Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/3 oldal   Bejegyzések száma: 27 
Kohut Katalin. Diószegi Anna
  2012-12-19 22:32:14, szerda
 
  Diószegi Anna

Anna és édesapja szokásos vasárnapi útját tette meg a csendes, kihalt temető felé, ahol édesanyja nyugszik születése óta. Sírja egy csodálatos emlékmű, az anyát ábrázolja, mint költőnőt, kezében könyvvel. Hosszú haja a derekáig omlik dús fürtökben, vékony darázsdereka hátul lazán megkötve, földig érő báli ruhája szoknya része dús redőkben omlik alá.
Édesapja gyakran olvasott a könyveiből vitéz Diószegi Jenőnének, Franciskának. A lélek tisztasága, alázata és finomsága mutatkozik meg minden művéből, s még valami: a világ szolgálata. Igen, ez a finom asszony lelke harmónia húrjait a világ és az emberek szolgálatába állította, pedig mennyien óvták, védték, arra hivatkozva, hogy gyenge egy asszonyi lélek a politikához, a világ megváltásához, ugyanúgy, mint gyermekteste erőtlennek bizonyult a gyermekáldáshoz, a fájdalom elviseléséhez, melyet a gyermekszülés jelentett. Nem is bírta ki, belehalt az új élet fogadásába. Diószegi gróf mély bánatba merült, de a leányát becsületesen nevelte, nem felejtkezve meg egyetlen pillanatra sem szeretet igényéről, hiszen neki az anyát is pótolnia kell, belül mégis hordozta a magányosság csendjét, mely megtörte szívét, úgy érezte, a szerelem és boldogság abba a sírba lett eltemetve mindörökre.
Mikor esténként mesélt Annácskának, szemei könnybe lábadtak, s ez a csendes zokogás rosszabb volt bármi másnál. Anna a feleségének folytatása, hasonmása. Csodálatos énekkel kápráztatta el környezetét, mikor apja hallotta, megrezdült minden porcikája a gyönyörűségtől.

Odaértek a sírhoz. Anna elhelyezte bordó királyi rózsáit a sírvázába, melybe apja először vizet öntött, majd elszavalta édesanyja legkedvesebb versét a Békét a világnak címmel.
Franciska ilyenkor letekintett a felhőből, s mosolygott. Látta az édes gyermeket, látta egyre szomorúbb férjét, s ismerte a titkot, ami nemsokára be is következett. Ők ketten jelentettek egy csillagot az égen, egymás nélkül egyik sem létezhetett.

Diószegi nemsokára ágynak esett. Az orvos megállapította, bár egészsége tökéletes, lelke már a másik világban jár, nem hozhatja vissza semmi, még leánykája megható ragaszkodása és szeretete sem. Egy reggel nem ébredt fel többé. A gróf ajkai mosolyogtak, mint aki valamilyen gyönyörűséget látott. Sírja a neje mellé került, mintha összenövesztették volna őket.

Anna árva maradt teljesen. Rokon nem lévén, a birtok eladósodása miatt az Árvaházba került.
Itt éltek azok a gyermekek, akiknek nem voltak szüleik. Anna hamar barátkozott, megszerette őt az egész közösség. Tanította őket énekelni, verselni, de az édesapja hiánya egyre jobban erőt vet rajta, szomorúvá vált. Időnként elkísérték a sírokhoz, s ő magában szavalta saját maga által kitalált kis versecskéit, melyek egyre jobban árulkodtak szeretet éhségéről. Az anya és apacsillag meghatottan nézett rá a felhők felől és hallgatta a kívánságait.

Egyszer egy kiskutyát talált. El is nevezte Pamacsnak, mert úgy nézett ki, mint a fehér festékbe mártott ecset. A kiskutya állandóan ott bolyongott az Árvaház körül, ahol Anna mindig megtalálta hű barátját, bármikor is szaladt felé az udvarra. Az Árvaházat hatalmas park övezte. Egykor uradalmi birtok lehetett, most a gyermekek otthona és játszótere. Szükségesek a fák, hogy a reá kötött hintákon játszhassanak, vagy fára mászhassanak, ha éppen arra van kedvük. Anna általában sétálgatott pár komolyabb gyerekkel és verseket szavaltak, megvitatták az olvasott könyveket. Pamacs boldogan lépkedett mellettük a fűben.

