Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Az igazsághordozók
  2021-01-26 07:52:55, kedd
 
 

,,Az igazság a legelfogadottabb értelmezés szerint a tényeknek való megfelelés"
(Forrai 2014:15).

Ahány ember él a Földön, annyiféle igazság létezik. Mindenki igazsága az addigi tapasztalatain alapul, melyeknek kijelentései tények, megtörténtek, valóságosak. Másoknak való bizonyításaik során viszont tűnhetnek hamisnak, márpedig azért, mert az igazságokat másképpen, más időben és helyzetben érzékeljük.

Például megfelel a ténynek ha érzékszervek segítségével bizonyítunk egy állítást, amit mindenki egyformán tapasztalhat meg. Éjszaka sötét van, nappal világos. Ez egy igaz állítás, melyben senki sem kételkedik, ezáltal az alapvető tudástár nem bővül, nem teszünk a kijelentésével különleges felfedezést.

Tények azok a tapasztalatok is, melyek megtörténtek egy ember élete folyamán, ezek által kialakul egy benső igazságérzet. Tehát az igazság így nem kapcsolódik közvetlenül a szellemi tudással, mely inkább az élet során megtanult információ halmazokra épül. A szellem igazságait általában megtanuljuk másoktól, az abban megfogalmazottakat valaki más már összegezte, megállapította, ismeretelméletekké váltak. Az igazság tények a józanságra alapoznak, csakis a valóságban is bizonyítató közléseket tud feldolgozni, elfogadni.

De mi történik abban az esetben, amikor a tapasztalatok, például szenvedések, történések során szerzett igazságok rejtve maradnak más szemei elől, vagyis csak elméletben bizonyíthatóak? Ebben az esetben a kijelentések hamisnak tűnhetnek annak ellenére, hogy tudjuk, hogy ezek a felismerések valóban létezőek, bár inkább érzelmi, mint szellemi síkon.

Az embert az különbözteti meg az anyagi síktól, növényektől, állatoktól, hogy képes gondolkozásra, sőt intuíciója is lehet, vagyis képes összefoglalni, kifejezésre juttatni az érzéseit, melyek benső igazságait közvetítik. Az emberi szív raktározza a sérelmeket, sikereket, tapasztalatokat amellett, hogy bár mindenkinek más eredendővel, de vannak törvényei. A Bibliára utalva, van, aki a szívéből hozza elő a jót, van, aki a rosszat a szíve keménységének megfelelően. Tehát a jóság a legmagasabbrendűbb erények egyikeként így hatással van másokra, a környezetre, a gonoszság szintén. ,,Új szívet adok nektek, és új lelket adok belétek: eltávolítom testetekből a kőszívet, és hússzívet adok nektek"(Ezékiel Magyar Újfordítású Biblia 1990)

Az entitás szívtörvényének közlése általában nem kijelentésekből, hanem példamutató cselekvésekből, viselkedésből áll. A szívtörvény benső bíróként dominál, jól ismeri, tudja, mit szabad és mit nem, vagyis az emberiességi törvényekkel rendelkező egyénnek soha nincsen gondja az igazságok képviseletével, kifejezésével, érvényesítésével. Jó az ítélőképessége, könnyen átlátja az igazságtalanságokat és ezek ellen felszólal.

Az igazságérzet hamis ténynek bizonyulhat, mivel közvetlenül nem bizonyítható, legfeljebb csak egy ember kijelentései általi bölcsességek, személyes példamutatása, empátiája által, vagyis azáltal, ahogyan másokkal viselkedik, vagy ahogyan érti és felfogja a világ dolgait, a benne történő események sorozatával együtt. Az igazság mindig rávilágít a tényekre, ezeket minden észlelésből, történésből lényegre törően, logikai megértéssel rávilágít. Tehát az igazsághordozó fejlett logikai, problémamegoldó képességgel rendelkezik.

