|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
|
|
2011-04-24 13:16:38, vasárnap
|
| |
| |
Hárman voltunk testvérek, egy öcsém volt, s még él a bátyám.Két év volt közöttünk. A Hecskén, ahol laktunk, nyáron focipályát alakítottunk ki, Buksi kutyánkat beállítottuk az egyik kapuba kapufogónak. Ő volt a legjobb játékos, minden labdát kivédett.Én ugyanúgy fociztam, mint a fiúk, de kedenc időtöltésem mégis a babázás volt, illetve divattervezés. Kivittem a fűbe egy plédet, a babákat és anyagokat, szabtam, varrtam állandóan. Engem minden érdekelt, nemcsak az éneklés. Be-bejártam a szomszédokhoz beszélgetni, s ha valakinek szomorú volt az arca, addig nem tágítottam, míg el nem mondta a gondját, s meg tudtam vigasztalni.
Az ünnepek általában énekléssel teltek el, legalábbis a Mikulás és a Karácsony. Nagyon szerettem az egyházi énekeket is, mindig jelentkeztem, s kaptam szép angyalos bélyegeket az imakönyvembe.
Húsvét előtt általában meggyóntam bűneimet, majd elmentünk vasárnap a templomba. Féltem nagyon a Jézus szobortól a római egyházban, mert vörös festékkel befestették ilyenkor, de én azt hittem, hogy igazából vérzik.
Húsvét másodnapján testvéreim apával locsolkodni mentek, én nem értettem, miért kell engem meglocsolni, nálam teljes egyenjogúság volt. Tulpa, Csabai, Szegedi néniékhez én is mentem a testvéreimmel, bátyám szégyenkezése ellenére elkértem a kölnijüket, melyet a nyuszi hozott az ablakba csokicsibével, báránnyal, csokinyuszival együtt, meg tojáscukorral. Nem értettem, miért nem kaptam én is kölnit, fel voltam háborodva azon, hogy a testvéreim mehettek locsolkodni, gyűjthettek tojásokat és pénzt is. Én is meglocsoltam a szomszédokat. Teljes egyenjogúságot éreztem, nem vettem észre, hogy valamiben is különböznék testvéreimtől, a nemek okozta különbséget akkor még nem ismertem, később is nehezen fogtam fel, még akkor is, mikor már férjnél voltam. Nálam az emberség számított egyedül szinte születésem óta, nem a nemek. Az ilyen embernek nagyon nehéz megtalálni igaz barátait, bár a valódi emberekre felnéz, csak őket tudja csodálni. Talán soha nem mentem volna férjhez, hacsak nem valamelyik osztálytársamhoz, akik ugyanúgy voltak az emberséggel, mint én. Nekünk megadatott, hogy megismerjük a nagybetűs embereket, velük éltünk, volt kiről példát vennünk, jóval később jött a szörnyülködés a primitív emberek láttán.
Bízom abban, hogy az emberség nem hal ki a világból, s valóban lesz kiben gyönyörködni az elkövetkező generációknak is. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érzelmek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-04-24 12:27:05, vasárnap
|
| |
| |
Túrmezei Erzsébet: Húsvét hajnalán
Alig várták, hogy jöjjön a reggel,
s most bánatosan, illatos kenetekkel,
sírva sietnek a sír fele hárman,
epesztő, emésztő, roskasztó gyászban.
Ím ébred az élet és támad a nap már.
A madarak kara csak egy fénylő sugarat vár
és csattog az ének, száll által a légen
fel, fel az ég felé ... Csak úgy, mint régen.
Jaj, az a régen! Ne fájna az emlék?
Mikor a Mester előttük ment még,
és ajkán az élet igéi fakadtak
a szomjazóknak, a fáradtaknak!
Volt-e valaha riasztóbb álom,
mint ez a három nap, ez a három:
mikor, aki folyvást csak életet mentett,
vad, gyilkos kezek fogják meg a Szentet,
viszik diadallal a főpap elébe,
rágalmat, gúnyt vágnak a tiszta szemébe
és suhog a korbács és csattog az ostor,
hol, aki megvédje, a hős, az apostol?
És az Atya hallgat? - Mély csend ül az égen
s most hajnallik újra: csakúgy ... úgy mint régen.
Hogy hurcolták! Mint egy gonosztevőt.
S még volt, aki gúnnyal nevette Őt,
amint a tövistől a vére kicsordul,
s úgy kell felemelni az utcai porbul.
Köpdösve, gyalázva a fára szegezték,
de Ő ugyanaz volt, ott is szeretett még,
ott fenn a kereszten, anyát és poroszlót:
könnyet hullajtót és gyilkos sebet osztót.
Ó, jaj, a halálig, mindig szeretett!