Egyik téli vasárnapon elindult Anna Pamaccsal a távoli temetőbe szülei sírjához. Jégvirág volt a sírok dísze, a hidegség átjárta vékonyka testét, s sírva borult a sírokra, kérve szüleit, ne hagyják tovább is árván, egyedül. Vékonyka perelinje odaragadt a sírokhoz, majdnem megfagyott, amikor Pamacs üvölteni kezdett, felhívva az arra járók figyelmét a gyermekre.
Ekkor egy kéz érintette finoman, felsegítette a jéghideg testet a sírokról és felemelte állát. Anna zöld fátyolos szemei rátekintettek a temetői látomásra, először azt hitte, az édesanyja leszállt a felhőkből. Egy kalapos, finom dáma hölgy állt előtte, aki a gróf egykori barátnője volt. Megfogta a kislány kezét és kifaggatva, hol lakik, elkísérte az Árvaházba. Az árvák háza valóban betöltötte azt a hivatást, mely miatt létrehozták, kevés gyermek maradt meg ott sokáig, minden anya lelkű teremtés ott találta meg gyermekét.
Ilyen volt a dáma hölgy is, Mária. Hamar elintézte az örökbe fogadást, s férjével, báró Bojtorján Andrással boldogok voltak, hogy ilyen csodálatos királynői külsővel rendelkező, csicsergő, énekes és verses pacsirtát fogadhatnak otthonukba. Pamacs vakkangatott örömében, amikor sétáltak a kastély óriási kertjében. Annácska vígan dalolta nevelőapja nevéről költött dalocskát: ,,Bojtorján, lélek lép a lajtorján", s valóban ott lépkedett Anna a nevelőszülők keze alatt, mint egy apró kis csillag a felhők közül, ahol az anya és az apa lélek még ragyogóbban csillogott, s a csillaguk betekintett minden éjszaka a kisleány szobájába, akinek ajkairól örökre eltűnt a szomorúság, aki csak látta és hallotta, öröm költözött a szívébe.

2012. november 5.		  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
A hajléktalan király - Karácsonyra
  2012-12-18 20:52:39, kedd
 
  A hajléktalan király

Karácsonyra

Talán hallottátok már, hogy a mi égövünkben december huszonötödikén leghosszabb az éjszaka és legrövidebb a nappal. Ezért is nevezték a régi rómaiak ezt a napot a nap születésnapjának. Mi keresztények ezen a napon nem a nap, hanem Jézus születését ünnepeljük. Karácsony azt jelenti, hogy a bűn éjszakájában megszületett a Világ Világossága, hogy a kegyelem fényébe öltöztessen minden embert. Ez az ő legnagyobb karácsonyi ajándéka.

Az egyik hittanórán éppen Jézus születéséről beszélgettünk. Elmondottam, hogy Szent József és Szűz Mária hiába zörgettek Betlehem házaiban, sehol sem kaptak szállást. Ennek hallatára Rózsika közbeszólt:
Ha a mennyei Atya mindezt tudta, miért küldte Fiát a földre? Én bizony Jézus helyében a mennyországban maradtam volna.
Meg kell mondanom, hogy a mennyei Atya nagyon jól tudta, mi vár szeretett Fiára a földön. Barlangba szorul, irigykednek rá, üldözni fogják és keresztre feszítik. Ennek ellenére mégis elküldte a földre. Vajon miért? Hogy megváltoztassa az embereket. Hogy megnyissa előttük az Isten országát. Ezt szemléltett egy tanulságos történet.

Élt egyszer egy király, aki több népen uralkodott. Közülük az egyik néptörzsét különösen kedvelte. Kedvezett nekik, fölmentette őket az adófizetés alól is. Minden okuk megvolt tehát, hogy hálásak legyenek uralkodójuknak. Mégis mi történt? Midőn ellenség támadta meg az országot, ez a néptörzs az ellenséghez pártolt. Elképzelhetitek, mennyire fájt ez az öreg királynak. Mikor aztán győzelmet aratott ellenségei felett, a hűtlen néptörzs is megrémült. Szánták-bánták tettüket, különféle ajándékokkal próbálták a haragvó királyt kiengesztelni. Vajmi kevés sikerrel. Mikor ezt látta a király fia, elhatározta, segítségére siet a bűnösöknek. Elment a lázadó törzshöz, az ő lányaik közül választott feleséget és megüzente atyjának.
Ha hűtlen népedet ki akarod irtani, ezt kell tenned saját fiaddal is. Testvéreimmé fogadtam őket és mint ilyen, kérem számukra kegyelmedet.
Vajon mit tett az öreg király? Fia kedvéért megbocsátott a lázadóknak.

