Regisztráció  Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 49 
Kohut Katalin: Petőfi emléke
  2015-07-31 08:59:43, péntek
 
  Kohut Katalin: Petőfi emléke

Te leszel mindig a letűnt magyar honnak a nagysága,
a nemzeti színű lobogónak forrongó rabsága,
mert szabadság ott van, hol nem lázad a lélek és boldog,
nem béklyózza a szolgaság, sötét, sem gonosz, sem poklok.

Tisztelted az igaz érzést, asszonyt hithű forradalmár,
választani lehetetlen, szív-szerelmed, nagy volt az ár.
Sötétek keresték idegenben helyedet, sírodat,
szeretlek örökké nagy láng elme, emléked fenn marad.

2015. július 31.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Szerény szeretet
  2015-07-29 21:54:22, szerda
 
  Kohut Katalin: Szerény szeretet

Tulipán csokromat anya Neked átnyújtom,
vele a szívemet, hogy soha el ne múljon,
naponta ünneped legyen a hű szeretet,
szerényen, igazul az életem vezeted.

2015. július 22.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Felmentés
  2015-07-29 21:45:21, szerda
 
  Kohut Katalin: Felmentés

Sűrű erdőben gyászsötét ágak, rőt, lila levelek
között feldereng a fény-tisztás és már újra remélek.
Ismeretlen világ tárul, ismerkedik, ölelkezik,
várom, a felmentésem egyszer végre bekövetkezik.

2015. július 24.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Mély verem
  2015-07-29 21:41:00, szerda
 
  Kohut Katalin: Mély verem

Már az égben várakozom, többé nem tart itt senki sem,
a jövő tervezése piciny gondolat-fény az űrben.
Egyedül utazom, menet-irányom még nem ismerem,
szerelem magja szívemben, úgy vár a föld, mint mély verem.

2015. július 25.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Matematikai szerelem
  2015-07-29 21:36:30, szerda
 
  Kohut Katalin: Matematikai szerelem


Kedves, csak képzeletben sétálhatunk együtt
teliholdkor a tenger partjánál, s mindenütt.
Tudom a titkot, mely határoz jelent, s jövőt:
matekból egyforma szerelemként működött.
Szeretet kísér utamon, óvom, mint szemed,
békességhez, gondtalan szabadsághoz vezet.

2015. július 25.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Róka vagyok
  2015-07-29 21:31:35, szerda
 
  Kohut Katalin: Róka vagyok

Rőt avarban biztonságban megbúvok,
apró kölyök, vörös róka én vagyok.
Zöld erdőben rejtőzködöm, s tanulok,
félelem még nincsen bennem, csak bámulok.

Anyát várom, eledelt hoz, nagy vadász,
én is olyan erős leszek, mint az ász.
Rókaveremnek mélyében szép danáz,
szemem előtt baromfiól deszkaház.

2015. július 28.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin. Tisztulás
  2015-07-29 21:22:09, szerda
 
  Kohut Katalin: Tisztulás

Fehér ruhát öltöttem fel,
szívem régen nem ünnepel,
besároztak, fáj az élet,
szemem zöldje alig éled.

Kiálltam a lágy esőbe,
legyek tiszta, ismét pőre,
tisztulnom kell a világtól,
elvágyódom, arcom lángol.

Pofon ütött minden gonosz,
sziszeg bennük sokat ó rossz,
s bűntelennek örök fogság,
emberré moss föld-igazság!

2015. július 29.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: A szeretet forrása
  2015-07-29 19:17:14, szerda
 
 

"Az égvilágon mindent utánozhatunk és meghamisíthatunk, csak a szeretetet nem. Szeretetet nem lehet lopni, utánozni, a szeretet csak olyan szívben lakozik, amely mindenestől képes odaadni magát. Ez minden művészet forrása."
Hermann Hesse

Hétfőnként Raguel a közeli erdőbe ment autóval vízért. Teste olyan tiszta volt, akár a szíve, bármilyen mérget, vagy szennyet tapasztalt, egyből reagált. Így volt a gyógyszerekkel, élelmiszerekkel, csapvízzel, cukros üdítőkkel. Valamikor gyermekkorában szülei igazi gyümölcsökből készítettek szörpöket, azokat még el tudta fogyasztani. Szomjazott. Hiába itta a hűsítő limonádét esténként, valami más hiányzott, amit alig tudott megfogalmazni. A tudás szomját enyhítették a könyvek, a lelke érzékenységét a tiszta hangú melódia, muzsika, a természet szeretetét ezek a hétfői kirándulások, szenvedélyét, az autóvezetést is. Élvezte, amikor a hűs szellő hajába túrt, mint egy szerető, s megborzongott a tájak szépségén.
Felfigyelt egy asszonykára, aki mindig gyalogosan jött két malmon kannájával. Odaköszönt neki és türelmesen kivárta, míg megtelítette kannáit, palackjait. Most is éppen erre tartott zöld szellős blúzban, térdig érő fekete nadrágban. Valamilyen otrombán hatalmas papucsot viselt. Most először figyelte meg közelről, csillogó zöld szemeit, melyekből olvasni aligha lehetett.
- Asszonyom, ha buszhoz siet, töltse meg nyugodtan a kannáit, én ráérek, autóval jöttem!
- Nagyon köszönöm, ritka az ilyen úriember, mint Ön, legtöbbször kivárom a soromat.
Gyorsan végzett és hálálkodva elköszönt.

