Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Mai jóslás - A Nyílhegy
  2009-12-11 11:45:26, péntek
 
  Tudd meg, melyik erő áll ma melletted, mit kell, vagy mit nem szabad tenned!
A Nyílhegy

Általánosan: a kovakőből készült nyílhegy a mesék világából ered, melynek nagy varázserőt tulajdonítottak. Sokszor nevezik a Tündér vagy Manó nyilának. Aki ezt a nyakában viselte, megvédte a testi betegségektől és a gonosz tekintetétől. Úgy gondolták, ha vízbe dobják, megvéd mindenféle betegséggel szemben. Ez a babona még napjainkban is él néhány kultúrában. Kísérje végig a napodat!

Mai jelentés: a nyíl fejjel lefelé, azt mutatja, hogy vihar közeledik, amelynek, valószínű, hogy a forrása a közvetlen környezetedben van. Készülj fel egy fontos beszélgetésre vagy vitára, ami megváltoztathatja egész életedet.
 
 
0 komment , kategória:  Napi jóslás  
Mindenki meghal, aki szeret
  2009-12-11 11:43:21, péntek
 
  1998-ban elektromos kíséretemmel, melyek még a villamost is leállították, csak úgy szikrázott a levegő, mentem az Új Hírnökbe P. L-hez. . Útközben találkoztam O. B. E-val, aki elment csak mellettem, s teljesen kiszáradt a szám. Az egyik újságírónő kétségbeesetten nézte, amik körbevettek engem. Az egyik fiatal férfi újságíró magatehetetlenül feküdt egy ágyon.
Az Új Hírnök stábja állítólag fekete mágiával foglalkozott - míg a Színes Hírnök F. I. Halak Úr vezetésével spiritizmussal -, s mint ilyenek, látják a láthatatlan világot is.

P. L. le akarta segíteni a kabátomat, de nem engedtem neki, majd a hasamat megfogta, mely már hatalmasra volt puffadva. Ezt követően feltette a kérdést nekem:

- Mindenki meghal születése óta, aki szereti magát?

Nem gondolkoztam el ezen sohasem, de valóban elhunyt, főleg, amióta a sátán népe és a boszorkányok, mint feleségei emelkednek, a szlovák-miskolci Rákóczi térrel együtt, 1998. óta minden régi és új ismerősöm, azok, akik bármilyen tiszteletben, szeretetben részesítettek engem.
 
 
0 komment , kategória:  Érzelmek  
Lázár Ervin: A másik Télapó
  2009-12-11 11:38:52, péntek
 
  - Apu, te most ideülsz a ládára!

- Dehogy ülök! Eszem ágában sincs!

- De amikor játszunk!

- Játszunk? Ezt eddig nem tudtam. És miért kellene nekem a ládára ülnöm?

- Mert te leszel a szegényember.

Na persze - gondolom -, mi sem jellemzőbb a szegényemberekre, mint hogy ládán ülnek.

- És te mi leszel?

- Én a Télapó.

Ez nagyszerű! Igazán rám férne már egy kis ajándék. Leülök a ládára. Szegényember vagyok. Télapó előrenyújtja a kezét, és vészjóslóan búg. Úgy látszik, ez egy búgócsigával ötvözött Télapó.

- Remélem, Télapó, jó nehéz a puttonyod - mondom bizakodva.

Abbahagyja a búgást, a kezét leereszti.

- Milyen puttonyom?

- Amiben az ajándékokat hozod.

- Ááá - nevet a tudatlan szegényembereknek kijáró fölénnyel -, én nem az a Télapó vagyok. A másik!

- A másik? Melyik?

Újra búgni kezd, a keze fönn. Búgás közben mondja... mit mondja?!... sziszegi:

- Ebben a zsebemben - a jobb zsebére üt - van a jég meg hó - a bal zsebére üt -, ebben a hideg, téli szelek - egyik mellényzseb -, ebben van a dér - másik mellényzseb -, ebben meg a zúzmaranéni.

Én oktondi! Még hogy búgócsiga?! Nyilván a hideg téli szelek búgnak a zsebében. Vagy a zúzmaranéni. Egy zúzmaranénitől minden kitelik.

A konyhában érezhetően csökken a hőmérséklet, a födőtartón egy piros födő fázósan megrezzen. Összébb húzom magamon az ingem.

- Még szerencse, hogy nincs több zsebed - mondom, és vacogok egy kicsit.

- Ne beszélj annyit, szegényember - süvíti Télapó -, mert kieresztem a jégt és a hót.

Nem is tétovázik: kiereszti. Szép nagy pelyhekben hullani kezd a hó, a mosogatón és a gázcsöveken hegyes jégcsapok híznak. Didergek.

