Márai Sándor: Hiány,Márai Sándor: Fény,Kohut Katalin: Semmiség, - kohlinka Blogja - "Darabokra hullik a Biblia..:",A lélek rajza,A Nagy Karola-rejtély,A sánta Jézus -Edom Talmud,Állaatokról,Beat, Hippi, Punk, Rock,Dalok,Egészség, betegség,Éjszakáim, álmaim,Élők, vigyázzatok,Emberi bölcsesség és ami marad,Érzelmek,Esti, Jó éjszakát versek,Fejezetek a szexualitás ...,Filmajánló,Füzes László,Földönkívüliek,Gyermekeknek,Halottak napja,Horoszkópok,Hozzátok szólok, magyarok!,Idézetek,Időjelek - Leplezés,Ismeretterjesztő,Játék a tűzzel (advent),Karácsonyi versek,Kelet örökségek,Kéz analízis,Kínzá,

Belépés

			kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen.			Szendrei Klaudia 1958.03.07 Online

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 3

Márai Sándor: Hiány

2016-01-07 23:29:53, csütörtök

	Most a szükség kopogtat a világba, egyiknek angol szövet hiányzik, másiknak jó, zsíros szappan, vagy cukor, portugál szardínia, szén és fa, a harmadiknak, egyszerűen és klasszikusan, a pénz hiányzik. Ez a hiányérzet telítve van sértődöttséggel. A civilizált ember sértődöttsége ez, aki felháborodva néz körül, mikor a civilizáció valamilyen üzemzavar következtében nem szállítja pontosan az élet javait és kellemességeit. Ez a sopánkodás szánalommal és megvetéssel tölt el. Fázni nem jó dolog, a teába kell cukor is, s természetesen nem éppen kellemes, ha nem kapunk az üzletekben szappant és cipőtalpat. De az én hiányérzetem, mely eszméletem első pillanatától eltölti lelkem, vadabb, keserűbb és igényesebb. A cukorról, a tűzifáról és a beretvaszappanról is szívesen lemondanék, ha ezt a másik, fojtott tűzzel égő hiányt valaki, vagy valami megszüntetné. Hiányérzettel éltem, a mély békében, a lélek és az érzés kínzó hiányérzetével! Nincs portugál szardínia? Kibírom. Csak az egészet bírom nehezen, az egészet, melyből valami - mióta élek - hiányzik.

0 komment , kategória: Emberi bölcsesség és ami marad

Márai Sándor: Fény

2016-01-07 23:29:02, csütörtök

	Egyszerre áradni kezd a fény. A világ értelmesebb lesz érintésére, s ugyanakkor kegyetlenül tárgyilagosabb, valóságosabb, tárgyszerűbb is lesz. Minden, amit a tél ködös fátylai lepleztek, itt áll meztelen és szikár testiségében. Ilyen a világ, fényben. Nem szép, nem rút. Néha félelmes, néha elragadó. De a valóság mindig elviselhetőbb, mint a köd, a homály és a hazugság. Sugározzál, fény, hatolj át szöveteken és anyagokon, sugározz, hogy megtanuljuk elviselni a förtelmes és nagyszerű valóságot. Fény, világíts a világba és világíts lelkembe, hogy egyszerű és tárgyilagos lehessek, mint egy kavics a napfényben, a tenger partján, mely kivetette, s nemsokára visszasöpri majd a mély vízbe, a homályba.

0 komment , kategória: Emberi bölcsesség és ami marad

Kohut Katalin: Semmiség

2016-01-07 23:24:05, csütörtök

	Kohut Katalin: Semmiség Senki sem vár, senki sem hisz, senki sem gondol rám. Tompul a szív, tompul az ész, tompultan fájnak a napok. Jobban fáj itt, jobban a lét, fáj, a halál nem vár rám. 2016. január 7

0 komment , kategória: Kohut Katalin

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 3

Kategóriák

Keresés

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum

Látogatók száma

Szótár