|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
|
|
2008-03-14 22:52:42, péntek
|
| |
| |
Tudatlanság és félismeretek birtokában
(Részlet a ,,Tudósítás Magyarországról..." című szociográfiából)
,,...hamarosan részese lehetett egy vállalati fiatalok szervezte külföldi útnak, mint turista. Bérelt autóbusszal utaztak a Magas-Tátrába. Az akkori Csehszlovákián keresztül mentek Lengyelországba. Alig lépték át a határt, ahol csak megálltak, minden látnivaló ősi magyar levegőt árasztott magából. Lenyűgöző volt a "Kárpátoknak fenyvesekkel vadregényes tája"! Elfogódott volt attól az érzéstől, hogy még egy évvel ezelőtt reménye sem lehetett arra, hogy valaha is a saját szemével láthatja majd azt a tájat, ahol a honfoglaló ősöktől Petőfiig annyian jártak!
(Húga ekkor kötött házasságot és nagyon bántotta, hogy nem lehetett jelen a nagy eseményen. Olyan hirtelen jött az esküvő. Ő már nagy részét befizette az útiköltségnek és, ha lemondta volna az utat, elveszett volna a pénz. Megpróbált maga helyett valakit beszervezni, de mivel a csoportos útlevelet is már megkérték Katalin nevével, ez értelmetlen próbálkozás lett volna. Olyan nagyon vágyott már kiszakadni abból a csupa "nemszeretem kötelezettségből"! Többszörösen sérült lelkének olyan nagyon nagy szüksége volt egy ilyen kikapcsolódásos bekapcsolódásra, hogy életében először önző döntést hozott és inkább elutazott. Sokáig neheztelt emiatt rá egyetlen testvére és a szüleitől is sokáig hallgatnia kellett a szemrehányásokat.)
Mint mindig az életben, ha katartikus élményt élt meg, rászakadt egyfajta magányosság. Miért van az, hogy a nagy érzésekkel mindig magára maradt? Miért nem érzik mások is az érzelmek csordulását? Miért nem jelent másoknak is olyan sokat, hogy külföldiként, a saját lábával járhat az ősi földön?
Miért nem jut senkinek eszébe, hogy a kassai dómban, székesegyházban(1.) temették el Zrínyi Ilonát és II. Rákóczi Ferencet... Még egy szál virágot sem tehetnek a sírjukra, mert az felért volna egy politikai provokációval!? Miért nem fájt másnak is, hogy Zólyom vára is magyar vár volt és úgy mutogatták, mint egy csehszlovák nevezetességet!?
Miért nem tudhattak arról, hogy mi történt 1968-ban(2.), ami miatt még Pozsony utcáin sem volt tanácsos magyarul megszólalni!?
Miközben útitársai a szálláshelyükön nagy zsibongással szórakoztak, Katalin fölkuporodott a vaságyra és levelet írt titkos kedvesének, akivel így osztotta meg élményeit, érzéseit. Nagyon-nagyon vágyott nagy, meghitt beszélgetésekre! Annyi kérdés és mondanivaló halmozódott föl benne serdülő kora óta, hogy kénytelen volt időnként kiírni magából mindazt, amitől csordultig megtelt a szíve-lelke. Ilyenkor gyakran képzelte magát sok kisgyerek közé, akik figyelmesen hallgatják a tanító nénijüket, mármint "Katalin nénit"...
Gyerekek helyett be kellett érnie gyermeklelkű felnőttekkel és a serdülő-korból az ifjúkorba lépő, nyeglét játszó srácokkal. Megpróbált a kövült lelkekből is érzelmet fakasztani, a nyegleség, közöny álarca mögé látni. Közvetlenségét, barátkozós stílusát a "Hivatal" emberei nem mindig nézték jószemmel és gyakran félreértették, mert feddő szavakkal illették. Ő csak egy "komolytalan hölgyike" volt a "fontos emberek" (akik dönthettek továbbtanulásról, "T"ámogatásról, "T"iltásról, "T"űrésről(3.), életről, halálról) szemében... ,,
Hivatkozások, meghatározások:
1.: "Kassai dóm, (32. old.) ahol Rákóczi, Zrinyi Ilona, Bercsényi Miklós és társaik hamvai mindmáig nyugszanak." "... 1906. október 24-én Ferenc József király szentesíti a II. Rákóczi Ferenc és" "...Törökországban ... bujdosó társai hamvainak hazahozataláról szóló törvénycikket." (A XX. sz. krónikája/Officina Nova/1994.)
"A vonat Orsováról érkezett a fővárosba, majd egynapos ünnepség után ért céljához Kassára. Itt Rákóczit és Zrínyi Ilonát 29-én a dómban, 30-án Thökölyt a késmárki evangélikus templomban helyezték örök nyugalomra." (A magyarok krónikája/Officina Nova/1995.)