Viszik az illatozó kenetet,
és sírva sietnek a sír fele hárman,
nagypénteki gyásszal, húsvéti sugárban.
Hogy látnák szemükben keserű könnyekkel,
milyen csodálatos ez a reggel.
A pálmafák két szegélyén az útnak
súgva-búgva valami titkot tudnak.
A virágok át harmatkönnyeken
már látják felragyogni fényesen
az élet napját, s azt hirdeti minden:
A sírban nincsen! A sírban nincsen!
Ők mégis mennek. Gyászolva, sírva.
Betekinteni egy üres sírba,
az angyal előtt döbbenve megállni:
feltámadott, élő Mesterre találni.
Húsvétkor ha nincs még húsvéti szíved,
a nagypéntekit vedd, vedd és vigyed
könnyesen, aggódón, búsan, amint van,
s keresd a Krisztust, keresd a sírban!
Nem, úgysem fogod megtalálni ottan.
Eléd fog állani feltámadottan. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ünnepek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-04-24 07:42:20, vasárnap
|
| |
| |
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
16. századi orosz ortodox ikon a Krisztus feltámadásáról.
Kik ünneplik? a legtöbb keresztény felekezet, és bizonyos szokásokat tartanak nemkeresztények is, főként a nyugati kultúrában
Típusa keresztény
Tartalma, jelentése Jézus halálának és feltámadásának, az emberiség megváltásának ünnepe
Ideje a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap
2007 április 8.
2008 március 23. (nyugaton)
április 27. (keleten)
2009 április 12. (nyugaton)
április 19. (keleten)
Rituálé ima, templomi istentisztelet
Népszokások húsvéti tojás, locsolás, ajándékozás (az USA-ban)
Kapcsolódó ünnep pészah zsidó ünnepe, amit a kereszténység a húsvét eseményeivel összekapcsolva, szimbolikusan ünnepel; karácsony, Jézus születésének ünnepe; húshagyókedd, hamvazószerda, nagyböjt, virágvasárnap, nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat, a húsvét előtti napok; áldozócsütörtök, pünkösd, a szentháromság vasárnapja és az utána következő úrnapja
A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, melyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A Biblia szerint Jézus ? nagypénteki keresztre feszítése után ? a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettes áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep (héberül pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ünnepek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
2011. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
20 db bejegyzés |
| e év: |
268 db bejegyzés |
| Összes: |
7247 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Általános (1226)
- Belső kör (6)
- Család (6)
- Munka (10)
- Haverok (2)
- Iskola (4)
- "Darabokra hullik a Biblia..:" (25)
- A lélek rajza (12)
- A Nagy Karola-rejtély (18)
- A sánta Jézus -Edom Talmud (30)
- Állaatokról (54)
- Beat, Hippi, Punk, Rock (21)
- Dalok (92)
- Egészség, betegség (155)
- Éjszakáim, álmaim (124)
- Élők, vigyázzatok (2)
- Emberi bölcsesség és ami marad (646)
- Érzelmek (102)
- Esti, Jó éjszakát versek (23)
- Fejezetek a szexualitás ... (1)
- Filmajánló (60)
- Füzes László (53)
- Földönkívüliek (7)
- Gyermekeknek (25)
- Halottak napja (8)
- Horoszkópok (9)
- Hozzátok szólok, magyarok! (18)
- Idézetek (398)
- Időjelek - Leplezés (76)
- Ismeretterjesztő (141)
- Játék a tűzzel (advent) (17)
- Karácsonyi versek (33)
- Kelet örökségek (181)
- Kéz analízis (1)
- Kínzások és büntetések (1)
- Kodály Zoltán: Forr a világ (1)
- Kohut Katalin (1636)
- Könyvajánló (35)
- Köztársaság tér 1956 (21)
- Le nem fordított versek (7)
- Lélekemelő írások (216)
- Magyar nyelv (24)
- Magyarország harmoniakártyája (37)
- Marketing (16)
- Meditációk (4)
- Napi harmoniakártyáim (369)
- Napi jóslás (87)
- Névnapok eredete, versek (18)
- Nyugati örökségek (10)
- Otthoni munka (4)
- Receptek (160)
- Rock Évkönyv 1981. (37)
- Számmisztikai elemzések (12)
- Szépség, fitness (45)
- Szólások, mondások (1)
- Szórakozás (13)
- Történetek, novellák (58)
- Újévi köszöntők (19)
- Vas-Forgószél 1945-től (65)
- Versek (356)
- Viccek (249)
- Viselkedés kultúra (10)
- Ünnepek (121)
- Zirkuli Péter: Katalin (29)
|
|
|
| |
- Ma: 716
- e Hét: 8189
- e Hónap: 14430
- e Év: 66696
|
|
|
Offline