A következő hétfőn nyolc után már ott várakozott, sejtette, hogy az asszonyka a nyolcas busszal szokott odajönni. Valamilyen kíváncsiság hajtotta, csak egy pár szót akart váltani vele. Mennyi idős lehet vajon? Elég dundi, teste felül vastagabb, látszik rajta, hogy egykor nagyon csinos lehetett, s valamilyen sértődöttség, mely nem mások, hanem az élet felé irányul. Mint akinek minden mindegy már, nem harcol, csak elvisel.
Jött is az asszony nemsokára. Ismét előre engedte és szóba elegyedtek.
- Nem nehezek azok a kannák?
- Megszoktam és örülök annak, hogy végre cipekedhetem.
- Hogy lehet a nehézségnek örülni?
- Tudja, majdnem húsz évig súlyos betegként feküdtem, nem volt erőm semmihez, még a legfontosabb háztartási munkákat sem tudtam elvégezni. S most már járni és cipekedni is tudok. Igaz, hogy ilyenkor ortopéd cipőt kell felvennem, mert a lábaim deformációjával kezdődtek pár éve a fizikai betegségeim.
- Betegségek?
- Igen, érthetetlen és feldolgozhatatlan számomra, mert soha megfázva sem voltam azelőtt. Jól tudom, hogy a betegségek megérdemeltek általában, s már rajtam egyáltalán nem látszik kívülről a szívem szeretete. Ez adja minden időben az erőt ahhoz, hogy a méltánytalan életet elviseljem.
- Talán egy férj?
- Amikor szép voltam és fiatal sem találtam olyan embert, akit szívemmel szerethettem volna. Nekem az ember nagybetűvel íródik, a nemességet keresem mindenben.
- Tudja, drága lelkem, az élet, ha tiszta forrásból ered soha nem változik. Jöhet vihar, hogy felzavarja és a sarat belemossa, vagy akár gonosz gyerekek, hogy ártsanak, beleengedhetnek olajat, vagy bármilyen szennyet, előbb-utóbb az eredendő oxigénnel telített természet győzedelmeskedik.
- Jó is lenne, de késik a győzelem... nagyon sokat... Szólítson Catenek.
- Ne adja fel a reményt, a jóság felette áll mindennek!
- Ha tudná..., engem leírtak sokan éppen a szeretet és a jóság miatt, mellyel folyamatosan visszaéltek. Megjártam a mélység kútjait, többszörösen tapasztalva meg a nyomort, becsületembe gázolást.
- Tehát ezt láttam én minden mindegynek a zöld szemekben.
- Régen minden érzést olvasni lehetett belőlük, nyitott könyvként jártam mindenütt, s ha az igazságérzetemet sértette valami, bátran szembenéztem titkos vádoló pillantásommal az irigyeimmel, mert nagyon sok volt. Most már szinte semmim sincs, amit sajnálhatnának tőlem.
- Van Cate, az, ami eredendő benn, ami sohasem változik, mert őszintén és tisztán folyik ereiben az élet forrása. Tudja mit, ha úgy gondolja, várjon meg itt, elviszem autómmal a lakása kapujáig.
- Nem köszönöm, inkább busszal megyek.
- Megértem az óvatosságát, képzelem, mennyit csalódhatott. Majd jövő héten akkor ugyanitt...

Következő hétfőn Raguel hiába várakozott, s az azután következő hetekben is. Teltek a hónapok, beköszöntött az ősz. Egyszer csak meglátta az ismerős alakot két kannájával. Abban a pillanatban azt érezte, valamilyen láthatatlan fonál indult el szívéből, s szinte örömmel üdvözölte Catet. Az asszony szeme felragyogott, olyan lett a szeme zöldje, mint egy mélyből felbukkanó gyönyör-forrás tisztasága, átlátszó és tiszta.
- Nagyon hiányzott, asszonyom! Szeretném, ha együtt járnánk az erdőt, velem jönne kirándulni is, felkeresni a többi forrást.
- Ha gondolja, szívesen osztozom Önnel az élményekben.
Megbeszélték a következő programot és Raguel gondolataiba mélyedt. Talán egyszer Cate elmeséli az egész életét, gyermekkorát. Egész életében várt egy lélek-nemességű nőre, egy igaz barátra, de hiába. Tudta jól, hogy az okos férfi és okos nő találkozásából adódik az örök-szerelem. Mert az élet olyan, mint a forrásvíz, ha eredendően tiszta, jöhet bármi, semmi sem titkolhatja el, mennyire értékes és felbecsülhetetlen. Ha két emberben ugyanaz a forrás árad, lélekben egynek számítanak, gyakorlatban és elméletben soha nem választhatja őket semmi szét. A szív-szeretet örökké él.