Akkor még nem sejtették, hogy 15 év múlva Kassán sem lesznek bujdosó őseink hamvai "otthon", mert a "trianoni békediktátummal" majd elcsatolják, kiszakítják Magyarország testéből és Kassa sem lesz magyarországi város többé! BMI
2.: "Miért nem tudhattak arról, hogy mi történt 1968-ban...?" (32. old.)
"A prágai tavasz a csehszlovák nép szabadságmozgalmát, a polgári társadalom csíráinak kiépülését takarta." "A mozgalomnak öt szocialista ország (Szovjetúnió, Lengyelország, NDK, Magyarország és Bulgária) csapatainak 1968. augusztus 20-i bevonulása vetett véget." (A magyarok krónikája/Officina Nova/1995.)
3.: "T"ámogat, "T"űr, "T"ilt= TTT: (33. old.) "...Valójában a párt akarata a művelődés területén Aczél György akaratát jelentette." "...Aczél a maga koncepcióját az ú.n. három "T" kategóriájában helyezte el: támogatás, tűrés, tiltás. A harmadik T-t, a tiltást, az alkotók igyekeztek eleve, önszántukból elkerülni. ..." (Pozsgay Imre:1989 Politikus-pálya a pártállamban és a rendszerváltásban/Püski/1993.)
(Bóna Mária Ilona)
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-14 19:07:51, péntek
|
| |
| |
"...Hétről hétre, újabb és újabb fegyvergyűjtőket kapcsol le a rendőrség. A napokban felgöngyölített veszprémi társaság második világháborús működő pisztolyokat, gépfegyvereket, sőt még egy aknavetőt is rejtegetett. A dolog azonban ennél bonyolultabb, az elmúlt hónapokban lebukott személyek mindegyike szélsőséges, kormányellenes nézeteket vallott. A STOP által megkérdezett, leszerelt terrorelhárító tiszt szerint megnőtt a rizikófaktor és komoly veszélyben vannak a kormánypárti politikusok, élükön Gyurcsány Ferenccel.
"Elindultunk egy úton, amelynek egészen biztosan merénylet-kísérlet lesz a vége. Előbb vagy utóbb valaki 'hős' akar majd lenni és meghúzza a ravaszt, akár Gyurcsány Ferenc meggyilkolására is készen állnak!" - kezdte beszélgetésünket a nemrégiben leszerelt, saját biztonsági céget üzemeltető férfi, aki elmondása szerint jelenleg is ellát személyi védelmet olyan közéleti személyiségek körül, akik potenciális célpontjai lehetnek a radikális csoportoknak. Igaz, ezek egyelőre néhány Molotov-koktélos támadásnál nem mentek tovább.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendszerváltás óta nem volt olyan magas biztonsági fokozat elrendelve a köztársasági őrezrednél, mint az elmúlt egy évben.
"Ugye senki sem gondolja, hogy véletlen, hogy több fegyvert foglaltak le néhány hónap alatt büntetlen előéletű személyektől, mint azelőtt egy egész évben? A titkosszolgálatok teljes gőzzel működnek. Ott vannak a tüntetők között, a szélsőjobbos médiumokban, de még a Magyar Gárda is tele van velük"- folytatta a megdöbbentő tények sorolását a különleges kiképzést kapott ex-zsaru."
Stop.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-14 09:10:07, péntek
|
| |
| |
Ezért a verséért kapott két év börtönbüntetést, majd töltött több mint hét évet elzárva Jecsmenik Andor költő a kádári puha diktatúrában. A 82 éves poéta március 14-én civil kitüntetést vehet át.
Ne álmodj NÉP!
Ledöntött útjelző vagyok.
Sötét kor főútja szélén.
Lassan enyészve korhadok.
S fény dereng, nyíltáblám végén.
Gyönge fényecske az éjben.
Behunyt szemű népnek jelez.
Holtak közt gázoltok vérben!
Hóhérok, s szolgák útja ez.
Akarj! Merj, emberré lenni!
S teremts magadnak szép jelent!...
Ily úton, terelve menni...
Bőrödön érzed, mit jelent!
Múltban, szebb jövőt ígértek.
Jelent nem! Mit ma is tetszik.
Régi urak is így éltek.
Csúf hagyomány, s ma átveszik.
Népellenes kényuralom.
(Minden tolvaj rémuralom)
Összeomlik!... Ezer a jel.
Árulóknak nincs irgalom,
Bűneikért felelni kell.
Nép, ne álmodj!
Jóra (jobbat) várva!
Más népek harcoltak érte!...
Jólét, s a fény útját járva,
Büszkén hirdetik! Megérte.
(Sanyargótarján, 1966. VIII 9.)
"Másolat hiteléül Salgótarján, 1966. X. 5. Bodor M."
(A vers hiteles másolata az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára - V152011 - anyagából származik)
Háttér: www.preshaz.eu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-14 08:57:59, péntek
|
| |
| |
Gyurcsány miatt nem veszi át a Kossuth-díjat Blaskó Péter
2008.03.14.