Többen azt gondolják talán, hogy amit most elmondottam, egyszerű mese csupán. Úgy hiszem, néhányan sejtik közületek, mire emlékeztet ez a történet. Bevezetesen arra, hogy az összes teremtményei közül az emberiség néptörzsét szerette legjobban az Isten. Az ember azéonban már a kezdet kezdetén föllázadt Isten ellen és elfordult Tőle. Hiába bánták meg ezt a tettüket, ezzel nem tudták bűnüket jóvátenni. Erre a jóvátételre, erre a szerető szolgálatra Jézus vállalkozott. Karácsony ünnepén ennek is örvendezünk és ezt köszönjük meg a betlehemi jászol előtt.

A Szentmisén és a papi zsolozsmában imádkozzuk karácsonykor: Ma mézzel folyók lettek az egek... Ez a mondat eszembe juttat egy régi egyiptomi ünnepet, amit a vízcsepp éjszakáinak neveztek. A legenda azt tartotta, hogy a június havában az egyik angyal poharából egy szent vízcsepp hull a Nílus forrásába. Ez duzzasztja meg a folyó vizét olyannyira, hogy kilép medréből és termékenyítően öntözi a földeket.

Ez csak egy régi, kedves legenda. Az azonban történelmi tény, hogy szent karácsony éjszakáján az Atya egyszülött Fia, mint kisded eljött a földre, hogy megduzzassza a szeretet, a jóság folyamát és megtermékenyítse a bűn által kiszáradt emberszíveket. Ezt köszönjük meg a mai ünnepen a Betlehembe siető pásztorokkal együtt.

Arról is értesülünk a Szentírásból, hogy a napkeleti bölcsek miféle ajándékokkal kedveskedtek Jézusnak. Bár ezt nem említi az evangélium, de valószínű, hogy a pásztorok sem mentek üres kézzel. Egy képzelet szőtte történet szerint velük ment egy kis pásztorfiú is, akinek nem volt egyebe, csak egy furulyája. Arra gondolt, hogy elfújja rajta kedvenc énekeit és ezzel kedveskedik a Messiás királynak. Mikor azonban meglátta a napkeleti bölcsek ajándékát, az aranyat, a tömjént és a mirhát, elszégyellte magát és nemmerte elővenni furulyáját. Észrevette ezt Mária és biztatóan intett feléje:
Gyere csak ide, mert látom, te is hoztál valamit a fiamnak!
Erre a pásztorfiú fölbátorodott és vidáman játszotta el szívből fakadó dalait.

Vajon mit adjunk Jézusnak karácsonyi ajándékul? Szép énekünk tanításával válaszolok:
Ha szívünk tiszta és ártatlan, kedvesebb az neki, mint az arany.

Forrás: György Attila: Jöjj, kövess engem		  
 
0 komment , kategória:  Ünnepek  
Kohut Katalin: Porcelán fejű hajasbaba
  2012-12-18 20:46:56, kedd
 
  Kohut Katalin: Porcelán fejű hajasbaba


Miután megszülettem, szüleim Szenci Molnár szamaras zsidó istállójából kialakított gyerekszobában helyeztek el a kiságyba. Bátyám már két esztendős volt.
Anyám vasalt a hatalmas apa által készített és betonozott konyhában énekelve, én oáztam, ahogyan a torkomon kifért. Túlérzékeny voltam már akkor is, gondolom kicsipte a bőrömet, ami bement a pelusba. Anyám arra lett figyelmes, hogy szuszogást hall a gyerekszoba felől. Beszaladt és akkor vette észre, hogy a bátyám el akart hallgattatni, hintőport szórt a számba, én meg fuldokoltam. Gyorsan felkapott és teával próbálta leöblíteni a rengeteg port, hogy ne fulladjak meg.

Két év múlva megszületett öcsém, ő került a kiságyba, én a kettőságy egyik oldalán aludtam hálóoverállban, ami akkor divatos volt. Szegedi, a cserépkályhás hatalmas kályhát rakott a két szoba közé, apa a konyhából hozta a parazsat kislapátban, úgy gyújtott be. Jó meleg volt egészen reggelig.

