|
2018-09-26 16:48:07, szerda
|
| |
| |
|
|
| |
H.Kohut Katalin: Eladó a menyasszony
A forgalmas falu közepén a kisbíró kisdobjával hívja fel magára a figyelmét a járókelőknek, majd kihirdeti:
- Közhírré tétetik, hogy özvegy Makucska Kálmánné, született Maklári Boriska három nap múlva, március 7-én tartja esküvőjét a római katolikus egyházközösség templomában. Annak a férfinek adja a kezét és hatalmas birtokát, aki elnyeri addig a szívét, mert csak szerelemből kíván férjhez menni.
Három férfi kiválik a tömegből és elindul a kisbíró felé, majd tanakodásba kezdenek, elfogadják a kihívást. Boriskának megviszik a hírt, aki éppen rózsákat szed barátnőinek a kiskertben. Jolán és Erzsébet magához öleli kebelbarátnőit, boldogan énekelni kezd:
(A három csillag van az égen dal zenéjére énekelve)
Három férfi jelentkezett,
három jelölt ad majd kezet,
egyik szőke, másik barna,
a harmadik piros alma.
Tamás, nagybajszos, hatalmas szőke ember, ezzel fordult ivócimborájához a kocsmai ablak előtt:
- Te, én ezt megpróbálom. Eltemettem az asszonyt már van két esztendeje, hiába volt a sok panaszkodása, hogy minden a nyakába zúdult, ő végezte a férfi munkát is a ház körül, meg kellett tanulnia, hogy az asszonynak hallgass a neve, az dolga, hogy rendben tartsa a portát.
- Te meg naponta itt húzattad a cigánnyal, mulattál hajnalig.
- Veled együtt, Géza, s ha elnyerem Boriska kezét, életünk végéig telik majd torozásra valóra.
Felvette másnap egyetlen fekete öltönyét, egy üveg asztali borral beállított az özvegyasszonyhoz:
- Jó napot, Makucskáné, hoztam ajándékot magának, ha akarja megisszuk közösen és megbeszéljük az esküvőnket.
- De hiszen nem ismerjük egymást, drága Tamás, meg én tudja, nem iszom alkoholt, nem kocsmai megbeszélés tárgyát képezik a szívügyek.
- De én felajánlom az életemet, minden hatalmamat az emberek felett a boldogulásunk érdekében. Mások örülnének, a legtöbb asszony haptákban áll, amikor meglát engem, előre köszönnek, mikor kackiás termetemmel megjelenek előttük.
- A külső kevés, a férfiaknál a benső tulajdonságok számítanak egyedül. Hiába mindenféle tekintély kivívása parancsolással mások felett, ez mind értéktelen.
- Mit kívánsz tőlem, asszony, mit tegyek?
- Tudja mit, kedves Tamás, tegye másnak a szépet, olyannak, aki megalázásra és cselédségre vágyik, én biztos, hogy nem leszek a felesége.
(udvariasan elküldte a férfit)
Jönnek a barátnők, Erzsike így szól:
- Jól tetted, hogy elküldted, édes Boriskám, már egy év múlva roncs lett volna belőled!
Jolán ezt mondja:
- Barátnőm, Te annyira törékeny és jóságos vagy, ugyanakkor teli életvidámsággal, hogyan is húzhattad volna az igát egy mulatós, durva ember mellett!?
Boriska énekelni kezdett:
(De jó lenne szív nélkül élni dallamára)
A szívem mindig eldalolja,
ki az, aki szomjúságát oltja,
várom mindig ideálját,
csodáljam jelleme báját.
A szívem csak az észre hallgat,
érzésekhez odaballag,
hol az ész dönt, nincsen semmi,
de jó lenne szív nélkül élni.
A két barátnő együtt az utolsó sor dallamára: Jaj, jaj, hogy lehet szív nélkül élni?
Másnap Andris, barna hajú szépember, mint a falu bolondja áll Boriska elé egy csillogó gyöngysorral.
Jó napot, ténsasszony, meggyűttem, akar-é a feleségem lenni? - nyakába akarja kapcsolni az ékességet, de az asszony nem engedi.
- Köszönöm Andris az ajándékot, tudom, hogy örökölted a vagyonodat és ezt a drágaságot is, azt is, hogy soha semmiben nem szenvednék hiányt melletted.
- Hát éppen ez az! Boldogan élhetnénk együtt szépasszony, nem törődve másokkal.
- De nem balgaság-é, drága Andris, ha bezárkózunk otthonunkba és kizárjuk teljesen a külvilágot? Az ember társas lény, ugyanakkor barátokra, családra is szüksége van. Lehetséges-é boldogság szerelem nélkül?
- Bolond beszéd ez, asszonyom, s bolondnak bolond a társa is, éppen egymáshoz valók vagyunk mi. Bátran szembeszállunk a világ szájával, mert mi mindent könnyedén fogunk fel...