Kétféle úton sajátítható el a fejlett igazságérzet: születéssel hozottan, vagyis bűn nélküli állapotban és az élet tapasztalatai alapján levont konzekvenciák alapján. Az igazság kizárja a bűnt, hiszen egyik lényege az, hogy felismerje ezt és felszólaljon ellene. A szívtörvénnyel rendelkező entitás az emberi értékek legmagasabbrendűbb erényeivel rendelkezik, míg a bűnt elkövető nem tudja, mit szabad és mit nem, másképpen nincsenek törvényei. Ez ellen hozták létre egykor a törvényeket, melyek büntetésként állnak előtte, mely talán valamennyire visszatartó erőként dominálhat. Igazságérzete szintén az általa megtapasztaltakon alapul, de ezek azon a szinten rekednek meg, ahol éppen az éppen elérni kívánt érdeke megkívánja. Nem lát tisztán és helyesen, hiszen nincsen birtokában a benső törvénykönyv arról, hogyan is kell viselkednie, hogy békességben és legjobb tudása szerint éljen a világban.

A tapasztalati úton szerzett igazság fejleszti az elmét és a benső törvényt. Ilyenkor azt nevezzük igazságnak, amit az entitás a vele megtörtént események, kudarcok, vagy másféle hatás folyamán felismer és elraktároz. A rossz tapasztalat is tény, ebből szintén tanulni lehet, mely bizonyítja azt, hogy igen, az ember igazságérzete fejleszthető, mert mindazon tények összessége, melyek őt élete közben érték, hatalmas szellemi és érzelmi változást képesek produkálni, mely szerint a benső törvényt elérni szándékozó végeredményben nemesíthető. Tehát az igazság megfelel a tényeknek, melyeket igazolásul másoknak is fel tud mutatni, érveivel meggyőzően hangot is adni minden olyan helyzetben, amikor probléma merül fel a családban, vagy munkahelyen.

A Biblia apostola kijelenti, hogy egyszer majd népe is kap hússzívet, melybe a törvények bele lesznek vésve, hogy többé soha ne vétkezzenek. Eszerint a nehezen bizonyítható egyéni igazság, mint az emberség egyik erénye kijelenti önmagáról, hogy nem képes arra, hogy másoknak, vagy önmagának valamiben is ártson, beleérző képességével jól tudja és érti a bűnt és annak következményeit.

A szívtörvényeket, erényeket lehet explicitként (nyilvánvalóan) kezelni, annak ellenére, hogy implicit (rejtett) , testbe zártan nem látható és bizonyítható, csak a premisszák (logika) szabályai szerint. A logika minden esetben rávilágít a lényegre, minden káoszból képes az igazságokat leszűrni, megfogalmazni, kijelenteni.

A prirori (tapasztalati) tudás általában idősebb korban érhető el, mikor elég sok tanulság összegyűlt ahhoz, hogy a történtekből levont konzekvenciák kikristályosodjanak az elme számára. A propozíció (filozófia) ezáltal gazdagodik, mindenkinek saját priorításai alapján, ezért mondjuk azt, hogy nem létezik egyforma igazság. Csak annyi érthető meg a mondott, vagy írott kijelentésekből, amennyit a befogadó addig megtapasztalt. Így lényegében deklaratív tudást nyújt, átadja saját tapasztalatait, amelyek nem biztos,hogy értő fülekre találnak. Hiába a proledurális magyarázat, hogyan jutott ezekre a megállapításokra, bölcsességekre, ha a másik fél nem képes ezeket felfogni, elfogadni, magáévá tenni, mert előtte ismeretlennek, vagyis hamisnak tűnhet a kijelentés. Mindenki csak annyit képes felfogni az igazságból, amilyen szintet szellemileg elért.

Tehát bizonyított az is, hogy önmaga jobbítása egy entitásnak, vagy tanulságok levonása, vagy mások által megfogalmazott ismeretelméletek szerint a szívben létrehozza a benső törvényeket, mely által szellemileg is fejlődik, vagyis a szív és a szellem összhangban van egymással. És ez igaz fordítva is, a bűn a szellemet sötétséggé, a szívet törvénytelenné formálja. Itt kezdődik a hit kérdése, vagyis az, hogy szüksége van-e az egyénnek egyfajta szellemi vezetőre törvényei betartásához, vagy önmaga biztonságba tételéhez, vagy a hit csupán olyankor dominál, amikor kilátástalan helyzetben az egyetlen csodára, a reményre számít. Tudjuk, a reményt az ember soha nem adja fel, mert a remény adja az erőt a mindennapokban, így ilyen esetben a remény az egyetlen céllá válik. Ekkor is dominál az igazságérzet, még mentális megsemmisülésben is funkcionál a fejlett igazságérzet, mely párosul ilyenkor a megnehezült kijelentési fogalmazásokkal. Az igazsághordozók bizonyítják tényként a lényeget akkor is, amikor a körülmények megnehezítik a létezést. Ekkor felszínre tör és átveszi az irányítást az életerő, melyet nem szellemi hit, hanem a törvény vezérel.