Ebbe a régi istállóból lett szobába jött meg évente Jézuska. Amikor megszólalt a csengő, már tudtuk, hogy elhelyezte az ajándékokat a plafonig érő fenyőfa alá. Mindenféle játékot kaptunk, az életkornak megfelelőt. Könyv mindig volt közöttük, hamar megtanultam értékelni őket. A legemlékezetesebb ajándékom egyike volt a mély redőnyös lehúzható tetejű babakocsi és a kisiparos által készített babaszoba bútor, amit hetente törölgettem, fényeztem, kis vázába virágot helyeztem, a babák ruháit kimostam, kis vasalómat a kályhán megmelegítve kivasaltam. Mindig tisztaság és rend volt a birodalmamban. Miután átvettük a Jézuska által odahelyezett ajándékokat, átmentünk nagymamáékhoz. Ott lakott a nagynéném és az unokanővérem, Jutka. Csodálatos szőke derékig erő haja és kék szeme felhívta magára a figyelmet. Neki külön szobája volt, kitapétázta az akkor híres színészek fotóival. Szobájában várt ránk a plafonig érő fenyőfa, s én csodálva néztem a kék desszert szaloncukrokat. Nem tudtam, hogy a szegényebbeknek csak huszonkét forintos olcsó cukor jár, azt is a munkahely adta, gyerekenként egy kilót. Nem szerettem, mert nagyon kemény volt. A tejcsokiknak annál jobban örültem, éjjelente sokszor összeütközött a fejünk, amint éppen a másik alvására várva lélegzet visszafojtva indultunk megdézsmálni a csokikat, majd az üreges figurákat.

Nagymamáék ajtaja előtt betlehemmel a kezünkben énekeltünk karácsonyi dalokat, majd bementünk, finom süteményekkel kínáltak meg bennünket. Jutka fenyőfája nekem tökéletes látvány volt, alatta voltak a mi ajándékaink. Nem szerettem a csúnya babákat, melyeket ilyenkor kaptam, nem is ültettem be őket a babaszoba bútor diványjára, sem foteljébe.

Egyik karácsony viliáján a könyvem mellett megláttam egy hajasbabát. Igazi hölgy volt, csodálatos ruhakölteményben. Alig mertem hozzányúlni. Mikor kicsit megdöntöttem, lecsukta a szemeit, hatalmas barna értelmet sugárzó pillantással nézett rám. Nagy becsben állt a hajas baba, ilyen szépet még soha nem láttam, el sem hittem, hogy az enyém. Őt már lehetett nagyoknak való székbe, fotelbe is ültetni, már kicsi volt neki a babaszoba bútor. Jutka hatalmas kék baba bútorára rá lehetett volna ültetni, de az enyémet kinőtte. Elhelyeztem karácsony első napján az egyik széken és vetíteni kezdtünk. Hamar megtanultam olvasni, így testvéreimnek én olvastam a diafilmek szövegeit.
Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy valami széttört a szőnyegen. Megfordultam, láttam, a babám a földön fekszik. Felemeltem, a porcelán feje kettéhasadt, szembe nézett velem két üresség, a barna szemek helye. A sérült baba látványa nagyon megviselt. Elviselhetetlen fájdalmat és dühöt éreztem az öcsém iránt, aki nem tisztelte az én ajándékomat, képes volt földhöz vágni. Ez volt életem első és utolsó porcelán fejű babája, soha nem felejtettem el a hölgyet, aki az enyém volt egyetlen napig.

2012. december 18.		  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Merénylő angyalok
  2012-12-17 10:15:22, hétfő
 
  Kohut Katalin: Merénylő angyalok

Álmaimat eljártátok
hófehér angyalok,
most már gyászruhában állok,
úgy érzem, becsaptatok.

Ígértetek boldog jövőt,
mutattatok múltat,
riadt szívem nem őrködött,
a hínár rám ragadt.

Apró hópihe merénylők,
hajnalban veríték
lepte szívem, az epedőt,
pocsolya fenyíték.

Megérdemeltem ezt talán
égi hírnökök?
Hiába kérdezett a szám,
a csend visszalökött.

Új és régi hírnök hada
lepte el a földet,
börtönnek égi a dala,
az embernek meglett.

Többé nem hiszek nektek
fehér apró tőrvetők,
egy csodában reménykedem
angyali merénylők.

