Kohut Katalin: Csipkebokor a pusztában (Misztikus titkok 2.) - Kohut Katalin,Jánost Johanna,Ekkor Marjalaky, - kohlinka Blogja

Továbbiak »

Belépés

			kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen.			Szendrei Klaudia 1958.03.07 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Kohut Katalin: Csipkebokor a pusztában (Misztikus titkok 2.)

2014-09-16 16:36:45, kedd


	Kohut Katalin: Csipkebokor a pusztában Marjalaky gróf és Széplaky báró barátok voltak. Nem véletlen talán, hogy mindketten hittek az okkultizmusban. Marjalakyval fiatal jogász korában egy megmagyarázhatatlan, borzongtató eset történt. Egy temető mellett haladt el holdvilág fénye mellett egyik ásítozó csöndességében az estnek, amikor hűvös fuvallat érintette a kezét. Szíve megdermedt, s bár addig soha nem volt ijedős, mégis reszketett minden részében. Tanulmányaiból tudta, hogy a halotti világgal való találkozás mindig jéghideg érintéssel jár, s hogy időnként, amikor üzenni akarnak az élőknek, képesek áthágni a láthatatlan világ törvényeit. Vándor, mentsd meg a lelkemet! - hallotta ezt követően a földöntúli, leány csengésű gyönyörű hangot. Marjalaky összeszedte minden bátorságát, hiszen a temetőbe kellett bemennie, melynek lakói már megnyugodtak földi tetteiktől. Még nappal sem szívesen háborgatta nyugalmukat, s éjjel kísértetiesnek tűnt a hely, a szellőfütty volt kísérője az éjjeli bagollyal együtt. Megszaporázta lépteit és a kriptába tartott szinte ösztönösen. Nyitva volt a koporsó, benne feküdt egy csodálatos barna hajú leány hófehér ruhában. Nevét kibetűzte az odahelyezett feszület feliratából: Johanna. S ahogyan elbűvöltem, bár kővé meredten nézte őt, a túlvilági hang mesélni kezdett. Vándor, mentsd meg a lelkemet, mert addig nem pihenhetek nyugodtan, míg a fiamat nem tudom biztonságban. Apámmal éltem itt Solotoban egy nemesi házban. Édesanyám születésemkor itt hagyott bennünket. Hatalmas volt a szerelem, apám soha többé nem házasodott meg, jogászként dolgozik a városhatóságnál. A törvény tisztességtelen képviselőivel sokszor került szembe élete során. Hatalmas udvartartásunk van mai napig, sokféle alkalmazottat foglalkoztatva. Én énekeltem, gyakran felkértek a bálokon, rendezvényeken is egy-egy áriát előadni. Szívesen tettem eleget a kéréseknek. Amikor nagylánnyá cseperedtem, sokszor sétálgattam a nemes fákkal, növényekkel tarkított hatalmas kertünkben. Szemem gyakran megakadt a béresen, annyira szép és daliás termetű volt, felhívta magára a figyelmet. Egy napon leejtettem csipkés keszkenőmet. Ő szolgálatkészen odaugrott elém, lehajolt, átnyújtotta nekem, s megcsókolta a kezemet. Elvörösödtem, szívem dobbanása megakadt egy pillanatra, villámlást éreztem. Szerelmes lettem. Attól a naptól kezdve titokban találkozgattunk a melegházban, ahol nyári lak is berendezésre került trópusi növényekkel. Terhes lettem, hasamat bő ruhákkal rejtegettem apám és az emberek elől. Lemondtam a fellépéseket is. Óriási fájdalomra ébredtem egy hajnalon. Nagyon megijedtem, tudtam, hogy eljött az idő. Világgá indultam, neki a pusztának. Egy magányos csipkebokorhoz értem, amikor a kínok kínja borította el testemet. Hatalmasat kiáltottam, a földre rogytam, s megszültem gyermekemet. Bebugyoláltam a felsőmbe és folytattam az utamat rogyadozva, egyre gyengébben. Így értem el az erdőben egy kis házikóhoz, ahol egy öreg füvesasszony éldegélt egyedül. Fiamat reá hagytam, akit Jánosnak neveztem el. Megbeszéltem, hogy havonta fizetek az ellátásáért, vállalja el a gyermek tartását. Visszalopóztam apám házába és egy levelet hagytam neki az éjjeliszekrényem fiókjában, melyben leírtam mindent. Elbujdostam szégyenemben, úgy éreztem, a bélyeget, melyet homlokomon cipelek, mindenki látja. Szemlesütve haladtam utcákon, tereken, falvakon át, míg egyik nemesi fiatalember felismert és meghívott a házukba. A lelkére kötöttem, ne szóljon apámnak az ott létemről. Addigra annyira legyengült az egészségem, hogy az első vetett ágyban töltött éjszakán örökre lehunytam a szemeimet. De látod, nem nyugodhatom békességben, mert gyötör a fájdalom a fiam és apám miatt. Add oda a levelemet apámnak a gyermekemmel együtt kérlek! Marjalaky a vallomástól kicsit megnyugodva távozott a temetőből korom sötétségben. Megkereste a javasasszonyt és elvitte Jánost Johanna apjának. Az apa a levél végig olvasása után megértett mindent és szinte magán kívül hatalmas bánatában ölelte magához Jánost, a leánya hasonmását. Ekkor Marjalaky ismét hűvös fuvallatot érzett a karján és meghallotta az ismerős tisztán csengő hangot: Köszönöm vándor, hogy megmentetted a lelkemet! 2014. szeptember 16.

0 komment , kategória: Kohut Katalin

Címkék: éjjeliszekrényem, találkozgattunk, tisztességtelen, szolgálatkészen, városhatóságnál, csöndességében, tanulmányaiból, rendezvényeken, visszalopóztam, okkultizmusban, kísértetiesnek, foglalkoztatva, csipkebokorhoz, udvartartásunk, javasasszonyt, képviselőivel, megszaporázta, születésemkor, alkalmazottat, bebugyoláltam, megbeszéltem, biztonságban, szégyenemben, füvesasszony, elvörösödtem, berendezésre, megnyugodtak, megmentetted, fellépéseket, marjalakyval, gyermekemmel, odahelyezett, szemlesütve, növényekkel, nyugalmukat, megcsókolta, temető mellett, halotti világgal, láthatatlan világ, temetőbe kellett, szellőfütty volt, éjjeli bagollyal, kriptába tartott, csodálatos barna, odahelyezett feszület, túlvilági hang, nemesi házban, törvény tisztességtelen, nemes fákkal, napon leejtettem, naptól kezdve, emberek elől, Kohut Katalin, Jánost Johanna, Ekkor Marjalaky,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]