás éri, annál szebben muzsikál bennünk és adja tudtunkra az igazság örök törvényeit!

2013. február 26.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Winston Churchill idézet
  2013-02-25 08:08:32, hétfő
 
  Heti idézeted:
Az egyetlen útmutató az emberhez a lelkiismerete; az egyetlen pajzs tetteink becsületességének és őszinteségének emléke. Nagyon meggondolatlan dolog végigsétálni az életen e pajzs nélkül, mert reményeinket olyan gyakran gúnyolja ki a kudarc és borulnak fel terveink. De ezzel a pajzzsal, még ha játszik is velünk a sors, mindig becsületesen menetelhetünk. Winston Churchill
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Egy lélekgyógyász többet segítene
  2013-02-21 07:50:33, csütörtök
 
  A Félelem című írásomra adtak válaszokat a nem karmikus emberek életével megváltott nyomorultak, akik átléptek a Holnapba.
Egyikük azt írta, hogy ő két lábbal a földön áll és a lelki betegségek okozhatnak testieket is, forduljak lélekgyógyászhoz. Az elmeosztályok megáldozták az embereket, erről írok már évek óta, a média kezdetével már lassan kilencven esztendeje, a média elmeosztálya tombol, vissza kellett volna menniük az elmeosztályokra legkésőbb 1995-ben, azóta reformálják a többi elmebeteget, a súlyosabbakat, folyamatosan haladva végig kapott sorsuk betegségeink, emberekre vetve valamennyit, természetesen rontással.

Magyarország a karmikus elmebetegekkel kezdte az emelést születésemkor, folytatta a pulyaszeplősítőkkel, börtönnel, gyenge tanulókkal, honfoglaló bolondokkal, boszorkányokkal, majd berendezte 1983-ban az addig anyám életét tönkretevő Révész és Bertalan utcákat, kezdte előlről a simontornyi elme, az Ágnesek, a Halak szülöttek, a Katalinok,Mariannék, Tóthok, a Ferencek, az börtön Imrék,Jánosok, Jobb a Gabik, Ildikók és Erikák karmikus sorsának ismétlését a régebbi Gyarmatik, Horvátok és felsorolhatatlan Időjelek és árnyékvilágbeli szülött sorsának ismétlésével, ismételt megváltásukkal. Egész Borsod megye emberi tússzal vonult ki innen, de már Demjén Rózsi miatt a bátyámat deformálták el annak idején, a Gyulák apa túlélői lettek, ez az emberi áldozás már nagyon régi a Pszichografológiai karmikus népeknél és Időjelek testenyészeteinél. Hidegháborút vívott az elmeosztály az emberek ellen, ők voltak a kommunisták is, ezért mentek végig a könyveken és hajtották végre az összes kommunista kort, jelenleg vallásosságba csaptak át, mert az 1956-os eseményeket ismételték.

Csupán pár ember volt, aki leplezett, mint Máté Krisztina, aki miatt a fogaimat megcsonkították és nyanyának nevezett 18 éves koromban a volt férjem, Krisztina így maradt tökéletes, így vitték továbbtanulni és a médiba, megváltották. Nagy Anna helyett kaptam gyereket, azzal a tervvel, hogy a jeruzsálemi teljes begyűjtéskor, 1995 után majd ő fog engem eltartani. Minden szerepjátékost megmentettek a bábkirályokkal együtt.

Én voltam magyar kislánynak beöltöztetve, kikiáltva óvodás koromban Bródy sorozata szerint, melyet az Időjelekbe helyeztek. Én is ellenkezem a másik világban is létező csapásokkal, de mivel az apokalipszist Cseh Károly írásai alapján rajtam hajtották végre és iszonyatos fájdalmakkal vegetálok, haldokklok szinte 1998. óta, el kell ismernem az elmeosztályok mindenhatóságát és hatalmas erejét. A borsodi elmeosztályok vezetői is részt vettek az ember áldozásban, az orvosokat így tartották meg. Kihalatták a méhemet, klimaxoltattak, majd megcsúfoltak úgy, ahogyan embert még soha, mióta a Rákóczi tériek karmikus terheit ismételték rajtam.