2012. december 17.		  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Hópihe tánc
  2012-12-17 09:22:39, hétfő
 
  Kohut Katalin: Hópihe tánc

Égből szakad ez az áldás,
a tél örök öröme,
fehér világ - vagyok hálás
csendes éjnek üdvöze.

Hópihe táncol orrom előtt,
landolása megható,
átváltozott, vízcseppé lőtt,
meleg testen meghaló.

Tánca ezüst hópehelynek
a szélben szép látvány,
sokágú csillag-kehelynek
otthona nem szivárvány,

Esőből lett e csapadék,
fagyott földre érkezik,
ujjaim megérintették,
örülök, ha havazik.

A hópihe tánc oly' megható,
táncol már a nagyvilág,
bízom, sokáig látható
s csodálatos a havas ág.

- Nézd táncomat! -bíztat engem
a kegyelmi ajándék.
Kereshetsz a forgószélben,
nem gátol a szakadék!

Mindeneket befestek én,
lassú táncunk földet ér,
karácsonynak szép estéjén
szív-ünnepeket remél.

- Kis hópihe, hatalmad nagy,
megvigasztalod szívem,
táncod abba soha se hagyd,
míg a Világ megpihen!


2012. december 17.		  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Vádol a gondolat
  2012-12-12 13:26:34, szerda
 
  Kohut Katalin: Vádol a gondolat


Zsörtölődöm önmagamban,
vádol a gondolat,
színes fátyol ablakomban,
takarja egy mozdulat,
őszinteség rótta a sort,
visszaélt a vétek,
megtanultam a valós kort,
visszavágni félek.
Gátlástalan ural mindent,
a jövő szentjei,
s elfeledem, érző szívet
csak kevés szereti.
Bezárja hát a szirom magát,
visszaélést feled.
Az emberség dalát, s baját
közkinccsé többé ne tedd!

2012. december 11.		  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Némaság
  2012-12-12 11:22:46, szerda
 
  Kohut Katalin: Némaság

Verőfényben tündököl a fehérség,
elvakítja szemeim a fényesség,
könnyeimen át csodálom téli képét,
havas ruhás hazaföld békességét.
Mardos szívem. Fáj talán? Otthonom nincs.
Szégyenlősen bevallom, semmim sincs.
Értéktelen mindenem, a nagy világ
értem, hozzám csak némán kiabál.


2012. december 11.		  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Álom
  2012-12-12 11:11:14, szerda
 
  Kohut Katalin: Álom


Csodálatos álmom volt, még most is a hatása alatt állok!

Egy édeni szigetre vetődtem, mint egy idegen hajótörött. Szép és fiatal voltam, hófehér ruhát viseltem, s dús hajamat margaréták díszítették. Kezemben tartva szandálomat mezitláb sétáltam a tengerparton. Ujjaimmal a homokba élőképeket rajzoltam, amit csak kívántam, ott termett előttem. A darumadarak kiáltása kísérte vidám dalomat, s amint kiénekeltem a Kívánság-sziget szereplőit, egyből ott termettek körülöttem.

Benépesült a sziget, bölcs öregek, szerelmes ifjú párok, vidám gyermekek és szülők paradicsomává változott.
Munkahelyeket, oktató intézményeket terveztem, minden munkakört hozzáértő elhivatott személy töltött be.
A házak udvarain megtalálhatóak voltak a háziállatok, valamennyien szabadon éltek.
Senki nem ártott senkinek, nem is értették meg, mit jelent a bántás.

Álom szerelmem lett a sziget, engem választottak meg kormányzóvá, csupán amiatt, hogy valaki a kezében tartsa és irányítsa a termelést, a munkákat.

Álmomban is álmodtam arról, nekem is van társam, akitől képességeimet kaptam, de ő nem fizikai létező, bennem van, ketten alkotunk egységet, mégis éreztem, birodalma túlmegy a Kívánság-szigeten, nagy a felelőssége, mert nem mindegy, kit ruház fel teremtő képességekkel.
Én voltam a sziget minden lakója, hiszen gondolataimat tükrözték, s mégis különállóként élték gyönyörűséges életüket.

Egyszer csak megláttam Őt, amint göndör szőke hajjal közeledett felém a virágos réten, hatalmas fénycsóva kísérte. Mennyei lágy hangján szólított nevemen, hozzáfutottam, s megöleltem heves szívdobogással. Hihetetlen találkozás a régvárt boldogsággal. Fogtam a kezeit és némán csodáltam, majd elindultunk a homokos tengerpart felé kéz a kézben hallgatva a természet csendjében örök-szerelmünk beteljesülésének apró sóhajait. Égi és földi szerelem, még ilyen nem történt soha, mióta a világ forog. Beszélnünk nem kellett, egymás szeméből olvastunk, tökéletes biztonságban éreztem magam, tudtam, frigyünk soha el nem múló valóság.