- Ön lehet, Andris, de nekem nagyon fontos a többi ember tisztelete, s az emberség. Egyetlen jólelket sem mellőzhetek, akiket szívembe zártam, hogyan is élhetnék érzéseim nélkül magányosan egy házasságban? (elküldte a második férj-jelöltet)
Jön Erzsébet és Jolán, ezt mondják:
Bolond lyukból bolond szél fúj, jól tetted, hogy elküldted Boriskám, mit is kezdenél olyan emberrel, aki magával sincsen tisztában.
Boriska halkan énekelte: (Boldogság, gyere haza dallamára)
Bolondság Andris neve,
nem ért el a láng heve,
boldogság gyere végre,
nekem ennyi kell, semmi más!
Közösen éneklik az utolsó sor refrénjét a barátnők:
Neki ennyi kell, semmi más!
Harmadik nap megérkezik Tibor, az ősz halántékú daliás termetű legény.
Kezében szorongat egy csokor hóvirágot, mint kikelet hírnökét, a tisztaság és egyszerűség néma szimbólumát. Átnyújtja az asszonynak, akinek a szeme felcsillan és várakozással tekint a férfire. Tibor így szól:
Szívemnek sohasem parancsolok,
érzéssel és kedvvel így bókolok:
szépséget csodálni olyan csodás,
csokrom egy szerelmi vallomás.
Boriska, mikor megláttalak,
kaputok előtt én megvártalak,
lábadnak nyomát, hogy megérintsem,
jóságod illatát érezhessem.
Borika szívéhez kap a szerelmi vallomást hallván és csillogó szemekkel így szól:
Tudom, drága Tibor, hogy még sohasem voltál nős. Azt is, hogy régen volt egy szerelmi csalódásod, Te vagy az egyetlen, aki csak szerelemből képes házasodni. Megérintetted a szívemet, bár tudom, hogy becsületed, tisztességed híres a faluban, elől jársz másoknak történő segítésekben is. Jellemed kitűnő, modorod megnyerő, azt hiszem, egy nő számára nincs nagyobb érték a nemes tulajdonságoknál. Elfogadlak férjemül, holnap megtarthatjuk a menyegzőt.
(A férfi kezet csókolt, s örömmel indult otthonába)
Jolán és Erzsébet, a két barátnő lelkesen örvendezik Boriska szerencséjén.
Boriska a Szívem szeret dal dallamára ezt énekli:
Szívem szeret,
valóság ez, vagy álom,
szívem szeret,
évek óta erre vágyom,
szívem szeret,
szívem szeret,
nem tudtam soha, hogy ilyen lehet, lehet.
Közösen éneklik a barátnők az utolsó három sort:
szíve szeret,
szíve szeret,
nem tudta soha, hogy ilyen lehet, lehet.
Boriska jön menyasszonyi fátyolban volt apósával, mint aki majd az oltárhoz kíséri. A másik oldalról Tibor jön tanújával. A pap előtt találkoznak. A pap ezt mondja:
Eladó volt a menyasszony,
férjhez megy Boriska asszony,
kinek kezét nyújtja éppen,
csókolná, de nem elégszer.
Már most boldogok legyetek,
örökké tartson jegyetek,
holtomiglan, holtáiglan,
mint a legszebb álmainkban.
Felhúzzák a gyűrűt egymás kezére, majd közösen énekelni kezdenek a Te az enyém, én a tied, halló Chérie dal dallamára:
Te az enyém, én a tied, drága szívem,
soha szebbet, mindig ilyet, hű szépségem,
együtt jobb lesz, sokkal jobb lesz,
mert mi csak boldogan élhetünk,
óh, szívem, hogy én a tied, s te az enyém.
Még egyszer mindenki ugyanezt énekli közösen.
2017. november 30. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kohut Katalin |
|
|
|
Címkék: tulajdonságoknál, özvegyasszonyhoz, ivócimborájához, életvidámsággal, szembeszállunk, parancsolással, kebelbarátnőit, egyházközösség, megtarthatjuk, megérintetted, tulajdonságok, boldogulásunk, járókelőknek, jelentkezett, megbeszéljük, várakozással, szerencséjén, segítésekben, tisztességed, gyöngysorral, panaszkodása, menyasszonyi, megvártalak, megérintsem, szomjúságát, barátnőinek, mellőzhetek, nagybajszos, szerelemből, holtomiglan, cselédségre, templomában, házasságban, ténsasszony, szépasszony, megbeszélés, forgalmas falu, kisbíró kisdobjával, római katolikus, férfinek adja, kisbíró felé, három csillag, harmadik piros, kocsmai ablak, nyakába zúdult, férfi munkát, asszonynak hallgass, üveg asztali, emberek felett, boldogulásunk érdekében, legtöbb asszony, külső kevés, Kohut Katalin, Makucska Kálmánné, Maklári Boriska, Másnap Andris, Köszönöm Andris, Bolondság Andris,
|
|
Offline