Nem fogadja el a Kossuth-díjat Blaskó Péter színművész, mert így akar
tiltakozni az ellen, hogy Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök. A Nemzeti
Színház társulatának tagja nyílt levelében úgy fogalmazott, ha "ismét
demokrácia lesz Magyarországon", akkor szívesen átveszi a díjat.
"Ön ezt az országot tönkretette, kiárusította. Elpusztította az emberek
hitét, szegénységbe, nyomorba, kilátástalanságba, depresszióba süllyesztette
Magyarországot" - abban a miniszterelnöknek címzett nyílt levélben fogalmaz
így Blaskó Péter színművész, amelyben visszautasítja a Kossuth-díjat, a
művészeknek járó legmagasabb állami kitüntetést.
A Nemzeti Színház társulatának tagja a Magyar Nemzetben közzétett levelében
azt írja, megkapta az értesítést arról, hogy március 15-én Kossuth-díjjal
tüntetik ki, ő azonban nem hajlandó elfogadni Gyurcsány Ferenctől az
elismerést.
"Nem óhajtok Önnel kezet fogni!. Ha megtenném, nem simogathatnám meg soha
többé a gyermekeim arcát, feleségem kezét" - fogalmazott a hatvanéves
színész. Hozzátette, művésztársainak köszöni, hogy érdemesnek találták a
díjra, és döntése miatt "mélyen elnézést" kér Sólyom László államfőtől és
Szili Katalin házelnöktől, akik a kormányfővel együtt adják át a díjat.
Blaskó hozzátette, "örömmel és boldogan" veszi át a díjat, ha bekövetkeznek
különböző változások, például "ismét demokrácia lesz Magyarországon; amikor
nemzeti ünnepeinket nem megfélemlítetten, kordonok között, összeverten,
lehajtott fejjel.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-14 08:51:50, péntek
|
| |
| |
VISSZA KELL UTASÍTANI A KOLLEKTÍV BŰNÖSSÉG VÁDJÁT
A Benes dekrétumok újra törvényesítése a magyar kisebbségben élőkkel szemben, mint ,,kollektív bűnösökkel" szemben teljességgel IZGAZSÁGTALAN, mert nem a magyar emberek kezdeményezték a háborút, hanem a háborúskodó országok vezetői.
Az uralkodói parancs a háború kitörésekor a Monarchia egész területén 19-42 évben határozta meg a HADKÖTELEZETTSÉGET! Ezzel szemben a magyar törvények 1912-ben 18-50 év közötti férfiak számára írt elő hadkötelezettséget.
1916 január 21-én 50 évről 55 évre emelték fel a Monarchia egész területén a korhatárt.
A történelmi Magyarország területéről kb. 3,4 millióan vettek részt az első világháborúban Ebből, több, mint félmillió elesett, 833 ezer fogságba esett, másfél millió megsebesült.
Talán, menjünk vissza az 1917 októberéig, amikor Magyarország területéről közel 1 millió ember, közöttük 500-600 ezer magyar nemzetiségű esett orosz hadifogságba. Az ország 18-40 év közötti, fegyverfogásra alkalmas korosztályainak több, mint harmada fogolyként élte át az orosz forradalmat és polgárháborút.
A hadifoglyok legnagyobb részét Szibériában és Turkesztániában, több tízezer főt befogadó táborokban őrizték. Közülük néhányban, így Omszkban, Tomszkban és Szamarkandban, a magyarok aránya elérte a 30-50 %-ot!
1916-tól mind nagyobb számban alkalmazták a foglyokat az iparban, a bányászatban és a mezőgazdaságban. A táborokban 1917-ben szocialista csoportokat alakítottak, elsősorban azok az értelmiségiek, akik részt vettek a hazai munkás- és polgári radikális mozgalmakban, tartalékos tisztként a haractérr3, majd fogságba kerültek. Ezek a csoportok kapcsolatokat építettek ki a bolsevik szervezetekkel.
Az 1917. októberi forradalomban kb. 40 városban több ezer magyar hadifogoly vett részt. A hatalomátvétel után, amikor a hadifoglyok visszanyerték személyes szabadságukat, ún. internacionalista katonai alakulatokat szerveztek, amelyeket a Vörös Hadsereg kötelékében minden fronton bevetettek. A magyarok aránya az internacionalista alakulatokban felülmúlta bármely más nemzetét. Összlétszámuk 100 ezer főre tehető, ebből kb. 30 ezren elestek....
Új fegyveres erők 1918-ban
A frontról hazaözönlött és leszerelt katonák száma 1918 decemberéig elérte az 1,2 milliót.
November 9-én a hadsereg újraszervezése nagy erőkkel kezdődött el. November 13-án rendelet jelent meg a nemzetőrség , a polgárőrség és a hadsereg létesítéséről.
