Zsidó viccek - szegény Schwarcz,ládika tartalmát,vállás vonogatja,ajtó felé,növendékeire mutat,elegáns hentesáruboltba,disznóhús fogyasztását,másodpercben iszonyatos,utca felől,közeli villámcsapás,zsidó felháborodva,elegáns étterembe,étlapon azonban,többi asztalhoz,tetejére súrt,halból kérek, - kohlinka Blogja

Továbbiak »

Belépés

			kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen.			Szendrei Klaudia 1958.03.07 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Zsidó viccek

2017-08-13 19:40:04, vasárnap


	Elmegy a szegény Schwarcz szerencsét próbálni. De mielőtt elindulna világgá, rábizza a papra a kincsesládáját. A pap behívja a rabbinövendékeket. Pontos leltár alapján, az ő jelenltükben akarja átvenni a ládikát. - Halandó emberek vagyunk mi is barátom - mondja Schwarcznak. - Neked is megnyugtatóbb érzés lesz az úton, hogy a böhereim is tudnak rla. És most menj nyugodtan. Amikor egy fél év elteltével a szegény Schwarcz megint visszatér, a rabbi nem emlékszik semmiféle ládikára. Schwarcz könyörög, sír, ordít, hiába. - De Rebbelében, az nem lehet, hogy ne emlékezzl. Hiszen még a bóhereket is behívtad. Leltár szerint vetted át tőlem a ládika tartalmát. Nekem azon kívül nincs semmin a világon. Ha nem adod vissza, koldusbotra jutok! A pap a vállás vonogatja, azután behivatja a növendékeket. Megkérdezi tőlük, sorban, egymás után, emlékeznek-e valami ládikára, amit állítólag az ő jelenlétükben ... leltár szerint... A rabbinövendékek nem emlékeznek semmire Sőt, amikor a pap megkérdezi tőlük, ismerik-e ezt az embert, még azt is letagadják, hogy valaha látták. Schwarcz sírva indul az ajtó felé. Amikor már a kilincsen a keze, a pap visszahívja. És átadja neki a ládikát, leltár szerint. Schwarcz boldog. Nem győz hálálkodni, de azért megkérdi: - Rebbe, tulajdonkélppen miért tetted ezt velem? Meg akartál tréfálni? Leckéztetni? - Nem, csak azt akartam, hogy szánjál egy kicsit. Láthattad - mondja a pap és a növendékeire mutat - micsoda bóherekkel vagyok körülvéve. Bemegy a zsidó az elegáns hentesáruboltba. Csodaszép rózsaszín sonka mosolyog rá. Vallása előírásai tiltják ugyan a disznóhús fogyasztását, de ezt most mégis nagyon megkívánta. Nyel egyet, aztán megkérdezi: - Hogy az a sonka? Abban a másodpercben iszonyatos mennydörgés hallatszik az utca felől, és a közeli villámcsapás következtében kialszik a villany az üzletben. A zsidó felháborodva néz fel a mennyezetre: - Kérdezni csak szabad? Bemegy a zsidó az elegáns étterembe. Az étlapon azonban nemigen ismeri ki magát, inkább azt figyeli, mi mindent visznek ki a pincérek a többi asztalhoz. Nagy kedve támad ahhoz a... minden bizonnyal nem előírás szerinti ... hősféleséghez, amelynek fölséges illatát mindenekelőtt a tetejére súrt..hm... szalonna... adja. - Én is abóbl a halból kérek - int a pincérnek. - De uram, az Dubarry sertésszelet, szalonnával. - Kérdeztem én, hogy mi annak a haléltelnek a neve? Jajveszékel a zsidó a feleségének a sírjánál: - Lelkem szebbik fele, miért hagytál el engem? Szomorú azóta az én életem. Mit nem adnék érte, hogyha még egyszer... csak egyetlen egyszer... viszontláthatnálak... Ebben a percben mintha megrezdülne a hant. Tán vakondok tűrja. A zsidó megborzong, szemrehányóan néz az égre: - Mr viccelni sem szabad? A régi időkben nem egy házasságot hivatásos házasságközvetítők hoztak össze. Elvégre az emberek akkoriban még nemigen mozdultak ki a szülőföldjükről, volt, aki élete végéig nem jutott túl faluja határán. A házasságközvetítők ellenben mozgékony férfiak, esetleg özvegyasszonyok voltak, akik a harmadik faluból is megvitték egy-egy házasodni akaró fiatalember hírét a lányokhoz. Régi magyar (azaz latin) szóval: kommendáltak. Esetünkben a házasságközvetítő - szerény javadalmazás reményében - épp elkíséri bemutatkozó látogatásra a vőjelöltet a jövendőbelije családjához. Ilyenkor terített asztallal volt szokás várni a vendéget. - Nézze csak, milyen jómódú család! - mutat körül a házasságközvetítő. Micsoda tehetős abrosz! Ezüst evőeszköz! Porcelán étkészlet! Márkás festmények a falon! - Tudhatom én? - bizalmatlankodik a fiatalember, mert tudja, hogy a házasságközvetítő (zsidó szóval: sadhen) hivatásához hozzátartozik, hogy feldicsér a siker érdekében. Egyszóval a vőlegény nemhisz el mindent, amit lát. - Hátha mindez nem is az övék - aggodalmaskodik. - Csak úgy kölcsönkapták innen-onna. - Kölcsön?! Ezek?! - háborodik fel a sadhen. - Ki ad kölcsön ezeknek?

0 komment , kategória: Viccek

Címkék: bizalmatlankodik, szülőföldjükről, özvegyasszonyok, hentesáruboltba, aggodalmaskodik, rabbinövendékek, tulajdonkélppen, kincsesládáját, kölcsönkapták, jelenlétükben, szemrehányóan, megnyugtatóbb, mindenekelőtt, hozzátartozik, hősféleséghez, következtében, jövendőbelije, kommendáltak, fogyasztását, másodpercben, javadalmazás, növendékeire, sertésszelet, jelenltükben, növendékeket, felháborodva, villámcsapás, haléltelnek, koldusbotra, bemutatkozó, feleségének, látogatásra, visszahívja, jajveszékel, megrezdülne, szalonnával, szegény Schwarcz, ládika tartalmát, vállás vonogatja, ajtó felé, növendékeire mutat, elegáns hentesáruboltba, disznóhús fogyasztását, másodpercben iszonyatos, utca felől, közeli villámcsapás, zsidó felháborodva, elegáns étterembe, étlapon azonban, többi asztalhoz, tetejére súrt, halból kérek,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]