|
2016-07-21 20:32:00, csütörtök
|
| |
| |
A pillanat, mikor lejöttem a hegyről, s édes, könnyű és bűntudatlan boldogságérzettel telt meg a világ. A pillanat, mikor felébredtem, október végén, hajnalban, s észrevettem, hogy megértem valamire: az életre vagy a halálra; s a két lehetőség között nem éreztem olyan izgalmas különbséget. A pillanat, mikor a test elveszti értelmét egy életérzés üde zuhatagában s a pillanat, mikor a test visszakapja félelmes értelmét, a szerelem és a halál kalandjának rendőri tényében. A pillanat, mikor megszólal a zene, egy homályos teremben vagy egy félig csukott ablak mögött, esőre hajló időben. A pillanat, mikor érzed a végzetet. A pillanat, mikor erősebb vagy a végzetnél.
A pillanat, ez a rövidzárlat az idő áramkörében. A pillanat, ez a végtelenül sűrített idő, ez a tömény végzet. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Emberi bölcsesség és ami marad |
|
|
|
|
|
Offline