A hadsereg alapját az 5 legfiatalabb korosztály visszatartása, illetve behívása képezte volna. Az ütőképes haderő gyors megszervezése illúzió maradt. Oka: pénzszűke, az ország peremvidékeinek leválása, illetve megszállása; a háborús fáradtság, a pacifista (mindenfajta háborút, fegyveres harcot ellenző) tömeghangulat; belső feszültségek a minisztérium és a Pogány József vezette katonatanácsok, a hadsereg és a nemzetőrségek között; a nyílt lázadásokig vezető zsoldos-kérdés.
Károlyi 1919 februárjában aktív ellenállás szükségességét hirdeti. Az akkori hadügyminiszter, Böhm Vilmos, és államtitkára Stromfeld Aurél a szociáldemokrata pártban és szakszervezetekben szervezett munkásságra kívánt támaszkodni a hadsereg megújításában.
A Magyar Nemzeti Tanás mellett 1918 okt. 23-án megalakult a diáktanács. A forradalom éjszakáján Csernák Imre vezette Katonatanács. Ez utóbbi fegyveres akcióival kész tényeket teremtett. A győzelem után a kormány megállapodott a Nemzeti Tanács Intéző Bizottságaival. A katonatanácsban választott bizalmiak képviselték az egyes zászlóaljak tisztikarát, illetve legénységét.
A katonatanács részt kívánt venni az ország politikájának alakításában.
A kormány és a munkás- ill. katonatanácsok viszonyát nov. 4-i rendeletben szabályozták: ,, a kormány ellenőrző orgánumai, a propaganda szervei,. De nem intézkedési jogával felruházott kormányzó hatóságok".
1919. március 21-én a Magyarországi Szocialist Párt megvalósítja a proletárdiktatúrát. Létrehozza hadseregét és szövetségre lép Szovjet-Oroszországgal.
Kommunista ,,Lenin fiúk"
1919. május 2-án a Budapesti Központi Ötszázas Forradalmi Munkás- és Katonatanács, majd a Forradalmi Kormányzótanács határozatot hoz a munkásosztály mozgósításáról és fölfegyverzéséről!
Május 3-4re 44 ezer ember áll be a Vörös Hadsereg soraiba és az üzemi dolgozók tízezrei jelentkeznek tartalék munkásszázadokba.
A forradalmi Kormányzótanács 1919. március 26-i rendeltével a karhatalmi és közbiztonsági feladatok ellátására létrehozta a Vörös Őrséget. Kifejezetten politikai célokra.
A leghírhedtebb közülük egy Cserny József nevű kalandor kb. 200 főnyi egysége volt, az un. ,,Lenin fiúk". Fekete bőrruhában(!) állig felfegyverkezve, aknavetőkkel és gyalogsági ágyúkkal tanyáztak a Teréz körút és az Oktogon sarkánál lévő, volt Batthyány-palotában.
A különítmény tagjai mintegy tucatnyi, közönséges gyilkosságot követtek el Cserny kifejezett utasítására vagy minden parancs nélkül.
Az ellenforradalminak nevezett szervezkedések felderítése a Belügyi Népbiztosság Politikai Osztályának feladata volt. A részleg tevékenységét Korvin Ottó irányította.
A vidéki fegyveres felkelések leverésére és megtorlására Szamuely Tibor újságíró, népbiztos kapott teljhatalmat a Forradalmi kormányzótanácstól. Könyörtelen és hidegvérű elszántsággal, ,,a cél szentesíti az eszközt" meggyőződésével tett eleget a megbízatásának.
Különvonatával, amelyet ,,halálvonat"-nak neveztek, megjelent az ellenforradalmi lázadások színhelyén, ott a rendelkezésére álló karhatalommal ,,rendet" teremtett, majd rögtönítélő eljárással egy személyben törvényt ült az elfogottak felett. A halálos ítéleteket a helyszínen nyomban végrehajtatta. A forradalmi törvényszékek, valamint a rögtönítélő bíróságok ítéletei alapján 153 személyt végeztek ki, közülük 119 vádlottat politikai, 6-ot katonai, 28-at közönséges bűncselekmény miatt.
A Tanácsköztársaság bukását követően a Nemzeti Hadsereghez tartozó Prónay-, Otenburg-, és Madary fővezérek vezette osztagok tisztogatásba kezdenek az 1919. aug. 19-én kiadott rendeletek alapján gyorsított bűnvádi eljárással ítélkeztek a vörös terror végrehajtói fölött.
1920. ápr. 11-én a Vérmezőn a nemzeti hadsereg felesküszik Horthy kormányzóra.
1920. jun. 4. A trianoni békediktátum alapján, Magyarországot a kollektív bűnösség elve alapján büntették. Elveszíti területének és azok lakóinak több, mint kétharmadát!
Pedig, mint a fenti adatok is bizonyítják, nem a nép kezdeményezte a háborút és a kötelező hadrafoghatóság miatt teljesíteni kellett a behívó parancsot. Éppen ezért, vissza kell utasítani a kollektív bűnösség elvén alapuló vádat!