- Ha ezt előre mondod, melegebben felöltözöm.

Télapó kutyába se vesz, a másik zsebéből előzúgnak a hideg téli szelek, füttyögnek a konyha egyik sarkából a másikba, cibálják szegény pletyka gyerektenyérnyi, cirmoszöld leveleit, behuhognak a konyhaszekrénybe, megzörrentik az evőeszközöket, és hordják, hordják a havat. Ülök térdig hófúvásban, az ingem alá - megannyi tűszúrás - hópihék száguldanak. És mindez nem elég, kiszabadul a dér is, fehérlik a hajam, a bajszom, és ajjaj, jön már zúzmaranéni is, rám telepszik, olyan a testem, mintha ezüsttel volna bevonva - már amennyi kilátszik belőle a hóból.

- Látom, szegényember, súlyosan fázol - mondja elégedetten Télapó.

- De még milyen súlyosan - motyogom elkékült szájjal -, lassan a szívemen is jégcsapok lógnak.

Télapó ezen elgondolkozik, mereven néz, talán a jégcsapos szívemet próbálja elképzelni. Na itt az alkalom - gondolom -, és nemhiába vagyok szegényember, már mondom is, mint Tiborc:

- Akármennyire is a másik Télapó vagy, mégsem szép tőled, hogy csak havazod, jegezed, szelezed, derezed és zúzmaranénized a szegényembert. Valami jó, valami szegényembernek-való azért akadhatott volna egyik fránya zsebedben. Jaj, megfagyok! Tényleg, kezem-lábam egy-egy érzéketlen kődarab, a fülem egyetlen szúró fájdalom. Egy jegesmedve sem bírná ezt a rémületes telet.

- Na várj - mondja Télapó -, ebben a zsebemben is hoztam valamit. Szegényembernek-valót. - Az inge zsebébe nyúl.

- Mi az?

- Téli csillagok.

Felszikráznak fölöttünk a téli csillagok, csupa sziporka, csupa ragyogás a konyha mennyezete. A hideg most is csontig ható, szegényember szívéről nagy koppanással mégis lehullik egy jégcsap. Hát emlékszik rá! Tavaly télen nézte Télapó és szegényember együtt a téli csillagokat. Mert télen a legcsodálatosabb a tiszta, csillagos ég. Csak kevesen tudják, mert kinek van érkezése nagy hidegben csillagos eget bámulni? Télapó meg a szegényember tudják. Igen ám, de akkor füles sapkában voltunk, bundás csizmában és télikabátban. Úgy könnyű!

- Ez nagyon szép tőled, Télapó - vacogom maradék erőmmel -, de csak annyit értél el vele, hogy díszkivilágítás mellett fagyok meg.

Lép felém egyet.

- Mit is mondtál, miből raktatok nagy tüzet hideg teleken amikor gyerek voltál Rácpácegresen?

- Rőzséből - nyögöm, és a dobhártyámon már dörömbölnek a fagyhalál bimbamjai.

- Azt is hoztam! - kiált Télapó.

- Mit?

- Rőzsetüzet.

- Már hogy hoztál volna, kedves Télapó, amikor nincs is több zsebed?

- De-de! - mondja büszkén, és megfordul.

Tényleg! A farzseb! Kedves szülők, csak farzsebes nadrágot vegyetek a gyerekeiteknek! Előveszi a farzsebéből a rőzsetüzet, elém rakja. Eszi a láng a vékony ágakat, a ropogás boldog szimfónia, a téli csillagokig csap fel a rőzsetűz. A szegényember mohón előrenyújtja elgémberedett kezét, elpárállanak róla a havak, jegek, derek és zúzmaranénik, az északi-sarki konyha vöröslő fényben dereng.

- Te nem fázol, Télapó?

- De, egy kicsit én is.

- Akkor gyere közelebb.

Közelebb jön, leguggol a tűz mellé, ő is a láng felé tartja a kezét.

- Jó meleg - mondja.

- Ühüm - bólint a szegényember.

Melegszenek.
 
 
0 komment , kategória:  Ünnepek  
Meghalt Bibír
  2009-12-11 11:37:57, péntek
 
 

Tegnap este 20 órakor meghalt Bibír, akinek jósda oldala volt a neten.

Ereje teljében érte a halál. Nemrég levelet küldött azzal, hogy januárban fogja majd folytatni munkáját, akkor fog választ adni a neki feltett kérdésekre.

Nyugodjék békességben!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2009.11 2009. December 2010.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 165 db bejegyzés
e év: 1940 db bejegyzés
Összes: 7246 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 519
  • e Hét: 5383
  • e Hónap: 11624
  • e Év: 63890
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.