Az igazságalkotó józanság megköveteli minden esetben a realitást, mely csak azt engedélyezi, melyet szemmel láthatunk. Az idealista ezzel szemben egy olyan világot vázol, remél, melyben egy tökéletes lény eszményképe bontakozik ki, melyet senki sem hallott és látott. Ha valaki olyasmit tapasztalt, ami meghaladja a reális, vagyis szemmel látható fogalmát, már hamis igazságnak tekintve a józanság elhagyását feltételezi. Ezért nagyon fontos lenne térben és időben is mindenféle igazság feltárása kutatókkal, hogy a világ minden titka ezáltal bizonyíthatóvá váljon. Mert sok történés van, ami titokban történik, sok tudomány, mely elzártan van az emberiség előtt. Ahhoz, hogy világunk minden történése, beleértve a naponkénti eseményeket, a velünk történteket világossá váljon, fel kell tárni és be kell bizonyítani ezeknek a titkos dogoknak a létezését, hogy az igazságok napvilágra kerüljenek. Csak így válhat nyilvánvalóvá és ténnyé valamennyi igazsága az emberiségnek.
Például, ha feltételezem, hogy a világmindenség hatalmas erők összessége, be kell bizonyítanom ezeknek meglétét, hogy másképpen értékeljem a hamisnak gondolt kijelentéseit egy-egy entitásnak. Mindaddig nem lehet kimondani valamiről, hogy hamis, míg meg nem győződünk az igazságáról tényfeltárással.
Az igazság néha felülírhatja a filozófiát, hiszen az igazság mindent vizsgál és ízekre szed, mivel a szellem igazságosságai, az általunk tanultak, melyeket mások fogalmaztak meg és összegeztek nem biztos, hogy ránk nézve is elfogadhatóak. Minden attól függ, ki milyen igazságérzettel rendelkezik.

A tények meggyőzéssel , érvekkel való alátámasztása ütközteti a különféle igazságokat, mint írtam aszerint, ki addig milyen tapasztalatokat szerzett. Erre csak olyan entitások képesek, akik benső törvényekkel rendelkeznek. A másik elfogadása és tisztelete nélkül nem jön létre a kommunikációs véleménycsere, mely nélkül lehetetlen egy tisztességes munkavégzés, vagy akár a politikai eszmecsere. Nem véletlen, hogy nem is olyan régen egyes országokban bölcs öregeket választottak vezetőkké. Ilyen Államot írt le Platón is, melynek az élén az erények képviselői tevékenykednek.

Nem véletlen az a mondás sem, hogy ,,Aki bocsánatot kér az igazságáért, az erőszakot követ el önmaga ellen", a saját benső törvényei ellen. Minden, ami a világban történt, akár a háború, a meg nem értés, vagy egyszerűen a törvénytaposás függvénye. És általában a jók szenvedik el a méltánytalanságokat, mert velük szemben könnyű eljárni, nem szólnak vissza ugyanolyan hangnemben, mert az emberi méltóság nem engedi.

Az igazság, tudomány és az emberi erények a feltételei egy békességes világ létrejöttének, mely minden téren megnyilvánul és kijelenti, képviseli önmagát. Még egy szociális ágazatban végzett munka sem végezhető empátia, áldozatvállalás és tisztelet nélkül, hiszen az is tény, hogy csak egészséges és érett dolgozó képes foglalkozni mentálisan sérült elesettekkel, ami nehéz és állandó figyelmet kívánó munka. Nehéz kérdés ez, mert a sérültekkel való foglalkozás igénybe veszi a szociális dolgozót is, nagy terhet róva rá. Ez is igazság, tény.