A II. vil.háborúban harcoló katonákkal megismétlődött mindaz a szörnyűség, ami az I-ben
Szégyen, de Magyarország volt az egyetlen olyan ország, amelyik nem jelentkezett ezekért a kényszersorozásos, hadifogoly katonákért!!!
A hadifoglyaink idegen országban tengtek-lengtek, mert nem volt pénzük az utazásra. Sokan télvíz idején mezítláb vágtak neki a havas tájnak - gyalog, hogy hazajussanak valahogy szeretett hazájukba!!!
És akkor a sok szenvedésért még kollektív számkivetettség járt, meg az, hogy lefasisztázzák őket, merthogy a németek oldalán érte őket a világháború vége.
Mi köze volt mindehhez egy középiskolás diáknak pl. 1944-ben???
Az égvilágon semmi!!!
Legfeljebb annyi, h. magyarnak született a szerencsétlen!!!
És akkor nem volt elég a trianoni csonkítás, még a II. vil.háb után is további területeket csatoltak el meggyalázott hazánk területéből!!!
Így büntetve az ártatlan civil lakosságot, a magyar népet! És büntetik még mindig mindazért amiben NEM ő volt a vétkes.
ÉS MOST MI A HELYZET???
Ki használja a hatalmat arra, hogy a magánvagyonát gyarapítva a negatívan megkülönböztetetektől elrablott és un.társadalmi- állami tulajdonba vett anyagi ingó- és ingatlan vagyonokból létrehozza az újgazdag milliárdosok burzsuá hatalmát?
Miközben azt hazudták és hazudják a ,,dolgozó népnek", hogy az ő érdekükben gyakorolják a hatalmat???
Az a ,,dolgozó nép" meg annyi bért sem kapott a munkájáért, amiből otthont tudott volna teremteni, tisztességesen családot tudott volna alapítani és rendes magánélete lehetett volna!!!
Mert, az 1960-as évekre már teljesen elfogytak a kiutalható tanácsi bérlakások és muszáj volt házgyári elemekből emeletes blokklakásokat építeni és azt OTP-kölcsönből megvásárolni 30 éves hitelre.
Most meg itt van a nyakunkon a panelrekonstrukciós kiadások, meg az ingatlanadó!
Mindezt azért, h. lakhassunk valahol!
És akkor még hova teszi az ember a közben felnőtté váló gyerekeket?
Nekik milyen lehetőségük lesz a mostani körülmények között a családalapításra???
Semmilyen!!!! Ott lesz nekik - mint felkínált "lehetőség" a meddővé tétel ha problémát okozna a gyermekvállalás!!!
Ez a modern genocídium lényege: elvenni parlamentáris diktatúrával, törvényekkel az életben maradás lehetőségét is az országtól és a benne élőktől!!!
Mindezt azért, mert az MSZP, mint az MSZMP jogutódja nem képes mást dni, csak mi lényege: a politikai hatalmát arra használva, olyan törvényeket hozva, melyek lehetővé teszik a magánvagyonok gyarapítását, a tőkefelhalmozást a hatalmat gyakorlók számára - az
össz-magyarság teljes elszegényedése és ellehetetlenülése mellett.
Itt is a nép bűnhődik kollektíve a teljességgel ROSSZ GAZDASÁGPOLITIKA MIATT!!!
UGYANÚGY, MINT A VILÁGHÁBORÚK UTÁN, kimondva a magyar népre a "kollektív bűnösséget" és a vétlen magyar népet kolletíve büntetni nemzedékeken keresztül időtlen időkig, mint ezt a Benes- dekrétumok mostani hatályban tartásáról hozott szlovák törvény is bizonyítja.
ÉBRESZTŐ TE SZERENCSÉTLEN, TUDATLAN MAGYAR NÉP, MERT ÁRTATLANUL BÜNTETNEK BENNÜNKET, SOHA EL NEM KÖVETETT BŰNÖKÉRT!!!
Bóna Mária Ilona
Bp. 2007-09-23.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-14 08:39:44, péntek
|
| |
| |
A Fidesz beindult
2008. március 13. 13:02 | Forrás: MTI nyomtat | elküld
Ha a kormányoldal hétfon az Országgyulésben leszavazza a Fidesz javaslatát a
népszavazás
eredményeképpen kieso vizitdíjak, kórházi napidíjak és tandíjak pótlására,
lesz újabb javaslatunk - jelentette be Áder János csütörtökön Budapesten,
sajtótájékoztatón.
Kapcsolódó cikkek
Pokorni: nem szabad folyamatosan hazudni
Az SZDSZ és a Fidesz vezeto politikusai csaptak össze!
Fidesz: a kormány a felelos
Horváth Ágnes: orosz rulettet játszik a Fidesz
A Fidesz képviseloje részleteket nem mondott egy esetleges új
törvényjavaslat tartalmáról.