2012. december 11.		  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Az ember áldozat karmikus bűnnel lezárt sorsa
  2012-12-10 05:46:53, hétfő
 
  A borsodi egészségügy és hatóságok azzal, hogy mindenkinek joga van a betegséghez, lezárta az elmeosztályok és börtön emberi áldozatának sorsát, vagyis nekem a Sátán és sötétség népei, sorsa helyett rám rótt betegségeket viselnem kell, előző életük terhével együtt, mely miatt a Pszichografológiai szülöttek több, mint hetven éve embereket támadnak meg: a szőkék lassú gondolkodása miatt összezúzták a fejemet, testem állandóan puffad. Kiválasztottjaik, mint a Gabik, Ildikók, Erikák, Katalinok, Mariannák a börtön karmások, csodálatos életet élnek, mint a Fecók, Ferencek is az Időjelek Medúzásának neve alapján és ezt politikának nevezték el.

A börtön karmás Borsod megye valamennyi lakójának sorsát elhordoztatták az elmúlt 54 esztendőben, minden falu és tanya lakóját így termelve ki, így taníttatva. A párt elmeosztálya előre megfontoltan vitte a butákat egyetemekre, tette őket értelmiséggé az erkölcstelenekkel együtt, mint Chiccolinával, aki miatt szintén embereket támadtak és aláztak meg, mint a régi karmikus kurvák helyett.

Júlia jósnő 1995-ben mondta, hogy a börtön karmájába löktek engem. Nem érthettem, azt sem tudtam, mit jelent a karma szó. A főnixes csótányokból és patkányokból álló mája, gálya, főnix éjszakája csűrhéjének, Rákóczi terének én lettem - ezek a zenészek is valamennyien - a bárány Anna karmikus szülött megváltója, melyből daljátékot is írtam, Mici mackós erdő népeinek sorsát 1995 óta ismétli az egészségügy Medveczky Ilona, Kovácsok és malackák sértődöttségével együtt. A börtön ekkor juttatott a kórházba az Időjelek és a zsidók Talmudos népe helyett, melyekkel a téglások szerződést kötöttek, mint Bodrogi Gyulával. Az Időjelek fekete világa ratkósaival és zenész cigányaival, költőinek fekete lelkével és népével eladta magát szintén a börtönnek, de Keller Dezső zsidó kezdete volt az ember áldozó népnek három maffiával karöltve. A média elmeosztályának 1995-ben kellett volna visszamennie az elmeosztályokra fogatlanul, mint akik incselkednek és kikezdenek mindenkivel, ekkor ismét megmentették őket és megáldozták az embereket maguk helyett, melyről közvetítést kezdtek el, mint a fogatlanításról.

Szintén 1995-6-ra tehető Dél királynője egykori népének megfelelő mostani bibliai nép emelése, amelyek miatt a névtelen média végtelen szappantisztuló sorozatokat tálal. Nekem ekkor meg kellett semmisülnöm egykori Dél királynője sorsát ismételve, hogy elvisz a tűzszívem, vár fenn az örök fény, otthonra lelek, valahol új otthon vár... Dél királynője sorsánál a hetvenes években is jártak Ritoók Zsigmond könyveit végrehajtva.