Nemrég Erika, az asszisztensnő túlérzékenységemre azt kiabálta, hogy én lelki beteg vagyok, a saját megváltott sorsát lehelte rám, ugyanis az Erikák és Ildikók előző életükben a gyerekkoromban elmondottak szerint erkölcstelenek voltak. Nem értem miért ismételték, miért jó ez a Pszichografológia és Időjelek szülöttjeinek, miért volt ez jó a zsidóknak, hogy Keller Dezső kezdettel már három maffiával áldoztak közösen, Lendvai ildikót az Avantgard Bizottság állította be az ortodox szakállas zsidókkal. Megölték az öcsémet cigányok és zsidók, a római egyház elmebeteg fanatikus híveinek emelkedésekor, Deák Bill Feketebárányt kitüntették ugyanakkor, akit így tartottak meg feszületesként. A török nagykövetséget meghívta a média, amikor a Kelet sorozatában a törökök megváltásához értek. A lányomat forrázták le az óvodában, amikor a törököket emelte az ország Hegyi Barbara szerint, sőt maga elmondta, hogy így lett szőkeként színésznő, egy másik szőke sportoló feleség azt közölte, hogy ő nem barna és egy mázsa. Sajnálták még a gondolkozást is, lehetetlen feltérképezni tetteiket, mert az Ének az esőben filmhez érstelmiség legyőzést találtak ki fejbe támadó csapásokkal, melyet 1998-ban itt a lakásban ismételtek. Én nem akarok ehhez a gyalázatos országhoz tartozni, ahol az elmebetegek gyilkolták le az embereket, nem tudom látni a zenészeket, nem akarom olvasni a helyesírás nélküli Holnap költőinek írásait. Kelet és a cigányság megváltása történik, de dél népét sem hagyták ki a megváltásból, sem a horvátokat, akikkel egy part voltak egykor, írták a keletesek, akik eladták az Új Bekezdéssel együtt a lelküket, ismételték 1991. óta az emberi családok áldozását, itt rajtam jártak végig az egészségüggyel.

Tavaly nyáron egy sebésszé lett orvos azt mondta, hogy ha lehet, ne menjek hozzá. Akartam mondani, hogy én sem szívesen jövök magához, de ráhagytam, hogy még ők gyűlölködnek, megvetnek, akik emberek áldozásából lettek értelmiségek.
 
 
0 komment , kategória:  Egészség, betegség  
Kohut Katalin: Félelem
  2013-02-17 16:05:30, vasárnap
 
  Kohut Katalin: Félelem

Húsz esztendeje nem tudok sötétben aludni. Úgy érzem, ha a sötétség rám telepszik, nem lehet kidugni a lábam sem a paplan alól, s ennek valós okai vannak.

Pár évvel ezelőtt arra ébredtem, a két bokámom háromszög alakban mély seb éktelenkedik. Még vérzett, mintha hatalmas szögeket dugtak volna a bokámba. Nem sokkal ezután dagadni kezdtek lábfejeim, be egészen a térdemig. Cardiológia, elefántláb rendelés Budán egy éven keresztül, ortopédia, de senki sem jött rá a dagadás okára. Végül annyira eldeformálódott a két lábfejem, hogy a magas sarkú, csinos 37-es szandáljaim, cipőim nem jöttek fel rá, nem lehetett cipőt kapni, mely jó lett volna. A sebek azóta is ismétlődnek, de a testrészem éjszakára kinn maradó különböző részein. Legutóbb három nagy seb jött ki december elején, még január közepén is kötözni kellett őket, hatalmas folttal gyógyulnak. Már mindenfelé voltam kivizsgáláson velük, tavaly nyáron a lábfejemen kijött seb miatt fekélyre kezeltek, most helyi fertőzésnek könyvelték el, majd közölte a doktornő, mikor mondtam, hogy kb. három jön ki egyszerre, hogy akkor megvolt a három most is.