Áder János közölte: a Fidesz szerint a kormánynak alkotmányos, erkölcsi és
politikai kötelessége
pótolni a népszavazás eredményeként kieso bevételeket az egészségügyben és
az oktatásban.
Hangsúlyozta: a problémát nem a Fidesz és nem is a 3,3 millió igennel
szavazó választópolgár idézte elo,
hanem Gyurcsány Ferenc.
A sajtótájékoztató néhány perces filmbejátszással kezdodött,
amely azokat a kormányoldalra hivatkozó sajtóhíreket, nyilatkozatokat
összegezte,
amelyekben Gyurcsány Ferenc, illetve az MSZP és az SZDSZ szakpolitikusai
a 2006-os országgyulési választási kampányban azt bizonygatták,
nincs olyan szándék, hogy fizetos legyen az egészségügy és az oktatás.
A film visszaidézte, amikor Orbán Viktor, a Fidesz elnöke nagygyulésen
kijelentette:
a kormány szándéka a két terület fizetossé tétele.
Elokerült Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor televíziós vitája is,
ahol a Fidesz elnöke azt mondta, van szándék a fizetossé tételre,
ám ezt Gyurcsány Ferenc határozottan cáfolta.
Áder János úgy fogalmazott, hogy a 2006-os választási kampányban egyetértés
volt e két kérdésben a Fidesz és az MSZP között, ám Gyurcsány Ferenc
megváltoztatta véleményét,
mást tett, mint amit ígért.
A Fidesz politikusa hangsúlyozta: a költségvetés 16 ezer milliárd forintos
foösszegéhez
viszonyítva csekély összeg, amit a kormánynak biztosítania kellene a kieso
díjak pótlására,
ám ezt nem akarja megtenni.
A hiányzó összeg nagyságrendjét érzékeltetve azt mondta,
a 2007-es év adó- és járulékemeléseibol több mint 600 milliárd forint folyt
be,
és ha 1 százalékkal növekedne a gazdaság, akkor 120 milliárd forint többlet
keletkezne.
Áder János úgy vélte, a szükséges mintegy 15 milliárd forintos forrást
megtalálni
nem kihívás, ám ehhez hiányzik a kormányzati szándék.
Áder János szerint a kormány hétfo óta bunbakot keres,
"egy újabb hazug, erkölcstelen, primitív kampány kezdetén vagyunk".
Hozzátette: a kormány azt akarja elhitetni az emberekkel,
hogy minden bajt, ami ezután az egészségügyben történik,
a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlése, a népszavazás eredménye okozza.
A Fidesz úgy látja, a kormány mostani kampányát ott folytatja,
ahol azt a vasárnapi kampánycsend elott abbahagyta.
Azzal kapcsolatban, hogy Gyurcsány Ferenc egy szerdai rendezvényen
csalásról, szemfényvesztésrol beszélt,
Áder János úgy fogalmazott,
"ez már a bukott miniszterelnök kétségbeesett vergodése, hogy mindenáron
megtartsa hatalmát".
STOP
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-14 00:29:11, péntek
|
| |
| |
Visszatérő utánérzetem van az Nemzeti Ünnep rohanvást közeledtén.
Történt egy régi március idusán, hogy a budapesti váci utcában lovas rendőrök kardlapoztak. Ez 1972-ben volt. A harmadik osztály vége felé jártunk a szakközépiskolában.
Volt egy köztiszteletnek és közszeretetnek örvendő osztálytársunk, aki régóta küzdött a rákkal. Előző év végén megoperálták, és egyenesen megmondták a szüleinek, hogy fiuknak hetei, esetleg hónapjai lehetnek még. Utolsó két hetében minden nap járt nála valaki közülünk, néha ketten is. Persze azon kívül, akit a legény nagyon kedvelt, egy párhuzamos osztályból való leányzón kívül. Ez a lány odaköltözött Ferihez. Annyi időre ment haza, míg mosakodott, átöltözött, evett, meg elszaladt a templomba.
Azelőtt is sülve-főve együtt voltak. Ritka gyönyörű, hótiszták voltak úgy ketten. Mariann segített a fiú szüleinek az ápolásban. Egy tábori ágyon húzta meg magát az átellenben sarokban éjszakára Feri szobájában.
Az utolsó héten minden órában váltottuk egymást Feri ágya mellett, és az éjszakások reggel beszámoltak az első létszámjelentésnél a tanárnak, hogy Feri még él.
Március 15-e következett. Iskolai ünnepségre kellett mennünk az udvarra, amikor belépett az osztályba Feri egyik barátja. Megállt az osztállyal szemben, középen, hangtalanul. Szálfa egyenesen, és úgy hordozta körbe tekintetét minden arcon. Soha nem fogom elfelejteni azt az egyszerre surrogó huszonhét széket, amikor felállt az osztály. Egy szó nem hangzott el. Mariann szíve meghallotta a szomszéd osztályból a közénk fészkelt csendet. Ő is felállt az ő osztályukban, és csak némán állt. Az ő osztályuk is felállt a helyéről. Sorra kinyíltak az osztályok ajtói, a folyosókon pedig végiglépdelt a halálos csend.