Bródy János elmeosztálya liberális kislány áldozást hajtott végre Staller Ilona helyett egykori történelmi vallási korokat ismételve, elpöröléseket egykori államfőktől, istenektől. Koncz Zsuzsa Halak szülött szaturnuszi kommunista korral induló Vörös Oroszlánja szerint ismételték az összes kommunista kort Anna ember áldozatukkal Adamis Anna helyett. Így került megmentésre az erdő néppel - árnyékilággal - Eperjes Károly farizeus zsidóival, a rózsakeresztesekkel, valamennyi avatárral és hamis prófétával. 666 népét, melynek ellenségei Ufók voltak 1995 óta mentik meg, ezek többsége megjelölt kézfejjel Isten gyermekeként borsodi cigányságból kerül ki. Miután az angol kommunizmus végére értek 1989-ben az elmeosztályok, kezdték az 1956-os börtön és elme vallásainak ismételt felemelését, a kisgazdákkal és valamennyi régi párt újra alakításával.
A reformátusra megkereszteltek sorsát egyesével hajtották végre visszamenőlegesen is időben, szeretettel teli életet adva nekik, mint Denevér és Talmud égisze alatt lévő egyház szülöttjeinek, beleértve az italdémonos alkoholistákat is Zirkuli Péter Katalin könyve alapján egykori történelem aapján Alexandriai Katalin kerékbetöréseként, de a magos Déva várát is ismételték börtönbe falazással. Minden Katkát, Katicát, a cigányok Katijait már hat esztendeje Zirkuli könyv alapján emelik, megváltva sorsukat a rendetlenekkel együtt a borsodi szociális hálózat és orvosok főszervezésében, így kerültek be az orvosok az együttesek közé az Ufókkal együtt a Névtelenek közé.
Mivel a Nyomorultak kezdettel indultak névtelenek, végtelen túlélőként mernek lenni nagyok, ez Orbán Viktor is a Bertalan és Révész utcai lakók listájával együtt, melyek végtelenül járnak körbe, mint egy forgószél a szülöttjeik sorsának megváltásában, jólétük biztosításával.Ezeket nevezték egykor Forgószél kommunistáknak.


Egyedül az Íziszes főszereplő jelentkezett 1995-ben, hogy ő létezik, akit állítólag azóta a fertelmesek sikeresen tönkre is tettek.

A pokol angyalaival indítottak hetven éve a főnixes patkányok Shuszter Lóránttal, kiosztották a szerepeket a csajokkal, melyik mit képvisel majd, majd haladtak végig folyamatosan a börtönnel a könyveken, azokban lévők felemelésével, kitermelésével.
A börtön főszerepet játszik a politikában, egyházainak száma végtelen, valamennyiük feszületes sorsát rám rótták, így én koldultam helyettük, míg a koldusokat az egyházak ellátták.

Az okkultista pszichografológia Zöld Medeiájának horroros történetét az orvosok 1995-től ismételték horroros láthatatlan világbeli felvonulással, Izrael megváltásával a tatárdombi szétment sánta Talmudos családi házában, az elmeosztályok ufó kíséreteivel együtt. Posta Irénék óta tartózkodik a láthatatlan világban ez a rengeteg nép, melyek a média védelmét is jelentik egyúttal, mint Marsi Anikóét, aki ember áldozással ment főiskolára is, így került a médiába is Palikkal együtt.
Marsi Anikó és társainak deformációit a bestia hajtotta végre para energiával torzítóival, testi megszállottsággal. A bestiáé jelenleg az egyház is. Mivel az adventi vallással indítottak 130 esztendeje, valamennyi általuk megírt népe az elméknek Utolsó küzdelemből megmentetté vált. Az adventi egyház ellensége a Lucifer képét imádó amerikai központú démonikus sátánista szekta, amelynek hívei már hetven éve hatalmas gazdagságban éltek. Ilyenné vált a Vörös Oroszlán alapján emelt szabadköműes vallás is híveinel, amelyik azt hangoztatja, hogy emberek áldozásában nem vett részt, ezek szerint az összes többi igen.
A börtön égisze alatt lévő menhelyek képviselői értelmiség legyőzést hajtottak végre mindenkinél, akit értelmiségnek gondoltak, szabályszerűen összezúzva őket. A szlovák börtön jelentős szerepet vállalt a magyar börtön elmével az emberek megáldozásában, közös zeneiskola nyitással, közös jövő tervezéssel.Valamennyi tantárgy ellen létrehozott csapásaikat embereken vonultatták végig.


A sátáni túlvilági boldogságot ígérő spiritizmust kezdték el valamennyi hívük sorsának emelésével, kezdve Latinovits-csal a hatvanas évek teremtett atlantiszi lopott dallamból lett kutyáinak megmentésével, a Bodzi úrral, folytatva a Nemcsak a húsz éveseké a világ Bodrogival.