Húsz esztendeje kezdődött az éjszakai álom fojtogatásom. Már nem vágyom az álmokra, félek tőlük. Álmomban általában egy börtönpriccs alsó részén feküdtem és dögök ugráltak rajtam, a tüdőmön, nyakam felé fekete árnyék-féle nyújtózkodott, körbefonta torkomat és fojtogatni kezdett. Álmomban segítségért kiabáltam, s mikor már majdnem megfulladtam, felébredtem arra, hogy nem kapok levegőt.

Ma ebéd után elszunyókáltam, kétszer riadtam fel. Először álmomban a számítógép előtt ültem, kinyúlt egy kéz a másik világból és megfogta a bal kezemet, húzott magához. Úgy éreztem, a volt férjem keze volt, aki tavaly halt meg. Éreztem, ahogyan szorította a kezemet és nem akarta elengedni. Felriadtam, sokáig éreztem a keze helyét. Életében sem fogta meg soha a kezemet, teljesen érzelem nélküli volt a férjem.
Egy óra múlva is elaludtam. Bal kezem lecsüngött az ágyról. Amir, az elaltatott németjuhász keverék beléharapott, s egyre erősebb volt, a fogai mélyen bevésődtek az ujjaimba, majdnem kettéroppantotta őket. Húztam volna álmomban ki a kezemet, de a jobb kezemen feküdtem, nem tudtam kitámasztani a száját. Ekkor szerencsémre ismét felébredtem, s még sokáig tapogattam bal kezemet, olyan volt, mintha a valóságban megtörtént volna a harapás. Csodálkoztam, Amír legfeljebb az orrával lökte meg a lecsüngő kezemet, soha nem harapott volna belém.

Néha arra riadok fel éjszakánként, a fekete árnyék a hátamon van, egyre szorosabban ölel, odanyom az ágyhoz és teljesen megbénít.

Már félek az elalvástól, s a félelem megbénítja az embert. Jól tudom, a tiszta lelkiismeret szükséges a szép alváshoz, de ez más, ez a fekete világ, ami uralkodik fölöttem, mellyel szemben tehetetlen vagyok, erősebb nálam.

2013. február 17.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Rozsdagyár
  2013-02-17 11:39:50, vasárnap
 
  Rozsdagyár

Vasak országa vagyunk régen.
Végtelen a vonat-utazás,
néha egymás mellé jutunk,
végtelen a sok állomás.
Esztelenül törünk, dúlunk,
s míg átlibegünk az életen,
bronzviháncos kedvünk éled,
átgázolunk a szépeken.
Rozsda marja tíz ujjunkat,
kóstolgatjuk a vas ízét,
vérföld ez itt vérfenyőkkel,
bár zöldnek tűntetjük fel színét.
Rozsdagyár temetője
minden vérrög, a sok halott,
hangunk, mint szélkakas nyikorog,
a jajgatás már az égig hatott.

2013. február 16.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Betegség
  2013-02-14 17:10:30, csütörtök
 
  Kohut Katalin: Betegség

Vírust kaptam, benyakaltam,
hörgőimet megtámadta,
nem vártam rá, nem akartam,
legyőzött a mások kínja.
Napok óta mellkas zörög,
zihál, fáj és csak fulladoz,
nem is tudni, mitől hörög
ennyi kórság csak lehadoz.
Erősebb tőlem, nem gondoltam,
azt hittem, már nincsenek titkok,
melyek lepnének, s avultan
cipelem megkínzott testem,
miközben örülök annak,
e kór legyőzhető, pár nap
máris mosolyoghat a Nap,
erősen megtartom magam.
Bár a többi nyavalyám is
eltakarodna, annyi rontás,
még enyém lenne egyszer is
egészség, öröm-ujjongás.