Az igazgató maga ment a szertárba a fekete zászlóért, meg a létráért, és kitűzte a magyar lobogó mellé az iskola homlokzatára.
Megkérte egyik társunkat, hogy siessen el a közeli rövidáru boltba fekete szalagért. Annyit vegyen, mindenkinek jusson belőle.
Akkoriban volt divatos az úgynevezett tükörorkán anyagból varrt dzseki, keskeny kötött passzéval. Ennek a srácnak kanári sárga volt a dzsekije zöld passzéval, mert imádta a brazil focit.
Elment a gyerek a Röltex egy buszmegállónyira lévő boltjába, és meg is vette a több méter fekete szalagot. Helyben ki is tűzte magának a dzseki ujjára, hiszen a galléron nem volt erre hely. Kanári sárga anyagon fekete szalag. Március 15!, 1972, Budapest! El is kapták a rendőrök egy hatalmas pofonnal. Bevitték a kerületi kapitányságra, ahol a hátát és a talpát feketére verték.
Mit tudtuk mi ott a város peremén, hogy mi zajlik a belvárosban? Ez a rendőröket nem érdekelte. Provokációnak ítélték a dolgot. Szerencsétlen srác hiába könyörgött, hogy ne bántsák, és azért van rajta fekete szalag, mert meghalt egy osztálytársunk.
Másnap az igazgatói irodában majdnem térden kért bocsánatot a sráctól a rendőrkapitány, akiről később kiderült vodkatársa volt az iskola igazgatójának. Nagy rang, sok vodka. Sok vodka, erős baráti kapcsolat. Így működött a nekikeseredett elvtársi meghasonlás.
Történt pedig a belvárosban, hogy a Petőfi szobor környékén és a környező utcákban dühöngött a rendőri önkény. Oszlatás, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Sűrített marxizmusról gyakorlati szabadfoglalkozás. Ki hány fiatalt tudott a betonra verni. Aki ilyet átélt, vagy csak túlélő elbeszéléséből ismerte is az egyébként nagy sötétvörös köddel körbevett eseményeket, annak 2006-ban ez nem volt ismeretlen.
Általános iskolából az egyik párhuzamos osztálybeli srácot úgy cibált le a Petőfi szobor talapzatáról a lovasrendőr, hogy a hajánál fogva vitte ki a tér sarkára. Ennek a srácnak az volt a bűne, hogy Petőfiről írott saját verssel szeretett volna tisztelegni a forradalmi ifjúság emléke előtt. Azóta sincs haj a feje tetején. Nem engedték érettségire, és a következő tanévben is csupán az édesapja hathatós közbenjárására engedték át a srácot, de egyetemről még jó ideig szó sem lehetett.
Másik haveromnak máig látszik a vágás nyoma a hátán, ahogy kabáttal együtt kaszabolta a lovas. Mert hát néha előfordult azért az is, hogy a kard lapját használta a jól képzett testület, nem csak a kard élét. Ezeknek a kék benderlogoknak még nem kellett akkor sisak, meg pajzs. Ne felejtsük el, eleget hallottak 56-ról, főleg otthon suttogva, két Szabad Európa Rádió-adás között magyarázatként.
Magam csak lelki sebet kaptam.
Karácsonyi szünetre készültünk nyolcadik osztályban. Fenyőillat, cetlihúzás a kalapból, titkolózás. Saját készítésűnek kellett lennie az ajándéknak. Elérkezett az akkoriban fenyőünnepnek aposztrofált ajándékozás. Irodalomtanárunk félrevont, és csendesen megkérdezte, hogy mivel már máskor is sikerrel mondtam verset iskolai ünnepségen, vállalnám-e március 15-re a Nemzeti dal elmondását. Akkora megtiszteltetésként fogadtam ezt a kérést, hogy nem a földön jártam utána.
Karácsonyra szüleimtől egy Latinovits könyvet kaptam többek között, a Verset mondok címmel. Karácsony után a Gellért-hegyen súlyos szánkóbalesetem volt. Behozták nekem a kórházba ezt a könyvet. Elindult a Nemzeti dal felépítése. Könyv könyvet követett, szinte gyorsolvasással. Történeti hátterének kellett lennie a soroknak. Azt akartam, hogy ne sablonok alapján hangozzék Petőfi egyik legismertebb verse.
Március 10-e volt, mire újra iskolába tudtam menni, akkor is csak bottal. Ünnepre készült minden iskola. Javában tartottak a próbák március idusára. Fenntartották nekem a Nemzeti dalt. Felbicegtem a színpadra, és elkezdődött a csoda. A vers végén a jelenlévők velem együtt harsogták a jól ismert refrént, az irodalom tanárnővel együtt. Bombasztikusnak hatott. Lebotorkáltam a világot jelentő deszkákról, és a tanárnő félrehívott. Dicséretre számítottam. Komolyan a szemembe nézett és amit akkor mondott, soha nem felejtettem el: ,,-Nézd, fiam, ezt a verset MA, ITT, ÍGY NEM LEHET ELMONDANI!". Patakokban csorogtak a könnyei.