2015. július 29.

 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Nyár
  2015-07-28 10:23:16, kedd
 
 

Szivárványszínben pompázó gyönyörűséges nyár,
szívemben mámor, örök kéjével csak terád vár,
élvezzük együtt cirógató gyermek sugarát
a napnak, mely földre küldi pompás fény-udvarát.

Udvarol lángja, mindenséget szeretőn ölel,
szerelmet csókol, s lágy hegedű akkord feltüzel,
mert hallom és látom minden növénynek örömét,
intenek nekem és ujjongva hív az öröklét.

Játszanak vígan pompázatos virág fejek,
női szépségük megigéz, közöttük lépkedek,
óvatos ujjal érintem a nemes szépséget,
illatárja az orrnak borzongatja érzéket.

Szerenádot ad fiatal szellője az égnek,
hírvivői fújnak, lágy szavai szívhez érnek,
mert dalolva mesélik a csodás természetet,
négy évszak nyarával ülnek menyegző-ünnepet.

Mily bódulat, ezerszín világ-festmény, s kábulat,
rigóként rikkantó szív-dobogás és ámulat!
Imádat és gyönyör, szivárvány-nyár a te neved,
fogadd el szépségem neked bókoló versemet!

2015. július 28.

Vivaldi Nyár: https://www.youtube.com/watch?v=4C1Wu1Agaos

 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Emberi
  2015-07-27 20:40:50, hétfő
 