2013. február 14.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Töltött kenyércipó
  2013-02-07 18:08:14, csütörtök
 
  TÖLTÖTT KENYÉRCIPÓ 1-kg-os parasztcipó tetejét levágom. A kenyér belsejét a széleibe kihúzom, 8-10 db főtt tojással körberakom. 1 kg jófajta házi savanyú káposztát egy fej hagymával megdinsztelem.Ha kihűlt, lerétegezem a jó puhára főtt és kihűlt, kicsontozott füstölt csülökkel úgy, hogy a káposzta és a húsrétegek közé tejfölt is teszek. Visszarakom a kalapját, szorosan fóliába tekerem és a sütőben jól átforrósítom, hogy az ízek összeérjenek. Jó ha egy éjszakát pihen. Úgy szeletelem mint a tortát és vendégeket hívok hozzá. A siker garantált, mert nagyon finom.  
 
0 komment , kategória:  Receptek  
Kohut Katalin: Mit jelent?
  2013-02-05 17:15:14, kedd
 
 
Boldogság, örömérzet, mit jelent? Nem tudom, csupán érzem:
szárnyalok és a szívemben kisdob pereg, szeretek!

Szélütés volt ez tán, mi füleimet megsuhintotta? Északi,
jéghideg és fájdalmas, megelevenített engem.

Jéghegyek állják utamat, s ráleheltem fagyott ujjaimra,
táguljanak a jegek, toltam magam előtt, sziszifuszi ütközet.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin - Nyika Turbina: Kék csillag (az én arcommal)
  2013-02-03 18:30:03, vasárnap
 
 





V.I. Nyikolajevnának


Már egy pillantás elég volt
ahhoz, hogy érezzük:
A szavaknál több az áhitat.
Egy könnycsepp sósabb,
Mint a sötét fájdalom,
De édes is, akár
A gyermeki
álom.

Az ég félkörívében
Kinyílt most egy kék csillag.
Tartsd alá a tenyered,
Ne hulljon apró szúnyogként
a tűzbe! Legyen
halhatatlan
a hajnali
fényben!

Kohut Katalin fordítása

Link

Ennél a cserépnél a hatvanas évek elején járhattak a Kék csillag együttes mellékelt linkje szerint, míg a Zöld-fehérnél 1958. körül. a Mákostésztánál, mely az Időjelek hintás magyar ruhás kislánya az én beöltöztetésemmel magyar kislány jelmezbe Ébredő játszótér címen 1962-ben. A Kék csillag együttes már cigányságnál hozták létre Korláton Borsod megyében ismételt a médiával 1995-ben, villámgyorsan haladtak végig a cserepek többezer éves korain és ebből emelkedtek ki, valamint az ezoterikus könyvekből az egyházak, tisztultak az amerikai zsidók is meztelenkedésükből, ahogyan a régi cserepeken ábrázolva voltak. Nincs rima Jeruzsálem - mondták -, s Nagy Anna szerepjátékos helyett teljes begyűjtést hajtottak végre ránk a Tatárdombon, szétzúzva a sánta Talmudos Braun családi házat, szétlyuggatva minden ruhámat, mint a fogaimat egykor haladva végig ia neveken, a megyei karmikus szülöttek sorsán születésem óta. Emiatt a régi kislány-ember áldozó zenészek hagyják a névteleneket, sőt támogatják zenei karrierjüket, hiszen végtelen túlélőnek számítanak már.

Nyika Turbina az Észak-Magyarország eltűntetett régi kilencvenes évekbeli irodalmi oldalai szerint egykor úgy akart meghalni, mint a Sátán, villámlásként lehullani az égből, talán ezért is ismétlik közösen a sátántól való elpörölést a homokosok, leszbik, fertelmesek, pulyaszeplősítők, irigyyek, tőrvetők, hazugok, sötét lelkű karmikus nyomorékok emelésével, féktelen elmeszülöttekkel az élen.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 18 
2013.01 2013. Február 2013.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 18 db bejegyzés
e év: 329 db bejegyzés
Összes: 6317 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 589
  • e Hét: 9295
  • e Hónap: 25273
  • e Év: 286964
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.