Az igazságalkotás nem egyenlő az igazsággal, mert mint említettem, mindenki igazsága más tapasztalatakon alapul, vagyis az igazságok különbözőek. ,,A propozíciók igazsága, ha nem is minden esetben, a propozíciótól független világbeli entitások létezésétől függ."(Kocsis László: Az igazságalkotás metafizikája)

,,Az igazság legárnyaltabb kimondása a művészek feladata és kötelessége."(Illyés Gyula). A művészeknek intúciiójuk van, vagyis az átlagember gondolkozása felé képesek emelkedni részben igazságérzetüknek, benső törvényüknek, részben fejlett logikájuknak köszönhetően. Ők szellemi munkát végeznek, akik feladatai között szerepel a tények feltárása, saját elméleteikkel az igazság szolgálata.

A művész soha nem lehet csakis ,,önmagában", felelősségteljesen felvállalja akár egy egész ország, sőt a világ sorsát, rávilágítva minden korban és időben a lényegre, kiemelve és elítélve az igazságtalanságokat. Mivel nála belső késztetés az írás, mondanivalóját közlésekkel, könnyen érthető mondatokkal fejezi ki. A közérthetőség hozzá tartozik a nyelvtudományhoz, ahhoz a tudáshoz, melyet egy-egy ország lakója csecsemő korától magába szív. Az általa megismerteket soha nem zárja magába, alig várja, hogy átadja ezeket az olvasóknak, hallgatóknak. Annak ellenére teszi ezt, hogy tudja, mindenki csak annyit képes felfogni, amennyit önmaga megtapasztalt. Lehetetlen lenne többet elvárni, elkívánni tőle. Ez a közérthetőség minden területen fontos elvárás. Nem lehet megértetni magunkat idegen hangzásokkal, szavakkal, mert ez megnehezíti a befogadást. A tények feltárása és bemutatása ugyanolyan hivatása a művésznek, mint egy újságírónak. Ők nem képviselhetnek mást önmaguk és a külvilág előtt, csakis az emberiséget.
A tényfeltárások egyszerre lehetnek tudományos megalapozottságúak és valóságábrázolók. Minden ártatlanul szenvedő mellett, legyen nép, vagy egyén, fel kellene emelniük a hangjukat, igazságtételt követelve számukra. Az igazság soha nem lehet politikai befolyás alatt, soha nem képviselhet mást, egyedül az emberséget.

,,Én nem kívánom senkitől, hogy csudás dolgot tegyen, de joggal kívánom mindenkitől, hogy mindig ember legyen!' (Ady Endre). A művész rájött a politikai játékok igazságtalanságaira, arra, hogy milyen erők mozgatják a világot, megfogalmazva a benne elfoglalt helyét és az őt ért sérelmeket, s ezeknek hangot is adott. Jól tudta, hogy igazsága csak kevesekhez jut el, de felvállalta a meg nem értés és közönyösség közepette is azt, amit szelleme megkívánt. Önmaga törvénye ellen vétkezett volna, ha hallgat azokról a dolgokról, melyek addig titokban voltak. Mert az emberség feltételezi az emberi értékek összes jó tulajdonságát, önmaga előtt bevallva és bűnbocsánatot gyakorolva időnkénti gyengeségét. Mert az ember gyenge olyan erőkkel szemben, melyek ellen védekezésre képtelen. Egyetlen kincse a szív a belekottázódó igazság és erények dallamaival.

Az igazságnak két orcája van: a tények feltárása és az elfogadása, mely veszélyekkel is járhat, de kívánatos és szükségszerű minden helyzetben a kimondása. Minél bölcsebb egy szellemi lény, annál egyszerűbb, s minél egyszerűbb, annál tökéletesebb. Ezért az igazságot köszönettel fogadja a bölcs. Más erre nem képes, tényekkel kevesen képesek szembesülni. Igazságban élni egyenlő a békességgel és teljes szabadsággal, mert soha nem vétkezik és mindenben megfelel saját benső elvárásainak, szívtörvényének. Az igazság ezáltal jogosan kapcsolódik a tudáshoz, mely lehet tanult, vagy tapasztalatokból szerzett, valamint a magasabb szellemiséghez.



 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2020.12 2021. Január 2021.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1 db bejegyzés
e év: 76 db bejegyzés
Összes: 7228 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 152
  • e Hét: 423
  • e Hónap: 3265
  • e Év: 42266
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.