Akkor szembesültem a lélekölés gépezetével. Az a tanárnő meg akart védeni valami megnevezhetetlentől, valami kimondhatatlan szörnyűségtől. Álltunk síri csendben egymással szemben, szem kapaszkodott a szembe - úgy simogatta az arcom, csak a szemével.
Most is üvölthetnékem támad ennek a felidézésétől. Harminc év olyan hallgatást kovácsoltak a szívem köré azok a könnyek, hogy nem voltam képes nagyobb nyilvánosság előtt megszólalni.
Ezzel a kesergő történettel nem magamat akartam előtérbe tolni, csupán a diktatúra igazi arcát szerettem volna néhány vonással vázlatként megörökíteni.
Egész generációk hordozzák a valódi sebeket a lelkükben. Gennyes fekélyek bújnak meg a divatos, vagy éppen rongyos gúnyák alatt.
Annak a generációnak még voltak emlékei arról, hogy voltak napok, amikor a reggeli hírek a Kossuth Rádióban akasztással kezdődtek. Ez mélyen ivódik a lelkekbe. Ugyan ki vehette akkoriban a bátorságot, hogy a rendszer ellen szóljon, tegyen. Nagyon-nagyon kevesen.
Álmaimban még visszatér most is, noha egyre ritkábban Lajos fekete hurkás hátának látványa, Gábor hajhelye, Jocón a vágás nyoma. Ezt nem lehet elfelejteni. Ezt nem lehet megbocsátani. Lajos egész további életében iszonyodott a rendőrök látványától, és tömegiszonya volt. Feri rövidre nyírt hajat hordott, mintha a sok gondtól kopaszodna, ugyanúgy hányingere volt a rendőrök látványától. Jocó soha nem tudta feldolgozni a vágás nyomát a hátán, alkoholistává vált, és halálba itta magát még harminc éves kora előtt.
Másik osztálytársam egy kisebb ellenzéki mozgalomba kapcsolódott be, és amikor rájött, hogy a nyomára jutottak, két nagy szeggel belenyúlt a konnektorba. Nem tudta volna elviselni a várható kínzásokat, és elárulta volna társait. A fél iskola ott volt a temetésén, pedig addigra szétszórt minket az élet sodra a szélrózsa minden irányába. Hang nélkül. Ugyan mitől tudta egyszerre olyan sok ember, hogy ő mivel, kivel került kapcsolatba, és ért rémes véget élete? Akkor talán még volt bennünk tartás?
Ezeket nem lehet megbocsátani. Mindezeket lehet átélni, de megbocsátani soha. Hány és hány ifjú magyar ember lelke viselt hasonló nyomokat? Csupa heg ez a korosztály! Rút sebhelyek testen és lelken. A hegek felett pedig évről évre fakulnak a kokárdák, vagy éppen minden évben csak újat tűznek ki, mert még mindig egyre keresik március tiszta tüzét, ha máshol nem, hát a saját lelkükben. Egyre halványabbak, egyre kevesebben tűzik ki március idusán a 160 évvel ezelőtti hősként bennünk élő ifjakról emlékezve.
Feri barátom, akit a rák legyűrt, azóta csendes helyen tölti napjait, békében. Nagy fehér kőlap ereszkedett fölé egy vázával. Ebbe a vázába Mariannal az élen halottak napján egy-egy szál fehér szegfűt vittünk, elejében az osztály. Azután múltak az évek, egyre kevesebb volt a szegfű és egyre több a látogatni való hely, ahová szintén fehér szegfűt viszünk. Legutóbb már csak én tettem a fehér márvány vázába fehér szegfűt. Ugyan mi történt? Ennyire nem fogyhattunk el! Hát akkor? Megfakultunk?
2006 ősze óta nem szeretem ismét a sárga dzsekit, kerülöm a Petőfi szobor környékét, és fiamat kérem meg egy villásdugó cseréjére. Sűrűsödve tolult körém a múlt. Fölém magasodott összes nyomasztó mivoltával együtt. Hányingerem van a rendőrök látványától.
Nem legyűrtek a múlt Luciferi képei, csak éppen nem tudom megkerülni, és most harmincöt év múltával ezt kiírtam magamból.
Mindenkitől elnézést kérek, ha valami katartikus leírásra számított!
Köszönöm a megtisztelő figyelmet, s hogy lélek szerint szólhattam!
Budapest, 2008. március 13.
Lengyel Károly
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2008. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
282 db bejegyzés |
| e év: |
2154 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 802
- e Hét: 4330
- e Hónap: 12934
- e Év: 48875
|
|
|
Offline