A sátán felesége boszorkány. A boszorkányok így kerültek a miskolci Zsarnai telepen pirosozó TV2 stábjával együtt, mely a börtönelmét jelenti a médiába.
A Sátán népeinek ismételt emelése ember áldozással 1998-ban kezdődött az egészségügyi karmások, elmeosztályok főszereplésével, szervezésével. Így a karmikus orvosok vezették már az osztályokat, elkezdődött a pszichografológiai karmikus népek emelése, köztük nemcsak a szolidaritással emelt sántáké, hanem a süketeké, vakoké, diszlexiásoké, valamennyi karmikus betegségé, haladtak végig az orvosi lexikonokon is, így került sor az Olajfák királya feszületes süket szereplőjük megmentésére is. Az Észak-Magyarország egykor MSZMP égisze alatt működött. A stáb mit sem változott, valamennyien ember áldozók a rólam kilencvenes években megjelent rajzok alapján. Valamennyi fekete keresztes börtön vallást, árnyékvilágbeli Krisztus-feszületest megmentettek, a börtön szirmabesenyői kezdettel valamennyi vasrácsos Jézus egykori sorsát ismételve emelte az új vallásokat a miskolci Szent Anna egyházhoz tartozó kereszten a rózsa egykori vallásból lett "Fekete kenyér" ünnepet tartók teremtett világával, így kerültek a rózsaként ábrázolt pártok egy eredettel ábrázolásra. Börtön hozta létre őket, minden politikai hatalom egykori könyvek alapján ismételt és létrehozott. A fogatlan sorsra kárhoztatott Rákóczi téri fajtalankodók, mint Staller és a boszorkány eredettel bírt nyanyák tökéletes szépségben pompáznak, sorsukat és betegségeiket embereken hajtották végre.

Tegnap írtam egy helyen, hogy én embernek születtem és sértenek a betegségek, melyeket az elmeosztály rám terhel, haladva végig szülöttjeinek torzulásain, betegségein, mint amelyek apokalipszist hajtottak végre. Egy borsodi alpári Rózsa nevű asszony szerint nekem karmikus sorsom van és ha nem fogadom ezt el, akkor megérdemlem a sorsom, majd jönnek újabb betegségek. Az egészségügy az ember áldozást hajtja végre, nyomorra ítéle az embereket, cigányaikkal 1997 óta cigaretta és kávé fogyasztása miatt büntetve. Gyerekeim sorsát a cigányokéval cserélték fel ekkor, őket ítélve kocsmában dolgozásra 16 óráztatással, a cigányok pszichografológiai Malek Andrea halak szülött sorsát hajtva végre kelet népeinek beözönlésével, felemelésével együtt. A cigányság pszichografológiai megváltása hetven esztendeje tart az Időjelek és sötétkapus dögök megváltásával együtt, melyek a börtönnel ugrálnak láthatatlan világban az emberek szívén. 		 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kohut Katalin: A jók ünnepében,Itt vagy kedves Télapó
  2012-12-07 21:08:43, péntek
 
  Kohut Katalin: A jók ünnepében

Mi csörög a havas úton?
Szán suhan két rénszarvassal,
Rajta Mikulás, s nagy puttony,
Telve ritka finomsággal.

Megáll az iskola előtt,
Két Krampusza már várta őt,
Meglátták a riadt kis Benőt,
Jó volt ő, félelme győzött.

Katának is potyog könnye,
Hát ez itt ünnep serege?
Milyen Mikulás is lenne,
Ha gyermek-arc nem derülne?

Csomagokat szétosztanak,
Énekel már a kis csapat,
Mikulás is dalra fakad,
Áhitatos a mai nap.

Krampuszaink is dolgoznak,
Néha virgácsot osztanak,
De a hősök nem duzzognak,
Ezért bizony megdolgoztak.

Estére jár az idő éppen,
Szállnak a dalok az égben,
Minden angyal már énekel,
S a világ jók ünnepében.


Kohut Katalin: Itt vagy kedves Télapó


Itt vagy kedves Télapó,
Kedvünk nekünk csudajó,
Eljöttél hát mihozzánk,
Meghallottuk mi a szánt.

Cukor, dió, mogyoró,
Jó gyereknek az való,
Kedves öreg Télapó,
Megérkeztél, hű de jó.

Kicsi szívünk várt reád,
Kezed mennyi csodát ád,
Szívünk tárjuk, jók vagyunk,
Megszeppenve hallgatunk.

2012. november 11.





  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
     2/3 oldal   Bejegyzések száma: 27 
2012.11 2012. December 2013.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 27 db bejegyzés
e év: 229 db bejegyzés
Összes: 7246 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1118
  • e Hét: 5982
  • e Hónap: 12223
  • e Év: 64489
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.