  Kohut Katalin: Emberi

- Béééla! Légy szíves tedd oda a vacsorát, mert még a fogalmazási dolgozatokat kell kijavítanom!
- Drága Vilma, akkor ma ismét éhen fekszel le, mert csak felhúzod magadat a helyesíráson, pedig...
- Pedig? Azt akarod mondani, hogy egyfolytában mérgelődöm a helyesírási szabályok változtatása miatt? Igen, még mindig nem tudom megszokni, hogy az és kötőszó elé vesszőt kell kitenni, mintha felsorolás lenne. Annak idején feleslegesen tanultuk meg a tökéletesen megreformált nyelv helyesírását és elemzéseit.
- Most arra gondoltam, hogy a fogalmazások hemzsegnek a helyesírási hibáktól és ezek a gyerekek már gimnazisták, így mennek tovább egyetemre, majd így szerzik meg a diplomájukat és folytathatnám...
- Igazad van, drága Béla! Ha már az értelmiségnek mondott réteg sem tud szépen írni és beszélni, ott már nagy baj van, mi is várható a gyerekeiktől?
- Nekem mesélte az egyik ismerősöm, hogy mikor iskolába járt, bejött a mini szoknyás alkoholizálásáról híres tanárnő az osztályba, felült az íróasztalra és kellette magát a diákoknak.
- Az, amelyik nem messze lakott tőlünk és minden este részegen vitték haza az ismerősök? Szeretője volt az összes férfi tanár az iskolában. Hol vannak a régi idők, amikor azért sajnálták a tanítónőket, hogy vénlányok maradtak, mert okosságuk miatt a férfiak elkerülték őket.
- Látod Béla, ebben igazad van, mert a férfiak szeretik a buta nőket. Nincsen velük baj, sem házasságban, sem futó viszonyban. Nem inkább azzal van a probléma, hogy a férfiak azt szeretik, amikor tekintélyüket valamilyen módon érvényre juttathatják, ha mással nem, nagy hangerővel és káromkodással, hogy féljenek és tartsanak tőlük, vagy felnézzenek rájuk?
- Igen és ezek a buta férfiak, drága Vilma, de mivel általában hangadók, kevesen mondják a szemükbe, meg veszélyes is. Minél értelmesebb valaki, annál szerényebb. Ugyanolyanok, mint a bölcsek, akik azt hiszik magukról, hogy semmit sem tudnak a világ dolgairól. Minél tágabb ismereteket szerez valaki, annál jelentéktelenebbnek érzi magát a világegyetemhez képest.
- Mégis úgy érzem, hogy azzal, hogy behozzák sorozatokban ide az egész világot, mintha a föld összezsugorodott volna. Ez az összement világ, mintha utolsó táncát járná, a szeretetet és igazságot mélyen eltemetve.
- Így van, útja végére ért a sok apokaliptikus csapás, olyan érzésem van, hogy soha többé nem születnek meg. Egyeseknek földet ér a vándorlása, de mivel végtelen a megalázás, a tobzódás nyugodtan házasodnak, szaporodnak, utazgatnak, dőzsölnek. És persze meghozzák a törvényeiket minden tökéletes és jó ellen. Gondot jelentett, hogy a magyar nyelvet tökéletesként bemutatták az egész világnak. Annyira sikerült elérniük gonoszságuk végét, hogy már szinte alig akad valaki, aki szépen és helyesen ír és beszél.
- Emlékszem, amikor németül kezdtem tanulni, Béla, már az első pár lecke után meg akartam reformálni a nyelvet a magyar mintájára. Nem értettem a logikátlanságát, meg hogy állandóan hangsúlyozzák az én-t. Még mondattanilag is lehetetlen elemezni.
- Régi szép idők, amikor a gyerekek délutánonként magyar nyelvi szakkörökre jártak! Még akkor az úttörőházakban oktatták az angol nyelvet időmértékesen. Azóta az is megváltozott, ha sikerül is valakinek megtanulnia, alig értik, hogy a nyelvükön beszélők mit mondanak. Mintha az egész világon végig söpört volna a szándékos deformáció!
- Igen, ez így is van! Én soha ki nem ejtettem a számon a csinál, izé, pucol szavakat, mai napig összerezzenek, amikor ezeket meghallom, pedig már régen túllépte a tűrés határ a börtön zsargont is. Fejtetőre állítottak mindent. Régen a kiváló tanulók mentek gimnáziumokba, szakközépiskolákba, a kevésbé jó helyesírók szakmunkásnak és a viselkedési, magatartási problémásak, összeférhetetlenek kisegítő iskolákba. Hol vagyunk már az igazi tanítási módszerektől, attól, ami igazi emberi nagyságokat fejlesztett.
- Persze ehhez szükséges volt a saját példamutatásuk is úgy magánéletben, mint emberi tartásban, erkölcsi tekintetben. Régen a tanároknak az élete szent volt, soha senki nem tudott volna még pletyka szinten sem rosszat terjeszteni róluk. Emlékszem ma is pár nagybetűs emberre, akinek az óráit csodálattal hallgattuk végig.
- Azt hiszem, hogy ez a probléma minden emberfelettinek gondolt hivatásra vonatkozik. Még a humanista értelmiség szerette és tisztelte az emberi életet. Most meg, nekimentek a becsületnek, tisztességnek, fertelmet, nyomdafestéket nem tűrő dolgokat hajtottak végre. Nemesednek emberi áldozatokkal.
- Igen, közben titokban felszámolták az emberséget, hogy ők képviselhessék emberi formában a világot.
- Ne beszéljünk róla, mert nehéz volt nekem felfogni, hogy mennyi ember formában megszületett deformációja van a földnek.
- Ők tanítanak és hoznak törvényeket... Ez már túlhaladta a politikai állandó játékokat, természetesnek tették a a természetellenességet.
- Drága Vilma! Nem is tudom, hogyan lehet jegyeket adni ebben a helyzetben!
- Nem könnyű, Bélám! Régen még egy fogalmazásra is volt három jegy: külalak, fogalmazás, helyesírás. Már a külalak sem számít szinte, pedig az írás magán hordozza a személyiséget.
- Igen, apáink külön tanulták a szépírást, a cirádás nagybetűket is. Jó lenne, ha az írásuk az idők végéig fenn maradna. Tudod mit, drága Vilma? Odatesszük gyorsan együtt a vacsorát és én átnézem a dolgozatokat nyelvtanilag, hogy ne bosszantsd fel magadat! Aláhúzom a hibákat és neked nem kell csak a tartalomra koncentrálnod.
- Köszönöm, drága Béla, tudtam én mindig, hogy egy zsenihez mentem férjhez! Vacsora után hozzálátunk. Remélem, nem leszel dühös a helyesírás miatt!
- Engem ne félts, drága Vilma! Mióta lektor vagyok, ilyenekkel találkozom a több kötetes primitív szerzőknél. Régen ők fizikai munkát végeztek volna, nem értelmiségit. Örülök, hogy egyre többen felismerik és szóvá is teszik, mi is történt, történik itt valójában.
- Késő Béla, sok víz lefolyt a Dunán, mint ahogyan azóta több generáció megszületett.
- Egyszer talán lesz értékes és szép, emberi élet ismét...

2015. július 27.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 49 
2015.06 2015. Július 2015.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 49 db bejegyzés
e év: 656 db bejegyzés
Összes: 6280 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 967
  • e Hét: 8412
  • e Hónap: 29787
  • e Év: 164514
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.